Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-22 / 224. szám

1978. szeptember 22. • PETŐFI NEPE • 3 LAKÁSÜGYEK A BÍRÓSÁGON Lakáshasználat a válás után Kötetekre valót [ írtak, írtunk már I civilizációs ár­talmainkról, I kezdve a nikotin- I élvezettől a vizek szennyeződé­iig; a smogtól, füstködtől az immár szédítő méretű I közúti forgalomig. (A lista ezekkel persze még korántsem teljes.) Az alábbiakban évezredünk végső évei­nek egyáltalán nem lebecsülendő, s ártó társaihoz hasonlóan, ugyancsak mindinkább fokozódó vésztényezőjé­ről, a zajártalomról ejtünk néhány — nem éppen szívderítő, de tán gondo­latébresztő — szót. Nekem a hajnal jöttét pótkocsis te* bérautók robaja jelzi, amelyeket a kecskeméti Dózsa György út bizo- i nyos szakaszán három kátyú is fo­gad. A környező épületek a sokszo­rosára erősítik fel ezt a zajt, amíg j a járművek a döccenőkön áthalad­nak, úgy, hogy mifelénk az ébresz­tőórát kisebbfajta bombarobbanások helyettesítik. Márpedig (idézet egy szakcikkből) „a forgalmas útvonalon | uralkodó nagy lárma okozta feszültség kedvezőtlenül hathat a szívre”. A szív által kilökött vér mennyisége ugyanis lárma hatására rendszerint csökken. Süllyed a bőr vérellátása is. Zaj hatására magasabb lesz a vér­nyomás,* ingerlékenyebb az ember, s csökken a munkateljesítmény is. Az erősebb, állandó zajban dolgozó mun­kások 60 százaléka vérkeringési, 35 százaléka szívműködési zavarokban szenved, s huzamosabb idő után va­lamennyien nagyothallóvá válnak. Cseppet sem csodálkozom azon a 71 esztendős angol öregúron, aki kala­páccsal zúzta szét ifjú szomszédja sztéreó-rádlóját, mondván, hogy az Mátray Márta — Csalkazértis színész leszek, határoztam el, amikor az első felvételinél a harmadik rostán ki­hullottam. Mosolyogva, egy alapos, jóízű próba örömével idézi a kecske­méti színházihoz most szerződött, szép, fiatal művésznő a pálya­kezdés izgalmait. Kicsit elgondol­kozik. — Sorsom alakulásában, azt hiszem, mégiscsak a Nemzeti Színháztól érkezett kis papír volt a döntő. Közölték, hogy szívesen felvesznek a színház stúdiójába. Jó társaság gyűlt ott össze. A „régebbi” kecskemétiek közül Tiokán Péter, Sára Bernadett, Andorai is volt stúdiós. Aranyira megszerettem ezt az életformát, hogy akkor is maradtam, amikor a második felvételi sem sike­rült. Harmadszorra jutottam be a főiskolára. — A főiskola után Debrecenibe hívtak. Először Pinocohiót ját­szottam. Máig legkedvesebb sze­repemnek tartom, nagyon szeret­tem. Az utcán a gyerekek sokáig rámkiabáltak, Pinocchio, Pinoc- .chio! Persze, adódtak . más fel­adatok is. Magdó például, ez a tiszta, gyönyörű női alak Tamási játékában. iNe kérdezze, magam is el­mondom, hogy voltak nehezebb, kevésbé sikeres feladataim. A Hongkongi parókában például azt a szerepet kaptam, amit a Nem­zetiben Máté Erzsi, ez a csodála­tos művésznő játszott. Más egyé­niség, más alkat, más életkor, ine­éjjel-nappal üvöltő készülék hovatovább meg­őrjítette volna, S egyetértek azzal a Balaton mellett üdülő családdal Is, amelynek tag­jai pánikszerűen menekültek ki ét­termi vacsorájuk mellől, attól tartván, bogy az elviselhetetlenségig felerősí­tett ének- és zeneszámoktól megreped a dobhártyájuk. Párizs legcsendesebb helye a Pére Lachaise temető középső része, de itt is 60 decibel körül jár a zajszlnt. (Ennek a kétszerese már a fájda­lom-küszöböt súrolja! A természet csendje 10 decibel.) A nagyvárosok lármája évenként egy. decibellel erő­södik, s nemzetközi akusztikai szak­emberek véleménye szerint, ha addig nem történik gyökeres változás, a metropolisokban 2000-re mindenki megsüketül. De nemcsak „a teremtés koronája”, — az állatok is érzékenyek a túlzott hangerőre. Olaszországban például kétszáz csirke vesztét okozta egy popzenei fesztivál. A szabadtéri szín­pad közelében levő tyúkól lakói a koncert végére megfulladtak. Lehet, egyik-másik példánk humo­rosnak tűnik, de a lényegen ez nem változtat. Az akusztika szakértői a zajt — a levegő és a víz szennyező­déséhez hasonlóan —, a környezeti veszélyek közé sorolják. Es kategö- rikusan kimondják — ami a Magyar Fül-, Orr-, Gégeorvosok Egyesülete audioiógiai szekciója a napokban vé­get ért kecskeméti vándorgyűlésének is vezérelve volt —: a káros zajok­nak megálljt kell parancsolni! J. T. kém nem smakkolt ez • a ■ szerep, nem tudtam vele mit kezdeni. Sejti, hogy mit akarok kérdez­ni. — Sütő drámájában az Ara­bella valami csodálatos. Minden benne van,, szerelem, vágy, élet, csalódás, remény, borzasztó ösz- szetett, ezért jó. Gondolkodik, egy kifejezést ke­res. — Megivam! Csudaszerep. Ilyen kevés adódik egy színész életé­ben, remélem, megbirkózom vele. Nagyon szeretném, ha a 'közön­ség jól fogadná ezt a bemutatót, a friss társulatot. Kecskemét már korábban is vonzott, és bol­dog voltam, hogy ide jöhettem, amikor megtudtam, kik szerződ­nék ide az új évadra, vagy in­kább évadokra. H. N. Az ■ utóbbi években sajnálatos módon egyre nő a válások száma. A házasság felbontása során egye­bek között rendezni kell a közös lakás további használatát, ami rendszerint nem könnyű feladat. Az érzelmileg egymástól eltávo­lodott házastársak az esetek nagy részében kénytelenek továbbra is egy fedél alatt élni, mivel nin­csenek olyan helyzetben, hogy bármelyikük is rövid időn belül új lakáshoz jusson. Ez az állapot sok nézeteltérést, és súrlódást okozhat. Még súlyo­sabb a helyzet, ha a házasságból gyermekek is születtek, akikben szüleik elválása egyébként is komoly lelki sérülést eredményez, amelyet még csak fokoz az együttlakók esetleges gyűlölkö­dése. Az alábbiakban vizsgáljuk meg, miképpen alakul a közös lakás használata a házasság felbontása után, kinek kell onnan eltávoz­nia, mi a helyzet, ha továbbra is egy lakásban kell élni a volt há­zastársaknak. Ha a házastársak bérlőként él­tek a lakásban, akkor a házasság felbontása esetén a bíróság egyi­kük kérelméré a lakás használa­tát megoszthatja. Erre akkor ke­rülhet sor, ha ezt a lakás alapte- rüléte, alaprajzi beosztása, helyi­ségeinek száma, és a felek körül­ményei lehetővé teszik. Ha a la­kás használata nem osztható meg, a bíróság kérelemre a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik felet a lakás elhagyására kötelezi. Annak meghatározásá­nál, hogy melyik fél köteles a la­kást elhagyni, elsősorban az ott lakó kiskorú gyermek érdekeire, továbbá arra kell figyelemmel lenni, hogy melyik házastárs má- gatartása okozta a házasság fel­bontását, illetőleg tette lehetet­lenné a lakás közös használatát. Nézzünk erre egy példát. A rendszeresen ittasan hazatérő férj rettegésben tartotta családját, fe­leségét, gyermekeit durván szi­dalmazta, bántalmazta. Több eset­ben összetörje a lakás berende­zését, és az is előfordult, hogy családtagjait az ágyból kergette ki, akik ilyenkor valamelyik szomszédnál húzódtak meg éjsza­kára. Az apa viselkedése miatt gyermekei már akkor is féltek A Csehszlovák Tudományos Akadémia mikrobiológiai intéze­tének tretoomi laboratóriuma évek óta sikeres algat emyésztési kísérleteket' folytat. Egyik alga- fajtájuk: a Chlorella alga leg­utóbb — a szovjet—csehszlovák űrutazáson sikerrel vizsgázott a tőle, ha józan ,volt. A két gyer­mek tanulmányi eredménye erő­sen visszaesett, idegzetük és fizi­kai állapotuk leromlott. A bontó­perben dönteni kellett a két és fél szobás lakás használatát -il­letőéi!. A bíróság ítéletében meg­állapította, hogy a lakás alapte­rülete és a szobáinak száma alap­ján megosztható lenne, de elsőd­legesen a kiskorú gyermekek tes­ti és szellemi fejlődésére figye­lemmel nem indokolt az agresz- szív, puszta jelenlétével is félel­met és szorongást keltő apa jelen­léte a közös lakásban, ezért a volt férjet rosszhiszémű lakás­használónak nyilvánította és kö­telezte a lakás elhagyására. A lakástörvény szerint annak a házastársnak, akit a bíróság a lakás elhagyására kötelezett, il­letőleg akinek a lakáshasználat megosztása következtében kisebb értékű lakrész jutott, a bíróság kárpótlást ítélhet meg, amit a la­kásban maradt, illetve a nagyobb lakrészhez jutó fél tartozik meg­fizetni. A kárpótlás összegének megállapításánál figyelembe kell venni, különösen a házastársak által a lakás megszerzésére for­dított összeget, illetőleg a lakásra megállapítható lakáshasználat­bavételi díj összegét, továbbá a családvédelmi szempontokat, és a felek körülményeit A bíróságon előfordult egyik ügyben a válóok a férj gyakori „nőügye” volt. A bíróság a há­zasságot felbontotta, és az egy­szobás lakás kizárólagos hasz­nálójául a feleséget' jelölte ki. A férjnek a lakást el kellett hagy­nia, de részére a bíróság kárpót­lást állapított meg. Az ítélet in­doklása szerint a kárpótlás an­nak ellenére jár a volt férjnek, ho'gy a házasságot az ő kicsa­pongó magatartása miatt kellett felbontani. Ennek az összegnek ugyanis az a rendeltetése, hogy elősegítse és könnyítse a távozás­ra kötelezett fél lakásszerzését, és új életvitelébe való beilleszkedé­sét, ezért a kárpótlás megítélése nem függ a házastársak felróha­tó magatartásától. Dr. Varga Miklós kecskeméti járásbíró földi körülmények köziti tenyész­tés után — a világűrben, a súly­talanság állapotában is. Az űr­hajó fedélzetén megvalósított te­nyészet biológiai, egészségügyi je­lentőségét, a kísérlet eredményeit a szovjet és a csehszlovák tudó­sok közösen értékelik. KM A SZÍNHÁZ ŰJ TAGJA: A jövő élelmiszere: az alga Turistaként az NDK-ban Szokásom, hogy amikor külföldre me­IV. Fehér asztal mellett gyek, nem vi­szek magam­mal „ellátmányt” sem cigarettá­ból, sem egyebekből. Ezáltal mintegy arra vagyok utalva, hogy az illető országban szokásos ci­garettákat ízlelgessem, az ott honos eledelekkel üssem éhsége­met. Az NDK-ban is ekként cse­lekedtem. Miután a Zwinger tö­vében végeztem a fagylalttal, s kis ideig nézelődtem a forgalom­ban, bámultam a templom ormán megfeketedett tanítványok szob­rait, rájöttem, hogy még másfél óra van a megadott találkozóig, akkor indult vissza, Sebnitzbe az autóbusz. Egy várost csakis gya­logolva lehet úgy-ahogy megis­merni. Magam is az apostolok lován indultam, s némi kanyar­gás után a már említett térre, a Mária templom 33 éves romjai­hoz értem. — Mementó! — mutat föl egy középkorú férfi a beomlott góti­kára, bizonyára tanácstalanság­nak vélte többszöri körbejáráso­mat. — Ja! Mementó! — mon­dom én is és kezet rázunk, ö siet tovább, kicsi fekete táskáját a hóna alá szorítva. Állok a kő­tömbök alatt, az elvadult növény­zet riadalma mellett, a körbefutó, de már virágját hullató rózsa­bokrok tövénél. Ennek a romnak már régen nincs füst, korom sza­ga. Nincs háború szaga. Talán mégis újra kellene építeni — fut át rajtam a gondolat. Három nap és három éjjel égett a templom, amikor 1945 februárjában gyúj­tóbomba-találatot kapott. Mi ég­het egy templomban ilyen sokáig? Érdekes, a romra nem szállnak le drezdai utcákon egyetlen embert sem látok cigarettázni, a járdá­kon, a falak tövén nincsenek csikkek. Keresek egy presszót, cukrászdát, olcsóbb éttermet és beülök. Ott majd kényelmesen elszívhatok egy füstszűrös Ju- wel-t. Ez a presszó-keresés ala­posan próbára tett. Nálunk — például Kecskeméten — szinte lépten-nyomon akad cukrászda, presszó, étterem. Drezdában egyet találtam, mondanom sem kell, hogy külföldiekkel zsúfolva. Meg­lepődésemre egy asztalnál senki nem ült, hát kényelmesen helyet foglaltam, rágyújtottam, s vártam a kisasszonyt. Három lány szolgálta ki a ven­dégeket, s láttam, hogy a pultnál az egyik felém mutat, a többi is oda néz és összenevetnek. Intet­tem nekik, s a kontyos szőke, mo­solyát egyáltalán nem leplezve megállt az asztalomnál, s az üveg alatti cédulácskára mutatott. A szöveget nem értettem, s a lány akkor egyik tenyerével enyhe domborulatot rajzol maga előtt a levegőbe. Most értettem meg, hogy az asztal kismamáknak van fenntartva. — Nyicsevó! — szaladt hirte­len a nyelvemre a szó, s a kis­lány jót kacagva vette a rende­lést: — Egy erős feketét. Ekkor azonban már a terem közönsége engem figyelt. Lenyeltem a forró — korántsem erős — feketét és kiosontam a presszóból. Nagy le­leményre volt szükségem, hogy a kezemben maradt cigarettát úgy dobjam el, hogy lehetőleg senki ne vegye észre. madarak! Szeretnék rágyújtani, de itt a A vacsorát már Sebnitzben, a szálloda egyik termében fogyasz­tottuk. Német barátaink bizonyá­ra igyekeztek „magyaros” étele­ket adni, de — valljuk be — ez nem sokszor sikerült. Magam ré­széről nem is igényeltem -volna eZt, s jobban szerettem, ha az ő speciális ételeik kerültek asztal­ra. Nem azért, mert az ízletesébb. hanem mert más, nemegyszer nagyon finom volt. Például egész­ben főtt burgonya szafttal, hozzá hideg hússzeletek és ecettel, sóval hintett natúr káposzta — s ter­mészetesen sör. A reggelit soha nem bírtuk megenni. Mi magya­rok nem szoktunk hozzá a bősé­ges reggelihez. Itt pedig ugyan­csak bőven terítették az asztalt: vaj, dzsem, főtt tojás, hús (kol­bász vagy virsli, esetleg mindket­tő), szalonna, zsemle, kenyér, kif­li és tea de aki akarta tejeskávét is ihatott. A leveseket mindig csészében kaptuk. Számunkra szokatlan tá­lalás, de szokatlan volt a szín is. Amikor azonban — a felszolgálók kettőzött figyelme között — meg­kóstoltuk, ízletesnek éreztük, s megettük (megittuk). A terítés­ben, az asztal étkezéshez történő felszerelésében mesterek az otta­ni pincérek. S bizonyára nemcsak azért jók a tapasztalataink, mert külföldiek voltunk. A helybeliek hasonló, szépen terített asztalok­nál. ebédeltek, vacsoráztak. A sebnitzi szállódé földszintjén hatalmas terem található, ahol szombaton és vasárnap este disco várja a fiatalokat. Egy vasárnap mi, magyarok is „lecsuróg’tunk” a terembe, ahol foglalt asztal várt bennünket, különben , nem lett volna számunkra hely. Így azon­ban volt, s nyolc órától tíz, tizen- egyik volt alkalmunk megfigyelni a disco NDK-beli hódítását, s azt, hogy az ottani fiatalok sem­miben sem különböznek a világon fellelhető hasonló korú fiúktól, lányoktól. A színpadon valami rajzfilmét vetítenek, közben óriási hangerő­vel szól a zene. A táncparketten 14—-15—20 éves gyerekek topo­rognak, mert ahhoz, hogy ^kibont­sák a figurákat— nincs hely. Idős pincér óriási tálcán hordja a sört, a bort. Üdítőt véletlenül sem látunk. Pedig ezek még gyerekek. Tíz óra után sem látszik rajtuk valamiféle készülődés a hazame­netelhez. Fesztelenül csókolóznak az asztaloknál, buján vonaglanak a zenére és isznak, isznak. Arab vendégmunkások — fiatalembe­rek — a szőke lányokat viszik táncba. Csakis a szőkéket. Az aj­tóban hatalmas termetű férfi kar­jait összekulcsolva a mellén áll és minden hangosabb szóra föl­kapja a fejét. Rend ugyan nincs, de fegyelem van. Mi, kicsiny magyar csoport, ülünk a hosszú fehér asztalnál. A pincér hordja a híg sört, amely — ha tíz korsóval megiszol belő­le — nem ártalmas. Valami nyo­mást érzel, de ez nem kellemet­len. Társaim közül egy-kettő — miután elég bátorságot gyűjtött — fölkerekedik s néhány perc múlva már látom karjában egy lánnyal, amint elvegyül a tömeg­ben. Torkaszakadtáből üvölt egy trombita, fülsiketítőén peng az elektromos gitár és száll a füst olyan sűrűségben, hogy marja az ember szemét. Fölmegyek a szobámba, kinyi­tom az ablakot és csodálkozom a tömény sötétségen. Milyen irgal­matlanul sötét ez az éjszaka! — állapítom meg magamban, de amint szemem jobban hozzászo­kik a sötétséghez, rájövök, hogy a kilátást egg fölmagasodó ház­tető zárja el előlem. Lefekszem, de még sokáig hallom a rikácsoló trombitát, a fájdalmasan pengő elektromos gitárt. Aztán — mint­ha csak a stolpeni vár feneket­len kútjába zuhannék — elal­szom ... Gál Sándor A tengerfenék ostroma Az ember régi törekvése, hogy lejusson a tenger mélyére és a saját szemével győződjék meg az ott láthatókról. Nagy Sándor (i. e. 356—323) állítólag már több bú­várt bocsátott Arisztotelész ren­delkezésére, sőt a hagyományok szerint ő maga is leszállt a ten­gerbe egy búvárharang belsejé­ben. Hosszú utat tett meg azóta a búvártechnika és sokat fejlőd­tek a búvárfelszerelések is. Ezek fontos segítséget nyújtanák a ten­ger kincseinek a kutatásában és kitermelésében. A Szovjetunióban 1966-ban kezdték meg a tartós merülési kí­sérleteket a Fekete-tengeren az Ichtiandr—66 és a Szadko—1 be­rendezésekkel. A szovjet víz alat­ti • laboratóriumok függőleges irányban változtatni tudják a he­lyüket. A továbbiakban a Szad­ko—3 kísérletei során a csopor­tok 14 naponként váltották egy­mást. Nágy előrelépést jelentett a Csernomur víz alatti állomás ki­próbálása. A vízszintes henger alakú víz álatti házban lakó- és munkahelyiséget rendeztek be. Önállóan képes leszállni a mély­be, majd ismét feljönni, és több napig üzemelhet saját áramfor­rásai segítségével. Az amerikaiak egyik kísérlete során négy aquanauta 59 napig tartózkodott víz alatt 13 méter mélységben a Tektike I. program keretében. A következő lépés az volt, amikor az amerikai Aegir- állomáson 157 méter mélységben • A Self—1 batiszkáf. 6 búvár 5 napot töltött a Hawaii- szigetek közelében. Nemrégen fejeződtek be sike­resen az első kísérletek a szovjet Távolkeleti Intézet munkatársai által szerkesztett és épített mély­tengeri búvárhajóval, a Self—1 elnevezésű batiszkáffal. A külön­leges berendezés kétfőnyi sze­mélyzetével 500 méteres merülés­re képes a tengerfenék, a „self” vizsgálata céljából. Agresszív-e a kutya? Az állatok pszichéjének elvál­tozásait már Pavlov tanulmányoz­ta, és ezek nagy részét gyógyít- hatónak tartotta, de kutyalélek­tani intézetet első ízben termé­szetesen a kutyarajongó Angliá­ban, a London melletti Watford- ban létesítettek. Az intézet veze­tőjének a véleménye szerint, ha egy házikutya agresszívvé válik, ideges, harapós lesz, akkor a watfordi klinika meggyógyítja. A kutya idegességére azonban sokszor gazdájának a magatartá­sa ad magyarázatot. A klinikára kerülő kutyák többsége városi kutya. Ezeknek a családi közös­ségbe kellene beilleszkedniük. A kutya azonban ősi ösztönénél fogva — mint vadászkutya — ab­szolút gazdát kíván magának, s ennek hiányában ő maga lesz „uralkodni vágyó”. A család gyer­mekeit többnyire eltűri és nem bántja, mintha csak kutyaköly- kök lennének, a ház asszonyát pedig elismeri ugyan és nem bántja, de nem feltétel nélkül, mint a „gazdit”. Sokszor visznek a watfordi in­tézetbe kutyákat azzal a panasz- szal, hogy agresszívek. Az esetek többségében kiderül, hogy a gaz­da eljárása fejlesztette ki benne az agresszivitást, mert gazdája, valahányszor más kutyával talál­koztak, gyorsan elhúzta onnan saját kutyáját. Az állat így az idegen kutyák közeledtét, és a póráz megfeszülését „riadójel”- ként rögzítette, és minden idegen kutyát ellenségnek tart. A kutya általában egy—másfél éves korára fejlődik ki. Fejlődé­sében két fontos és kockázatos időszak van, amikor a helytelen nevelés gyökeresen megváltoztat­hatja, rossz irányba terelheti vi­selkedését. Az első időszak a szü­letés utáni ötödik—tizenkettedik hét, a szocializálódásé, a kapcso­latteremtését. Ha akkor a kölyök­kutya nem kerül kapcsolatba az emberrel, a tőle való félelmét sohasem tudja leküzdeni. A má­sik kritikus időszak a tárgyi kör­nyezetbe való beilleszkedés- sza­kasza, életének harmadik és ötö­dik hónapja között. • Az agresszivitás leküzdhető, ha a kutya kritikus életszakaszaiban megbarátkozik más élőlényekkel. Az öngyilkos ivászat csökkentéséért Lengyelország 1977-ben 300 millió liter tiszta alkoholt „ivott meg”. Ilyen sóikat — először. Svédországban az utóbbi évti­zedben megváltozott az ivás struktúrája. Az eredmények már látszanak. Csökken az ittas állapotban elkövetett bűncselek­mények száma. Az erős italok fogyasztása Svédországban az át­lagos fogyasztás 50 százaléka alatt alakul, Lengyelországban viszont meghaladja a 90 százalé­kot. Lengyelország vezet az ön­gyilkos ivászatban. Lengyelországban az alkoholfo­gyasztó 18—64 éves korú férfiak száma 12 millióra tehető.' Ezek évente 25 liter tiszta alkoholt fo­gyasztanak. Ez a mennyiség egyenlő 62 és fél liter vodkával. Más szóval: a statisztikai ada­tokban szereplő átlagos lengyel férfi minden harmadik napon ■megiszik egy' fél liter- vodkát. Ezek azonban természetesen csak statisztikai adatok. A való­ságban a lengyel férfi ennél jó­val kevesebbet vagy jóval többet iszik. Azoknak a száma, akik töb­bet isznak, 5 millióra becsiilhetŐL Ezek már részben vagy teljesen alkoholisták. Az alkohol okozta elmebetegségek száma (tehát az olyan ön- és. közveszélyes betege­ké, akik azon'nali kórházi keze­lésre szorulnak) elsősorban az 56 —75. életév között emelkedik. Meg lehet-e változtatni a je­lenlegi ivási struktúrát, csök­kenthet ő-e a rövidital-fogyasz­tás? Ez a szokások megváltozta­tását jelentené, ami nem követ­kezik be mechanikusan. Ismertek az évszázados hagyományokkal rendelkező prágai sörözők, ahol a vendégek a korsó mellett kelle­mes beszélgetéssel töltik az időt... Lengyelországban ered­ménytelenül próbálkoztak meg hasonló helyek létesítésével, a talponállók vonzereje nagyobb, mint az elegáns sörözőké. A helyzet enyhítésében a leg­fontosabb a potenciális alkohol­fogyasztó szemmel tartása. Az árak fékezően hathatnak a fiatal alkalmi fogyasztókra, akik még nem titkolják, hogy isznak. A legfontosabb eszköz: a megelő­zés.

Next

/
Thumbnails
Contents