Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-20 / 222. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1978. szeptember 29. Politikai munka és termelés a Fémmunkás kecskeméti gyárában Nem mutatkozott könnyű esztendőnek 1978 a Fémmunkás Vállalat kecskeméti dolgozói számára már az év elején sem. Idei termelési tervüket 10 százalékkal növelték a tavalyihoz mérten, mert a népgazdaság érdekei Így kívánták. Olyan, kormány által kiemelt beruházások kivitelezésének ütemessége múlik a termelési érték 50 millió forintos emelésén, mint a Szekszárdi Húskombinát, a Gyulai Húskombinát, Budapesten a szemétégető, a Marx téri Skála Aruház, az észak—déli metró építése, a Telefongyár rekonstrukciója, s nem utolsósorban a fővárosi lakásépítési program. Ezenkívül tekintélyes exportkötelezettsége Is van a kecskeméti gyárnak. A gyár gazdasági, műszaki és politikai vezetői gondos felméréseket végeztek. A munkáslétszám növelésére eleve nem számíthattak, tehát maradtak az üzem- és munkaszervezésben, a munkaidő jobb kihasználásában, a szocialista munkaverseny vállalásokban, a dolgozók találékonyságában rejlő belső tartalékok. EHeüvetés nem volt Rövidesen elkészült a 10 százalékkal felemelt termelési terv végrehajtását előmozdító cselekvési program, amelyet először a gyár három pártalapszervezete tárgyalt meg. Természetesen a viták során lehettek volna ellenvetések, hogy mennyi minden — sok esetben rajtuk kívülálló ok — akadályozza a terv végrehajtását. Am ilyen észrevétel egy sem hangzott el, az üzem 140 kommunistája egyöntetűen a megvalósítás lehetőségeit kutatta. Sok hasznos javaslat is elhangzott, a legfontosabb döntés azonban az volt, hogy a gyár egész kollektíváját — 1320 dolgozóját — a célkitűzések valóraváltására kell mozgósítani. A cselekvési programot és a műhelyekre lebontott terveket ezután megtárgyalta a szakszervezet, a KISZ és minden üzemrészben a termelési tanácskozás. A kommunisták szava megértésre talált a pártonkívüli dolgozók körében, s ez abban tükröződött,. hogy a terv teljesítése az egész kollektíva ügyévé vált. Alig telt el néhány hónap, s májusban ismét újabb, 500 millió forint értékű igény jelentkezett. Néhány országos nagyberuházás kivitelezésének meggyorsításához kellettek a vasszerkezetek. Voltak építkezések, ahonnan a vezetők személyesen jöttek el megtárgyalni, mire van konkrétan szükség. A Gyulai Húskombinát igazgatója és pártbizottságának titkára például 45 tonna vasszerkezet szoros határidőre való legyártását még a kecskeméti gyár szocialista brigádjaival is megbeszélte. Újabb íliUíás Az újabb 50 milliós termelési igény, az egyébként is jelentős erőfeszítéseket kívánó éves tervet még feszítettebbé tette. Arról azonban egy szó sem esett, hogy ezt már nem lehet teljesíteni. Az üzemi pártvezetőség azonnal ösz- szeült, megvitatta a lehetőségeket, s rövidesen összehívták az alapszervezetek taggyűléseit is. Lényegében nem osztottak ki újabb személyreszóló feladatokat a párttagság körében. Azt azonban kimondták, hogy minden kommunista — dolgozzon bármely pontján a gyárnak — érezzen személyes felelősséget a tavalyinál most már 100 millióval nagyobb termelési terv teljesítéséért. A tervfeladatok végrehajtása pártmegbízatás. A politikai munka az első időszakban arra irányult, hogy mindenki tudja, mi a feladata a maga posztján. A műszakiak újra felülvizsgálták az üzem- és munkaszervezésben rejlő lehetőségeket. Ahol csak lehetett, tovább könnyítették a nehéz fizikai munkát. A dolgozók köpött hibafeltáró kérdőíveket osztottak ki a termelési folyamatok hatékonyságának növelésére. A KISZ, az Alkotó Ifjúság, a Szakma Ifjú Mestere pályázatokat, a Radar-mozgalmat az új célkitűzések jegyében indította. A szakszervezet és a KISZ a szocialista brigád címek odaítélésének alapjává a felemelt terv teljesítését tette, s ennek jegyében rendezték meg az újítási hónapot is. A kommunisták politikai munkájának eredményei ma már sok tényező alapján mérhetők. Elsősorban azon, hogy jó a munkahelyi légkör az üzemrészekben. A dolgozók sikerrel teljesítik időarányos termelési tervüket — az év első nyolc hónapjában 424 millió forint értékű terméket állítottak elő — s eredményeiket sokkal Inkább ötietességüknek, találékonyságuknak köszönheti, mintsem fizikai erőfeszítéseiknek. Sikereik közé tartozik például, hogy a Gyulai Húskombináthoz rendelt vasszerkezeteket idejében leszállították, s az új üzemet már fel is avatták. A köszönet nem is maradt el. A szerkezetek készítő^ gében részt vevő brigádokat nemrég vendégségbe hívták Gyulára a húskombinát dolgozói. A hangulat bizakodó Természetesen túl szép lenne, ha minden simán, zökkenők nélkül haladna a maga útján a Fémmunkás kecskeméti gyárában. Sokszor akadályozzák rajtuk kívülálló okok a termelést. A legtöbb gondot az anyaghiány, vagy a kooperációs partnerek pontatlansága okozza. A raktárban vannak befejezetlen termékek. A gázajtókat például tömítőanyag hiánya miatt nem tudják készre gyártani és értékesíteni. Vagy a tűzi-horganyzást a Mosonmagyaróvári Gépgyárban egyik napról a másikra megszüntették, s most kutathatnak más együttműködő partner után. A hangulat azonban bizakodó, hogy a 640 millió forintos éves tervet teljesíteni tudják. A pártvezetőség a termelés alakulását állandóan figyelemmel kíséri és a cselekvési program végrehajtását az év hátralevő részében még két ízben ellenőrzi. Teszi ezt azért, hogy amennyiben szükséges, a politikai munka eszközeivel, a kommunisták szavának mozgósító erejével a tavalyinál 100 millióval nagyobb termelési tervét maradéktalanul teljesítse a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának kollektívája. Nagy Ottó MEGSZAKÍTÓK 0 A Ganz Villamossági Művek Óbudai Gyárában nagyfeszültségű szakaszoló és megszakító berendezéseket gyártanak. Ezeket elsősorban a hazai távvezeték és erőmű építésénél használják fel, de már szállítottak belőlük Peruba is. A képen: A próbateremben ellenőrzésre készítik elő a nagy- feszültségű megszakítókat. (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) ZALA-BÚTOR 9 A Zalaegerszegi Bútorgyár az idén hatszáznegyvenmillló forint értékben készít szekrénysorokat, ülőgarnitúrákat. A gyár éves tervének időarányos részét túlteljesítette. A második félévben tovább növeli tőkés exportját. (MTI-fotó, Rózsás Sándor felvétele — KS) Egyik olvasónk, aki elvált asz- szony, áUandó orvosi kezelésben részesül, nem dolgozhat tehát, pedig az alacsony összegű nyugdíja következtében megélhetési gondjai vannak. Azt kérdezi: követelhet-e tartásdfjat a volt férjétől? A jogszabályok értelmében a házasság felbontását követő öt éven belül házastársi tartásdíjra tarthat igényt az a volt házasfél, aki önhibáján kívül szorul rá az ilyen támogatásra, feltéve, ha arra nem érdemtelen. A tartásdíj összege nincs előre meghatározva, fontos azonban tudni, a jogosult csak olyan mértékben követelheti eltartását, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársának, vagy az annak saját háztartásában levő eltartottnak a megélhetését. A tartási kötelezettségről bíróság dönt. Ismét többen kifogásolják, hogy lapunk nem közöl anyakönyvi információkat. Végleges-e ez a döntés? — kérdik olvasóink. Anyakönyvi híreket már mintegy másfél esztendeje nem jelentetünk meg. Ez ügyben egyébként változatlan a véleményünk: a házasságot kötöttekre, a születettekre és elhunytakra vonatkozó közlemények kizárólag a családot, rokonságot, ismerősöket stb. érdeklik, akik egymást többféle módon is értesíthetik a történtekről. A mélykúti Jacsa Ferenc a munkaviszonya megszűnése előtti napon betegedett meg, s azóta Is táppénzes állományban van. Az iránt érdeklődik, hogy meddig részesülhet ebben az ellátásban? Mint a társadalombiztosítási törvény előírja, a táppénz a keresőképtelenség tartamára, legfeljebb azonban egy éven át jár annak, aki a biztosítás ideje alatt vált keresőképtelenné. Gümőkó- ros megbetegedésnél két év ez az idő. Közöljük még, hogy aki e betegségét megelőzően egy, gümő- kór esetén két évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak e biztosításának megfelelő időn át kaphat. Egészségügyi munkakört betöltő egyik olvasónk mintegy három és fél éve részesült legutoljára béremelésben. Szeretné tudni; mikor válik Ismét jogosulttá fizetésének Ilyetén való módosítására? Az egészségügyi és a munkaügyi miniszter 5/1978, (VII. 14.) számú együttes rendelete az idén október elsején lép hatályba, s eszerint az egészségügyi dolgozó személyi alapbérét minden teljes három naptári év után kötelezően kell emelni. Ilyen esetben az alapbér meghaladhatja a munkaköri bértétel felső határát is. A Kiskunhalason lakó Sczhttta János tsz-ben dolgozik. Nemrégen töltötte le sorkatonai szolgálati idejét, mialatt nem biztosított számára illetményföldet s szövetkezet. „Megilletett volna-e eme juttatás engem?” — kérdi. í A honvédelmi törvény szerint a dolgozó katonai szolgálata alatt is jogosult illetményföld használatára, ha arra már a bevonulása előtt jogot szerzett. Ha ezzel kapcsolatban vitás ügye van, annak orvoslását kérje a munkaadója hatósági felügyeleti szervétől, a városi tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályától! A kalocsai Rigó Istvánná arról érdeklődik, hogy a polgári perben hozott első fokú bírósági határozat fellebbezési határidejének lejárta után meddig lehet fellebbezni? Az eljárásjogi szabályok alapján az is fellebbezhet a bírósági döntés ellen, aki önhibáján kívül mulasztotta el az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belüli fellebbezési határidő betartását. Ilyenkor a fellebbezéshez csatolni kell a kérelmet is, melyben a mulasztását indokolja az állampolgár. Ezt a kérelmet az említett határidő utolsó napjától számított 15 napig, legkésőbb azonban csak hat hónapon belül lehpt előterjeszteni a másodfokú bíróságon. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 A szövetkezeti törvény végrehajtásának tapasztalata a kiskunsági gazdaságokban A mezőgazdasági szövetkezeteikre vonatkozó 1967. évi III. számú törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok a mezőgazdasági nagyüzemek fejlődésével arányosan, bizonyos kérdésekben túlhaladottá váltak. A termelési célok megvalósítását a vállalatszerű gazdálkodás nem tudta nyomon követni, és a szövetkezetek többsége nem volt még erre felkészülve. Ezért vált szükségessé az 1977. évi 9. számú törvényerejű rendelet, valamint az ugyanabban az évben megjelent 7. számú minisztertanácsi rendelet és a végrehajtására megjelent MEM-rendelet. E jogszabályok az elmúlt év má-' jus elsején léptek hatályba. A módosított szövetkezeti törvény új vonásokkal gazdagította a korábbi jogszabályokat. Pontosabban fogalmazta meg a mezőgazdasági szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodását, a közös és a tagsági, valamint a háztáji gazdaság egységét, a munkahelyi közösségeket és a munkaszervezeti egységeket, a foglalkoztatási kötelezettséget, valamint a szociálpolitikai kérdéseket. Egy éve kezdődött el a szövetkezetekben az új alapszabályok . elkészítése az említett törvényerejű rendelet és egyéb rendelkezések alapján. A zárszámadó közgyűléseken — egy-két közös gazdaságtól eltekintve — a szövetkezetek tagsága jóvá is hagyta azokat. Az alapszabály megfogalmazásakor egyik lényeges feladat volt a munkahelyi közösségek kialakítása, tennivalóinak meghatározása. Számos változat merült fel, hosszabb időre van azonban szükség, hogy a helyes gyakorlat mindenütt kialakuljon. Egyik-másik szövetkezetben a háztáji föld területének, a munkaidő és ezzel összefüggésben az alap- és a pótszabadság megállapításának, az egyéb juttatásoknak a rendszere nem volt kellően kidolgozva. Ettől eltekintve a közös gazdaságok általában megfelelő alapszabályt készítettek. Ezt az is bizonyítja, hogy a törvényességi felügyelet a kiskunsági szövetkezeteknél csupán egyetlen alapszabályt adott visz- sza átdolgozásra. 9 A lajosmizsei Alma virág Szakszövetkezetben készítik elő a talajt a szőlő- telepítésre. 9 Az izsáki Sárfehér Tsz tagjai és a hozzátartozók is rendszeresen részt vesznek a közös érdekű munkában. A szövetkezetek elsődleges feladata a termelés és annak fejlesztése, emellett a szövetkezeti törvény által megszabott egyéb teendőiket határidőre kellett megvalósítaniok, Az alapszabályon kívül ez év július 1-ig készítették el a szervezeti, működési, munkaügyi és ( munkás- védelmi belső szabályzatokat. Itt a legtöbb gondot a munkaidő és a bérezés megállapítása jelentette. A szövetkezetek többsége a belső szabályzat megfogalmazásánál figyelembe vette a tagság egyéni érdekéit, előfordult azonban, hogy anyagi okok miatt ezeket még nem tudta kellően érvényesíteni. A közös gazdaságok termelésének növekedésével, vagyonának gyarapodásával azonban ezek megvalósítására is lehetőség lesz. Dr. Kot Béla REHABILITÁCIÓ Csökkent vagy megváltozott munkaképesség? 9 A példa, amit említek, meglehetősen egyedi, mégis számos tanulsággal szolgálhat. Egy hegedűművész valamilyen baleset kapcsán elveszíti bal mutatóujjának első percét. . Hány százalékos a rokkantsága? Hát ha azt tekintjük, hogy pódiumművész már soha nem lehet belőle, az esetben száz: jogosult a járadékra s egész hátralevő életében álmodozhat a régi dicsőségről. Es ha egy könyvelővel történik hasonló baleset? Nos, ő a munkaképességének mindössze az 5 százalékát veszítette el. Ugye, hogy valami nem stimmel? Éspedig az nem, hogy valójában nincs — csak a sajnálatosan meglevő társadalmi gyakorlatban — szakmai rokkantság. A művészetét feladni kényszerülő hegedűművész számos más területen, anélkül, hogy elhagyná a zene világát, hasznosíthatja magát, hiszen ha nehéz is tudomásul venni, rendelkezik a munkaképessége 95 százalékával. 9 A ma még gyakori félreértést egy sajnálatosan polgárjogot nyert, valójában ártalmas kifejezés okozza, ez pedig a csökkent munkaképesség, amely ráadásul még előítéletek forrása is lehet. Pedig az idő múlásával a nem-fogyatékosok munkaképessége is csökken. Vagyis, ha egy főfoglalkozású futballista szögre akasztja a csukát, mert nem bír lépést tartani harmincéves fejjel a húszévesekkel, az nem jelenti azt, hogy már nyugdíjas — jóllehet futballistának „csökkent munka- képességű”, s legfeljebb — munka mellett — ideig- óráig alsóbb osztályú csapatban, vagy még később az öregfiúk között kergetheti a labdát szórakozásból. Valójában tehát — s egyet kell értenünk e nem csupán nyelvújítási törekvéssel — megváltozott munkaképességről kell beszélni. Egy csonkulásos balesetet szenvedett esztergályosból lehet csoportvezető, meós, vagy akár művezető is, és nem kizárólag éjjeliőr, vagy portás. Egy kézen meg lehetne számolni, hogy hány rehabilitációs munkakör kristályosodott ki az elmúlt évtizedekben vállalatainknál. Pedig rendelet szabályozza, hogy minden évben jelenteni kell a vállalatoknak: hol mindenhol tudják foglalkoztatni a rehabiiitál- takat. Amennyiben az üzem nem rendelkezik ilyen lehetőségekkel, az illetékes tanács köteles gondoskodni a megváltozott munkaképességű dolgozó megfelelő elhelyezéséről. Ez lenne a lecke, a valóság pedig az — amit éppen a közelmúltban summázott az országgyűlés rehabilitációs albizottsága —, hogy az e pillanatban rehabilitációra szoruló 600 ezer honfitársunknak mindössze a 10 százaléka tevékenykedik a szakmájában vagy azonos értékű munkakörben, 20 százalékuk alacsonyabb szintű munkát lát eL A többiek — 70 százalék! — nem dolgozik, s kisebb-nagyobb járadékát osztja be, ahogy tudja. Államunk évente 4,5 milliárd forintot fizet ki a különböző leszázalékoltaknak. 9 A teljes rehabilitáció arra való, hogy a baleset, vagy foglalkozási betegség miatt megváltozott munkaképességű embert egészségügyi, pénzügyi, szociológiai, pszichológiai szempontok figyelembevételével visszaállítsák eredeti jogaiba. Vagyis el kell érni, hogy még a súlyos fogyatékosok is a lehetőségükhöz képest teljes életet éljenek,' s ne csak valaki mellett — ha egyáltalán van ilyen — kölöncként, világtól, közösségtől elzárva éljék le hátralevő életüket. Statisztika bizonyítja, hogy az előítéletek nélküli munkahelyi légkörban a megfelelően rehabilitáltak kétharmada teljesen egyenértékű munkát végez az azonos beosztású egészségesekkel, negyedrészük magasabb teljesítményt produkál, s csupán tíz százalékuk marad kevéssel az átlagszínvonal alatt. Emellett a rehabilitáltok /hűségesebbek munkaadójukhoz, nemigen változtatnak munkahelyet. 9 Az említett szociális szempontokon túl a népgazdaság munkaerőhelyzete is szükségessé teszi a leszázalékoltak munkában tartását Hangsúlyozta azonban a rehabilitációs bizottság, hogy a társadalombiztosítás jelenlegi rendszere nem teszi érdekeltté a rokkantakat abban, hogy munkát vállaljanak és ehhez bizonyos átképzésben vegyenek részt. Ráadásul a munkáltatók is alig érdekeltek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában. Ördögi kör lenne? Aligha. A szomszédos szocialista országokban, Csehszlovákiában, Bulgáriában és a Szovjetunióban a 67 százalékos rokkantak kötelesek dolgozni. Beszéltem az Orvos- szakértő Intézet főorvosával, aki Moszkvában -tanulmányozta a foglalkozási rehabilitációt. A rokkantság mértékének megállapítása után az orvosnő közölte páciensével, hogy melyik három munkalehetőség közül választhat Mondani sem kell. hogy mindenki kapva kap az alkalmon, hogy továbbra is hasznos tagja maradhasson a társadalomnak. Es még valami: negyedik alternatíva nincs! — aki a felkínált lehetőségek egyikét sem tartja megfelelőnek, az nem kap rokkantjáradékot. 9 Az ipari-technikai forradalomban a fizikai munka mindjobban átalakul. Elvileg az is lehetséges, hogy a korábban 100 százalékos rokkantnak minősített munkás, akinek néhány mozgatóimmá maradt, megfelelő átképzés után, bizonyos hangvagy fényimpulzust követően egy gombot megnyomva működésbe hozzon egy rendszert. Az elektronika, a számítógépek, az automatizálás számos hasonló lehetőséget biztosít elfekvő — csodára vagy már arra sem váró embereknek. Arról nem is beszélve, hogy a tisztességgel véghezvitt rehabilitáció — túl a humánumon —, jól ki is ffze- tődik, hiszen a népgazdaság szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy az állam tartja-e d a rehabilitálandókat, vagy azok járulnak hozzá az állam fenntartásához. A rehabilitációs társaság becslése szerint 400, megfelelő munkába visszahelyezett dolgozó 20 esztendő alatt kereken 1 milliárd hasznot hajt a népgazdaságnak. K. P.
