Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-13 / 189. szám
Ti 4 • PETŐFI NÉPE • 1978. augusztus 13.-v *a*A^*í*fcaía<Í.'t *jí','‘,>^'*Tf**'t'lniliiriWWI -»Wzi ju i«>ar<tü>frsi- -.s II Hm ■.»ttWK - ’■ik*BIZTONSÁGOS ELHELYEZÉSRE VÁR A BÚZA ÉS KUKORICA T árolóépítés - gondokkal • A garat fölötti tetőszerkezet I-tartóit a napokban emelték be egy nagy teljesítményű daruval. Az összehegesztést a Bajai Mezőgazdasági Kombinált szakembere végzi. Néhány hónap múlva három esztendeje lesz, hogy örömmel számoltunk be arról, hogy a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Kecskeméten épülő kombinátjának első egysége, a silótornyok építése befejeződött. Akkor úgv tűnt: a legnagyobb munkát igénylő rész elkészült, s most már nincs sok hátra, a többi gyorsan megy. Mindez csak a külső szemlélő szemével igaz, ugyanisi, az történik, mint amit olykor a lakásépítkezéseknél tapasztalunk: az, hogy áll a ház még mit sem jelenít, év, vagy évek telnek a beköltözésig. Az összehasonlítással korántsem célunk az azonos mérce alkalmazása, hiszen a kétezer vagon szemestermény befogadására alkalmas tároló építése különleges, nagy és nehéz feladat, ' speciális anyagok, eszközök, szerkezeti elemek beépítése és üzembe helyezése szükséges ahhoz. ^gyt'jR^pgadógaratba zúdított .kukéríca.L hyzát bevigyék a tároló belsejébe^ s ott minőségüket megőrizve több éyig is eltarthassák, E nagy beruházást két fővállalkozó valósítja meg. A Bács megyei Építőipari Vállalat az építészeti, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát a szerkezetszerelési munkák — úgy is mondhatnánk — fővédnöke, hiszen mellettük igen sok alvállalkozó is tevékenykedik. Az üzembe helyezést először a múlt év decemberére, majd 1978. július 31-re tervezték, de az újabb határidömódosftás már szeptember 30-at jelöli az átadásra. Így az idén megtermett búza csak később kerylhgl,. ide, s a bértárolási, illetve az.'ideiglenes magtárlétesítési, valamint az újabb szállítási költségek miatt mintegy 3 millió forint többletkiadása lesz a gabonaforgalmi vállalatnak. Mi okozta az építkezés elhúzódását? Vajon készen lesznek-e a kukorica fogadására? Ezekre a kérdésekre vártunk választ a 'kivitelezőktől, tervezőktől. Kertész Gábor, a BÁCSÉP vezérigazgató-helyettese : — Nehéz körülmények között kellett megépíteni a terményfogadó garatot. Ehhez egy éve sem volt még tervdokumentáció. A garat hat méter mély, ami azt jelenti, hogy mintegy ötméteres talajvízben kellett dolgozni, olyan acéllemez-szigetelést készíteni, ami biztos, 'hogy nem engedi át a vizet. Május végén átadtuk a munkaterületet a bajai szakembereknek (akik egyébként ebben a munkákban a vállalatunk alvállalkozói) a szerkezeti elemek. a gépek, a berendezések szereléséhez. Ezzel nem készültek el. Még a közúti hídmérlegszerelés, az útépítés és a silótornyok festése is hátra van. A KPM megyei igazgatóságának ígérete szerint szeptember 15-re megépül az út. amely kétmillió forint értékű. A közúti hídmérleg augusztus végén üzembe helyezhető lesz. Az ORSZAK dolgozói ugyancsak ebben a hónapban befejezik a festést. Ha a már említett technológiai £zara4'S£:!ikel elkészülnek a bajaiák, akkor megkezdjük a belső szerkezeti elemek festését is És elvégezzük a szükséges villamosenergia-rákötést. Szeretnénk, ha október első napjaiban elkezdődhetne a próbatárolás Payer Istvén, a Bajai Mezőgazdasági Kombi.iát szolgáltató üzemének igazgatója: — A silótoronyban elkészültünk a szereléssel (ezt a munkát fővállalkozóként végezzük), itt csupán a szállítószalagok összeragasztása vár a Kecskeméti Fémipari Szövetkezetre, valamint kisebb beszabályozási munkák vannak hátra. Ez az egység Ifcehát üzembe állítható. A terményfogadó garat elkészítési ideje attól függ, mikor adja át a munkaterületet a BÁCSÉP, ugyanis most is víz van benne. Ez az esőzések miatt történt. Nagy gondot okozott a garat fölötti tetőrész I-alakú tartóinak elkészítése és felállítása. Ilyen speciális acélszerkezet a kereskedelemben nem ■ kapható. Táblalemezeklből kellett kiszabni, összehegeszteni és felállításához nagy teljesítményű darut csak nemrég kaptunk, bár három hónapig szaládoztunk utána. S még hozzáteszem: óránként ikétezerhatszáz forintot, fizetünk a daru munkájáért. Hihetetlen erőfeszítésbe került a különféle anyagok és az acélszerkezetek beszerzése. A tervező által megjelölt acélszerkezeteket nem lehet kapni az országban, a gyártására senki sem vállalkozik. Nagy kapkodás jellemzi az építkezést, 18 hónap alatt akartunk elkészülni — de nem megy. Reménykedünk a szeptember végi határidő teljesítésében. Még hadd mondiam meg. ez volt az utolsó, több hasonló építkezésben nem veszünk részt, annak ellenére, hogy igény lenne munkánkra. A lehetetlen anyag- és acélszerkezet-ellátási helyzetben 'képtelenek vagyunk dolgozni. Fatizán József, az IPARTERV építész-tervezője: — A garat építése elhúzódott, technikai szerelése lassan halad. A kiegészítő épületek, egyéb részek, a porta, az úit, a kábelhálózat, a hídmérleg, a térvilágításhoz szükséges tartók ugyancsak lassan készülnék. Ezzel a tempóval nem lehet szeptember végére kész ez az egység úgy, hogy itt elkezdődhessen a terménytárolás. A hasonló létesítmények építése egyébként országos gond, amit mutat, hogy 8—10 — az ország különböző részén levő — tárolónál az utóbbi négy évben nem tudták elkészíteni és üzembe helyezni a garatot különféle anyagok, acélszerkezetek hiánya, valamint hegesztési hibák miatt. Mivel csak célcsoportos és nem kiemelt állami beruházásról van szó, a különböző nagyvállalatok nem kötelezhetők egyes munkák elvégzésére, szerkezetek elkészítésére. Herkó Dezső, az IPARTERV szerkezettervező mérnöke: — A kollégám gondolatát folytatom: az országban mindenütt gond egy ilyen építkezés, ugyanis nincs ipari háttér, amely kiszolgálná acélszerkezettel, különféle anyagokkal, alkatrészekkel az ilyen 'beruházásit A megoldás csak aa lehet ha egy országos vállalat alakulhatna, az ilyen és ehhez hasonló építkezések kivitelezésére. Ami a kecskeméti tárolót illeti; sokkal nagyobb munkáslétszámra és felkészültségre lenne szükség A lemaradás jelentős, tulajdoniképpen most kezdődött a szerkezetépítés és -szerelés. A gondokait tetézi, hogy minőségi jellegű „észrevételek” is akadnak Nagyon nagy munka és összefogás kell, hogy szeptember végére átadható legyen ez a beruházás. Eddig a nyilatkozatok — a gondokból egy kis ízelítő. A tapasztalt újságolvasó bizonyára megjegyzi : ez a beruházás sem készül el szeptember végére. Aki így vélekedik, nem minden alap nélkül teheti. A vészharang korai kondítása nem célunk, minthogy annak „kibányászása” sem, kiit illet elmarasztalás, a lemaradásért. Sőt még azt sem' firtatjuk, hogy miért nem húztak deszka-, vagy fóliatetőt-a garat föléi hogy: ne essen bele az eső, és még néhány apróbb praktikum alkalmazása segíthetné-e a munkát? Mindez azért, mert igazat kell adnunk valamennyi nyilatkozónak: hazánkban nincs meg az ipari hátltér az ilyen és hasonló — minit például a martfűi növényoiyajipari gyár — beruházások kivitelezéséhez, nem is beszélve a határidőre történő befejezésről. A kecskeméti silótároló építését végző fővállalkozók nincsenek irigylésre méltó helyzetben, annak ellenére, hogy a nehézségek javát leküzdötték. Tudniok kell viszont a szakembereknek és vezetőknek egyaránt: a kukorica fogadására készen kell lenniök, mert egyébként sok millió forintos kár, a termés jelentős minőségromlása lesz a következmény. A jelenleginél sokkalta több dolgos kézre és kiváló szakmunkásra. van szükség ezen az építkezésen, hogy a "szeptember 39-ig szóló remények füstbe ne menjenek. Csabai István • Csaknem minden szerdán találkoznak, megvitatják és eldöntik a teendőket a tervezők, beruházók, kivitelezők. Beszélgetőpartnereink közűi Bayer Jstván, Herkó Dezső és Patizán József látható a felvételen. (Pásztor Zoltán felvételei) A TÁRGYALÓTEREMBŐL: A helyszínen meghalt.... Nincs nap, hogy az olvasó ne találna az újságokban- a közlekedéssel foglalkozó oikkeket. Vagy a baleseti krónika szomorú tudósításain, vagy a karambolok megelőzésének lehetőségét elemző írásokon, vagy pedig az alkohol és a közúti! balesetek összefüggéseit boncolgató cikkeken akad meg a tekintete. A sajtó, a rádió, a televízió mindennapi témája a közlekedés, mert — különösen a nyári, tavaszi hónapokban —, alig múlik el nap, hogy valahol, az országban, a megyében ne történne súlyos, vagy halálos végű közlekedési tragédia. Számtalanszor megírtuk mi is, 'hogy — tisztelet, a kivételnek — a gépjárművezetők, a gyalogosok, a lovas, kocsik hajtól, a kerékpárosok az életükét kockáztatják néhány másodperces „előnyért”, könnyelműen túlteszik magukat alapvető szabályokon. Egyre erőteljesebb az embernek az áz érzése, hogy a figyelmeztető szó, az óvatosságra intő szomorú példák sokasága sem képes józan belátásra bírni a közlekedők egy részét. Némelyek túlságosan, is a véletlenre bízzák azt, hogy életben maradnak, vagy sem, hogy halálra gázolnak-e valakit, vagy nem. A közelmúltban négy ügyet választottunk ki a közlekedési bíróság irathalmazából azzál a céllal, hogy újabb „példákkal” bizonyítsuk: arat a felelőtlenség, az alkohol, a szabálytalanság. Olvasóink közül sokan emlékeznek ;rá — hiszen megdöbbentő tragédiát okozott egy alapvető szabály semmibe vétele —, hogy 1978. április 17-én a kora délutáni órákban súlyos baleset történt a Petőfiiszállás és Csengéié közötti egyik vasúti átjárónál, ahol fénysorompó működik. Kovács Imre, Kiskunfélegyháza, Tanya 120. szám alatti lakos vezette a Zsiguli gépkocsit, amelyben rajta kívül még hárman ülitek: Kovács Imréné — a vezető felesége és 11 éves kisfiúk, valamint Tarjányi Józsefné, a fiatalasszony húga. Kovács látta, hogy a fénysorompó tilosat jelez, piros fény világít. Ebinek ellenére nem állt meg, hanem — úgy J gondolta, még átszaladhat —, ráhajtott a sínekre. Ekkor ért oda a Szeged—Kiskunfélegyháza között közlekedő tehervonat, amely a gépkocsi hátsó részét elkapta. Riz ^Utó’felbóruttí 'öíSzetört. -Tárjányiné a helyszínen, Kovácsáé pedig az orvosi rendelőben meghalt. A 'kisfiú súlyosam, ' Kovács Imre pedig könnyebben megsérült. A Zsiguliban 70 ezer, a mozdonyban 750 forint kár keletkezett. Kovács Imrét a bíróság két évi fogházra ítélte és további három évre eltiltotta a vezetéstől. Néhány nappal korábban, áp-. ril'is 2-án történt a másik baleset. Gyurkó József nyárlőrinci lakos, gépkezelő, Nyárlőrinc és Lakitelek között egy gépkocsi - oszlopot előzött, déli egy óra volt, kilencven kilométeres sebességgel haladt a Zsiguli. Előzés közben későn vette észre — mintegy 8—10 méterről —, hogy az út bal oldalán gyalogosok haladnak. A három embert elütötte. Gulyás Andrásné 40 éves kalocsai lakos a helyszínen meghalt. Férje súlyos sérülésekkel került kórházba. A harmadik gyalogos, Gulyás Mihályné, 79 éves lakiteleki lakost ugyancsak súlyos sérüléssel vitték kórházba a mentők. Az idős asszony azonban közel két hónap múlva, május 20-án meghalt. Az orvosi szakvélemény szerint azonban a halál és a közlekedési baleset között nem volt okozati összefüggés. Gyurkó Józsefet a bíróság egy év és nyolc hónapi fogházra ítélte^ s további három évre eltiltotta a vezetéstől. Május 3-án este fél tíz körük Kiskunmajsa és Kiskunfélegyháza között, az országúton találkozott két meglehetősen ittas ember. Az egyik — Répás Menyhért, Halas, Hunyadi utca 17. szám alatti lakos — IFA tehergépkocsival közlekedett, a másik — Fazekas Mihály, Kiskunfélegyháza, Tanya 283. szám alatti lakos pedig kerékpárral, s persze vllágitás nélkül. Ez a „találkozás” Fazekas Mihálynak az életébe került. Az történt ugyanis, hogy Répás az IFA-vaL amelyhez még egy pótkocsi is csatolva volt, nyolcvan kilométeres sebességgel haladt, nem vette észre a kivilágítatlan kerékpárost, s elütötte. Répás vérében 1,8, a helyszínen meghalt Fazekas vérében pedig 1,9 ezreléknyi alkoholt találtak. Répást a bíróság egy év kilenc hónapi fogházra ítélte, s további három évre eltiltotta a vezetéstől. Másnap, május 4-én reggel hét óra után Tompa külterületén történt halálos végű közlekedési baleset Molnár Sándor, Kecskemét Halasi út 7. szám alatti lakos a Közúti Építő Vállalat ZIL tehergépkocsijával egy stoptáblánál nem állt meg, hanem felhajtott a védett útvonalra. Motorkerékpárral ott haladt az 51 éves Futó Ernő Tompa, örökföld utca 17. szánt, alatti, .lakos, akit Molnár a ZIL-lel elütött. A ^szerencsétlen Futó Ernő a helyszínen. meghalt, i Molnár. Sándort a bíróság egy év és három hónapi fogházra ítélte, s további másfél esztendőre eltiltotta a járművezetéstől. Az ismertetett négy ítélet jogerős. G. 8. A gyógynövények reneszánsza A nagyüzemi gyógyszergyártás bevezetésekor sokan úgy vélték, a gyógyszeripar nyersanyaglistájáról lekerül' a gyógynövény. Mégsem így történt, A természetes anyagokból készült gyógyszerek továbbra is a kutatás és a gyógyszergyártás figyelmének a középpontjában vannak. Csehszlovákia a világ egyik legnagyobb gyógynövénytermelője és exportálója. A növényi eredetű gyógyszerek csehszlovák nyersanyagai Iránt a világpiacon nagy a kereslet. Évente 2400 tonna gyógynövény-nyersanyagot szállít az ország külföldre. A legtöbb, mintegy 500 tonna, a nyers és szárított vadgesztenye, de jelentős mennyiséget, mintegy 70 tonnát visznek ki az igen jó minőségű 'kamillából ÍSL A Csehszlovákiában előállított gyógyszerek száma körülbelül 600, közülük 90 kizárólag növényi eredetű nyersanyagokból készül. További 100-ból az összetevők egy része növényi anyag. mmmmmmmmmmmmmmmmwm 1 1 dH • Egy érdekes felvétel az amerikai Cape Canaveral-! rakétakilövő támaszpontról. A kép jobb oldalán felül egy ATLASZ rakéta éppen elhagyja a starthelyét. Ezzel lőtték fél GORDON COOPERT, a 4. amerikai űrhajóst. A tüzes nyíltól Előző számunkban az 1975. évi szovjet—amerikai úrrandevúról számoltunk be. Most az úrhajóban uralkodó szokatlan fizikai és élettani körülményeket vázoljuk. ELSŐ ELLENSÉG: A GYORSULÁS — FÖLDI KLÍMA AZ ŰRHAJÓN — A SÜLYTALANSÄG — ALATTOMOS ELLENSÉG: A KOZMIKUS SUGAR — FORRÓ, VAGY HIDEG-E A VILÁGŰR? Az űrhajósok egyik legnehezebb próbatételét felszálláskor és leszálláskor a gyorsulás - okozta megterhelés jelenti. A gyorsulás okozta megterhelést „g” egységekben fejezzük ki: 1 ,,g” a test súlyát, ennek többszöröse pedig azt fejezi ki, hogy az illető test a gyorsulás következtében hányszor lett nehezebb eredeti súlyánál. Az űrrepülőnek 15 „g" gyor. sulást kell kibírnia. Ez azt jelenti, hogy egy 70 kg súlyú pilóta 15 g gyorsulás esetén 1050 kg-nak érzi a testét! Ez ellen különleges ruhával és a repülés irányára merőleges elhelyezkedéssel védekezhetünk. Az űrhajóban a szerkesztőknek a Földhöz hasonló viszonyokat kell teremteniök. Egyszemélyes űrhajó esetén óránként 30—40 li. tér oxigénre és a légzés következtében keletkezett széndioxid eltávolítására van szükség. Az. oxigént folyékony formában viszik fel és ennek literje kb. 20 órára elég egy embernek. Huzamosabb fenntartózkodás esetén (űrállomás) a 'széndioxid elnyeléséről a régebbi tervek szerint zöld növényzettel kívántak gon. doskodni. A növényzet jó oxigéntermelő. mert pl. 1 négyzetméternyi töklevél 2 ember részére .elegendő oxigént szolgáltat. A • EARLY BIRD („Korai madár”), az 1965-ben felbocsátott amerikai távközlési mesterséges hold. mai méretű űrhajókban azonban még csak mesterségesen állítható elő a földi légkör. Ha az űrhajó hajtóműve nem dolgozik és az űrhajó sebessége nem növekszik a bolygó körüli pályán, akkor beáll a súlytalanság állapota. Ez az ún. „dinamikai súlytalanság”. Ilyen súlyta. lansági állapotot nemcsak az űrben, hanem pL repülőgépen is előidézhetünk, ha a gép vízszintes repülésből zuhanórepülésbe megy át, s követi az ún. „súlytalanság paraboláját". De bekövetkezik a súlytalanság állapota a Földtől való eltávolodás révén is, mert minél távolabb van a test a Földtől, annál kisebb lesz a Föld tömegvonzása. Ha pl. a .Földtől sugarának kétszeresével távolodunk el, akkor már eredeti súlyunk, hak csupán egytizedét érezzük. Az ilyen súlytalansági fajtát nevezzük „statikus súlytalanság”nak. Az űrben az egyik legalattomosabb ellenség a kozmikus sugárzás. Az űrhajó körül ugyanis nin. csen védő légkör, így az elsődleges sugárzás azonnal az űrhajót éri, annak anyagából részecskéket Ut ki, és mint másodlagos sugárzás halad tovább, nagy erővel. Végeredményben így az űrhajó egy radióaktív sugárágyúvá válna. Ez ellen az egyetlen védekezési mód a megfelelő anyagból és vastagságban készített űrhajófal. Sorolhatnánk tovább az ember számára szokatlan körülményeket: az űrhajó egyik oldala — melyet a Nap ér-------f 160 °C, a másik —150 °C hőmérsékletű! És nem lebecsülendő az a lélektani hatás sem, amely az űrhajóst szokatlan környezetében, magárahagyatott. ságában terheli. . Bármennyire Is különös, az űrhajózásban a legnehezebb technikai probléma nem maga a repülés, hanem az indulás és leszállás. A legnagyobb energiát ugyanis az indításkor kell megadni, s ehhez hatalmas technikai felkészültség kell. Ennek ellátására a Szovjetunióban az Aral-tó közelében, Bajkonurban, az USÁ-ban pedig a Florlda-félsziget keleti részének tengerbe nyúló kiszögellésén, Cape Canaveralban létesítettek rakétarepülőteret, azaz kilövőhelyet. (Ez utóbbit 1963-ban a meg. gyilkolt elnök tiszteletére Cape Kennedy-nek nevezték el, majd visszákeresztelték Cape Canaveralnak.) (Folytatása következik.)
