Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-10 / 186. szám

3 % P&TQFJ 9, 1978. aug^g^usalOí események sorokban HONDURAS__________________ A hondurasi kabinet 9 polgári minisztere lemondott Juan Al­berto Melgar Castro hondurasi elnök megbuktatását követően. A vértelen államcsínnyel hatalom­ra került junta nyilatkozatot tett, mely szerint Melgar Castro politikáját kívánja folytatni és 1980-ban szabad választásokat ír ki. Folytatja a szomszédos El Salvadorral a két ország határ­­problémáinak megoldását célzó tárgyalásokat. Az országban szemtanúk jelentései szerint nyu­­. galom uralkodik. Costa Rica be­jelentette: a hondurasi változás nem befolyásolja a két ország kapcsolatát.___________________ BUENOS AIRES_____________ 151 személy tűnt el rejtélyes körülmények között 1978. első félévében Argentínában és ezzel az eltűntek száma 3000-re emel­kedett —, közölte egy emberi jo­gok védelmével foglalkozó szer­vezet. A szervezet egyébként- a napokban eljuttatott a belügy­minisztériumnak egy. listát, ame­lyen további ötszáz eltűnt sze­­mélyt sorolnak fel. STOCKHOLM________________ Ingmar Bergnian, a világhírű svéd filmrendező ideiglenesen visszatér hazájába, hogy színpad­ra vigye Strindberg „Halál­­tánc”-át a stockholmi Királyi Drámai Színházban. Ugyanennek a darabnak a próbái folytak 1976-ban, amikor a rendőrség ál­lítólagos adócsalás miatt őrizet­be vette._____________________ SZARAJEVÓ_________________ A szarajevói kerületi bíróság . államellenes tevékenységért tizen­­öt évi börtönre ítélte a szélső­­í jobboldali usztasa emigránsszer­­vezet egyik tagját. Vjenceslav Cizek 1972-ben az NSZK-ba szö­kött, ahol „a Horvát Köztársa­­• sági Párt” elnevezésű fasiszta emigránsszervezet egyik vezetője lett, s terrorcselekményeket ké­szített elő Jugoszlávia ellen. Ci­­zeket akkor tartóztatták le, ami­kor illegálisan visszatért Jugo­szláviába.____________________ COLOMBO__________________ A Sri Lanka-i parlament két­harmados többséggel elfogadta az .ország alkotmányát módosító : törvényt. Az új alaptörvény ér­vénybe lépése ellen szavazott a Sri Lanka-i Szabadság Párt. Szirimavo Bandaranaike asszony :-pártja, amely a legutóbbi váigsz_r *tásókon élszénvedeít *kúdfifc-.'■mit* . ellenzékbe ^briífi.nA“$®t%r3Mií£, I terelnök-ass7ony elemezése sze­rint a szeptemberben hatályba lépő új alkotmány a diktatúrá­nak nyit utal, s az ellenzéket arra kényszeríti, hogy a parla­menten kívüli politikai harcra készüljön fel. Vietnami-kínai tárgyalások Hanoiban Kedden, a vietnami—kínai tár­gyalások megkezdésének napján a kínai hatóságok provokációja miatt incidens zajlott le a két ország határán. Hoang Bich Son vietnami külügyminiszter-helyet­tes, a delegáció vezetője az első találkozón emlékeztetett arra, hogy a Vietnamban élő kínai nemzetisé­gű személyekkel kapcsolatos kér­désekről Vietnam már májusban előlerjesztett egy javaslaté t, ame­lyet azonban Kína nem fogadott . el. Csüng Hszá-tumg, 'a kínai de­legáció vezietőj'e felszólalásában megismételte a már ismert ko­holmányokat, amelyek szerint Vietnamiban állítólag terrorizál­ják a kínai nemzetiségűeket. A vietnami külügymi-niszter-helyet-> tos elutasította a vádakat. .9 Baloldalt a kínai, jobboldalt a vietnami delegáció. Megemlékezés Nagaszakiban NAPI KOMMENTÁR 9 Augusztus 9-én, délelőtt 11 órakor dobtak atombombát 1915-ben Nagaszakira, a gyönyörű fekvéséről híres kikötővárosra. A japán város 6,7 négyzetkilométer kiterjedésű területe egy pillantás alatt romhalmazzá változott az amerikai atombombától. Nagaszakiban, a Békeparkban megemlékeztek a 33 éve végrehajtott támadás áldoza­tairól. Ae katonai enyhülés akadályozói mmm Sokakban — némelykor aggo­dalommal vegyes bizonytalanság­gal — felmerül a kérdés: tekin­tettel az enyhülési folyamat el­lentmondásaira, a nemzetközi méretű osztályharc éleződésére és általában a különböző társa­dalmi berendezkedésű országok, országcsoportok (politikai-.kato­nai szövetségek) kapcsolatainak .átrendeződésére”, bonyolultabbá válására, nem kell-e attól tarta­nunk, hogy az erőviszonyokban számunkra kedvezőtlen változá­sok következhetnek be? Anélkül természetesen, hogy tagadnánk a 'regionális — az egyes térsége­ket érintő — történések ilyen vagy olyan előjelű hatását az adott erőviszonyok állapotára és dinamikájára, a kérdés megkö­­' zelítése csakis a. mélyebb ös­szefüggéseik, tendenciák és a nemzetközi élet fő vonulatainak , megvilágításával lehet helyes. Ebből a nézőpontból iránymu­tatónak fogadhatjuk el az MSZMP KB idei, április 19—20-i ülésén elfogadott határozat meg­állapítását, miszerint „az el­múlt három évben a szocializ­mus pozíciói világméreteikben tovább erősödtek, a kapitalizmus általános válsága mélyült, je­lentős sikereket ért el a nemzeti felszabadító mozgalmak harca, szélesedett a bákeszerető erők küzdelme az enyhülés irányza­­„tának további térhódításáért”. Ez az értékelés magától értető­dően csupán sommázás és rész­letesebb kifejtése adhat magya­rázatot arra, hogy ez a helyzet­elemzés miért valóságos és a tényekkel összhangban álló. 1 Induljunk ki abból, hogy az .erőviszonyokat a két ellentétes .•világrendszer közti mindenkori politikai, külpolitikai-diplomáciai, gazdasági és katonapolitikai vi­szonyok határozzák meg. Alaku­lásukban, fejlődésükben a há­rom fő forradalmi áramlat — a Szocialista világrendszer, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom, s a nemzeti felsza­badító mozgalmak egymásra ha­tása, „kifelé” sugárzása — játssza a főszerepet. Ezen beliül a szocialista világrendszer és en­nek központi magva, a szocialis­ta közösség a döntő erőtényező, már csak azért is, mert nemzet­közileg szervezett politikai—tár­sadalmi, gazdasági * és katonai potenciállal rendelkezik, s ez a szűkebb közösség a békés egy­más mellett élésért, a fegyver- v* kezési hajsza megfékezéséért és a rakéta-nukleáris háború elhá­rításáért vívott forradalmi harc legszilárdabb bázisa. Ügy is. fogalmazhatnánk: hogy­ha az elmúlt évtizedekben — a két másik forradalmi áramlat fellendülésével együtt — sikerült megváltoztatni az erőviszonyo­kat a társadalmi haladás, a bé­ke és a szocializmus javára, ak­kor ez elsősorban a Szovjetunió és szövetségesei rendkívüli ál­dozatvállalásának, erőfeszítései­nek köszönhető. A termonukleá­ris katasztrófa veszélyének csök­kentése, az Európa történelmé­ben fordulópontot jelentő hetein- , ki záróokmány „tízparancsolatá­nak” elfogadtatása a vezető tői •kés államok kormányaival, a földrészünkön immár negyedik évtizede élvezett békés fejlődési időszak elképzelhetetlen lett vol­na a szocializmus és az imperia­lizmus erőpotenciáljának ki­egyenlítődése, majd a szocializ­mus javára történt minőségi át­­csapása nélkül. A békés egymás mellett élés és az enyhülés természetesen nem fogható fel egyszer és min­denkorra adott mozdulatlan ál­lapotnak; ez a folyamat dinami­kus mozgásban van, eredményei nemzetközi osztály harcban szü­lettek és jövője is kemény harc­ban dől el. Az ellentétes1 érdekű erőknek az utóbbi időben tapasztalható sorozatos és éleződő összeütkö­zése azonban nem azt jelenti, mintha az alapvétő viszonyok­ban fordulat állt volna be, ha­nem csupán azt illusztrálja, hogy az enyhülés folyamata belső lo Bikájából adódóan is valóban ellentmondásos. Kibontakozását az ebben a folyamatban szere­pet játszó erők lassíthatják, vagy gyorsíthatják. Napjainkban tanúi vagyunk annak, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya — amely már túl van a vietnami sokkon és a Watergate-ügy kiváltotta er­kölcsi—.politikai mélyponton — igyekszik ismét úgy fellépni a nemzetközi porondon, mintha egymaga határozná meg, mit tegyenek és mit ne a NATO- szövetségesek, s megkísérli rá­kényszeríteni akaratát a szocia­lista országokra. Ez a törekvés azonban 'távol áll a realitások­tól, s ellentmond a mostani erő­viszonyok adta lehetőségeknek is. G. Arbatov, szovjet akadémikus neves Amerika-szakértő ezzel kapcsolatban leszögezi: „Amikor a Szovjetunió gazdaságilag és technikailag a jelenlegihez ké­pest összehasonlíthatatlanul gyengébb volt, az USA-nak év­tizedeken át erőltetett fegyver­kezési. hajszával sem sikerült szert tennie olyan katonai fö­lényre, amellyel rákényszeríthet­­te volna akaratát Moszkvára. Milyenek lehetnek a remények erre most? Az erőpolitiika nem biztosíthat reális és ésszerű le­hetőségekéit azoknak a problé­máknak megoldására, amelyekkel ma minden ország — így az Egyesült Államok is — szembe­találja magát”. Minden olyan próbálkozás, amely meg akarná bontani az enyhülés alapját képező katonai egyensúlyt akár Európában, akár a világ más térségében, termé­szetes ellenreakciókat, lépéseket vált ki a másik oldalon. Azzal mindenesetre számolnunk j kell, hogy az amerikai imperializmus — stratégiájának változatlansága mellett, de rugalmasabb módsze­rekkel — kísérletet tesz minden politikai, gazdasági és katonai tartalékának mozgósítására az erőviszonyok számára kedvező megváltoztatása érdekében.., Serfőzd László Végre lemondott a 77 éves Hans Filbinger, az NSZK Baden- Württemberg tartományának mi­niszterelnöke. Végre — mondjuk, mert az ügy tengeri kígyóként húzódott húzódhatott, ugyanis sokkal többről van szó, mint egy háborús bűnös szemérmetlen ha­­zuüozásairól és ragaszkodásáról a hatalomhoz. Ahhoz, hogy Filbinger — és sajnos, annyi más hasonszőrű társa — ilyen nagyságrendű kar­riert futhasson be, ahhoz, hogy leleplezése után is ennyi ideig ha­talmon maradhasson, többre volt szükség, mint az ő múltjából és egyéniségéből következő agresszi­vitásra — arra a sajátos NSZK- közegre, amelyben ez mindmáig lehetségesnek bizonyul. Filbinger története ma már közismert. Baden-Württemberg most távozott kormányfője a má­sodik világháború alatt a flottá­nál szolgált — náci várbíróként. Ez azonban — megint csak azt mondjuk: annyi társához hason­lóan — nem akadályozta meg őt abban, hogy a háború után „ánti náciként” ne jelentkezzék az ak­kori kancellár, Konrad Adenauer CDXJ-jába és ne fusson be fényes pályát. Rolf Hochhuth, a világhírű an­tifasiszta nyugatnémet' író' anyag- Qqűjtg,s ferrfiflymmiffflrffenäfe buk- . karit 'tHWTOa dossziéra,'amely­ből kitűnt: Filbinger 1945 máju­­sWtín? íShdf náci fegyverletétel előtt még halálra ítélt „defétizmusért" egy Gröger nevű. húszéves matrózt, és az ítéletet, szinte a háború utolsó' pillanatában, végre is hajtották. A bizonyíték elég volt ahhoz, hogy az NSZKrban is felháborít­son minden becsületes embert — de ahhoz nem, hogy Filbinger tartományi trónja meginogják. Pártja, a CDU körömszakadtáig védte illtisztris tagját — egészen addig, amíg néhány nappal ez­előtt újabb Filbinger-akta került napvilágra. Ebből kiderült, hogy a CDU-honatya 1943-ban ugyan­csak halálra ítélt egy fiatal mat­rózt — olyan kis vétségért, hogy — az előkerült bizonyítékok sze­rint — még a náci admiralitás is kénytelen volt felülvizsgálni, és börtönbüntetéssé változtatni az Ítéletet. Ez már a CDU-nak is sok (vagy legalábbis túl kellemetlen) volt és dr. Filbinger visszavonul. Hogy miért csak most, azt meglehető­sen nehéz megválaszolni. Pedig — sokmilliomod magával — ezt kérdezi a béke küszöbén Filbin­ger által megölt matróz anyja, Frau Gröger is. H. E. Per Pinochet ellen Orlando Detelier, a Washing­tonban meggyilkolt volt chilei külügyminiszter özvegye, vala­mint az ugyané merényletnek ál­dozatul esett Ronni Moffit csa­ládja a washingtoni szövetségi bíróságon kártérítési pert indí­tott Pinochet kormánya, az azóta megszűnt DIN A chilei titkosszol­gálat négy vezető tisztje és to­vábbi néhány személy ellen. Ez az ellső eset, hogy az Egye­sült Államokban magánszemélyek pert indítanak egy idegen ország kormánya ellen. ,.A Pinochet-féle 'kormány el­vette Itőlünlk szeretteinket. Mint a gyilkosság idején is elmondtuk: Orlando Létefllier és Ronni I\!offit haláláért a chilei diktatúra vi­seli a felelősségtelt” — mondották az áldozatok családtagjai egy nyi­latkozatban. Mint ismeretes, egy amerikai szövetségi bíróság augusztus 1-én a Letelier elleni merényletben bű­nösnek találta a DINA több volt vezetőjét, körtük Juan Manuel Contreras tábornokot és kérte ki­­ádötásukat Chiléitől, hogy az Egyesült Államokban lefolytat­hassák ellenük az eljárást. A zöldség- * és gyümölcsfelvásárlás gondjai (Folytatás az 1. oldalról.) csőm próbagyártását is, holnap pedig az első csemeéekukorica­­,szállítmány feldolgozásába fog­nak. Zöldségből és gyümölcsből jelentős átvételi gondok és hiá­nyok nincsenek, a göngyölegel­látás megfelelő, bár például Sza­bolcs típusú ládából az állami gazdaságok az igényeknek csak 25 százalékát kapták meg, | fé­lő, hogy az almaszedés .idősza­kára sem lesz elegendő láda. A burgonya, az étkezési pap­rika, a mák és a fokhagyma át­vétele és elhelyezése viszont már, gondot okoz. A megyében mintegy 20 ezer tonna szerződé­sen felül termelt burgonya át­vétel ét és tárolását kellene meg­oldani. Ezen túl az osztályon aluli — elsősorban lecsónak va­ló — paprika átvétele, értékesít tése ,é,s feldolgozása a megoldás­ra váró feladat. A paprika ára, mint ahogyan a megyei FÖLD­ÉRT igazgatóhelyettese, Masir József elmondta, napról napra csökken, s ma már az első osz­tályú kilójáit 15 forintért lehet az üzletekben megvásárolni. De mi legyen az osztályon aluli minőségű paprikával? A ZGYOB-ülés résztvevői erre megoldást találtak. Hantos Jó­zsef bejelentette, hogy leszele-: telve minden mennyiségben át-j veszi a konzervgyár, ji kilónkénti 6,50 forintért a megyei ZÖLD­­ÉRT-től, amely viszont csak út szállítási -költséggel csökkenti. ezitV az árat. A háztáji gazdaságok 110 ton-j na fokhagymát termeltek meg a. megyében, azonban értékesítésé-: re nem kötöttek szerződést. Kor­látlan külpiaca volna a fqkhagy-; mának, ha minősége megfelelő^ lenne. Az ülésen áttekintették az almaexport helyzetét is. A me-j gye gazdaságai már megkapták; a szállítási kontingenseket, vala-j mint részletes tájékoztatást a minőséggel és csomagolással, kapcsolatban. Zavaró tényező­ként említették . az értekezleten,, hogy az Országos Anyag- és Ár-j. hivatal még nem közölte, lthányj forintért lehet a I felvásárlóknak j átvenni az exportra kerülő al-j mát. Az ülésen dr. Király László,, a megyei tanács osztályvezetője összegezte ; a tapasztalatokat.; Hangsúlyozta, hogy a szerződéses termelés lehetővé teszi a terv-' szerű gazdálkodást, s az ily mó­don megtermelt áruk elhelyező-, se mindenkor biztosított. Cs, I. ,‘i VANCE HAZAUTAZOTT Szeptemberben hármas csúcs Cyrus Vance amerikai külügy­miniszter befejezte legújabb kö­zel-keleti látogatását, s szerdán reggel, egy Alexandria közelében levő légitámaszpontról hazauta­zott. Az amerikai diplomácia irányí­tója Jeruzsálemben Menahem Be­gin izraeli kormányfőt,. Alexand­riában pedig Anvar Szadat egyip­­tömi államfőt vette rá arira, hogy Carter elnök meghívására vegyen részt a szeptemberi Camp Da­­vid-i hármas csúcstalálkozón, missziójának tulajdonképpeni célját, az ellentétes izraeli és egyiptomi álláspont közelítését azonban nem érte el. Cyrus Vance amerikai külügy­miniszter és Anvar Sadat egyip­tomi- államfő hétfőn és kedden Alexandriában tartott, összesen csaknem négyórás tanácskozása után együttes? válaszolt az újságírók kérdéseire. s6jt0$$j&fá'énááiS> mégefősTtétte: James Carter ame­rikai elnök meghívására részt vesz a Camp David-ben szeptem­ber 5-tol tartandó hármas csúcs­­találkozón. Megkérdezték tőle, va­jon miért változtatta meg állás­pontját azok után, hogy még nem is olyan régen bejelentette: nem hajlandó felújítani a közvetlen kapcsolatot Izraellel, ha Tel Aviv nem változtat magatartásán. Szadat 3 kérdésre azt válaszolta, Carter elnök meghívását azért fogadta el, mert annak célja — szerinte — az. hogy a csúcskon­ferencián az ENSZ BT 242. szá­mú határozata alapján „új kere­tet” teremtsenek a béke keresésé­hez. Állította, hogy a háromolda-, lú találkozó „új lapot” nyit a közel-keleti béke szorgalmazásá­ban. Közölte még, Carter elnök-, tői csak azt fogja kérni, hogy azj Egyesült Államok „teljes jogú,' partnerként” kapcsolódjék be a jövendő tárgyalásokba. Vance a* sajtókonferencián ki­jelentette: az Egyesült Államok „kész vállalni a teljes jogú part­ner szerepét, s igyekszik elhárí-. tani minden akadályt, egyengetni a békéhez vezető utat”. , Vance semmiféle közelebbi fel-! világosítást sem adott arra, hogy mi értendő az amerikai „partneri szerepen”. Arra a kérdésre azon­ban, hogy milyen közvetlen sze­repet játszhat az Egyesült Álla­mok a tárgyalásokban, azt vála­szolta, hogy „a megbeszélések há­­»ronvjel között Jognak ly»W elKSTnek minket r^i^etPltéséresuMfi?-S?t vÍ£IH?k tenni a keresnék”. Hoz2áíuzte,| hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 242. számú határozatának kereté-' ben munkálkodnak majd a béke, megvalósításán. Az 1967-ben ho­zott határozat — mint ismeretes, — felszólítja Izraelt, hogy ürítse ki az akkor megszállt arab terű., leteket. Végül újságírók megkérdezték Szadatot, bízik-e abban, hogy a Camp David-i csúcstalálkozó si­kerre vezejt. Az egyiptomi elnök a kérdésre azt válaszolta, hogy „természeténél fogva mindig de­rűlátó”, de — fűzte hozzá — „nem szabad előre inni a medve bőrére”. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Púja Frigyes és Isidoro Malmierca tárgyalásai A Külügyminisztériumban tegnap folytatódtak Púja Frigyes magyar és Isidoro Malmierca kubai külügyminiszter tárgyalásai — amint arról lapunk első oldalán is tudósítunk. Lapzártakor érkezett képün­kön a két küldöttség: balról a kubai, jobbról a magyar. Losonczl Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tegnap fogadta Isidoro Malmiercát. * Japán—kínai megbeszélések Pekingben Szerdán megkezdődtek Pekingben Szőnoda Szunao japán és Huang Hua kínai külügyminiszter tárgyalásai a két ország közötti tervezett béke és barátsági szerződésről —, jelentik a hírügynökségek. A tárgyalások előreláthatólag három napig tartanak. A vitás kér­dés, az úgynevezett „hegemóniazáradék” beiktatása, amelyet Peking szorgalmaz. A vérbíró távozik

Next

/
Thumbnails
Contents