Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-10 / 186. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évi. isii. szám Ára! 90 fillér 1978. augusztus 10. csütörtök AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Folytatták — a magyar-kubai megbeszéléseket Uidoro Malmierca, a Kubai Köztársaság külügyminisztere és kísérete tegnap délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét. Ezt követően a Külügyminisztériumban az időszerű nemzetközi 'kérdések megvitatásával folytatóditak Púja Frigyes és Isidoró Malmierca tárgyalásai. A megbeszélésen — áttekintve a magyar—kubai kapcsolatok aillakulásiát és továbbfejlesztésének lehetőségeit is — egyebek között,foglalkoztak a két ország közötti vízumkényszer megszüntetését célzó dokumentumtervezettel. A megbeszélésen részt vetít Házi Vencel külügyminiszter-hely ettes^ Jakus Jenő, a Magyar Népköztársaság havannai nagykövete és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt Elpidio Alvarez, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, és részt vett a tárgyaláson a kubai külügyminisztérium több vezető munkatársa is. (MTI) A háztáji és kisegítő gazdaságokról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület először a megyei tanács és szervei belső és külső koordinációs tevékenységéről készült jelentést tárgyalta meg, s határozatot hozott e munka színvonalának további javítása érdekében. A végrehajtó bizottság a jelentést elfogadta, s úgy döntött, hogy azt végleges jóváhagyásra a megyei tanács legközelebbi ülése elé terjeszti. Ezt követően a testület meghallgatta és tudomásul vette azt a tájékoztatót, amely a megye tanácsainak 1978 első félévi költségvetési- és fejlesztésialapgazdálkodásáról készült. Í Harmadik témaként került a testület elé a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesz, léséről hozott határozatok végrehajtásáról előterjesztett jelentés. Az írásos anyag elöljáróban hangsúlyozza, hogy az V. ötéves népgazdasági terv a mezőgazdasági termelés jelentős mértékű — 16—18 százalékos —’ növekedését irányozta elő. Á célkitűzés megvalósításához a szocialista nagyüzemek mellett a háztáji és kisegítő gazdaságokra is jelentős j feladat hárul. Ennek teljesítése I érdekében — a mezőgazdasági nagyüzemek elsődleges fejlesztése mellett — a háztáji és kisegítő gazdaságokban rejlő lehetőségeket tudatosan és szervezetten kell kihasználni. Ez azért is szükséges, mert a mezőgazdasági kis. termelés.. a lakossági fogyasztásban és termelésben betöltött feladatán túl fontos szerepet játszik a rendelkezésre álló források előnyösebb kihasználásában is. így például: a termelést olyan területen folytatják, amelyek nagyüze. mi művelésre nem, vagy kevésbé alkalmasak; olyan munkaerőt hasznosítanak, amelyet a nagyüzemekben egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben lehetne alkalmazni. Az sem elhanyagolandó, hogy a megye mezőgazdasága bruttó állóeszköz-értékének egyötöde a kistermelők tulajdo. nában van. A megyei tanács végrehajtó bizottsága mindig jelentőségéhez mérten kezelte ezt a fontos ágazatot. Legutóbb 1976-ban utasította a mezőgazdasági és élelme, zésügyi osztály vezetőjét, hogy készítsen intézkedési tervjavaslatot a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztésével kapcsolatos tanácsi koordinációs feladatokról. Ezt a tervjavaslatot — a mezőgazdasági szervezési bizottság egyetértése után — a végrehajtó bizottság határozattá emelte. Az 1976- os országos és megyei intézkedések hatására emelkedett a kisüzemek termelése, s 1977-ben a mezőgazdaság összes termelési értékének közel 36 százalékát képviselte. A két fő ágazat közül az állattenyésztésben van nagyobb szerepük, termelésük részaránya itt 44 százalékos. A vágó. sertésnek 58, a tojásnak 81, a szarvasmarha ágazat termékeinek pedig 35 százaléka innen származott. A szántóföldi növénytermelés 14 százalékot, a zöldségtermelés 28 százalékot, a szőlő 48 százalékot, a gyümölcs pedig 46 százálékot képviselt. A végrehajtó bizottság — állapítja meg a jelentés — 1976. december 29-én jóváhagyott in. tézkedési tervében meghatározta a kistermeléshez kapcsolódó vállalatok, intézmények és különböző' szervek feladatait, amelyeket eddig összességében jól láttak el. A községi, a városi és a járási szakigazgatási szervek koordináló munkája megfelel az ide vonat.kozó minisztertanácsi határozat, ban rögzített igényeknek, de a hatékonyság nem teljesen egyértelmű. Jelentős, előrelépés történt viszont a kistermelők szakmai továbbképzésében. Az elmúlt év folyamán a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi ősz. tálya 819 előadást szervezett a kistermelők részére, amelyeken körülbelül 40 ezer ember vett részt. Az előadásokat a helyi igényeknek megfelelően tartották. Tavaly tovább szélesedett a szocialista nagyüzemek és a kistermelők integrációja. Amíg 1976- ban 53 ezer kistermelő kapcsolódott a nagyüzemi termeléshez, 1977- ben ez a szám már meghaladta a 60 ezret. A megyei tanács illetékes szakosztályai intézkedtek a háztáji és kisegítő gazdaságok adóztatásának korszerűsítésére hozott minisztertanácsi rendelet végrehajtásáról, ami kedvezően hatott Sz integrációban részt vevő mezőgazdasági nagyüzemek adómentes szolgáltatásainak kiszélesítésére. A múlt évben a kistermelést jelentősen segítette a megye áfész-hálózata. Jelenleg 131 szakcsoport működik, megközelítően 20 ezer taggal. A szakcsoportok által előállított termékek értéke 420 millió forint volt. A MÉSZÖV által ez év júniusában jóváhagyott középtávú intézkedési program alapján tovább fejlesztik a szövetkezetek keretében levő szakcsoportok tevékenységét. A kistermelés anyagi-műszaki ellátása az elmúlt évben — néhány cikk kivételével — tovább javult, de továbbra is gondot jelent, hogy azok legnagyobb része tőkés importból származik. A belföldi kisgépek és berendezések gyártása nem megbízható sem anyagában, sem határidőben. A Mezőgazdasági Ellátó Vállalat már második éve nem tud több berendezést beszerezni. Így például sertésönetető egyáltalán nincs, pedig ebből évente 2—3 ezer darabot tudná értékesíteni. Megállapította a végrehajtó bi. zottság, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztésére 1976- ban hozott vb-határozatban és az ennek alapján készült intézkedési tervben foglaltak helyesek’ és időtállóak. Jól segítették a kisgaz. daságok fejlődését és a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozata ide vonatkozó irányelveinek is megfelelnek. A testület a jelentés elfogadása után olyan határozatot hozott, hogy növelni kell a járási és vá_ rosi szakigazgatási szervek kistermelést koordináló szerepét. Utasította a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályt, hogy tegyen lépéseket a kisüzemi termelés anyagi és műszaki feltételeinek javítására. A kézimunkaigényes csonthéjas és bogyós gyümölcsök termesztésének elősegítése érdekében központi segítséggel kedvezményes szaporítóanyag-akciót kell szervezni a kisüzemek számára. A vb a jelentés összeállítóit jegyzőkönyvi dicséretben részesítette. A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése bejelentések tárgyalásával és tájékoztatók meghallgatásával ért véget. G. S. Harminc kilométer vasbetongerenda 9 A Beton- és Vasbetonipari Művek csepeli gyárában az idén mint* egy harminc kilométernyi hídgerendát gyártanak. A szabadtéri üzemben készült nagy fesztávolságú építőelemeket a szegedi Tisza-híd, az M—3-as autópálya hídjainak építéséhez, valamint közúti felüljárók összeszereléséhez használják. (MTI-fotó: Balaton József felvétele—KS) Tízmillió rubeles szerződés Tízmillió rubel értékű szerződést írtak alá szerdán az Egyesült Izzó és a szovjet TECHNOPROIMPORT Külkereskedelmi Egyesülés vezetői Budapesten magyar üvegipari berendezések 1979—80. évi szállítására. Az Egyesült Izzónak az idén ez a második nagyértékű üzletkötése a szovjet vállalattal, az év elején 28 millió rubeles megállapodást kötöttek elektronikai berendezések és komplett gyártósorok szállítására. Az Izzó termékeinek 75 százalékát exportálja külföldre, exportjának egyötöde a Szovjetunióba kerül. A legtöbbet a vákuumtechnikai berendezésekből szállítják a szovjet ipar megrendelésére, de a mostam szerződéssel az üvegipari gépek is a legfontosabb exportcikkeik közé kerülnek. A legtöbb üvegipari gépet a gyógyszeripari vállalatok részére szállítják, ezekkel a teljesen automatizált berendezésekkel gyógystzer.töltő, úgynevezett peremüvegeket állítanak majd elő. A zöldség-Tanácskozott a megyei operatív bizottság Élénk vita alakult ki a megyei zöldség—gyümölcs operatív bizottsági ülésen, amelyet tegnap a Kecskeméti Konzervgyárban tartottak. Mindez nem abból adódott, mintha most nem értettek volna egyet a különböző témákban a bizottság tagjai, hanem a vitára az adott okot, hagy a jelenlegi, és az árnyékát már előrevető gondokat miként oldják meg. Az vezérelte a termelők, a felvásárló, a forgalmazó és feldolgozó vállalatok képviselőit, hogy reális képet fessenek, s mindannyiok számára kedvező megoldást találjanak. A tavaszi és nyár eleji időjárás a zöldség-, gyümölcstermelésben különbözőképpen hatott. Nagyok az éltérések a termésmennyiségben és minőségben egyaránt. Az azonban, általános, hogy mintegy 15—20 nappal később szedhetők a különféle zöldségek, gyümölcsök, valamint az úgynevezett össze érések miatt a következő hetekben igen nagy mennyiségű terményt szállítanak majd a földekről. A Kecskeméti Konzervgyár, mint ahogyan Hantos József igazgató elmondta, még sohasem dolgozott fel 9100 tonna borsót és nem fordult elő, hogy ez a munka augusztus elejéig elhúzódjék. Az idén ez történt, nemcsak itt, hanem a bajai hűtőházban is, ahol jelenleg 360 vagon fagyasztott borsót tárolnak. Elszállítani nem tudják, ugyanis nincs aggregátoros hűtőkocsi, amellyel Miskolcra, az ottani hűtőházba vinnék, ahol van hely a tárolására. Mindez a babaiaknak, különösen az elkövetkezendő hetekben okozhat fennakadást, s gátja lehet a folyamatos termelésnek is. Jelenleg mindkét feldolgozóhelyen a zöldbab és az uborka, valamint a kajszi- és őszibarack tartósítását végzik. Ma elkezdik a Kecskeméti Konzervgyárban a paradi(Folytatás a 2. oldalon.) • A jánoshalmi Haladás Termelőszövetkezetben a háztájival együtt 32 hektáron termesztenek étkezési paprikát. A napokban kezdték meg a cecei fajta szedését. Felvételünkön a ládákba szedett paprikát méret szerint szétválogatják, s ezután szállítják a megyei ZÖLDÉRT jánoshalmi kirendeltségébe. (Pásztor Zoltán felvétele) ORSZÁGOS BIOLÓGUSNAPOK ELŐTT Középpontban: a Kiskunsági Nemzeti Park Kecskemétre esett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat illetékeseinek választása: itt tartják meg 21. alkalommal az országos biológusnapokat, a TIT Bács-Kiskun megyei Szervezetének rendezői közreműködésével. Az időpontot augusztus 17—19-re tűzték ki. Az eszmecseréknek a Tudomány és Technika Háza kongresszusi terme ad otthont. Immár 1958 óta rendszeresen találkoznak nyaranta az élő tér. mészet kutatásával, oktatásával és ismeretterjesztő feladataival foglalkozó szakemberek. Az eddigi tapasztalatok szerint igen eredményes társadalmi továbbképzési fórummá nőttek ezek a rendezvények, amelyek mindig egy-egy jellegzetes tájegység tanulmányozásához kötődnek. A szekszárdi tanácskozás idején például Gemenc, a debrecenin a Hortobágy, a tavalyi veszprémin pedig a Bakony növény, és állatvilága vonzotta az érdeklődőket. A kecskeméti ülésszakon egyetemi tanárok és tudományos főmunkatársak tartanak előadásokat a légkör, a víz, a talaj és az élővilág kapcsolatainak kérdés, köréből. A szemléltető megjelenítésre külön filmestet készítenek elő. Majd a modern biológia világképével összefüggésben szó lesz a biológiai önszabályozásról és a génsebészetről is. A legfrissebb kutatási eredmények mellől nem márad el a népszerűsítés módszertana sem. Ennek kifejtésére A biológiai ismeretterjesztés igényei és hatékonysága című referátum vállalkozik majd. Az első és utolsó nap között az 1974 decemberében alakult Kiskunsági Nemzeti Parkot tanulmányozzák a hazai és külföldi vendégek. Az általános ismertetést előadások követik a csaknem 40 ezer hektárnyi terület növény- és állatvilágáról. A házigazdák bemutatják a magyar Alföldre olyannyira jellemző szikes pusztákat, lápokat, lápréteket, nedves kaszálókat, a homoki és ártéri élővilágot is. A szakemberek egyebek között megtekintik Bugacpusztát, a ménest, a szürke gulyát, rackanyájat és az ősborókást. Eközben a hagyományos népi építészet, állattartás és földművelés emlékeivel is találkozhatnak. A 21. országos biológusnapokra kétszázan jelentkeztek hazánk különböző részeiből. Osztrák, jugoszláviai, valamint csehszlovákiai vendégek is jelezték érkezésüket. A kecskeméti rendezés egyben lehetővé teszi, hogy az eddiginél több Bács-Kiskun megyei pedagógus gyarapítsa ismereteit ezen a továbbképzési fórumon. A szervezők több mint húsz bajai, félegyházi, kalocsai, kiskőrösi, bácsalmási és kecskeméti tanár, szakfelügyelő megjelenésére számítanak. Az orszá. gos tanácskozás és a Kiskunsági Nemzeti Parkba tervezett tanulmányi kirándulás tapasztalatai várhatóan tovább lendítik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat negyedszázados múltra viszszatekintő, . ötventagú megyei biológiai szakosztályának a munkáját is. Ennek a tevékenységnek a horderejét érzékelteti, hogy évente kétszáz ismeretterjesztő előadás hangzik el Bács-Kiskun városaiban, falvaiban és tanyaközpontjaiban az időszerű biológiai témákról. H. F. Üj pedagógusok \z VI E hónap végén befejeződik az általános és középiskolák, valamint szakmunkásképző intézetek új pedagógusainak szerződtetése. Ezzel egy nyolc hónapja tartó munka zárul le, amelynek eredményeként felfrissülnek a megyei oktatási intézmények tantestületei. Köztudott, hogy a tanintéz- - mények — elsősorban az óvodák és az általános iskolák — pedagógushiánnyal küszködnek országszerte. Ennek az oka, hogy növekszik a gyermekek száma, a differenciáltabb tanintézeti munka több nevelőt igényel, s hogy a pálya elnőiesedése miatt is mind nagyobb számban kell pótolni a gyermekgondozási segélyt igénybevevő tanítónőket, óvónőket. Az intézmények pályázati úton töltik be a megüresedett állásokat. Bács-Kiskun megyében a múlt év végén százhatvan munkaviszonyban álló pedagógus számára kínáltak alkalmazási lehetőséget. A pályázatok első szakaszában a szükségletnek azonban mindössze alig felét tudták betölteni. Az úgynevezett második szakaszban a tanító- és tanárképző főiskolák, egyetemek végzős hallgatói számára tettek közzé álláshirdetéseket. Bács-Kiskunban a hiányzó szakemberek száma száznyolcvan volt; kerestek óvónőket, gyógypedagógusokat, zenetanárokat, illetve tanítókat és szaktanárokat. A frissen diplomázott fiatal zenepedagógusok három álláshelyre nyújthatták be pályázatukat. Elsősorban városokat, nagyközségeket, illetve olyan településeket részesítettek előnyben, ahol lakással, szolgálati szobával, vagy egyéb módon igyekeztek könnyíteni munkakezdésük első nehézségein. A pályázatoknak ebben a szakaszában sem sikerült valamennyi megüresedett álláshely betöltése. Júniusban még mindig nyolcvan pedagógust tudtak volna alkalmazni a megyében. Azóta, még ha kisebb számban is, még sorra érkeznek a megyei tanács művelődésügyi osztályára új kérelmek. Ezeket azok a fiatal pedagógusok küldik, akik eddig még nem tudtak megállapodni egyik tanintézet vezetőjével sem. Az új jelentkezőkkel augusztus végéig bezárólag kötik meg a munkaszerződéseket. A becslések szerint az idén szeptemberben körülbelül húsz általános iskolai pedagógus-állás marad betöltetlenül, — leginkább azokban a községekben, ahol az egyéb juttatásokkal nem egészítették ki a fizetéseket. Ezekben az iskolákban az igazgatók továbbra is képesítés nélküli nevelőket kényszerülnek majd szerződtetni. A megyei arány viszont kedvezőbb a tavalyinál. És ha számításba veszszük azt a tényt, hogy a múlt tanév végén nagy számban kaptak diplomákat a tanitó- és tanárképző főiskolák estilevelező tagozatain az eddig szakképzetlennek számitó nevelők, akkor megállapítható: ha lassan is, de emelkedik a szakképzett pedagógusok aránya a megyében. Ez az örvendetes tendencia a jelek szerint tovább erősödik a jövőben. A megyében mindössze két községben építettek pedagógus szolgálati lakásokat az idén: Tiszakécskén hármat, Fülőpszálláson kettőt. A megyei tanács kétszázezer forintos támogatásával viszont jövője már tizennégyet terveznek. Emelkedett a pedagógusok lakásépítési kölcsönnel való támogatásának összege is. Ez évben több mint hatvanan kérték és kapták meg a száznyolcvanezer forintos kedvezményes kölcsönt családi házuk felépítéséhez és vállalták ennek ellenében, hogy tizenöt évig a helybeli tanintézetben oktatnak. Ügy tűnik tehát; egyre | több községi tanács látja be: az állandósult pedagógushiány leküzdésére talán egyetlen hatékony eszköze, hogy anyagi áldozatot hoz a 'pályakezdő pedagógusok megsegítésére. Természetesen a lakás még nem minden, még akkor sem, ha a legfontosabb dolgok közé tartozik. A fiatal szakemberek kötődésének létrejötté- ■ ben csaknem ekkora súllyal esik latba a tantestület közössége. A kialakuló barátimunkatársi kapcsolatok, az iskolai légkör ugyancsak meghatározó szerepet játszik a pályakezdet első éveiben. Sokat hangoztatjuk: a pedagógus j>ályája élethivatás. És azt is ttidjuk, a tantestületek tagjai nemcsak tanítanak, hanem nevelnek is. Az iskolában, sőt azon kívül is. Szellemi hatásuk kisugárzik a település egészére, és sok tekintetben meghatározza azt A művelődési házban, a sportrendezvényeken, vagy a társadalmi ünnepeken egyaránt. Sokrétű haszonnal járnak tehát a fiatal pedagógus letelepedéséért hozott anyagi áldozatok. P. M.
