Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-06 / 183. szám

4 # PETŐFI NÉPE # 1978. Augusztus 6. Szakszövetkezet a tanyavilágban Erdészeti kutatás a homokon A megye határának északi szélén, a Iajosmizsei tanyavi­lágban 17 esztendővel ezelőtt alakult meg az Almavirág Szakszövetkezet. Alapító elnöke Somogyi Béla, ez évben ment nyugdíjba, amikor 80 millió forint termelési tervet ha­gyott jóvá a közgyűlés. Üj elnöknek ő is a kommunista Nagy Jánost, a. főiskolát végzett fiatal munkatársát javasolta. A 650 tanyáról összejött szövetkezeti gazdáktól 445 szavazatot kapott, vele bizalmat. A fejlődés segítői A szakszövetkezetben 23 tagú pártszervezet tevékenykedik. A kommunisták irányítói, kezdemé­nyezői, mondhatnánk motorjai a íelsőlajosi változásoknak. A párt­titkár Sinka Gyula, gyors észjá­rású, fiatal közgazdász. Időt, fá­radságot nem kiméivé a meg­győzés eszközeivel, jó irányítás­sal segíti a tanyasi emberek sor­sának jobbra fordulását. Tiszte­lik és szeretik szókimondósáért, nyíltszívűségéért. Minden párt­tagnak konkrét megbízatása van. Ez annál is fontosabb, hiszen a szakszövetkezet 3755 hektárnyi területen gazdálkodik, a föld 60 százalékát 'közösen művelik és állandó folyamat, hogy az idősö­dő gazdák közös művelésbe ad­ják földjeiket.- A .területen van bőven futóhomok, megtalálható a kisparcellás szőlő, ' gyümölcsös. Az utóbbi években jelentős par­­lagterületet vontak művelésbe és a homok javításával elérték, hogy hektáronként 20 mázsa ro­zsot arattak. Bizony, nem' kis gondot jelent a szakszövetkezet .párt- és gazda­ságvezetésének a több, mint ezer tag munkájának irányítása. A gazdák mintegy fele nyugdíjas és járadékos. Az átlagéletkor 55 év. A közös munkában csaknem ' 550 tag vesz részt, ezenkívül több mint öt ven nyugdíjas és hetven családtag. A munkáskezek fog­lalkoztatását folyamatossá teszi a segédüzem. .Az alufóliával dolgo­zó részlegükben szinte az egész ország igényeit kielégítik. Boros­palackokra gyártják sokféle szín­ben a kupakot. >Ha a munkaerő mozgását fi­gyeljük, a számok azt bizonyít­ják, hogy többen lépnek be, mint ki. Ez. is, és sok minden más arra mutat, hogy a munká­ban rendszeresen résztvevők megtalálják számításukat a szak­­szövetkezetben. A dolgozóknak több, mint fele nő. Érdemes fel­jegyezni, hogy három évivel ez­előtt még 360 kettős foglalkozású tagjuk volt, vagyis, aki a mező­­gazdaságon kívül az ipariban is tevékenykedett. Az idén csupán 62 személynél kellett rendezni a tagsági viszonyt. Kiegyensúlyozott gazdálkodás Az egy dolgozó tagra jutó át­lagos jövedelem meghaladja a£ évi 30 ezer forintot. Ezen felül kapnak nyereségrészesedést, ju­talmat. Aki öt évnél hosszabb ideje dolgozik a közösben, hű­ségpénzt is kap. A gazdálkodás már évek óta kiegyensúlyozott, a nyereség megfelelő, jut belőle a tartalék­­alapra is. Jól szervezik a legfon­tosabb munkák gépesítését. A 18 traktor, a hét kombájn és a 11 tehergépkocsi az elmúlt napok­ban nagyrészt az aratást segítet­te. A tagi gazdaságok kisparcel­­láiról is géppel takarítják be a termést. Ha már erről esik szó, érdemes megjegyezni, hogy a háztáji és a tagi gazdaságokból az idén 20 millió forint értékű növényi és állati terméket vásá­rolnak fel. Különösen jól szer­vezik a sertéshizlalást, 2200 da­rab az idei terv. A közös sokol­dalúan támogatja a kisüzemeket. Szakemberek irányítják a mun­kát, vetőmagot, műtrágyát, gépi segítséget, szállítóeszközt kapnak a tagok, természetesen térítés el­lenében. További tervek A kommunisták a szakszövet­kezet jövőjét is megtervezték. A közelmúltban tartott párttaggyű­lésen megjelölték a föladatokat, elfogadták az erre vonatkozó ha­tározatot. Többek közölt kimond­ták, hogy valamennyi földterület megműveléséről gondoskodnak és mindent elkövetnek annak érde­kében, hogy ne maradjon parla­gon föld. Legnagyobb vállalko­zásuk a 400 hektárnyi szőlőtele­pítés, amelyet g Kecskemét-szik­­rai Állami Gazdasággal valósíta­lak meg. , Közösen végzik majd a feldol­gozást és a forgalmazást is, mi­vel ez teremti meg a leghatéko­nyabban a befektetett milliók hasznosulását. A terület előké­strong lépett idegen égitest tala­jára. ,;Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiség számára” — ezek voltak első sza­vai. 20 perc múlva követte őt Ald­­rin. Felállítottak egy tv-kamerát, és hozzáfogtak a kőzetminták gyűjtéséhez. A tv egyenes adás­ban közvetítette minden lépésü­ket. 140 percig tartott az első „Hold-séta”, amelynek során 25— 30 méteres körzetet jártak be. Előző számunkban a Hold kö­zelről való felkutatásának né­hány eszközét mutattuk be. FONTOS CÉLZÁS SZÜKSÉGES — LUNOHOD: SZOVJET RO­­BOTLABORATÓRIUM — 1969: EMBER A HOLDON! Mintegy évtizednek kellett ah­hoz eltelnie, hogy a 'közvetlen kutatás révén elegendő adat gyűljön össze az embernek Hold­ra juttatásához. Ezek a számítá­sok és adatok egyre tökéletesed­tek. Például a már említett Lu­­nyik—2, az első, Holdra becsapó­dó szonda, 34 órás repülés után érte el célját, s a Holdra becsa­pódás az előre kitervezett idő­pontnál csupán 2,5 perccel tör­tént később. Ha az indítási se­besség eltér a számított értéktől (ennek legalább 11 km/mp-nek kell lennie), a Holdat már nem találhatjuk el. Ha ez az elítélés 0,1%-os — figyelembe véve a Föld—Hold 384 ezer km távolsá­gát — a találkozás időpontjában félórás lesz a különbség és raké­tánk 'már nem éri el a Holdat. Viszont a Lunyik—2 2,5 perces időkülönbsége azt jelenti, hogy az indítási sebességet 0,01%-os pontossággal sikerült elérni. A Hold további felderítését célozta a Luna—17 szovjet automatikus űrállo­másnak Lunohod—1 nevű, a Holdra fel­juttatott robotlatoo­­■ raitóriuma, amelyet antenna segítségével a Földről irányítva mozgattak nyolc ke­réken. Ember vezette űr­hajóval 10 évvel ez­előtt az amerikaiak igyekeztek a Holdat megközelíteni. Az 1968. december 21- én felbocsátott Apol­ló—8 űrhajóból Frank Borman, James Lovell és William Anders ép­pen karácsonykor látta meg a Holdat „közeiről”, azaz 111 km magasságból. Bonmann költői sza­vakkal jellemezte a látottakat: „ „Ez a semminek hatalmas magányos birodalma, megany­­nyi habkőbe mere­vedett felhő.” 147 órás Hold-körü­li utazásuk, alatt lő­szer kerülték meg égi szomszédunkat. Leg­kritikusabb pillana­tuk a Hold-körüli, pá­lya elhagyása volt, amit méghozzá akkor kellett a terv szerint megkezdeniük, amikor a Hold mögött tartózkodtak és így a~ Földdel nem volt kapcsolatuk. Küldetésüket sikerrel fejezték be, útjukat a sajtó Gagarin, űrrepü­lése óta a legjelentősebb ese­ményként értékelte. Alig fél év múlva az Apolló— 10-zel három űrhajós 192 órás holdutazást tett azzal a céllal, hogy előkészítse a Holdra leszál­lást. Ok nem ereszkedtek alá, hanem a tervezett leszállási kör­zet felett lkát űrhajós átszállt a holdikompba és azzal teljesen megközelítette a felszínt, filmez-0 Egy érdekes kép 1962 augusztusából: a leendő űrállomás tagjainak találkozása. Ké­pünk a VOSZTOK—3. és a VOSZTOK—4 űrhajók csoportos repülését mutatja. A ki­lövésnél közreműködő szakember által készí­tett rajz. tek, fényképeztek, hogy majd ezek alapján a következő űrhajó­sok tanulmányozhassák leszálló­­helyüket. Hét hónappal az Apolló—10 repülését követve startolt az Apolló—11, fedélzetén Neil Arm­strong, Edwin Aldrin és Michael Collins, akik közül a'Sas nevű holdlkomppoí Armstrong és Ald­rin 1969. július 20-án ereszkedett le a Hold Nyugalom Tengerének nevezett síkságán és a Földről való indulás után 109 órával, 24 perc és 20 másodperccel; a tör­ténelemben először Neil Arm-0 LUNOHOD—1. 1970. november 17-én először juttattak el a Holdra automata önjáró készüléket. 11 hónapos működése alatt 10 km-t tett meg és 20 ezernél több felvételt továbbított a Földre. Az Apolló—11 útjával az űr­kutatás fontos korszaka zárplt le, melynek előkészítése az 1961- ben született, határozott tervtől kezdve éppen 8 évig tartott. (Folytatása következik) szítése megkezdődött, s a táblák­ba jutó tanyák gazdáival folynak a megbeszélések. Arra kérik őket, hogy költözzenek' a község­be vagy a tanyaközpontba. Ter­mészetesen kártalanítják őket. A nagyüzemi táblák megvalósításá­hoz ugyanis szükség van a ta­nyák felszámolására, mért min­den munkát gépekre terveznek. Az elképzelések között sok minden szerepel még. Csatlakoz­nak egy növénytermesztési rend­szerhez, kísérleti jelleggel cirkot .termesztenek és ha eredményes lesz, nagyobb területen vetik. Ter­ményszárítót építenek. Á tagi és a háztáji gazdaságokban tovább szorgalmazzák a sertésnevelést és hizlalást, úgy, hogy évente 2300 mázsa húst tudjanak értékesíte­ni. Olyan határozatot hoztak, hogy az elnök a vezetőséggel együtt­működve dolgozza ki az üzem­szervezés korszerűsítésére vonat­kozó javaslatot. A több és jobb minőségű munkát végzők na­gyobb jövedelmet kapjanak — mondja a párttiaggyülés határoza­ta, és felelőssé teszi ezért a szakvezetőket, és évenként be Is számoltatja őket munkájukról. Segítik az idősebb tagokat, a fiatalok lakásépítését, a felsőla­josi bölcsőde és óvoda építését, vezetékes víz, valamint villany már van a tanyaközpontban. A kommunistáik javaslatára úgiy tervezték meg az idei fej­lesztést, hogy a közös gazdaság­ban 3—4 százalékkal növelik a termelést, a tagi gazdaságok és a háztájik pedig a tavalyinál szintén több árut adnak. Horváth Ignác Erdenet, az új iparváros Mongólia legfiatalabb városá­ban, a több mint 20 000 lakost számláló Erdenetben működik Ázsia legnagyobb ércdúsító kom­binátja, mely a környék gazdag réz-11 és mólíbdén-készlétéit dol­gozza fel. A mindössze három évvel ez­előtt alapított városban gomba­­módra szaporodnak az új lakó­telepek, kulturális és szociális intézmények, iskolák és óvodák. A lakosság többsége személyen­ként 20 órán felüli társadalmi munkát fordított lakhelye építé­sére, parkosítására. A roham­tempóban fejlődő Erdenet nem­sokára az ország egyik ipari köz­pontjává terebélyesedik. A be­ruházások között szerepel egy gyapjúmosó üzem, egy szőnyeg­gyár és egy fafeldolgozó kombi­nát építése. (BUDAPRESS— MONCAME) Az Erdészeti Tudományos In­tézet Duna—Tisza közi Kísérleti Állomása ez év januárjától az er­dőművelés és fahasználat gépe­sítésének kérdéseivel foglalkozik többek között^. Az állomás szakembereinek munkája felöleli a homokon ter­meszthető különböző fafajok ter­melési rendszereinek kidolgozá­sát. Így az akác, a nyárak, a fe­nyő megtermelésétől az úgyne­vezett elsődleges faiparig, tehát a feldolgozó helyekig történő szállítás technológiájának kidol­gozását. Ezek nem egyedi tech­nológiákat jelentenek, hanem a teljes folyamat gépesítésének le­­lehetőségét. Ehhez tartozik szó? rosan a külföldről, főleg a KGfST- hez tartozó országokból, de Svéd­országból, Ausztriából, az NSZK- ból és Finnországból hozott új gépek, munkaeszközök minősíté­se is. Egyre inkább napirenden van­nak a környezetvédelmi kutatá­sok is.­Bács-Kiskun megye homokos területein az egyik legveszedel­mesebb ellenség a szél, annak károsító hatása, amit a fiatal er­dőkben gyakran láthatunk. Az új telepítések gyom elleni védelme természetesen elengedhetetlen kí­vánalom, de ezt úgy kell meg­oldani, hogy a sorok között ne legyen lehetősége a szélnek egyik helyről a másikra „söpörni”. A megoldást a kecskeméti állomá­son konstruált gépek adják, ame­lyek a fasorok növényvédelmét végzik. Ezek az erdészeti vegy­szerpermetező és a granulátum­­szóró gép. A sorok között majd­nem érintetlenül hagyják a gyo­mok természetes állományát. Ez­zel az erdőkben élő vadak ellen is védik a fiatal fákat, az álla­tok nem ezeket pusztítják el, hi­szen táplálékukat megtalálják a sorok között. A sorkezelés azonban más, anyagi szempontból is értéke­sebb módja az erdők növényvé­delmének. A vegyszer így ponto­san arra a helyre juttatható ki, ahol szükség van rá, így a fel­0 A Svédországban gyártott ki­­hordó-vontatót minősítik a kí­sérleti állomáson. használt mennyiség jóval keve­sebb, mint a teljes terület vegy­szerezésénél. Persze, ezt a véde­kezési módot sem lehet minde­nütt alkalmazni, a hegyeken, a lejtőkön, a földi gépeknél job­ban használható a repülőgépek. A sokféle vizsgálat közül még egy említést érdemel, amely a városokban élő embereket érint legjobban. Ez az erdők szűrőha­tásának vizsgálata. A települések nem mindig mentesek az Ipari üzemekből kiáramló káros, szeny­­nyező anyagoktóL Gondoljunk a levegőszennyezésre, a porra, a zajra. Az erdők adta Zöldtömeg nemcsak esztétikus, szép látvány, hanem ezeket a káros hatásokat bizonyos mértékben felfogja, sőt a fák szennyező anyagot beépí­tik anyagcseréjük folyamán. De nem mindegyik faifajta alkalmas erre a feladatra. A kísérleti ál­lomáson olyan fafajokat válogat­nak, vizsgálnak, amelyek bírják a szennyezett környezetet. Szép példát lehet említeni, ami a vizs­gálatok eredményeit kézzelfog­hatóan bizonyítják. A kecskemé­ti Széchenyivárost körülölelő zöldövezetet. A STATISZTIKA TÜKRÉBEN A munkahelyi étkeztetés mA jelenlegi munkahelyi étkeztető hálózat a megyében .foglalkoztatottak alig több mint 40 százalékának biz­tosítja a közösségi étkezést, függetlenül attól, hogy annak színvonalában is szinte szélsőségesnek mondható el­térések tapasztalhatók. Az építőiparban és az állámi mező­­gazdaságban a legkedvezőbb az ellátottság, valamint az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok kjörében, ahol a kórházakban és az iskolákban adott az étkezési lehetőség. E négy csoportba tartozik a megyében foglalkoztatottak (ter­melőszövetkezeti tagok nélkül) több mint egyharmada. Feltűnő­en kevesen veszik, vagy vehetik igénybe a munkahelyi étkezést a kereskedelmi és a közlekedési dolgozók, egyes iparágakban fog­lalkoztatottak, valamint a több­nyire szellemi munkát végzők közül. A mezőgazdaságban, az egész­ségügyi dolgozók £s pedagógusok körében többségében saját keze­lésű munkahelyi konyhákon biz­tosítják az étkezést, .míg az épí­tőiparban szakvállalatok által Üzemeltetett konyhákon, vagy a kereskedelmi vendéglátás igény­­bevételével. Anyagi támogatás A hálózati feltételekben, de a gazdálkodó szervezetek anyagi hozzájárulásában is jelentős el­térések tapasztalhatók. Azt, hogy egy ebédadaghoz helyenként mennyi a hozzájárulás összege, nem áll módunkban bemutatni, de az egyenlőtlenséget bizonyltja az egy foglalkoztatottra jutó mun­kahelyi étkeztetési hozzájárulás igen nagy szóródása is. A főbb népgazdasági ágak megyei szék­helyű egységeinél 1977-ben mint­egy 91 ezer személyt foglalkoztat­tak, akiknek 45 százaléka a szo­cialista iparban, 13 százaléka a szocialista építőiparban, 21 szá­zaléka az állami gazdaságokban és az erdőgazdaságokban, 3 szá­zaléka a szállításban, és 18 szá­zaléka a kereskedelemben dolgo­zott. 1975 óta a létszámnál na­gyobb ütemben nőtt az étkezési hozzájárulás összege és így 1977-bdn — ebben a körben — egy foglalkoztatottra 510 forint jutott, ami több mint 24 száza­lékkal haladta meg az 1975. évit. Ezen belül az első éviben 18 szá­zalékos, a második évben 6 szá­zalékos volt a növekedés,. Mind­ezt befolyásolta a közgazdasági szabályozók 1976. január 1-1 ha­tállyal történő változása, amely szerint egy főre kell meghatáro­zott összegű jóléti és kulturális alapot képezni. Kisebb az átla?rá! Mind az egy foglalkoztatottra jutó hozzájárulás összege nép­­gazdasági áganként, azon belül is szektoronként és szervezetenként jelentősen eltért. A magasabb át­lagok nemcsak az egy ebédhez való hozzájárulás magasabb vol­tára, hanem az étkezésben részt­vevők nagyobb arányára is utal­nak. A szocialista iparban a legma­gasabb volt az egy foglalkozta­tottra jutó hozzájárulás a mi­nisztériumi. vállalatoknál, de lé­nyegesen az átlag alatti volt a szövetkezeteknél. A szocialista építőipar átlagos étkezési hozzá­járulása két és félszerese volt az iparénak, és ezen belül is leg­többet a minisztériumi vállalatok fizettek. Az állami gazdasági dolgozók étkezési lehetőségei általában jók, emellett a foglalkoztatottan­ként! hozzájárulás is átlagon fe­lüld volt. A gazdaságok e téren vi­szonylag kiegyenlítettek, a me­gyében levő 11 állami gazdaság­nak mintegy felénél 700—800 fo­rint közötti volt 1977-ben az át­lag. A megyei székhelyű kereske­delemben az egy foglalkoztatottra jutó étkezési hozzájárulás vala­mennyi vizsgált népgazdasági ág átlagánál kisebb volt minden év­ben, amit erősen meghatározot t a közösségi érkezésben részt vevők alacsony aránya. A hozzájárulás összegének a jóléti és kulturális alaphoz mért nagysága csak azért egyezik az említett ágazatokéval, mert a jó­léti és kulturális alap nagyságá­val sem érte még el eme ágazat 1976-ban a szabályozó rendszer által az egységesítési miatt elő­irányzottat. A szövetkezeti szek­torban ebben a népgazdasági ág­ban is kedvezőtlen az anyagi hoz­zájárulás egy foglalkoztatottra ju­tó átlaga. Dr. S&ntha Józsefné a KSH tájékoztatási osztályvezető-helyettese

Next

/
Thumbnails
Contents