Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-06 / 183. szám
4 # PETŐFI NÉPE # 1978. Augusztus 6. Szakszövetkezet a tanyavilágban Erdészeti kutatás a homokon A megye határának északi szélén, a Iajosmizsei tanyavilágban 17 esztendővel ezelőtt alakult meg az Almavirág Szakszövetkezet. Alapító elnöke Somogyi Béla, ez évben ment nyugdíjba, amikor 80 millió forint termelési tervet hagyott jóvá a közgyűlés. Üj elnöknek ő is a kommunista Nagy Jánost, a. főiskolát végzett fiatal munkatársát javasolta. A 650 tanyáról összejött szövetkezeti gazdáktól 445 szavazatot kapott, vele bizalmat. A fejlődés segítői A szakszövetkezetben 23 tagú pártszervezet tevékenykedik. A kommunisták irányítói, kezdeményezői, mondhatnánk motorjai a íelsőlajosi változásoknak. A párttitkár Sinka Gyula, gyors észjárású, fiatal közgazdász. Időt, fáradságot nem kiméivé a meggyőzés eszközeivel, jó irányítással segíti a tanyasi emberek sorsának jobbra fordulását. Tisztelik és szeretik szókimondósáért, nyíltszívűségéért. Minden párttagnak konkrét megbízatása van. Ez annál is fontosabb, hiszen a szakszövetkezet 3755 hektárnyi területen gazdálkodik, a föld 60 százalékát 'közösen művelik és állandó folyamat, hogy az idősödő gazdák közös művelésbe adják földjeiket.- A .területen van bőven futóhomok, megtalálható a kisparcellás szőlő, ' gyümölcsös. Az utóbbi években jelentős parlagterületet vontak művelésbe és a homok javításával elérték, hogy hektáronként 20 mázsa rozsot arattak. Bizony, nem' kis gondot jelent a szakszövetkezet .párt- és gazdaságvezetésének a több, mint ezer tag munkájának irányítása. A gazdák mintegy fele nyugdíjas és járadékos. Az átlagéletkor 55 év. A közös munkában csaknem ' 550 tag vesz részt, ezenkívül több mint öt ven nyugdíjas és hetven családtag. A munkáskezek foglalkoztatását folyamatossá teszi a segédüzem. .Az alufóliával dolgozó részlegükben szinte az egész ország igényeit kielégítik. Borospalackokra gyártják sokféle színben a kupakot. >Ha a munkaerő mozgását figyeljük, a számok azt bizonyítják, hogy többen lépnek be, mint ki. Ez. is, és sok minden más arra mutat, hogy a munkában rendszeresen résztvevők megtalálják számításukat a szakszövetkezetben. A dolgozóknak több, mint fele nő. Érdemes feljegyezni, hogy három évivel ezelőtt még 360 kettős foglalkozású tagjuk volt, vagyis, aki a mezőgazdaságon kívül az ipariban is tevékenykedett. Az idén csupán 62 személynél kellett rendezni a tagsági viszonyt. Kiegyensúlyozott gazdálkodás Az egy dolgozó tagra jutó átlagos jövedelem meghaladja a£ évi 30 ezer forintot. Ezen felül kapnak nyereségrészesedést, jutalmat. Aki öt évnél hosszabb ideje dolgozik a közösben, hűségpénzt is kap. A gazdálkodás már évek óta kiegyensúlyozott, a nyereség megfelelő, jut belőle a tartalékalapra is. Jól szervezik a legfontosabb munkák gépesítését. A 18 traktor, a hét kombájn és a 11 tehergépkocsi az elmúlt napokban nagyrészt az aratást segítette. A tagi gazdaságok kisparcelláiról is géppel takarítják be a termést. Ha már erről esik szó, érdemes megjegyezni, hogy a háztáji és a tagi gazdaságokból az idén 20 millió forint értékű növényi és állati terméket vásárolnak fel. Különösen jól szervezik a sertéshizlalást, 2200 darab az idei terv. A közös sokoldalúan támogatja a kisüzemeket. Szakemberek irányítják a munkát, vetőmagot, műtrágyát, gépi segítséget, szállítóeszközt kapnak a tagok, természetesen térítés ellenében. További tervek A kommunisták a szakszövetkezet jövőjét is megtervezték. A közelmúltban tartott párttaggyűlésen megjelölték a föladatokat, elfogadták az erre vonatkozó határozatot. Többek közölt kimondták, hogy valamennyi földterület megműveléséről gondoskodnak és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ne maradjon parlagon föld. Legnagyobb vállalkozásuk a 400 hektárnyi szőlőtelepítés, amelyet g Kecskemét-szikrai Állami Gazdasággal valósítalak meg. , Közösen végzik majd a feldolgozást és a forgalmazást is, mivel ez teremti meg a leghatékonyabban a befektetett milliók hasznosulását. A terület előkéstrong lépett idegen égitest talajára. ,;Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiség számára” — ezek voltak első szavai. 20 perc múlva követte őt Aldrin. Felállítottak egy tv-kamerát, és hozzáfogtak a kőzetminták gyűjtéséhez. A tv egyenes adásban közvetítette minden lépésüket. 140 percig tartott az első „Hold-séta”, amelynek során 25— 30 méteres körzetet jártak be. Előző számunkban a Hold közelről való felkutatásának néhány eszközét mutattuk be. FONTOS CÉLZÁS SZÜKSÉGES — LUNOHOD: SZOVJET ROBOTLABORATÓRIUM — 1969: EMBER A HOLDON! Mintegy évtizednek kellett ahhoz eltelnie, hogy a 'közvetlen kutatás révén elegendő adat gyűljön össze az embernek Holdra juttatásához. Ezek a számítások és adatok egyre tökéletesedtek. Például a már említett Lunyik—2, az első, Holdra becsapódó szonda, 34 órás repülés után érte el célját, s a Holdra becsapódás az előre kitervezett időpontnál csupán 2,5 perccel történt később. Ha az indítási sebesség eltér a számított értéktől (ennek legalább 11 km/mp-nek kell lennie), a Holdat már nem találhatjuk el. Ha ez az elítélés 0,1%-os — figyelembe véve a Föld—Hold 384 ezer km távolságát — a találkozás időpontjában félórás lesz a különbség és rakétánk 'már nem éri el a Holdat. Viszont a Lunyik—2 2,5 perces időkülönbsége azt jelenti, hogy az indítási sebességet 0,01%-os pontossággal sikerült elérni. A Hold további felderítését célozta a Luna—17 szovjet automatikus űrállomásnak Lunohod—1 nevű, a Holdra feljuttatott robotlatoo■ raitóriuma, amelyet antenna segítségével a Földről irányítva mozgattak nyolc keréken. Ember vezette űrhajóval 10 évvel ezelőtt az amerikaiak igyekeztek a Holdat megközelíteni. Az 1968. december 21- én felbocsátott Apolló—8 űrhajóból Frank Borman, James Lovell és William Anders éppen karácsonykor látta meg a Holdat „közeiről”, azaz 111 km magasságból. Bonmann költői szavakkal jellemezte a látottakat: „ „Ez a semminek hatalmas magányos birodalma, meganynyi habkőbe merevedett felhő.” 147 órás Hold-körüli utazásuk, alatt lőszer kerülték meg égi szomszédunkat. Legkritikusabb pillanatuk a Hold-körüli, pálya elhagyása volt, amit méghozzá akkor kellett a terv szerint megkezdeniük, amikor a Hold mögött tartózkodtak és így a~ Földdel nem volt kapcsolatuk. Küldetésüket sikerrel fejezték be, útjukat a sajtó Gagarin, űrrepülése óta a legjelentősebb eseményként értékelte. Alig fél év múlva az Apolló— 10-zel három űrhajós 192 órás holdutazást tett azzal a céllal, hogy előkészítse a Holdra leszállást. Ok nem ereszkedtek alá, hanem a tervezett leszállási körzet felett lkát űrhajós átszállt a holdikompba és azzal teljesen megközelítette a felszínt, filmez-0 Egy érdekes kép 1962 augusztusából: a leendő űrállomás tagjainak találkozása. Képünk a VOSZTOK—3. és a VOSZTOK—4 űrhajók csoportos repülését mutatja. A kilövésnél közreműködő szakember által készített rajz. tek, fényképeztek, hogy majd ezek alapján a következő űrhajósok tanulmányozhassák leszállóhelyüket. Hét hónappal az Apolló—10 repülését követve startolt az Apolló—11, fedélzetén Neil Armstrong, Edwin Aldrin és Michael Collins, akik közül a'Sas nevű holdlkomppoí Armstrong és Aldrin 1969. július 20-án ereszkedett le a Hold Nyugalom Tengerének nevezett síkságán és a Földről való indulás után 109 órával, 24 perc és 20 másodperccel; a történelemben először Neil Arm-0 LUNOHOD—1. 1970. november 17-én először juttattak el a Holdra automata önjáró készüléket. 11 hónapos működése alatt 10 km-t tett meg és 20 ezernél több felvételt továbbított a Földre. Az Apolló—11 útjával az űrkutatás fontos korszaka zárplt le, melynek előkészítése az 1961- ben született, határozott tervtől kezdve éppen 8 évig tartott. (Folytatása következik) szítése megkezdődött, s a táblákba jutó tanyák gazdáival folynak a megbeszélések. Arra kérik őket, hogy költözzenek' a községbe vagy a tanyaközpontba. Természetesen kártalanítják őket. A nagyüzemi táblák megvalósításához ugyanis szükség van a tanyák felszámolására, mért minden munkát gépekre terveznek. Az elképzelések között sok minden szerepel még. Csatlakoznak egy növénytermesztési rendszerhez, kísérleti jelleggel cirkot .termesztenek és ha eredményes lesz, nagyobb területen vetik. Terményszárítót építenek. Á tagi és a háztáji gazdaságokban tovább szorgalmazzák a sertésnevelést és hizlalást, úgy, hogy évente 2300 mázsa húst tudjanak értékesíteni. Olyan határozatot hoztak, hogy az elnök a vezetőséggel együttműködve dolgozza ki az üzemszervezés korszerűsítésére vonatkozó javaslatot. A több és jobb minőségű munkát végzők nagyobb jövedelmet kapjanak — mondja a párttiaggyülés határozata, és felelőssé teszi ezért a szakvezetőket, és évenként be Is számoltatja őket munkájukról. Segítik az idősebb tagokat, a fiatalok lakásépítését, a felsőlajosi bölcsőde és óvoda építését, vezetékes víz, valamint villany már van a tanyaközpontban. A kommunistáik javaslatára úgiy tervezték meg az idei fejlesztést, hogy a közös gazdaságban 3—4 százalékkal növelik a termelést, a tagi gazdaságok és a háztájik pedig a tavalyinál szintén több árut adnak. Horváth Ignác Erdenet, az új iparváros Mongólia legfiatalabb városában, a több mint 20 000 lakost számláló Erdenetben működik Ázsia legnagyobb ércdúsító kombinátja, mely a környék gazdag réz-11 és mólíbdén-készlétéit dolgozza fel. A mindössze három évvel ezelőtt alapított városban gombamódra szaporodnak az új lakótelepek, kulturális és szociális intézmények, iskolák és óvodák. A lakosság többsége személyenként 20 órán felüli társadalmi munkát fordított lakhelye építésére, parkosítására. A rohamtempóban fejlődő Erdenet nemsokára az ország egyik ipari központjává terebélyesedik. A beruházások között szerepel egy gyapjúmosó üzem, egy szőnyeggyár és egy fafeldolgozó kombinát építése. (BUDAPRESS— MONCAME) Az Erdészeti Tudományos Intézet Duna—Tisza közi Kísérleti Állomása ez év januárjától az erdőművelés és fahasználat gépesítésének kérdéseivel foglalkozik többek között^. Az állomás szakembereinek munkája felöleli a homokon termeszthető különböző fafajok termelési rendszereinek kidolgozását. Így az akác, a nyárak, a fenyő megtermelésétől az úgynevezett elsődleges faiparig, tehát a feldolgozó helyekig történő szállítás technológiájának kidolgozását. Ezek nem egyedi technológiákat jelentenek, hanem a teljes folyamat gépesítésének lelehetőségét. Ehhez tartozik szó? rosan a külföldről, főleg a KGfST- hez tartozó országokból, de Svédországból, Ausztriából, az NSZK- ból és Finnországból hozott új gépek, munkaeszközök minősítése is. Egyre inkább napirenden vannak a környezetvédelmi kutatások is.Bács-Kiskun megye homokos területein az egyik legveszedelmesebb ellenség a szél, annak károsító hatása, amit a fiatal erdőkben gyakran láthatunk. Az új telepítések gyom elleni védelme természetesen elengedhetetlen kívánalom, de ezt úgy kell megoldani, hogy a sorok között ne legyen lehetősége a szélnek egyik helyről a másikra „söpörni”. A megoldást a kecskeméti állomáson konstruált gépek adják, amelyek a fasorok növényvédelmét végzik. Ezek az erdészeti vegyszerpermetező és a granulátumszóró gép. A sorok között majdnem érintetlenül hagyják a gyomok természetes állományát. Ezzel az erdőkben élő vadak ellen is védik a fiatal fákat, az állatok nem ezeket pusztítják el, hiszen táplálékukat megtalálják a sorok között. A sorkezelés azonban más, anyagi szempontból is értékesebb módja az erdők növényvédelmének. A vegyszer így pontosan arra a helyre juttatható ki, ahol szükség van rá, így a fel0 A Svédországban gyártott kihordó-vontatót minősítik a kísérleti állomáson. használt mennyiség jóval kevesebb, mint a teljes terület vegyszerezésénél. Persze, ezt a védekezési módot sem lehet mindenütt alkalmazni, a hegyeken, a lejtőkön, a földi gépeknél jobban használható a repülőgépek. A sokféle vizsgálat közül még egy említést érdemel, amely a városokban élő embereket érint legjobban. Ez az erdők szűrőhatásának vizsgálata. A települések nem mindig mentesek az Ipari üzemekből kiáramló káros, szenynyező anyagoktóL Gondoljunk a levegőszennyezésre, a porra, a zajra. Az erdők adta Zöldtömeg nemcsak esztétikus, szép látvány, hanem ezeket a káros hatásokat bizonyos mértékben felfogja, sőt a fák szennyező anyagot beépítik anyagcseréjük folyamán. De nem mindegyik faifajta alkalmas erre a feladatra. A kísérleti állomáson olyan fafajokat válogatnak, vizsgálnak, amelyek bírják a szennyezett környezetet. Szép példát lehet említeni, ami a vizsgálatok eredményeit kézzelfoghatóan bizonyítják. A kecskeméti Széchenyivárost körülölelő zöldövezetet. A STATISZTIKA TÜKRÉBEN A munkahelyi étkeztetés mA jelenlegi munkahelyi étkeztető hálózat a megyében .foglalkoztatottak alig több mint 40 százalékának biztosítja a közösségi étkezést, függetlenül attól, hogy annak színvonalában is szinte szélsőségesnek mondható eltérések tapasztalhatók. Az építőiparban és az állámi mezőgazdaságban a legkedvezőbb az ellátottság, valamint az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok kjörében, ahol a kórházakban és az iskolákban adott az étkezési lehetőség. E négy csoportba tartozik a megyében foglalkoztatottak (termelőszövetkezeti tagok nélkül) több mint egyharmada. Feltűnően kevesen veszik, vagy vehetik igénybe a munkahelyi étkezést a kereskedelmi és a közlekedési dolgozók, egyes iparágakban foglalkoztatottak, valamint a többnyire szellemi munkát végzők közül. A mezőgazdaságban, az egészségügyi dolgozók £s pedagógusok körében többségében saját kezelésű munkahelyi konyhákon biztosítják az étkezést, .míg az építőiparban szakvállalatok által Üzemeltetett konyhákon, vagy a kereskedelmi vendéglátás igénybevételével. Anyagi támogatás A hálózati feltételekben, de a gazdálkodó szervezetek anyagi hozzájárulásában is jelentős eltérések tapasztalhatók. Azt, hogy egy ebédadaghoz helyenként mennyi a hozzájárulás összege, nem áll módunkban bemutatni, de az egyenlőtlenséget bizonyltja az egy foglalkoztatottra jutó munkahelyi étkeztetési hozzájárulás igen nagy szóródása is. A főbb népgazdasági ágak megyei székhelyű egységeinél 1977-ben mintegy 91 ezer személyt foglalkoztattak, akiknek 45 százaléka a szocialista iparban, 13 százaléka a szocialista építőiparban, 21 százaléka az állami gazdaságokban és az erdőgazdaságokban, 3 százaléka a szállításban, és 18 százaléka a kereskedelemben dolgozott. 1975 óta a létszámnál nagyobb ütemben nőtt az étkezési hozzájárulás összege és így 1977-bdn — ebben a körben — egy foglalkoztatottra 510 forint jutott, ami több mint 24 százalékkal haladta meg az 1975. évit. Ezen belül az első éviben 18 százalékos, a második évben 6 százalékos volt a növekedés,. Mindezt befolyásolta a közgazdasági szabályozók 1976. január 1-1 hatállyal történő változása, amely szerint egy főre kell meghatározott összegű jóléti és kulturális alapot képezni. Kisebb az átla?rá! Mind az egy foglalkoztatottra jutó hozzájárulás összege népgazdasági áganként, azon belül is szektoronként és szervezetenként jelentősen eltért. A magasabb átlagok nemcsak az egy ebédhez való hozzájárulás magasabb voltára, hanem az étkezésben résztvevők nagyobb arányára is utalnak. A szocialista iparban a legmagasabb volt az egy foglalkoztatottra jutó hozzájárulás a minisztériumi. vállalatoknál, de lényegesen az átlag alatti volt a szövetkezeteknél. A szocialista építőipar átlagos étkezési hozzájárulása két és félszerese volt az iparénak, és ezen belül is legtöbbet a minisztériumi vállalatok fizettek. Az állami gazdasági dolgozók étkezési lehetőségei általában jók, emellett a foglalkoztatottanként! hozzájárulás is átlagon felüld volt. A gazdaságok e téren viszonylag kiegyenlítettek, a megyében levő 11 állami gazdaságnak mintegy felénél 700—800 forint közötti volt 1977-ben az átlag. A megyei székhelyű kereskedelemben az egy foglalkoztatottra jutó étkezési hozzájárulás valamennyi vizsgált népgazdasági ág átlagánál kisebb volt minden évben, amit erősen meghatározot t a közösségi érkezésben részt vevők alacsony aránya. A hozzájárulás összegének a jóléti és kulturális alaphoz mért nagysága csak azért egyezik az említett ágazatokéval, mert a jóléti és kulturális alap nagyságával sem érte még el eme ágazat 1976-ban a szabályozó rendszer által az egységesítési miatt előirányzottat. A szövetkezeti szektorban ebben a népgazdasági ágban is kedvezőtlen az anyagi hozzájárulás egy foglalkoztatottra jutó átlaga. Dr. S&ntha Józsefné a KSH tájékoztatási osztályvezető-helyettese
