Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-06 / 183. szám
1918. augusztus 6. • PETŐFI NÉPE • 3 ELADOK, VÁSÁRLÓK, ÁRUCIKKEK Egy ABC-áruház hétköznapjai A BOLSEVIKOK PARTJÁNAK SZÜLETÉSE 75 évvel ezelőtt volt az OSZDMPII. kongresszusa Kereskedelemről szólva elcsépeltebb közhelyet aligha találni annál, hogy „a pultnak két oldala van”. Pedig így igaz. Különösen éles a kontraszt az ABC-áruházakban, s azok között is a kecskeméti széchenyivárosiban. Gazdálkodása alapján ugyanis a Bács megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat második legjobb üzlete. A vásárlói közvélemény — közhangulat — azonban többnyire elmarasztalja a boltot. Jogosan vagy megalapozatlanul? Erre lett kíváncsi a krónikás, § ezért egészítette ki vásárlói tapasztalatait az eladótéren túl történő felderítésével. Segítségére volt ebben három boltvezető — Tormási Ferenc, Móczár Istvánná, Cserényi István — és az ABC szinte valamennyi dolgpzója. Az üzlet méretei kecskeméti viszonylatban impozánsak. Nemkülönben a forgalma, amely havonta csaknem ötmillió forintot tesz ki. Az átlagosan két és fél milliós árukészlet ötven alkalmazott munkálja révén tizenhétnaponként fordul meg. Ezek az idei eredmények. Hol van már az ABC megnyitásakori hetvenöt tagú gárdája, a kényelmes — sorban állás nélküli — bevásárlás lehetősége, s az akkori 2,5 milliós forgalom ?*'■ Tovatűnt, miként az üzlet korszerűségének illúziója... A városnegyed lakossága azóta kétszeresére gyarapodott. Ma 18 ezerre teszik az ellátási körzet lélekszámát, a pénztárgépek egyegy forgalmas napon hétezer vásárlást regisztrálnak. Az áruforgalom a lakossággal arányosan növekedett, a kereskedők munkája viszont többszörösére. A széchenyivárosi ABC ugyanis nem annak készült, ami lett. Naponkénti készletfeltöltésre tervezték, minimális raktártérrel. Hol van azonban az a nagykereskedelmi vállalat, amely ezernyi árucikkéből naponta képes szállítani? S hol van az a bolti információs apparátus, az a kipróbált módszer, amely minden egyes cikk napi készletét és forgalmát figyelemmel kísérheti? De kerestetnek a kimondottan előre csomagolt húst kedvelő vevők is. E munkafeltételek híján az ABC szép fokozatosan visszafejlődött' hagyományős élelmiszeráruházzá'. Természetesen csak beszerzési és eladási módszereiben. A néhány négyzetméteres raktárak maradtak. Az épület minden csücskébe jut belőlük egy-kettő. A 'helyhiányt csak állandó rakodással, rámolással lehet mérsékelni. Mindig „éppen” helyet csinálnak valaminek. Kézi erővel. A gépesítést féltucat ládahúzó kampó jelenti, két kiskocsival és néhány — többnyire útban levő — konténerrel kiegészítve. t Hogyan lehet — hogyan kell^ — Itt kereskedni? Tej és kenyér napjában kétszer érkezik. Hét közben napi 14 hektó, illetve 7 mázsa, szombatonként a duplájánál is több. Kifogyni természetesen nem szabad. A' forgalom azonban kiszámíthatatlan, gyakran marad ki • Zöldségkínálat — délután háromkor. A későnjövőknek már az „alja jut”. áru, néha viszont hozni kell még az üzemből. Magától értetődő, hogy ezt a boltvezető végzi, saját kocsijával. A triciklivel nem sókra jutnának... A zárás előtti 10 —20 .percben azonban így sincs mindig tej, illetve friss 'kenyér. iA tejet, míg elkel, négyszerötször mozgatják meg. A kenyeret kevesebbszer, de ezt bepótolják, amikor nem ládában, hanem kézről kézre adogatva kell helyre tenni. Ehhez nyolc ember kell, s hogy egy-egy kenyér a földre is pottyan, tagadhatatlan. Nem szabályos, de el sem kerülhető. Az üzlet zöldség- és gyümölcskínálatával kevés vásárló elégedett. Pedig emögött is rengeteg munka van. Az árunak valamivel több, mint felét közvetlenül vásárolják fel termelőktől. ötven-száz, meg négy-öt kilós tételekben. 9 Minden erőfeszítés ellenére kevés az áru, hjpnyos a választék. Az egyébként sem könnyű zöldségkereskedelmet nehezíti, hogy a 48 órás árváltozási előrejelzésből a boltiaknak általában fél napjuk marad a „rugalmas alkalmazkodásra'’. Ez viszi a kockázati alapot és rapszodikussá teszi a felhozatalt. A ZÖLDÉRT hiába diktálna alacsony árat, Árcsökkenéskor napokra eltűnik nem tud elég árut beszerezni, egy-egy cikk, emiatt aztán szidják a boltot a vásárlók. Szidják sokszor azt is, ami kapható. A válogatáson alapuló eladás ugyanis nem mindig párosul a törődött portéka eltávolításával. Ez eladói hanyagság, de az is ide' tartozik, hogy csínján kell bánni a kálóval. Takarékos felhasználásában pedig ugyancsak érdekeltek a kereskedők. Csemegeárukból a bolt természetesen teljes választék tartására kijelölt üzlet. A kijelölés stimmel, a választék teljessége már csak ritkán — a mennyiség pedig szinte sohasem. A rendeléseknek gyakorta csak kétharmadát szállítják a húsosok. Otven kiló párizsit két napra. Az üres, vagy éppen kifosztott hűtőpult lehangoló látvány. Ilyenkor még az a vásárló is kellet-SiitÉf« 0 Az áruátvevő „irodája”. Testvérek között sincs meg három négyzetméternyi. (Méhesi Éva felvételei.) 0 Mi van a dobozban? Erre kíváncsi minden kedves vevő a bébi-sarokban. len, aki történetesen megkapja, amit keres. Érdekes története van az ABC húsosztályának. Annak idején rövid idő alatt megháromszorozódott a forgalma, amikor a korszerű csomagolásos árusításról áttérték a hagyományos hentesmódszerekre. Hiába igaz, hogy az üzlet erre kevésbé alkalmas, hogy a hűtőpultban gyorsain szárad a hús, hogy a világítás sem tünteti fel csábító színben a portékát, mégis így fogy. Az üzlet húsrészlege általában elmar asztal tátik. Kevés az olcsó hús, a belsőség. S majdnem mindenki ezeket keresi. A Széchenyivárosiban fiatalok, kispénzűek laknak, ezért is olyannyira fizetésnap-érzékeny a forgalom az ABC-ben. És nemcsak a húsosztályon. Az ellátás leggyengébb pontja kétségkívül a sör. Hetente háromszor kellene érkeznie a palackozóból, összesen 25 hektónak. Mindebben az a legmeglepőbb, hogy ezt a mennyiséget általában meg is kapják. Sör mégis csak órákig kapható. Üvegje viszont annál több van. Általában kétszer annyi sörös üveget váltanak vissza, mint amennyit eladtak. Náluk van ugyanis a város (és a fél ország) egyetlen elkülönített üvegvisszaváltó részlege. Korlátlanul vásárolnak, pedig nincs hová tenni a göngyöleget. Á tíz négyzetméteres raktárát így is .kibővítették” a kocsiáthajtó terével, a rámpák egy részével, s általában minden használható négyzet-, illetve köbméterrel. Emiatt szabálytalanul tárolják a göngyöleget és megfosztják magukat az épület egyetlen kedvező adottságától, a kocsiáthajtótói, ami csökkentené valamelyest a cipekedést. A segédmunkás csak töredékét győzi a rakodásnak, besegít az áruátvevő, a boltvezető, a reszort os, a tanuló, de még a legelfoglaltabb pénztáros is, emelgetni a 20—25 kilós ládákat. Nyitás előtt kezdik, zárás után végzik. Sokuknak másfél műszakja • A gépesítést Minden boltban a kampó jelenti — de itt még küszöb is van... telik el a boltban. Dicséretet alig kapnak, kritikát annál többet. Minden napra jut néhány türelmetlen, ingerült vevő, van hiánycikk, s hibáznak olykor a boltiak is. Munkájuk nagy részének nincs látszatja, s egyébként sem tudják vele eltakarni az áruellátás hiányosságait. Nincs az az eladói igyekezet, ami feledtetni tudná, hogy kevés a raktár, hogy alig akad használható bevásárlókocsi ... A forgalom már az egyébként tágas eladóteret is kinőtte. A házat nem lehet megtoldani. Ki kell várni, amíg — remélhetőleg gyorsain — elkészül a Széchenyivárosban néhány újabb üzlet. Az°k tudnak csak könnyíteni az ABC dolgozóin, még inkább a vevőkön. Zs. A. # „A bolsevizmus, mint politikai eszmeáramlat és mint politikai párt 1903 óta áll fenn” — írta Lenin. Az új típusú politikai párt az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusának eredményeként és következményeként jött létre. A kongresszus 1903. július 17-én Brüsszelben kezdte meg tanácskozását titokban. A rendőrség mégis tudomást szerzett róla és emiatt a küldöttek Londonban folytatták majd fejezték be a munkát augusztus 10-én. A kongresszuson 43 küldött vett részt, 26 szervezet képviseletében, 51 szavazati joggal. Az OSZDMP II. kongresszusához hasonló pártrendezvényt nem találhattunk addig az orosz forradalmi mozgalom történetében. Mind a nagyszerű előkészítés, mind pedig a képviselet teljessége és a megvitatandó kérdések széles köre tekintetében új színt hozott a mozgalomba. Az 1890-es évek közepétől az orosz proletariátus már számottevő politikai erőként szerepelt az ország életében. A párt megalakulásával pedig egyre inkább a dolgozókat irányító-befolyásoló erővé vált A párt programjában a munkásosztály, a nyomorban tengődő paraszti tömegek, de az elnyomott nemzetiségek is megtalálták titkolt vágyaik kifejezését. A munkáspárt arra hívta fel a tömegeket hogy döntsék meg a cárizmust, demokratizálják következetesen és folyamatosan az állami és a közéletet Harcoljanak a szocialista forradalom győzelméért, a proletárdiktatúra megvalósításáért. A társadalmat a szocializmus elvei szerint építsék fel. • Mindezen célok és azok következetes képviselete bizonyította. hogy az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt volt az egyetlen olyan párt Oroszországban, amelynek tevékenysége teljes mértékig megfelelt a nép és az ország érdekeinek. Ugyanakkor a párt nem volt még mentes az oroszországi munkásmozgalom korábbi gyermekbetegségeitől, de a századfordulón felerősödött opportunizmus és revizionizmus hatásaitól sem. Az OSZDMP II. kongresszusának az volt a legfontosabb feladata, hogy a párt osztályharcos folyóirata, az „IS2KRA” által megjelölt és kidolgozott elvi-szervezeti alapokon megteremtette a valódi, az igazi forradalmi munkáspártot A kongresszuson a párt programját a lenini fogalmazásban fogadták eL A program eredeti tisztaságában vette át a Kommunista Kiáltványnak a proletárdiktatúráról szóló tételét Célul tűzte ki a nemzetiségek egyenjogúságát a feudalizmus maradványainak felszámolását, a nagybirtok jelentős részének közcélokra történő elkobzását A párt szervezeti szabályzatának tárgyalásakor két álláspont képviselői csaptak össze a vitában. Lenin azt hangsúlyozta, hogy a pártnak a munkásosztály élcsapatának kell lennie, ezért a párttagságot szigorú feltételekhez kötötte. Trockij, Martov és társaik azzal érveltek, hogy a szigorú pártfegyelem eltaszítja az értelmiséget Követelték például, hogy minden sztrájkoló a párt tagjának tekinthesse magát, s ezt a szervezeti szabályzatban is rögzítsék. 0 A szervezeti szabályzat vitájában az opportunistáknak sikerült megingatniuk az '„iszkrásck” egy részét, így elérték, hogy a szervezeti szabályzatot Martov fogalmazásában fogadták eL A továbbiakban azonban megváltoztak az erőviszonyok. Mivel két „ökonomista” küldött és a zsidó nacionalista munkásszövetség, az úgynevezett Bund küldöttei elhagyták a kongresszust, Lenin követői kerültek többségbe. A többség megváltoztatta az „Iszkra” addigi szerkesztőbizottságát. Martov lemondott szerkesztőségi tagságáról. A kisebbség a Központi Bizottságban szerzett három helyét átengedte a lenini többségnek. A kongresszus így végeredményben a következetes forradalmi irányzat képviselőinek győzelmével ért véget A leninistákat ettől kezdve bolsevikoknak, az opportunistákat pedig mensevlkeknek nevezték. (Bolsinsztvo = többség, menysinsztvo = kisebbség.) A bolsevik szó ettől kezdve egyet jelentett, egyértelmű lett a munkásosztály, a kommunizmus ügyéhez mindvégig hűséges, következetes marxista forradalmár fogalmávaL A forradalmi marxista párt, a bolsevik párt megalakítása az OSZDMP II. kongresszusának legfőbb eredménye. Az oroszországi munkásmozgalom hosszú és nehéz utat tett meg, amíg eljutott a mozgalom legmagasabb formájához, az önálló politikai párthoz. Ezt a pártot a lenini „Iszkra" által kidolgozott eszmei és szervezeti elvek alapján hozták létre: Fő káderei harcban megedzett hivatásos forradalmárok voltak, vezetői pedig a lenini bolsevikok. A nemzetközi munkásmozgalom számára is világtörténelmi jelentőségű az OSZDMP II. kongreszszusa. Fordulópontot jelent a mozgalom történetében. A Lenin vezette orosz bolsevik marxisták adtak végre helyes választ a korabeli munkásmozgalom legfontosabb problémáira. így lett a legkövetkezetesebb és legforradalmibb marxista irányzat a bolsevizmus. • S ez a párt volt a szubjektív feltétel, amely döntően hozzájárult a Nagy Október győzelméhez és a szocializmus felépítéséhez a Szovjetunióban. V. S. HÉTVÉGE UTÁN, HÉTVÉGE ELŐTT... Az orvos, az adminisztrátor és az esztergályos A jövő ősztől új tanterv a gimnáziumokban Korszerűsítik a gimnáziumi oktatást: az 1979—80-as ’tanévtől tanulmányaikat megkezdő diákok már az új > tanterv, „A gimnáziumi nevelés és oktatás terve” alapján sajátítják el az ismereteket. Az új dokumentum — amely várhatóan nyomtatásban már az idén ősszel megjelenik — a fakultatív rendszerű oktatás bevezetésével összhangban (készült, § az 1972-es oktatáspolitikai párthatározatnak megfelelően a tanulók nevelését helyezi az iskola és az iskolán kívüli munka középpontjába. Korszerűsítették — a társadalmi követelményeket és a tudományos-technikai forradalom új eredményeit figyelembe véve — az egyes tantárgyak tantervét is. A gimnáziumi nevelés-oktatás szervezeti rendje is módosul. Az I. osztályban megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nevelők a tanulók képességeinek és felkészültségének a felmérésére és szükség esetén segítséget nyújtanak az ismeretanyagban tapasztalható hiányok pótlásához. A II. osztályban minden eddiginél nagyobb szerephez jut a pályairányítás. A gimnáziumi oktatás történetében először szerepel önálló óraként a „pályairányítás” című tantárgy. Az új tanterv szerint a gimnáziumok I—II. osztályaiban azonos óraszámban azonos ismereteket nyújtanak minden diáknak. A III. osztálytól lép életbe a közvetlen fakultáció. A harmadikosok a heti kötelező óraszámukon belül érdeklődésüknek, képességeiknek és felkészültségüknek megfelelően két vagy három fakultatív 'tantárgyat választanak. Bár gyakran hűvös az idő, s a néhány órás napsütések után újra meg újra felkinálkozik a pulóver, a kiskabát — azért nyár van. Szép időben megtelnek a strandok, benépesülnek az utak, tetőfokára lép a nyári csúcsforgalom. Természetesen ilyenkor sem feledkezhet mindenki a gondtalan üdülésbe, pihenésbe: többen vagyunk, akik ilyenkor is dolgozunk, s hétköznapi tennivalókkal osztjuk meg a melegítő napsugarakat, a vízpartok hűvösségét. Kerekegyházán járva, három ilyen emberrel beszélgettem: egy orvossal, egy adminisztrátorral és egy esztergályossal... Baráti körben Dr. Berényi Antal ügyvezető körzeti orvos kilép a rendelő ajtaján, kezet nyújt, de mielőtt szót válthatnánk, egy fejkendős asszony félrehivja. Mint kiderül, az egyik berénybenei tanyáról kerékpározott be, hogy az idős és magatehetetlen szomszédjának orvosi segítséget kérjen. Ezt mondja bevezetésül: — A beteg ugyan nem a mi körzetünkhöz tartozik, de természetesen kimegyünk hozzá, segítünk rajta. Most, azonnal. Ezért kérem is; csak a legszükségesebb kérdéseket tegye fel. — Hol töltötte a legutóbbi két évét? — A Balatonnál, egy kemping-táborban. Nem olyan régen végeztem az egyetemet, még tartom a kapcsolatot az ott szerzett barátaimmal. Velük jöttem össze most is. — S a kővetkező hét végére van terve? — Ezen nem kell sokat gondolkodnom: ügyeletes leszek. Rokontól rokonig Pencz Istvánnét, a helyi tanács adóügyi csoportvezetőjét hatalmas aktahalmok között találom. — A környékbeli kisgazdaságokban rengeteg kárt okozott a fagy és a jég az elmúlt hónapokban — mondja. — Most azt vizsgáljuk, hogy kinek származott ebből tetemes termeléskiesése — az ő adójukat csökkenteni fogjuk. — Es mit csinál szabad idejében? Hol telt el például a legutóbbi hétvége? — Családi körben. 4 hügomék látögattak el hozzánk Kecskemétről, ugyanis a csemetéik nálunk nyaralnak. A vasárnap délelőtt így főzéssel, a délután befőttek készítésével telt el. — Minden szombaton és vasárnap talál magának munkát otthon? — Találni találnék, de azért jut idő másra is: én vagyok a helyi sportkör gazdasági felelőse, s egyben pénztárosa is. Ha valamilyen sportesemény van a faluban, én ott vagyok. Csillogó szemmel beszél a futballcsapat és a röplabdacsapat eredményeiről. Név szerint sorolja fel a leghűségesebb szurkolókat. Látszik, hogy nem kényszerű kötelességteljesítés a szombati, vasárnapi jegyárusítás. — A következő vasárnapja hogyan telik? — Szintén családi körben: ha jó lesz az idő, leutazunk a sógomőmékhez, Siófokra. „Olykor kocsiba ülőnk...'1 Halcsik András, a MEZŐGÉP Vállalat kerekegyházi gyáregységének esztergályosa a gép fölött nyújt kezet: azok közé tartozik, akik mindig, minden körülmények között a munkájuk által muta' koznak be. A negyvenes éveit taposó férfi nemrégiben második lett a „Ki minek mestere"-mozgalom vállalati döntőjén. Most tőcsavarokat gyárt — mint a főnöke mondja: kifogástalan minőségben. — Látom, nagyon siet. Nem fárad el hét végére? — Nem. Legutóbb is csaknem végig dolgoztam otthon. A környékünkön már mindenki kiszántatta, vagy gazosodni hagyta a szőlőjét, de én még hűségesen művelgetem. Szombaton például permeteztem. Vasárnap a fiamnak segítettem, aki nemrég nősült és most házépítésre készül. Fabrikáltam nekik egy blokkverőt, s gyártottuk a falnak valót, igg a felébe került. Délután persze pihentem, ami anynyit jelent, hogy beültünk a kocsiba és elmentünk fürödni egy kicsit a kecskeméti uszodába. A következő hét végén mi lesz a program? — Nagyjából ugyanez. Bár lehet, hogy akkorra már meglesz az útlevél és átruccanunk Jugoszláviába. Szeretek utazni, a legtöbb szocialista országot már becsavarogtuk a családdal. • Íme: bár gyakran hűvös az idő — azért nyár van. Szép időben megtelnek a strandok, benépesülnek az utak. Ott találjuk valahol az orvost, az adminisztrátort, és az esztergályost is ... K. J.
