Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-06 / 183. szám

t • PETŐFI NEPE • 1918. augusztus 6. A békeharang mementója Kuba első ifjúsági törvényét HAVANNA A Kubai Köztársaság első ifjú­sági törvényét hirdették ki pénte­ken délután Havannában. A ku­bai parlament 1978. június utolsó napjaiban tartott ülésszakán hagyta jóvá a törvénytervezetet, amelynek megalkotását hosszú hónapokig tartó vita előzte meg. iA munka kezdeiti szakaszában a szövegezőik figyelembe véve a Magyarországon, valamint az NDK-ban érvényes ifjúságii tör­vényt, valamint az azok végre­hajtása során gyűjtött tapaszta­latokat :— össznépi vitára bocsá­totta a tervezetet, s 'úgyszólván minden kubai fiatal részese le­hetett a jogait és kötelességeit megfogalmazó, nagy (fontosságú dokumentum formálásának', i A kubai parlament illetékes bizott­­ságáhpzJ.1töbpr ezen módosító ja­vaslat érkezett a különböző if­júsági szervezetektől, a tanuló- és dolgozó ifjúságot tömörítő szövet­ségektől, a forradalmi fegyveres érők ifjú katonáitól és tisztjeitől. Ezeket a módosító indítványokat a legmesszebbmenőkig figyelem­be vették a törvény végleges megfogalmazásánál. Kuba — s egyben a nyugati félteke — első ifjúsági törvénye ünnepélyes kihirdetésével egyide­jűleg az alkotmányba iktatja az eddig is meglevő gyakorlatot. 116 cikkelye részletesen felsorolja a tanuló- és dolgozó ifjúság, az or­szág honvédelmében részt vevő fiatalok jogait és kötelességeit. Mindenekelőtt hangsúlyozna, hogy a harminc éven aluli fiataloknak kötelessége az alapfokú oktatás­ban való részvétel, s joguk van a továbbtanuláshoz. Ez annál is figyelemreméltóbb, mert a for-' radalmi Kuba az 1958-as év ada­tai szerint egymillió analfabétát, s több százezer, félig írástudat­lant örökölt. A kubai ifjúsági törvény , ün­nepélyes kihirdetésén jelen vol­tak a havannai fesztivál dísz­vendégei, a VIT-delegációk veze­tői, köztük Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első titkára is. (MTI) LAPSZEMLE Kína szovjetellenes rágalmai MOSZKVA Hszü Hsziang-csien, a KKP KB Politikai Bizottságának tagja, kí­nai miniszterelinök-helyettes és honvédelmi miniszter súlyosan rágalmazó szovjetellenes cikket írt a Hungosinak, a párt elméleti folyóiratának legutóbbi számá­ban. E provokatív írást elemzi a Pravda szombati számában. I. Alekszandrov, aki többek között megállapítja: A Szovjetunió és a szocialista országok ellen irányuló írásában Hszü Hsziang-csien ismét kifejti a nemzetközi fejlődésre vonatko­zó maóista koncepciót, amelynek lényege a világuralmi törekvés és a szovjetellenesiség. Miközben a Szovjetuniót „Kína legfőbb el­lenségének” minősíti, megismétli a háborúval kapcsolatos maoista téziseket, amelyek szeriint a há­ború „normális jelenség”, „a bé­ke folytatása”, s „a harmadik világháború bármikor kirobban­hat”. Hszü Hsziang-csien .szerint há­ború esetén Kína „kedvező hely­zetbe” kerülne. Ennek megértésé­hez ismét Mao elméletére kell gondolnunk, amely elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok közötti katonai összeütközés kiprovokálására spekulál. A jelenlegi kínai vezetés áz im­perializmus és a reakció legag­­resszívébb köreivel való összefo­gás útjára lépett. Sőt, Mao Ce­­tung követői haj landóalé „nem­zetközi egységfrontot” alakítani | körökkel a Szovjetunió és a szocialista országok, a kommu­nista pártok és a nemzeti felsza­badító mozgalmak ellen. A kínai honvédelmi miniszter cikkében felszólítja a nyugati or­szágokat, hagyjanak fel a Szov­jetunió iránti „békülékeny irány-' vonalukkal” — ezzel a helsinki megállapodások felrúgására, a közép-európai haderőcsökkentési tárgyalások megszakítására uszít. Az amerikai kormányzatnak pe­dig azt a „tanácsot” adja, hogy ne siessen a hadászati fegyverze­tek korlátozásáról folyó tárgya­lások befejezésével. H-.zü Hsziang-csien hideghábo­rús ízű felszólításait azzal tetézi, hogy a Szovjetuniót vádolja a fegyverkezési, hajsza kezdemé­nyezésével. Azt állítja, hogy a Szovjetunió fegyvert halmoz fel az újabb világháború kirobban­tásához, s ezért a leszerelési tár­gyalások elutasítására, a fegy­verkezés fokozására, a háborús készülődés gyorsítására szólítja fel a nyugati országokat. A kínai honvédelmi nrrniszter írása — más pekingi vezetők megnyilatkozásaihoz - hasonlóan — azt mutatja, hogy fokozott po­litikai éberséget kell tanúsítani a maoisták szavai és tettei iránt, következetesen le kell leplezni a béke ás a szocializmus iránti el­lenséges érzelmeiket, és azt a ,vészélyt, amelyet a jelenlegi pe­kingi' vezetés politikája jelent az egész világra nézve. Határozottan szembe kell szállni a kínai mili­taristákkal, akik a béke, a tár­sadalmi haladás és a demokrá­cia legnyilvánvalóbb ellenségeivé váltak. Hszü Hsziang-csien más pe­kingi vezetőkkel egybehangzóan azt állítja, hogy a Szovjetunió ál­lítólag „egyre jobban fokozza ag­resszív háborús készülődését” Kína ellen, amelyet „le akar igázni”. Nyilvánvaló, hogy ez ele­jétől végéig hazugság, s csak rá­galmazza a Szovjetuniót és béke­­politikáját. Azoknak, akik Pekingben újabb világháborúra uszítanak és rá akarnak ijeszteni a szovjet népre, nem szabad megfeledkez­niük arról, hogy a Szovjetunió és barátai elegendő erővel és esz­közzel rendelkeznek állami érder keik és békés munkájuk megvé­déséhez. Ezt figyelembe kell ven­niük a pekingi háborús uszítók­­nak is, akik — mint nyilatkoza­taikból kitűnik —, nagyhatalmi elképzeléseik érdekében készek feláldozni még a kínai népet is. A Szovjetunió politikája követ­kezetes, világos és határozott. A Szovjetunió továbbra is kitartó harcot folytat a tartós békáért, a leszerelésért, a haladásért, a de­mokráciáért és a szocializmusért — szögezi le végezetül I. Alek­szandrov. (TASZSZ, MTI) • Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke, a VIT díszvendége­ként tartóz­kodott Havannában. • A VIT színes forgatagában Fidel Castro több ország küldötteivel Is találkozott. A.képen: a lengyel delegáció tagjaival, ■ ji p||p§$: Hirosima neve ma már jelkép — szűnni nem akaró figyelmeztetés az emberiség számára. 1945. augusztus 6-án reggel 8 óra 15 perckor ebben a japán városban robbant fel az első atombomba, amelynek pusztítása mindennél meggyőzőbben és megrázóbban bizonyította, mi­lyen szörnyűséges fegyver került a Föld lakói birtokába. Amerikai bevetői mégsem elégedtek meg a csodafegyver egyszeri „bizonyításá­val”: hihetetlen cinizmussal és felelőtlenséggel néhány nap múlva egy másik japán várost, Nagaszakit is hasonló sorsra juttatták. Ez az őrült „játék" Hirosimában 140, Nagaszakiban pedig 70 ezer ember­életet követelt, s körülbelül 300—400 ezerre tehető a sebesültek szá­ma. Hirosima és Nagaszaki tragédiája azonban mintha mégsem szol­gált volna elegendő tanulsággal a világ reakciós, militarista, újabb és újabb „csodafegyverekkel" játszadozó erői számára. Ma, amikor a két japán város ártatlan áldozatainak emléke előtt tisztelgünk, egy­szersmind ismételten meg kell sokszoroznunk erőfeszítéseinket a fegy­verkezési hajsza megszállottjai ellen. Gondoljuk csak meg: a világon jelenleg felhalmozott nukleáris fegyverek hatóereje több milliószoro­sa a 33 éve Hirosimában ledobott atombombáénak. Az emberiség lé­tét fenyegető veszély tehát nem múlt el, ellenkezőleg, napjainkban minden korábbinál jobban fenyegető. Az Egyesült Államok vezetői például mintha nem is vennének tudomást az emberiség létérdekei­ről: meglevő hatalmas arzenáljukat most újabbakkal — neutronbom­bák, cirkáló rakéták százaival-ezreivel — kívánják „gazdagítani", s attól’sem riadnak vissza, hogy ezekkel a veszedelmes fegyverekkel ismét - mégpróbálják zsarolni, terrorizálni a világ haladó erőit. Tény ugyanis, hogy akkor, 1945. augusztus 6-án a japán fasiszta hódítók már elbuktak, s áz atombomba a második világháborúban legnagyobb áldozatot vállalt..szovjet népnek és a szocializmus eszméivel barát­kozó országoknak szólt... Ma reggel Hirosimában ismét megszólalt a békeharang, s minden bizonnyal Nagaszakiban is sokan, állnak némán, megborzongva a bé­keszobor előtt. A" 15 méter magas szoborember jobb keze a tragédiára 'az 'atombomba gömb'áfófmájú' felhőjére — emlékeztetve az égboltra mutat, 'vízszintesen kinyújtott .balkeze pedig békére inti az emberi­séget. Kft:y *' S f' r K. M. Kihirdették 9 Pillanatkép a fesztiválvárosból. • A magyar VIT-kfildöttség tagja. Pólyák Ferenc matkópusztai fafa­ragó népművész a Budapest Klub előtt Havannában. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: A libanoni kortnánycsapatok megindultak Dél-Libanonba, hogy átvegyék a terület ellenőrzését, de a jobboldali milícia és az izraeli hadsereg támadása megállította őket. — Fidel Castro ta­lálkozott a VIT-re érkezett latin-amerikai delegációk vezetőivel. KEDD: Eanes portugál köztársasági elnök rádióbeszédében figyelmez­tette a pártokat, új választásokat írat ki, ha rövidesen nem egyeznek meg a kormányválság megoldásában. — Fahd herceg, szaud-arábiai miniszterelnök Szada'ttal volt tárgyalásai után Da­maszkuszba utazott, hogy Asszad szíriai elnökkel találkozzék. SZERDA: Teng Hsziao-ping harcias beszédet mondott a kínai nép­■ hadsereg évfordulóján. — Az etióp hadsereg újabb helységeket szabadított fel Eritreában. — Washington a Letelier-gyilkosság­­ban való bűnrészesség miatt a chilei titkosszolgálat volt főnöké­nek kiadatását kérte. CSÜTÖRTÖK: Brezsnyev—Gierek megbeszélés a Krím-félszigeten. — Vietnami bejelentés a kínai—vietnami határon történt kínai pro­vokációról. — Izraeli légitámadás libanoni palesztin táborok el­len. — Az amerikai képviselőház is feloldotta a Törökországnak szánt fegyverek szállításának eddigi tilalmát. PÉNTEK: Kairóban aláírták a szerződést 50 F—5-ös amerikai harci repülőgép szállításáról. — Eredménytelenül végződött Khaddam szíriai külügyminiszter bejrúti tárgyalássorozata. — Kölcsönösen egymást vádolják merényletek szervezésével Irak és a Palesztinái Felszabaditási Szervezet. SZOMBAT: Dzsallud líbiai alelnök Pekingben tárgyal. — Vance ame.. rikai külügyminiszter újabb közel-keleti ingajáratra indul. A. hét három kérdése Miért nem tud érvényt szerezni akaratának a libanoni kormány ? Alighanem az a helyzet tragi­kus vagy tragikomikus, de min­denképpen döntő eleme, hogy nincs egységes és határozott aka­rata a libanoni kormánynak. Khaddam szír külügyminiszter egy francia hetilapnak, a Nouvel Oíbservateur-nek adott nyilatko­zatában azt mondta, hogy a li­banoni lakosság 95 százaléka ki akar keveredni már ebből a vé­­tes polgárháborúból. Hogy ez megtörténhessen, ahhoz az kelle­ne, hogy a belvdszályt kereső öt százalékot leverjék... A hét elején elindult vagy 500 libanoni katona, hogy a Litani folyótól délre megvesse a lábát, s hogy jelenlétével a libanoni állam tekintélyét megpróbálja ott helyreállítani. A vállalkozás szerény- voltát az bizonyította, hogy egyelőre csak az ENSZ kék­sisakosainak gyűrűjén belül, azok védelme alatt helyezkedtek vol­na él, elkerülendő, hogy akár a jobboldali milíciával, akár az izraeli erőkkel érintkezzenek. De még odáig sem értek el, mert a milícia tüzérsége tűzfüggönyt vont a Kawkabába vezető úton elébük. Jutott a lövedékekből még nepáli és norvég ENSZ-kato­­náknak is... Az izraeli határ mentén a tengerparti Nagurától a Hermon­­hegyig mindenütt a jobboldali : milícia az úr, amely az izraeliek támogatását élvezi: fegyvert, lő­szert — és irányítást tőlük kap. Tel Aviy csak azzal a feltétellel engedi meg a libanoni kormány­­csapatok mégoly jelképes megje­lenését a térségben, ha az izraeli —libanoni határon változatlanul a jobboldali milícia egységed ké­peznek „egészségügyi övezetet”, s ha ennek a milíciának az élén továbbra is Szaad Haddad és Szarni Sidiak őrnagyok marad­hatnak meg, pontosan azok, aki­ket a libanoni kormány vissza­vezényelt Bejrútba, ök persze, fittyet hánytak a parancsnak ... A jobboldali milícia Bejrútban, a fővárosban sem tétlen. A hé­ten újabb összecsapásokat rob­bantott ki az arabközi fegyveres erők zászlaja alatt Libanonban • , tartózkodó szíriai csapatokkal. S 1 mert, Szíria természetesen a liba­noni kormányt támogatja, s mi­vel a kormánycsapatoknak Dél- Libanonba küldését is helyesli, tulajdonképpen az újabb libano­ni polgárháborús jelenségek mö­gött az izraeli—szíriai erőpróba rajzolódik ki. Mit jelent Kína provokációja a vietnami határon ? Ügy látszik, a vietnami nép történetében visszatérő fogalom az eszkaláció. Valaha az , USA volt az, amely a Vietnam elleni háborút ilyen lépcsőzetesen ki­terjesztve új meg új, mindegyre súlyosabb ellenséges cselekede­tekre vállalkozott. Most, ha ter­mészetesen a méretek sokkal ki­sebbek is, de az eseményekben megmutatkozó irányzatot alapul véve, a kínaiak Vietnam-ellenes akcióiban látható ilyen eszkalá­ció. Minden héten történik va­lami a pekingi vezetők „jóvoltá­­’ ból”, ami eggyel súlyosabb, egy­­gyel veszélyesebb, eggyel kocká­zatosabb, mint amit addig Kína a déli szocialista szomszédja el­len télt... Most a vietnami—kí­nai határon történt olyiam inci­dens, amely arról a pekingi szán­dékról tanúskodik, hogy még in­kább mérgezzék a két ország vi­szonyát, ugyanakkor megkísérel­jék megfélemlíteni a maga útját járó szocialista Vietnamot. Szo­morúan hangzik, hogy a „barát­ság” határátkelőhelyen hatoltak be vietnami területre kínai fegy­veresek és vietnami határőröket akartak elhurcolni ... Hol van már az az idő, amikor Peking­ben a propaganda azt állította: „Vietnam és Kína olyan közel állanak egymáshoz, mint az aj­kak és a fogak...” Ha Kínát a fogak jelképezik, akkor ezek a fogak ma igenis fenyegetik Viet­namot ... És Kína keze van abban, hogy a kambodzsai hadsereg ismételt támadásokat vezet vietnami terü­letek ellen. Két ezred betört Tay Ninh tartományba. A vietnami fegyveres erők ellentámadása visszavetette őket. A kambod­zsaiak mintegy 400 embert vesz­tettek. Nyugati távirati irodák jelentése szerint Kambodzsába özönlik a kínai fegyver és lőszer, kinai tanácsra a kambodzsai haderőnek eddig Thaiföld hatá­rán felvonultatott egységeit át­dobták a vietnami határ közelé­be, főként a hírekben sokat sze­replő papagájcsőr-térségbe. Son Sen, a kambodzsai hadügyminisz­ter a héten Pekingben közvetle­nül is átvehetett „jótanácsokat”. A vietnami álláspont az, amit a szovjet—vietnami baráti társa­ság megalakulásának 20. évfor­dulóján Hoang Nin Diám kifej­tett: a VSZK a Kambodzsával és Kinával fennálló ellentétek tár­gyalásos megoldására törekszik. Mit jeleznek az etióp hadsereg eritreai sikerei? A héten az etióp fegyveres erők folytatták előrenyomulásukat Eritreában. Elfoglalták az eritreai tartományi központtól, Asmará­­tól 40 kilométerre fekvő várost, Dekemharét. Ezután a szakadárok nem tudják zavarni a Tigre tar­tományban levő Makalle és az eritreai székhely forgalmát. Ugyancsak felszabadították a kor­mánycsapatok a másfél éve a sza­kadárok kezén volt Barentu erő­döt. Nyugati hírügynökségi jelenté­sek szerint ugrásszerűen mégnőtt az eritreai menekültek száma a szomszédos Szudánban, úgy hogy elhelyezésük, ellátásuk komoly gondokat okoz Nimeri hatóságai­nak. E miatt is hagy alább Szu­dánban az eritreai szakadárok iránti rokonszenv. A döntő támogatást Szaúd- Arábiától kapták azok, akik a haladó etióp kormány elleni tá­madásra használták fel az erit­reai problémát. A rijadi uralkodó pedig amerikai szövetségeseinek szándékai szerint járt el, ugyan­akkor pedig megjátszotta az „arab és mohamedán szolidaritás” baj­­núkának szerepét. Az eritreai par­tizánok természetesen tényleg arabok és mohamedánok, ráadá­sul vannak soraikban haladó gon­dolkodású. szocialista képzést ka­pott férfiak is. Ez utóbbiakra szá­mítanak a haladó arab mozgal­mak, hogy a végén igazságos és demokratikus megoldást lehessen találni az eritreai kérdésben. Arafat, a Palesztina! Felszabadí­­tási Szervezet vezetője Havaimé­ban. a VIT vendégeként jelen­tette ki. hogy közvetíteni kíván az ügyben, s találkozni szeretne Mengisztuval, Etiópia államfőjé­vel. A békés végkifejlet aligha lehet az imperialisták és reakciós arab szövetségeseik ínyére. Nincs ki­zárva, hogy eritreai első jelentős veszteségük után — emelni fog­ják a tétet. Pálfy József ír > Havannai kének

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents