Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-06 / 183. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 183. szám Ára: 90 fillér 1078. augusztus 6. vasárnap - ■ A háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztéséért Mezőgazdasági kiállítás Szarvason Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium, a Bács-Kis­­kun, a Békés, és a Csongrád me­gyei tanács háromnapos mező­­gazdasági tájkiállítást és vásárt rendezett a háztáji és kisegítő gazdaságok fejlesztése érdekében Szarvason, amelyet pénteken dé­­előtt nyitottak meg és vasárnap este zárnak. Dr. Soós Gábor, mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár meg­nyitójában elmondta, hogy a mezőgazdasági termelésben a nagyüzemek mellett nagy a sze­repe a háztáji és kisegítő gazda­ságoknak. Nem a régi paraszti gazdálkodás konzerválásáról van szó, hanem a mai életformának megfelelő kistermelésről. Ez ma már nem különülhet el a nagy­üzemek gazdálkodásától, ezzel együttműködve, szoros kapcso­latban érhet el eredményeket. A kiállításra Bács-Kiskun me­gyéből a kiskunfélegyházi, a kis­­kunmajsai, a jánoshalmi és a kiskunhalasi ÁFÉSZ-ek szakcso­portjai, a vaskúti Bácska Terme­lőszövetkezet, a Délalföldi - Mes­terséges Termékenyítő Főállo­más, egy hetényegyházi és egy kisszállási termelő vitte el bemu­tatásra szánt állatait, berendezé­seit. segédeszközeit. A rendezők munkáját dicséri a szarvasi mezőgazdasági főiskolai karon elhelyezett belső kiállítás, ahol a vaskútiak mutatják be a saját keverő és granuláló üze­mükben előállított nyúltápokat. Ok a megye húsz községében in­dították el tenyésztési programju. kát, aminek elősegítésére te­­nyésznyulat, ketreceket és tápo­kat bocsátanak a kistermelők rendelkezésére. Ebben az évben egyöntetű, öt fajtából kialakított állományból 250 ezer nyulat vá­sárolnak fel a tervek szerint. Ezeket a termelőszövetkezet nyúl­­vágóhídján dolgozzák fel. Gazdasági együttműköd Befejeződött a búza aratása Csaknem tizenegyezer hektáron termelnek másodnövényeket A száraz, meleg időjárás kedvezett a betakarításnak. Meg­gyorsult az egyes zöldségnövények — paradicsom, paprika — érése is. A búza aratása a hét végén befejeződött a me­gyében. összesen mintegy 120 ezer hektárról került bizton­ságba a termés. Az aratás teljes befejezését a szakszövetke­zetek kisparcellákon vetett rozstermésének betakarítása kés­lelteti. A 4—5 hektáros táblákon kombájnok segítik a ho­mok kenyérgabonájának aratását. A termőterületek szét­szórtsága miatt azonban még több napig kell dolgozniuk az arató-cséplő gépeknek. A búza aratásának befejezését az is elősegítette, hogy a lema­radt gazdaságokba átcsoportosí­tották a felszabadult kombájno­kat. Így például a bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetke­zetben 28. a tataházi Petőfi Ter­melőszövetkezetben pedig 17 m Ugyancsak ők mutatják be a szer­ves és műtrágyák hatását fokozó úgynevezett folyékony biokatali­zátorokat, amelyeknek használa­tával, a kistermelők jogosultakká válnak ingyenes talajvizsgálatra, és szaktanácsra is. A .szarvasi Erzsébet-ligetben kerül sor a kisállatok és a másik két megyéből érkezett zöldség és gyümölcsök bemutatójára. A Já­noshalma és Vidéke ÁFÉSZ nyúl­­tenyésztői szakcsoportjának törzs­anyagát és növendékeit, nem kü­lönben a ketreceket sokan szem­lélik a látogatók közül. A kiskunfélegyházi ÁFÉSZ ga­lambokat és libákat állít ki. Áz előbbiek takarmányozásáról gond­jaikat mondták el. ugyanis a ga­lamb tápokat elsősorban az egye­sület kapja és a szakcsoportnak csak a kevesebb rész marad. Á libákról azonban jó a vélemény, az export-máj kihozatal több mint 73 százalékos. Á kiskun maisai ÁFÉSZ a ná­luk kifejlesztett libatömőgéppel lepi meg a látogatókat. Á libate­nyésztő szakcsoport vezetője el­mondta. hogy míg Kiskumajsán 1971-ben 10 ezer libát tartottak a kistermelők, ebben az. évben ez. a szám eléri a 90 ezret. A szarvasi sportpálya mellett helyezték el a szarvasmarhákat, a juhokat és a sertéseket. Itt ta­lálkozhat a látogató a kisszállási Erdélyi Zoltán juhaival, amelyek az első díiat kapták, és a Heténv­­egyházáról érkezett Tóth Ferenc tíz. üszőjével, amelvek közül egy második díiat. a többi oklevelet érdemelt ki A táikiállítás és vásár bizonyít­ja n kistermelés utáni érdeklődés navysáeát. hiszen a bemutatkozó vállalatok, gazdaságok képviselői és a kistermelők alig győznek a látogatók feltett kérdéseire vála­szolni. G. E. >■ ■**:■'*!* V . ■; .:• * • Az aratás után NDK-gyártmányú bálázóval gyűjtik össze a szal­mát a hajósi József Attila Termelőszövetkezetben. kombájn dolgozott egyszerre. A • Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendelkezésére Nóg­­rád és Pest megyébe 34 kom­bájnt és 11 szállítóeszközt cso­portosítottak át. Ugyancsak át­csoportosításra került az állami gazdaságokból 13 arató-cséplő gép, A megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat átyevőhelyein zökkenőmentesen halad a felvá­sárlás. A leszerződött étkezési bú­za több mint 65 százalékát átvet­ték már. Felvásároltak ezenkí­vül csaknem 3400 vagon takar­mánygabonát. A zöldségnövények közül meg­kezdődött a korai szabadföldi paradicsom betakarítása. Válto­zatlanul túlkínálat jelentkezik burgonyából. Az elmúlt héten nagyobb mennyiségiben jelent meg az uborka és a zöldbab á a piacokon. Gyümölcsfélékből ki­elégítő kínálat egyedül ősziba­rackból van. Sárgabarackból mintegy 300 vagonnal szándéko­zik felvásárolni a ZÖLDÉRT. Ez az utóbbi évek legkisebb meny­­nyisége. A konzervgyárak és a hűtőipar eddig 1500 vagon zöldségfélét, mintegy 100 vagon gyümölcsöt vásároltak fel. Az idei betakarítás erősen igénybevette a gépeket, berende­zéseket. eszközöket. Költséges volt a gabona betakarítása, a vi­harkárok miatt nehezebben, las­sabban ment a munka. Ennek el­lenére minimális szemveszteség­gel, jól szervezett munkával * si­került a termés nagy részét idő­ben biztonságba helyezni. A me­zőgazdasági nagyüzemekben • Már több mint másfél ezer vagon étkezési búzát vettek át a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kecskeméti tárházánál. Képünkön a bugaci Petőfi Szak­­szövetkezet szállítmányát vizs­gálják. A közös gazdaság száz vagon gabona átadására szerző­dött a vállalattal. most a szalmalehúzás, a tarló­hántás, és a másodvetés van so­ron. A learatott terület mintegy feléről sikerült a szalmát eltá­volítani. A másodvetés három­negyed része fejeződött be. Csak­nem tizenegyezer hektáron vet­nek másodnövényeket, melynek több mint fele zöldségféle. Ä hét végi záporok után meggyorsult a növekedésük. K. S. Második félév nagyközségi üzemekben A megye iparosításának egy korszaka, az üzem­alapítások ideje — amikor a jelentősebb községek­be is ipart telepítettek — lezárult. Jelenleg a köz­ségi kis és középüzemeket illetően az a feladat, hogy az ott dolgozó jó néhány ezer embernek kor­szerű feltételeket teremtsenek a hatékonyabb ter­meléshez. Ez a törekvés meghozta eredményét a gyorsan fejlődő Mélykúti UNIVEREXPO Ipari Szövetkezet- Ben. Sikerrel járt egy olasz céggel könnyűszerke­zetes épületelemek gyártására kötött szerződés, ami bátor kockázatvállalás volt az évtized elején a ve­zetők és a tagság részéről. A mélykúti szövetkeze­tét ma már „jegyzik” az ország könnyűszerkezetet gyártó és szerelő vállalatai között. •Fenyvesi Anna kiváló dolgozó gépével T-ujjas női pólókat konfekcionál a HÖDIKÖT jánoshalmi üzemében. Jü ***** ÜiÉg H'laiuua® • A VÁV kunszentmiklósi gyár­egységében Nagy László és Fá­bián Lajos négymezős, K—102 típusú kapcsolóberendezés üzem­szerű próbáját végzi. A három évvel ezelőtt le­zajlott Helsinki tanácskozás komoly, türelmes, a felek ér­dekeit figyelembe vevő, a rea­litásokat tükröző, nagyszabá­sú politikai munka befejezé­se volt, amely kedvező felté­teleket teremtett egyebek mel­lett a gazdasági együttműkö­déshez. Azóta az európai országok gazdasági kapcsolatai a világ­átlagot meghaladó ütemben fejlődtek. Ezt bizonyítja, hogy jelenleg a KGST és a Közös Piac tagállamai között az áru­forgalom nagyobb, mint mond­juk az EGK és az Egyesült Államok között. Az összeurópai együttmű­ködés keretében jelenleg olyan jelentős tervek valósulnak meg, mint a II. transzeurópai gázvezeték, az Irán—Nyugat- Európai gázvezeték, a Kámai Autógyár, a Sztarooszkolszki Fémkombinát, tovább bővül a lengyel réz- és szénlelőhelyek kiaknázása, befejezéséhez kö­zeledik az Adria Olajvezeték, stb. Fejlődött a kelet—nyugati ipari kooperáció is: az egyez­mények száma ma már meg­haladja az 1200-at. Intenzí­vebbé vált a tudományos­technikai együttműködés, amelynek bizonyítéka például az űrben végzett közös szov­jet—amerikai, szovjet—fr in­da kutatómunka. Ugyanakkor nem szabad el­felejtenünk, hogy a helsinki záróokmány aláírása után je­lentős mértékben aktivizálód­tak azok az erők, amelyek minden áron el akarják te­metni az enyhülést, vagy leg­alábbis olyan engedményekre szeretnék kényszeríteni a szo­cialista országokat, amelyek­nek semmi közük nincs a két társadalmi rendszer államai közötti kapcsolatok normali­zálásához. Ellenkezőleg! A szocialista országok ellen irá­nyuló katonai, politikai és ideológiai nyomás eszközeként kívánják felhasználni azokat. Ráadásul a kölcsönösen elő­nyös tgazdasági együttműkö­dést akadályozó diszkriminá­ciós rendszert is szeretnék fenntartani — mindenekelőtt az Egyesült Államok és a Kö­zös Piac köreiben. Ügy látszik vannak, akik Nyugaton szívesen elfelejte­nék a nemrég kapott történel­mi leckét. A szocialista orszá­gokra már több alkalommal nehezedett különböző nyomás, ám a kiábránduláson kívül ez semmilyen eredménnyel nem járt. A Szovjetunió például tudományos, ipari és katonai területeken egyaránt gyorsan fejlődött az embargó éveiben, de a többi szocialista ország szakadatlan fejlődése is szem­léletesen bizonyította, hogy az ellenük viselt gazdasági há­ború reménytelen vállalkozás. A szocialista országok ter­mészetesen az együttműködés hívei. A kontinensen nagy ér­deklődést váltottak ki például a Szovjetunió javaslatai az energetika, a közlekedés és a környezetvédelem területén folyó együttműködés összeuró­pai tanácskozásainak összehí­vására. Egyre világosabbá vá­lik ugyanis, hogy e problémák minden országban léteznek és megoldásuk kollektív erőfe­szítésekkel lehetséges. A kelet—nyugati gazdasági kapcsolatok bővülése — mint látjuk — hosszantartó, objek­tív tendencia, amelyen belül természetesen lehetnek vissza­esések. ám ez mit sem változ­tat e kapcsolatok elkerülhetet­len jellegén. A hosszútávú együttműködés területén az érdekek egybeesnek a tudo­mányos-technikai haladás ob­jektív folyamatával. Egyszers­mind az egyenjogúságon, a kölcsönös előnyökön és az egymás belügyeibe való be ■ nem avatkozás elvein nyugvó kapcsolatok bővülése a fe­szültség enyhülésének jelentős tényezője. A más társadalmi rendszerű államokkal % aktív, kölcsönösen előnyös együtt­működésre törekvő szocialista országok tehát méltóképp já­rulnak hozzá e fontos törté­nelmi folyamat megvalósulá­sához. Ny. S. Honvédi Béla, a szövetkezet párttitkára arról tájékoztatott, hogy az első félévi 112 millió fo­rintos tervet 141 millióra túltel­jesítették. Az időarányosnál azért készítettek kisebb tervet, mert a tapasztalatok szerint a könnyű­­szerkezetes épületek helyszíni szerelése — ami jelentős árbevé­telek forrása — a második fél­évben lényegesen többet hoz az áthúzódások miatt, mint az első félévben. Tavaly június végéig még csak 98 millió forint volt a szövetkezet árbevétele. Az idén a nyereség is csaknem kétszere­se az elmúlt év azonos idősza­káénak. Sokat nőtt a termelé­kenység. A párttitkár elmondta. hogy könnyűszerkezetes épületek gyártására és szerelésére már csak 1980-ra tudnak megrende­lést elfogadni. Az első félévben tovább sze­lektálták az UNIVEREXPO ter­mékösszetételét, s most már ke­vesebb fajta fa- és fémipari cikket gyártanak. A hetedik hó­nap végén a szövetkezet elérte a 160 millió forint árbevételt, ami arra enged következtetni, hogy a hátralevő öt hónap ele­gendő lesz az éves terv teljesíté­séhez. A Hódmezővásárhelyi Divat­kötöttárugyár jánoshalmi kon­fekcionáló üzemében az idén fő m. I . lg ~~ • Veverka Gyula és Grizák Mihály könnyűszerkezetes épületekhez szükséges, „hullámositott” alumínium-lemezeket csomagol a mélykúti szövetkezetben. célként a minőség javítását je­lölték meg. A pulóverek, kardi­gánok, pólók idomrészeit a meg­kötésük után, az összedolgozás, a konfekcionálás előtt minőségi­leg ellenőrzik, s javítják, ha kell. Ezt korábban központilag végezték a vállalatnál, s csak az első félévben adták ki a felada­tot a vidéki telepeknek. János­halmán a 225 tagú kollektívából tíz nődolgozót képeztek át az úgynevezett minőségi párosítás­ra. Ez egyrészt azzal járt, hogy a minden tekintetben korszerű községi üzem csak 98 százalékra tudta teljesíteni a darab-tervét, a minőség viszont javult. Koráb­ban csak 78 darab kötött holmi volt első osztályú 100 közül. Az idei első félévben 82-re emelke­dett ez a szám. Juhász Györgyné üzemvezető arról tájékoztatott, hogy a máso­dik félévben már nem érződik a tíz fő „hiánya” a termelésben, a júliusi tervet száz százalékon felül teljesítették. Jelenleg még hosszú ujjú és vastag téli ruhá­zati cikkeket gyártanak, szeptem­berben kezdik meg a jövő évi tavaszi áru előállítását. Az éves terv teljesítéséhez megvannak a feltételek. A Villamos Állomásszerelő Vállalat kunszentmiklósi gyár­egységének dolgozói a készáru­termelésen kívül vállalati koope­rációban félkész termékeket és más társüzemek egyéb gyártmá­nyaival együtt felhasználható acélszerkezeteket állítanak elő. Az első félévi 38 millió forintos, kis- és nagyfeszültségű kapcsoló­­berendezések készárutervét 40 millióra túlteljesítették. Más kö­telezettségeiknek szintén eleget tettek. Acélszerkezeteket kuvaiti exporthoz és az adriai kőolajve­zeték beruházásához is szállítot­tak. A második félévben sokat dolg­­goznak a Metrónak. A fővárosi tömegközlekedési létesítmény­hez jelzőberendezések kellékeit szállítják. A készáruterv 40 mil­lió forint, s kedvezőek a teljesí­tés kilátásai. A. T. S.

Next

/
Thumbnails
Contents