Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-01 / 178. szám
4 • PETŐFI NÉPE | 1918. augusztus 1. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS , j ELKÉSZÜLTEK AZ INTÉZKEDÉSI TERVEK Záhony - szárazföldi kikötőnk Hazánk legfontosabb vasúti átrakó csomópontja a záhonyi. Vasúton litt étkezik a Szovjetunióból az áru Magyarországra. Évente 14,8 millió tonnát kell a széles nyomtávú kocsikból a magyar vagonokba átrakni. Nagyon jelentés a Szovjetunióba irányuló forgalom Is. Záhonyban több mint hat és tél ezer ember dolgozik az átrakókörzet munkahelyein. A különböző termékek, nyersanyagok, a vasérc rakodása nagyrészt már gépesítve van. A legkorszerűbb daruk, emelőberendezések segítik az embert. A hatalmas vágányhálózaton rádió segítségével Irányítják a munkát. A gépesített átrakás mellett a kézi munka is jelentős. Számos olyan áru érkezik, amit nem lehet géppel átrakni. A sok fogyasztási cikk követeli meg azt, hogy erős emberek fogják meg a munka végét. Télen és nyáron ez a legnagyobb erőfeszítést követelő tevékenység a záhonyi átrakókörzetben. Az Itt dolgozó műszakiak állandó feladata a legnehezebb fizikai munkák gépesítési módszereinek kidolgozása. Jó ldeja az egyik legigényesebb munka a Szovjetunióból étkező személyautók átrakása. Minden egyes járművet le kell kormányozni a speciális kétszintes vasúti kocsiról és a MÁV ún. pőrekocsijára felvezetni. A záhonyi átrakókörzet forgalma a nagyobb európai tengeri kikötők forgalmával vetekszik. Irányítása színvonalas szervezőmunkát kíván, s nem egyszerű a forgalom nyilvántartása sem. Már jelenleg Is van több korszerű adatfeldolgozó gépük, de a gond Igazán csak 1980-ra oldódik meg. Záhonyban ugyanis már épül a számítóközpont, melynek munkája mind a rakodás tervezését, mind a szállítmányok nyilvántartását is jobbá teszi. A záhonyi átrakókörzetben dolgozók nehéz, felelősségteljes munkát végeznék. Ez is indokoljál, hegy az ott dolgozók számára egyre jobb életfeltételeket biztosítanak — munkásszállójuk a legjobb szállodákkal vetekszik —, s jelentősen változnak az egészségügyi, kulturális ellátás feltételei la A Magyarországra irányuló szállításokon kívül Záhonyon halad keresztül a szovjet tranzit nagyrésze is. Nem jelentéktelen a nyugati szállítmányok mennyisége sem. A Szovjetunióba irá-Tapasztalatok a kecskeméti j árásból A mezőgazdaságban dolgozók mindkét keze tele van munkával. Már kora hajnalban benépesedik a határ, csak az esti szürkületben érnek haza az emberek és a gépek, s ha szükség úgy kívánja, éjszaka is dolgoznak. Így van ez rendjén, hiszen a mezőgazdasági munka szezonjában vagyunk. Mostanában a pirosbetűs ünnepek is dolgos hétköznapokká váltak, hiszen be kell takarítanunk a kenyérnekvalót, közben a szőlőt, gyümölcsöt művelni, gondozni. Ezenkívül számos egyéb munka van. Most takarítják be az egyes zöldségféléket, a burgonyát, szedik a barackot, stb. Alapos vita • Mérleggel egybeépített hatalmú daruk emelik it a konténereket Záhonyban. # Érkeznek a Lada—1600-as gépkocsik. nyúló magyar exporttal és tranzitszállítmányokkaa évente 17—18 millió tonna árut fogadó és továbbító Záhony így Hazánk valóban egyik legfontosabb közlekedési központja. Jövője is nagy: a vasúti szállítás mellett már tervezik a közeli Tisza hajózásának modernizálását, ezzel is gyorsítva és olcsóbbá téve a hatalmas tömegű áru továbbítását, (bürget) A munkák irányítása, szervezése & ellenőrzése nem kevés felelősséget ró a vezetőkre. Különösen sok gondot okoz a májusi fagyok, a viharok, a jég és eső Okozta károk pótlása. Csak egyetlen példát említek, a tiazakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezetben több mint 500 hektárnyi zöldség, gyümölcsös és szőlő károsodott. Jégeső és vihar pusztította. A nyári munkákra való felkészülés során jutott el a termelőüzemek pártszervezeteihez' a Központi Bizottság márciusi határozata, amelynek végrehajtását meg kellett tervezni. A kecskeméti járásban 45 alapszervezetet, csaknem kétezer kommunistát kötelez a határozat tervkészítésre és annak végrehajtására. A feladat 19 termelő- és 11 szakszövetkezetét érint. A járási pártbizottság tagjai, az instruktorok sok segítséget adtak a gazdálkodás helyzetének elemzésében, a feladatok kidolgozásában. Titkári értekezleten tájékoztatót adtunk járásunk sajátos helyzetéről. Részletesen szóltunk a termelés minőségi javításának feladatairól, a hatékonyabb munkamódszerekről. Mindezekben még sok a tartalék. A pártalapszervezetek aktivistái összegyűjtötték a szakemberek véleményét, s a gazdasági vezetéssel együtt megfogalmazták a terveket. Rögzítették a fejlesztési elképzeléseket, az V. ötéves terv időszakában megvalósítandó feladatokat. A tervet tárgyaló' táüüyülésekéfn megelőzték a pártcsoportok tanácskozásai. Ezután a párt vezetőségek kibővített üléseken tárgyalták a határozat végrehajtására kidolgozott helyi terveket. Az üléseken véleményt nyilvánítottak. A taggyűlések többségén a párttagság 30—35 százaléka tett észrevételt, javaslatot, és nem kevés kritika is elhangzott. Hosszabb távra A határozat irányt mutat a mezőgazdaság Intenzív fejlesztéséhez. Hosszabb távra megfogalmazza az igényeket, segítséget is ad az operatív munkához. A kommunisták vállalják a feladatok végrehajtását, a pártonkívüliek megnyerését, hiszen a terv jó eszköz a termelés pártirányításához, ellenőrzéséhez, s a következő évék cselekvési programjainak előkészítéséhez. A tervek tükrözik a népgazdasági érdekeket, egyeztetve azokat a szövetkezetével. A minőség javítása, az exportképesség fokozása, az önköltség csökkentése szinte mindenütt szerepel. Sajnos, vannak általános megfogalmazások is. A tiszaalpárl Tiszatáj Termelőszövetkezet intézkedési tervében ez olvasható: A növénytermelés szerkezetének felülvizsgálatánál előtérbe kell helyezni az exportképes áruk arányát. Ez nem elég konkrét, olyan nesze semmi, fogd meg jól. Megfelelő helyet kapott a tervekben — de már a gyakorlati munkában is — a termőföldek ésszerű hasznosítása és javítása. Ebből a szempontból külön figyelmet érdemel az elhagyott tanyák sorsa. A járásban csaknem másfélezer Ilyen épület van. Az udvarokon és a tanyaközeli földeken burjánzik a gaz. A gépek pedig kerülgetik, fogyasztva a drága üzemanyagot. A gondok TtíegoTdásáhőz "szükség ilblriä' hatásosabb állami Intézkedésre, '* mért kz idejétmúlt jogszabályok inkább gátolják, minthogy ösztönöznék a szövetkezeteket az elhagyott épületek felszámolására és a körülötte levő földek művelésbe vonására. A szakszövetkezeti tervekben a I íV.V*V»V»%V»%V»V „HA ŰJRASZÜLETNÉK, TÖBBET TANULNÉK" Nyugdíjban az elnök • Még ma is sok rakodást végesnek kézi erővel. Képűnkön: cement* átrakás (Gaál Béla felvételei — KB.) Növekvő hitelforgalom A KGST Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankjának hitelforgalma rendkívül gyorsan bővül. A múlt élv folyamán csak* nem 64 százalékkal emelkedett és megközelítette a 7 milliárd rubelt. Szélesedett a Nemzetközi Beruházási Bank hitelforgalma is. A múlt évben a pénzintézet több mint 800 millió transzferábilis rubel hitelt folyósított. A bank 1971 óta összesen negyvenhat beruházás finanszírozásában vett részt. Alaptőkéje ma méh: meghaladja az 1 milliárd transzferábilis rubelt. Tagjai közé tartozik a múlt év óta a Vietnami Szocialista Köztársaság is. Számítógépek Bulgáriából Tíz évvel ezelőtt a szófiad számítógépgyárban elkészült az első ZIT 151 típusú komputer. Azóta az egy főre jutó számítógépgyártást tekintve Bulgária a világ élvonalába került. Fejlődésében meghatározó szerepet játszott a szocialista országok számítógépgyártásának koordinált fejlesztéséről szóló, egyezmény, melyet a KGST-tagországok 1969-ben írtak alá Bukarestben. A bolgár gyártmányok maradéktalanul megfelelnek a korszerűség igen fontos követelményeinek. A legfontosabb termék, melynek gyártására Bulgária a KGST keretében szakosodott, az ESZ 1020-as (R—20) számítógép volt, melyet tavalyelőtt, a továbbfejlesztett ESZ 1022-es (R—22) típus váltott fel. Ez utóbbi alkalmazható tudományos Intézetekben, tervezőirodákban és termelő vállalatoknál egyaránt.« Felépítésénél fogva viszonylag könynyen átalakítható a konkrét feladatoknak megfelelően, Így kiegészítő berendezések bekapcsolásával a rendszer termelékenysége. fokozható. Terminálok és adattovábbító berendezések beiktatásával a számítógép a távadatfeldolgozásban 1s alkalmazható. Ennek alapján hozták létre az ESZTEL távadait-feldolgozási rendszert. A számítástechnika rohamod fejlődését figyelembe véve a bolgár és a szovjet szakiemberek közös munkával létrehozták a tökéletesített ESZ 1033-ös (R—35) változatát, melyet idén kezdenek gyártani. A bolgár ipar több változatban gyártja az utóbbi Időben egyre népszerűbb zsebszámológépeket. A szófiai ELKA gyár termékei méltán keresettek a világ számos országában. (BUD APRESS—SOFIAPRESS) — Most, a vasutasnapon, nyugdíjas fővel jutott eszembe, hogy ifjúkoromban mozdonyvezető szerettem volna lenni — mondja Tóth Béla bácsi, s mosolyog a meg nem valósult ábrándon. A Kerekegyház! Fa- és Szolgáltatóipari Szövetkezet elnökéként vonult pihenőre. Kisiparos-kiskereskedő családból származik, az édesapja fű* szerkereskedöként kereste meg a kenyeret tizenkét tagú családjának. A hét fiúgyerek mind iparos lett, de közülük csak Béla maradt Kerekegyházán, a többiek él pályáztak a fővárosba. — Sógor, elvinném ezt a Béla gyerkőcöt Inasnak — fordult egy nap a nyugdíjas elnök apjához VerosZta György, a szintén kerekegyházi bádogos mester nagybácsi. — Jól van sógor — felélte az apa, a ezzel a hat elemit Kijárt fiú „pályaválasztása” el is intéz* tetett. De talán mégsem teljesen, hiszen sorsának alakulásába később beleszólt a történelem is. Teljes ellátás mellett négy esztendőre szegődött tanoncnak Tóth Béla, és 1938-ban kapta meg a segédlevélét. A bádogos mesterség akkoriban faluhelyen afféle mindenes szakma volt: javítottak lyukas fazekat, tűzhelyet és akadt épütetmunka is. A nagybátyja szárnyal alatt segédkedett a fiatal bádogos egészen 1041-ig, amikor behívták katonának. A háború emlékét ma is őrzi, a jobb szemöldöke felett aknaszilánk feketéink át a bőnk). Óriási szerencséje volt, hogy élve megúszta, mert közvetlen előtte robbant fél az embérpusatftő szerkezeit. A fölszabadulás után, már nős férfiként még egy ideig a bácsikája műhelyében dolgozott a bádogos. ’ Ám 1951 nyarán nemrég még elhihetetűen változás következett be a kerekegyház! szakember életében: szövetkezetét alakítottak a helyi kisiparosok és segédek, huszonkilencen. A Vegyes és Építőipari Termelő Szövetkezet tagjai közé lépett Veroszta György is segédjével. Az év őszén már túl nagynak találták a gyarapodó létszámot, ezért kettévált a szövetkezet. A Mezőgazdasági Felszerelésekét Gyártó Kisipari Termelőszövetkezet nevet fölvevő egyik egyesülés tagsága Tóth Bélát választotta meg elnöknek. Harmincegy éves volt akkor. Pár hónap múltán egyesült a két szövetkezet, az ő vezetése alatt. Nem csoda, ha nehezen találták el az emberek, hogy miként is lenne jobb, hiszen a szövetkezés első lépéseinél tartott még akkoriban az ország 'lakossága. Sok mindent meg kellett tanulni. A vezetőknek még többét, mint a tagságnak. Tóth Béla először is elvégezte a hiányzó hetedik és nyolcadik általános Iskolai osztályt. Kijárt egy sor élnökképző to továbbképző tanfolyamöt, később pedig marxista—leninista középiskolát végzett. — Könnyű volt a szövetkezetben az irányítás, mert csupa idős iparosok alkották a tagság magvát és őket nem kellett munkára serkenteni, úgy dolgoztak, hogy öröm volt nézni — meséli Béla bácsi. — Kezdetben mindenki a saját műhelyében dolgozott. Az ötvenes évek közepén hoztuk létre az első közös műhelyt, ahol a szabók konfekciót gyártottak. A nyugdíjas elnök emlékeiben úgy él az első számú vezetői tisztségben eltöltött majd huszonhét év, hogy az emberekkel sosem volt semmi 'baja. — Én tulajdonképpen nem is voltam „elnök” az egész Időm alatt — világít rá vezetői stílusára. — Egyszerű szövetkezeti tagként szerepeltem, úgy viselkedtem. Mindenkivel tegeződtem, a fiataloknak Béla bácsi voltam. Helybeliekből állt a tagság, ismertük egymást. Akinek dolga akadt velem, netalán segíteni kellett rajta, barátként jött hozzám. Segítettem néki, ha tudtam. Családias kapcsolatok fűzték öszsze a szövetkezet dolgozóit, egyetértésben munkálkodtunk. Egyszer sem volt veszteséges a szövetkezetünk. Az első évi nyolcszázezer forintról már 35 millióra növekedett az árbevételi tervünk. Az idén január végén az „elnöki” diplomata-táskát eltette a szekrénybe Béta bácsi. Újabban a metszőolló és a háti permetezőgép a gyakrabban forgatott munkaeszköze, otthon a kertjükben. Természetesen nem szakadt el a szövetkezettől, naponta átjár volt munkahelyére. Van még bőven tennivalója a lakóhelye közösségéért. Részt vesz a Hazafias Népfront helyi bizottságának munkájában, elnöke a sportkörnek, és ezen felül ő a helybeli önkéntes rendőrök parancsnoka. Mint tanácstagnak szintén gyakran kerül egy Kis elintéznivalója a faluban. Tóth Béla derűsen tölti napjait. , Az egykori szövetkezeti elnököt az idén április negyediké alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki az Elnöki Tanács. Egy másik „kitüntetésről” csak tőlem értesült. Azokról a szép sorokról, amelyeket a szövetkezet egyik dolgozója küldött be szerkesztőségünkbe Béla bécsiről, akinek ő személy szerint és mások Is sokat köszönhetnek. — Ha újraszületnék, többet tanulnék — mondja búcsúzáskor a nyugdíjas elnök. Annak a nemzedéknek a tiszteletre méltó képviselője, amelynek tagjai közül sokan felsőbb iskolai végzettség nélkül vállaltak vezető szerepet az új világ építésében, de becsülettel helytálltak. A. Tóth Sándor nagyüzemi táblák kialakítása az elsődleges. Nagyobb részüknél ugyanis a Jelenleg közös művelésben levő földek szétszórtan helyezkednek el. Nyilvántartani is alig tudják, nemhogy korszerűen művelni. A mezőgazdasági szövetkezetekben erőteljesen folytatódik a szakosodás, adottságaiknak legmegfelelőbb ágazatok fejlesztése. Hangsúlyt kapott a szőlő- és gyümölcstelepités, az ültetvények korszerűsítése, a legelőgazdálkodás színvonalának növelése, a baromfi-, a szarvasmarha- és a juhtenyésztés fejlesztése. Az V. ötéves terv végére megkétszereződik a birkaéllomány és eléri a 80 ezret. Általános gondok Az új szőlő- és gyümölcstelepftésekkel kapcsolatban az üzemeknek gondjaik vannak. A szövetkezeti vezetők egyre többet panaszkodnak a felemás állami intézkedések miatt, amelyek egész évben vitát okoznak. Néhány szövetkezet vállalkozik az élelmiszeripari előfeldolgozás fejlesztésére. A tlszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezet megduplázta savanyítóüzemének kapacitását és 200 vagon befogodóképességű zöldségtárolót épít. Ugyancsak az itteni Űj Élet meggyet telepít, korszerű palackozóüzemet létesít, hogy gyümölcslevet hozzon forgalomba. A szabadszállási Lenin építi a zöldségszárítót, hogy félkész termékként tudja átadni a fűszerpaprikát. Az intézkedési tervekben kiemelkedő helyet foglal el az emberi tényező, a káderek utánpótlása. Az emberekről való sokoldalú gondoskodás fontos, hiszen egyre többen mennek nyugdíjba, és a közös gazdaságokban dolgozók munkakörülményeinek közelíteni kell az ipari üzemekéhez. Csak így lehet számítani arra, hogy a fiatalok is szívesen jönnek a szövetkezetbe. A munkaerőtartalék azonban csökken, ezért az embert egyre inkább a gépekkel kell helyettesíteni. Gondot fordítanak a közt gazdasági elemzőmunkára. Az Irányítás módszerei közül terjed az ágazati szervezet, mert ‘ennek hatékonysága bizonyított már. Tovább folytatódik a termelési rendszerekhez történő csatlakozás, a kutatóintézetekkel való együttműködés. Különösen nagy tartalék rejlik a takarmány- to energiagazdálkodásban. Ahol ezekkel nem törődnek eléggé, ott- milliók mennek veszendőbe. Jelentősebb beruházásokat csak együttműködve tudnak megvalósítani. Összefognak az öntözés fejlesztésére, a termálvíz hasznosítására, az agrokémiai központ létesítésére. Az intézkedési tervek tükrözik a szövetkezeti demokrácia fejlesztésére vonatkozó törekvéseket, az anyagi ösztönzés módszereinek javítását, kutatják a belső tartalékok feltárási lehetőségeit Külön meghatározzák a kommunistáik feladatait, a pártmegbízatásokban, az ellenőrzésben, .a munkaverseny segítésében. Tudjuk, hogy a tervek annyit érnék, amennyit megvalósítanak belőlük. A kezdet biztató és most már a gyakorlati munkán van a hangsúly. Horváth Ignác a kecskeméti járási pártbizottság első titkára Mini hangszerek 0 A Magyar Nemzeti Múzeum újkori osztályán a hagyományos hangszerek mellett különleges, mini hangszerek Is helyet kapnak. Gát Eszter, a hangszergyűjtemény kezelője, most a XX. század elejéről származó miniatűr hangszereket javítja. A képen: részlet a gyűjteményből. (MTI-fotő, E. Várkonyi Péter felvétele — KB.)