Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-01 / 178. szám
1078. augusztus 1. • PETŐFI NÉPÉ • S EGY HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYÜTTES A FESZTIVÁLRÓL: kiskőrösi szlovák népdalkor „Az általuk előadott népdalokban erőteljesen keverednek a szlovák és a magyar elemek. Éppen ezért példázzák ők is szépen a Duna mentén élő népek közösségét, barátságát, a ezen belül a különböző népművészetek egymásra hatását” — mondta dr. Kálmán Lajos népzenekutató, az eredeti helyi hagyományokat őrző, ápoló Kiskőrösi Szlovák Nemzetiségi Népdalkörről. • A kiskőrösi együttes népdalkörök és hangszeres együttesek bajai bemutatóján. (Tóth Sándor felvétele.) A csátaljal és a bugaci együttesek mellett az elmúlt napokban ők képviselték megyénk népművészetét a Mlklórfesztlvál rendezvényein. Kecskeméten legutóbb kiváló minősítést kaptak. Két ízben szerepeltek a televízióban, a Röpülj pávában és a Bács-vásár című összeállításban. Szívesen és lelkesedéssel énekelnek együtt. A próbák, a szereplések igazi baráti közösséggé kovácsolták a kis csoportot. A Kossuth Szakszövetkezet által támogatott együttes a 'két évvel ezelőtti alakulás óta számos sikert mondhatnak magáénak. Am a további fejlődés érdekében újabb problémákkal kell szembenézniük. — A fiatalok kevésbé lelkesen vállalkoznak a közös népdalénéklésre. Vajon ml ennek az oka? — kérdezem Harcos Károlyt, az együttes vezetőjét és létréhozóját. — Egyrészt ők,már nem ismerik annyira a nyelvet, a a másik ok, hogy a mai fiatalok nem ezt a muzsikát kedvelik. Szívesebben mennek a discoba. Talán egy új generáció, a mostani kisiskolások... Velük már — úgy érzem —. jobban meg lehet ismertetni a szlovák népművészetet. — Ügy hívtak bennünket, hogy a „tökmagos tótok”. Persze, csak tréfásan — kezdte mondandóját nevetve az együttes egyik tagja, a bőbeszédű Andriska Pál bácsi. — A Horthy-korszakban nem vették jónéven, hogy tótul beszéltünk és énekeltünk. Sőt, abban az időben szinte gyűlölték egymást a különböző nyelvű népek. Elzárkóztak egymástól, pedig közös volt a sorsuk. Sokat és keményen dolgozott itt a szőlővel, a gyümölccsel a magyar és a tót parasztember. Most például itt van az aratás. Ilyenkor nem szívesen engedik el a munkából az embereket Mégis: összejövünk minden héten. Nemcsak a mások gyönyörködtetésére, a magunk örömére is dalolunk. Szép, színes viseletben pompáznak a szlovák asszonyok: mintás kasmír halinában, fekete bácskai kötényben, csipkés blúzban, tarka főkötőben, egyszerű fekete-fehér viseletben a férfiak. Nagyanyjuktól, nagyapjuktól örökölt ruhákban énekeinek a szerelemről, a keceli utcákról, az egykori mezítlábos szegény emberekről. RemőljUk, még sokáig őrzik, ápolják hasonló lelkesedéssel egynegyed évezrede a Felvidékről idetelepült őseik népművészetét. P. E. Könyvtárak és könyvtárosok Kecskeméten Martonosi Pál Állami-díjas könyvtárigazgató vezetésével ez év első felében egy szakemberekből álló bizottság szakfelügyeleti vizsgálatot végzett Kecskeméten. Ennek az volt a célja, hogy megállapítsák: milyen a megyeszékhely közművelődési, általános iskolai és az üzemi-szakszervezeti könyvtári hálózat személyi és anyagi ellátottsága, munkája. Könyvek az előszobában A megyeszékhely közművelődési könyvtári hálózatához öszszesen huszonnyolc kölcsönzőhely tartozik. Ebből mindössze öt a fiókkönyvtár; ám ebből is négy magánlakások előszobájában, illetve szárltóhely iség ében kénytelen meghúzódni. Elszomorító például; hogy a több * mint tízezer lakosú Széchenyivárosban egy tenyérnyinél alig nagyobb — mindössze kilenc négyzetméteres — száritóhelyiség a „könyvtár", Ott, ahol hátszáznál több beiratkozott olvasó évente legalább tizenötezer Kötetet visz ki olvasásra. A zsúfoltság, a kényelmetlenség az egyik akadálya, hogy nem nagyobb még ennél is a forgalom. A huszonnégy négyzetméteres alapterületű lenlnvárosi könyvtár egy öreg kápolnában kapott régebben elhelyezést. A környék az új lakónegyed tízezres nagyságrendű lakosságának igényelt közelről sem tudja a kis intézmény kielégíteni. A szakfelügyeleti jegyzőkönyv megállapítása szerint hiba volt ebbe az épületbe elhelyezni azt a fiókkönyvtárat, ahová csaknem ezer olvasó jár rendszeresen. A fiókkönyvtárak rendkívüli szűkössége akkor látszik Igazán, ha a meglevő helyiségek méreteit a szükségessel próbáljuk őszszehasonlítanl. Ekkor kiderül, hogy tíz-, tizenöt-, sőt tvússzorosan nagyobb alapterületű klubkönyvtárakra lenne szükség az .egyre növekvő, egyébként korszerű, új városrészekben. A megyei könyvtár ezeknek az állománygyarapításához nagyban hozzájárul: évente mintegy százötvenezer forintot költenek e célra. Nem rajtuk múlik, hogy 1 assan-lassan nem lesz már hol elhelyezni a köteteket. Arról nem Is szólva, hogy a kölcsönzőhelyeken nem. járatnak kellő nienynylségű lapot, folyóiratot, s ami ugyancsak hátrány: szó sem lehet semmiféle rendezvényről. A kisebb kölcsönzőhelyeken kintlevő könyvek egy-egy szekrény polcain lapulnak meg, olvasókra várva A könyvkölcsönzők havi száz forintos díjazása viszont olyan nevetségesen alacsony, hogy azt bizonygatni is felesleges. Ezen a helyzeten is sürgősen változtatni kellene. Annál is Inkább, mivel a vizsgálat megállapítása szerint a városi hálózat könyvtárosai a munkájukat lelkiismeretesen, gondosan végzik. Nem őket kell hibáztatni, ha az olvasók száma nem növekszik az új városrészeik lakosságának létszámával arányosan. S azért sem, ha a munkájuk fontosságát nagyon lebecsülő díjazás kedvüket szegi olykor. Minden ötödik megfelelő A város húsznál több általános iskolájából csupán minden másodikban található könyvtárszoba. Ezek közül Is viszont csak négy éri el azt a nagyságrendet, amelyet az érvényben levő irányelvek kötelezően előírnak. Ez azt jelenti, hogy Kecskemét általános iskolái közül csupán minden ötödik-hatodik mondhatja el magáról, hogy igazán megfelelő könyvtár áll rendelkezésére. Kevés az olyan, mint a Zrínyi Ilona Általános Iskola, ahol három helyiségből áll az ötven négyzetméternél is nagyobb iskolai könyvtár. A külön helyiséggel rendelkező intézmények azért is szerencsések, mert ezeken a helyeken a tanulók és tanárok által egyaránt könnyen elérhető szabadpolcokon helyezhetik el az olvasásra szánt könyveket. Másutt ennék hiányában zárt szekrényekben tartják a köteteket. A megyeszékhely- általános iskoláiban összesen mintegy , hatvanezer kötet található. Ez Kevés. A kötetek számát beszerzési keret Jókora megemelésével lehetne csak növelni. A jelenlegi iskolánkénti átlagos ezer forint helyett évente legalább négyszer-ötször — néhol tízszer — ennyi összegre lenne szükség ahhoz, hogy az országosan érvényes irányelvek szellemének megfeleljen az állománygyarapítás Üteme. Nem éppen biztató, hogy a kecskeméti általános iskolák hétharmadánál van lényeges lemaradás az új beszerzéseket, könyvvásárlásokat illetően A könyvtárosi teendőket ellátó pedagógusok többsége rendelkezik az alapfokú szakmai tanfolyam elvégzését Igazoló bizonyítvánnyal. Legtöbbjük tudatában van fontos szerepének, sőt hivatásának, s ebben a szellemben igyekszik megszerettetni a fiatalokkal a könyvet, az olvasást. Egyes helyeken Immár sikeresnek mondható a tanulók önálló kutató munkájának rendszeres segítés is. „Nincs rá pénz” A szakfelügyelők ‘ az átfogó vizsgálat során arra is kiváncsiak voltak, hogy a megyeszékhelyen milyen az üzemi—szakszervezeti könyvtárak helyzete. Hogy a munkahelyi művelődésnek e nélkülözhetetlen, nagyon fontos eszköze milyen eredményeket és miféle gondokat mutat fel napjainkban. Ezzel a céllal felkerestek három nagyobb kecskeméti üzemet. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az e munkahelyeken tapasztalt helyzetkép nagyon változó. Van elfogadható; sőt teljesen jó példa, tapasztalat, és van egészen elkedvetlenítő, lehangoló is. Az- Alföldi Cipőgyárban,--ahol 'csaknem' félezer ember dolgozik, a szekrényekben,.elzárt könyveket alig-alig használják. Könyvtárukat nem gyarapítják évek óta, mondván: nincs rá pénzük. A Fémmunkás kecskeméti gyárában viszont szép, tetszetős környezetben, a KISZ-klubban kapott helyet a könyvtár. Itt főfoglalkozású könyvtáros van; ez Is egy módja a művelődni vágyó dolgozók megbecsülésének, a róluk való lelkiismeretes gondoskodásnak. Nem véletlen, hogy ezen a helyen szaklapok és folyóiratok között Is válogathatnak az érdeklődők. Jellemző viszont, hogy a cipőgyár könyvtárosa még csak csekélyke tiszteletdijat sem kap. Nyilván ez is befolyásolja itt az elfogadhatatlan, alacsonyszintű munkát. A Volánnál egy tanácsteremben helyezték el a könyvszekrényeket. Azt tervezik, hogy javítanak a helyzeten: kialakítanak egy külön könyvtárhelyiséget az olvasók kedvére, örömére. Sajnos, náluk sem áll rendelkezésre újság, sem folyóirat egyelőre. Ugyanakkor Itt legalább igyekeznek népszerűsíteni a könyveket, az olvasnivalót Nem úgy, mint a cipőgyárban, ahol nyomát sem lehet látni a könyvtári propagandának. Varga Mihály Földrajzi nevek etimológiai szótára Az idei könyvhéten jelent meg Kiss Lajos kiváló összefoglaló jellegű munkája. Magyarországon az első olyan terjedelmes kézikönyv, amely korunk színvonalán álló felvilágosítást ad a helységek, folyók, tavak, tengerek, tájak, hegyek, világrészek stb. nevének eredetéről. A szótárban mintegy 6880 szócikk található. A címszavak nagy része Magyarország területéről való. önálló szócikkekben elemzi Magyarország valamennyi városának és községének nevét. Ezek száma 1975-ben 3183 volt. De egyéb földrajzi nevek és a Magyarországon kívüli elnevezések, sót az ismertebb külföldi földrajzi nevek eredetéről is felvilágosítást kapunk. Néha utalás van más hasonló eredetű földrajzi nevekre. Kiss Lajos 1970 elején mintegy másfél évtizedes etimológiai és lexikográfiai munkássága után vállalkozott a szótár összeállítására, és 1976 márciusában zárta le a szótár kéziratát. A szótár kiemelt szócikkeiben a név legrégibb ismert alakja (1) után következik a szó eredetének feltárása. A tudományos eredmények mellett sok helyen népetimológiás „értelmesítéseket” is találunk. A földrajzi nevek jelentése nem segíti a kutatót. Sokszor több magyarázat is lehetséges (pl. 'Pilis, Veszprém, Zombor, Győr). Minden címszó végén irodalomjegyzék van, amelyet az érdeklődők további ismeretek szerzésére használhatnak fel. Az esetleges népetimológiai magyarázatokat el kell vetni. De néha szerepük van a helynév kialakulásában. PL a Baranya megyei Lánycsók neve szláv eredetű volt: Lancsnk, Lánc sok. Ezt „értelmes!tették” annak a mondának az alapján, bogy a mohácsi csata után a környékbeli községet úgy mentették meg a pusztulástól, hogy a legszebb lányok kegyelemért könyörögve megcsókolták a szultán ruhájának a szegélyét. E monda alapján alakult a község mai neve. Inota nevének alapja vagy egy szláv Janota személynév, vagy pedig elvonás a kicsinyítő képzős származéknak felfogott latin eredetű magyar Jonatas személynévből. Ezért teljesen értéktelen az a magyarázat, hogy Itt volt- a római út első megállója Aqulncumtól, vagyis a „príma nóta”, s ennék a kőre vésett 1. nóta szövegét Inotának olvasták. A most megjelent szótár ismertetői általában a felötlő érdekességeket említik meg, de hasznosabb lesz, ha a névadás módjaival ismerkedünk meg. Kezdjük azzal, hogy a nagy folyók nevel hazánk területén nagyon régen élt népektől származnak. Pl. a Duna neve kelta eredetű, és szláv közvetítéssel vettük át. Jelentése egész egyszerűen „folyó” volt. A Duna neve azonos a Don, a Dnyeper és a Dnyeszter folyók nevének tövével Ugyancsak nagyon régi eredetű a nagy hegyek, hegy vonulatok neve is. Már az ókortól adatolhatók a Kárpátok trák eredetű neve. De pl. a Csóványos név* már magyar eredetű, a család népi csóvány alakjából keletkezett. A térszínű formáknak nagy szerepük van a névadásban. A földrajzi nevek sokszor már elavult szavakat rejtenek. Így Jászó a jó+aszó összetétele. A Jó „folyó”, az aszó pedig „kiszáradt folyómeder” jelentésű. A Berettyó a berek-fjó összetétel« (Ingoványos s zegély erdő-)- folyó). A Vérvölgy első eleme a népi „fivér" (száraz patakárok). Az Uvervölgyból „értelmesítve” Vérvölgy lett. Az állatneveknek is nagy szerepűk van & névadásban. Belényes a bölény népi belény nevéből származik, Gödöllő nevében pedig a gödölye nevet ismerhetjük fél. SéLáv neveket találunk a következőkben: Komárom (szúnyog), Túr (őstulok), Barbacs és Babarc (hód). Kondoros ótörök jelentése pedig „hódban gazdag víz”. Sok név töve növénynév. Buzid« (fürdő) és (Fertő), boz az ómagyar buzjás, mai bodza szóval kapcsolatos. Harsány a hárs név -ny képzős alakja. Berzence alapszava a szláv nyírfa. Törzs- és népnevekről is neveztek el hely* ségek et. Tarján egy magyar törzs neve, eredetre azonos Tárkánynyal, (Borsod) berény török eredetű törzsnév. Kálóz és Kálócfa a hazánkba települt kálizok nevét rejti. A magyar névadásra nagyon jellemzők a puszta személynevek, többnyire kicsinyítő vagy becéző álakjukban. Andocs az András becézője, Paks a magyar Bakos név változata, Pét a Péter, Ják a Jakab, Sellye a Szilveszter rövid alakja. Semlyén a latin Szilveszter magyar változata. Jellemzők voltak régi nyelvünkben az óvónevek is. Ötörök eredetűek voltak. Jókívánságokat fejeztek ki, vagy a halált akarták megtéveszteni velük. Balmaz(újváros) a török, esetleg kun eredetű „nemlétező” jelentésű szó. Kdl jelentése: „megmarad" (vagyis nem hal meg kiskorában). Debrecen neve valószínűleg a török Tebresin személynév átvétele, „mozogjon, éljen” jelentéssel. Meglepően érdekes neveket is találunk a szótárban. Ki gondolná, hogy (Bateton)aHpa valamikor csárdanév volt? Teljes alakja a tréfás Aligáll, „alig áll” (rozoga épület) volt. A csárda rövidült neve az egész település neve lett. A sokat emlegetett és a televízióban sokszor látott repülőtér, Ferihegy előtagja Mayerffy Ferenc pesti serfőző mester keresztnevének becéző alakja. A második tag pedig az általa ott telepített szőlő és gyümölcsösre utal Gondoljunk a szőlőhegyre! legközelebb megyénk helyneveit elemezzük a most ismertetett szótár alapján. Kiss István Iparművészeti múzeum épül Szófiában Huszonöt képzőművészeti galéria és a megyei múzeumok hét nagyobb gyűjteménye őrzi Bulgáriában a hazai és nemzetközi művészet legszebb alkotásait. Ez évben Szófiában iparművészeti múzeum épüL A galériákban, különböző múzeumi gyűjteményekben összesen több mint 30 ezer festményt, kisplasztikát, grafikát tartanak nyilván. A szófiai Nemzeti Galériában több mint két és fél ezer külföldi művet tárolnak. Közöttük olyan mesterek alkotásai szerelteinek, mint Pietro Perugino, Correggio, Giovanni Moroni, Palma Vecchio és mások. A neves olasz művészek mellett holland és francia képek is láthatók. A szovjet gyűjteményt Ajvaszovszkij, Konsztantyin Makovszkij és Kukrinyikszi művei gazdagítják. (BUDAPRESS SOFIAPRESS) EGY AMERIKAI REPÜLÖORVOS KÍSÉRLETEI — UTOLSÓ LEPESEK AZ ŰRUTAZÁS EL0TT — EMBER A VILÁGŰRBEN! Az egyik szenzációs rekétakísérletet dr. Stapp repülőorvos ezredes hajtotta végre rakétaszánjával. 1994. márciusában egy szilárd hajtóanyaggal működő raketaszánnal 570 méter távolságon 675 km óránkénti sebességet ért el. Ezután a rakétaszán 3 vízmedence felett száguldott él, és a vízbe engedett féklapokkal történő lefékezéseikor laz utasnak a másodperc tört részéiig súlyának 22-szeresét kellett elviselnie Több hasonló kísérlet után Stapp elérte a földön futó, ember vezette jármű legnagyobb sebességét, az óránként 1005 kilométert! Stappot, mint orvost, érdekelte az emberi test legvégső teljesítőképessége, ezért ez a vakmerő kísérletet nyitott ülésben, szélvédő nélkül hajtotta végre! A gyorsulásmérők 25 g értéket mutattak, ami azt jelenti, hogy a testsúlyának 25-szörösét kellett elviselnie, sőt ez rövid időre 40 g-ra emelkedett, így mintegy 3100 kg súlyúnak érezte magát. Megemlítjük, hogy STAPP e különösen nehéz kísérlete után 12 hétig alig látott valamit. A Stapp-féle rakétaszánnal ember nélkül elérték az óránkénti 1550 km-es sebességet. Egy másik kísérleti telepen pedig szin• A TASZSZ első képe JURIJ GAGARINRÖL bejárta a világsajtót. tén ember nélküli, 1950 kg súlyú, kétfökozatos rakétaszánnal már 1760 km-es csúcsteljesítményt mérteik. • GAGARIN űrhajója, a VOSZTOK—1 másodpéldánya egy kiállításon. A Lunyikokkal a Szovjetunióban végzett kísérletsorozatot már az ember szállítására alkalmas űrhajó felbocsátása előtti utolsó kísérleteknek tekinthetjük. 1960. május 15-én már egy hatalmas, 4540 kilogramm súlyú szputnyikűrhajót sikerült a szovjet tudósoknak felbocsátaniok. Ezt követte augusztus 19-én a Bjeüka és Sztrelka kísérleti kutyákkal végrehajtott repülés. 700 ezer kilométer megtétele után 300 kilométer magasból hozták vissza a Földre épségben az^ űrhajót két utasával együtt. December 1-én ismét két kutyával lőtték ki a 4563 kg-os III. szputnyik-űrhajót, 1961. március 9-én és március 25-én pedig a IV. és V. szputnyik-űrhajót szintén kísérleti állatokkal. Ez az utóbbi két kísérlet igen jelentős volt azért, mert Itt már mindkét űrhajót sikerült a Földre visszahozni. Csak ekkor, a szinte óramű pontossággal lefolyt kísérletek után került sor 1961. április 12-én a Vosztok—1 („Kelet”) nevű űrhajó felbocsátására, mellyel JURIJ GAGARIN szovjet repülőőrnagy a világtörténelemben először repült fel az űrbe! GAGÁRIN 89 perc alatt kerülte meg a Földet, és az innen mért legnagyobb távolsága 302 km volt Összesen 108 perces repülés után, az előre pontosan meghatározott helyen ért földre. Ezt a napot a Szovjetunióban minden évben az „Űrhajózás Nspja"-ként ünnepük meg. A Vosztok—2-vel ugyanez év augusztus 6-án és 7-én GERMAN TY1TOV repülőömagy 25 óra 17 perces repülés során már 17-szer kerülte meg Földünket Tovább folytatva az űrrepülések sorozatát a következő évben a Szovjetunió ismét hatalmas teljesítményei lepte meg a világot 1962. augusztus 11-én egyszerre két űrhajó emelkedett az űrbe! A VOSZTOK—3 és a VOSZTOK—4 fedélzetén ANDRIJAN NY1KOLAJEV őrnagy és PAVEL POPOVICS alezredes végrehajtotta a világon az első csoportos űrrepülést A következő számunkban folytatjuk a szovjet űrrepülők győzeletnsorozatának felidézését. (Folytatása következik)
