Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-31 / 205. szám
4 PETŐFI NÉPE • 1978. augusztus 31. TUDOMÁNY-TECHNIKA igäää. HÉ Műszerek a kórházakban A 'kórházi laboratóriumi vizsgálatok eredményei a betegségek pontos megállapítását nemcsak megkönnyítik, de sok kórkép helyes diagnosztizálása a • leletek nélkül nem is lehetséges. Az utóbbi évtizedek itechnikai fejlődése e téren is forradalmi változásokat hozott. A régieknél pontosabb és gyorsabb eljárások bevezetése, az egyre tökéletesedő, félig vagy teljesen automatikus berendezések elterjedése olyan perspektívákat nyitott meg a betegségek diagnosztizálása és a gyógymód ellenőrzése terén, amelyek a gyógyító munka ugrásszerű javulását eredményezhetik. A szervezet energiaforrásainak, a táplálékkal felvett anyagoknak a lebontása kémiai reakciók útján megy végbe. Bármi történik is a szervezetben — az izomműködés éppen úgy, mint a szellemi tevékenység — kémiai láncreakció eredménye. Az . anyagcsere bármely zavara esetén a keletkező termékek mennyisége csökken vagy emelkedik, esetleg olyan vegyiiletek jelennek meg, amelyek egészséges állapotban nem találhatók a szervezetben. Ezeknek a változásoknak az iránya és mértéke bizonyos betegségekre jellemző, ismeretük segíti az orvost a betegség megállapításában. A sejtekben lezajló kémiai reakciók termékei általában a szövetnedvekbe hatoljunk, majd a nyirok- és a vérkeringésbe kerülnek, esetleg kiküszöbölődnek a szervezetből. Ezeket a vizsgálatokat végzik a kórházak laboratóriumai, leggyakrabban a vérben, a vérsavóban és a vizeletben megjelenő anyagok mennyiségét mérik. Alig száz éve a cukorbajt még úgy állapították meg, hogy megízlelték a beteg vizeletét: édes-e. Ma ezernyi biokémiai vizsgálatféleséget végeznek, rendkívül bonyolult műszerekkel. Ezeknek a modern készülékeknek az elterjedése forradalmasította a diagnosztikát. Nemcsak azért, mert segítségükkel a pontos eredmények rövid időn belül az orvos rendelkezésére állnak, hanem azért is, mert az érzékenység fokozásával egy-egy vizsgálathoz egyre kevesebb anyag szükséges. 1—2 milliméter vérből már 8— 10 fajta elemzés is elvégezhető, tehát a vizsgáltaitok választéka a beteg megterhelése nélkül fokozható. 0 Modern műszeres elemzés a prágai egyetem új klinikáján. (MTI Külföldi Képszolgálat—KS) „Csináld magad” csillagmotor A nagy repülőterek közelében ma már csak ritkán lehet hallani belsőégésű motorok hangját. A sugárhajtóművek mozgatta gópóriások dübörgése váltotta fel a jóval 'kisebb teljesítményű robbanómotorok „zümmögését”. A második világháború még kizárólag a legkülönfélébb (MTI külföldi Képszolgálat —KS) elrendezésű dugattyús belsőégésű motorok egyeduralma jegyében telt el. Az első sorozatban gyártott sugárhajtóművek megjelenéséig — az ötvenes évek derekáig — még a háború után is több robbanómotoros géptípus született A léghűtéses csiJIagfnotorok — könnyebb karbantartásuk, egyszerűbb felépítésük és nagyobb üzembiztonságuk miatt — mindinkább tért hódítottak (a csillagmotor olyan több hengeres belsőégésű motor, amelynek hengerei a főtengelyre merőleges síkban, sugárirányban vannak elhelyezve, s közös fongattyúcsapra dolgoznak). Az erősebb motoregységeknél a hengereket úgynevezett kettőscsillag elrendezésben, sőt olykor négy egymás utáni csillagzatban helyezték el. A kipufogógázokat turbina hajtására használták fel, s a gázok a magassági feltoltok ompresszorok meghajtásán kívül a légcsavartengely forgatásában is részt vettek. A csillagmotorok körülbelül 3500 lóerővel — 18 hengeres kettős csillag kivitelben, vagy 28 hengeres négy csillag elrendezésben — és lóerőnkénti 500 gramm alatti teljesítménysúllyal elérték a gazdaságossági, technikai és fizikai optimumot. A forgalmi repülőgépek teljesítményeit ezekkel a motorokkal még jelentékeny/ mértékben fokozni lehetett. A kisebb teljesítményű gépek — mezőgazdasági célú, mentő- és sportrepülőgépek stb. *— napjainkban is belsőégésű motorral szelik a levegőtengert. A kép tanúsága szerint még új konstrukciók is születnek, mint amilyen a nyugatnémet mérnök tervezte, hathengeres cstfflagmotor, amely a szériagyártású .BMW motorkerékpár hengereinek felhasználásával készült sportrepülőgépek számára. Japán „építő” robot A japán Hitaki cég egy kísérleti gépet szerkesztett, amely egy számítógéprendszernek, két tévékameráinak és egy manipulátor. „kéz”-nek a kombinációjából áll. Amint az egyik kamera előtt megjelennek valamely több elemből álló — persze egyszerűbb — tárgy rajzai, a másik kamera az odahelyezett, e tárgyakat felépítő részeket veszi szemügyre, majd ,jkéz”-zel ellátott egysége hozzákezd az alkatrészek összeállításához. A számítógép a megtekintett rajzokat elemzi, majd számba veszi az asztalon előtte fekvő alkatrészeket. Ezután dönt arról, hogy a tervek és az alkatrészek lehetővé teszik-e a feladat megvalósítását, s ha a válasz „igen”, akkor kiszámítja, hogy miként illessze össze a részekből a tárgyakat és meghatározza a manipulátor-„kéz” leggazdaságosabb mozgását az asztalon fekvő különböző alkatrészek összeillesztésében. Mindezek után jelt ad a manipulátor-,ykéz”-nek. Ez utóbbi két külöríböző mozgásműveletre képes, amelyekkel az emberi kéz legalapvetőbb mozdulatait utánozza. A szállítás fő idénye Az őszi forgalom lebonyolítása minden esztendőben a szállítási vállalatok — elsősorban a vasút és a VOLÁN — feladata. E nagyvállalatok dolgozói azonban egyedül, külső segítség nélkül nem képesek megoldani feladataikat, szükségük van a szállíttatok — a termelőszövetkezetek, a gazdaságok és az ipar — segítségére is. A vasút a hosszú távú, nagy tömegű áruk szállítását végzi, a tervek szerint ebben az évben 134 millió tonna áru továbbításáról gondoskodik. A VOLÁN hasonló mennyiségű árut szállít, elsősorban rövidebb távqlságra. Januártól júliusig a MÁV 76,6 millió tonna árut szállított el, az év végéig tehát még 57,4 millió tonna vár elszállításra. Ez azt jelenti, hogy augusztus—december között, öt hónap alatt havonta több mint 11 millió tonna árut kell rendeltetési helyére továbbítani. HÁZGYÁR SZEKSZÁRDON • A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnál a 70-es évek elejétől működő poligonüzemet házgyárrá alakították át, ahol évente ezer lakást gyártanak majd. (MTI Fotó—Gottvald Károly felvétele—KS) TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBÓL Önmagunk, munkánk védelme 200 ezer tonnával többet A mezőgazdaság jobb terméseredményeinek, az ipar magasabb termelési eredményeinek köszönhető, hogy az idei őszi forgalomban több árut kell fuvarozni, mint a korábbi esztendőkben. A múlt évben kétmillió-hatszázezer tonna cukorrépát szállítottak vasúttal — az idén kétszázezer tonnával többet. A közelgő tél miatt az iparnak és a lakosságnak több szénre, fűtőolajra van szükség. Szénből 7 és fél millió tonnát' kell az őszi forgalom hónapjaiban továbbítani. Sajnos olyan áruk szállítása is erre az időszakra esik,' melyeket már korábban el lehetett volna juttatni rendeltetési helyére. Ilyen a kő és kavics. A vasút előnyös feltételek mellett fuvaroz, az év első negyedében olyan építőanyagokat, amelyeket építkezéseknél jóval később használnak fel. A követ, kavicsot minőségi romlás nélkül lehet tárolni, mégsem szállítottak az első negyedévben elegendő mennyiséget az építkezésekhez. Az őszi szállítási feladatok közé tartozik a gabonafélék továbbítása is. Gabonából, szálastakarmányból 1,2 millió tonnát, műtrágyából pedig több mint 2 millió tonnát szállít a vasút. Fontos tétel még a cement is, ebből a nélkülözhetetlen építőanyagból 1,7 millió tonnát kell elszállítani. Az őszi forgalom a munkaszervezés éá'1 az' előrelátó, reális' téri" vezés próbája. A. korábbi években, amikor Csak "ei' áírdőszák ' jelentett szállítási csúcsidőszakot, volt lehetőség arra, hogy a rendelkezésre álló teherkocsikat, mozdonyokat, műszakilag is felkészítsék az őszi forgalom nagy feladataira. Most azonban az év minden hónapjában rendkívül magasak a teljesítmények, a vasút vontató- és gördülőeszköz-állományát folyamatosan, egész évben alaposan kihasználják. Az őszi forgalom lebonyolításához szükséges többletkapacitást tehát nem az új kocsik és mozdonyok forgalombaállítása biztosítja, hanem a jobb munkaszervezés, az élőmunka és az eszközök jobb kihasználása. Sajnosa vasút korlátozott beszerzési lehetőségei és a selejtezések miatt a kocsiállomány darabszámban egy százalékkal csökkent, viszont a korszerű járművek üzembeállításával a kocsipark raksúlykapacitása közel 70 ezer tonnával nőtt Gondot okoz az is, hogy a teljes- vasúti forgalom mintegy 80 százaléka az úgynevezett fő vonalakra, a 3 ezer kilométert kitevő törzshálózatra koncentrálódik. Egyenletesebb rakodás Miben kéri a vasút és a VOLÁN a szállíttatok segítségét? Sok gondot okoz a közlekedési vállalatoknál a rakodások egyenletességének, ütemességének hiánya. A szállítás — a szombati, vasárnapi napokat is beleértve — folyamatos üzem. A szállíttatok többségének munkarendje viszont nem ilyen. Ezért a heti berakások egyharmada a hét utolsó három napjára jut, kétharmada pedig az első négy napot terheli. Ha pedig a hét végén, a kirakások révén nem szabadul fel elég vasúti kocsi, akkor a hét elején a berakásokhoz nem áll a vasút rendelkezésére elegendő szállítójármű. Ezért azt kérik a fuvaroztatóktól, a vállalatoktól: próbálják megközelítően egyenletes rakodással Segíteni a munkát. Sajnos, egyes rövidebb időszakoktól eltekintve a rakodás ütemessége inkább romlik, mint javul. Fordítsanak tehát több gondot az éjszakai rakodások megszervezésére, a szombati és vasárnapi kirakások biztosítására, mert ez népgazdasági érdek. Hogy mennyire időszerű ez a kérdés, bizonyítja, hogy a múlt évben a büntető jellegű kocsiálláspénz összege megközelítette a háromnegyed milliárd forintot Ennyit fizettek a vállalatok a kirakatlan vasúti kocsik normaidőn túli tartózkodásáért. Nem győzzük azonban hangsúlyozni, hogy nem bírságpénzekre, hanem üres kocsikra van szüksége a vasútnak és +bizonyárai < toieSóbb -volna,». ha a vállalatok ennek az összegnek töredékéből a vasúti kocsik kirakását gyorsítanák meg. Nem az utolsó percekben Közeledik az év utolsó negyede, amikor rendkívül megnő az export szállítás. Nagyon sok iparvállalat az év utolsó hónapjaiban, heteiben akarja exportra szánt áruit feladni. A raktárakban már szállításra készen állnak az exportáruk. Ne várjanak a feladással az utolsó percekig, hiszen az elmúlt évhez viszonyítva mostanáig csak 93 százalékra teljesítették az exportszállításokat. Az exportterv magasabb, mint tavaly volt és az exportáruk nagy tömegű feladása az őszi forgalom időszakában még feszültebb helyzetet teremthet a szállítások körül. Az őszi forgalom sikeres lebonyolítása közügy. Minden fuvaroztató segítsége szükséges, hogy sikeres legyen a szállítások fő idénye. B. I. A Kecskeméti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat első félévi baleset statisztikáját ismerteti a MEZŐGÉP, a vállalat üzemi lapja. A jelentés szerint az év első hat hónapjában 42 baleset volt, az emiatt kiesett munkanapok száma 662, a száz főre jutó balesetek száma 1,39 volt. Természetes, hogy mindenegyes baleset fájdalmas és szomorú annak is, akit ér, de a családnak, a munkatársaknak, a társadalomnak is. Ezért örülünk minden kedvező hírnek, jelenségnek, amely, a csökkenését tanúsítja. Márpedig az idén, -a tavalyi első félévhez viszonyítva 16 százalékkal kevesebb volt a balesetek száma és 31 százalékkal csökkent a balesetek miaift kiesett munkanapok száma. Kerekegyházán például nem vollt egyetlen baleset sem, Kecskeméten 19 baleset volt, sajnos, 12 százalékkal több, mint egy évvel előbb. A többi gyáregység e két véglet között tett jelentést“* a ■ -baleseti > statiszi kához.Kelemen István, a v^lalatmurjkavédelrmirodajáriak' vehetője a következőket fűzte a statisztikai jelentéshez: — A vállalat fennállása óta ez a második legjobb évünk ebből a szempontból. Természetesen, még csak féléves adatokról és helyzetről beszélhetünk, de reméljük, hogy az év hátralevő ideje sem lesz rosszabb. Az is természetes, hogy egyetlen pillanatra sem szabad megállni, kihagyni, és nem szabad megelégedettnek lennünk. Továbbra is minden intézkedést meg kell tennünk a balesetek elhárítása érdekében. Hiszen elég egyetlen pillanat... Kelemen István ezután a vállalati munkavédelmi szabályzatról és a munkavédelmi intézkedési tervről szólt, mint kedvezőbbé váltó eredmények alapjáról. Ezek tartalmazzák a rendszeres számadást, a mindenki számára kötelező biztonságtechnikai vizsgát, az oktatásit stb. — A filmvetíitéses oktatás kapcsán — mondta a munkavédelmi iroda vezetője — tájékoztatjuk a résztvevőket a vállalat, illetve a gyáregység baleseti kérdéseiről, és itt találkozunk a vállalat teljes kollektívájával. Ez pedig különösen jó dolog. — Hogy miég érdekesebbé tegyük az oktatási - anyagot, az utóbbi időben szinte „szakosítjuk”. S mert ezáltal erre megfe. lelő irodalom készül, felhasználhatjuk a vizsgákra való előkészítéshez is. Különösen érdekes és izgalmas az új munkavédelmi rendeletek és intézkedések beépítése ezekbe az ismeretanyagokba. Általában évenként vetélkedőket rendezünk. Ezt az intézkedési terv is tartalmazza. Az idén ősszel eszerint a szocialista brigádok munkavédelmi és tűzvédelmi vetélkedőjét rendezzük meg. Hozzáteszem, hogy kifejezetten a szocialista brigádok részére ilyen vetélkedő még nem volt. A munkavédelmi intézkedések eredményességéhez* hozzájárul az is, hogy a vállalat fejlesztése során gyarapodnak a szociális létesítmények is. Továbbá | * gondot fordítunk < a nehéz fizikai munkák gépesítésére és a légszennyezettség további ’ Csökkentésére. A havonta lezajló biztonságtechnikai szemléken észlelt hiányosságokat rendszerint a megadott határidőn belül kiküszöbölik. Ez is nagy előrelépést jelent a korábbi helyzethez képest. — Nos hát — bár a felsorolás nem teljes — az elmondottak bizonyítják, hogy nem véletlenül, és nem önmagától adódott a baleseti statisztikánk kedvezőbb alakulása. Mindenesetre további alapos, gondos munkára, terveink maradéktalan teljesítésére, az egész kollektíva odaadó tevékenységére, a könnyelműséget, nemtörődömséget kizáró szigorra, mindenkinek önmagát és környezetét, mások védelmét is szolgáló figyelmére van szükség. — Különösen most, amikor napirenden van az élelmiszeripari gépgyártásnak, mint új gyártási profilnak az átvétele. Ennek velejárója az új technológia bevezetése, ezzel együtt új baleseti források lehetősége. Az előkészületek már folynak, velük párhuzamosan mindenütt meg kell tennünk a munkavédelmi előkészületeket is. SííffffSSffí.. .W.VAW, XwX’Xw’X* 11 Változatok egy témára Sosem volt még annyi szépség, emberi fölegyenesedés forrása a tanulás, mint napjainkban. Nem tudósokra, s más „hivatásos” ismerethabzsolókra gondolok most elsősorban, hanem azokra, akiket egyszerű emberként szokás említeni. Nem dől el nálunk anélkül egyetlen állampolgár sorsa sem, hogy a tanulás, kiművelődés lehetőségeire igent, vagy nemet ne mondana. □ □ □ Jenő kedves gyerek volt. Szőke, Jányos arcú, törékeny. Harsányabb osztálytársai közt Nemecseket formázta. Társai szerették, benne volt a bramcsban. Szolid természete és szolgálatkészsége belopta tanárai szívébe is. Ám ez a jó fiú, épp mert olyan jó volt, gyakran okozott főfájást oktatóinak. Ugyanis a tanulással hadilábon állt. A gimnázium második osztályában aggasztóan görbedezett a tanerők — köztük e sorok papírra vetője — előtt a kérdőjel: Jenő szellemi , inaiban gyűlik-e annyi erő az érettségiig, amennyi átröpiti a magas akadály fölött? Megjegyzem, az osztályban nem ő volt az egyetlen „kérdőjeles” tanuló. Nem fehérholló-eset, hogy gyöngébb diákok kimaradnak a középiskolából. Jenővel is ez történt az év végén. Azt hiszem, neki fájt, hogy ki kellett szakadnia a jó társaságból. Azóta hatszor osztottak bizonyítványt az iskolában. Jenő is kapott, szobafestő, mázoló és tapétázó szakmunkáis-bizonyítványt. Hol van már a kis Nemecsek? Egy dalia vált belőle, legalább száznyolcvan centi magas, az a típus, aki minden ingerkedés nélkül képes megdobogtatni a lányszíveket. Forró napokon félmeztelen dolgozik, széles karimájú kalapban, s a bőre alatt acélos izmok vibrálnak. Nem Jenő az egyetlen, akiből szakmunkás lett a hajdani gimnazisták közül. Leérettségizett osztálytársai 'közül többen a fővárosba mentek, ott tanultak mesterséget, s ott dolgoznak. A festő úgy érezheti, hogy ők sem vitték többre, sőt nála hosszabb úton jutottak el a célig. Az egykori kimaradt diák keresetit szakmába csöppent bele. Ügyes szakember lett. Iparengedélyt váltott, „maszek”, s igaz, több munkával, de többet is keres régi cimboráinál. — Egyáltalán nem bánom, hogy így alakult az életem — mondta hittel, amikor nemrégiben találkoztunk. □ □ □ • Jancsinak nem tanára, osztálytársa voltam. Húsz esztendeje, hogy végleg kiléptünk az általános iskola kapuján, ám az élete folyása mind a mai napig érdekel. Nem vagyunk sülve-főve együtt, de őszinte jó barátként nyílunk meg egymás élőit, amikor néhanapján elbeszélgetünk. Részemről a vonzalom régi keletű. A háború alatt az anyáink együtt cipeltek bennünket, karon Ülő csecsemőket golyóktól védettebbnek hitt helyre. A Jancsi édesanyját útközben megölte egy aknaszUánlIc, de a kezében élve tnaradt a csöppség. Anyám mesélte el ezt a borzalmat gyerekkoromban, nem is egyszer, s bennem testvéri érzések ébredtek az. árva iránit Anyai nagyszülei nevelték föl Jancsit. Az iskolapadot együtt nyúltuk. Göndörhajú barátom nem sok diadalt aratott a tudományok mezején. Nem vette komolyan a ledkét, s a körmösökön is csak nevetett, amiket fa tolltartó-tetővel iszámolitak az ujjai hegyére a nem tanulásért Elégséges bizonyítvánnyal mondott búcsút az általános iskolának. Kőműves szákmát tanult. Amikorra letöltötte a katonaidejét, komoly, szívós férfivá vált. Megházasodott és keményen nekilátott, hogy anyagilag megalapozza családja jövőjét. A semmivel kezdte, de élete párjával — aki úgy illik hozzá, mint az alma egyik fele a másikhoz — szorgalmasan dolgoztak, takarékosan élitek, s mire a két kislányuk kinőtt a bölcsőből, állt a családi ház. Az autóra sem kéllett soká várni az üres garázsnak. Elégedett volt a barátom, s egy kicsit büszke is arra, amit a két keze munkájával megszerzett. Mígnem a hetekben elszánt arccal ezzel állt elém: — Rájöttem valamire. Tanulnom kell. Még nem. tudom, hogyan és mit, él is késtem már egy kicsit, de tanulnom kell. Mert hiába van pénze az embernek, az még nem minden... Ezek után nem fogok meglepődni, ha majd egy napon az én egykori tanítványomtól, Jenőtől hasonló szavakat hallok. A. Tóth Sándor
