Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-31 / 205. szám

1978. augusztus 31. • PETŐFI NÉPE • 3 MEZŐGAZDASÁGI BERUHÁZÁS Beváltak a típustervek Piac reggeltől estig Úttörőpalota Komlón A mezőgazdasági nagyüzemeik az utóbbi időszakban már nem kísérleteznek olyan mértékben egyedi tervekkel, mint a korábbi években, mdvel ezek a próbálko­zások az esettek többségében nem váltották be a reményeket — ezt bizonyítja az AGROBER hivatalos tervösszesítése. Az állattartási épületek terve­zésénél lényegesen leegyszerűsö­dött a megrendelők dolga. A MÉM álltai ajánlott típusterveket rövid úton „lehívhatják”, illetve a helyi körülményeikre adaptál­hatják az ÁGROBER közremű­ködésével. Ezek a tervek lehetővé teszik a gazdaságosabb megoldá­sok bevezetését, s így egyre nép­szerűbbek. Amíg 1978-ban 950 példányban rendeltek szarvas­marhatartó épületterveket a gaz7 daságok, addig tavaly már 2500-at kértek, s hozzávetőleg ilyen arányiban nőtt a sertéstartó épü­lettervek száma egy év alatt. Az eredmény: az állattartási létesít­ményeknek már csak- alig ötödé készül egyedi tervek alapján — ez az arány 1976-ban még egy­­harmiadot tett ki. A típustervek alapján felépí­tett épületekben a termelés is gazdaságosabb. (MTI) Vissza az acélsínekhez aw'-’ m A hercegszán­tói határállomá­son párttaggyű­lésre gyülekeztek a kommunisták. Vinek Péter ha­tárőr, az egység háromszoros élenjáró katoná­ja, a KlSZ-ailap­­szervezet titkára izgatottan hall­gatta a fiatalok munkájáról szó­ló beszámolót, s különösképpen személyes tevékenységének mi­nősítését. Vinek Péter, kisszállási lakos, a MÁV Kiskunhalasi Pálya­fenntartási Főnökségéről vonult be tényleges ‘katonai szolgálatra 1976-ban a határőrséghez, s mind az alapkiképzésen, mind a szakikiképzésen magas szinten sa­játította el a katonai, politikai, elméleti és gyakorlati ismerete­ket. Kiképzése után huszonegy hónapon át a hercegszántói ha­tárállomáson útlevélkezelői be­osztásban dolgozott. Katonai, szakmai munkáját leszerelése napjáig eredményesen, példamu­tatóan végezte. A különböző tí­pusú, sok ezer útlevél ellenőr­zése során egyetlen hibát sem követett el. A KlSZ-alapszerve­­zet munkáját eredményesen irá­nyította — hallottuk a véle­ményt nyilvánító párttagoktól, amikor Vinek Péter határőr a helyekről és szakmából egy kö­zösségbe kerülő fiúk a szolgá­latban is, meg a szabad időben is, jól megértik egymást. Példa­­mutatóak a szolgálatban, a fe­gyelemben és a KlSZ-alapszer­­vezétben is lelkesen dolgoznak — állapította meg a pántaiapszerve­­zet legfiatalabb tagja. — A jó közösségi szellem létezését min­denekelőtt a napi fárasztó ihatár­­őrszolgálatban az egymásrautalt­ság, de a különböző foglalkozáso­kon, rendezvényeken való közös részvétel, s természetesen a pa­rancsnokok gondoskodása folya­matosan biztosítja. — Katonáéknál a KlSZ-alap­­szervezetek munkája is szerve­zettebb, mint ahogy azt bevonu­lásom előtt a polgári életben ta­pasztaltam. A szigorú fegyelem, 51 zártabb életmód, a KISZ-meg­bízatások eredményes teljesíté­sének folyamatos elismerése, a társadalmi munka megbecsülése a parancsnokok által, ugyanis ak­tív munkára, önművelődésre, sportolásra ösztönzi a KISZ-ese­­ket. A kedvező feltételek lehető­vé teszik tehát, hogy mind szel­lemileg, mind fizikailag tervsze­rűen fejlesszük magunkat, s gazdagabb ismeretekkel, élet- és mozgalmi .tapasztalattal térjünk vissza régi munkahelyünkre. Vidék Péter tartalékos, ha,(árpr, Két héttel a birtokba adása után, egy kis tapasz­talatgyűjtő nézelődésre a kecskeméti piaccsarnok­ban egy ismerős nagykő­rösi házaspár kíváncsisága késztetett. Munkába jövet együtt utaztam velük a buszon, gondoltam, valamit vásá­rolni ruccannak át Kecskemétre. A feleség azonban így szólt: Az új piaccsarnokra vagyunk kíváncsiak. Mert Kőrösön az a híre, hogy óriási-szép ... Látogatásuk hatását nem volt alkalmam lemérni; a csarnok forgatagában nem .találkoztam velük. Tapasztalatokat azonban szereztem. A legfontosabb talán, hogy máris otthonos a csarnok­ban a vevő és az eladó. A leg­nagyobb nyüzsgést a csarnokot övező árudák előtt, így a ZÖLD­ÉRT Vállalat szaküzletei, s talán méginkább a Helvéciái Állami Gazdaság húsboltjai, valamint a baromfi- és hailszaküzletek előtt észleltem. A vevők forgataga ellenére be­látni a fedett vásárt. A zöldséget, gyümölcsöt, virágot tálaló asztal­sorok egyikének közepe táján zöldséget áruló, aprótermetű né­ni kihasználja a vevőmentes pil­lanatot: ‘karalábélevélből rögtön­zött csutakkal takarít maga kö­rül. Az összesöpört zöldhulladé­kot — jóllehet tyúkjai számára — ládába rakosgatja. — Tessék... — egyenesedik fel, mihelyt a közelébe érek. — Köszönöm, csak nézelődöm. Mindenesetre meglátni, ki szere­("H-a rendet, tisztaságot maga fcö­­- rül — jegyzem meg. — Ügy, úgy. Ki hogyan szok­ta. Ilyen helyen már csak nem almoz maga alá az ember! — féleli önérzetesen a koros asz­­szony. A szemközti asztalsor . végén megfogyatkozott az áru az eladó előtt. A maradék szilvára várja a vevőt Hevér Mihályné. — Ez a bérelt helye? — Á, nem. Csakhogy nincs hetipiaci nap, ide pakolhatunk. Minden nagyon jó és szép ide­­benn, csak az a kár, hogy ‘kívül kevés az asztal, így sokan a földre szorulunk. Hetipiacra haj­nali négykor ki kell jöjjön az A vásárcsarnok máris otthonos émber, hogy asztalhoz jusson. Hely ’ pedig futná odakinn több asztalnak is... Az ételbár a jelek szerint még az emlékét is száműzi az előd­piac gusztustalan topogójának. Jóleső .látni is az igényes kör­nyezet igényes látogatóit. A piadkezelőségre tartva, a be­járati folyosón nagymama korú asszony kapja el a ‘tekintetem és szinte önkéntelenül szól: — Hát, ez csakugyan szép, igaz? — Az bizony! Mit tetszett vá­sárolni? — Csak szétnézni jöttem, mert még nem láttam. Nem vagyok idevalósi, Dunaszekcsőről láto­gattam ide pár hétre a gyere­kekhez, . unokákhoz. Ilyen vásár­­csarnokot még csak Pesten lát­tam 1946-ban. Ennyire szép azért az sem volt. Csak az a kár, hogy az illemhely bejáratát majdnem mindenki nyitva hagyja. Talán, ha csapóajtó lenne... Faragó Ferenc, a piackezelő­­ség vezetője, ugyancsak ‘kedvező tapasztalatokat summázott, a megyeszékhely új élelmiszerbe­szerzési központjának első heted­ről. A kecskemétiek egykettőre megkedvelték és méltán büszkék a csarnokra. A termelőkről szólva, elmond­ta, hogy a nyitás előtt számosán jelentkeztek elárusítóasztalért, s bár a fedett csarnokban nincs rossz hely, a hagyománynak megfelelően, ‘ki-ki maga húzta az asztalbérleti helyet meghatározó sorszámot. A bérlet nagy előnye, hogy aki ‘megváltotta, nem kény­szerül hajnalban tolakodni a helyért, a névtáblával jelölt asz­talrészt foglalhatja el. Az első sorsolás résztvevői a régi asztalbérlők voltak, akik rendszeresen árulnak a piacon. A közeljövőben a jelentkezők újabb csoportja jut állandó el­árusítóhelyhez, mégpedig azok a párthoz ‘tartozást bizonyító piros­­fedeles könyvecskét megkapta. A párttagsági könyvet kezében szo­rongató Vinek Péter határőr ér­deklődésünkre elmondta, hogy jól érezte magát a katonáéknál. — Huszonnégy hónapon át mindig azt ‘tapasztaltam, hogy a különböző lakóhelyekről, munka­a párt ‘katonájaként augusztus­ban visszatért a pályafenntartási főnökségre, az acélsínek építői­nek, gondozóinak közösségébe. Bizonyára példamutatóan és eredményesen dolgozik majd a szakmájában, meg a mozgalom­ban is a pályafenntartóknál. Gazsó Béla Eventetízezer Az NDK szimfonikus és szín­házi zenekarai évente 7,8 millió főnyi közönség előtt mintegy 10 000 hangversenyt tartanak és ezzel nagyban hozzájárulnak a kulturális élet fellendítéséhez. Az országban jelenleg 88 hivatá­hangverseny sós zenekar működik. A szimfo­nikus hangversenyek programjá­ban a kortárs zeneszerzők művei eddig 25 százalékot tettek ki. A múlt évben a hazai zeneszerzők műveiből 128 ősbemutatót tartot­tak. (BUDAPRESS—PANORA­MA) LÁTOGATÁS SAVARIA FÖLDJÉN 2. A büki fürdőben Szombathelyen körülnézve el­jut az idelátogató egyebek között a Borostyánkő áruházba. Nagyon szép létesítmény. Idegenvezetőnk magyarázata alapján kiderült, hogy jugoszláv .tervek kooproduk­­oiójával jött létre. Erről' 'meg i§ győződtünk, amikor szétnéztünk az áruház egyes osztályain. Áru­­bőséget tapasztaltunk szinte min-, denhol. Jó a kereskedelmi ‘kap­csolatuk. Szombathelytől néhány id lomé­terre van a büki gyógyfürdő, amely valóban csodálatos. Utazás közben kísérőink elmondták, 9 Pince a gesztenyésben hogy a több éves .gyakorlat alap­ján kétféle változatban használ­ják sikerrel a gyógyászatban az itteni .vizet. A reumás megbete­gedések, baleseti sérülések, kró­nikus nőgyógyászati bajok ellen kiválóan alkalmas a fürdő. Tavaly például az osztrákok közül több mint százezren láto­gattak el ide. A hazaiak közül is igen sokan felkeresték ezt a he­lyet, illetve a környékét. — Hogyan fejlesztik tovább a fürdőt? — Itt van a hétemeletes SZOT üdülő, vele szemben a ho­tel, évekkel ezelőtt sor került parcel­lázásra is, de ez sem a vég­ső megoldás .— ‘tájékoztat­tak bennün­ket a megye vezetői. — Terveink nagy részét ráépítjük a fürdő fejlesz­tésére, de en­nek megoldá­sa nem akár­hogyan tör­ténik majd. — És hosszan sorolja a több tucatnyi fej­lesztési variá­ciót. Az ország egyik legki­sebb megyé­je jellegzetes észak-pannon vidék, völ­gyeikkel, ter­mő szőlőhe­gyekkel, szép erdőkkel. Va-9 Termálfürdő Bükön lamennyi változatossá, kedvessé, érdekessé teszi a környéket, amely arról is vall, hogy az itte­niek régóta együtt élnek a táj­jal, s nemcsak megélnek rajta, hanem át is alakítják. Az ugyancsak nevezetes 'kirán­dulóhelyről, Kőszeg városáról a következő tájékoztatást hallot­tuk: — Kőszeg 650 éves. Legvon­zóbb nevezetessége a Jurisics­­vár, de számos látnivalót nyújt a meghitt hangulatú történelmi belváros műemléki együttese, szép kirándulásokait ígér a pom­pás 'természeti környezet. Jelen­leg a várost lendületes fejlődés jellemzi, három textilgyárálban a magyar lakástextilipar kiváló ter­mékei készülnek, fejlett kereske­delmi hálózata az idelátogatók el­látására is kihatott. Mint megtudtuk, önálló mű­vésztelep kialakítását tervezik Kőszegen. Ezenkívül egy városi könyvtár építését is elhatározták. Tárnái László (Folytatjuk) termelők, akik hetenként leg­alább három alkalommal vállal­ják a délutáni árusítást. — Minthogy a délutáni bevá­sárlásinak ez a lehetősége újsze­rű, élve az alkalommal, szeret­ném javasolni: aki még nem tet­te, próbálja ki a délutáni piaci árubeszerzést. Sorban állás nél­kül jut hozzá a szép zöldséghez, gyümölcshöz, s az egyéb élel­miszerhez — jegyezte meg Fara­gó Ferenc. Végül megemlítette, hogy a legbátrabb számításokat is meg­haladja a ZÖLDÉRT Vállalat, az UNIVER ÁFÉSZ, a Kossuth Tsz. s a Helvéciái Állami Gazdaság szaküzleteinek forgalma, ugyan­így látogatott azonban a BÉK Vállalat kis fűszerüzlete is. A városgazdálkodási vállalat és a Magyar—Szovjet Barátság Tsz virágüzletei csakúgy, mint a gyümölcs-zöldség és a virágke­reskedők árukínálata is nagyon szép és bőséges a délutáni órák­ban is. A vásárcsarnok látogató­ja .tehát egész napon át bátran betérhet. A baromfi- és kisállatpiac sor­sa felől érdeklődő több kecske­méti olvasónk kérésének teszünk eleget, amikor közreadjuk Mó­­cza Imrének, a városi tanács kereskedelmi csoportvezetőjé­nek ezzel kapcsolatos tájékozta­tását: — Az érvényes állategészség­ügyi és közegészségügyi előírá­sok értelmében, fedett élelmiszer­csarnokban éldbaromfit árusítani, sőt oda bevinni is tilos. Az élő­baromfi-árusítás minden tekin­tetben helyes módszerére eddig nem találtunk példát az ország­ban, a városi .tanács vezetése azonban e .tekintetben is elhatá­rozta az előrelépést, a baromfit árusítók és vevők körülményei­nek megjavítását. A megoldás, jóllehet néhány év múlva kerül­het sorra, előreláthatóan ugyanis összefügg a piac környékének rendezésével, a nagyáruház épí­tésével, illetve parkírozó kiala­kításával. A végleges megoldásig is sor kerül azonban a baromfi­piac felújítására, esetleg kisebb átrendezésére. P. I. Baranya legszebb, legkorsze­rűbb úttörőháza épült fel Kom. lón. Tizenhárom millió forintba került a bányászváros pajtásai­nak új otthona. A palotának is beillő épületben százötven sze­mélyes színházterem, könyvtár-, olvasó-, játékszoba és több szak­köri helyiség van. Komló kiala­kulóban levő kulturális központ­jának hangulatos része az úttö. rőház. 9 Gyakorolnak a go-kart szakkör tagjai. A kis autókat a komlói AKÖV ifjúsági brigádja készítette a kispajtásoknak. 9 ízlésnevelés és a szabad idő he­lyes eltöltése — ez a célja a képző- és iparművészeti szakkörnek. Ve. zetője: Blumschein Dezső, aki rézdomborításra tanítja a pajtáso­kat. (MTI Fotó—Bajkor József fel­vételei—KS) Ismerjük a paragrafusokat? E napokhoz hasonlóan fülledt, meleg idő volt, amikor a megyei népfrontbizottság székházának nagytermében összegyűltek a'kü­­lönböző munkahelyeken dolgozó elméleti és gyakorlati jogász szakemberek, s szép számmal je­lentek meg társadalmi aktivisták, valamint érdeklődők is. Jól em­lékszem a tavaly nyáron megren­dezett jó néhány órás, nagyon élénk és sokszínű tanácskozásra, amelyen a Polgári Törvénykönyv módosításának tervezetéről volt szó. A jogalkotásnak egy teljesen következetes és általánosan el­fogadott formája szerint az ál­lampolgárok jogi helyzetét köz­vetlenül érintő nagy törvény­­könyveket széles körű .társadalmi vitára bocsátják és az elhangzott jogos észrevételeket, javaslatokat figyelembe veszik a törvényszö­veg elkészítésénél. A jogalkotók természetesen valamennyi észre­vételt mérlegelik, s ennek alap­ján döntenek. Természetesen nemcsak a pol­gárjogi kódex módosítása előtt rendeznek ilyen eseményeket a helyi népfrontbizottságok a Ma­gyar Jogász Szövetség megyei szervezetével közösen, hanem más alkalmakkor is, mint példá­ul legutóbb tavasszal, mikor a Büntető Törvénykönyv egyes szakaszainak módosításával kap­csolatos kérdéseket tűzték napi­rendre. Tehát eme fontos kódex paragrafusainak módosításába is széleskörűen bevonják az egész lakosságot. A jogászszövetség a népfrontbizottságokkal együtt szakmai és társadalmi megbeszé­léseket, vitákat rendez. De néhány évre visszapillant­va, hasonló megbeszélések tör­téntek például a tanácstörvény megalkotásakor, illetve azelőtt, mielőtt az országgyűlés elfogadta volna a valamennyiünket jelen­tősen érintő jogszabályt. Felmerül a kérdés: az állam­polgárok vajon megfeleően is­­merik-e a jogszabályokat, illetve tisztában vannak-e az őket érin­tő, fontos törvények szakaszai­val? Általában igen, nos azért a ta­nácsházak, bíróságok, ügyészsé­gek, rendőrségek, különböző in­tézmények folyosóin találkozni olyan emberekkel, akik idéző pa­pírral a kezükben bolyongva, nem is tudják elképzelni, hogy mi tör­ténik majd az ügyükben. De nyomban tegyük hozzá, egyre ke­vesebb azok száma, akik telje­sen felvilágosulaűanok az anya­gi, illetve az eljárási jogszabá­lyokban. Miért? Elsősorban az egyre gördülékenyebb és általá­nossá váló jogi felvilágosítómun­ka eredményéért. A Magyar Jogász Szövetség megyei szervezetének csoportjai évente több ezer felvilágosító elő­adást tartanak Bács-Kiskun me­gye községeiben, városaiban. Eze­ket a programokat majd min­denütt közvélemény-kutatás előzi meg, vagyis az előadások szerve­zői megkérdezik a lakosságot, hogy milyen témában szeretné­nek tájékozódni. E témával kapcsolatban feltét­lenül meg kell jegyezni azt is, hogy a jogszabályok megismerte­tésével kapcsolatban jó segítséget ' nyújt a SZOT kezdeményezésére évekkel ezelőtt kialakított munka­helyi jogsegélyszolgálat. A ta­pasztalatok szerint Bács-Kiskun megyében is jól bevált ez az új intézmény. A dolgozók nemcsak konkrét segítséget kérnek a mun­kahelyükön működő jogsegély­­szolgálat vezetőjétől, hanem be­kopogtatva az irodába, felvilágo­sításban részesülnek az őket érin­tő fontosabb jogszabályokróL A tanácstörvény szerint az ál­lamigazgatás helyi szervei mun­kájuk során gondoskodnak arról is, hogy a lakosság megismerje a jogszabályokat és a tanácsi dolgozók arra nevelik a lakossá­got, hogy a jogszabályokat meg­tartsák. Az ügyintézés, az ügy­­félfogadás és az ügyfelek tájé­koztatása fejlesztése érdekében ma már nagyon sok tanács ügy­félszolgálati irodát hozott létre. Az itt dolgozók jelentős feladata, hogy jogi felvilágosítást adjanak az ügyfeleknek. Munkájuk során felhasználják a Házi Jogtanács­adó kiadványokat is, amelyek tá­jékoztatást nyújtanak a tanácsi hatáskörbe tartozó ügyek anyagi és eljárásjogi szabályairól. Eme rendszeresen megjelenő füzetecs­­két természetesen bárki megvá­sárolhatja, s áttanulmányozva megismeri a számára fontos jog­szabályokat. A jogtanácsadó brosúra készítői gyakran elemzik például a társadalombiztosítással, a mezőgazdasági joggal, vagy a munkaviszonnyal kapcsolatos főbb jogokat, illetve kötelezett­ségeket. Ismerjük a paragrafusokat? Kérdeztük a címben, amire tu­lajdonképpen meg is adtuk a vá­laszt, hogy általában igen. Vi­szont valamennyiünk érdeke^ hogy rendszeresen tájékozódjunk a jogszabályok módosításáról, egyes szakaszainak megváltozta­tásáról. Ehhez igénybe kell ven­ni a jogi felvilágosítás, a jogpro­paganda számtalan helyes mód­szerét —i. —ó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents