Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-24 / 198. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. augusztus 84. Porfogó növények Testünkön átlagosan 10—14 kiló levegő jut keresztül naponta, sokkal több, mint amennyi cseppfolyós és szilárd anyagot magunkhoz veszünk. E nagy levegőmennyiséggel viszonylag több szennyezőanyag is kerül a szervezetünkbe, érthető tehát, hogy az alapvető természeti létfeltételek 'közül a levegő tisztasága különösen fontos. A levegő szennyezd anyagai közül különösen figyelmet érdemel a por. A szennyeződéssel szemben a nagyvárosokat körülvevő, részben mesterségesen létesített öszszefüggő erdőövek, az épületek között létesített parkok fái, az utcai fasorok 10—30 méter magas akadályt állítanak. Ez az akadály fékezi a szél sebességét, a szilárd szennyeződés egy része kihullik a levegőből. Az erdők és a fasorok mögött keletkező, gyakran jókora légörvények szintén egyrészt lecsapják a magukkal hozott port, másrészt felfelé fordulva sok szennyező anyagot a levegő magasabb, 50 méter feletti rétegeibe sodornak. Mindkét folyamat kedvező, mert így megtisztul a városi élet színteréül szolgáló 10—20 méter magasságig terjedő levegő. Ám a fák és általában a növényzet — nem pusztán akadályt jelentenek: leveleiken nagy mennyiségű szennyező anyagot kötnek meg a levegőből. Egy-egy levélre 10—20 nap alatt nem túlságosan sok por rakódik. Ám egy közepesen fejlett fán — a mérések és számítások szerint — 20—80 ezer levél van, s ez együttvéve több száz négyzetméter felületet jelent. Ez az aktív levélfelület tavasztól őszig már tetemes menynyiségű port köt meg. Bizonyos fafajok közepes fejlettségű egye-, deit vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy más példányuk egy nyár folyamán akár tíz tonnánál több porszennyeződést is képes kivonni a légtérből. A legrosszabbul kötő növények azonban meg sem közelítik a legjobbak 10 tonnán felüli teljesítményét: alig néhány kilogramm, sőt még kevesebb port kötnek meg ugyanannyi idő alatt. Vannak azonban még több port megkötő növények: egyes mérések szerint egy hektárnyi lucfenyves 32, erdei fenyves 34, az ugyanakkora bükkös 68 tonna port köt meg. Jó porfogó még a vadgesztenye, a mezei juhar, közepes a platán és a som, s rosszul köti a port a csertölgy és a fagyai. • Képünkön: erdei fenyő pormegkötését-vizsgálják a varsói Mezőgazdasági Akadémia Kertészeti Tanszékén. „Müember” karambolvizsgálathoz A gépkocsikarambolok hatását az emberi testre „műemberrel” vizsgálják, amely úgy reagál a külső behatásokra, mint az élő ember. Az utóbbi években többféle műembert készítettek, s gyakorlati nehézségek adódtak abból, hogy a különböző típusokkal kapott eredményeket nem lehetett összehasonlítani. Három évi munka eredményeként angol kutatók olyan szabványos műembert fejlesztettek ki, amely az eddigieknél tökéletesebb és sorozatban gyártható. Az angol műembernek teljes vállcsontszerkezete van, a hasürege és a bordái az élő emberéinek pontos másolatai, tüdeje poliészter hab bal töltött zsák, s mindezek hirtelen sebességváltozáskor vagy lökéskor ugyanolyan mozgásokat tudnak végezni, mint az élő emberi szervek. A térdszerkezet is pontos utánzata az élő emberének. A poliuretánhabból készült izomzat és hús könnyen leemelhető a nylonbőrű testről Tekintve a műember rendeltetését, a gyors javítása lehetőség is lényeges követelmény. Ebből a szempontból is megfelel az angol műember: javítási ideje 2 nap — a régebbi típusok 3 hónapjával szemben. 9 Az alig néhány alkatrészből álló hldrogéngázdetekitor, amelynek méreteit Jól érzékelteti a mellette levő gyufásdoboz. Olcsó gázdetektor Svédországban a Chalmers Egyetem kutatói olcsón előállítható, kis térfogatú, tranzisztoros hidrogéngáz-detektort fejlesztettek ki, amely adott esetben életet is menthet. A készülék jelzi a hidrogéngáz jelenlétét. Működése azon alapszik, hogy a hidrogén, amely például vízben alig oldódik, egyes fémekben jól oldható. Ilyen fém például a palládium és a platina. A „Mosfet” típusú berendezés tranzisztorát vékony palládiumréteggel vonták be. Ez a palládium-bevonat oldja a hidrogéngázt, amely a legtöbb izzó anyag égéstermékében jelen van. A tranzisztor 150 C-fokos működési hőfoka hatására a hidrogén gyorsan áthalad a palládium-bevonaton és megváltoztatja a tranzisztor áramkörét. A készülék segítségével az eddigieknél olcsóbban kimutatható a gázvezetékek szivárgása, hiszen a földgáz és a városi gáz is jelentős mennyiségű hidrogént tartalmaz. Ha a tranzisztort ébresztőórával szerelik össze, megmentheti az égő cigarettával elaivó személyek életét. Riasztóberendezéssel összekötve azonnal és automatikusan jelzi a raktárakban, múzeumokban, üzemekben keletkező tüzet, hiszen égéskor ugyancsak hidrogén szabadul feL A speciális tranzisztor — különböző fémek kombinációjának felihasználásával — alkalmazható a veszélyes gázok jelenlétére figyelmeztető riasztóberendezésekhez. Hétköznapi munkaverseny Szövetkezeti üzem Nemesnádudvar határában i t • Befejezéshez közeledik a Bajai Lakberendező, Építő- és Vasipari Szövetkezet Nemesnádudvar határában készülő új üzemének építkezése. Az idén kezdtek a munkához, s terveik szerint októberben már termelnek. A teljesen új faipari gépek segítségével mintegy 100—liő dolgozó kerti garnitúrákat gyárt, elsősorban nyugati exportra. (Straszer András felvétele) Napfény táplálja, ásvány trágyázza „termővíz” a talaja 9 Ha valaki fellapozza a Köz. gazdasági Kislexikont, annak 223. oldalán — munkaverseny, szocialista munkaverseny címszó alatt megtudhatja: a dolgozók önkéntes alkotó kezdeményezéséről van szó, melynek célja az üzemeik előtt álló I feladatok jobb végrehajtása, a gazdasági eredmények növelése érdekében. Kitűnik még: „a versenyfeladatoknak összhangban kell lenniük 1 népgaz. d'aság legfőbb célkitűzéseivel”. Miért idéztük e lexikonban rögzített definíciót? Mindenekelőtt azért, mert a munkaverseny helyéről és szerepéről megannyi vita volt. Alighanem egyes korábbi, a lényeget torzító, formális vonások; kétes értékű eredmények hatására, sokan megkér, dőjelezték eme „önkéntes alkotó kezdeményezés” gazdasági — még pontosabban szólva: közgazdasági — mivoltát. Tény: a klasszikus közgazdaságtan nem ismerte a munkaversenyt — akárcsak az újítómozgalmat, vagy a szocialista brigádokat —. .ám a dolgozók felajánlásait a vállalatinépgazdasági tervek végrehajtásakor nem lehet figyelmen kívül hagyni. A brigádoknak • viszont figyelembe kell venniük az idézett mondatot: összhangban a népgazdaság legfőbb célkitűzé. seivel. • 9 Eme összhangot azért hangsúlyozzuk nyomatékosan, mert a feladatok helytelen értelmezése néha kétségkívül többet árt, mint használ. Kiváltképp korábban sokan úgy vélték: akkor szolgálják legjobban vállalatuk érdekeit, ha többet termelnek. Ha a csapágygyártók több csapágyat, az alkatrészkészítők több alkatrészt, a gépipariak több gépet szerelnek össze, munkálnak meg, s juttatnak vállalatuk késztermékraktárába. Függetlenül attól, hogy a gyárnak, a megrendelőnek — a népgazdaságnak — szükségük van-e a termékekből a tervben szereplőknél többre. Így aztán a jószándék, a dolgozók erőfeszítése nem járt igazi ha. szonnal, sőt, olykor indokolatlanul gyarapította a raktárakban heverő készleteket. 9 Az utóbbi évtizedben ritkaságszámba megy, ha ilyen .felajánlásról. , hallunk. „Ái, népgazdasági célkitűzések ‘ szeles körben ismertek, s a szocialista brigádok tagjai,^' vezetőt- „■‘ä'zTpterht'Vét* senyfelelősök jól tudják: a menynyiségnél elsődlegesebb a minőség, s a pazarlás kétszeres vétek akkor, amikor a népgazdaság egyensúlyi helyzete mindenütt ta. karékosságot parancsol. Eleinte sokak számára szokatlannak tűnt, ha egy munkáskollektíva csupán annyit ajánlott fel: „teljesítjük tervünket”. Pedig a nagymérvű fluktuációk időszakában, mikor is mind több helyen okozott gondot a munkaerőhiány, a kooperációs lazaságok, az anyagellátási zökkenők, az akadozó szervezés közepette gyakorta az is már. már bravúrnak számított, s mitagadás : esetenként bravúrnak számít ma is — ha a termék a vállalt határidőre elkészül. A „teljesítjük tervünket” tehát korántsem jelentéktelen vállalás. Önmagában természetesén ke. vés. De aligha van olyan üzem, üzemrész, szocialista brigád, amely megelégedne ennyivel. Versenyszerződésükben jobbára az is szerepel, hogy az eredményes munkát újításokkal, az időalap jobb — kapkodásmentes — kihasználásával segítik; ügyelnek arra. hogy minél kevesebb anyag menjen veszendőbe,' to. vább csökkentik a selejtet: javítják a minőséget. 9 így volt ez három esztendeje, Magyarország felszabadulásá. nak 30. évfordulója, majd tavaly, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított jubileumi munka, verseny hónapjaiban. Valóban kiemelkedő, tetszetős eredmények keltettek figyelmet. Méltán szerepelt a Központi Statisztikai Hivatal az 1977. évi terv .teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről szóló — az idén februárban megjelent — jelentésében: „A fejlődés üteme az ágazatok többségében gyorsabb volt az előző évinél. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Az el. ért eredményekhez hozzájárult a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére széles körben kibontakozott szocialista munkaverseny.” 9 Az évfordulókon túl vágyunk; 1978 az ötödik ötéves tervidőszaknak sem nyitó, sem pedig záró esztendeje — mihez kötődjék hát az idei munkaver. seny, mi legyen a cél, amelynek érdekében újabb felajánlások születnek? Január táján sok helyütt hangzott el a kérdés, s nem egy vállalattól érkeztek jelzések „alábbhagyott a munkaverseny lendülete”. Szerencsére a megtorpanás időleges volt csupán. Kitűnt: a munka verseny folyamatot jelent — ismételjük: a nép. gazdaság legfőbb célkitűzéseit szolgálja —, azt pedig az 1978. évi terv is rögzíti: „teljesítése mindenkitől felelősségteljes, odaadó munkát követel”. Immár túl az esztendő derekán, kiderült az is: az év eleji versenyfelajánlások közös gondolkodásról tanúskodnak. A Tnegye üzenteiből érkeznek az első félévi termelési hírek... A Habse. lyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában az összes termékek 92,8 százaléka első osztályú áru lett. A' dofgozök/további erőfeszítéseket tesznek a,minőség.javítására. A Lajosmízsei Vízgépészeti Vállalatnál a jól dolgozó brigádoknak köszönhetően jelentősek a sikerek az expor.ttervek túlteljesítésében. A .Kecskeméti Kon. zervgyárban a gépek jobb kihasználásának előmozdítására különböző újításokkal a zöldborsótöltő gépeket zöldbab töltésére is alkalmassá tették... 9 Hétköznapi munkaverseny lenne az idei? Meglehet. Ám a népgazdaság teendői is hétköz. napiak.. Igaz, olyan hétköznapokat élünk, amikor a feladatok mind nagyobbak, bonyolultabbak, s teljesítésükhöz mind kevésbé alkalmasak a tegnapi módszerek. _; A - délnyugat-bulgáriai Petries ’közelében,' kiálúdt vulkán" tövében terül el a Rupite kísérleti ál. Itífaás.Ez/.áz egyetlen a szocialista országok kutatóintézetei közül, ahol algák szabadföldi tenyésztésével foglalkoznak. A nagy zöld laboratóriumot rendkívül kedvező éghajlati adottságok miatt telepítették erre a vidékre. A táj száraz klímájú és széndioxidban, ásványi sóban gazdag forrásokkal rendelkezik. A kedvező feltételek között tér. mesztett algák különleges kezelést kapnak. A laboratóriumban naponta háromszor mérik a hőmérsékletet, a sejtvastagságot, a savtartalmat. A víz folyását mesterségesen lassítják, hogy az algatenyészetek több napfényhez jussanak. A „termővízbe” rend. szeres időközökben ásványi anyagokat adagolnak. A Rupite állomás; a phlorejj^ és Scénedesmus fajtákat tenyészti, 1500 négyzetméteres területen,, és. különleges kezeléssel algalisztet, úgynevezett biomasszát „termel”. A laboratórium a bol. gár népgazdaságnak és a KGST- országoknak is szállítja az új nyersanyagot, a biomasszát. Az algatermést elsősorban a gyógyszer. és a kozmetikai ipar dolgozza fel. Ezenkívül a mezőgazdaság használja, például állathizlalásra. A tervek szerint emberi táplálkozásban is hasznosítható lesz, mert a biomassza 60 százalékban fehérjét tartalmaz. Az eddigi eredmények jók, ezért bővítik a termésterületet. A következő években mór 1.2—1,5 hektáron tenyésztett algából várhatóan 50 tonna száraz biomaszszát nyernek majd. (BUDAPRESS — SOFIAPRESS) SKERES KÍSÉRLETEK V Eredmények a szőlőkutatásban Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet központját 1977. január 1-ftől helyezték Kecskemétre. Ez az intézkedés része volt annak a fejlesztési tervnek, amely az MSZMP KB tudománypolitikai irányelvei és határozatai alapján született. Az intézet lakiteleki állomásán nemrég igazgatótanács-ütésen értékelték a szőlőnemesítésben, termesztésben és feldolgozásban elért kutatási eredményeket. Új fajták A témafelelősök beszámolójából kitűnt, hogy jelentős előrelépés történt az V. ötéves tervidőszak eddigi esztendeiben. 1976—77-ben újabb két borszőlő- és egy csemegeszőlő-fajtajelölt kapott előzetes elismerést, tavaly .négy csemegeszőlő, ezenkívül négy, betegségekre kevésbé érzékeny csemegeszőlő és egy fehér borszőlő került fajtabejelentésre. Jelenleg 150 hektár központi törzsültetvényen értékes, a fogyasztói és a termelői igényeket jobban kielégítő bor- és csemegeszőlő-alanyokkal rendelkeznék. Az új és honosított fajták, kiónok szaporítása üzemi törzsültetvényeken történik. Évente egymillió oltvány kerül ki az intézet törzsültetvényéről. Folyamatos a fagytűrő fajták intenzív szaporítása, telepítése és a régi fajták átoltása. A szőlőtermesztési rendszerek segítése, fejlesztése, szakmai irányítása keretében 20 ezer hektárnyi szőlőterületre történt megállapodás a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Most tervezik Kecskeméten egy tudományos szőlőtermesztési céltársulás létrehozását, melynek segítségévei teljes termelési tanácsadásit tudnak megszervezni. A gépi szüretről Számos érdekes kísérletről számoltak be az említett ülésen. Megfigyeléseket végeztek például a lakiteleki állomáson a gépi szüret hatásairól. Megállapították, hogy a tőkéken ökozott károsodás erősen a támbe rendezés függvénye. A gépi szüretnél a termésveszteségek jelentéktelenek, 10 százalékon aluliak. Megfigyelték, hogy különbség van az egyes fajták között olyan szempontból is, hogy mennyire alkalmasak gépi szedésre. Döntő a fajta bogyóinak érettsége is. Fontos megállapításokat hozott az a számos öntözési kísérlet is, amelyéket a szőlőkben végeztek. Lehetőség van a csepegtető öntözés bevezetésére, sőt az elképzelések szerint a tisztított szennyvízzel történő mesterséges csapadékellátásána is. Badacsonyban nyolchektámyl területen az idén kerül átadásra egy ilyen ömtözőtelep. A tarcali állomáson fagyvédelmi csapadékpótlásra, valamint csepegtető öntözésre alkalmas telep készül el. A kecskémé t-miklőstelepi borszőlőfajták parcelláiban is sor került csepegtető öntözés kialakítására az elmúlt esztendőben. A vizsgálatok még folynak, végleges megállapításokat még nem lehet tenni. A klímaszekrényes vizsgálatokkal jól tudták ellenőrizni a fajták fagytűrését. Huszonnégy szőlőfajtát teszteltek, egyesek a mínusz 17 Celsius-fokoit is bírták. Mesterséges fagyvédő anyagokkal is kísérleteznek. Előreléptek a borászatban is. Az iparszerű vörösborkészítés nyolc gazdaságban már megvalósult. Az eljárás lehetővé teszi a termésveszteség csökkenését és a jobb minőségű 'borok előálítását. Az országban, a nagyüzemekben mintegy 40 szüretelőgéppel leszedett termés a kutatók által javasolt technológia alapján minőségromlás nélkül dolgozható fel. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a szőlő terméseredményeit legalább 50 százalékkal lehet növelni, ehhez természetesen nagyobb gonddal kell művelni a növényt. Az agrotechnikai és a technológiai fegyelem betartásával a termésnövelés melett csökkenteni lehet a feldolgozásnál jelentkező veszteséget is. További tervek Meghatározták a VI. ötéves tervidőszak alatt végzendő teendőket is. A következő esztendőkben a fajtafenntartás mellett a mai igényéknek jobban megfelelő újabb szőlőfajtákat állítanak elő. Kidolgozzák ezek teljes agrotechnikáját. Segítik a termelési 9 Többféle vizsgálatot végeznek az intézet laklteleki kutatóállomásának laboratóriumában. Vegyelemzéssel állapítják meg a szőlőlevél mikroelem-tartalmát. rendszeréket, azok fejlesztését. A megyében öt szőlőtermesztési rendszer működik, nemcsak ezekkel, hanem az ország minden hasonló társulásával szorosabbra fűzik a kapcsolatot, hiszen az intézetnék hazánk miniden borvidékére kiterjedő kutatóhálózata van. A nemesítésen, a termelés segítésén túlmenően arra törekednek, hogy a borászati kutatásban elért eredményéit is minél előbb megvalósuljanak a gyakorlatban. Többször elhangzott viszont a tanácskozáson: ez utóbbihoz az is szükséges, hogy könnyebben beszerezhetők legyenek a korszerű, nagy teJeVtrinényű szőlőfeldolgozók, borászati gépek, berendezések. K. S.
