Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-24 / 198. szám

1978. augusztus 24. • PETŐFI NÉPE • 5 VENDÉGÜNK VOLT Dr. Hortobágyi Tibor-Kitűnő, gyakorlott beszélgető társ a TÍT országos biológiai vá­lasztmányának az elnöke. Mégis nehezen készült ez az interjú. A TIT Bács-Kiskun megyei szervezetének a titkárát kértem, hogy hozzon össze az országos biológusnapokra Kecskemétre érkezett egyetemi tanárral, mivel az ilyen tudományos összejöve­teleken többnyire a vendéglátók szervezik a programokat, gazdái, kodnak a meghívottak idejével. Nézte a műsornaptárt, szabad óra alig-alig. „Legjobb lenne, ha most megvárnád, telefonáltak, el­indult szállásáról, tíz perc alatt ideér.” A jókedélyű tudós mosolyog­va szabadkozott fél óra múlva: „Ha tudom, hogy várnak... Dr. Glied Károllyal, a megyei tanács nyugalmazott elnökhelyettesével találkoztam, növendékem volt a bajai képzőben.” — Szívesen emlékezik a nap­fényes városban töltött évekre? — Mindenképpen! 1944-től 1948-ig dolgoztam ott. Az álla­mosításkor öt intézményt kellett átvenni. Mi szerveztük meg az or­szágban az első szabadegyetemet. Szovjet, francia, német estet rendeztünk 1946-ban Fischer An­nival, Zathureczky Edével. — Hogyan került a tanítóképez­­dei tanár az Agrártudományi Egyetemre? — Kerülővel! 1949-ben az Egri Pedagógiai Főiskolára hívtak a növénytani tanszék megszervezé­sére. Onnan helyeztek Gödöllőre, sokáig a növény- és növényélet. tani tanszéket vezettem, ma is ott tanítok. — Az algákról készített tanul­mányaiért kapta meg a tudomá­nyok doktora címet. Kutatásai miként hasznosíthatók a gyakor­latban? — A közelmúltban meghívtak az NDK-ba egy előadássorozat­ra. Mindent elmond a címe: Az algák, mint az atomkorszak szer­­vesanyag-forrásai. Nem kell fél­ni az emberiség elszaporodásától, az éhezéstől, ugyanis e mikro­­szervezetekben nagy mennyiségű szervesanyag termelésére adot­tak a feltételek. Kétezer éve fo­gyasztjuk az algákat, most édes­vízi termesztésükre „megyünk rá”. Rendkívül gyorsan haszno­sítják a táplálékot. 24 órán belül több nemzedék jön létre, így a sűrű lakosságú, élelmezési gon­gokkal ' küszködő,^fejlődő országok legkönnyebben algatermesztéssel Jöhetnek úrrá nehézségeiken. ' Az 8 algáknak köszönhetjük, hogy oxigénben dús a légkör, a színanyagokat tartalmazó szerve, zetek asszimilációjának ugyanis oxigén a mellékterméke. A Nap energiáját ‘jobban hasznosítják a szárazföldi növényzetnél, mert nagy az aktív felületük és a fényt közvetlenül a szervesanyag­­termelő sejtek nyelik el. Gyorsít­ják a víz öntisztulását is, mivel felhasználják táplálkozásukhoz a háztartási és élelmiszeripari (Pásztor Zoltán felvétéle) szennyvizekben, az élővilág anyagcsere- és bomlástermékei­ben található, könnyen bomló szerves vegyületeket. — Már értem, hogy a növény, tanos miért fordít oly nagy fi­gyelmet a Duna vizsgálatára! — 1968 óta foglalkozom a szá­munkra oly sok szempontból fontos Dunával. Egy munkacso­portban vizsgáltam, hogy miként változik a víz állapota. Angolul jelent meg egy első két év tapasz­talatait összegező könyvem. El. készültem folytatásával. Rosszabb a helyzet, mint egy évtizede, de katasztrófa még nem fenyeget. Mindenesetre sürgős intézkedé­sek kívánatosak. — Eddig 444 kisebb, nagyobb közleménye jelent meg, jni lesz a következő? — A kiadóktól függ. Az Okta­tási Minisztérium valamennyi felsőfokú intézményben tan­könyvül engedélyezte azt a 750 oldalas növényrendszertant, amelyet szerkesztettem és ne. gyedmagarrtmal írtam. Rövidesen megkezdik a nyomását. Egy má­sik, általam szerkesztett és átdol­gozott tankönyv kézirata a me­zőgazdasági kiadóban várja a re­mélhetően nem túl távoli meg. jelenést. — A TIT VI. küldöttgyűlésén dicsérték a biológiai választ­mányt. Minek tulajdonítja ered­ményeiket? Hogy vélekedik a Bács-Kiskun megyei szakosztály­ról? ^ Az órszágos .választmány i?. a megyei szakosztály is gyorsan alkalmazkodik ,. ,& változásokhoz. Kitűnő biológusok "élnék Bács. Kiskunban. Elsősorban a Kiskun­sági Nemzeti Parknál dolgozó szakemberekre, meg a főiskolá­kon oktató, kutató kollégákra gondolok, de a középiskolai taná­rok közül is számon tart néhá­nyat az országos választmány. Szervezőkészségükről, a megyei szervezet vezetőinek szívélyessé, géről a biológiai napok során ed­dig is meggyőződhettünk. H. N. H. BARTA LAJOS: Z. szerkesztő emlékezetes esetei Miért zokog mindenki avagy tíz deka párizsi és a macska* „Ki tudja, hol kezdődik a jelen, Ki tudja, hol ér véget a múlt” (Louis Aragon) hát már mindent szabad? (Csend.) Z. szerkesztő: Tessék leülni, és tessék nyugodtan elmondani, hogy mi is történt. özvegy M. Károly né (nem ül le, lassan felemeli a fejét, meg­­törli a szemét, és az arcát). Az történt, kérem, hogy bementem t a boltba tíz deka párizsiért. Azt' akartam vacsorázni. Kenyerem még volt otthon, meg a frisset nem is eh etem a gyomrom miatt. Gondoltam, tegnap sajtot vacso­ráztam, ma párizsit eszek ke­nyérrel és teával, mielőtt leülök a televíziót nézni. Bementem a boltba, már előre kikészítettem négy forint hatvan fillért, mert annyi a tíz deka párizsi... más kérdés, hogy nem éri meg, nincs semmi íze, vízízű, mindegy, más kérdés, ezt szabad ennem, meg nem is tudnék én Pick-szalámit venni a nyugdíjamból, ezer fo­rintból, de ez más kérdés. Me­gyek a pulthoz a húsoshoz, mon­dom szépen, nyugodtan, mon­dom, legyen szíves tíz deka pá­rizsit adni szeletelve... Már sze-Z. Szerkesztő (szerkesztőségi szobájában, íróasztalánál): Az ember hall egy piti ügyről és legyint. Legyinteni egyszerű. özvegy M. Károly né (62 éves, alacsony, fején kézzel horgolt barna sapka, a szerkesztőségi szobában Z. szerkesztő íróasz­tala előtt áll, jobb kezében nylonszatyor): Ne haragudjon, hogy ide jöttem a szerkesztő­ségbe, szerkesztő úr. Nem szok­tam én sehová sem menni pa­naszkodni, de most elhatároz­tam, hogy eljövök - ide, mert már nem bírom, mert már meg­fojt, amit hozzámivágtak, a tisz­tességemben aláztak meg egy teli bolt előtt, száz ember füle hallatára. (Hirtelen): Azt mond­ta, hogy vén kurva. (A néni, aki úgy néz ki a csipkegallérral, mint a prűd századelő, szemér­mesen lehajtja fejét, sir). Hát szabad ezt?... Tessék mondani, •A szerző ötrészes tévésorozatának utolsó darabja, amelyet augusztus 3i-én fog közvetíteni a televízió. Egy fiatal - a kevés közül ŰJ köntösben a rózsavölgyi Szombat délelőtt a Megyei Művelődési Központban A szabad szombat sok minden­re .lehet jó alkalom egy fiatal­nak. Vannak olyanok, akik bepa­kolnak a hátizsákba, és baran­golni kezdenek számukra még is­meretlen tájakon. Mások nem mennek sehová: a napfényes kertbe vagy a parkba kiterítenek egy pokrócot, ráfekszenek, aztán olvasnak, rádióznak, vagy az édes semmittevésnek áldoznak. Ezúttal arra voltunk 'kíván­csiak, vajon, hány fiatal keresi fel szombat délelőtt a Megyei Művelődési Központot? * A kérdésre Köhler Károlyné portás így felel: — Elég sokan jártak itt dél­előtt: A legtöbben a fogathajtó világbajnokságra szerettek volna jegyet vásárolni, de voltak, akik a zománckiállítást keresték. A délelőtt általában csöndes, külö­nösen most, hogy szép az idő odakinn. Alig hangzik el a mondat, be­lép az ajtón egy huszonegyné­­hány esztendős nő. — A fafaragók kiállítását sze­retném megnézni — áll meg kissé tanácstalanul. — Art a Technika Házában le­bet látni — 'hangzik az udvarias útbaigazítás. Itt zománckiállítás van. — Igen? Akikor megnézem azt is, ha már itt vagyok!... * Az érflekődő — mint később kiderül — hivatali dolgozó és Madari Margitnak hívják. — Egy Ismerősöm hívta fel a figyelmet a fafaragók kiállításá­ra — mondja. — A bejárait mel­lett észrevettem a plakátját, csak éppen azt nem tudtam megálla­pítani róla, hogy hol találom, azért jöttem Ide. — Tehát teljesen véletlenül? — Azért azt nem mondhatom. Gyakran megfordulok itt, egy Időben még klubot is vezettem. — Melyüket? — A kismamák kubját. — Volt sok érdeklődő? — Tízen, húszán, de olykor harmincán is eljöttek a foglalko­zásokra. — Minek volt legnagyobb si­kere? — Amikor meghívtuk valame­lyik gyár vagy intézmény vezető­jét, vagy egy-egy szocialista bri­gádot. A BRG-ből például eljött a szakszervezeti bizottság titkára és az igazgatóhelyettes is olyan­kor. • Horváth Kázmérral, az intéz­mény módszertani csoportvezető­jével körbejártuk a házat. Gyor­san végzünk. A klubszobák ajta­ján le sem nyomjuk a kilincset, biztosra vesszük, hogy ezek most üresek. Üres a folyóiratolvasó, az előtér. A színes televízió is szek­rénybe zárva szendereg. Zár mö­gött pihennek a társasjátékok. Vajon hol vannak ilyenkor a pihenő fiatalok? Csakugyan otthon ülnek vala­mennyien? Vagy bepakoltak a hátizsákokba, a gépkocsik cso­magtartóiba, és számukra még ismeretlen tájaikon barangolnak? Esetleg kiterítették a pokrócot a napsütötte kertbe, vagy a park­ba, s olvasnak, rádióznak? Reméljük igen; s csak kevesen áldoznak a gyümölcsfélén sem­mittevésnek ... . K. J. • Zenei, szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvek, partitúrák, mint­egy háromezerféle lemez — csaknem 18 millió forint értékű készlettel várja vásárlóit a fél év után augusztus 14-én ismét megnyílt Rózsa­völgyi Könyv- és Zeneműbolt. (MTI-fotó: Tóth István felvétele — KS) Több élmény, nyugodtabb tanulás az elsősöknek Csillagos ötöst is ígérnek az új tantervek AHÁNY FELLÉPÉS, ANNYI SIKER Fesztiválon Burgenlandban Sok magyar váltott jegyet az előadásokra, ezzel is magyaráz­tam tavasszal a Kecskemét nép­tánc együttes lelkes vajdasági fo­gadtatását. Rosszul okoskodhat­tam, mert most Ausztriában, a XXI. burgenlandi fesztiválon is nagy sikerrel szerepeltek, noha a {nézőtéren Üllők, számaikban gyönyörködök közül nagyon ke­vesen ismerték nyelvünket, nép­szokásainkat. Alapos felkészült­ségüknek, a körültekintő hatásos misorösszeálHtásnak, • fegyelme­zett magatartásuknák, lelkesedé­süknek köszönhették a tapsokat, a szakemberek elismerését. Jól érezték magukat kényelmes steinbrunni szállásukon, mégis alig-alig tartózkodtak a kedves nagyközségben, mert sokfelé hív­ták őket. Már Laipersbachban, el­ső fellépésükön kivívták a ven­déglátók rokonszenvét. Szerepel­tek Fertő tó menti üdíltőhelven, majd St. Margarethen színpadán. A Megyei Művelődési Központ eqiriíttesétől négy párt hívtak meg a Neufeldben rendezett nemzetek bálja nyitótáncába. Bécsújhely Váci utcájában több szabadtéri bemutatót tartottak, majd részt veitek a városháza elől az ünnepi kiállításra vezető menettáncon. Az esti gálaműsort megtekintette ausztriai nagykövetségünk egyik vezetője. Örömmel közölte, hogy egyetért az osztrákoktól hallott elismerő véleményekkel, öt fiatal vehetett részt azon a fogadóson, amelyet a fesztivált megtekintő Kreisky kancellár adott. Vala­­mennyi szereplés nagy élmény vpit számukra, igen jól érezték magukíjfr, a bécsi kiránduláson. A vázlatos beszámolóból is érzékelhető, hogy az erős nem­zetközi mezőnyben Nagy Dezső koreográfus irányításával jól helytálltak a kecskemétiek. Álta­lános vélemény szerint ők és egy lengyel csoport képviselték leg­hívebben népük táncművészetét. Nem csodálkoznánk, ha újabb meghívást kapnánk az osztrák rendezőktől. —4 —r letelve volt egy nagy tálban, be­leszúr egy nagy villával, felte­szi a mérlegre, nézem, nem éri el a tíz dekát, de már veszi is le, és írja rá, hogy négy nyolc­van. Nézem a papírt és mondom, miért négy nyolcvan, amikor tíz deka párizsi négy hatvan, és ez még nincs is tíz deka, láttam. Erre ő azt mondja, ha nem kell, ne Vigye el, ne tartsa fel itt azokat, akik maga mögött sorba­­állmak, és venné vissza a pári­zsit Én elkaptam, ott volt mind­járt egy ellenőrző mérleg és rá­tettem. Kilenc deka volt És ahogy levettem az ellenőrző mérlegről, látom, hogy még ez a mérleg sem jő, 'ha nincs rajta semmi, akkor is egy dekát mu­tat. Akkor ez a párizsi csak nyolc deka! Mondom, ez a. tíz deka párizsi csak nyolc deka... és én a pénztárnál csak nyolc dekát fogok fizetni. És mondom, miért nem állítják be legalább az ellenőrző mérleget rendesen. Azt mondja, hagyjon már bé­kén engem, kérem, és menjen szépen haza, az az ellenőrző mérleg jó. Mondom, nézze meg, egy dekánál áll a mutató üresen. Erre azt mondja, nem oldalról kell nézni. Mondom, nem oldal­ról nézem. Énre azt mondja, ma­ga nézheti már akárhonnan, ma­ga már úgysem látja, olyan öreg, hogy vak! Vak maga, mondom, nekem még nem volt szemüveg a szememen. Akkor meg azt mondja, akkor meg tudhatná, hogy meleg van, nyár van, és a melegben kitágul a mérleg rugója, azért mutat va­lamit, ha nem tanult volna fi­zikát. Mondom, az én megboldo­gult uram gimnáziumi fizikata­nár volt, fiacskám, és a gumi tágul, az tágul, de nem az acél­rugó, fiacskám. Erre... erre az­tán azt kiabálta, maga ne fi­­acskázzon engem, maga vén kur­va, hanem menjen a dolgára. Akkor még egy nagy kravált is csinált... hogy... hogy az ilye­nek tartják föl, ezért nem tud rendesen kiszolgálni, és hogy üresek a temetők... és kérem még többen a pártjára is kel­tek, hogy menjek már..., de én tudom, azok voltak a pártján, akik az ismerősei, akik néha kapnak tőle a pult alól, ezt-azt. De én nem kapok semmit. (Zo­­kog.) (Z. szerkesztő zsúfolt élelmi­szerbolt áruállványai között ha­lad határozottan a tömepben. Megáll a húsos pult előtt. A pult mögött fehérsapkás, fehérköpenyes középkorú férfi.) Fehérköpenyes férfi (levett sapkával, irodahelyiségben, Z. szerkesztő mellett Halkan.) Higgye el, szerkesztő úr, én már megbántam, hogy megbántottam azt a nénit, én hajlandó vagyok tőle bocsánatot kérni. (Kis szü­net.) Sajnálom. Nem is tudom, hogy hogyan történhetett Lehet, hogy rceszul állt a mérleg, le­het de ettől még... Kérem, bárkitől megkérdezheti, hogy tő­lem még soha nem hallottak egy rossz szót, hangoskodást... (Cipője orrával a parkettát bök­­dösi.) Kérem, én ma idegesen jöttem be. Ez iigaz. Azért lehe­tett (Csend, hosszan toporog.) Ma reggel, amikor felébredtem, oda akartam bújni az asszony­hoz ... kérem én ezt nagyon res­tellem, amit mondok... de ez az igazság, oda akartam búj­ni... délutános, én tízre jöttem be, reggel felkelt, elvitte a gye­reket fél nyolcra az óvodába, az­tán visszabújt... oda akartam bújni, és... és tíz év után most először elhúzódott, nem akarta, azt mondta, néked is mindig csak ezen jár az eszed, és fel­kelt. (Felnéz.) Nekem csak 5 van és a gyetek... nékem nincs más. Én nem tudom, hogy mi ba­ja lehet. Kérem, ha elhagy, én megölöm magam. (Folytatjuk) A leendő elsősök szülei némi izgalommal várják a tanév kez­detét: vajon miképp birkóznak meg gyermekeik a magasabb kö­vetelményekkel? Szeptembertől ugyanis új tantervek alapján, új tankönyvekből tanulnak az első osztályosok. — A várakozás érthető, az Iz­galom, a félelem azonban indo. kolatlan — mondotta Gosztonyl János né, az alsó tagozatos tan­tervek egyik szerkesztője, az Or­szágos Pedagógiai Intézet osz­tályvezetője. — A tantervek úgy újak, hogy a régiekből megőriz­zük bennük a jót, és ezt egészí. tettük ki társadalmi, gazdasági fejlődésünk mai szintjének, mai igényelnek megfelelő tartalom­mal, módszerekkel. — Az iskola eddig elsősorban az értelmi képességek fejleszté­sére helyezte a hangsúlyt, sok gyerek mégsem jutott el a nyol­cadik osztály befejezéséig. Gyak­ran azért, mert Intellektuálisan kevésbé “ voltak tehetségesek, vf-“ szont rendkívül ügyesen mozog­tak — például — a testnevelési órán vagy kiváló kézügyességgel rendelkeztek. Nyilvánvaló, hogy nálunk elsősorban ezeknek a ké­pességeknek a fejlesztésére kellett volna figyelni. Az új tantervben — minden tantárgy — kiemelt feladata a tanulók sokoldalú fej­lesztése, a teljes személyiség ki­bontakoztatása és ezáltal érzelmi életük gazdagítása is. Fontos sze. rephez jut a testi és az akarati nevelés, valamint a technikai készségek fejlesztése is. — Az új tantervek keretjelle­­gűek. Ez a többi között azt je­lenti, hogy a pedagógus a jövő­ben a helyi adottságokhoz mér­heti a tanítandó anyagot. Nyil­vánvaló, hogy például a gazdag történelmi jnúltú falvakban, vá­rosokban részletesebben ismer­kednek meg a gyerekek a lakóhe­lyüket érintő történelmi esemé. nyekkel, másutt az Irodalmi em­lékek vagy a földrajzi adottságok indokolhatják egy-egy tananyag­rész nagyobb terjedelmét. Sza­badon választhatják meg a ne. velők a tanítási órán és az is­kolán kívüli nevelésben alkalma­zott módszereket is. Az új ABC-s könyv például lehetővé teszi, hogy az elsős tanítónő a hagyo­mányos hangoztató—elemző—ősz. szetevő módszer mellett — vagy azzal együtt — alkalmazza a be­tűcsoportos, illetve az úgyneve­zett globális módszert. Az előb­bieknél egy-egy szóból, szöveg, bői kiemelt betűvel vagy betű­csoporttal' ismerkednek meg első lépésként a kicsik, a globális módszernél szavakat, szóképeket böngésznek, olvasnak először, majd ezeket bontják fel alkotó elemeikre: a hangokra, a betűkre. — Felszabadultabb légkörű ta­nítási órát és nyugodtabb tanu­lást tesz lehetővé, hogy a tantér, vekben külön megjelöltük a kö­telezően megtanítandó törzsanya­got és a nem kötelező kiegészítő anyagot. A törzsanyagot minden átlagos képességű gyermek elsa­játíthatja és ehhez mérik az osz­tályzatokat is a pedagógusok. A kiegészítő anyag rendkívül nagy szabadságot, választási lehetősé, get ad a nevelőknek. Maguk ha­tározhatják meg, hogy a tanter­vekben, tankönyvekben feltünte­tett, ajánlott Ismereteket továb­bítják-e a gyerekeknek vagy ma­guk állítanak össze — a helyi kö­rülményeknek megfelelően — kü­lönböző témákat. A tanterv törzs- és kiegészítő anyagra bontása le­hetővé teszi! hogy minden egyes tanulónak legyen sikerélménye. A nevelő ugyanis a gyermekek adott­ságaihoz, képességeihez igazodva ad számukra esetleges űjabb fel­adatokat. Differenciált foglalko­zás — így mondjuk ezt szaknyel­ven. — A tantervekben meghatároz­tuk a törzsanyagnak azt a mini. mális mennyiségét, amelyet fel­tétlenül meg kell tanulniuk a gyermekeknek ahhoz, hogy a fel­sőbb osztályban is eredményesen helyt tudjanak állni. Az a diák, aki a teljes törzsanyagot elsajá­tította, már jeles osztályzatot kaphat. Aki — képességei alap­ján — még ennél is többet ta. nul, többet1 tud, akár csillagos ötös is lehet. Ez a ^„csillag” ter­mészetesen nem kerül be a bizo­nyítványba, de a gyermekek tu­dásából, .fejlődéséből egyértel­műen kitűnik. — Ügy gondolom, hogy a szü­lők, és mindenekelőtt a leendő elsősök szülei bizalommal teli vá. rakozással tekinthetnek a szep­temberi tanévkezdés elé. Szándé­kunk szerint valóban magasabb színvonalú, de élménydúsabb és gyermekközpontúbb lesz a taní­tás, és anélkül, hogy a gyerekek terhelése nőne. A tanítási órák száma is változatlan marad az el­ső osztályban — mondta Goszto. nyi Jánosné. D. G. MINT A TÜNDÉREK A MESÉBEN. • A Budapesti Rádiótechnikai Gyár Kállai Éva és Che Guevara szo­cialista brigádjai, a ÜL kerületi Raktár utcai óvodát patronálják. Aa óvodában a nyári szünet alatt a brigádok munkaidő után festenek, másolnak, rendbehozzák a vízcsapokat, felújítják a Játékokat. (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents