Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-22 / 196. szám

SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS A hulladékok hasznosítása 4 @ PETŐFI NÉPE © 1978. augusztus 22. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG HATÁROZATA SZERINT A zöldségtermesztési kutatás új feladatai A gazdasági építőmunka feltételeiben beálló változás, a munkaerő további csökkenése, az eszközigényesség növeke­dése, az éleződő nemzetközi verseny minőségileg magasabb követelményeket támaszt a mezőgazdasággal és élelmiszer­­iparral szemben. Az MSZMP Központi Bizottságának 1978. márciusi határozata elemezte a tudomány, illetve a kutatás szerepét az eredmények elérésében, és megszabta a tovább­fejlesztés útját. Kissé időzzünk el ennél a kérdésnél, és vizs­gáljuk meg a zöldségtermesztési kutatást a KB-határozat tükrében. 9 Szedik a gombát, amelyet különleges eljárással termesztettek a Zöldség­termesztési Kutató Intézetben. (Méhes! Éva felvétele) A rohamos urba ni zálódás kö­zepette időszerű probléma a nagy mennyiségű háztartási hul­ladék begyűjtése, elszállítása, feldolgozása és hasznosítása. Ez jelentős beruházásokat igényéi, beleértve a szerruétiledobók, sze­méttárolók felszereléséneik költ­ségeit, a nagy számú oélgéppaik fenntartását, a szemétégető és szeméttel dolgozó üzemek építését. A hulladék-feldolgozási és hasz­nosítási ipar fejlesztése, e szol­gáltatás tökéletesítése szükséges­sé teszi a KGST-tagállamok mind szélesebb és elmélyülő együtt­működését. A KGST-tagállamok illetékes szervei a komplex programnak megfelelően már 1971-ben tudo­mányos-műszaki együttműködé­si egyezményt írtak állá a termé­szetvédelmi intézkedések megol­dására. 1972-ben Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK és a Szov­jetunió részvételével közös mun­ka kezdődött a Koordinációs Köz­pont irányításával. Ez utóbbi funkciót a magyar Epttésgazda­­sági és Szervezési Intézetre ru­házták. Az együttműködés első négy évében több, mint 30 tudomá­nyos témát dolgoztak fel a hul­ladék ártalmatlanítása és hasz­nosítása terén. Két gyakorlati célkitűzést tartottak szem előtt: a probléma tudományos kutatá­saival összefüggő szakkifejezések és alapfogalmak egységesítését, és egységes módszertani ajánlások kialakítását a háztartási hulla­dék mennyiségének és fizikai— kémiai tulajdonságainak megha­tározását szolgáló kutatásokhoz. Általában szakaszosan kerültek bevezetésre az olyan technoló­giai részfolyamatokra vonatkozó tudományos kutatásók eredmé­nyei, mint a szelektív és zsákos hulladékgyűjtés, a hulladéklera­kó-telepek berendezése és- üze­meltetése, a hulladékok kom­posztálása és biatenmikus hasz­nosítása, a hulladékégetés, vala­mint a hulladék regenerálását szolgáló módszerek stb. , A közös munka jelenleg már az új program alapján folyik, amelyet az 1976 és 1980 közötti időszakra dolgoztak ki, s amely az 1973 és 1975 között végzettek logikus folytatása. Az új program célja, hogy meggyorsítsa a ma­gasabb műszaki-tudományos szint elérését, például a pneumatikus szállítás /alkalmazása, a hulladé­kok aprítása, sajtolása stb. A munkálatok tárgya főképpen a szilárd háztartási . hulladék. Az ipari és mezőgazdasági hulladé­kok, ezek hasznosítása, gépi esz­közök kialakítása, különböző ága­zati KGST-szervek égisze alatt folyik. (MTI) A termelés intenzív fejlesztése érdekében a kutatásnak is előbb­re kell lépnie néhány területen: nagyobb hozamú, jobb minőségű növényfajták előállítása; haté­konyabb technológi a kidolgozása ; a termelésszerkezet optimalizálá­sa; jobb munkaszervezés, a ha­tásfok javítása és termelékeny­ség fokozása. A kutatási feladatok végrehaj­tását megszabja az anyagi lehe­tőség. Mintegy 50 százalékkal emelkedett a kutatás költsége az utóbbi években. Ez azonban nem fejezi ki az értékarányok válto­zását (például áremelkedés). Nagy gondot okoz, hogy a zöld­ségtermesztés! kutatás támogatá­sának mintegy 60—70 százalékát a 'bér viszi el, ez korábban 35— 40 százalék volt. Ezért csak úgy tudunk előbbre lépni, ha a ku­tatás erőforrásait a legcélsze­rűbben használjuk fél, növeljük az eredményeket, fokozzuk a ha­tékonyságát. Törekednünk Ikeli a munka to­vábbi koncentrációjára, hogy ne legyen párhuzamos kutatás. Ugyanaz a típusú borsófajta ne­mesítése példáid ne folyjon a ZKI két áliomásán, Űj-Majorban és Debrecenben is. A- soktémájúságot korábban felszámoltuk a Zöldségtermesz­tési Kutató Intézetben. De az is hiba lehet, ha nem foglalkozunk olyan feladatokkal, amelyeknek megoldását méltán elvárja tőlünk a társadalom. Az újabb zöldség­félék nemesítését is szorgalmaz­nunk kell (borsó, gyökérzöldsé­gek stb.) A műszerek kihasznál tságla so­kat javult az utóbbi években. Még 'hatékonyabbá tehetnénk a felhasználásukat, ha a kutaitóál1- lomások műszerparkját is figye­lemmel kísérnénk, és ha j szüksé­ges, a munkájukat összehangol­nánk. Ismeretes népgazdaságunk be­ruházási helyzete. Intézetünknek is problémája az áthúzódó beru­házás. Reméljük, ez évben a klímaház felépítése befejeződik, és a rég várt létesítmény üzemel. Kutatómunkánk fő feladata az eddigieknél nagyobb hozamú, jobb minőségű, betegségellenálló zöldségfajták előállítása. A ne­mesítés! munka eredményességét több bejelentett fajfajelölt repre­zentálja: a pa radi csom'kutatásban eddig 13, a fűszerpaprika-kuta­tásban pedig tíz elismert, fajtánk van. A rezisztens és gépesítésre alkalmas fajták előállításával is erőteljesen foglalkozunk. Ez év­ben egy fajta kapott áliiami elis­merést, három paradicsom-fajta­jelöltet pedig minősítésre jelen­tettünk be. Az uborfeakuitatásiban is sikeres munka folyt. Eddig két élismert és három fajtajelöJitünk van, amelyek jól szerepelték az orszá­gos fajtakísérletekben. Ez évben egy fajta került elismerésre. A csemegekulkorica-nemesítés­­ben három bejelentett fajtánk már a feldolgozóipar igényeit elé­gíti ki, kiszorítva a külföldi, va­lután vásárolt fajtákat. A gombakuitaitásban főbb fél­adatunk a hagyományos csiper­­kegomba termesztésének fejlesz­tése az üvegházak őszi és tavaszi hasznosítása céljából. Fontos to­vábbá az újabb, igénytelenebb, komposztot nem igénylő gomba­fajok termesztésbe vonása. Alas­ka- és a harmatgomba termesz­tése biztató eredménnyel járt. Üjabban a' bocsikoros gomba ter­mesztésbe állításával próbálko­zunk. Ez évben három fajtát je­lentettünk be honosításra. Intézetünk egyik . feladata a zöldségfélék termesztési-gépesíté­si módszereinek kutatása. Gátol­ja a munka eredményességiét — sokszor tőkés importból szárma­zó gépek, műszerek beszerzésé­nek nehézsége, a beruházási ke­ret hiánya. A jelenlegi körülmé­nyek között arra törekszünk, hogy a gépi betakarítás követel­ményeinek megfelelő fajtákat ál­lítsunk elő% E tekintetben első­sorban a paradicsom, az Uborka és fűszerpaprika-termesztés gé­pesítésénél értünk el jelentős eredményt. Az intézeti kutatási eredmé­nyeket a termelési rendszereken keresztül, valamint a művezebés­­jellegű szaktanácsadással visz­­szük 'ki a termelő üzemeikbe. Kapcsolataink sokrétűek. A Konzervipari Tröszttel kötött szerződés alapján komplex nö­vényvédelmi szaktanácsadást szerveztünk a paradicsom ter­mesztésére. Ez nyolc konzerv­gyárat — köztük a 'kecskemétit — érinti, valamint tizennyolc ter­melőszövetkezetet, mintegy 1800 hektár területen. Komplex szak­­tanácsadást nyújtunk a paradi­csom termesztésére a Kecskemé­ti Konzervgyárnak, amely kiter­jed öt termelőüzemre. Több 'megyében eddig öt bá­zisgazdasága létesült az intézet­nek — kettő Bács-Kiskunban van — mintegy ötszáz hektá­ron, ahol az új fajtáinkat és az új termesztéstechnikái módsze­reinket próbálják ki. E gazdasá­gok korszerű nagyüzemi zöldség­­termesztést folytatnak, magas színvonalon. Számukra a szak­­tanácsadásunk is állandó, folya­matos. Kapcsolatunk már több éve tart. Ennek következtéiben paradicsomból hektáronként több, mint 350 mázsás termést érnek el, amely már nagyüzem­ben is gazdaságos. Aktív tagja vagyunk a terme­lési rendszereiknek. A kidolgozott technolégiákban (kutatási ered­ményeink hasznosulnak. Jelenleg öt termesztési rendszerben va­gyunk érdekelteik, mint a Sorok­sári Para dicsomtermasztésá Rend­szerben, a TOMATOCOOP-ban, a Zöldségmag-termesztési rend­szerben, valamint két fűszerpap­rika-, a szegedi és a kalocsai paprikatermesztési rendszerben. Intézetünk intenziven kapcso­lódik be a Megyei Művelődési Központ kertbarát körének mun­kájába. A kör vezetője intéze­tünk munkatársa. A ZKI önkölt­ségi áron bocsátja a kör tagjai részére a megmaradt tartalék­palántáit. Rendszeres szaktanáos­­csal, szakmai bemutatókkal se­gítjük a jobb piaci zöldség-, gyű." mölcsellátást szolgáló» kisáruter­­mesztést. A körnek százhúsz kecskeméti tagja van; összetétele a társadalom valamennyi réte­gét képviseli. Ennek elleniére nem lehetünk elégedettek Kecskemét, illetve Bács-Kiskun termelőüzemeivel kialakult kapcsolatainkkal. Ered­ményeink hamarabb eljutnak az ország távoli vidékeire, mint köz­vetlen szomszédainkhoz. Ezen a helyzeten feltétlenül változtat­nunk kell. A gyakorlattal való kapcsolat összehangolása a ZKI ökonómiai osztályának a hatáskörébe tarto­zik. Feladata: a termelés gazda­ságosságára ható tényezők vizs­gálata, a hatékonyság javítása. Emellett a termelő üzemekkel! a termelési rendszerekkel tartja az összeköttetést, elősegíti a kuta­tási tapasztalatok átadását a ter­melő üzemeiknek. Felmerül a kér­dés, a csekély létszámú ökonó­miai osztály a jövőben képes lesz-e ellátni e sokrétű és nagy feladatot? Az intézet kutatóinak szakmai és politikai képzettsége magas szintűnek mondható. Rendszere­sen részt vesznek továbbképzé­sen. Szakmémökin és a marxiz­mus—lenini zmus esti egyetem különböző tagozatain szereznek okleveleket. Nyolcvan százalékuk egyetemi doktori címet szerzett. Jelenleg három, tudományok dok­tora és három kandidátus dolgo­zik a ZKÍ-ban. Folyamatban Van három kandidátusi disszertáció megvédése, és előkészületben van ugyancsak három. A flisszertáciők szinte kivétel nélkül a gyakorlat számára fontos kérdésekről szól­nak. A ZKI-nak 'kiterjedt együtt­működése alakult ki a külföldi kutatóintézetekkel. Nem adunk lehetőséget azomiban olyan uta­zásokra, amelyekből nem várha­tó haszon a kutatónak, az inté­zetnek, illetve a népgazdaságnak. A KGST -országok közül az NDK- val máris gyümölcsöző az együtt­működés az uborka, hagyma és a paradicsom nemesítésében. Vár­ható, hogy hasonló kapcsolatok alakulnak ki a szovjet, a lengyel és bolgár zöldségtermesztő kuta­tóintézetekkel is. Kubával a pa­radicsom rezisztencia nemesítés­ben dolgozunk együtt. Több nyu­gati tőkés országgal is van mun­­kakapcsol atunflc. Információs cse­rekapcsolatunk szinte valamenyi­­nyi országgal fennáll. Az a célunk, hogy a KB hafe­­rozatának megfelelően, az elért eredményeket a jövőben fokoz­zuk. A jelenleginél hathatósab­ban járuljunk hozzá a, lakosság jobb zöldségellátásához és aZ ex­po rtfelada/tok teljesítéséhez. u Vidéki László, a Zöldségtermesztés! Kutató Intézet pártititikára Magyarok Uszty-Ilimszkben • Szibériában, Uszty-Ilimszk szomszédságában cellulóz kombinát épül a KGST-országok összefogásával. Az (pítkezés méreteire jellemző, hogy az 1978-as beruházások költsége háromszázhatvan millió rubel és a gyár óriásban évente ötszázezer tonna cellulózt gyártanak majd. Az építkezésen dolgozik a háromszáz tagú Kun Béla ifjúsági brigád is. A magyar fiatalok közül százötvenen szerződésük meghosszabbítá­sával még egy évig 1979. szeptember 1-ig Uszty-Ilimszkben marad­nak. Az Angara-parti gyárból Magyarország évente harminckilencezer tonna, a papírgyártáshoz nélkülözhetetlen cellulózt kap. A képen: az épülő cellulózkombinát. (MTI-fotó: Benkő Imre felvétele — KS) IPARKITELEPÍTÉSSEL KEZDŐDÖTT Százmilliós beruházás az Alupigmentnél A fővárosi ipar egyes üzemel­nek kitelepítése kezdetén, 1970- ben létesült Kecskeméten a Kő­bányai Könnyűfémmű Alupig­ment gyáregysége. Még a város szélétől is tisztes távolságban, a valamikori téglagyár által kiter­melt területen emelték az első üzemépületeket. Ezekben kezd­ték meg az alumínium festék­alapanyagok és festékek gyártá­sát. Az ezüstös fém hulladékát tisztítják, őrlik — flitterre — s ennek egy részéből készítenek pasztát, majd annak egy részéből igazi végterméket: alapozó és felületi festéket. A termékek valamennyiének közös jellemzője, hogy érdemes, szükséges is a jelenleginél töb­bet készíteni belőjük. A gyáregy­ség 'hazai felhasználóknak ugyan­is csak a kész festéket értékesí­ti, az alapanyagok zömét expor­tálja. Termelésének — mely idén 130 millió forintot tesz ki — több, minit háromnegyedéért tőkés valutában fi zenek a vevők: Nyu­gat-európai és közel-keleti or­szágok, valamint az Egyesült Ál­lamok kereskedői. Az alupigmentek kereslete ide­haza is, külföldön is meghaladja a termelést. Érdemes tehát fej­leszteni a kecskeméti üzemet. Erre a megállapításra jutott kül­kereskedelmi partnerük, a CHE­­MOLIMPEX is. Három év alatt összesen 8 millió forintnyi fej­lesztési alapot enged át a flitter- és a pasztagyártást bővítő beru­házásra. Most tartanak a prog­ram közepén, szeptemberben kezdi meg a munkát az első, jö­vőre pedig a második, évente 300 tonna alupasztáit gyártó gép­együttes. Ez azonban csak a kisebbik beruházás az Alupigmentnél. S valóban kicsi, mert a tizedét sem teszi ki annak az exportnövelési célzatú fejlesztésnek, amelyre összesen mintegy 100 millió fo­rintot fordítanak. A gyáregység krónikájának el­ső lapjai tehát még a tagadha­tatlanul rossz mellélkzöngét hor­dozó kitelepítésről íródtak, s ma már az ugrásszerű — egy-két esztendőn belül valóra váló —' fejlődés a téma. A festékék, festékkomponen­sek mellett csomagolóanyagok készülnek majd itt. Különböző fóliák, amelyek egy része hazai felhasználásra kerül. A fóliákat a vállalat felülnyomva, tehát szö­veggel, díszítéssel ellátva érté­kesíti majd. A nyomtatás a pesti gyár dolga lesz, a szükséges fes­ték- és a nyomóhenger viszont a kecskeméti üzemben készül majd. A tevékenység ezzel ugyancsak kibővül. Az új részle­gek elhelyezésére három csarnok énül A dolgozók részére pedig úi fürdő és öltöző. Az Alupigment-gyáregység ter­melése idén 130 millió forint. A beruházás befejeztével 500 mil­lió lesz. A létszám is növekszik majd, százhúszról száznyolcvan főre. Nem lesz azonban könnyű még azt a hatvan embert sem felvenni, hiszen a mostani 47 ezer(!) forintos bérszínvonal sem különösebben csábító. A munka­körülmények nem kényelmesek. A tűz- és robbanásveszély, az ártalmas oldószerek párája, a zaj, a meleg és az alumínium molnárainak szabad ég alatti munkája, a háromműszakos ter­melés is jellemzője az Alupig­­mentnek. (Sajátos helyzetet te­remt — a mostoha sors érzetét kelti — az üzem telekszomszéd­ja, a városi szeméttelep js, bár remélhetőleg jövőre megtelnek az utolsó gödrök.) Az alumínium feldolgozásának erre a korántsem előkelő terüle­tére mégis érdemes költeni. Ta­lán ezek a festékek a legmaga­sabb tokon feldolgozott alumí­­niumterméfcek Alapanyaguk rá­adásul ez ideig kizárólag Ipari hulladék. Gazdaságosságát egy nem egészen friss, mégis irány­adó számmal lehet jellemezni: egy dollárt 35 forint ráfordítás­sal termeltek ki, amikor a nép­­gazdasági átlag jóval meghaladta a negyven forintot. Most is elő­készítés alatt áll két hosszú távú kereskedelmi egyezmény; több nyugat-európai ország vásáréiba ’ évente összesen 500 tonna alu­mínium füttert; valamint az U§A ugyanennyi pasztát. A technikai színvonalat pedig az fémjelzi, hogy a vállalat rend-, szeresen ad el Nyugáíra licence­­ket, többek közt az alupaszta gyártásáét. Zs. A. • Az alumíniumot, hogy később festék készülhessen belőle, meg kell Őrölni. Mivel ez a legveszélyesebb munka — a „molnárok” nem dol­gozhatnak zárt épületben. Balázs József malomkezelő figyeli a bérén, dezés működését. * • A termékek rendkívül pontos recept alapján ké­szülnek. Az üzem laboratóriumában minden tételt ellenőriznek. • A festék alapanyagot többek között szitálni is kell, ezt végzi Fodor Mihály. (Straszer András felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents