Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-22 / 196. szám
1978. augusztus 22. • PETŐFI NÉPE 0 5 AHOGY A TERVEZŐK ÉS MEGRENDELŐK LÁTJÁK Mennyiben lesz korszerű a széchenyivárosi iskola? Hollán Zsuzsa akadémikus Gyakori hír az. újságokban: felavattak egy-egy új iskolát. Ám sajnos, az ilyen hírek között nagyon ritka a kecskeméti vonatkozású. A megyeszékhelyen ugyanis öt esztendővel ezelőtt adtak át utoljára új iskolát. A nyomasztó tanteremhiányt az sem szüntette meg, hogy az iskolák nyolcvan százalékában kétműszakos tanítást vezettek be. Érthető, hogy ebben a helyzetben a pedagógusok is, a szülők is nagy várakozással tekintenek az új, tizenhat tantermes széchenyivárosi általános iskola átadása elé, amely nagyban tehermentesíti majd a többi oktatási intézményt. A közvéleményt azonban nemcsak az érdekli, hogy elkészül-e Időre az új épület, hanem az is; korszerű létesítménnyel gyarapodik-e a kecskeméti iskolahálózat?! Erre az utóbbi kérdésre a városi tanács három illetékesével — Fischer István tanácselnökit elyett esse L, Mészáros Sándor művelődésügyi osztályvezetővel és Kósi Zoltán tervező főmérnökkel — kerestük a választ. Mindhárman egyetértettek abban, hogy a jövő iskoláját a nevelésközpontúság jellemzi majd, aminek az egész napos — iskolaotthonos — foglalkozási forma^ felel meg a leginkább. Éppen ezért, a korszerű iskola igyik legfontosabb jellemzője: i.-tágasság. Az új — legfeljebb jttrihatszáz tanulót befogadó — széchenyivárosi iskola ennek megfelelően tízezer négyzetméteres területen épült. A telek közepén áll a tantermeket magába foglaló főépület, két oldalán az udvari zsibongókkal, amelyekben a felszabadultan futkározó, s a nyugalomra vágyó, elbújni akaró, tankönyvekbe mélyedő gyerekek egyaránt találnak majd nekik megfelelő szabad területeket; illetve zugokat, árnyas sarkokat. A zsibongó mögött húzódik a hatalmas, több mint ötszáz négyzetméteres tornaterem, amelyhez szabadtéri tornapálya is tartozik, ugrógödörrel, futópályákkal. 1 □ □ Magáról az iskolaépületről a következők mondhatók el: a tervezők ügyeltek arra, hogy az árnyékosabb oldalakra a ritkán, vagy csak időszakosan használt helyiségek (szertárak, öltözők, mellékhelyiségek) kerüljenek. A tantermek így a legnapfényesebb délkeleti és délnyugati oldalon húzódnak. A világítást adó oldalfalnak csaknem kétharmadát teszik ki az üveges felületek. Így a tantermek megvilágítása eléri, sőt meghaladja a szabványban előírt kétszáz lux fényerősséget. A korszerű világításra különös figyelmet fordítottak a tervezők. Ezt bizonyítja egyebek mellett az is, hogy a mennyezet két — hosszanti — oldalán végighúzódó neoncsöveknek rácsos borítást adtak, ami megakadályozza a kellemetlen fényvisszaverődést, a táblák zavaró csillogását. A figyelemre méltó műszaki megoldások között meg kell említeni a könyvtárat is, amelyet egy mozgatható, harmonikaszerű fal választ el az időszakosan használt úttörőszobától, s ennek következtében néhány perc alatt megduplázható a befogadóképessége. □ □ □ Mindennek ellenére nem lehet kijelenteni azt, hogy a Széchenylvárosban épült új iskola minden vonatkozásban megfelel a korszerűség követelményeinek. Részben helyhiány miatt, részben pedig az anyagi, erők miatt hiányzik például a tornaterem mellől az uszoda. A következő — szintén a Széchenylvárosban épülő — iskolában már ez is helyet kap például: a medencét huszonöt méteres hosszúságúra tervezik, hogy az úszás tanításán túl kisebb versenyek megrendezésére is alkalmas legyen. A gyermekek természetesen nemcsak úszni, hanem focizni, pingpongozni, teniszezni, kosár- és kézilabdázni is szeretnének, éppen 'esért a jövő iskolájának sportkombináttal kell majd rendelkeznie, amelyet a nap bizonyos időszakában a környéken lakó felnőttek is igénybe vehetnek. Hasonló igényekkel kell kialakítani a jövőben az iskola könyvtárát, sőt a tantermeit is, melyek alkalmassá teszik majd az iskolát az esti felnőttoktatásra s a szabadidő-központok kialakítására — hogy ezzel a tágabb értelemben vett közművelődés ügyét is jól szolgálhassák. Káposztás János Bár a nemek egyenjogúsága a tudomány területén is mind inkább megmutatkozik, hazánkban mégis elég kevés nő érte el az akadémikusi fokozatot. Közülük is talán a legismertebbet mutatjuk be ezúttal: dr. Hollán Zsuzsát, az Országos Haemafológiai és Vértranszfúziós Intézet igazgató főorvosát, akit nemcsak tudományos és gyógyító munkája, de közéleti tevékenysége alapján , is sokan ismernek. 1920-ban, Budapesten született, orvos-családban. Édesapja, édesanyja is orvos volt. Családi életének majd minden vonatkozása az orvostudományhoz kötődik, hiszen férje is orvos, dr, Révész György egyetemi tanár, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Fül-Oir-Gége Klinikájának igazgatója, fiát nyolc, lányát pedig hét éve avatták orvossá. Mi több, veje is orvos. iHollán Zsuzsa Pécsett tanulta az orvostudományt, de Budapesten fejezte be tanulmányait 1945- ben. 1947-ben avatták aranygyűrűs Sub Laurae Almáé Matris orvosdoktorrá. (Ez a mai népköztársasági aranygyűrűs orvossá avatásnak'felel meg.) Már medikaként előadást tartott a Magyar Élettani Társaságban. Ot évig a Rókus-kórház belgyógyászati osztályán, majd az I. Belklinikán dolgozott. Itt végezte dr. Rusznyák István, az Akadémia akkori elnöke mellett aspirantúráját, kandidátusi fokozatát 1956- ban szerezte meg. Témája a vérsej trendszer idegrendszeri szabályozása volt. 1954-től újabb öt éven át a Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézetben dolgozott, tudományos munkatársként, majd 1959-ben nevezték ki az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet igazgató főorvosává. Az orvostudományok doktora címet A porond művészete ' Gyermekek és gyermekségüket megőrző felnőttek nagy, közös mulatsága a cirkusz — a nézőktől körülvett porondnak az emberi erőt, ügyességet, találékonyságot fölvonultató művészére.--Az első cirkuszok az ókori Görögország lakóit igyekeztek elkápráztatni, igaz, még nem állandó épületekben, hanem alkaljni. küzdőtereken. Ám alig néhány évszázadnak kellett csak élteiméi és a cirkusz — mondhatni — közfogyasztási cikké lett. A római irodalomban vált ilyen páratlanul népszerűvé, mégpedig a véres kezű uralkodó, Néró párán-, csára. ö rendeztetett újabb és újabb előadásokat a 250 ezer néző befogadására alkalmas Circus Maximusban meg az ugyancsak hatalmas Circus Maxentiusban és a Circus Flaminiusban, hogy népének figyelmét a birodalom mind nagyobb gondjáról elterelje. •A római cirkuszok mindazt fölvonultatták, amit a korábbi görög; egyiptomi, szíriai, indiai és kínai mutatványosok kitaláltak: a testi erőt és ügyességet próbára tevő magánszámokat ugyanúgy, mint a látványos állatidomításokat. A római birodalom bukása után a cirkuszművészet is hanyatlásnak indult. A hatalmas arénákban nem rendeztek többé gladiátori küzdelmeket, lovasjátékokat, és az a mind kisebb számú mutatványos, aki apáról fiúra örökítette a szemkápráztatás fogásait, jobbára kisebb csoportokban vagy egészen magányosan jártkelt: kért bebocsátást a városfaléit'' mögé vagy a kastélyokba, őket — a közismert francia sióval — zsonglőröknek nevezték. (Mint tudjuk, így hívják manapság is a fabuzogányokat, botokat és karikákat dobáló mutatványosokat.) Magyarországon a XIII—XIV. századtól maradtak fönn olyan iratok, amelyek a deszkadobogók, vásári porondok kedvcsinálóit emlegetik. Jokulátor, trufáíor, alakos — így nevezték őket, rendszerint nem (annyira dicsérve, mint inkább kigúnyolva, megvetve. -Am a cirkusz — mind hazánkban, mind Európa más tájain — tovább élt, és a XVIII. században . újabb nagy fejlődésnek indult. Ekkor elsősorban a szigetország, Anglia dicsekedhetett a legerősebb és a legügyesebb mutatványosokkal, akik közül egynek, egy bizonyos Philip Asíieynek a neve máig fönnmaradt: ő a lovas számokat tette ismét népszerűvé; voltaképpen őt . tekintjük ma a modem lovardacirkusz megteremtőjének. Az európai cirkuszművészet újabb állomása a múlt századhoz kötődik, amikor ellátogatott földrészünkre a híres japán Sárkánytársaság. Ez az együttes a Távol-Kelet cirkuszosainak bravúros akrobata-számaival aratott óriási sikert; tagjaira joggal mondták: gumiemberek. Részben a Sárkánytársaság vendégszereplésének is köszönhető, hogy mind több európai nagyvárosban épültek állandó — fedett, fűtött — cirkuszépületek. Magyarországon 1871-ben nyílt meg az olalsz Barrocaldi nagycirkusza a Városligetben, ahol — többek 'között — olyan hírességeket lehetett látni, mint az apró termetű Jancsi bohóc, vagy a világhírű díjbirkózó Czája... A Barrocaldi-cirkusz elkészülte óta változatlanul a budapesti Városliget a magyar cirkuszművészet' központja. Ott — immár új, télen-nyáron egyaránt használható épületben — lépnek fel a cirkuszművészek legjobbjai, akikhez évről évre újabb és újabb hazai artisták, zsonglőrök csatla-Vásári mutatványosok (XVIII, századi rajz). koznak: az ugyancsak Budapesten működő Állami Artistaképző Iskola végzett növendékei. Jelenleg az ugrócsoportok öregbítik leginkább a magyar cirkuszművészet hírnevét: a Hortobágyi-együttes mindenütt — világszám. Néhány éves útikeresés után — mint a Nagycirkusz rendszeres vendégei tanúsíthatják — újra a klasszikus számokkal szórakoztatják a nézőt. A korábban sikertelenül erőltetett revűélemek , mindinkább elmaradnak, és megint a testi művészet bemutatóhelyévé válik a porond. Az erő, az ügyesség, a találékonyság mutatkozik meg ott — immár évezredes törvények szerint. A. L. 1970-toen védte meg, doktori értekezésében a normális és kóros emberi hemoglobinokkal foglalkozott. Ugyancsak 1970-től az Orvostovábbképző Intézet Haematológiai Tanszékének vezetője is. A Magyar Tudományos Akadémia 1973-ban választotta levelező tagjai sorába, 1976-tól pedig az Akadémia elnökségének is tagja. A szaksajtóban is ismerik világszerte; nyolc külföldi szaklap szerkesztő bizottságának tagja, itthon a Haematológia című nemzetközi lap főszerkesztője, és ugyancsak főszerkesztője az Akadémia kiadásában megjelent Orvosi Lexikonnak is. A tudományos világ értékelését jelzi, hogy a Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság és a Nemzetközi Haematológiai Társaság alelnökévé választotta.. Á WHO-ban, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetében tudományos szakértőként, és nemzetközi tudományos kutatóprogram vezetőjeként dolgozik. A hazai orvostudomány tudományos irányításában is komoly szerepe van. Tagja az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak, tiszteletbeli elnöke a Magyar Humángenetikai Társaságnak, az Akadémia és az Egészségügyi Tudományos Tanács közös Humángenetikai Bizottságának elnöke. Munkásságáért többször részesült igen magas elismerésben, 1974- ben Állami Díjat kapott, 1975 márciusától pedig az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Hogy tudományos munkáját laikusként megértsük, tudnunk kell, mi is a hematológia, az immunológia . és a transzfúzió. Mindhárom tudomány a vérrel foglalkozik. A hematológia a vér sejtes és folyékony elemeinek betegségeivel, az immunológia a szervezet védekező reakcióival, a vértranszfúzió ppdig a vér- és vérkészítmények előállításával, ellenőrzésével és felhasználásával " a betegek gyógyításában. Ahogyan az emberi vér állandóan érintkezik a szervezet minden sejtjével, úgy ezek a tudományok is át- meg átszövik a biológia és az orvostudományok minden területét. A legkülönbözőbb betegségek megállapítása, megelőzése és kezelése elképzelhetetlen nélkülük. Ennek megfelelően dr. Hollán Zsuzsa munkája is sokrétű. Nemcsak tudós, de gyógyító orvos és oktató, aki körül orvosok, biokémikusok, biológusok és gyógyszerészek kitűnően képzett, lelkes gárdája nőtt fel és kovácsolódott egybe nemzetközi élvonalban járó tudományos intézetté. Nemcsak Magyarországon, de a világ számos országában vannak tanítványai. Az általa vezetett hematológiai osztályon nagy a zsúfoltság. Az egész országból kerülnek ide hematológiai betegek. A rendkívül szűkös viszonyok ellenére sem panaszkodik senki. 0 Lovas artista az 1830-as évekbőL Mindezt ellensúlyozza az orvosok és nővérek odaadó munkája, meleg emberszeretete. Hollán Zsuzsához külföldről is gyakran fordulnak orvosi tanácsért. Legtöbbet az emberi vérfesték molekuláris szerkezetével, különböző eredetű vérszegénységek és a fehérvérűség kutatásával foglalkozik. Vértfestékkutatásaiból világszerte ismertté vált az aifa-Buda és az alfa-Pest nevet viselő két abnormális vérfestéklánc. Ezeket a normális alfa-A lánccal együtt találták három fivérben. Vagyis háromféle alfaláncot mindegyik egyéniben. Ez volt az első bizonyítéka annak, hogy az emberi vérfesték ősi alfa-láncát meghatározó génpár megkettőződött Ezen az alapon lehetett megmagyarázni egy Távol-Keleten gyakori vérszegénység, az alfa-talasszénia öröklésmenetét Hollán Zsuzsa kutatásai kiterjednek más eredetű vérszegénységekre, a gyorsult vörösvérsejtpusztulás okaira, a vérsejtek folyékony határrétegei: a membrán szerkezetének és működésének vizsgálatára. A leukémiás sejtek membránjának molekuláris változásait vizsgálják és a betegség során az immunrendszerben létrejövő változásokat. Egyre hatékonyabb gyógyszereket és vérkészítményeket alkalmaznak e súlyos betegség és a csontvelő-elégtelenség gyógyításában. Nincs olyan vérkészítmény ma a világon, amit ebben az intézetben ne állítanának elő. Immunológiai és sejtanyagcsere-kutatásaik is világszerte ismertek. Végül egy kérdés: mint magánember, mivel töltené szabad idejét, ha széles körű elfoglaltsága mellett több lenne belőle? Mint kiderül: dr. Hollán Zsuzsa szenvedélye a képzőművészet. Valaha maga is rajzolgatotL Most erre nincs ideje, legfeljebb ott hasznosítja képességét, hogy saját előadásait maga szemlélteti, illusztrálja néha. Sz. J. I. MEGÉRTÉST KÉR A SZIGORÚ KRITIKUSTÓL — FÁRADTSÁGRÓL PANASZKODIK — SEGÍTI PÁLYATÁRSÁT Kiadvány Móra-kéziratokról 0 Cirkuszi állatsereglet a XIX. század elején, 0 Bohócpár a múlt században. (Bojtár Ottó reprodukciói) Lengyel Andrásnak, a szegedi Egyetemi Könyvtár M óra-kéziratai című munkája a József Attila Tudományegyetemen készült disszertációkat közlő sorozatban jelent meg, s az író születésének közelgő századik évfordulója előtt rámutat a Móra-kutatás hiányaira, feladataira. Egyetérthetünk megállapításával: „A szegedi kispróza Tömörkény mellett legjelentősebb mestere ugyanis ma még egyáltalán nem áll előttünk valóságos méreteiben és 1 tényleges súlyában ... a legalapvetőbb dolgok sem tisztázottak: sem életének, pályájának részletes kronológiáját, sem írásainak teljességét nem ismerjük még... a Mórával foglalkozó nagyszámú publikációt még senki sem gyűjtötte össze és szedte rendszerbe.” A pontos, körültekintő dolgozat mindenképpen értékes hozzájárulás a várt monográfiához, segíti Félegyháza híres szülöttének alaposabb, hitelesebb megismerését. A szegedi Egyetemi Könyvtárban őrzött 49 kézirat többségét Péter László gyűjtötte össze, nem kevés fáradsággal, ügybuzgalommal. Sokat ő publikált, ismertetett. Lengyel András 23 levél, cikkfogalmazvány, feljegyzés közlésével tette a szegedi Móra-kéziratgyűjteményt szélesebb körben hozzáférhetővé. Különféle jellegűek, célzatúak, de így-úgy mind tanulságos. A Balta Jenőhöz, a Szegedi Napló szókimondó színikritikusához 1913-ban irt kérlelő sorok Móra békítő, mindent megérteni szándékozó, az ellentéteket csillapító egyéniségét tükrözik. „Hiszen annyi intézménye , van Szegednek, rosszaságban a színházzal vetekvő, a mivel mégis humánusan bánunk: miért kellene könyörtelen kritikával épen a színházra vetni magunkat, épen ezekben a válságos időkben, a mik kritika nélkül is gyilkolnak?” Hiába hangsúlyozta, hogy mint régi cimbora kéri tőle a .mérsékeltebb és jobb indulatának látszó tónus” használatát. Bállá évekig neheztelt emiatt Mórára. Gondosain ügyelt a borbólymester-író Cserzy Mihályhoz (Homok) küldött leveleinek hangvételére. Valószínűleg értékén felül dicséri a magyar parasztról írt könyvét. „Szabadság- . ra menni úgy se bírtam ezen a nyáron se: a Te könyved kárpótolt érte. Az átolvasás egy nagyszerű utazás volt vissza a gyerekkoromba, a melynek aranykapui rég becsukódtak mögöttem: a mi napos mezőinkre, a mi vadszegfüves legelőinkre, a mi akácos tanyáink közé a magyar népiélek békés rónáira.” Javasolta, hogy iskola és népkönyvtári olvasmányként próbálja megjelentetni, mert „félek... épen ma nem fogsz rá kiadót találni, a mikor szájával mindenki magyar.” Az 1921. november 19-e táján papírra vetett sorokból is érzékelhető haj szol tsága. „Mentül több dicsőség, annál hamarabb összeraskadok és kisöpörnek.” 1926. június 1-én Szentiványi Róberttel tudatja: „még mindig nyakig vagyok a szarmata sírokban és az influenzában s ma ismét új telepet jeleztek a határból. De ha maga Attila jelentkezne is, mégiscsak kiveszem a szabadságom...” Am 21- én még mindig dolgozik: „végre sikerült leráznom a nyakamról az utolsó őst is... s hozzá foghatok az úti szedelőzködéshez. Szombaton, de legkésőbb vasárnap érkezem... Halálosan fáradt vagyok testben, lélekben.” Jól tájékoztató jegyzetek segítenek a katalógus és szövegközlések hasznosításában. H. N.
