Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)
1978-08-20 / 195. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. augusztus 20. Határjárás a kombinátban Rekkenő meleggel fogadott a Duna-parti város, Baja. A Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Bagó Bálint erre a tényre célozva mondta el kívánságát: — Most már jó lenne egy kis eső, az aratást már befejeztük, remek termésátlagunk lett, több mint' 3200 hektárról 55,2 mázsa hektáronként. De — igaz, most igazán önző módon magunkra gondolok —, a többi növényünk: a kukoricánk, a lucernánk nagyon várja a csapadékot. Mit akar látni? Mert gondolom, a 16 500 hektár bejárása egy kicsit sok lenne erre a napra. Talán jó lenne, ha néhány kiemelkedőbb dolgot nézne meg. Mondjuk a sertéstelepet, a vetőmagüzemet, és az egyik tehenészetünket. Bemutatom Tóth György osztályvezetőnket, majd ő kalauzolja magát. Bajai hibrid — Az agárdi Agromplex rendszerű telep építését 1972-ben fejezték be — tájékoztat Mike István, a sertéstelep igazgatóhelyettese. — Most hatvanötezer sertés van itt. Évente ennél 10 ezerrel többet adunk át feldolgozásra, aminek nagy része exportra kerül, a többit a budapesti vágóhídra, illetve a bajai lakosság ellátására szállít, juk. A telepet hármas keresztezésű sertéssel népesítjük be, ennek egyelőre mi adtunk ideiglenes nej .vet, bajai hibrid. A magyar nagy fehér, a svéd lapály és a duroc fajtákból kialakított hibrid nagyon jó eredményeket produkál. Csak egyet említenék ezek közül, az egy kilogramm sertéshús előállításához felhasznált abrak 3,72 kilogramm. Lassan azonban kinőjjük a telepet, ezért az idén és jövőre 40 millió forintot fordít a kombinát a felújításra. Lesz majd kifutós kocaszállásunk, a malacneveléshez battériák, korszerűsítjük a levegő, a víz és a trágya szállítását. Jövőre az új bajai vágóhídnak egységes, jó vágási minőséget adó sertésekre lesz szüksége, ■ ezért hibridünkből hízóalapanyagot 'bocsátunk a háztáji gazdaságok rendelkezésére is, de gazdaságoknak is. Nagyon halkan mondom; hi. szén egyelőre csak a kísérleteket végezzük, de a takarmányozási és 9 Ez már az idei nyers, vetőmagnak szánt búza. ami először az előtárolóba, majd onnan szalagrendszeren keresztül feldolgozásra kerül. a tartástechnológiái kutatás mellett, új szalámisertés kialakítására is gondunk van. Ne felejtsék el megnézni a takarmánykeverőnket, tárolónkat. Onnan évente 3100 vagonnyi, nagyrészt granulált, magas fehérjeértékű takarmányt kap a telep — búcsúzik Mike István. Huszonötezer hektárra elegendő Baráth János, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vetőmagüzemé, nek vezetője éppen a kukorica cimerezés ellenőrzéséről érkezett vissza. Az üzem húsz éve épült, hatszáz hektáron termesztett ve. tőmag feldolgozására volt alkalmas. Ezelőtt két évvel bővítettük, és így 1800 kektárról fogadhattunk a magokat. Most ismét terjeszkedünk, az idén elkészülő berendezésekkel már négyezer hektár termését várjuk majd. m • Valóságos kis várost alkotnak a sertéshizlaldák. Minden egyes épület ezer férőhelyes. Büszkeségünk a kalibráló to. rony, amely tavaly dolgozott először és több mint 400 vagon hib. ridkukoricát fémzárolt, amiből 320 vagonnal küldtünk exportra Hollandiába, NDK-ba, Csehszlovákiába, Szovjetunióba. A búza aratásával nekünk is sokasodott a mun. kánk, mintegy 650 vagonnal várunk, amiből feldolgozás után 25 ezer hel^árra elegendő vetőmagot nyerünk. A házi méréseink alap. ján az idei termésről csak jót tudok mondani, a búza csírázóképessége, vagyis a csírázási százalék várhatóan nagy lesz. A fajták? Legnagyobb területről kapjuk a Szávát, aztán a Libelullát. és a többi jugoszláv, szovjet és magyar fajtákat. Tej a vajüzemnek A mátéházi üzem tehenészeti telepén Veress Béla igazgatóhelyet, tes vállalkozott a kísérő szerepére. — A kombinátnak három helyen van tehenészeti telepe, nálunk, itt Mátéházán 432 a férőhelyek szá. ma. Valamennyi szarvasmarhánk fertőzésmentes Holsteinfriz magyartarka keresztezés. Nem szeretnék túlzottan dicsekedni, de a teljesen zárt vonalon a tejházba jutó tejünk — ez kombináti szinten hatmillió liter évente — 1—2 százalék kivételével első osztályú. Mi erről a telepről a bácsbokodi vajüzemnek adunk át ugyanilyen minőségű tejet. Éppen jókor érkezett, hiszen a telep Béke szoci. alista brigádja most intézett felhívást a többi brigádhoz a tej tér. melés növelése érdekében. Egyelőre a válaszokat várjuk izgalommal, remélhetően nem sokáig — mondja az üzem Igazgatóhelyettese. G. E. Harmincöt elfoglalt ember A címben jelzett társaság — pontosabban testület — elfoglaltságát a szakszervezeti munka jelenti. Ok alkotják a Kalocsai Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat szakszervezeti bizottságát és bizalmi hálózatát, résztvevői a múlt év végén meghonosított együttes üléseknek, előkészítői a vitáknak és határozatoknak. Gyakorlói mindazon jog- és hatásköröknek, amelyek ma megilletnek egy-egy szakszervezeti aktivistát. A bizalmiak napi munkáját a közvetlen munkahelyi érdekvédelem adja. A munkáltatói jogok — azaz a bérezés, a szabadságok kiadása, a jutalmak; elosztása, a kitüntetésekre való. felterjesztés, és más hasonló — gyakorlása ma már a középvezetők feladata. — A munkahelyeken dőlnek el a viták, a bizalmi és a vezető azonos hatásköre megteremtette a helyes és gyors döntések feltételét — mondja Baksa Ferenc, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára. — A vállalat vezetői vagy az szb testületé általában nem is tud a vitás ügyekről — legalább is nem foglalkozik velük hivatalból — mert az érintették az üzemen belül is megtalálják a megoldást. Az intézkedés rutinná, a munka részévé válhat. Az új feladatok miatt természetesen volt — s még lesz is — változás néhány bizalmi posztján, a hatáskörök megnövekedésének egyik tanulsága mégis az volt, hogy nem kell félni a jogoktól. Kis túlzással mondhatom, hogy ugyanazt végzik, amit korábban, csak éppen jogkörrel felruházva, jobb feltételek között Nem kell felesleges kitérőket beiktatni, felülről hozni orvoslatot a panaszokra. Népszerűbb, egyszerűbb, egyben felelősségteljesebb lett a bizalmiak munkája a műhelyekben. Petrecz János, a szerszámüzem dolgozóinak bizalmija, négy éve látja el megbízatását: — Nálunk a bérkeret felosztása és a személyi órabérek megállapítása a legkényesebb kérdés. Megegyezésre kell jutni a csoportvezetőkkel^ áz üzemvezetővel és természetesen a munkatársakkal.'Vita hélkül' ez nem megy. Igaz, hogy például az üzemvezetővel már tizenkét éve dolgozom együtt, ismerjük egymást. Ha valamit mégsem tudunk eldönteni, akkor az szb segít. Ilyen ügy volt nemrégen az idegen szerszámoké. Év elejétől ugyanis új bérezést vezettek be az üzemben, eszerint a keresetünk egy része attól függ, mennyi állásidő adódik a műhelyekben az öntőszerszámok hibájából. A vita abból kerekedett, hqgy nem a nálunk gyártott— készen hozott — szerszámok hibája miatt is csökkentették volna a mozgóbérünket. Az új bérezést egyébként annak idején mi is megvitattuk. Megérteni azonban csak most, a bevezetés után tudjuk. Az írásos anyag nem igen könnyítette meg á dolgunkat, nehezen igazodtunk el rajta... A vállalati szakszervezeti bizottság elnöke,, Szarvas László üzemgazdasági osztályvezető — aki hasonló tisztséget tölt be a Helyiipari és; Városgazdálkodási Dolgozók szakszervezetének megyei bizottságában is — éppen erről a problémáról szól: — A gondok iránti érzékenység, a gazdasági kérdésekben való tájékozottság még javítandó, a bizalmiak látókörének szélesedése azonban vitathatatlan. A jó döntések, okos javaslatok, eredményes viták feltételei közül viszont ez csak az egyik. A tagság többségének kell széles látókörrel, reális ítélőképességgel rendelkeznie. A döntés többségi alapon születik a bizalmi csoportokban. Véleményt kell kialakítaniuk nemcsak saját belső ügyeikről, de az egész vállalati kollektívát érintő kérdésekről is. Valóban vaskos, lehetőleg mindenre kiterjedő írásos előterjesztésekét készítünk — nem egy anyag éppen az üzemgazdasági osztályon nyeri el végső formáját — ilyenekre van szükség. Ezekben kellene minden csoportnak .megtalálnia a rá vonatkozó megállapításokat, javaslatokat és mérlegelni azok várható következményeit. Fontos közben az is, hogy egyszerre lássák egy-egy intézkedés valamennyi részletét. Ma még ott tartunk, hogy egyszerre soknak is, meg kevésnek is találják az információkat. Megwitatnivalója pedig bőven akad a szakszervezeti bizottság és a bizalmiak együttes ülésének. A kezdet, azaz a múlt év decembere óta szinte mindén hónapban összeült a testület. Évente legalább két alkalommal kell összehívni az ülést — mondja Baksa Ferenc. A kérdések fontosságával és főként számával azonban ez nem állna arányban. Egyszerre öt-hat témát meg sem lehetne tárgyalni. Ha kevés a napirendi pont, aktívabb a tagság, több a hozzászólás. A testület az idén már tíz témáról hozott határozatot, illetve alkotott véleményt. Közülük a legtöbb hozzászólást, szám szerint harminckilencet a kollektív szerződés és annak módosítása váltotta ki. Nincs hiány érdeklődésben a bérpolitikával, nyereségfelosztástással foglalkozó üléseken sem, a vállalati közművelődési tervhez azonban már csak hatan fűzték hozzá javaslatukat... Az együttes ülések múltja még igen rövid. A tapasztalatok arra utalnak, hogy az üzemi demokrácia új fóruma hasznos, élénkül a dolgozók érdeklődése a vállalat tervei iránt. A választott képviselők itt tolmácsolják azokat a kéréseket, amelyek a termelési tanácskozások, szocialista brigádvezetői gyűlések napirendjébe nem illenek bele. Mindjárt az első, decemberi ülésen elhangzott: építsen a vállalat kerékpártárolót, és alakítson ki a szabad területen sportpályát. Mindkettőhöz. társadalmi munkát ajánlottak fel a dolgozók. A kérések még ebben az évben teljesülnek.' A bizalmiak munkáját ez a siker bizonyára könnyíti. Az ő szerepük tulajdonképpen a közvetítőé. Képviselik munkatársaikat, ismertetik véleményüket — sokszor azért is küzdenek, hogy mindenkinek legyen véleménye — tájékoztatja őket a döntésekről. Jánosi István, a tmkxnűhely bizalmija mondja munkájáról: — A csopórton belül a nehezebb. Nem mintha nem értenék szót a többiekkel, hanem mert sokszor olyan dolgot kell elmagyaráznom, ami nekem sem könnyen érthető. Órák telnek el, mire alaposabban áttanulmányozok egy hosszú előterjesztést, s aztán még el is kell magyaráznom a lényegét... A gazdasági kérdések még nem régi ismerősök, az. üzemi-demokrácia fejlődésének következőjjé-fc pését azonban éppen az . .ilyen fajta döntésekben vátd1 reavéfel jelenti. A szakszervezet úgy alakítja munkamódszereit, hogy minél több lehetőséget teremtsen a dolgozók bevonására. Ennek érdekében tevékenykedik a harmincöt elfoglalt ember. Zsembery Ágnes Kiskőrösi munkássorsok Kiskőrös gazdasági életében ma már számottevő szerepet játszik az ipar. Olyannyira, hogy a munkaképes lakosság 42 százaléka dolgozik a különböző Iparágakhoz tartozó üzemekben és' csak 38 százaléka a mezőgazdaságban. Az már csak természetes, hogy ebben a városban sem így rétegződött a lakosság a háború befejezésekor, hiszen az iparban foglalkoztatottak száma akkor a százat sem érte el. S az akkori szeszfőzde, a malom, s néhány kőműves kisiparos Is legfeljebb csak idényjelleggel tudott munkát adni. A változás magját az ipari szövetkezetek létrehozásával vetették el. Az ipar fejlődése mégis akkor vált erőteljesebbé, amikor a szövet, kezetek egyesültek és á szolgáltatásokon túl a készáru termelést Is elkezdték. Ezt követte a gépállomás gépjavító, majd MEZÖGfiP gyáregységévé alakulása, a konzervüzem létrejötte, végül a finommechanika méghonosulása az IGV-gyár letelepülése által. , Juhász István, a városi pártbizottság titkára további adatokat sorol: — Az ipar termeflósi értéke négyszer annyi, mint a mezőgazdaságé, s megközelíti az egymilliárd forintot. A műszaki értelmiség létszáma eléri már az ötvenöt. Természetesen a mezőigazdaság továbbra is döntő fontosságú Kiskőrös életében, fejlesztésére nagy gondot fordítanak. Az ipar azonban sok ember életében hozott jelentős változást. Beszéljenek most ők. Parasztgyerek volt, ma igazgató — Hatan voltunk testvérek, és szüleim nyolc hodid földje nem sok perspektívát ígért — meséli Walter Menyhért, ia kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat kiskőrösi gyáregységének igazgatója. — Ezért, amikor a honvédségtől 1951-ben leszereltem, beálltam a császártöltési gépállomásra trak• Jó a ml kollektívánk... torszerelőnek. Sok munkánk volt, hiszen a gépek éjjel-nappal dolgoztak. Hat évvel később összevonták a császártöltési és a kiskőrösi gépállomást. Ékkor már művezető voltam, de a követélmények is egyre nőttek, s beiratkoztam a gépipari technikumba. Amikor tanulmányaimmal végeztem, a főmérnök helyettese lettem, majd távozása után én kerültem a 'helyére. Jól mentek akkor a dolgok. A kiskőrösi gépállomás azzal tett szert országos hírre, hogy ötven százalékkal csökkentettük az egy normál holdra eső üzemi összköltséget. 1964-ben megszüntették a gépállomásokat és gépjavító üzemeikké alakultaik át. Emlékszem, abban az időben a legnagyobb feladat az Sz—100-as traktorok javítása volt. Nagy akarattal látott kollektíváink a munkához, Is olyan jó eredménnyel dolgoztunk, hogy 1966- ban elnyertük a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Két év múlva bekerültem a vállalat központjába termelési osztályvezetőnek, majd 1970-ben ismét Kiskőrösre helyeztek, igazgatónak. Amikor elmentem, gépjavító üzemet hagytam itt, amikor ’ visszajöttem, már 'késztermékeket előállító gyáregységet vettem át. Jóleső érzés az eltelt nyolc esztendőre is visszatekinteni. mert jó a mi kollektívánk. Szép eredményeket értünk el, amelyek önbizalmat adtak, lelkesítettek 'bennünket. Elég, ha anynyit mondok, hogy 1970-ben 30 millió forint volt a termelési értékünk, az idén 220 millió lesz. A legnehezebbek a hetvenkettes* hetvennégy es évek voltak, ezek a profilkereséssel teltek el. Magyarországon jelenleg (mi vagyunk a kultivátorgyártás gazdái. Ebből jelentős mennyiséget exportálunk a Szovjetunióba közvetve és az NDK-ba közvetlenül. Az igaizgató még hosszan sorolja, hogy a hazai kukorica- és cukorrépaprogram megvalósításához gyártanak munkagépeket, az idén kezdik meg a felszíni talajművelő komlbinátorok készítését, beadtak egy 45 millió forintos hitelkérelmet üzemfejlesztésre, ami nemcsak import-megtakarítást, hanem exportnövelést is jelenít majd a népgazdaságnak. Az ái figyelmem közben egy oklevél köti le, amelyet az NDK Minőségellenőrző Intézete adományozott a kiskőrösi üzemnek. Az oklevél tanúsága szerint: A P 437 kultlvátorokat a „Legmagasabb gyártmány minőségi fokozatával’’ tüntették ki. Azután tisztelettel pillantok Walter Menyhértre, a volt traktorszerelőre, 'technikusra, képesítés 'nélküli főmérnökre —, most (igazgatóra —>, akinek életútja részben Kiskőrös ipari fejlődésének története is. A fúrógép mellett 9 Azelőtt annyira el voltam zár. va az élettől.., Hrutka Jánosné is a MEZŐGÉP gyáregységében dolgozik. Három évvel ezelőtt — éppen negyvenedik születésnapján — változtatott életformát. Azelőtt földműves volt, a szó szoros értelmében, mert a család hat hold földjét szántotta, vetette, csirkét, kacsát, disznót mlevelt. Férje ugyanis már több mint húsz évvel ezelőtt beállt a szikvizeSekhez és csak munkaidő után segítgetett a földeken. Igaz, hatva nkllencbem beadták a főidet a szakszövetkezetibe, de a 'megmaradt több, mint ezer öl szőlővel és gyümölcsössel továbbra is bőven akadt munka. — Sok minden másként alakult, amikor hetvenöt februárjában felvetitek ide — meséli Hrutkáné. — Két hét alatt tanultam meg ennek a fúrógépnek a kezelését, s azóta hűségesek vagyunk egymáshoz. Más itt az élet. A havi fizetésiből nagyobb darab kenyér jut az asztalra, jobban lehet ruházkodni, a gyerekeket iskoláztatni. Mert két fiam is van ám. Az egyik a kőműves, a másik a sütőipari szakmát tanulja. — Megszokta már az ipart és az itteni munkarendet? — terelem a beszélgetést az üzemre. Az asszony kérdésre kérdéssel válaszolva fordult pajkos mosollyal az éppen odaéikező párttitkárhoz. — Sok 'baj talán nincs velem? — Hr útkéné a vállalat kiváló brigádjának, a Március 15. brigádnak a tagja — mondta a púrttitkár. Jól beilleszkedett a kollektíváiba és egy év után Kiváló dolgozó oklevelet kapott. Egy. évvel' később — vagyis tavaly —, pedig már az NDK-ba küldtük juitalomüdülésre. — Hát igen, mire megöregszem, egészen jó lesz a sorom — veszi vissza a szót az asszony. — Azelőtt annyira el voltam ’zárva az élettől, hogy most mindent szeretnék bepótolni. Befejeztem már — mióta itt. vagyok — a nyolc általános iskolát. Van otthon magnónk, tévénk, kisrá diónk. sok szép könyvünk. A brigádbérlettel járok a városi művelődési .házba. A fölfclórfesztivált is megnéztük, nagyon szép volt. Hogy mit szeretnék miég? Azt, hogy béke legyen, no, meg egy kismotort a kerékpár helyett... Itt szeretnék maradni... A város másik szélén gyorsan fejlődő üzem az Irodagéplpari és Finommechanikai Vállalat gyára. Solti Kálmán termelési osztályvezető elmondta, hogy amikor ide települitek, még nem a nagy pontosságot Igénylő munkákat bízták rájuk. Azóta népes szakmunkásgárdát neveltek ki, s hetvennégyben már két pénztárgép-típus gyártását vették át, sőt; a finom alkatrészek gyártását Is meglkezdi‘ék. Ehhez bizony már 9 Nagy figyelmet igénylő, szép munka... jól képzett fiatal szakmunkásokra volt szükség. Közben az idén letelepítettek ide 18 automata gépet, amelyek kezelésére a legjobb asizitergályosolkat képezték át. Egyikük, Bajúsz Ferenc így mesél magáról és munkájáról: — lilts születtem Kiskőrösön, de az esztergályos szakmát Budapesten, az Ikaroszban tanultam. A zajos fővárost azonban nem tudtam megszökni, és amikor láttam, milyen szépein fejlődik az IGV itteni gyára, örömmel Jöttem ide vissza. Ebinek két éve. Közben megérkeztek az automata gépek és én is jelentkeztem a tanfolyamra. Nem bántam meg, mert nagyon érdekes, nagy figyelmet igénylő, szép munka. Jó Itt dolgozni, Jók a munkatársak, a vezetők, itt szeretnék maradni, ebben az üzemiben. Ebben a városban szeretnék megnősülni, házat építeni, családot alapítani. Örülök annak, hogy ilyen gyár van Kiskőrösön... Nagy Ottó \
