Petőfi Népe, 1978. augusztus (33. évfolyam, 178-205. szám)

1978-08-18 / 193. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. augusztus 18. / események sorokban MOSZKVA___________________ A hét elején már a vetésterület mintegy negyven százalékáról 50,5 millió hektárról takarították be a gabonát a Szovjetunióban A ter­méseredmények általában megfe. lelnek a várakozásnak, több vidé­ken a becsültnél jobbak. Az oren. burgi területen például, ahol az eredeti terv ötmillió tonna ga­bona felvásárlását irányozta elő, a kedvező termés következtében öt és fél millió tonnát adnak el a gazdaságok. COLOMBO _______________ A Sri Lanka-i parlament szerdán elfogadta az új alkotmány terve­zetét. Az ország új alaptörvénye szeptember 7-én lép életbe, ami­kor az indiai-óceáni szigetországot Sri Lanka-i Demokratikus Szoci. alista Köztársasággá nyilyánítják. (AP) LUANDA_________________ Az angolai nép, élcsapatának, az MPLA-Munkapárt-nak a veze­tésével, szilárdan halad a szocializ­mus alapjai lerakásának útján — mondta Agostinhoz Neto köztár­sasági elnök egy, Gabela város, ban elmondott beszédében. — A szocialista út választása az or­szág baráti kapcsolatait is megha­tározza: a szocialista országokhoz fűződő testvéri viszony teremt biz­tos alapot ahhoz, hog£ Angolában kizsákmányolástól mentes társa­dalmat építhessenek — hangsú­lyozta az elnök. (TASZSZ) MEMPHIS____________________ Két órára sötétségbe borult szerdán egy áramelosztó elleni szabotázsakció miatt az amerikai Memphis városa, s ez a rendőrség és a tűzoltóság sztrájkjai közepet­te fosztogatásokhoz és gyújtoga­tásokhoz vezetett. A városban na­pok óta éjszakai kijárási tilalom van érvényben a sztrájkok miatt, ugyanakkor Memphist elözönlöt­­ték Elvis Presley hívei, hogy meg­emlékezzenek az énekes halálának első évfordulójáról. (REUTER) CJ DELHI____________________ Jól értesült^források szerint Mo­­rardzsi Deszal indiai kományfő és Csaran Szingh eltávolított bel­ügyminiszter csütörtökön rendezte nézeteltéréseit, amelyek a kor­mányzó Dzsanata párt kettészaka­dásával fenyegettek. (REUTER) CANBERRA__________________ Canberrában aláírták Ausztrá­lia és Lengyelország új kereske­delmi megállapodását, amely ipari és műszaki együttműködést is elő. irányoz. (UPI) A japán-kínai veszélyezteti a MOSZKVA (MTI) A japán—kínai szerződés nem­csak a Szovjetunió ellen irányul. A szovjetelleniesség leple alatt veszély fenyegeti Ázsia bizton­ságát, a 'kontinenshez fűződő nyu­gati érdekeket. A szerződés ösz­tönzést nyújt azoknak . az erők­nek, amelyeik veszélyeztetik az általános békét — hangsúlyozta szerdai kommentárjában az APN szovjet sajtóügynökség. A kom­mentár egyebek között rámutat: Washington jóváhagyta a „béke és barátságról” szóló japán—kí­nai szerződésit. Számos politikai és közéleti személyiség az Egye­sült Államokban, Japánban és a Szovjetunióban, valamint (több más országban egyáltalán nem osztja az amerikai kormány ál­láspontját. Teljes joggal értéke­lik .úgy a washingtoni ovációt, mini. olyan lépés jóváhagyását, amely a „keleti NATO” létre­hozására irányul. Mint ismeretes, a kínai veze­tők az elmúlt években .aktívan törekedtek egy széles szovjetel­lenes, egységes front” összeko- v vácsolására. A maoisták kísérle­teket tesznek arra, hogy ebbe a frontba ne csak Japánt, hanem — a kínai terminológiával élve — „a második világ” más orszá­gait, Nyugat-Európát, Kanadát és Ausztráliát, valamint az ASEAN- hoz tartozó délkelet-ázsiai orszá­gokat is bevonják. Aláírva egy kétes jellegű szer­ződést, amelynek egyik cikkelye kötelezi a feleket, hogy szembe­­szálljanak a „harmadik orszá’g” ázsiai és csendes-óceáni hegemó­niára való törekvéssel, Japánnak — a befolyásos tokiói Mainicsi című lap szavaival élve — most részt kell vennie azoknak az erők­nek a játékában”, amelyek szem­­beszállnak az enyhülés irányvo­nalával Peking nem titkolja — és Japán ezt tudja — hogy „har­madik ország” alatt Kína a Szov­jetuniót érti. szerződés békét A kínai nagyhatalmi politiká­hoz való Japán csatlakozásra amerikai nyomás alatt került sor, mai a legnyíltabban Fukuda Ta­­keo japán miniszterelnök egyesült államokbeli utazása és Brzezinski amerikai nemzetbiztonsági főta­nácsadó közelmúltban tett tokiói látogatása során nyilvánult meg. Ez a körülmény azonban nem szünteti meg és nem is csökkenti Japán vezető köreinek felelős­ségét azért a 'kockázatos lépé­sért, amely az inigatagság elemét viheti a szovjet—japán kapcsola­tokba. Pedig, amint azt a ta­pasztalat mutatja, ezek a kap­csolatok gyakorlatilag meghatá­rozzák a nemzetközi légkört az ázsiai—csendes-óceáni térségben. Nyilvánvaló — és erről szólni kell —, hogy a japán—kínai szö­vetség nemcsak a Szovjetunió, hanem az ázsiai és mindenekelőtt a délkelet-ázsiai országok számá­ra veszélyes. Hisz Peking nagy­hatalmi céljai és a japán revan­­sist.a tervek teljes élességükkel elsősorban dél felé irányulnak. A kínai vezetők hatalmas 'területi igényeket támasztanak éppen déli szomszédaikkal szemben. A kínai vezetésnek a „nagy zűrzavar” létrehozását célzó irányvonala a világot globális há­borúba próbálja sodorni, amely­ből Peking győztesen akar ki­kerülni. Mao örökösei éppen ezért sürgetik négymilliós hadseregük korszerűsítésének folyamatát. „Minőségileg javítja — helye­sebben szólva katonai potenciál­ját fokozza Japán Is. Nincs sem­mi különös abban, hogy Délkelet- Ázsia népei, amelyek kegyetlen japán megszállást éltek át a má­sodik ndHájglháború éveiben, és ^melyek kínai provokációkba üt­köztek, aggódnak a kínai—japán közeledés miatt. A szerződés ve­szélyezteti a nyugati érdekeket is, mind ázsiai vonatkozásban, mind világméretekben — álla­pítja meg végezetül az APN. Libanoni vádak Izrael ellen BEJRUT Libanon belügyeihe való nyílt beavatkozással . vádolta Izraelt Szelim Al-Hossz libanoni minisz­terelnök csütörtökön újságírók­nak adott nyilatkozatában, amely­ben Dajan izraeli külügyminisz­ter országa dél-libanoni politi­kájáról szóló szerdai kijelenté­seit kommentálta. Mint ismeretles, Dajan nyilat­kozatában kijelentette, hogy Iz­rael saját ‘biztonsága érdekében támogatja a libanoni jobboldali keresztény fegyvereseket abban, hogy megerősítsék és állandósít­sák dél-libanoni állásaidat. 1 ,JV ' v A Libanoni Nemzeti' Hazafias Front vezetősége Bej rútban köz­zé tett nyilatkozatában elítélte Szadat egyiptomi elnök megal­kuvó politikáját. A dokumentum szerint Szadat eltávolodása az összarab érdekéktől az imperia­lizmus és cionizmus érdekeit szolgálja. (MTI) Zivatarosra fordult az utóbbi időben Irán egyébként tespedö politikai légköre. Iszfahan. Shiraz és más vidéki városok után a fővárosra, Teheránra is átter­jedtek a kormányellenes meg­mozdulások. A biztonsági erők itt is a tüntetőik közé lőttek, s ellenzéki források szerint az el­múlt hét alatt mintegy 100 em­ber vesztette életét. Bár a kor­mány — saját állítása szerint — „ura a helyzetnek”, a feszültség egyelőre növekvő tendenciát mu­tat. A hivatalos magyarázat a za­vargássorozat okaira, mozgatóru­góira eléggé zavaros. Homajun tájékoztatási miniszter szerint széles körű összeesküvés áll a megmozdulások rpögött, amelyet „külföldi és hazai szélsőséges elemek” szerveznek. A miniszter az eseményekért a felelősséget megpróbálta az illegalitásban le­vő iráni kommunistákra hárítani, de kénytelen-kelletlen azt is be­ismerte. hogy az elégedetlenség főleg vallási köntösben jelentke­zik. A valóság azonban az, hogy a felvilágosult abszolutizmus je­gyében uralkodó Reza Pahlavi­­nak szembe kell néznie mind a jobboldali, mind pedig a balol­dali ellenzékkel. A vallási fana­tizmussal mesterkedő jobboldal a császár modernizálási intézkedé­seit ellenzi, míg a baloldal ke­vesli azokat, több demokratikus jogot és az elburjánzott. korrup­ció felszámolását követelve. A tömegek elégedetlenségét fo­kozzák a gazdasági bajok: a nö­vekvő infláció, amellyel a bérek nem tudnak lépést tartani, vala­mint a jelentős méretű munka­­nélküliség. A kőolaj exportjából tetemes bevételedre szert tevő Irán gazdasági gondjai minden bizonnyal összefüggnek az ország mértéktelen fegyverkezési kiadá­saival. Nemrég az uralkodó némi en­gedménnyel próbálta . le.csillapí­­■ tant az "elégedetlenkedőket: jövő tavaszra szabad választásokat és ’a töttbfíart^éhdstei^1 oéhlfedélye­­zését ígérte. Ügy tűnik azonban, hogy késve rukkolt ezzel elő, s nem sikerült megállítania a po­litikai erjedést. Az atyáskodó, fe­lülről irányított reformok politi­kája, amelyet a sah 20 “éve al­kalmaz, a jelek szerint kimerí­tette eszköztárát Afganisztán a változás útján Nem tapsoltak az Afganisztán­ban csaknem négy hónapja ha­talomra került demokratikus rendszernek szomszédai Tehe­ránban, Iszlámábádban és Pe­kingiben, de Rijadban, Kairóban és a nyugati hatalmak fővárosai­ban sem. Az okokra a napokban a TASZSZ szovjet hírügynökség hírmagyarázata mutatott rá. „Valahányszor a világ valamely térségében — hívja fel a figyel­met a hírmagyarázó — olyan fejlemények következnek be, amelyek nem felelnek • meg a nyugati imperialista körök törek­véseinek, e körök megpróbálják fellelni az eseményekben „Moszk­va kezét”. Ez történt Afganisz­tánnal kapcsolatban is... ” Az angol Guardian, például, még mindig úgy vélekedik, hogy „az oroszok behatoltak Afganisz­tánba”, mely ország a Szovjet­unió számára nem más, rpint „tranzitot az Indiai-óceán felé”,. Afganisztán stratégiai helyzeté­nek fontosságát ugyan senki sem vonja kétségbe, db az országban lezajlott demokratikus forrada­lom külső beavatkozástól mentes voltát és önálló politikáját még ellenzői közül is egyre keveseb­ben tagadják. A változás okait elemezve a teheráni Keyhan című lap rá­mutat a megdöntött Mohammed Daud államfő mély konzervati­vizmusára, aki — bár a haladó nézetű fiatal tisztek mozgalmát „meglovagolva” 1973-ban meg­szüntette a monarchiát — adós maradt a beígért reformokkal, s a hagyományos félfeudális réteg­re támaszkodott. Bukása ezért törvényszerű volt — vonja le a következtetést az egyébként kon­zervatív beállítottságú teheráni lap. Az előbb említett — és Daud­­ban csalódott — tisztek vezette hadsereg vállalkozott arra, hogy ez év áprilisának utolsó napjai­ban elmozdítsa az önkényuralom­ra berendezkedett államfőt, s felélessze az általa elsorvasztott demokratikus forradalmat. Kato­nai államcsínynek tűnt kezdet­ben ez az akció, amelyben Daud és közvetlen hívei életüket vesz­tették,. de hamarosan rendhagyó­nak bizonyult. Az új vezetésben ugyanis a katonák háttérbe vo­nultak — az akció parancsnoka, Abdul Kader ezredes megelége­dett a honvédelmi tárcával — s előrelépett az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt, melynek ve­zetője, Nur Mohammed Taraki lett az új állam- és kormányfő. Az uralomra került párt egy éve alakult meg két illegális bal­oldali szervezet egyesüléséből: a Kalakot (Nép) Taraki vezette, a Párosam (Zászló) csoport élén pedig Amir Akbar Hajber állt, akit azonban április 17-én meg­öltek, s halála volt a felkelés szikrája. A belső változások irá­nyát már az új kormány első in­tézkedései mutatják: Afganisztá­ni Demokratikus Köztársaságra változtatták meg az ország nevét; május elsejét állami üneppé nyil­vánították; államosították a trón­fosztott Nadir dinasztia jókora vagyonát; meghirdették az addig elszabotált földreform és más társadalmi reformok haladékta­lan megkezdését. Gazdasági szempontból a mint­egy 18 millió lakosú Afganisztán a világ legszegényebb országai közé tartozik: az egy főre jutó jövedelem évi 100 dollár körül mozog. Meglepő módon szilárd azonban pénze, az afgani, ami az aktív fizetési mérleggel magya­rázható. Afganisztán exportja ugyan jelentéktelen (évi 200 mil­lió dollár), de az importja sem sokkal nagyobb, s így kereske­delmi deficitjét bőven fedezik a külföldi segélyek, hitelek, vala­mint a szomszédos Iránban dol­gozó több százezer afgán, ven­dégmunkás hazaáramló pénzuta­lásai. A köztársaság kikiáltásakor 40 ezer család a művelés alatt álló föld 73 százalékát birtokolta. A lakosság egytizede nomád, 90 százaléka pedig írástudatlan. Az európai értelemben vett osztályszerkezet még csak kiala­kulóban van; ‘továbbra is ha,tal­mas az iszlám vallás befolyása, a hagyományos törzsi és nemzet­ségi vezérek szerepe. Épp ezért az új vezetés azonnal leszögezte, hogy a társadalmi fejlődés jelen­legi szintjén az iszlám megma­rad államvallásnak. Ugyanakkor nem rejti véka alá, hogy szándé­kában áll megdönteni a törzsi vezetők, a szardarok rendszerét és — az ország sajátosságainak messzemenő figyelembevételével —t a szocialista jellegű fejlődés útjára vezetni az afgán társa­dalmat. Természetesen a visszahúzó erők még jelen vannak. Ezek kö­zé tartozik az Afgán Iszlám Párt, amely 10 évvel ezelőtt alakult meg a kabuli egyetemen. A szél­sőséges jobboldali párt fegyveres csoportjai — a Muszlim Testvé­riség szervezete — az utóbbi he­tekben vidéken, különösen Nu­­risztán tartományban, több rajta­ütést hajtott végre rendőrőrsök ellen és a lakosságot terrorizál­ni próbálja. A kormány azonban erélyesen visszavágott, s ellenőr­zi a helyzetet. Az új rendszerrel szembenálló másik csoport,’ a nyolc jobboldali pártból alakult ún. Nemzet Megmentésének Frontja fegyveres harcra szólítot­ta fel híveit, de nem igen talált visszhangra. Időközben öntisztulási folyamat zajlott le a kormányon levő Né­pi Demokratikus Párton belül is, ami kormányátalakításban jutott kifejezésre. Babrak barmait, a Parcsam csoport . vezetőjét, aki miniszterelnök-helyettesi posztot töltött be, prágai nagykövetté ne­veztek ki. Nur Ahmed Nur addi­gi belügyminiszter pedig Afga­nisztán washingtoni nagykövete lett. Folytatódik az államigazga­tási apparátus tisztogatása is, ahonnan eltávolítják a monar­chia és Daud volt államelnök hí­veit. Külpolitikai síkon az új veze­tés leszögezte hűségét az el nem kötelezettségi politika elveihez. A világ legtöbb kormánya már el­ismerte az afgán forradalmi rendszert. A Szovjetunióval a nagy északi szomszéddal való ba­rátság és együttműködés ápolása nem újkeletű irányzat Afganisz­tánban, amely annak idején, el­sőnek ismerte fel a fiatal szovjet államot, s 1931-ben semlegességi és meg nem támadási szerződést kötött vele. A Szovjetunió a múlt­ban sokoldalú segítségben része­sítette déli szomszédját, s már közölte az új kormánnyal, hogy ennek fokozására számíthat. Ke­leti szomszédjával, Pakisztánnal kényes a viszonya Afganisztán­nak, miután ebben az országban jelentős számú afgán kisebbség r él. Irán a jelek szerint napirend­re tért a számára kétségtelenül kellemetlen afgán változás fe­lett. Teheránban bejelentették, -hogy ebben az évben 70 millió dollárnyi segélyt juttatnak Afga­nisztánnak. így hát meg vannak a belső és a külső feltételek ah­hoz, hogy az ország határozottan rátérjen a társadalmi és gazda­sági felemelkedés útjára. P. V. HARMINCÉVES A DUNA-EGYEZMÉNY Európa folyója Budapest VI. kerületében, a csendes Benczúr uitoa egyik szür­kére fasltett épületének kapuja mellett márványtábla jelzi: ez a Duna-bizottság székháza. Keve­sen tudják, hogy a bizottság az egyetlen' olyan nemzetközi kor­mányközi szervezet, amelynek központja hazánkban van. A ta­lán legeurópaibb folyó ügyeivel, a nemzetközi 'folyami hajózás gondjával-bajával foglalkozó bi­zottság a Duna-medem.ce legna­gyobb városában sízékel. A Duna-bizottsáigöt iá folyó menti államok képviselőinek 1948. augusztus 18-án Bélgrádban meg­kötött nemzetközi jogi szerződése hívta életre. A szerződést akikor Magyarország, Románia, Jugo­szlávia, Bulgária és Ukrajna ma­gas rangú diplomatái írták alá. Azóta, Ukrajna ihélyét a Szov­jetunió képviselője foglalta él, 1960-ban {)edig csatlakozott a szerződéshez Ausztria is. (Szak­értői szintem az NSZK közleke­dési minisztériuma is részt vesz a bizottság munkájában.) A belgrádi egyezmény nagy jelentőségű volt a part menti or­szágok számára, mivel végre nemzetközi jogi érvénnyel szabá­lyozta a dunai (hajózást. A Duna ugyanakkor’' nem csupán á' hi­­zotl^ág tagországainak (folyója. Jelenleg 1 közel o harminC’ i állam zászlaja alatt közlekednek a fo­lyamon rendszeresen hajók. A belgrádi egyezmény aláírásakor, az államok 'kötelezték magukat arra, hogy saját Duma-szakaszu­kat hajózható állapotban tartják, s gondoskodnak arról, hölgy a csaknem 2400 kilométeres vízi­­úton biztonságos és zavartalan legyen a hajózás. Az egyezmény értelmében jött létre a IDuna-bizottSálg la A nemzetközi Iszerivezet feladatai természetesen évről évre bonyo­lultabbak lettek. Az elmúlt évti­zedekben folyamatosan növeke­dett a Duna vizén szállított áru­­mennyiség, s valószínűleg a lö­vőben még nagyobb fejlődés előtt ÓH az víziszállítá's. (Elég csak arra gondolnunk: harrvardsan hajóz­hatóvá lesz a Duna—Rain a— Ma.ína-csatoma, s ezzel Budapest közvetlen kapcsolatba kerül az Atlanti-óceánnal) Ugyanakkor további csatornák építése Is fo­lyamatban van. a gazdasági ter­vezők Tzerint ugyanis célszerű az áruszállítás eevnp nagyobb szá­zalékát a vízi utakra terete!. A Duna azonban nem csupán vízi országút. A partjai mentén élők számára létfonltoslságú a fo­lyam vize. Mind (több Duna-vi­­zet fogyaszt a mezőgazdáság, s több erőmű építését is tervbe vették. Jelenleg már működik a román—jugoszláv együttműkö­déssel épült Vaskapu-erőmű, ha­zánk és Csehszlovákia hasonló nagy- közöls beruházást valósit meg, a Galbcikovo és Nagymaros közötti vízlépcsővel. Más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan a Duna-bizottság ál­landó munkatársai is a tagálla­mok polgárai közül kerülnek ki. Sok nyelvű gárda dolgozik a Benczúr utcai palotában, akik valamennyien szakmájuk legki­válóbb ismerői. (A bizottságban természetesen nem lehet vala­mennyi tagállam nyelvét hivata­lossá tenni. Ezért a szervezet hi­vatalos munikanyelwé a franciát és az oroszt nyilvánította.) A Duna-bizottság tisztségviselőit, az apparátus munkatársait plenáris üléseken választják — három, Illetve hait esztendőre. Legutóbb ez év tavaszán volt tlsztújítás, a XXVI. ülétsazakon. Ezen a ta­nácskozáson a Duna-bizottság több fontos határozatot is hozott, így például rendezte a dunai ha­jók és parti állomások rádiófor­galmának problémáit. Erre azért volt szükség, merít korábban az egyes országok különböző frek­venciákon működő rádiókészülé­keket használtak, s gyakran nem tudtak egymással és a parti ál­lomásokkal összeköttetést létesí­teni. ’ « A márciusi budapesti tanács­kozáson magyar elnököt válasz­tott a Duna-bizottság — az el­következő (három esztendőben Roska látván fcülilgyml'niszter­­helyettes áll a szervezet élén. A bizottság alelnöke V. Pavlov., bu­dapesti szovjet nagykövet, tit­kára pedig Victor Bolojan, Ro­mánia magyarországi nagykövete lett. A bizottság igazgatója Cseh­szlovákiát képviseli, helyettesed között van miagyar, • szovjet és osztrák szakember. Megválasztása után Roska Ist­ván a következőkét nyilatkozta: „A Duna-bizattsóg erőfeszítése­ket tesz 'arra is, hogy — a tag­országok közös érdekeinek meg­felelően — széles körű nemzet­közi kapcsolatokat építsen ki. E tevékenységben a dunai hajó­zási egyezmény előírásait 'követi és szem előtt tartja az európai biztonsági és ’ együttműködési konferencia szellemét. A helsin­ki záróokmány felhívja a Duna­­bizottság és a Rajna-bizdttság tagországait, hogy az egységes nemzetközi érdekű európai vízi­­útrendszer kialakításának 'szol­gálatában törekedjenek egységes jogi szabályozásra. A Duna-bl­­zottság a záróokmány szellemé­ben fogadott el határozatot te­vékenységének aktivizálására”. M. G. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Országos oktatási konferencia Az élet keletkezése a témája annak az országos természettudomá­nyos oktatási konferenciának, amely csütörtökön 'kezdte meg egyhe­tes munkáját a jászberényi Városi Tanács dísztermében. A több mint kétszáz középiskolai nevelő tudományos tanácskozásán az első elő­adást Vida Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékveze­tő professzora tartotta „Az élet korai története, a véletlen és szük­ségszerű események az evolúció folyamatában” címmel A konferen­cia további részében egyetemi tanárok, tudományos kutatók tartanak előadást az élet időbeli és térbeli. szerveződéséről, az evolúció álta­lános törvényeiről, a genetikai kódokról, az entrópia és az élet össze­függéseiről és más biológiai kérdésekről Az előadásokat a pedagógu­sok módszertani megbeszélései követik arról, hogy miképpen hasz­nosíthatják az elhangzottakat az iskolai oktató-nevelő munkában. (MTI) * Elutazott a vb-re öttusa-válogatottunk Csütörtökön délután a SAS menetrendszerű koppenhágai járatával elutazott a felnőtt és junior öttusa-válogatott a szombaton kezdődő jönköpingi világbajnokságra, A küldöttség tagjai: dr. Török Ferenc, a felnőtt válogatott vezetőedzője, Kovács Endre vivóedző, Morhardt Béla gyúró, Horváth László, Sasics Szvetiszláv, Szombathelyi Tamás és Balogh István felnőtt versenyzők, továbbá Kelemen Péter, a juni­or válogatott kapitánya és versenyzői: öze, Kerényl, Tompa és Fáth. * Befejeződöt a vitorlázórepülő-bajnokság Befejeződött a VI. gemenci nemzetközi vitorlázórepülő-bajnokság, a záróünnepélvt ma tartják. A szabad osztályban 7, a standard osztály, ban pedig 8 versenyszámot repültek, és a pilóták összesen 56 441 ki­lométert tettek meg a levegőben. t > I NAPI KOMMENTÁR I Politikai zivatarok '(j Iránban Wh

Next

/
Thumbnails
Contents