Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-15 / 164. szám

V.LAC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A ß VT 33 MILLIÓ PALACK. AZ ELSŐ FÉLÉVBEN AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 164. szám Ára: 90 fillér 1978. július 15. szombat üjf~“ ; í ” : Elnökségének felhívása Az enyhülés vívmányainak megvédésére, a hidegháború visszatérésének megakadályozá­sára felszólító felhívás elfogadá­sával ért véget pénteken Moszk­vában a Béke-vi J ágtanács Elnök, ségének négynapos ülésszaka. A Béke-világtanács évente ülé­sező 130 tagú vezető szerve a leszerelés témakörét és a nem­zetközi helyzet időszerű kérdé­seit vitatta meg, meghatározta a nemzeti békemozgalmak és a béke-világmozgalom tevékenysé­gének aktivizálását célzó intéz­kedéseket. Az ülésszak zárónapján elfo­gadott felhívásban az elnökség tagjai aggodalmukat fejezik ki az enyhülés jövőjét illetően, rá­mutatva, hogy az agresszív erők a hidegháború irányába próbál­ják visszatéríteni a nemzetközi kapcsolatokat. A Béke-világta­nács elnöksége éppen ezért min­den haladó békeszerető erőt fel­hív az enyhülés vívmányainak megvédésére. Üdítő italok öt megyébe Tiszakécskéről Füzetek, tollak, táskák Sem a vakációzó gyerekeket, sem szüleiket nem akarom megkeserí­teni, de tavaly az iskolaév kezde­tére 511 ezer ív — majdnem 2 ezer bála, azaz 20—21 tonna — kék csomagolópapír került Bács-Kis­­kun megye boltjaiba. Ha beszámí­tom, hogy ablaksötítésre, s más egyéb célra is használtak belőle, s csupán e mennyiség felét vélem füzetek, könyvek csomagolására fordíttatni, akkor is elrettentőén sok felesleges munkát pazarlunk a tanulók iskolai holmijainak borí­tására. Ugyanis már „föltalálták”- a színes füzetborítót, a keményfe­delű könyvet, amire bőségesen elég a műanyagfóliából készült védőkötés, esztétikailag sem kifo­gásolható a csomagolás ilyetén ki­vitelezése — szinte hihetetlennek tűnik, hogy a tavalyihoz képest mégsem csökkent a kék csomago­lópapír iránt a kereslet. Mindezt csupán érdekességként jegyeztem fel, amikor Vairga And­rással, a PIÉRT Dél-magyaror­szági Kirendeltségének kecskeméti lerakat vezetőjével beszélgettünk KÉSZÜLŐDÉS AZ ŰJ TANÉVRE a közeledő iskolai év tanszerellá­tásának jelenlegi alakulásáról. Elöljáróban arról a szinte lehetet­lennek tűnő helyzetről is szó esett, hogy a kirendeltség 16 tagú rak­tári gárdájából jelenleg — külön­féle okok következtében — kilen­cen hiányoznak. Így a saját és két bérelt tehergépkocsijuk mellett — bár erre lehetőség nyílna — nem igényelhetnek további járműveket a szállítás meggyorsítására, hi­szen nincs elég emberük. A nehézségek ellenére az isko­laszerek szállítása az üzletekbe folyamatos. Nem kis munka ez, hiszen a megye területén ezernél több helyre kell időben megérkez­nie a táskákba szeptember elején kötelezően bepakolandó holmik­nak ... Évek óta visszaköszönő nyár végi gond, hogy valami hiányzik ezek • A füzetcsomagokat rendezi a kecskeméti Stílus papír-írószer bolt raktárában Fejes Istvánná üzletvezető és Nép Lászlóné. Hétfőtől, hogy a torlódást elkerüljék, s idejében mindenki kényelmesen megvásárol­hassa az iskolaszereket, 20 százalékos árkedvezménnyel árusítják a csomagokat. (Méhesl Éva felvétele) Egyetemi felvételik Mostanában kézbesítik a le­­vélkihordók az izgatottan váró címzetteknek az egyetemi fel­vételi vizsgák eredményeiről szóló értesítéseket. A postás csöngetése sok fiatal számára örömet hoz; másokat viszont kellemetlen meglepetésként érint a borítékban rejtőzködő elutasítás. S amint a szülők is megtudják a kedvezőtlen hirt, nyomban meg is indul a csa­ládi vita a magyar felsőokta­tás ügyes-bajos dolgairól, el­sősorban arról: miért nem vesznek fel minden jelentke­ző fiatalt az egyetemekre, illet, letve főiskolákra? A közelmúltban egy fiatal is­merősöm — ugyancsak egy magát „jobb sorsra érdemesí­tő", elutasított, diák — arról tartott kiselőadást,, hogy mi­lyen jó is azokban az orszá­gokban, ahol mindenkit felvesz­nek az egyetemekre, s legfel­jebb majd lemorzsolódnak, akik nem bírják a tempót. így kel­lene tenni nálunk is, tette hozzá — máris elfeledkezvén arról, hogy a „tempó nem bí­rásának" első állomása lénye­közül az üzletekből, még ha ide­jében is vásárlunk az új tanévre. Az idén remélhetőleg kevesebb hiánycikk lesz. Grafit és színes ceruzákból, radírokból bőséges a választék. A hazai termékeken kí­vül jelentős mennyiségű import­áru is szélesíti a választékot. A különféle segédeszközökből — szá­moló pálcákból, korongokból — elegendő van. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy év közben nem gyártunk majd éjszakánként a családi ma­nufaktúrában ilyen vagy olyan se­gédeszközt ... Vízfestékekből is bőséges a kínálat, de az már gon­dot jelent, hogy mivel fessenek a gyerekek. Hírlik ugyanis, hogy az ecsetkészítésre alkalmas mar­­hafülszőrből kevés van, s így az egyetlen hazai, Szegeden működő ecsetgyár termékein kívül rászo­rulunk a behoztalra Töltőtollból, golyóstollból lesz elég. A két tollnem párharcából egyértelműen az új került ki győz­tesen. Ezt igazolja az is, hogy míg évekkel ezelőtt csak literes üveg tintából ezernél több fogyott, ta­valy mindössze huszonhármat szállítottak az üzletekbe. A hagyományokkal való szakí­tást olykor a szükséglet diktálja. Sok helyütt kérik a pedagógusok a piros-kék színes használatát. Ma már kizárólag Indiában gyártják a duplaszínűt. Külön-külön vi­szont kapható piros és kék. In­kább csak a kereskedelemnek okoz gondot az, hogy az elégséges mennyiségű rajzlapból a kis, 10— 20 darabos csomagolások hiányoz­nak. Ragasztóból kevesebb fajta, de elegendő mennyiség van. Ta­valy kevés volt a rajztábla, az idén ez nem lesz hiánycikk. Favo­nalzóból kevesebb lesz, a mű­anyagvonalzó azonban pótolni tud­ja. Az iskolai körzőkészlet és szó­ló-körző beszerzése is jelenthet gondot, ebből évek óta kevesebbet gyártanak, mint amennyi kellene. Végezetül tegyük hozzá, hogy lesz mibe csomagolni a megvásá­rolt tanszereket. Divatos, prakti­kus iskolatáskákból, közel félszáz fazonban, 12 ezer darabot szállíta­nak a boltokba a kecskeméti lera­­katból. N. M. Ha nem is gyötör bennünkei forró napok hosszú sorozatával a nyár, azért mostanában mégis csak gyakrabban hajtunk fel egy­­egy pohár üdítő italt, mint pél­dául az „emberes” hónapokban. A gazdasági életben, konkrétab­ban az üdítőital-gyártásban en­nek olyan következményei van­nak, hogy — mivel a kereskede­lem több szomjoltó italt rendel — az ott dolgozóknak több | munkájuk. A Budapesti Likőripari Válla­lat tiiszajkéc'kei üdítő- és szeszes­ital-gyárának vezetőjével, Pintér Mihállyal folytatott beszélgeté­sünk során kiderült, hogy azér a Coca-Cola és a különféle Sztá' elnevezésű termékeik iránti nyá ri és egyéb évszakbeli kérésié között nincs akkora különbség mint a szóbanforgó időszakok át­laghőmérséklete között. A gyái 280 tagú kollektívájának és az automatizált berendezéseknek té­len is van mit csinálniuk, hi­szen az üdítőital-fogyasztás éve viszonylatban növekvő tendenciá mutat. A kécskei üdítőgyárban egyéb­ként három műszakos termeléssel állítják elő a Coca-Colát, a Sztár Narancs, Citrom és Tonic italo­kat, s naponta 200 és 400 ezer palaok közötti mennyiséget szál­lítanak el az ország öt megyé­jébe. Minden igényt ki tudnak elégíteni. Az első félévben 33 millió palack üdítő italt gyártot­gében már maga a felvételi vizsga. Ahol, ha nem is hiba­százalék nélkül, de azért a bi­zottság tagjai többnyire meg tudják állapítani a főiskolai jelöltek továbbtanulási alkal­masságát. E nézetet, azaz a „parttalan beiskolázás” elvét mások is hirdetik. Ügy gondolják, hogy csorba esik az oktatás min­denkit megillető demokratikus jogán akkor, ha a főiskolák és az egyetemek valamiféle szű­rőt állítanak fel, amelynek rostáján fennakadnak az al­kalmatlannak bizonyultak, a rosszul szereplők és netán más pályákra kényszerülnek, mint amit eredetileg maguk, vagy még inkább szüleik elképzel­tek. A nyugati oktatási intézmé­nyekkel való összehasonlítás egyébként is sántít. Francia­­országban, az NSZK-ban, vagy Olaszországban ugyanis a „mindenkit felvevő egyete­mek," nem kis anyagi ellen­szolgáltatást kérnek a tanul­mányokért. Magas a tandíj összege, drágák a tankönyvek, a tanszerek, tehát nem olcsó mulatság a tanulás felsőfokon. Lényegében tehát ez is egy gazdasági értelemben ható „szűrő”: a kevésbé tehetős szülök, munkások, egyszerű emberek nem képesek meg­fizetni gyermekeik tanulmányi költségeit. Vagy — mert ilyen is létezik — a hallgatók dol­gozni kényszerülnek tanulmá­nyaik végzése mellett. Nálunk viszont az állam vállalta magára az oktatás költségeit. Egy-egy egyetemi, főiskolai hallgató képzése több százezer forinttal meg­terheli az oktatási tárca költ­ségvetését. A tandíj a magyar diákok túlnyomó többsége szá­mára tehát inkább jelképes összeg, mint valós tehertétel; az ösztöndíjak rendszere pedig lényegében gondtalan diák­éveket tesz lehetővé. Elsősor­ban ezért ritka nálunk a ta­nulmányai mellett dolgozó diák; pedig bizony lenne egy­két olyan .szakterület, ahol hasznosítani tudnák néhány órás napi szabad idejüket. A lényegében ingyenes ok­tatás tehát gazdaságilag sem teszi lehetővé a „lemorzsoló­­dást” megelőző egy-két éves kísérletezést; a felvételi bi­zottság tagjainak azt kell mér-Három műszakban termelnek az üditőital-gyártó berendezések. tak, jó minőségben, számottevő vásárlói reklamáció nélkül. A tervet száz százalékra teljesítet­ték. A jó eredmény elérésében m # Szabó Benjáminná árukiadó egy Szegedre induló szállítmányt bo­csát útjára. (Tóth Sándor felvételei) segített a munkaverseny, a tíz szocialista brigád példamutatása. Közülük is kiemelkedett a Tisza, a Kossuth, a November 7. és a Május 1. kollektíva. Pintér Mi­hály gyáregységvezető örömmel mondta el, hogy az utóbbi évek­ben gyárrá fejlesztett kis üzem közössége jól összekovácsolod ott Ez már a tavalyi és az előtti vállalati' munkaverseny eredmé­nyeiben is megmutatkozott, ugyan­is a kécskei üzem mindkét esz­tendőben első helyen végzett az egységek közötti versengésben, s elnyerte a Szocialista Munka Gyára címet. Újdonság az üdítőital-gyárban, hogy az idén megkezdték a Cor­­nélius nevű, pultba szerelhető automatáik Coca-Colával való töltését. Ezeket a poharas üdítőt szolgáltató masinákat egyelőre még csak Budapesten alkalmaz­zák, de a jövőben az ország egyéb településein is lehet majd palack helyett poharas Coca-Co­­lát rendelni az eszpresszóikban. Tiszakécske fiatal ipari üze­mében a fejlesztés még nem fe­jeződött be. Az idén már üzem­be helyeztek egy korszerű labo­ratóriumot, s egyéb feltételek megteremtésével teszik még jobbá a termelés körülményeit. A. T. S. A Thököly utcaiak sérelme 3. oldal Hajósi törekvések 4. oldal Tudományos munka a főiskolán 4. oldal A telendő és a rádió jövő heti műsora 3. oldal Az építők helyeslik a minőségre ösztönző bérezést Tegnap délelőtt ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak elnöksége. Az első napiren­di pont keretében az építőipar­ban bevezetett, minőségre ösz­tönző bérrendszer hatásának ta­pasztalatairól szóló jelentést tár­gyalta meg — Laczi Endrének, az építők megyebizottsága titká­rának előterjesztésében. legelniük, hogy csak a tanul­mányok befejezésére is képe­sek kerüljenek be az intéz­mény hallgatói közé. Hiszen az elpazarolt évek pénzpocsé­­kolást is jelentenek S még egy pont. Volt már hazánkban egy korszak, ami­kor az állástalan diplomás fo­galma közhasználatú kifejezés volt: munkanélküli orvosok, tanítók, mérnökök versengtek alkalmi hólapátolásért, vagy egyéb munkalehetőségekért. Hogy akkor mások voltak a társadalmi és gazdasági felté­telek? Ez igaz. De tervezni, gazdálkodni a szükségletekkel, kalkulálni a következő évek, évtizedek munkaerőigényével a mi 'körülményeink között még inkább kell. Többek között azért is, hogy végzett diplomásként senkit ne érjen csalódás; és megtalálhas­sa hivatását az életben. Mert az a csalódás sokkal nagyobb, fájdalmasabb és „haszontala­nabb" lenne, mint az, amit esetleg most éreznek a vissza­utasítottak. Azok, akiket vi­szont szívesen várnak a szak­munkásképző intézetek taná­rai, hogy művelt, értelmes szakembereket képezzenek be­lőlük a népgazdaság, a társat dalom számára. P. M. 1 Emlékeztetünk rá,' hogy az építésügyi és városfejlesztési mi­niszter a múlt évben — a mun­kaügyi és a többi érdekelt mi­niszterrel, valamint' az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben — a munka minőségi színvona­lát növelő, ösztönző bérforma al­kalmazását rendelte el. Mégpedig — 1978. január 1-i hatállyal — először a kivitelező építőipari és az építőanyag-ipari ágazatokba tartozó állami és tanácsi válláia­­toknál. Az építők szakszervezete me­­gyebizottságának jelentése 5 vállalatnál — Bács megyei Állami Építőipari V., ÉPSZER V., Kis­kunhalasi Építőipari V., Bajai Építő- és Építőanyagban V. és Közúti Építő V. — szerzett ta­pasztalatokra épült Valamennyi érintett vállalatra jellemző, hogy az ösztönző bérezés bevezetését körültekintő, elemző, előkészítő munkával kezdték meg. Az ed­dig eltelt viszonylag rövid idő alatt általában az volt megfi­gyelhető, hogy a rendelet folya­matos és helyes gyakorlati meg­valósítása nagy feladatot ró a vállalatokra. Az azonban határozottan meg­állapítható, hogy a szakmájukat szerető és munkájukat becsület­tel yégző emberek helyeslik és támogatják a minőségtől függő differenciált bérezést. Sok min­den fordul meg azon, milyen követelményt támasztanak ön­magukkal szemben is a dolgozók. Tudva azt, hogy a maguk által előállított termékeknek, objektu­moknak saját maguk is felhasz­nálói. A második napirendi pont elő­adója Szabó Ferenc, a MEDOSZ megyebizottságának titkára volt. Jelentése a mezőgazdasági téesz­­ekben és szakszövetkezetekben létrehozott szakszervezeti alap­­szervezetek eddigi tevékenységé­ről szólt. Az említett gazdasági szervezetekben foglalkoztatott, bérből és fizetésből élő alkalma­zottak — amennyiben számuk el­éri vagy meghaladja a 25-öt — szakszervezeti alapszervezetet alakíthatnak. (Kisebb — de 5 főnél több — létszám esetén szakszervezeti csoportot.) A me­gyében jelenleg 36 mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetben, 22 szakszövetkezetben, és 11 társu­lásban van alapszervezet — 5000 szakszervezeti taggal, ami az állandó alkalmazottak 58 szá­zaléka. A mindössze 1976 óta alakult alkalmazotti ' alapszervezetek életképesek, lassan, de egyenle­tesen fejlődnek és vitathatatlan érdemük, hogy helyileg hozzájá­rulnak a szövetkezeti demokrácia kiszélesítéséhez. Az a törekvés, hogy még több gyakorlati segít­séget kapjanak az alapszervek — olyan sajátos feladatok elvég­zéséhez, mint a termelés segíté­se, munkaerő-gazdálkodás,- neve­lés, munkavédelem és szociálpo­litika, összességében az érdekvé­delem kérdéseinek mozgalmi el­látása. Harmadik napirendi pontként az SZMT-elnökség 1978. II. fél­évi .munkatervét fogadta el a testület. T. L

Next

/
Thumbnails
Contents