Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-15 / 164. szám
V.LAC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A ß VT 33 MILLIÓ PALACK. AZ ELSŐ FÉLÉVBEN AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 164. szám Ára: 90 fillér 1978. július 15. szombat üjf~“ ; í ” : Elnökségének felhívása Az enyhülés vívmányainak megvédésére, a hidegháború visszatérésének megakadályozására felszólító felhívás elfogadásával ért véget pénteken Moszkvában a Béke-vi J ágtanács Elnök, ségének négynapos ülésszaka. A Béke-világtanács évente ülésező 130 tagú vezető szerve a leszerelés témakörét és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit vitatta meg, meghatározta a nemzeti békemozgalmak és a béke-világmozgalom tevékenységének aktivizálását célzó intézkedéseket. Az ülésszak zárónapján elfogadott felhívásban az elnökség tagjai aggodalmukat fejezik ki az enyhülés jövőjét illetően, rámutatva, hogy az agresszív erők a hidegháború irányába próbálják visszatéríteni a nemzetközi kapcsolatokat. A Béke-világtanács elnöksége éppen ezért minden haladó békeszerető erőt felhív az enyhülés vívmányainak megvédésére. Üdítő italok öt megyébe Tiszakécskéről Füzetek, tollak, táskák Sem a vakációzó gyerekeket, sem szüleiket nem akarom megkeseríteni, de tavaly az iskolaév kezdetére 511 ezer ív — majdnem 2 ezer bála, azaz 20—21 tonna — kék csomagolópapír került Bács-Kiskun megye boltjaiba. Ha beszámítom, hogy ablaksötítésre, s más egyéb célra is használtak belőle, s csupán e mennyiség felét vélem füzetek, könyvek csomagolására fordíttatni, akkor is elrettentőén sok felesleges munkát pazarlunk a tanulók iskolai holmijainak borítására. Ugyanis már „föltalálták”- a színes füzetborítót, a keményfedelű könyvet, amire bőségesen elég a műanyagfóliából készült védőkötés, esztétikailag sem kifogásolható a csomagolás ilyetén kivitelezése — szinte hihetetlennek tűnik, hogy a tavalyihoz képest mégsem csökkent a kék csomagolópapír iránt a kereslet. Mindezt csupán érdekességként jegyeztem fel, amikor Vairga Andrással, a PIÉRT Dél-magyarországi Kirendeltségének kecskeméti lerakat vezetőjével beszélgettünk KÉSZÜLŐDÉS AZ ŰJ TANÉVRE a közeledő iskolai év tanszerellátásának jelenlegi alakulásáról. Elöljáróban arról a szinte lehetetlennek tűnő helyzetről is szó esett, hogy a kirendeltség 16 tagú raktári gárdájából jelenleg — különféle okok következtében — kilencen hiányoznak. Így a saját és két bérelt tehergépkocsijuk mellett — bár erre lehetőség nyílna — nem igényelhetnek további járműveket a szállítás meggyorsítására, hiszen nincs elég emberük. A nehézségek ellenére az iskolaszerek szállítása az üzletekbe folyamatos. Nem kis munka ez, hiszen a megye területén ezernél több helyre kell időben megérkeznie a táskákba szeptember elején kötelezően bepakolandó holmiknak ... Évek óta visszaköszönő nyár végi gond, hogy valami hiányzik ezek • A füzetcsomagokat rendezi a kecskeméti Stílus papír-írószer bolt raktárában Fejes Istvánná üzletvezető és Nép Lászlóné. Hétfőtől, hogy a torlódást elkerüljék, s idejében mindenki kényelmesen megvásárolhassa az iskolaszereket, 20 százalékos árkedvezménnyel árusítják a csomagokat. (Méhesl Éva felvétele) Egyetemi felvételik Mostanában kézbesítik a levélkihordók az izgatottan váró címzetteknek az egyetemi felvételi vizsgák eredményeiről szóló értesítéseket. A postás csöngetése sok fiatal számára örömet hoz; másokat viszont kellemetlen meglepetésként érint a borítékban rejtőzködő elutasítás. S amint a szülők is megtudják a kedvezőtlen hirt, nyomban meg is indul a családi vita a magyar felsőoktatás ügyes-bajos dolgairól, elsősorban arról: miért nem vesznek fel minden jelentkező fiatalt az egyetemekre, illet, letve főiskolákra? A közelmúltban egy fiatal ismerősöm — ugyancsak egy magát „jobb sorsra érdemesítő", elutasított, diák — arról tartott kiselőadást,, hogy milyen jó is azokban az országokban, ahol mindenkit felvesznek az egyetemekre, s legfeljebb majd lemorzsolódnak, akik nem bírják a tempót. így kellene tenni nálunk is, tette hozzá — máris elfeledkezvén arról, hogy a „tempó nem bírásának" első állomása lényeközül az üzletekből, még ha idejében is vásárlunk az új tanévre. Az idén remélhetőleg kevesebb hiánycikk lesz. Grafit és színes ceruzákból, radírokból bőséges a választék. A hazai termékeken kívül jelentős mennyiségű importáru is szélesíti a választékot. A különféle segédeszközökből — számoló pálcákból, korongokból — elegendő van. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy év közben nem gyártunk majd éjszakánként a családi manufaktúrában ilyen vagy olyan segédeszközt ... Vízfestékekből is bőséges a kínálat, de az már gondot jelent, hogy mivel fessenek a gyerekek. Hírlik ugyanis, hogy az ecsetkészítésre alkalmas marhafülszőrből kevés van, s így az egyetlen hazai, Szegeden működő ecsetgyár termékein kívül rászorulunk a behoztalra Töltőtollból, golyóstollból lesz elég. A két tollnem párharcából egyértelműen az új került ki győztesen. Ezt igazolja az is, hogy míg évekkel ezelőtt csak literes üveg tintából ezernél több fogyott, tavaly mindössze huszonhármat szállítottak az üzletekbe. A hagyományokkal való szakítást olykor a szükséglet diktálja. Sok helyütt kérik a pedagógusok a piros-kék színes használatát. Ma már kizárólag Indiában gyártják a duplaszínűt. Külön-külön viszont kapható piros és kék. Inkább csak a kereskedelemnek okoz gondot az, hogy az elégséges mennyiségű rajzlapból a kis, 10— 20 darabos csomagolások hiányoznak. Ragasztóból kevesebb fajta, de elegendő mennyiség van. Tavaly kevés volt a rajztábla, az idén ez nem lesz hiánycikk. Favonalzóból kevesebb lesz, a műanyagvonalzó azonban pótolni tudja. Az iskolai körzőkészlet és szóló-körző beszerzése is jelenthet gondot, ebből évek óta kevesebbet gyártanak, mint amennyi kellene. Végezetül tegyük hozzá, hogy lesz mibe csomagolni a megvásárolt tanszereket. Divatos, praktikus iskolatáskákból, közel félszáz fazonban, 12 ezer darabot szállítanak a boltokba a kecskeméti lerakatból. N. M. Ha nem is gyötör bennünkei forró napok hosszú sorozatával a nyár, azért mostanában mégis csak gyakrabban hajtunk fel egyegy pohár üdítő italt, mint például az „emberes” hónapokban. A gazdasági életben, konkrétabban az üdítőital-gyártásban ennek olyan következményei vannak, hogy — mivel a kereskedelem több szomjoltó italt rendel — az ott dolgozóknak több | munkájuk. A Budapesti Likőripari Vállalat tiiszajkéc'kei üdítő- és szeszesital-gyárának vezetőjével, Pintér Mihállyal folytatott beszélgetésünk során kiderült, hogy azér a Coca-Cola és a különféle Sztá' elnevezésű termékeik iránti nyá ri és egyéb évszakbeli kérésié között nincs akkora különbség mint a szóbanforgó időszakok átlaghőmérséklete között. A gyái 280 tagú kollektívájának és az automatizált berendezéseknek télen is van mit csinálniuk, hiszen az üdítőital-fogyasztás éve viszonylatban növekvő tendenciá mutat. A kécskei üdítőgyárban egyébként három műszakos termeléssel állítják elő a Coca-Colát, a Sztár Narancs, Citrom és Tonic italokat, s naponta 200 és 400 ezer palaok közötti mennyiséget szállítanak el az ország öt megyéjébe. Minden igényt ki tudnak elégíteni. Az első félévben 33 millió palack üdítő italt gyártotgében már maga a felvételi vizsga. Ahol, ha nem is hibaszázalék nélkül, de azért a bizottság tagjai többnyire meg tudják állapítani a főiskolai jelöltek továbbtanulási alkalmasságát. E nézetet, azaz a „parttalan beiskolázás” elvét mások is hirdetik. Ügy gondolják, hogy csorba esik az oktatás mindenkit megillető demokratikus jogán akkor, ha a főiskolák és az egyetemek valamiféle szűrőt állítanak fel, amelynek rostáján fennakadnak az alkalmatlannak bizonyultak, a rosszul szereplők és netán más pályákra kényszerülnek, mint amit eredetileg maguk, vagy még inkább szüleik elképzeltek. A nyugati oktatási intézményekkel való összehasonlítás egyébként is sántít. Franciaországban, az NSZK-ban, vagy Olaszországban ugyanis a „mindenkit felvevő egyetemek," nem kis anyagi ellenszolgáltatást kérnek a tanulmányokért. Magas a tandíj összege, drágák a tankönyvek, a tanszerek, tehát nem olcsó mulatság a tanulás felsőfokon. Lényegében tehát ez is egy gazdasági értelemben ható „szűrő”: a kevésbé tehetős szülök, munkások, egyszerű emberek nem képesek megfizetni gyermekeik tanulmányi költségeit. Vagy — mert ilyen is létezik — a hallgatók dolgozni kényszerülnek tanulmányaik végzése mellett. Nálunk viszont az állam vállalta magára az oktatás költségeit. Egy-egy egyetemi, főiskolai hallgató képzése több százezer forinttal megterheli az oktatási tárca költségvetését. A tandíj a magyar diákok túlnyomó többsége számára tehát inkább jelképes összeg, mint valós tehertétel; az ösztöndíjak rendszere pedig lényegében gondtalan diákéveket tesz lehetővé. Elsősorban ezért ritka nálunk a tanulmányai mellett dolgozó diák; pedig bizony lenne egykét olyan .szakterület, ahol hasznosítani tudnák néhány órás napi szabad idejüket. A lényegében ingyenes oktatás tehát gazdaságilag sem teszi lehetővé a „lemorzsolódást” megelőző egy-két éves kísérletezést; a felvételi bizottság tagjainak azt kell mér-Három műszakban termelnek az üditőital-gyártó berendezések. tak, jó minőségben, számottevő vásárlói reklamáció nélkül. A tervet száz százalékra teljesítették. A jó eredmény elérésében m # Szabó Benjáminná árukiadó egy Szegedre induló szállítmányt bocsát útjára. (Tóth Sándor felvételei) segített a munkaverseny, a tíz szocialista brigád példamutatása. Közülük is kiemelkedett a Tisza, a Kossuth, a November 7. és a Május 1. kollektíva. Pintér Mihály gyáregységvezető örömmel mondta el, hogy az utóbbi években gyárrá fejlesztett kis üzem közössége jól összekovácsolod ott Ez már a tavalyi és az előtti vállalati' munkaverseny eredményeiben is megmutatkozott, ugyanis a kécskei üzem mindkét esztendőben első helyen végzett az egységek közötti versengésben, s elnyerte a Szocialista Munka Gyára címet. Újdonság az üdítőital-gyárban, hogy az idén megkezdték a Cornélius nevű, pultba szerelhető automatáik Coca-Colával való töltését. Ezeket a poharas üdítőt szolgáltató masinákat egyelőre még csak Budapesten alkalmazzák, de a jövőben az ország egyéb településein is lehet majd palack helyett poharas Coca-Colát rendelni az eszpresszóikban. Tiszakécske fiatal ipari üzemében a fejlesztés még nem fejeződött be. Az idén már üzembe helyeztek egy korszerű laboratóriumot, s egyéb feltételek megteremtésével teszik még jobbá a termelés körülményeit. A. T. S. A Thököly utcaiak sérelme 3. oldal Hajósi törekvések 4. oldal Tudományos munka a főiskolán 4. oldal A telendő és a rádió jövő heti műsora 3. oldal Az építők helyeslik a minőségre ösztönző bérezést Tegnap délelőtt ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Az első napirendi pont keretében az építőiparban bevezetett, minőségre ösztönző bérrendszer hatásának tapasztalatairól szóló jelentést tárgyalta meg — Laczi Endrének, az építők megyebizottsága titkárának előterjesztésében. legelniük, hogy csak a tanulmányok befejezésére is képesek kerüljenek be az intézmény hallgatói közé. Hiszen az elpazarolt évek pénzpocsékolást is jelentenek S még egy pont. Volt már hazánkban egy korszak, amikor az állástalan diplomás fogalma közhasználatú kifejezés volt: munkanélküli orvosok, tanítók, mérnökök versengtek alkalmi hólapátolásért, vagy egyéb munkalehetőségekért. Hogy akkor mások voltak a társadalmi és gazdasági feltételek? Ez igaz. De tervezni, gazdálkodni a szükségletekkel, kalkulálni a következő évek, évtizedek munkaerőigényével a mi 'körülményeink között még inkább kell. Többek között azért is, hogy végzett diplomásként senkit ne érjen csalódás; és megtalálhassa hivatását az életben. Mert az a csalódás sokkal nagyobb, fájdalmasabb és „haszontalanabb" lenne, mint az, amit esetleg most éreznek a visszautasítottak. Azok, akiket viszont szívesen várnak a szakmunkásképző intézetek tanárai, hogy művelt, értelmes szakembereket képezzenek belőlük a népgazdaság, a társat dalom számára. P. M. 1 Emlékeztetünk rá,' hogy az építésügyi és városfejlesztési miniszter a múlt évben — a munkaügyi és a többi érdekelt miniszterrel, valamint' az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben — a munka minőségi színvonalát növelő, ösztönző bérforma alkalmazását rendelte el. Mégpedig — 1978. január 1-i hatállyal — először a kivitelező építőipari és az építőanyag-ipari ágazatokba tartozó állami és tanácsi válláiatoknál. Az építők szakszervezete megyebizottságának jelentése 5 vállalatnál — Bács megyei Állami Építőipari V., ÉPSZER V., Kiskunhalasi Építőipari V., Bajai Építő- és Építőanyagban V. és Közúti Építő V. — szerzett tapasztalatokra épült Valamennyi érintett vállalatra jellemző, hogy az ösztönző bérezés bevezetését körültekintő, elemző, előkészítő munkával kezdték meg. Az eddig eltelt viszonylag rövid idő alatt általában az volt megfigyelhető, hogy a rendelet folyamatos és helyes gyakorlati megvalósítása nagy feladatot ró a vállalatokra. Az azonban határozottan megállapítható, hogy a szakmájukat szerető és munkájukat becsülettel yégző emberek helyeslik és támogatják a minőségtől függő differenciált bérezést. Sok minden fordul meg azon, milyen követelményt támasztanak önmagukkal szemben is a dolgozók. Tudva azt, hogy a maguk által előállított termékeknek, objektumoknak saját maguk is felhasználói. A második napirendi pont előadója Szabó Ferenc, a MEDOSZ megyebizottságának titkára volt. Jelentése a mezőgazdasági téeszekben és szakszövetkezetekben létrehozott szakszervezeti alapszervezetek eddigi tevékenységéről szólt. Az említett gazdasági szervezetekben foglalkoztatott, bérből és fizetésből élő alkalmazottak — amennyiben számuk eléri vagy meghaladja a 25-öt — szakszervezeti alapszervezetet alakíthatnak. (Kisebb — de 5 főnél több — létszám esetén szakszervezeti csoportot.) A megyében jelenleg 36 mezőgazdasági termelőszövetkezetben, 22 szakszövetkezetben, és 11 társulásban van alapszervezet — 5000 szakszervezeti taggal, ami az állandó alkalmazottak 58 százaléka. A mindössze 1976 óta alakult alkalmazotti ' alapszervezetek életképesek, lassan, de egyenletesen fejlődnek és vitathatatlan érdemük, hogy helyileg hozzájárulnak a szövetkezeti demokrácia kiszélesítéséhez. Az a törekvés, hogy még több gyakorlati segítséget kapjanak az alapszervek — olyan sajátos feladatok elvégzéséhez, mint a termelés segítése, munkaerő-gazdálkodás,- nevelés, munkavédelem és szociálpolitika, összességében az érdekvédelem kérdéseinek mozgalmi ellátása. Harmadik napirendi pontként az SZMT-elnökség 1978. II. félévi .munkatervét fogadta el a testület. T. L