Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-14 / 163. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. Júliái 14. SZERVEZETT BETAKARÍTÁS - A SZEMVESZTESÉG CSÖKKENTÉSE Két gazdaság összefogott • Megóvj* • leraényt * károsodástól a szövetkezet gabonasilója, •■selyet • kecskeméti MEZŐGÉP épített. t Lelkiismeretesen kijavították a betakarító- és szállítógépeket az MSZB TSz szerelők (Pásztor Zoltán felvételei) A napokban kezdődött az aratás a kecskeméti Magyar—. Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben. A mostoha időjárás miatt a szakemberek igen nehéz betakarítást jósolnak. Fokozottabb szükség van tehát a kifogástalan felkészülésre és hatványozottabb munkára, a betakarítás egész folyamatában. KÖNYVESPOLC Erdősítés Hézagpótló erdészeti szakkönyv jelent meg az Akadémia Kiadó gondozásában: dr. Gál János és dr. Káldy József Erdősítés című közös műve. A 640 holdalas mű (338 ábra, 87 táblázattal) részletesen taglalja a mesterséges erdőfelújítás, erdőtelepítés-fásítás >— egyszóval az erdősítés —, a legújabb kutatási eredményeken alapuló elméleti és a korszerű technikai eszközök alkalmazását jelentő gyakorlati Ismereteket. □ □ □ A tíz fejezetre épített könyv részletei közül kiemelném azokat, amelyek megyénk erdősítési munkálnak a végrehajtásában igen fontos útmutatást adnak. Az erdősítésről átalában cfmű fejezetből megismerhetjük' az 1090-ig kidolgozott erdőállományfejlesztési programot. Ennek alapján Bács-Klskunban 51 ezer hektár új erdő létesül; az összes erdőtelepítésnek 20 százaléka Itt fog megvalósulni; 1990-re a megye erdővel borított területe él fogja érni az akkori országos átlagot (19,5 százalékot); jelenleg 14 százalékával az országos átlag (16,7 százalék) alatt van. A távlati terven belül megismerkedhetünk az V. ötéves terv feladataival, az erdők funkcionális megosztásával (termelési, környezetvédelmi , szociális, üdülési) jelenlegi állapotában és távlati megoszlásában. Tömören össze-. foglalja az erdősítés fejlesztésének feladatait. □ □ □ A Homokfásítás fejezetkörében a szerzők részletesen foglalkoznak a homoki erdőgazdasági tájakkal, azok éghajlati, domborzati, hidrológiai, termőhelyi és bloUkus tényezőkkel, a 'homoki erdősítés technológiájával — külön. kiemelve a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság által kidolgozott, mind biológiai, mind gazdasági szempontból eredményes technológiát, amelyet a megye legtöbb erdősítő szektora átvett és eredményesen alkalmaz napjainkban. Teljes részletességgel ismerteti a könyv — az Ültetvényes fatermesztés című fejezetében '— azokat a mesterséges erdősítési módokat, amellyel rövid vágásforduló alatt nagy fatömeget Iahet produkálni, A mélyültetés Intenzív nyárfatermesztés szempontjából nagy lehetőségek rejlenek a Duna—Tisza közötti Homokhátságon. Ebben a fejezetben tárgyalja a szennyvíztisztító faültetvények különböző formált, jelentőségét és hasznát — példaként megemlítve a kecskeméti kommunális szennyvíz elhelyezésének megoldását a Magyar—Szovjet Barátság Tsz öntözéses takarmánytermesztésében. Az urbanlzálódással zárt rendszerű állattartó telepek számának növekedésével egyre nagyobb szerepe lesz a szennyvíztisztító faültetvényeknek. mint a legolcsóbb beruházással megvalósítható hatékony megoldásnak. □ □□ A tizedik fejezetben a Környezetvédelmi fásítások címszó alatt a közel két évtizedes kutatási eredmények ismertetésével, kellő eligazítást ad erdősávók biológiai szerepének megítélésében mezőgazdának, erdőgazdának és vadgazdának egyaránt. A 'korszerű tervezési Irányelvek megadásával pontot tehet a környezetvédők és a közgazdászok közötti vitára, amely nem is a szükséges, vagy szükségtelen, hanem a hogyan és hol — 'kérdések tisztázatlan voltából ered. Megyénkben ezzel a kérdéssel többet kell foglalkoznunk, elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek igényel alapján. A könyv elolvasása után minden érdeklődő könyvespolcára ajánlva 'bátran állíthatom azt, amit a szerzők az előszóban megfogalmaztak: — Reméljük, hogy munkánk hasznos olvasmány lesz mind az erdészeti, mezőgazdasági gyakorlati szakembereknek, egyetemi hallgatóinak, mind pedig azoknak, akiket érdekel az erdősítés nagy ügye és annak szolgálata — bár más területen dolgoznak. Marschall Tamás az erdőfelügyelőség vezetője ‘•S:&:íwss;s mmmm EREDMÉNYEK ÉS GÖNDOK KISKUNFÉLEGYHÁZÁN Szakma, ami nincs Eredményes félévet zártak Kiskunfélegyházán, a Villamos Szigetelő- és Műanyaggyár 2. sz. gyáregységében. Termelési tervük 254 .millió forintot írt elő, ezt két és fél millióval túlteljesítették. Az eredmények a rugalmas gazdasági intézkedéseket igazolják, melyek a piac előrejelzett igényeit követve formálták, módosították a termelés szerkezetét. — Mi változott? — érdeklődtünk Ózsvári Lajos termelési Igazgatóhelyettestől. — A tervezettnél erőteljesebb Ütemet diktáltunk a hőre lágyuló, fröccsöntött termékeink gyártásában. Kihasználtuk a megnövekedett keresletet. Igyekeztünk alkalmazkodni a megrendelésekhez, ennek megfelelően menet közben Is módosítottunk az eredeti terven. Bakelit-technológiájukat szerénytelenség nélkül megilleti a rangos jelző: országosan is a legkorszerűbb. Egyedi helyet foglalnak el az építőiparban nélkülözhetetlen villamos szerelési Cikkek gyártásában, a házgyárakat is ők látják el műanyag alkatrészekkel. Műanyag rekeszeikben tejet, bort és üdítő italokat szállítanak. A műanyagok fontos szerepet játszanak az Iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben, ennélfogva tőlük is egyre több termék kibocsátását várják. Vajon eleget tudnak-e lenni a növekvő kívánalmaknak? — Egyik legnagyobb gondunk a fejlődési ütem gyorsítása, csökkenő létszám mellett. Ez csak úgy lehetséges, ha korszerűbb, termelékenyebb gépeket vásárolunk és még hatékonyabban használjuk ki meglevő berendezéseinket. Kulcskérdés az automatizálás, a célgépesítés. Kímélni a munkaerőt és még eredményesebben gazdálkodni a technikával. Ez irányú törekvéseink máris sikerrel jártak. A tavalyihoz képest kevesebb létszámmal, többet termeltünk. 1 Az idén 30 millió forintot költhetnek beruházásra, javarészét ezerszám- és termelőgépek vásárlására szánják. A műszaki fejlesztés ellensúlyozza a létszámhiányt, de az automatizálás sem pótolja az embert. A munkaerő helyzetének alakulása társadalmi mozgásokat is tükröz. — Nekünk ugyanis nem a fluktuáció miatt fáj a fejünk: nem kapunk utánpótlást Az egyik legrégibb üzemünk, a K— l-es, ahol szinte mindenki törzstag, sokan hamarosan nyugdíjba mennek. Bonyolítja a dolgot hogy szinte kizárólag nőket foglalkoztatunk. Régen sok asszony vállalta a három műszakot, a nagyobb kereset kedvéért. Ma viszont annyira kedvező a családok életszínvonala, hogy a feleség nincs ráutalva az ezer forintos többletre. Inkább oda megy, ahol kevesebbet fizetnek, de kényelmesebb a munkaköre. Az évenként mintegy 10 százalékos bérfejlesztések lassították valamelyest a létszám csökkenését, de megállítani nem tudták. • Van itt más is, ami útját állja a fiatalok megnyerésének. A műanyagipari szakma, csak „illegálisan” létezik. Nem szerepel a szakmai bértáblázatban. Elismertetése nem járt eredménynyel, pedig az ifjúsági parlamentektől kezdve, egészen a minisztérium szintjéig vitték a téma rendezésének sürgető kérését. Ez Kiskunfélegyházán 300 —350 dolgozót, országosan több ezer embert érint. Elhanyagolása érezhetően kihatott a beiskolázásokra: minimálisra csökkent a jelentkezők száma. — A szakmunkásképző intézet is megszünteti a képzést 1980- tól — mondja Eperjesi János, a személyzeti osztály vezetője. — Központilag rendelték el, nem lehet rajta változtatni. Most nekünk kell áthidald megoldást találnunk. Ha nem kapunk készen szakembert, magunknak kell nevelnünk. Persze ahhoz, hogy egy szakmát vonzónak találjanak a fiatalok, az kellene, hogy országosan is elismert legyen. — Milyen hátrányt jelent ez azokra nézve, akik ebben a szakmában dolgoznak? — A bértáblázat előírja, hogy mit érhet el egy szakmunkás, itt viszont a vállalat saját belátása szerint dönti el a besorolást. A gyáregységünkben dolgozó szakmunkások szerencsére nem érzik ennek hátrányát. Ezzel magyarázható a felnőtt szakmunkásképzés népszerűsége. Az elmondottak ellenére nagyon sok dolgozónk vállalja, hogy a munkája mellett a szakmunkás-bizonyítványt is megszerzi. Amíg a rendes szakmunkásképzés — a már említett okok miatt — alatta marad várakozásainknak, a • Évente 18 millió olajospalack készül az ÁFOR-nak. „házon belüli” képzésben nagyon szép eredményeket értünk el. • Szondi Sándorné kikészítő, tíz éve dolgozik az üzemben és most végezte el a 10 hónapos szakmunkásképző tanfolyamot. Miért? — Nekem csak nyolc osztályom van és szerettem volna, hogy képesítésem is legyen. — Megérte kitanulni egy olyan szakmát, ami hivatalosan nincs? — Nagyon nehéz volt, nagyon meg kellett érte - dolgozni, de megérte. Aki elvégezte, mindnek egy forinttal megemelték az órabérét. Igaz, (hogy ugyamtazt csinálom, amit azelőtt, mégis más. Sokkal johb érzés. A kislányom, most végezte a nyolcadik -osztályt, közgazdasági technikumba készül, 6 beszélt rá a tanulásra. Még segített is otthon, hogy több időm legyen tanulni. Szondiné örül is, hogy túl van a nagy próbatételen, közben a folytatáson is töri a fejét. Még nem határozott. Talán különbözeti vizsgát tesz és elvégzi a gimnáziumot. A dolgozók szakközépiskoláját is választhatja. Ide nagyon sok a jelentkező. Krupa Tóth Mária mos fejezte be a második osztályt. -Három műszak mellett nem megerőltető a tanulás? • Szondi Sándorné örül a szakmunkás-bizonyítványnak. • Szerelik az NDK-ból érkezeti korszerű fröccsöntő gépeket. — Nehéz, de meg lehet oldani. 1986-ban kerültem ide, mint tanuló, rá három évre szabadultam. Észrevették, hogy érdekel a szakmám és mindig felelősségteljesebb feladatokat bíztak rám. Jelenleg csoportvezető és műveztő-helyettes vagyok. Az a dolga, hogy beállítja a technológiát, elindítja a gyártmányt. A dolgozók folytatják, 9 Krupa Tóth Mária: „Észreveszik, elismerik az Iparkodást és a szorgalmat.” (Fényképezte: Méhes! Éva) amit elkezdett. Elméleti felkészültsége, gyakorlati tudásával is párosul, ezért állították kiemelt helyre. Elégedett ezzel, vagy még többre vágyik, esetleg éppen emiatt tanul? — Továbbra Is ezt a munkát szeretném végezni. Azért döntöttem úgy, hogy leérettségizem, mert a fejlődés csökkenti a fizikai megterhelés!; és egyre többet kíván tudásban. Családom nincs, most még megengedhetem magamnak, hogy az érettségi’ után, esetleg tovább tanuljak. Átalakul, változik a gyáregység és benne a doglozók is. A hagyományos fröccsöntő gépek mellé, folyamatosan érkeznek az újak. A K—l-es üzemben most szereltek fel hármat, az idén még 3 darab érkezik az NDK- ból, összesen 25-ön termelhetnek. Az újak közül már négyet kezel egy dolgozó, míg a régieknél minden gépre egy ember kellett. Lényegesen kevesebb a fizikai megterhelés, a teljesítmények viszont megugrottak 30—40 százalékkal. Az osztrák automata fröccsöntők már annyira korszerűek, hogy nem is kell melléjük ember. Hogy egészen pontosak legyünk, azért kell, csak kevesebb és annak sem az a dolga, hogy kiszolgálom, hanem felügyeljen. Ehhez szükséges a tudás, a nagyobb felkészültség. A szakma, amelyet „illegalitásba” kényszerített a bürokratikus merevség! ... Vadas Zsuzsa Szövetkezetünkben 900 hektár a búza vetésterülete. Emellett most már több éve a szomszédos Szikrai Állami Gazdasággal a gabona- és zöldségágazatban szakosított együttműködés alakult ki. így a két gazdaságban együttesen 1042 hektár gabona betakarításáról kell gondoskodnunk. Szövetkezetünkben az aratás nagyon szoros munkakapcsolatot követel a társágazatokkal, mert ugyanebben az időszakban megközelítően ilyen nagy a munkacsúcs a gyümölcstermesztésben, a hibridkukorica-címerezésben és a takarmánynövények betakarításában. Ezek összességében érzékeltetik azt az erőfeszítést, amely ennek az időszaknak a jellemzője. A termelőszövetkezet pártvezetősége és az Irányítása mellett működő három pártalapszervezet az aratás jelentőségének megfelelő munkát fejt ki a betakarítás egész folyamatában. A termelési agitáció május óta fokozatosan erre az eseményre irányult. Arra törekedtünk, hogy tetőfokát az aratás ideje alatt érje el. A felvilágosító munkának több formáját alkalmaztuk, ezek közül is a személyes jellegű agitáció került előtérbe: egyéni beszélgetéseken, tömegszervezetek ülésein, taggyűléseken, gazdaságvezetői tanácskozásokon, brigádgyűléseken, munkahelyi gyűléseken. A téesz gazdasági vezetésével egyetértésben a feladatok sikeresebb megoldását szorgalmaztuk és támogattuk az ésszerű munkaszervezési változtatásokat, valamint a következetes fellépést a lazaság és fegyelmezetlenség minden megnyilvánulása ellen. Munkánk alapjának tekintettük azt, hogy nemcsak közöltük a feladatokait, hanem valamennyi párttag és párton kívüli dolgozóval megbeszéltük. A szocialista brigádok egy része vállalásainak középpontjába az aratás sikeres lebonyolítását állította. A kombájnjavítás kezdetén az illetékes pártalapszervezet a javításban részt vevő kommunisták felelősségét, munkájuk jelentőségét hangsúlyozta. A téesz pártvezetőségének képviselője részt vett az aratási gépszemléken és a technológiai folyamatok mellett megbeszélte a tűz- és balesetvédelmi feladatokat is. Június második felében pártvezetőségi ülésen a növénytermesztési főágazat vezetője beszámolt a felkészülés fokáról, a várható feladatokról. Elemezte a párt-vezetőség azokat a hiányosságokat, amelyek az elmúlt években jelentkeztek. A gazdaságvezetéssel közösen határozatot hozott a pártvezetőség a folyamatos betakarítás megszervezésére, amelynek lényege, hogy az aratásra alkalmas időben a gépek egyetlen percet se álljanak. Ezt a váltás megszervezésével lehetett megoldani. Intézkedés történt az éjszakai gépjavításra és karbantartásra. A pártvezetőség úgy foglalt állást, hogy az alapszervezetek a taggyűléseken egyéni feladatokkal bízzák meg az aratásban részt vevő kommunistákat. összességében vállaljanak védnökséget a nyári betakarítás felett. A feladatmeghatározás tartalmazta a munkaköri kötelességen túl elvégzendőket is. Arra irányítottuk az aratásban részt vevő vezetők figyelmét, hogy messzemenően gondoskodjanak a dolgozókról, tegyék lehetővé a teljes kiszolgálást és szociális ellátást minden, betakarításban részt vevő szövet kését! dolgozó számára. Az erkölcsi ösztönzésen túl, a szemveszteség csökkentésére, az aratás meggyorsítására — a pártvezetőség javaslata alapján — a szövetkelet vezetősége cél jutalmakat tűsött ki. A nagy munka befejeztével a jártvezetőség értékeli azt a tevékenységet, amelyet a gyors és izem veszteségmentes aratás érdelében kifejtetitek a Magyar- Szovjet Barátság Tsz-ben. Méhes! Zoltán, az MSZiB Tsz pártvezétőségének titkára
