Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-14 / 163. szám

1918. július 14. • PETŐFI NÉPE • 9 Remsey szőnyeget tervez »Még egyszer ezt választanám 9V • Remsey Flór» dolgozik. Csigás szőnyeg (réssiet). Oobelinterv. (Hauer Lajos felvétele — K8) A szobát melegebbé, szebbé varázsolja a színekben gazdag, a mesék különböző alakjait, vagy egyéb képeket ábrázoló go­belin, amely gyapjúból, kézi szö­véssel készül. Művelése e szá­zad művészetében, klasszikus é» modern stílusban is mindinkább teret hódit. E művészeti ág egyik tehetséges fiatal, hazai képvise­lője Remsey Flóra, a Remsey művészcsalád legfiatalabb tagja. Nagyapjá, apja festőművész. Fló­ra az Iparművészeti Főiskolán gobelin- és szőnyegtervező sza­kon kapott diplomát. ötéves korától számítja „pá­lyafutását". Először festő akart lenni. Üres óráiban rajzolgatott, és nem is rosszul. A papa, mint minden szülő, Ismerősöknek, ro­konoknak büszkén mutogatta a gyermek rajzalt. A család egyik barátja felismerte tehetségét, s igy jellemezte a „műveket”: „erős dekoratív hajlam, textiles látásmód, festői vonal érződik Flóra rajzain". És az általános iskola után a Képző- és Iparművészeti Gimná­ziumban érettségizett. A főis­kolára azonban várnia kellett. Harmadik nekifutásra sikerült csak a felvételije. A közben eltelt két év sem maradt kihasználat­lanul. Egy évig az Iparművésze­ti Vállalat szövőüzemében, egy évig a Kispesti Textilgyárban dolgozott. Szülei is sokat segítették ta­nulmányaiban. A vizsgaidőszakok alatt édesanyja, aki rajzol, báb­figurákat készít, segített neki, virrasztóit, ha kellett. Flóra igy vall a szüleiről: „Emberileg is mellém álltak. Mindig kicserél­tük véleményünket. Nemcsak az én munkámat, hanem az övékét illetően is. Művész szülőkkel fia­tal művész ilyen jó viszonya rit­kaság." Munkáiban a látható világ ele­mei sorakoznak: például őzike, csiga, gomba, virágok, mesebeli házacskák, kavicsok. Erősen sti­lizál, a formákat tömöríti. Űjab­­ban a csillagokat, a csillagvilá­got jeleníti meg művein. Alko­tásai érzelmekben gazdagok. Remsey Flóra művészetének lé­nyege, saját maga szerint: örö­met, gyönyörűséget okozni. Mesebeli figurái nemcsak az apróságoknak, a felnőtteknek is készülnek. Hiszen a>felnőttek is igénylik a csodát, a varázslatot. Sok gondolata, elképzelése van. Mindezek megvalósítására a nap huszonnégy órája is kevés lenne. De szeretett munkáján kívül mást is szívesen csinálna. Pél­dául filmet, bábszínházát. Sze­retne meséket Írni, és rajzaival illusztrálni. (Az Élet és Irodalom című hetilapban, több ízben ta­lálkozhatunk Remsey Flóra gra­fikáival.) Nemrégiben Dunaújvárosban nyílt kiállítása. Olyan sikerrel, hogy meghosszabbították. És aki elment, megnézte, láthatta Rem­sey Flóra „életművét" a kezdet­től mostanáig. A „folytatást" mi is kíváncsian várjuk. Sz. J. Neon világi tás, pasz­tellszínű nylont dg -göny, puha fotelek; csend, nyugalom, A kölcsönzőpult mö­gött ötven év körüli kontyos, kedves asz­­szony hallgat odaadó figyelemmel egy sza­pora beszédű fiata­labbat; ' — A kis betyár. Imádja a meséket. Állandóan nyaggat, hogy ólvassak neki hangosan. Mondom; Zsol'tikám, 'hiszen te Is tudsz már olvasni! — Én azt tanácso­lom, ne engedjen. Ne kényeztesse el a gye­reket, meg kell küz­denie neki is a be­tűkkel. Különben so­ha nem lesz belőle önállóan olvasó em­ber! — válaszolja nyugodt-megfontol­­tan Horváth István­ná. a kiskunhalasi városi-járási könyvtár munkatársa, aki több más mellett a Szocialista kultú­ráért kitüntetés tulajdonosa. Az olvasóknak — fiatalabbaknak és idősebbeknek egyaránt — csak „Etelka néni.” * Földmunkás családban; kemény világban nőtt fel. Édesapja tizen­­kilences (kommunista volt. Az alig húszéves fiatal lány számára 1945-ben egy percig sem volt két­séges, hová kell állnia, mit kell tennie. 1945, május 1-én belé­pett a kommunista pártba. Hor­váth Istvánné azok közé tartozik, akik a fényes szellők időszaká­ban indultaik lelkes-fiatalon, ne­héz és felelősségteljes feladatok­kal, pártmegbízaitásokkal. Akik cselekvőén élték végig a szocia­lizmus alapjait lerakó Magyar­­ország történelmének számtalan nehéz próbáját. 1956-ig — kis­lánya születéséig — a kiskun­­halasi, majd a kecskeméti párt­iskolán dolgozott. 1962-ben ismét munkába állt, a kiskunhalasi vá­rosi-járási könyvtárban. Tizenhat év telt el azóta. — Nem tudtam én még akkor, hogy miben rejlik a könyvtárosi munka lényege. A külső szemlé­lőnek Ismeretlen feladataink egy része. Talán el sem tudják kép­zelni, hogy mi dolga lehet egy könyvtárosnak az olvasáson kí­vül. Pedig hát... Néhány hó­nap alatt megszoktam és meg­szerettem ezt a helyet; Mikor fő­nökeim meggyőződtek arról, hogy alkalmas vagyok, és valóban ezen a pályáin akarok maradni, isko­lába küldték Szegedre. Kitűnő minősítéssel szereztem középfokú könyvtárosi képesítést. Mindig szerettem tanulni. Szívesen vé­geztem — nem egészen fiatal fej­jel — az egyéves könyvtárosi­­pszichológiai-pedagógiai szaktan­­folyamot is Budapesten. Kedvelem a szakmámat: könyvek közt él­ni, emberekkel foglalkozni. Néha kétségbe esek, hogy ml lesz ve­lem, ha nyugdíjba kell menni. Pedig érzem; időnként már fá­radt vágyók. Kicsit elhallgat, majd így ■folya­tatja: — Igyekszem minél jobb em­beri kapcsolatot kialakítani az olvasókkal. Van, aki a személyes problémáit is elmondja. Sokat jelent egy őszinte, érdeklődő kér­dés, egy barátságos mosoly. Visz. szakapom tőlük ezt az érdeklő­dési, közvetlen, emberi megér­tést. Amikor a férjem meghalt — a kijevi repülősZerencsétlenség­­nél — meghatódottan éreztem a részvétüket, segítségüket. • • •/ — Milyennek látja az olvasó­kat, szakmai szempontból? — Hogy valakit igényessé ne­veljünk, azért nem egyszer na­gyon meg kell küzdeni. Ez nem kenyérbclt, ahová muszáj be­menniük az embereknek. Meg kell dolgozni azért, hogy egy fi­zikai dolgozó fiatalember ne csak a krimit, vagy a tudományos fantasztikus Irodalmat szeresse. Volt egy Idős tanyai asszony, aki vllágéletében csak mesét ol­vasott. Amikor kifogytak az őt érdeklő mesék, rábeszéltem, hogy vigye ki Móricz Hét krajcárját. Legközelebb elmondta, hogy ilyen szépet még sohasem olva­sott. Azóta más hasonló szépiro­dalmat Is szívesen forgat..-. — Egy nap kivételével este nyolcig dolgoznak a könyvtárban. Hogyan tudta összeegyeztetni a családnak és a munkahelynek szánt idejét? — A lányom sokat járt Ide. Téblábolt, segített, ismerkedett a könyvek világával, az olvasókkal. Most negyedéves magyar—könyv­tár szakos bölcsész. Nyáron itt dolgozik nálunk. Örülök, hogy ezt a szép pályát választotta. Ha most tizennyolc éves lennék, és újból kezdhetném az életet, én is még egyszer ezt választanám. Posvánei Etelka Mi újság nálatok? V'WoWoY^VtWiVAV.V.V.V.V.ytV.VAW^ \ üi/es nyíltól .1/ űrhajói kéta — mint szilárd üzemanyag alkalmazása esetén — égéskam­rává, hanem a robbanás csupán a rakétaszerkezet egyik elszige­telt részén, az égéskamrában kö­vetkezzék be. Ebben az esetben ugyanis csupán az égéskamrát kell megfelelően vastag fallal el­látni. Végül folyékony üzem­anyag alkalmazásával a hajtó­anyag megfelelően adagolható. A robbanás tehát nem egyszerre következik be, s az égés szabá­lyozásával a rakéta teljesítmé­nye tetszés szerint változtatható. DR. ROBERT HUTCHINS GODDARD professzor a rakéta egyik jelentős amerikai tudomá­nyos kutatója. Mint a worches­­teri (USA) Clark egyetem fizi­kai laboratóriumának vezetője, A századfordulótól a folyé­kony hajtóanyag bevezetésével a rakétakutatás új fejezete kezdő­dött. FORRADALOM A RAKÉTA­­KUTATASBAN. — AKI NEM SZERETI A NYILVÁNOSSÁGOT. — goddard Meglepő kí­sérlete. CIOLKOVSZKlJ volt az első, aki a rakétánál az addigi szilárd hajtóanyag — főleg puskapor­féleségek — helyett a folyékony üzemanyag használatát javasolta. Miben áll ennek előnye? Ha a rakéta kétfajta folyékony halmazállapotú üzemanyagát kü­­lön-külön tároljuk, az üzemelte­tés sokkal veszélytelenebbé vá­lik. Továbbá: lehetőség nyílik arra, hogy ne váljék az egész ra­9 A száguldó GODDARD-rakéto. (Korabeli fantáziarajzról) először a gázok kiáramlási se­bességét tanulmányozta. Hatévi munka után, 1918-ban lezáródtak a legalkalmasabb rakétaformára vonatkozó kísérletei. Ezután ar­ról kellett döntenie, hogy meg­­felelőek-e a célnak az akkor használt puskaporos rakéták? A worchesteri egyetemen a kísérletek csendben folytak, GODDARD minden információt megtagadott. Az újságírók gyak­ran légből kapott interjúkat állí­tottak össze róla, ilyen hangza­tos címekkel: „Távolról irányí­tott puskaporos rakéta”, „A lé­gitorpedó”, „A Hold-rakéta”. GODDARD kísérletei valóban korszakalkotók voltak és ezek során a szilárd hajtóanyagokról teljesen lemondott. Tüzelőanya­gul két folyadékot, a benzint és a folyékony oxigént választotta. Újat alkotott GODDARD a ra­kéta formáját illetően is. A ré­gebbi formánál ugyanis a súly­pont a rakéta közepére esett, a hajtóerő pedig jóval emögött, a rakéta alján volt. Ily módon könnyen előfordulhatott, hogy a rakéta átbukik. Gondoljunk az ujjúnkra helyezett ceruzára, me­lyet felfelé próbálunk tolni. Ezért GODDARD a hajtóerő támadási pontját minél előbbre igyekezett helyezni, az üzemanyagtartályo­kat pedig az égési tér alá sze­relte fel és ezzel a rakéta súly­pontja messze hátra helyeződött. A robbanóerő tehát nem tolta — mint az előbbi, ceruzával kapcsolatos hasonlatunknál —, hanem húzta a rakétatestet. Ez­zel a feltaláló az átbukás veszé­lyét kerülte el. 9 A szállítórakéták őse, az első folyékony üxemanyagú GOD­­DARD-rakéta, mely 1986-ban 96 métert repült. Mellette a felta­láló, dr. ROBERT GODDARD. A különös alakú, már folyé­kony üzemanyaggal működő ra­kétával 1926. március 26-án ke­rült sor az első kísérletre. Haj­tóanyagul — mint említettük — GODDARD folyékony oxigént és benzint használt. A kétféle üzemanyagot az előbb ismerte­tettek szerint, egymástól elkülö­nítve helyezte eL Az égéskam­rát csővezetékek kötötték össze a tartályokkal és az adagolást szelepek végezték. A kísérlet sikerrel járt, GOD­DARD rakétája 56 métert repült. (Folytatása következik.) A címben megjelölt kérdést tettük fel úttörőknek és vezető­iknek, hogy számot adhassunk ezen a helyen, hol vannak, mit csinálnak, hogyan készülnek a következő mozgalmi évre a me­gyénkben élő kék- és vörösnyak­­kendősök. • Az elmúlt mozgalmi esztendő­ben a legtöbb tudósítás Póhiról érkezett, kereken ■ ötven levelet kaptunk a csapat tagjaitól. A ki­tüntetett csapatnál — úgy tűnik — szorgalmasak a krónikások: a nyári szünet Idején is folyama­tosan kapjuk a beszámolókat. Az elmúlt napokban kedves vendég érkezett hozzájuk, a Magyar Te­levízió népszerű műsorának, a Tízen Túliak Társaságának szer­kesztői keresték fel őket. A ri­asztólánc segítségével valóban percek alatt az iskolába érkezett egy raj, hogy a kérdésekre sor­­ra-rendre válaszoljanak. Páhiban esztendők óta sikerrel bonyolít­ják le a tankönyvek cseréjét au­gusztus utolsó napjaiban (a gon­dosan megóvott tankönyveket a következő évfolyamok úttörőinek adják át), erre az eseményre is­mét eljönnek majd a TTT szer­kesztői, hogy ország-világ lássa: így kell takarékoskodni, ilyen ésszerűen, ahogy Páhiban csinál­ják! • A halasi járás úttörői nagy­szerű dolgokat újságolhattak: há­rom helyen táboroznak, Kunfe­­hértón, Bélapátfalván és Bala­­tonakalln. Amikor ezek a sorok megjelen­tnek, a Kunfehértói Állami Gaz­daság nagycsaládos dolgozóinak gyermekei, összesen száztízen nyaralnak a néhány éve létesített faházas táborban. A mozgalmi keretek között rendezett tábor nagyszerűsége abban van, hogy négy, sőt öt testvér nyaral együtt, fürdik a közeli tóban. Okét a zsanai és borotai úttörők követik, részükre napközis tá­bort tartanak. Jánoshalmi úttörők népesítik be a bélapátfalvi tábort, száz­­húszan — holnap váltanak, vár­ják a Kelebláról érkezőket. Balatonakallban elkészült a konyha épülete, a halasi járás úttörői — most éppen a klsszál­­lásiak, nagyszerűen érzik itt ma­gukat! • Tíz kiválóan dolgozó ifjúvezetőt ért a jutalom a kecskeméti úttö­rőházban, hogy augusztusban mehet Csehszlovákiába, Brnóba táborozni! Az ifik vezette lakó­telepi úttörőfoglalkozások is nagyszerűen beváltak, a Lenin­­városban Almást Joli és Gelsi Márta, illetve a Széchenyiváros­­ban Csirkavics Erzsi és Csorba Ica ügyesen vezeti a foglalkozá­sokat! • Az úttörőház csinosítása befe­jeződött — még a takarítás nagy munkája van hátra. A mozgalmi év kezdetére szélesre nyitják a kapukat előttetek! • Orgoványról küldte az Úttörő­életnek levelét Pólyák László pajtás. Laci jól tanul — most indul a hetedik osztályba —, és eldöntötte, hogy pilóta lesz! Ügy tűnik, komoly a döntés, mert kapcsolatot keres a repülés ba­ráti körével. Kérését illetékesek­nek továbbítottuk, ahonnan majd értesítést kap, mi a teendője, hol, mikor jelentkezzen. • Értékes, szép levelet kaptunk a hetedikes, kecskeméti Dakó Esztertől, aki részt vett az út­törők I. országos hagyományőrző találkozóján, Vaján. Mindössze harminchat őrsveze­tő kapott meghívót Vajára, olya­nok, akik csapatuknál munkál­kodva hagyományokat kutattak fel, majd ezeket továbbfejleszt­ve élővé tették valamennyiük számára. Az ötnapos ünnepség során a pajtások „kincskeresőre^’ indul­tak. A vajai várkastély előtt díszruhás kurucok várták őket, akik a zárt kapukat varázsos erejű hagyományőrző kulcsok se­gítségével nyitották ki, tárták szélesre a pajtások előtt. A Ha­gyományőrző Úttörők Múzeumát együtt tekintették meg. Másnap haditanácsot ültek a kurucok, ~és úgy döntöttek, hogy megtámadják a közelben táboro­zó labancokat! A hadijátékot va­lamennyien nagy élvezettel néz­ték, hiszen Rákóczi katonái győz­tek! Jutott idő a tiszacsécsel Mó­­ricz-szülóház megtekintésére, ott lehettek Tarpán, a kurucok zász­lóbontásán is. Tivadaron a záró tábortűznél lengyel hagyomány­­őrző pajtások tartották a búcsút A hagyományőrző őrsvezetők — közöttük Dakó Eszter — vé­gigjárhatta Szatmár és Bereg történelmileg nevezetes útjait Nagyszerű volt, további munká­ra serkentő! t A bajai úttörőház hagyományos nyári játékot hirdetett. (Mindig sokan élnek a játéknak ezzel a formájával). Az úttörőház kiírása a nyári szünet idejére szól, lényegét a következőkben látjuk. Az alkalmi közösségekbe tö­mörült kisdobosok és úttörők a bőségesen kínált feladatjavasla­tok között válogathatnak; mehet­nek moziba, indulhatnak gyalog­túrára, rendezhetnek különféle ve­télkedőket, indulhatnak az úttö­rőház által meghirdetett pályá­zatokon, foglalkozhatnak a kis­dobosokkal. Tevékenységüket az ifik, a felnőttvezetők, a pedagó­gusok, szülők igazolják. Az összegyűjtött pontokat — annak dokumentációját — szep­tember 10-ig kell az úttörőházba eljuttatniuk — egész napos pé­csi kirándulást szerveznek ré­szükre, illetve a kevesebb pon­tot gyűjtők között is értékes ju­talmakat osztanak ki. Két esztendővel ezelőtt alakí­tották ki táborhelyüket Kápta­­lanfüreden a bajai járás úttörőL Kezdetben sátorokban — most csinos kis faházakban. Ezekben a napokban a dávodi és érsek­­csanádi úttörők laknak benne. Kirándulásaikat, túráikat a tábor továbbépítésével színesítik, hiszen hosszú évegik tervezik ittlétüket. Ha az időjárás kedvező lesz, ví­zibiciklizni is fognak a Balaton­ban! • Pajtások! Várjuk további be­számolóitokat, leveleiteket, ame­lyekben a táborozásról, nyara­lásról írtok. Egyben köszönjük az Úttörőéletnek küldött szép képeslapokat. Selmed

Next

/
Thumbnails
Contents