Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-12 / 161. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. Jdllu* 18.

TOVÁBB FOLYIK A KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZKUTATÁS

Az ország szőlő- és gyümölcsöskertjeként szokták emlegetni megyénket, s nem ok nélkül, hiszen az évente előállított nemzeti termékmennyiségben a fontos mezőgazdasági ágazat produktumának nagy hányadát szűkebb hazánk földművelői termelik meg. Bács- Kiskun „besorolásán" mit sem változtat, hogy fejlődik az ipara is, s a termelésének forintban meghatározott értéke már utolérte a mezőgazdaságét. S minden bizonnyal az is élni hagyja a metaforikus elnevezést, a köztudatban, hogy mintegy másfél évtized alatt helyet „csinált" magának gazdaságunk szerkezetében a kőolaj- és földgázbányászat, s jövője van a Kiskunságban.

Termel a halasi szénhidrogénmező

Olajkutak a pajzson

Ha Bács-Kiskun térképére tekintünk, a piros határvonallal körülrajzolt terület leginkább egy pajzsot juttat eszünkbe. A szabálytalan pajzs alsó részén — a megye déli felében, a kiskunhalasi járásban — „bólogatnak” az olajkutak szivattyúi, amelyek olyan megszokott látványosságai- 1 vá váltak már a tájnak, mint hajdan a szélmalmok lehettek.

Tizennégy esztendővel ezelőtt kezdtek el kutatni Bács-Kiskunban szénhidrogénmezők után, s a keresést még ma sem fejezték be. Ez ideig Szánkót, Tázlárt, Kömpöcöt, Bugacot, Mélykútat, Jászszentlászlőt, Izsákot, iPálmonos toriát és más településeket jegyeztek föl a kikémlelt területek listájára. A kutatások sikerrel jártak, Szánk és Tázlár neve ma mór egyet jelent a gáz- és olajbányászattal.

Az utóbbi települések határában elént feltárási eredményekből latina következtettek, hogy Kiskunhalas közelében is szénhidrogéneket tartalmazó földtani szerkezet található a mélyben. A felszíni geofizikai, szeizmikus és gravitációs kutatási eljárásokkal pontosain kimutatott mélyszerkezetek közüli, először 1967-ben a Halastól délre eső terület fúrásos feltárását kezdték meg. Ott földgáztelepekre bukkanták. A kiskun város északkelét! részén

1974-ben végezték el az első kutatófúrásokat. Jelentős vastagságú kőolaj- és földgáztelepekre leltek. A kutatáskor egy hat milliméter átmérőjű fúvókén napi 68 köbméter kőolaj jött a felszínre. A kutató fúrásokat a múlt év végére fejezték be a halasi szénhidrogénmezőnek ezen a részén.

A földtantudósok kiderítették, hogy a város mellett északi irányban, a mélyben elterülő szerkezetrész i legidősebb alakzatai ópaleozós korú, 200 millió évesnél is idősebb átalakult kőzetek.

• Az Üzembe helyezett KM—1-es mérőállomás berendezéseinél Ivánesics Sándor üzemvezetőhelyettes magyaráz.

Ezekre miocén korú, tehát 10—25 millió évvel ezelőtt keletkezett üledékes kőzetréteg ' települt, amely felett viszont fiatalabb meet enceüledékek rakódtak le. A kőolajat rejtő zóna 1860 és 2140 méter közti mélységben van a tenger szintje alátt. A halasi cseppfolyós 'kőzet színe fekete, illetve sötétbarna, s a minősége jó.

Próbatermelés és művelési terv

Ez év június 28-án ünnepélyesen üzembe helyezték a kiskunhalasi szénhidrogénmezőt, Illetőleg a tervezett négy közül az első mérőállomást és a Szánkkal, s ezáltal az országos rendszerrel összekötő szállító csővezetékszakaszt. Az ez évi termelés egyelőre kísérleti jellegű. Ennek során kell a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat szakembereinek feldolgozni a majdani művelési terv elkészítéséhez szükséges megfigyelések eredményeit. Mindenekelőtt még pontosabban meg kell határozniuk az olajtároló teret és a szénhidrogénvagyonit, s e célból kőzetflzlkai vizsgálatokat végeznek. A várostól délre eső területen ezzel párhuzamosan tovább folytatják a kutatást.

A próbatermelés jelenlegi szakaszában a halasi olajcsapdarendszerről szerzett ismeretek gyarapítása a kitermelők fő célja, de az Idén nyerendő 20 ezer tonna ásványolaj sem elhanyagolható érték. A tervek szerint. pár év múlva elérik ennek a

mennyiségnek a tízszeresét. A földgázkitermelés üteme várhatóan évi 70 millió köbméter lesz majd. A kiskunhalasi szénhidrogénmező — bár holmi kuvaiti lelőhelyekkel nem vetekedhet — a népgazdaság ásványolaj- és földgázszükségletének kielégítésében jelentős lesz.

Másfél milliárdos beruházás

A halasi kőolaj- és földgázipari létesítmények beruházási programját 1977 végére állították öszsze. Az 1,5 milliárd forintos befektetés célja a mező üzemszerű termelésbeállítása, a gazdaságos bányászáshoz szükséges feltételek megteremtése és a kiszolgáló, valamint a szociális létesítmények fölépítése.

Az előrelátó tervezés révén a már üzembe helyezett kísérleti termelő berendezéseket úgy készítették él, hogy azok véglegesen is megfeleljenek rendeltetésüknek. A felavatott KM—1 jelzésű mérőállomás, amelyet alig több mint fél év alatt hoztak létre, néhány évig még különleges feladatot lát el: ott gyűjtik össze a mezőben termelt összes folyadékot, és onnan szállítják el a végleges főgyűjtői berendezések elkészüléséig.

A kun várostól délre található földgázlelőhelyen a jövő év őszén kezdik el a termelést. Az ottani beruházás csak mintegy 50 millió forintot igényel, a pénzeszközök nagyobbik részét az északkeleti gázsapkás olajmező klbányászásához használják fel.

A kőolaj mérését és gyűjtését szolgáló rendszert a Szovjetunióban alkalmazott, korszerű és viszonylag olcsóbb szputnyik szisztéma alapján dolgozták ki. Területi gyűjtő- és mérőállomásokat létesítenek, amelyek kezelők nélkül is biztonságosan működnek. A halasi olajmezőn születő üzemrészekben tisztítják, szállításra előkészítik majd a szénhidrogéneket.

A következő tervidőszakba áthúzódó nagy beruházásban a megyei vállalatok közül a Kecskeméti Közúti Epitő, a Kiskunhalasi Építőipari és a Dél-Bács megyei Vízmű Vállalat vesz részt, segíti a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalatot.

Halas, az olaj város

A kiskunhalasi termőföld holdja alig ér többet 4 aranykoronánál. Ám ha a város új kincseit, a mélyben rejtőző kőolajat és földgázt is beszámítanánk, magasabbra kellene értékelnünk a futóhomokos, gyér növényzetű határt. A felszín feletti természeti környezet visszatartotta a fejlődésben a települést évszázadokon át, de most a helybeliek joggal remélik, hogy a felszín alatti adottságok kárpótlást nyújtanak.

Kedvezően hat a város fejlődésére a szénhidrogén-bányászat, szerencsés adottság, hogy a lelőhelyek közvetlen közelben vannak. A Halas lakóházait és ipari üzemeit olcsó fűtőanyaggal ellátó gázvezeték első szakaszát már az idén, szeptemberig megépítik. A jövőbe nézve a gáztüzelési lehetőség az ottani mezőgazdasági üzemek szempontjából sem közömbös. A megyét majdan átszelő szállítóvezeték mentén kisebb települések korszerűsödését Is elősegíti bizonyára a halasi szénhidrogénkincs. Az érdekelt mezőgazdasági üzemeknek a terveik készítésénél már most figyelembe kell venniük a távlati lehetőségeket a megépítendő Halas—Baja vezeték mentén is. A. T. S.

Kenyérellátási gondok Akasztón

A kiskőrösi járás több minit négyezer lakost számláló településéről, Akasztóról fordult szerkesztőségünkhöz közérdekű panaszával Csaba Sándor tanácstag. Leveléből a következőket tudjuk meg:

A községben tarthatatlan állapotok uralkodnak a sütőipari termékek ellátását Illetően. Reggelenként hosszú sorokban állnak az emberek az üzletek előtt, s várják a kenyeret, meg a péksüteményt — még délelőtt 9 óra tájt sem kapható ez az alapvető élelmiszer. A szállítási zökkenőt a gépkocsi hiányával magyarázza a sütőipar, de a mennyiséggel is adós, hiszen délutánra már elfogy az áru. Persze a zavarok abból is adódnak, hogy a helyi kereskedelem nem mérd fel a lakosság reális igényeit. Ez a tehetetlenség és szervezetlenség „eredményezi”

aztán, hógy nap minit nap sok családiban nem tudnak reggelizni Idejében, a délután munkából hazatérőknek pedig a kenyér, kifli, zsemle stb. nélküli vacsorára kell szinte rendszeresen felkészülniük.

Mint Informátorunk közli, a helyi tanácsülés előtt már többször elhangzott az ilyen tartalmú bejelentés, de eddig semmilyen hatással nem járt.

Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi ellátás helyi felelőseinek és az illetékes sütőipari cégnek az erejét meghaladja a szükséges intézkedések megtétele — legalábls a tényékből erre következtetünk —, az akasztóiak jogos gondjainak mielőbbi orvoslása érdekében ezúton kérjük fel a megyei tanács vb kiskőrösi járási hivatalát I

Érdemes-e papírt és

A 'takarékos gazdálkodás egyik fontos módja a meglevő tartalékok hasznosítása. Ezt' végzi az ipar akkor is, 'ha például olyan

1. érmékből készít új alapanyagot, mely a már egyszeri, többszöri felhasználás után fölöslegessé vált, hulladék lett. Arra a papirés vasmennyiségre gondolunk ezúttal, melynek szervezett összegyűjtésével a MÉH foglalkozik.

Mint tudjuk, ez a vállalat minden évben valamilyen akció keletében ösztönöz a gyűjtésre — az ennek során kapott sorsjegyek birtokában értékes nyereményekhez is juthatnak a szerencsésebbek —, de dobozokat, újságpapírt és vashulladékot ettől függetlenül Is bármikor átvesz. És az ilyen szoigoskodók sorában az általános iskolás korúak mellett vahnak nyugdíjasok. Az ő tapasztalataikról, panaszaikról és javaslataikról szólunk az alábbiakban.

Több helységből, így Kecskemétről Is arról kaptunk értesítésit, hogy a MÉH-átvevőhelyeken nincs kifüggesztve hivatalos árjegyzék. Ezért történhet meg, hogy az egyik átvevő 80 fillért, a másik kilencvenet, a harmadik esetleg 1 forintot ad a papír kilójáért. Ügy tűnik,-a kifizetés tetszés szerinti, hiszen nem ellenőrizhető. Aki pedig ezzel 'kapcsolatban reklamál — Ilyesféle precedens nemegyszer volt már —, hát ugyancsak megkapja a magáét a MÉH megbízottjától.

Osztjuk olvasóink azon véleményét, ha az átvevő cég szlgovasat gyűjteni?

rúan megköveteli az átadásra kerülő papírdobozok és újságók szortírozását, a gyűjtő is igényt tarthat arra, hogy az árakról megbizonyosodjon. Az ügyben felvilágosítást kérőt pedig udvariasság, s nem pedig gorombaság illeti meg

Talán az előzőekben közöltek, no meg a hivatalosan megállapított alacsony árak is magyarázzák azt a sajnálatos tényt, hogy nem egy kukában és nagyobb szemétgyűjtő edényben található gyakorta apró darabokra tépett doboz és újságpapír. De a vas kilójának 40 fillérben megállapított ára sincs arányban a gyűjtési fáradsággal, a szállítás esetleges külön költségéről már nem is beszélve. (Egy autós vagy kétkerekű szállítóeszközökkel rendelkező személy alig félmázsányi vas elszállításáért már szemrebbenés nélkül kér egy százast, jóllehet a gyűjtő csak a töredékét kapja vissza ennek az összegnek.)

Magunk ,is tapasztaltuk, hogy a közterületeken — az utak menti árkokban, patkok bozótjaiban stb. — sok a papír, meg a vashulladék. E tönkremenésre ítélt, népgazdasági fontosságú anyagok begyűjtésére az eddigieknél jobban kellene ösztönözni, anyagilag is érdekeltebbé tenni a lakosságot!“

Reméljük, a melléktermék- és hulladékgyűjtés gazdái megértéssel fogadják a közérdekű sorokat.

Lajosmizsei szövetkezetek

a húsprogram megvalósításáért

t A napokban három vérporftó berendezés készült el, közülük egy jugoszláv exportra kerül, kettőt pedig Szombathelyen vesznek használatba. Vakulya Antal művezető és Nagyszabó Mihály lakatos cso• A részleg dolgozói tfz félautomata fffző-füstőlő szekrényen végzik az utolsó simításokat. Kéri Gábor és Bácsik János lakatosok az egyik szekrény ajtaját szerelik.

portvezető a szállítás előtti ellenőrzést végzik.

□ KÉRDEZZEN — FELELÜNK □

Amikor 24 évvel ezelőtt megalakult a Lajosmizsei Háziipari Szövetkezeit, az alapítók valószínűleg nem gondoltak arra, hogy két évtized múltán szövetkezetük hírnevét nemcsak a seprűk és kefék öregbítik. Mostanában ugyanis a húsfeldolgozó ipar fejlesztése során egyre többet emlegetik a lajosmizsei szövetkezetei...

— Hét évvel ezelőtt szövetkezetünk vezetősége — miután egyre inkább fokozódott a gépesítés —, úgy döntött, hogy a korábbinál nagyobb gondot kell fordítani a tmik-ra — mondja Sípos Mihály elnök. — A fejlesztés jól sikerült, de a szövetkezetünk gépeinek karbantartása és javítása nem töltötte ki a vasas szakemberek teljes munkaidejét. Így kerültünk kapcsolatba a Húsipari Kutató Intézettel, s elvállaltuk tőlük 'különböző berendezések kísérleti példányainak gyártását. Kölcsönös megelégedés mellett dolgoztunk három évig, és az utolsó esztendőben a* lakatosrészlegünk termelése már elérte a 3 millió forintot. Ekkor — 1974. januárjában — szövetkezetünk átvette a megszűnt helybeli Vasipari Ktsz nyolcvan dolgozóját.

— E részlegünk fejlődésére jellemző, hogy a múlt évben 75, az idén pedig 95 mdllló forinttal járulnak hozzá a közös bevételhez. Termékeink eljutottak, illetve eljutnak az ország számos nagy húsipari üzemébe. A Szegedi Szalámigyár résziére 15 millió forintos megrendelést teljesítettünk, az épülő bajai húskombinát részére a 4,5 millió forint értékű berendezés szállítását ebben a hónapban 'befejezzük. Büszkék vagyunk a többi között arra Is, hogy a gyulai húskombinát részére 18 millió forint értékű megrendelést teüejsftettünk. Kaposvári szállításra 12 millió forintos szerződést kötöttünk, s újabb 32 milliós munkáról most tárgyalunk. Ugyancsak részt veszünk a Baromfiipari Tröszt gyárainak higiénés felkészítésében, mintegy 25 millióért. A Hűtőipari Tröszt szintén ügyfelünk, az Idén

a bajai hűtőház részére is dolgozunk.

— Vasasrészlegünk húsipari berendezései eljutottak közvetett, export farmáj álban az NDK-ba, Kubába, Csehszlovákiába, Irakba, Iránba és még számos országba. A most folyó tárgyalások sikere esetén a jövő évben tőkés exportunk elérheti a húszmilliót

— A vasasokkal együtt szövetkezetünk más részlegei is egyenletesen termelnek — mondta befejezésül Sípos Mihály elnök. — Az első félévi eredmények (láttán bízhatunk abban, hogy a tavalyi 165 millió forintos árbevétel után az idén elérjük a 200 millió forintot,

O. L.

Százoldalas

a Szabad Föld nyári magazinja

„Elképzeltünk egy lakást Miskolcon vagy Budapesten, Jánosházán vagy Kisújszálláson. Egy önálló kis házat Nagyatádon vagy Nyíregyházán, Vésztőn vagy a ceglédi tanyavilágban. Benne egy-egy családot. Mi az, ami Ilyenkor foglalkoztatja őket? Valamilyen jogi vagy lelki probléma. A kert. A gyerekek jövője. Ruhavarrás, cipővásárlás. Utazás, szórakozás. Ismeretterjesztés. Jó olvasmány. Nyári program. Jószágnevelés, szerződéskötés.” — A Szabad Föld szerkesztősége e gondolatokkal indítja útjára a napokban megjelenő színes magazinját, a Százoldalas nevű nyári kiadványt.

A százoldalnyi olvasni- és nézegetnivaló minden korosztályhoz szól: riportot olvashatunk a társasélet írott és íratlan szabályairól,. továbbá arról, hogy kinek adunk és kitől kapunk borravalót. Gobbi Hilda a rádió Szabó nénijeként beszél képzeletbeli családjáról; Buga doktor a fürdőszoba műhelytitkaiba vezeti be az olvasót. A „motorizált családoknak” ad hasznos tanácsokat Petress István cikke: hogyan készüljenek fel a kirándulásokra, hétvégi túrákra, s figyelmezteti a gépkocsivezetőket és családtagjaikat a biztonságos utazás alapfeltételeire.

Aki még sohasem tartott horgászbotot a kezében, az Földeák! Béla írását » olvasva bizonyára kedvet kap a kikapcsolódást, csendet, jó levegőt kínáló sporthoz. Egri János, a tévé-játékok népszerű műsorvezetője „Akar velünk játszani?” kérdést teszi fel a lap hasábjain, s megtanít bennünket újabb szórakoztató játékokra.

Divat, világ-pletyka, humor, tarka kerti turmix, rejt vény pályázat tarka kaleidoszkópja tárul elénk a Százoldalast lapozgatva, mely akár a strandon, akár otthon a hús szobában vagy a kert árnyas fái alatt tartalmas nyári szórakoztató olvasmányokat, Időtöltést kínál.

, J ■ ' K. S.

Üj családi házakban, Illetve egyedileg épült, több szintes társasházakban lakó olvasóink azt kérdezik, hogy Ingatlanuk bekerítéséhez szükséges-e engedély?

Kerítés létesítése előtt írásos bejelentést kell tenni az elsőfokú építésügyi hatóságnál, vagyis a helyi tanács vb szakigazgatási szervénél. E beadványhoz csatolni kell a helyszínről készített vázlatot, feltüntetve rajta a tervezett kerítés adatfűit — Ilyen műszaki dokumeniációt a Tervezői névjegyzéken nem szereplő magántervező is 'készíthet —, valamint a műemléki hatóság hozzájárulását, amennyiben a terület műemléki jelentőségű környezetben fekszik. Ha a településfejlesztésből, vagy más közérdekből adódóan nincs kizáró ok, az építésügyi hatóság tudomásul veszi a bejelentést, arról határozatot hoz, amelynek jogerőre emelkedése után lehet megkezdeni a kerítés kialaíkíását.

Örvendetesen sokan galambászkodnak megyeszerte. „E tenyésztői munkánk eredményének, színvonalának növelése érdekében milyen szakkiadványokat olvassunk? Kitől remélhetünk szervezett támogatást?” — kérdezik olvasóink.

Ajánljuk elolvasni Biszkup Ferenc: Húsgaliaimbtartás a kisgazdaságokban, Biszkup—Guoth— Horn: Húsgalambtenyésztés, és Czdbulyás—Martin: Kisállattartók termékeinek forgalmazása című könyvét, mely a szaküzletekben kapható, s a könyvtárakból Is kölcsönözhető. Az érdekeltek természetesen tagjai lehetnek a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek galambtenyésztő szakcsoportjainak; — ha Ilyen szervezet nincs a területen, az újonnan is megalakítható, ha adottak a feltételei.

Az utóbbi Időben többen fordultak a szerkesztőségünkhöz olyan emberek, akik hiába keresik megyénkben a hétvégi házak létesítéséhez felhasználható típusterveket. Megkértek bennünket, derítsük ki, hol lehet ezekhez hozzájutni?

Minthogy e tervdokumentációk és a hozzájuk tartozó katalógusok kereskedelmi forgalmazása még sajnos, nem megoldott Bács- Kiskunban, az érdeklődőknek csak azt javasolhatjuk, forduljanak személyesen vagy levélben az Építésügyi Tájékoztató Központ Területszervezési Osztályához — 1075 Budapest, VII. ker„ Majakovszkij u. 7. —, ahol olcsón kaphatók az Ilyen nyomdai termékek.

Egyik olvasónk, aki termelőszövetkezeti tag, azt sérelmed, hogy munkahelyén Is megbüntették, holott másutt követett el szabálysértő cselekményt. Kérdezi, jogos-e az eljárás?

A termelőszövetkezeti törvény érteinkében a szövetkezeit! tag kötelezettségei nemcsak a közös gazdasággal 'kapcsolatos ügyekre^ például az ott végzett munkára vonatkoznak, Tehát az a tag is fegyelmi vétségeit (követ el, aki a munkahelyén kívül tanúsít termelőszövetkezeti taghoz méltatlan magatartást. Ilyenkor — ha a bűncselekmény súlyos — a büntetőeljárástól függetlenül, illetve ■ azzal párhuzamosan indítható fegyelmi eljárás a tag ellen, aki a 'legsúlyosabb büntetéssel, a tagsági és munkaviszonyának azonnali felmondásával is sújtható.

Egyik olvasónk hosszabb ideje műveli a szomszédos kertet, mert annak tulajdonosa régóta nem hasznosítja a mezőgazdaságilag értékes területet. Az lránt érdeklődik, hogy a földingatlan elbirtoklásához mikortól kezdve jogosult?

Aki Ingóságát, vagy ingatlant legalább tíz éve folytonosan igénybe vesz — feltéve, ha ahhoz nem bűncselekmény útján, vagy más erőszakos módon, alattomosan jut hozzá —, elbirtoklás útján megszerzi a tulajdonjogot. Kivételi, ha az érdekéit tulajdonszerzési korlátozás alatt van, vagyis már birtokosa a megengedett mértékű telek-, Lakásvagy üdülőtulajdonnak.

Összeállította: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/á.

Telefon; 12-516