Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-11 / 160. szám
4• PETŐFI NÉPE • 1978. július 11. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Az élelmiszer-célprogram BUKARESTBEN, a KGST XXXII. ülésszakán a szocialista gazdasági integráció fon.to6 dokumentumait, a távlati együttműködés célprogramjait fogadták el. A célprogramok lényegét talán legszemléletesebben a KGST■ tagországok mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködésének távlati célprogramja bizonyítja. Az elmúlt évtizedekben a KGST-tagországok jelentős sikereket értek ed az agrárviszonyok szocialista átalakításában. Fejlesztik mezőgazdaságukat, élelmiszeriparukat és az élelmiszer-gazdaság ipari hátterét. Mindennek eredményeképpen jelentősen megszilárdult a szocialista mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisa, növekedtek a terméseredmények. A fejlődés jelenlegi szakaszában lehetőség nyílt egy sor egyeztetett intézkedés végrehajtására, a mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködés korszerűsítésére. A TÁVLATI együttműködési célprogram az egyes KGST-országok és az egész közösség érdekeinek körültekintő egyeztetésén alapul. A baráti országok különböző éghajlati körülmények között gazdálkodnak és élelmiszergazdaságaik sokévszázados hagyományokkal rendelkeznek. Minden feltétel adott arra, hogy kölcsönös előnyök alapján kiegészítsék egymást. Ezeknek a feltételeknek a hasznosítása a célprogram lényege. Az új távlati együttműködés egységes, komplex kérdésként 'kezeli a hús, hal, növényi olaj, gabona, a déligyümölcsök, zöldségek, gyapot és más fontos mezőgazdasági termékek mennyiségének növelését a magasabb terméshozamú fajták, hibridek kinemesítésével. A korszerű technológiák kidolgozásával és bevezetésével párhuzamosan fejlesztik a szakosítást és kooperációt a gép- és vegyipar megfelelő ágazataiban. A programban fontos helyet kapott a világóceánok közös hasznosítása is. A KGST-ORSZÁGOK támogatják Kuba és Mongólia mezőgazdaságának fejlődését. Ezzel az együttműködő országok mindegyike megfelelően hozzájárulhat a távlati élelmezésügyi célprogram megvalósításához. Ismeretes, hogy Kuba a cukor és a déligyümölcsök jelentős tér- , mielője. Az előirányzott intézkedésék lehetővé teszik, hogy ezekből a termékekből még többet termeljen. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy 1990-re Kubában a déligyümölcsök termelése elérheti a 3 millió tonnát. Nagy munkák színtere lesz Mongólia is. A KGST-országok közös erőfeszítéssel a Gobi-sivatag és Halhin-Gol körzetében, az észak-mongóliai területeken, a szűzföldeiken állami gazdaságokat létesítenek, amelyek hústermeléssel foglalkoznak majd. A hústermelés növelése az egyik központi kérdés. Ezt a Legjobb fajták szakosított tenyésztésével kívánják megoldani. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS fejlesztésével egyidőben bővítik majd a magas tápértékű takarmányok és adalékanyagok termelését is. A szocialista országok közösen oldják majd meg a szemes- és silókukorica termelésének növelését. A Szovjetunióban, közös erőfeszítéssel felépül egy gyár, amely parafin alapanyagból 300 ezer tonna takarmányélesztőt fog gyártani. A Szovjetunióban és Csehszlovákiában — szintén közös beruházással — épül egy-egy gyár, amelyek évente egyenként 1000 tonna E-vitamint állítanak elő. Oj technológiák kidolgozásáról van szó az édesvízi halgazdálkodásban Is. A kérdést komplex módon vizsgálják; kezdve a termelékenyebb fajiák kinemesítésétől egészen a speciális takarmányok gyártásáig. Aktuális kérdés az óceánok tartalékainak kiaknázása és feldolgozása, melyet a legkorszerűbb eszközökkel, közös erőfeszítéssel Oldanak majd meg országaink. A szakemberek figyelmét felkeltette egy apró termetű óceáni rákocska. Hatalmas készletek vannak belőle, tápereje pedig rendlkivül nagy. Ahihoz, hogy ésszerűen kihasználhassuk ezt a kincset hatékony kifogás! és feldolgozási technológiát kell kidolgozni, tudni kell hová telepítsék le a halászflottákat, milyen speciális hajókat, „úszó konzervgyárakat” hűtőházakat építsenek. VEGYIPAR és gépgyártás, mezőgazdálkodás és geológia, szállítás, mindez korántsem teljes felsorolása azoknak a tudományos és műszáki-termelési ágazatoknak, amelyek az élelmezési távlati együttműködési célprogramban helyet kaptak. Maga a program a testvéri országok szakembereinek közös alkotása, pontosan meghatározza a szocialista országok anyagi jólétének további növekedése útját (APN—KS) Többszörösére növelhető a termés Kiskunsági tapasztalatok a rét- és legelőgazdálkodásban Az MSZMP Központi Bizottságának március március 15-i határozata foglalkozik a gyepgazdálkodással is. Megállapítja, hogy alacsony színvonalú a rét- és legelők hasznosítása és a feladatok között meghatározza, hogy a szarvasmarhatenyésztést és a juhászatot jó minőségű, olcsó tömegtakarmányokra, a melléktermékek felhasználására és a gyepterületek hasznosítására kell alapozni. Nagy tartalék A megye szövetkezeti tulajdonban levő összes gyepterületének 74 százaléka a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének körzetében helyezkedik el. Ezért a területi szövetség nagy gondot fordít a hasznosítás segítésére. A termelésszervezési bizottság nemrég kibővített ülésen tárgyalta a témát, sőt foglalkozott vele az elnökség is. Kiszely Gyula,,a termelésszervezési bizottság elnöke, a tiszaalpári Tiszatáj Termelőszövetkezet elnöke elmondja, hogy szerinte a rét- és legelőterületek intenzív hasznosítása mezőgazdaságunk egyik legnagyobb tartaléka. — A területi szövetséghez tartozó mezőgazdasági szövetkezetekben csaknem 84 ezer hektárnyi gyepterület van. Ez is jelzi, hogy mennyire fontos az itt rejtőző tartalékok feltárása, hiszen a tájkörzetben a fejlesztési programok kidolgozásánál a gyepgazdálkodásnak meghatározó szerepe van — hangoztatja. A területi szövetséghez tartozó gazdaságokban a hasznosítás általában nagyon alacsony színvonalú. Az üzemek nagy része nem folytat korszerű gyepművelést. Kevés az egységnyi területre felhasznált műtrágya és nagyrészt ez is az egyoldalúan ható nitrogén. Jó példák — Nem marasztalhatók el teljes egészében a szövetkezetek — próbálja védeni az üzemeket Kiszely Gyula. — Nemcsak azért, mert vannak már jó példák, hiszen néhány nagy, anyagilag és technikailag erős szövetkezet jó eredményeket ért el a gyepek Intenzív hasznosítását illetően, Sajnos, a körzetűnkben levő szövetkezetek döntő többsége nehezen tudja megoldani a feladatot, mert a gyephasznosítás nem olcsó, sok pénzt és magas színvonalú gépi felszerelést kíván. Ismerve a területek fekvését, talajtípusait, megállapíthatjuk, hogy a feladatok megvalósításához egy sor agrotechnikai és meliorációs munkát kell elvégezni. Nem elégséges csak műtrágyázni vagy a gyepet felújítani, sok helyen a vizet is el kell vezetni, számolni kell a gépi művelést és betakarítást akadályozó terepegyenleltlenségekkel. Véleményem szerint az állami támogatás rendszerén belül az olyan gyepgazdálkodási program megvalósítása, amely magában foglalná az ágazat teljes gépsorát is, kiemelt segítséget érdemelne. Azoknak a szövetkezeteknek lenne célszerű odaítélni az állámi segítséget, amelyek leghatékonyabban tudják hasznosítani azt, vagyis a nagy szarvasmarha- és juhtenyésztő gazdaságoknak. Sokat panaszkodnak az üzemek, hogy a műveléshez és a betakarításhoz nem állnak rendelkezésre megfelelő gépek. — Sajnos, szinte lehetetlen beszerezni a rotációs fűkaszát, homlokrakodót, tarlógereblyét, rendsodrót, s a célnak megfelelő altalaj-lazítót. Mindez gátolja a komolyabb előrelépést — sorolja a szövetkezet vezetője. Az első szakaszban A területi szövetség fórumain elhangzottak mindazok a tennivalók, amelyek rendkívül sürgetnek. 1 — Az ősgyepből első szakaszban mintegy 30 ezer hektárnyit célszerű nagyüzemi művelésbe vonni. E területek évenkénti szénahozama már tavaly is 20 mázsa körül mozgott hektáronként. Á 30 ezer hektáron minden tíz mázsa hektáronkénti termésnövelés újabb hatezer számosállat tömegtakarmány-szükségletét fedezi, vagy mintegy 6 ezer hektárnyi szántót szabadít fel egyéb növények termelésére. A termelésszervezési bizottság az ősgyepek művelésbe vonásával rendkívül nagy lehetőséget lát a húshaszn'osítású szarvasmarha-, valamint a juhállomány számszerű, növelésére — állítja Kiszely Gyula. A tiszaalpári Tiszatáj Termelőszövetkezet rét- és legelőterülete meghaladja a 110 hektárt. Ebből a mesterségesen telepített, intenzíven hasznosított gyep 200 hektár. A továbbiakban még 300 hektárnyit kívánnak létesíteni. Az elnök elmondja: — A korszerűen művelt gyep tavaly 52 mázsa szénaértéket adott hektáronként, a hagyományosan kezelt területeken pedig 11 mázsa volt a hozam. Tehát csaknem ötszörösére tudtuk növelni a termést. A további fejlesztést nagyon fontosnak tartjuk, hiszen gazdaságunknak csaknem háromezer szarvasmarhája van. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a gyepterület is megkívánja a megfelelő művelést. Ugyanúgy, mint más növény, eszköz- és pénzigényes, de minden művelési beavatkozást meghálál. Az Uzemfejlesztési feladatok meghatározásakor nagyon fontos a rét- és legelőterületek figyelembevétele. Nagyon helyes, hogy már 12 szövetkezetben — az. állattenyésztési főágazaton belül — függetlenített szakember irányítja a gyepgazdálkodást. Érdemes követni a példát ott, ahol erre megvan a lehetőség. K. S. A Spartacus brigád A Kéziszerszámgyár kecskeméti .reszelőgyárában is jelentős szerepet .töltenek .be a - szocialista, vagy a címért küzdő brigádok. A 14 kollektíva 124 tagja legjobb tudását adva vesz részt a termelésben, tanul, szakmailag, politikailag képzi magát és élenjár a társadalmi tevékenységben is. Hírt adtunk már arról korábban, hogy kiszélesítették az Egy üzem — egy iskola mozgal. mat, .náluk három .brigád három külterületi oktatási intézményt patronál már évek óta. Napjainkban például a meó Egyetértés brigádja — sokszorosan kitüntetett kollektíva — a szarkási iskolában a legkorszerűbb világítási rendszer megoldásában vesz részt. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület kecskeméti csoportja, dr. Lovas Béla irányításával a kecskeméti Czollner téri iskolában már berendezett egy mintatermet, s ezt fogják megvalósítani a külterületi iskolában is — mintegy 80 ezer forint értékű .társadalmi munkával. Külön elismeréssel lehet emlékezni a .brigádoknak arról a munkájáról, mellyel segítséget nyújtottak a gyár tőserdei, négy szobás üdülőjének a létrehozásában. A szombat-vasárnapokon végzett tevékenységük értéke megközelíti a 180 ezer forintot, és lehetővé tette egyszerre .négy család üdülését. Hamarosan .újabb nagy feladat megoldása vár a brigádokra. Már be is jelentették, hogy részt vállalnak a gyár gázíprogramjának megvalósításában: társadalmi munkában elvégzik a mintegy 400 méteres árok kiásását, majd betemetését. Jelentkezett a többi között erre a feladatra a tank múlt évben alakult Spartacus brigádja is... — Az csak természetes, hogy részt veszünk ebben a munkában — mondja Hojsza István brlgádvezető. — Nekünk is érdekünk az, hogy a gyár fejlődjön. Az üzem területén különben eddig is sokat dolgoztunk, s most a szocialista cím külön Is kötelez bennünket. A műit év elején határoztuk el, hogy megszerezzük a megtisztelő címet. Megtettük a vállalásainkat, s mindent elkövettünk azok teljesítéséért. Korábban már mindnyájan voltunk brigádtagok, de különböző okok miatt — átszervezés, áthelyezés stb. — a tankban .tavaly kezdődött újra a versenymozgalom szervezése. Én például mér 15 éve dolgozom a gyárban, s ebből kereken tiz évet ilyen önkéntes szocialista kollektívában töltöttem. Nem volt nehéz a szervezés, mindenki vállalta a részvételt, s engem választottak vezetőnek. Azt, hogy „inem csalódtunk” egymásban, bizonyítja, hogy május 1-én megkaptuk a szocialista brigád címet. Nehéz lenne hirtelen felsorolni, hogy miit tettünk a múlt évben. Kölcsönösen segítettük egymást, kollektívánk elég jól összefcovácsoiódott, s bízunk abban, hogy a jövőben is teljesíteni tudjuk felajánlásainkat. — Vállalásaink középpontjában a termelés segítése volt — kapcsolódik a beszélgetésbe Lázár József technikus csoportvezető, aki maga is tagja a kollektívának. — Az elmúlt évben brigádunk havonta átlag hatvanhetven társadalmi munkaórát dolgozott, hogy biztosíthassa a termelés zavartalanságát. Például, elromlott egy dörzshegesztő, amely a franciakulcsok megmunkálásánál nélkülözhetetlen, s • Hojsza István brigád vezető és Válik Sándor. 9 Lázár József csoportvezető a brigád egyik tagjának, Faragó Zsolt marósnak a munkáját ellenőrzi, legalább 15—20 dolgozó van tétlenségre kárhoztatva, ha nem sikerüLgyorsan megjavítani. A brigádvezető és Sándor János lakatos, a brigád egyik tagja, nekiláttak és este tízig 'kijavították a gépet. Ilyen és ehhez hasonló esetek — tekintve, hogy a géppar. kunk elég öreg — sűrűn előfordulnak. — Jó, összeszokott brigád a mienk — hárítja el a dicséretnek is beillő szavakat Hojsza István —, és ez a többi között az újszerűén megünnepelt névnapoknak is köszönhető. Elhatároztuk ugyanis, hogy azt, akinek névnapja van, „közadakozásból” valami szép könyvvel ajándékozzuk meg. Este azután családias összejövetelt tartunk, s ilyenkor adjuk át az ünnepéltnek a könyvet. Az üzemen kívüli névnapozás lehetőséget kínál egymás családjának a megismerésére, közös gondjaink, örömeink nyugodt megbeszélésére. Arról sem feledkezünk meg, aki „a hazát védi”. Andocsi Pali a tavasszal vonult be, s hárman is elmentünk az ünnepélyes eskütételéire. Bízunk abban, hogy a hadseregben is szocialista brigád tagjához méltóan teljesíti majd szolgálatát. Ml, akik ~ itthon maradtunk, helyette is dolgozunk tovább, az újabb vállalások teljesítésén, az újabb sikerek elérésé• ért.,. O. L. NÉPGAZDASÁGUNK, VERSENYKÉPESSÉGÜNK 1. Egy új kor jellegzetességei A szakemberek szerint a legutóbbi években világgazdasági korszakváltásnak lehettünk tanúi. A letűnt kort — főleg a II. világháborút követő tőkés fellendülést — az olcsó energia, az olcsó nyersanyag, a mindenkori kereslethez igazodó olcsó vendégmunkaerő jellemezte. E gazdaságtörténeti korszak másik sajátossága a tudományos és technikai forradalom kibontakozása és a Velejáró egyenlőtlen fejlődés. (Japán és az NSZK előretörése, Anglia és Olaszország viszonylagos lemaradása.) Végül a lezárult korszak harmadik fő sajátossága, hogy a Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok növekvő világgazdasági súlyuknak megfelelően új —, a nemzetközi monopoltőkétől független — gazdasági-hatalmi övezetet »teremtettek, növelve ezzel a saját és a fejlődő országok gazdasági mozgáslehetőségét. Az alakuló új világgazdasági korszak legjellegzetesebb sajátossága, az évszázados értékrendek, cserearányok megváltozása. Az 1073. év végén tapasztalt árrobbanás tartós, korszakos átalakulása kiinduló pontja lett. A változás, a mozgás több irányú. "I Tartósan felértékelődtek az energiahordozók és a nyersanyagok más árukhoz és termékekhez képest. Politikai síkon ez a gyarmati rendszer széthullásának késel következménye, gazdasági betetőzése. Piaci síkon viszont félreérthetetlenül a kereslet iés a kínálat közötti arányeltolódásokat jelzi. Így aZt mutatja, hogy a termelés meg nem újuló és meg nem újítható természeti (ásványi) erőforrásai végesek. Az latacsony, többnyire nyomott energia- és nyersanyagárak korlátlan fogyasztásra, pazarlásra ösztönöztek. A rohamos felhasználással a viszonylag könnyen megközelíthető és olcsón kitermeihlető készletek részben kimerültek, az új lelőhelyek kiaknázása pedig mind költségesebb a .tengeren, a mocsaras szibériai vidéken, Alaszkában stb. A magas árban már megtérülnek ezek a 'többletköltségek, illetve kifizetődővé válik a takarékosság (pl. az épületek kellő hőszigetelése), a helyettesítés (pl. olaj helyeit a szén, vagy az atomenergia felhasználása) és általában az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás. d Felértékelődtek a viiágpia"• con aiz alapvető élelmiszerek is. A fejlett tőkés országok élelmiszer-termelése az utóbbi két-három évtizedben gyorsan nőtt, az így képződött áruféleségek azonban nem képesek fedezni a fejlődő országok egyre nagyobb hiányát. Az élelmiszertermelés és a népesség alakulása között az összhang olyannyira megbomlott, hogy hathatós nemzetközi intézkedések, nagyszabású fejlesztési programok nélkül az éhínség katasztrofális méreteiket ölthet. Így a nyersanyag — az energia — illetve az élelmiszerimport miatt ezekben az országokban megnövekedtek a termelés, a .gazdaság működési költségei. De megdrágult a fejlesztés is a költségesebb nyersanyagok és energiahordozók fokozott kitermelésével. Következésképpen égető feladattá vált a többletköltségek ellensúlyozása, a versenyképesség fokozása, a műszaki fejlesztés. 3 Tehát, felértékelődtek a * magas ‘műszaki kultúrát igénylő, a technikai haladást, a versenyképesség fokozását szolgáló termékek, fiélkészgyártmányok, beruházási javak, komplett berendezések. A kereslethez igazodva a legfejlettebb tőkés országok, köztük mindenekelőtt az NSZK gyorsan és rugalmasan átalakították a termelés, az értékesítés szerkezetét és igen rövid idő alatt pótolták az árrobbanás okozta veszteségeket, aktívvá tették külkereskedelmi mérlegüket. A A fejlődő országok az export fokozásával igyekeztek külgazdasági veszteségeiket ellensúlyozni. így a kínálat fokozása révén abszolút módon és tartósan leértékelődtek a világpiacon a közepes és alacsony technikai szinten álló kommersz áruk, a hagyományos félkész- és késztermékek (pl. textil méteráru, egyszerű konfekcionált cikkek stb.). A világgazdasági korszakváltás éles megvilágításba helyezte a fejlődő országok problémáit. A gyarmati sorból felszabadult népek jelentős része — az olajexportőröket kivéve — nem képes a megnövekedett termelési, fejlesztési szükségleteket ellensúlyozni és saját erőből, harmonikusan fejleszteni gazdaságát, sőt eleve gondot okoz a növekvő számú népesség élelmezésé. Nélkülözhetetlenné vált a fejlett országok anyagi, tudományos és műszaki támogatása. Az olajexportáló országok és a legfejlettebb tőkés államok (a technikailag élenjáró beruházási javak exportálói) nyernek a cserearányok változásán. Magyarország viszont sóikkal többet veszít, mint amennyit nyer rajta. Az élelmiszert (gabonáit, húst, zöldséget továbbá a timföldet, alumíniumot magasabb áron exportáljuk. De a nyereség többszörösét ráfizetjük az olaj, az energia, a nyersanyag, a korszerű technika behozatalánál. Kivitelre kerülő késztermékeinknek jelentős hányada pedig abba a csoportba tartozik, ahol az árak stagnálnak, sőt csökkennek. Az átlagos színvonalú termékek körében növekszik a világpiaci verseny és kiviteli listánkon sajnos, kevés még a technikai haladás élvonalába sorolható korszerű, keresett, növekvő áron értékesíthető termék. Kovács JAzset (Folytatjuk.) • A tlszaalpárl TIszatáJ Termelőszövetkezet szakosított szarvasmarhatelepe.
