Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-11 / 160. szám

4• PETŐFI NÉPE • 1978. július 11. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Az élelmiszer-célprogram BUKARESTBEN, a KGST XXXII. ülésszakán a szocialista gazdasági integráció fon.to6 do­kumentumait, a távlati együttmű­ködés célprogramjait fogadták el. A célprogramok lényegét ta­lán legszemléletesebben a KGST­­■ tagországok mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködésé­nek távlati célprogramja bizonyít­ja. Az elmúlt évtizedekben a KGST-tagországok jelentős sike­reket értek ed az agrárviszo­nyok szocialista átalakításában. Fejlesztik mezőgazdaságukat, élelmiszeriparukat és az élelmi­szer-gazdaság ipari hátterét. Mindennek eredményeképpen je­lentősen megszilárdult a szocia­lista mezőgazdaság anyagi-mű­szaki bázisa, növekedtek a ter­méseredmények. A fejlődés je­lenlegi szakaszában lehetőség nyílt egy sor egyeztetett intézke­dés végrehajtására, a mezőgazda­­sági és élelmiszeripari együttmű­ködés korszerűsítésére. A TÁVLATI együttműködési célprogram az egyes KGST-orszá­gok és az egész közösség érde­keinek körültekintő egyeztetésén alapul. A baráti országok külön­böző éghajlati körülmények kö­zött gazdálkodnak és élelmiszer­gazdaságaik sokévszázados ha­gyományokkal rendelkeznek. Minden feltétel adott arra, hogy kölcsönös előnyök alapján kiegé­szítsék egymást. Ezeknek a felté­teleknek a hasznosítása a cél­program lényege. Az új távlati együttműködés egységes, komplex kérdésként 'kezeli a hús, hal, növényi olaj, gabona, a déligyümölcsök, zöld­ségek, gyapot és más fontos me­zőgazdasági termékek mennyisé­gének növelését a magasabb ter­méshozamú fajták, hibridek ki­nemesítésével. A korszerű tech­nológiák kidolgozásával és beve­zetésével párhuzamosan fejlesztik a szakosítást és kooperációt a gép- és vegyipar megfelelő ága­zataiban. A programban fontos helyet kapott a világóceánok kö­zös hasznosítása is. A KGST-ORSZÁGOK támo­gatják Kuba és Mongólia mező­­gazdaságának fejlődését. Ezzel az együttműködő országok mind­egyike megfelelően hozzájárulhat a távlati élelmezésügyi célprog­ram megvalósításához. Ismeretes, hogy Kuba a cukor és a déligyümölcsök jelentős tér- , mielője. Az előirányzott intéz­kedésék lehetővé teszik, hogy ezekből a termékekből még töb­bet termeljen. Az előzetes számí­tások azt mutatják, hogy 1990-re Kubában a déligyümölcsök ter­melése elérheti a 3 millió tonnát. Nagy munkák színtere lesz Mongólia is. A KGST-országok közös erőfeszítéssel a Gobi-siva­­tag és Halhin-Gol körzetében, az észak-mongóliai területeken, a szűzföldeiken állami gazdaságo­kat létesítenek, amelyek húster­meléssel foglalkoznak majd. A hústermelés növelése az egyik központi kérdés. Ezt a Leg­jobb fajták szakosított tenyész­tésével kívánják megoldani. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS fej­lesztésével egyidőben bővítik majd a magas tápértékű takar­mányok és adalékanyagok ter­melését is. A szocialista országok közösen oldják majd meg a sze­mes- és silókukorica termelésé­nek növelését. A Szovjetunióban, közös erőfeszítéssel felépül egy gyár, amely parafin alapanyagból 300 ezer tonna takarmányélesztőt fog gyártani. A Szovjetunióban és Csehszlovákiában — szintén közös beruházással — épül egy-egy gyár, amelyek évente egyenként 1000 tonna E-vitamint állítanak elő. Oj technológiák kidolgozásáról van szó az édesvízi halgazdálko­dásban Is. A kérdést komplex módon vizsgálják; kezdve a ter­melékenyebb fajiák kinemesíté­sétől egészen a speciális takar­mányok gyártásáig. Aktuális kérdés az óceánok tar­talékainak kiaknázása és feldol­gozása, melyet a legkorszerűbb eszközökkel, közös erőfeszítéssel Oldanak majd meg országaink. A szakemberek figyelmét felkeltette egy apró termetű óceáni rákocs­­ka. Hatalmas készletek vannak belőle, tápereje pedig rendlkivül nagy. Ahihoz, hogy ésszerűen ki­használhassuk ezt a kincset ha­tékony kifogás! és feldolgozási technológiát kell kidolgozni, tud­ni kell hová telepítsék le a ha­lászflottákat, milyen speciális hajókat, „úszó konzervgyárakat” hűtőházakat építsenek. VEGYIPAR és gépgyártás, me­zőgazdálkodás és geológia, szállí­tás, mindez korántsem teljes felsorolása azoknak a tudomá­nyos és műszáki-termelési ága­zatoknak, amelyek az élelmezé­si távlati együttműködési cél­programban helyet kaptak. Maga a program a testvéri országok szakembereinek közös alkotása, pontosan meghatározza a szocia­lista országok anyagi jólétének további növekedése útját (APN—KS) Többszörösére növelhető a termés Kiskunsági tapasztalatok a rét- és legelőgazdálkodásban Az MSZMP Központi Bizottságának március március 15-i határozata foglalkozik a gyepgazdálkodással is. Megállapítja, hogy alacsony színvonalú a rét- és legelők hasznosítása és a feladatok között meghatározza, hogy a szarvasmarha­tenyésztést és a juhászatot jó minőségű, olcsó tömegtakarmá­nyokra, a melléktermékek felhasználására és a gyepterüle­tek hasznosítására kell alapozni. Nagy tartalék A megye szövetkezeti tulajdon­ban levő összes gyepterületének 74 százaléka a Kiskunsági Me­zőgazdasági Szövetkezetek Terü­leti Szövetségének körzetében he­lyezkedik el. Ezért a területi szö­vetség nagy gondot fordít a hasz­nosítás segítésére. A termelés­­szervezési bizottság nemrég kibő­vített ülésen tárgyalta a témát, sőt foglalkozott vele az elnökség is. Kiszely Gyula,,a termelésszer­vezési bizottság elnöke, a tisza­­alpári Tiszatáj Termelőszövetke­zet elnöke elmondja, hogy sze­rinte a rét- és legelőterületek in­tenzív hasznosítása mezőgazdasá­gunk egyik legnagyobb tartaléka. — A területi szövetséghez tar­tozó mezőgazdasági szövetkeze­tekben csaknem 84 ezer hektár­nyi gyepterület van. Ez is jelzi, hogy mennyire fontos az itt rej­tőző tartalékok feltárása, hiszen a tájkörzetben a fejlesztési progra­mok kidolgozásánál a gyepgaz­dálkodásnak meghatározó szere­pe van — hangoztatja. A területi szövetséghez tartozó gazdaságokban a hasznosítás ál­talában nagyon alacsony színvo­nalú. Az üzemek nagy része nem folytat korszerű gyepművelést. Kevés az egységnyi területre fel­használt műtrágya és nagyrészt ez is az egyoldalúan ható nitro­gén. Jó példák — Nem marasztalhatók el tel­jes egészében a szövetkezetek — próbálja védeni az üzemeket Ki­szely Gyula. — Nemcsak azért, mert vannak már jó példák, hi­szen néhány nagy, anyagilag és technikailag erős szövetkezet jó eredményeket ért el a gyepek In­tenzív hasznosítását illetően, Saj­nos, a körzetűnkben levő szövet­kezetek döntő többsége nehezen tudja megoldani a feladatot, mert a gyephasznosítás nem ol­csó, sok pénzt és magas színvo­nalú gépi felszerelést kíván. Is­merve a területek fekvését, talaj­típusait, megállapíthatjuk, hogy a feladatok megvalósításához egy sor agrotechnikai és meliorációs munkát kell elvégezni. Nem elég­séges csak műtrágyázni vagy a gyepet felújítani, sok helyen a vizet is el kell vezetni, számolni kell a gépi művelést és betakarí­tást akadályozó terepegyenlelt­­lenségekkel. Véleményem szerint az állami támogatás rendszerén belül az olyan gyepgazdálkodási program megvalósítása, amely magában foglalná az ágazat teljes gépsorát is, kiemelt segítséget érdemelne. Azoknak a szövetkezeteknek len­ne célszerű odaítélni az állámi segítséget, amelyek leghatéko­nyabban tudják hasznosítani azt, vagyis a nagy szarvasmarha- és juhtenyésztő gazdaságoknak. Sokat panaszkodnak az üzemek, hogy a műveléshez és a beta­karításhoz nem állnak rendelke­zésre megfelelő gépek. — Sajnos, szinte lehetetlen be­szerezni a rotációs fűkaszát, hom­lokrakodót, tarlógereblyét, rend­sodrót, s a célnak megfelelő al­­talaj-lazítót. Mindez gátolja a komolyabb előrelépést — sorolja a szövetkezet vezetője. Az első szakaszban A területi szövetség fórumain elhangzottak mindazok a tenniva­lók, amelyek rendkívül sürget­nek. 1 — Az ősgyepből első szakasz­ban mintegy 30 ezer hektárnyit célszerű nagyüzemi művelésbe vonni. E területek évenkénti szé­nahozama már tavaly is 20 má­zsa körül mozgott hektáronként. Á 30 ezer hektáron minden tíz mázsa hektáronkénti termésnö­velés újabb hatezer számosállat tömegtakarmány-szükségletét fe­dezi, vagy mintegy 6 ezer hek­tárnyi szántót szabadít fel egyéb növények termelésére. A terme­lésszervezési bizottság az ősgye­pek művelésbe vonásával rendkí­vül nagy lehetőséget lát a hús­­haszn'osítású szarvasmarha-, vala­mint a juhállomány számszerű, növelésére — állítja Kiszely Gyu­la. A tiszaalpári Tiszatáj Termelő­­szövetkezet rét- és legelőterülete meghaladja a 110 hektárt. Ebből a mesterségesen telepített, inten­zíven hasznosított gyep 200 hek­tár. A továbbiakban még 300 hektárnyit kívánnak létesíteni. Az elnök elmondja: — A korszerűen művelt gyep tavaly 52 mázsa szénaértéket adott hektáronként, a hagyomá­nyosan kezelt területeken pedig 11 mázsa volt a hozam. Tehát csaknem ötszörösére tudtuk nö­velni a termést. A további fej­lesztést nagyon fontosnak tart­juk, hiszen gazdaságunknak csaknem háromezer szarvasmar­hája van. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a gyepterület is meg­kívánja a megfelelő művelést. Ugyanúgy, mint más növény, esz­köz- és pénzigényes, de minden művelési beavatkozást meghálál. Az Uzemfejlesztési feladatok meg­határozásakor nagyon fontos a rét- és legelőterületek figyelem­­bevétele. Nagyon helyes, hogy már 12 szövetkezetben — az. ál­lattenyésztési főágazaton belül — függetlenített szakember irányít­ja a gyepgazdálkodást. Érdemes követni a példát ott, ahol erre megvan a lehetőség. K. S. A Spartacus brigád A Kéziszerszámgyár kecske­méti .reszelőgyárában is jelentős szerepet .töltenek .be a - szocialis­ta, vagy a címért küzdő brigá­dok. A 14 kollektíva 124 tagja legjobb tudását adva vesz részt a termelésben, tanul, szakmai­lag, politikailag képzi magát és élenjár a társadalmi tevékenység­ben is. Hírt adtunk már arról korábban, hogy kiszélesítették az Egy üzem — egy iskola mozgal­­. mat, .náluk három .brigád három külterületi oktatási intézményt patronál már évek óta. Napja­inkban például a meó Egyetértés brigádja — sokszorosan kitünte­tett kollektíva — a szarkási is­kolában a legkorszerűbb világí­tási rendszer megoldásában vesz részt. A Magyar Elektrotechni­kai Egyesület kecskeméti cso­portja, dr. Lovas Béla irányítá­sával a kecskeméti Czollner téri iskolában már berendezett egy mintatermet, s ezt fogják meg­valósítani a külterületi iskolában is — mintegy 80 ezer forint érté­kű .társadalmi munkával. Külön elismeréssel lehet emlé­kezni a .brigádoknak arról a munkájáról, mellyel segítséget nyújtottak a gyár tőserdei, négy szobás üdülőjének a létrehozásá­ban. A szombat-vasárnapokon végzett tevékenységük értéke megközelíti a 180 ezer forintot, és lehetővé tette egyszerre .négy csa­lád üdülését. Hamarosan .újabb nagy feladat megoldása vár a brigádokra. Már be is jelentet­ték, hogy részt vállalnak a gyár gázíprogramjának megvalósításá­ban: társadalmi munkában elvég­zik a mintegy 400 méteres árok kiásását, majd betemetését. Je­lentkezett a többi között erre a feladatra a tank múlt évben ala­kult Spartacus brigádja is... — Az csak természetes, hogy részt veszünk ebben a munká­ban — mondja Hojsza István brlgádvezető. — Nekünk is ér­dekünk az, hogy a gyár fejlőd­jön. Az üzem területén különben eddig is sokat dolgoztunk, s most a szocialista cím külön Is kötelez bennünket. A műit év elején határoztuk el, hogy megszerezzük a meg­tisztelő címet. Megtettük a válla­lásainkat, s mindent elkövettünk azok teljesítéséért. Korábban már mindnyájan voltunk brigádtagok, de különböző okok miatt — át­szervezés, áthelyezés stb. — a tank­ban .tavaly kezdődött újra a ver­senymozgalom szervezése. Én pél­dául mér 15 éve dolgozom a gyárban, s ebből kereken tiz évet ilyen önkéntes szocialista kollektívában töltöttem. Nem volt nehéz a szervezés, mindenki vál­lalta a részvételt, s engem vá­lasztottak vezetőnek. Azt, hogy „inem csalódtunk” egymásban, bi­zonyítja, hogy május 1-én meg­kaptuk a szocialista brigád cí­met. Nehéz lenne hirtelen felso­rolni, hogy miit tettünk a múlt évben. Kölcsönösen segítettük egymást, kollektívánk elég jól összefcovácsoiódott, s bízunk ab­ban, hogy a jövőben is teljesíte­ni tudjuk felajánlásainkat. — Vállalásaink középpontjá­ban a termelés segítése volt — kapcsolódik a beszélgetésbe Lá­zár József technikus csoportveze­tő, aki maga is tagja a kollektí­vának. — Az elmúlt évben bri­gádunk havonta átlag hatvan­­hetven társadalmi munkaórát dol­gozott, hogy biztosíthassa a ter­melés zavartalanságát. Például, elromlott egy dörzshegesztő, amely a franciakulcsok meg­munkálásánál nélkülözhetetlen, s • Hojsza István brigád vezető és Válik Sándor. 9 Lázár József csoportvezető a brigád egyik tagjának, Faragó Zsolt marósnak a munkáját el­lenőrzi, legalább 15—20 dolgozó van tét­lenségre kárhoztatva, ha nem si­­kerüLgyorsan megjavítani. A bri­gádvezető és Sándor János laka­tos, a brigád egyik tagja, nekilát­tak és este tízig 'kijavították a gépet. Ilyen és ehhez hasonló esetek — tekintve, hogy a géppar. kunk elég öreg — sűrűn előfor­dulnak. — Jó, összeszokott brigád a mi­enk — hárítja el a dicséretnek is beillő szavakat Hojsza István —, és ez a többi között az újszerűén megünnepelt névnapoknak is kö­szönhető. Elhatároztuk ugyanis, hogy azt, akinek névnapja van, „közadakozásból” valami szép könyvvel ajándékozzuk meg. Este azután családias összejöve­telt tartunk, s ilyenkor adjuk át az ünnepéltnek a könyvet. Az üzemen kívüli névnapozás lehe­tőséget kínál egymás családjának a megismerésére, közös gondja­ink, örömeink nyugodt megbeszé­lésére. Arról sem feledkezünk meg, aki „a hazát védi”. Andocsi Pali a tavasszal vonult be, s hárman is elmentünk az ünnepélyes eskü­tételéire. Bízunk abban, hogy a hadseregben is szocialista brigád tagjához méltóan teljesíti majd szolgálatát. Ml, akik ~ itthon ma­radtunk, helyette is dolgozunk to­vább, az újabb vállalások telje­sítésén, az újabb sikerek elérésé­­• ért.,. O. L. NÉPGAZDASÁGUNK, VERSENYKÉPESSÉGÜNK 1. Egy új kor jellegzetességei A szakemberek szerint a leg­utóbbi években világgazdasági korszakváltásnak lehettünk ta­núi. A letűnt kort — főleg a II. világháborút követő tőkés fel­lendülést — az olcsó energia, az olcsó nyersanyag, a mindenkori kereslethez igazodó olcsó ven­dégmunkaerő jellemezte. E gaz­daságtörténeti korszak másik sajátossága a tudományos és technikai forradalom kibonta­kozása és a Velejáró egyenlőtlen fejlődés. (Japán és az NSZK elő­retörése, Anglia és Olaszország viszonylagos lemaradása.) Végül a lezárult korszak harmadik fő sajátossága, hogy a Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok növekvő világgazdasági súlyuknak megfelelően új —, a nemzetközi monopoltőkétől füg­getlen — gazdasági-hatalmi öve­zetet »teremtettek, növelve ezzel a saját és a fejlődő országok gazdasági mozgáslehetőségét. Az alakuló új világgazdasági korszak legjellegzetesebb sajátos­sága, az évszázados értékrendek, cserearányok megváltozása. Az 1073. év végén tapasztalt árrob­banás tartós, korszakos átalaku­lása kiinduló pontja lett. A vál­tozás, a mozgás több irányú. "I Tartósan felértékelődtek az energiahordozók és a nyersanyagok más árukhoz és termékekhez képest. Politikai sí­kon ez a gyarmati rendszer szét­hullásának késel következménye, gazdasági betetőzése. Piaci síkon viszont félreérthetetlenül a ke­reslet iés a kínálat közötti arány­­eltolódásokat jelzi. Így aZt mu­tatja, hogy a termelés meg nem újuló és meg nem újítható ter­mészeti (ásványi) erőforrásai vé­gesek. Az latacsony, többnyire nyomott energia- és nyersanyag­árak korlátlan fogyasztásra, pa­zarlásra ösztönöztek. A rohamos felhasználással a viszonylag könnyen megközelíthető és ol­csón kitermeihlető készletek rész­ben kimerültek, az új lelőhe­lyek kiaknázása pedig mind költ­ségesebb a .tengeren, a mocsaras szibériai vidéken, Alaszkában stb. A magas árban már megté­rülnek ezek a 'többletköltségek, illetve kifizetődővé válik a ta­karékosság (pl. az épületek kellő hőszigetelése), a helyettesítés (pl. olaj helyeit a szén, vagy az atomenergia felhasználása) és ál­talában az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás. d Felértékelődtek a viiágpia­­"• con aiz alapvető élelmisze­rek is. A fejlett tőkés országok élelmiszer-termelése az utóbbi két-három évtizedben gyorsan nőtt, az így képződött áruféle­ségek azonban nem képesek fe­dezni a fejlődő országok egyre nagyobb hiányát. Az élelmiszer­termelés és a népesség alakulá­sa között az összhang olyannyira megbomlott, hogy hathatós nem­zetközi intézkedések, nagyszabású fejlesztési programok nélkül az éhínség katasztrofális méreteiket ölthet. Így a nyersanyag — az ener­gia — illetve az élelmiszerim­port miatt ezekben az országok­ban megnövekedtek a termelés, a .gazdaság működési költségei. De megdrágult a fejlesztés is a költségesebb nyersanyagok és energiahordozók fokozott kiter­melésével. Következésképpen égető feladattá vált a többlet­­költségek ellensúlyozása, a ver­senyképesség fokozása, a műsza­ki fejlesztés. 3 Tehát, felértékelődtek a * magas ‘műszaki kultúrát igénylő, a technikai haladást, a versenyképesség fokozását szol­gáló termékek, fiélkészgyártmá­­nyok, beruházási javak, komp­lett berendezések. A kereslethez igazodva a legfejlettebb tőkés or­szágok, köztük mindenekelőtt az NSZK gyorsan és rugalmasan át­alakították a termelés, az érté­kesítés szerkezetét és igen rövid idő alatt pótolták az árrobbanás okozta veszteségeket, aktívvá tet­ték külkereskedelmi mérlegüket. A A fejlődő országok az ex­­port fokozásával igyekez­tek külgazdasági veszteségeiket ellensúlyozni. így a kínálat fo­kozása révén abszolút módon és tartósan leértékelődtek a világ­piacon a közepes és alacsony technikai szinten álló kommersz áruk, a hagyományos félkész- és késztermékek (pl. textil méter­áru, egyszerű konfekcionált cik­kek stb.). A világgazdasági korszakváltás éles megvilágításba helyezte a fejlődő országok problémáit. A gyarmati sorból felszabadult né­pek jelentős része — az olajex­portőröket kivéve — nem képes a megnövekedett termelési, fej­lesztési szükségleteket ellensú­lyozni és saját erőből, harmoniku­san fejleszteni gazdaságát, sőt eleve gondot okoz a növekvő szá­mú népesség élelmezésé. Nél­külözhetetlenné vált a fejlett or­szágok anyagi, tudományos és műszaki támogatása. Az olajexportáló országok és a legfejlettebb tőkés államok (a technikailag élenjáró beruházási javak exportálói) nyernek a cse­rearányok változásán. Magyaror­szág viszont sóikkal többet ve­szít, mint amennyit nyer rajta. Az élelmiszert (gabonáit, húst, zöldséget továbbá a timföldet, alumíniumot magasabb áron ex­portáljuk. De a nyereség több­szörösét ráfizetjük az olaj, az energia, a nyersanyag, a korsze­rű technika behozatalánál. Ki­vitelre kerülő késztermékeinknek jelentős hányada pedig abba a csoportba tartozik, ahol az árak stagnálnak, sőt csökkennek. Az átlagos színvonalú termékek kö­rében növekszik a világpiaci ver­seny és kiviteli listánkon sajnos, kevés még a technikai haladás élvonalába sorolható korszerű, keresett, növekvő áron értéke­síthető termék. Kovács JAzset (Folytatjuk.) • A tlszaalpárl TIszatáJ Termelőszövetkezet szakosított szarvasmarha­telepe.

Next

/
Thumbnails
Contents