Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-07 / 157. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. Július 7. Téesz hatezer hektáron A város másfél évi cukorszükségletét termelik meg A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet összterülete mintegy 6000 hektár. A szántóföldi növénytermesztés mellett, igaz nem nagy területen, szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztéssel, valamint lúdtenyésztéssel, -hizlalással foglalkoznak. Az ezer hektárnyi búzától az előzetes becslések szerint a tavalyinál Jobb eredményt, azaz hektáronként 40 mázsánál nagyobb termést várnak. Kukoricát 1300 hektáron termesztenek, ebből ötszáz 'hektár olyan terület, amelyen közel tizenöt éve foglalkoznak ezzel a növénnyel, azaz monokultúrában termesztik. Igaz, ezek a földek a téesz szinte legjobb földjei, mégis figyelemre méltó, hogy itt évek óta hektáronként átlag harminc mázsával több termést takarítanak be, mint a gazdaság többi kukoricaföldjél'Ől, A négyszáz hektárnyi cukorrépára joggal büszkék, hiszen Kiskunfélegyháza másfél évi cukorszükségletét termelik meg. A termesztés minden részfolyamata gépesített, komplett gépsor áll rendelkezésre. A tervek szerint ebben az évben 340 mázsa termést takarítanak be és azt várják, hogy a répa cukortartalma meghaladja majd a 14 százalékot. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetben legnagyobb területet a rét és legelő foglalja el, 1600 hektárt. Ebből elég sok a beékelődött, nagyüzemileg alig művelhető gyep, így a gazdaságban a húsz hektárnál nagyobb területeken már kénytelenek a nagyüzemi módszereket alkalmazni. Körülbelül 1000 hektár gyep termésére számíthatnak évente biztonsággal. Az első kaszálás eredménye — hektáronként 43 mázsa termés — azt mutatja, hogy a gondozható, kezelhető területeken jó munkát végeznek. Az állattenyésztésen belül legnagyobb szerepe a lúdtenyésztésnek és llbahlzlalásnak van. Ez a foglalkozás már hagyományos Félegyházán és környékén. A gazdaság keltetőüzeméből évente 250 ezer naposlibát szállítanak a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnak, ezzel mintegy 8 millió forint árbevételt érnek el a tervek szerint ebben az évben. A liba törzsállományát az itt keltetett kislibákból alakítják ki. Jelenleg 10 ezres tojóállományt gondoznak, úgynevezett kiscsoportos tartásban. Ez azt jelenti, hogy 900—1300 állatból állítanak össze egy falkát. • Delelnek a holstelnfríz-tehenek. A ludak hizlalásával a gazdaságban és a háztájikban is hagy odaadással foglalkoznak, Ebben az évben a nagyüzem 14 ezernél több hízott libát ad át a baromfiiparnak, a háztáji gazdaságokban 50 ezer liba tömését, hizlalását végzik, A termelőszövetkezet tejelő tehenészetében 156 tiszta vérű holsteinfriz és 200 magyar tarka tehenet tartanak. A magyar tarka évi tejtermelési terve 3750 liter tehenenként a holstelnfrizek várhatóan 5000 litert adnak. A tejtermelési rekordot — Magyarországon a harmadik helyet — egy holsteinfriz tehenük tartja. A tejtermelése 9400 liter. A téesz a városi tejüzemnek több, mint 1 millió 400 ezer liter tejet ad át évente. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet, mint minden város melletti gazdaság, küzd a munkaerő elvándorlása ellen. A közeli, könynyebb munkahelyek ellenére a téesz ezer tagot számlál. És azt hiszem, ez a számadat az ■ előbbieknél is ékesebben bizonyít. • A régi sertésólakból alakították ki a libák szálláshelyét. KÉTSZERES TELJESÍTMÉNY, SOKSZOROS TERMELÉKENYSÉG Fejlesztés, bővítés az EKÄ gyáregységben • Az alkatrészgyártás legnagyobb teljasftményű présgépe. Két év múlva még egy hasonlót állítanak munkába. Fejlesztési lehetőségeinek egyszerűbb — olcsóbb — módozatait már kimerítette a Villamosberendezés és Készülék Művek kalocsai EKA gyáregysége. Mielőtt azonban ezeknek teljesen a végére értek volna — tehát már az előző tervidőszak vége felé — elhatározták az üzem bővítését. A programba rekonstrukciós jellegű munkákat és kapacitást bővítő, termelést ésszerűsítő létesítmények építését, felszerelését állították be. A fejlesztés első szakaszában az energiaellátást korszerűsítő beruházások mellett egy termelő részleg újjal való felváltása szerepel: a festőműhelyé. A létesítmény :nem készült gyorsan, hoszszú időt vett igénybe egyébként a tervezése is, de végül is a nyár elején megkezdhették benne az üzempróbákat. Ezek szeptemberig tartanak, azért ilyen sokáig, mert az országban ez az első ilyen nagy teljesítményű irobotpisztolyos berendezés, A féstenlvaló alkatrészek konvejor pályán haladnak benne, felügyeletét műszakonként öt ember elláthatja. Működtetése egyszerű, karbantartása, tisztítása azonban még nem minden részletében megoldott. Eldöntésre vár, hogy víz vagy lúgos oldatú folyadékfüggöny deríti — e hatásosabban a „hulladék" festéket. Őszig ezért még szükség van a régi — az újhoz képest igazán korszerűtlen és egészségre is veszélyes — festőműhelyre. A nemrégiben elkészült üzemrész teljesítménye a régiének kétszerese, termelékenysége pedig mintegy nyolcszorosa. S ezt a fejlődést éppen a legnehezebb, legártalmasalbb területen érték el. Nemcsak „munkaerőt” — embert is kímélő döntés volt a beruházás. Az első szakasz tervei mára már egy kivételével megvalósultak. A kalocsai EKA gyáregység gbndjai között egyre inkább előtérbe kerül, hogy az igényekhez képest keveset termelnek. A beruházási program második része ezért bővítő jellegű. A termelés növelését részben ésszerűsítéssel oldják meg: a lámpatestek alkatrészeit gyártó műhelyeket kötik össze az új épülettel. így nemcsak termelő területet nyernek, hanem célszerű útvonalat is az alkatrészek folyamatos, gépesített szállítására. Az építés várhatóan a jövő év elején kezdődik, s szeretnék már 1980-ban üzembe helyezni a létesítményt. Zs. A. HÁZUNK TÁJA ■Mm A százéves meteorológiái adatok szerint július a legmelegebb és legnapsütésesebb hónap. Az átlagos hőmérséklet 22 Celsiusfok körüli, de mértek már S, illetve 40 fok körüli maximumot is. A Duna—Tisza közén 30—40 milliméter csapadéknál több alig hullik, de volt olyan év, amikor egy csepp eső sem esett, és előfordult, hogy az említett átlagértékek négy-ötszöröse is leesett. Ebben az időjárási környezetben továbbra is sok munkájuk lesz a szőlőt, a gyümölcsöt és akonyhakerti növényeket a gombabetegségektől, állati kártevőktől védeni akaró házikert tulajdonosoknak. Halaszthatatlan tennivalók A szőlőben van most a legnagyobb munka, ugyanis a peronoszpóra és a botritisz fertőzés ezekben a napokban a legnagyobb. Eső után feltétlenül permetezni kell elsősorban a botritisz ellen Ortho-Phaltan, a Mycodifol, vagy a Dithane 45 oldatával, ha lisztharmat fertőzést is tapasztalunk a leveleken és a fürtökön. Érdemes a permetlébe tenni ilyenkor Karathane LC, Thiovit S vagy Kolosul készítményt. A gyümölcsfákon az amerikai fehér szövőlepke hernyófészkeit még mindig meg lehet találni, a hernyók kelése tart. A védekezés kétféle módon lehetséges, Mérgező növények Csodálatos képet mutat az aranysárga aranyeső (Laburnum) a kék akác (Wisteria), vagy - a lila orgona. Az aranyeső azonban izgató mérget tartalmaz. Hazánkban is őshonos a tiszafa (Taxus). Mind a levele, mind a termése á szívre bénítólag ható mérget tartalmaz. Az évelő növények közül a gyűszűvirág (Digitalis) veszélyes. Mind a levele, mind a virága mérgező alkaloidot tartalmaz. A egyik, hogy a hernyófészkeket eltávolítjuk, elégetjük, vagy pedig mélyen elássuk, illetve permetezéssel, ehhez Fibol E, Metation 50 EC vagy Ditrifon 50 WP-t használhatunk. A burgonyatáblákon a jól fejlett levelek zárták a sorokat, s a csapadékos időjárásban emiatt is növekedik a fertőzés veszélye. A burgonyavész tünetei jelentkeztek, amely ellen érdemes Rézoxiclorid 50 WP, Cuprosan Super D, illetve a Folyram-Combi oldatával permetezni. Ugyanezek a szerek alkalmasak a paradicsom alsóbb levelein megjelenő, úgynevezett alternáriás foltosság lokalizálására is. mérgező évelő növények közé tartozik a tavaszi hérics (Adonis), amely a levelével, virágával és gyökerével károsít. Mérgező hatású még a szarkaláb, a kerti anemóne (szellőrózsa), a zergeboglárka stb. A hagymás-gumós növények közül különösen mérgező hatású az őszi kikerics. (Colchicum). Óvakodjunk a machónia kékes színű termésétől, a gyöngyvirág és a borostyán termésétől is. Könyv a japán virágrendezésről Ikebana a neve a japán virágrendezés művészetének. Erről irt érdekes könyvet Ivaki Tosiko, aki ért a virágok nyelvén, és nagyszerű művésze a- virágrendezésnek. Mit jelent a szó: Ikebana? „Tóban, virág" volna a szó szerinti fordítása, de átvitt értelemben a vázába helyezett növények újjászületését jelenti eredeti, természetes mivoltukban. A bevezetőben a szerző foglalkozik a japán kertépítő művészettel, amelynek .alapja a természetszemlélet, mivel a japánok számára a művészet egyenlő a természettel, egyenlő a levegővel, mert egyik nélkül sem létezhet az ember. Az Ikebana-művészet lényege az, hogy nem díszítőművészet. Alkotóelemei között fontos szerepet játszik az edény, a faág ugyanúgy, mint a titkos jelentést hordozó virág, s csak ezek együttese teremthet önálló, új világot, amely a teljesség vágyában fogant. Az első Ikebana formában rendezett virágokat a szerző szerint, időszámításunk után 752-ben helyezték el a Tódaidzsi templom Budha-szobrának lábához. Az ünnepségen a császári család és a nemesség mellett tízezer pap vett részt. A könyv, amely a Natura kiadásában jelent meg, gyakorlati útmutatást ad az Ikebana készítéséhez és számtalan színes fényképpel sok változatot ismertet meg a virágkedvelőkkel. Gazdasági növekedés lés egyensúly 1 A gazdasági növekedés egyike azoknak a kérdéseknek, amelyek a figyelem homlokterében állnak. Ez természetes is, hiszen a növekedés teremti meg azokat az alapokat, amelyek lehetővé teszik a társadalom fejlődését. Az újratermelés bővülésének ütemétől függ nagyrészt a lakosság életszínvonalának emelkedése. A gazdasági növekedés a gazdasági fejlődés legkézzelfoghatóbb eleme, amit egyik számszerű kifejezője, s a szükségletek magasabb szintű kielégítésének feltétele. Nyilvánvaló ezért, hogy a gazdasági növekedés üteme a gazdaságpolitika stratégiai kérdései közé tartozik, lényegét tekintve, elsőrendű politikai és gazdasági ügy. Átfogóan a nemzeti jövedelem növekedésével jellemezhető. Ez mutatja legjobban, hogy az adott gazdaságban milyen mértékben bővül az előállított termékek és anyagi jellegű szolgáltatások mennyisége és utal a minőségükben bekövetkezett változásokra is. A szocialista gazdaság fejlődésének a növekedés egyik legfontosabb, de nem egyetlen tényezője. A növekedés nem kizárólagosan mennyiségi kategória, hanem a gazdaság különböző oldalai fejlődésének, gazdasági munkánk együttes hatásfokának kifejezője. Kereslet és kínálat A növekedéssel egy Időben, párhuzamosan biztosítani kell a termelés és a szükségletek közötti összhangot, hiszen az olyan „növekedés”, amely eladhatatlan termékekben növekvő készletékben testesül meg, nem szolgálja valójában a társadalmi célt. Az újratermelés eredményességének másik alapvető feltétele tehát, hogy a termelés különböző ágai, ágazatai, az újratermelés egyes mozzanatai (termelés, elosztás, forgalom, fogyasztás) között olyan arányok jöjjenek létre, amelyek biztosítják az újratermelési folyamat folytonosságát. Az ilyen arányok megvalósulása lehetővé teszi, hogy a népgazdaság ágai és tényezői egymásnak megfeleljenek, egymással összhangban működjenek, vagyis egymással egyensúlyba kerüljenek. A társadalmi terméket tehát a kielégítésre váró társadalmi szükségletnek megfelelő terjedelemben és összetételben kell előállítani. Ez a piaci egyensúlyban is kifejezésre jut. Az adott időszakban létrejövő piaci egyensúly — amely a kereslet és a kínálat összhangjában jelentkezik — önmagában nem mutatja a népgazdasági arányosságot, de elkerülhetetlen megjelenési formája ennek. Az újratermelés arányossága A gazdasági növekedés szocialista elméletének és a gazdaságpolitikai gyakorlatnak egyik fő problémája a növekedési ütem és az egyensúlyi feltételek összhangjának biztosítása. A gyors gazdasági növekedés csak akkor szolgálja jól a társadalom céljait, ha biztosítja az újratermelés arányosságát, ha a növekedés során az előálló új feltételek mellett, folyamatosan megvalósul az újratermelés különböző mozzanatai és ágai közti egyensúly. A felszabadulás óta eltelt több mint három évtized alatt megvalósítottuk a szocialista iparosítást, létrehoztuk a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot. A nemzeti jövedelme több mint ötszörösére, az ipari termelés tizenkétszeresére növekedett, -A mezőgazdaság rohamosan csökkenő létszámmal és több mint tíz százalékkal kisebb földterületen ma mintegy kétszer annyit termel, mint az 1950-es években. Az egy főre jutó fogyasztás háromszorosára emelkedett. Felépítettünk 1,7 millió lakást. Csökkentettük a munkaidőt. Felépítettünk 1,7 millió lakást. Csökkentettük a munkaidőt. Állampolgári joggá tettük az egészségügyi ellátást, általánossá vált a társadalombiztosítás. Gazdasági fejlődésünk fontos tényezője volt, hogy fokozódott a magyar népgazdaság bekapcsolódása, a nemzetközi munkamegosztásba. Az ország külkereskedelmi forgalma 1950-hez képest csaknem tizenötszörösére növekedett. Az 1980-as évek végén fejlődésünk belső és külső feltételei jelentős mértékben megváltoztak. A magyar gazdaság a fejlődés eredményeként közepesen fejlett gazdasággá vált. A£,extenzív növekedés forrásai kimerültek, ettől az időtől fogva már nem rendelkezünk számottevő munkaerőtartalékokkal, nincsenek jelentős nyersanyag-tartalékaink sem, s mindez együttesen szükségessé tette az intenzív fejlesztésre való áttérést. Hatékonyság Gazdasági fejlődésünk jelenlegi feltételei alapvetően három témakör köré csoportosíthatók: 1. A teljes foglalkoztatottság olyan szintje alakult ki, hogy csak a termelékenység növelése lehet az alapja a gazdasági növekedésnek. A termelés új munkaerő be' vonásával már nem növelhető, a munkaerő-tartalékok lényegében kimerültek. A foglalkoztatottság meghaladja a lakosság 48 százalékát, ami nemzetközi összehasonlításban is a legmagasabbak közé tartozik. Ugyanakkor amunkerő-kihasználás meglehetősen alacsony, és a meglevő munkaerőt nem mindig1 ott foglalkoztatjuk, ahol ez népgazdasági szempontból a legcélszerűbb lenne. Vállalatokon belül viszonylag magasak a munkaerő-tartalékok, sok a felesleges állásidő, részben anyagellátási, szervezési hibák, részben a laza munkafegyelem miatt. Alapvető feladat, hogy biztosítsuk a folyamatos munkavégzés technológiai és munkaszervezési feltételeit, a normák rendszeres karbantartását, a törvényes munkaidő fegyelmezett ledolgozását — amire a XI. kongresszus is rámutatott. 2. A termelés felfutásával párhuzamosan nem nőtt megfelelő mértékben a hatékonyság. A hatékonyság viszonylag alacsony színvonala alakult ki, különösen sok a probléma az eszközkihasználás terén. A termelés állóeszköz-igényessége és beruházásigényessége nőtt, és ez tartós tendenciának ígérkezik. Az állóeszköz-igényesség kedvezőtlen alakulása alapvetően a technikai fejlődés jelenleg érvényesülő irányával, az infrastrukr turális beruházások tartalmi változásával (korszerűbb közlekedés, nagyobb környezetvédelmi beruházások stb.), az energetikai bázis fejlesztésével, a tőkés relációból vásárolt gépek árának gyors növekedésével függ össze, E tendenciák részbeni ellensúlyozására potenciálig lehetőségekkel rendelkezünk. A meglevő állóeszközök jobb kihasználásával, a beruházások kivitelezési idejének rövidítésével, anyag- és energia-megtakarításokat eredményező fejlésztéssel, a gazdaságban meglevő, a gazdasági fejlődést fékező jelentősebb strukturális aránytalanságok felszámolásával ugyanis jelentősen növelhetnénk az eszközök hatékonyságát. 3. A magyar gazdaságban végbemenő változásokkal egyidejűleg az utóbbi években a világpiacon is lényeges módosulások zajlottak lé. Az energiahordozók, a fontosabb ipari és mezőgazdasági nyersanyagok, valamint a legkorszerűbb technikai berendezések, félkésztermékék és alkatrészek árai jelentősen és tartósan emelkedtek. Leértékelődött mindazon termék, amely gyenge vagy közepes minőségű, nem körszerű, előállítása nem követel nagy szakképzettséget. Ez az árváltozás érzékenyen érintette gazdaságunkat. Importunk exportunkhoz képest viszonylagosan megdrágult, külkereskedelmi cserearányaink romlottak. A nem szocialista viszonylatú külkereskedelmünkben az árarányok mintegy 21—23 százalékkal, szocialista kereskedelmünkben pedig mintegy 13—17 százalékkal romlottak 1972 és 1977 kö•zött. Azt a többletterhet, ami külgazdasági kapcsolatainkból gazdaságunkra hárul, csak sokoldalú, komplex külgazdasági és fejlesztési politikával lehet ellensúlyozni. A világgazdasági értékrendben bekövetkezett változás szükségessé teszi az azokhoz való aktív alkalmazkodást. A nyersanyag-behozataltól való növekvő függőség megköveteli, hogy hatékonyan és jó minőségben állítsuk elő a késztermékeket, hogy növeljük exportképességünket. Lehetőségeink A világpiaci helyzet változása, valamint gazdaságunk belső feltételrendszerének átalakulása megköveteli — mint ahogy azt az MSZMP Központi Bizottságának 1977. október 20-i határozata is hangsúlyozta —, hogy a meglevő erőforrásainkat az eddigieknél jobban használjuk, ki, hogy a hozamok és a felhasznált erőforrások viszonya a jelenleginél kedvezőbb legyen. Ez a feladat magában foglalja a munkatermelékenység növelését, az eszkö^hatékonyság, a beruházás hatékonyságának a növelését. A fejlesztésben és a gazdálkodásban egyaránt minimalizálni kell, a fajlagos ráfordításokat munkaerőben, anyagban, energiában, állóeszközökben, beruházásokban. Ugyanakkor törekedni kell a versenyképesség növelésére, termékeinknek a jelenlegi nehezebb értékesítési feltételek között is állniuk kell a versenyt, az összehasonlítás próbáját a konkurrencia termékeivel. Gazdaságpolitikánk célja, hogy a korábbinál nehezebb külső és belső feltételek között fenntartsa a gazdasági növekedés eddigi, viszonylag magas ütemét és helyreállítsa a gazdasági egyensúlyt. Ez biztosítja, hogy pártunk életszínvonal-politikájának célkitűzései maradéktalanul megvalósuljanak. . Dr. Andrássy Adél Szegedi József Attila Tudomány Egyetem politikai gazdaságtan tanszék \
