Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-05 / 155. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. július 5. BELTERJES HASZNOSÍTÁS, OLCSÓ TÖMEGTAKARMÁNY A gyepgazdálkodás tartalékai 9 Az Izsáki Állami Gazdaság balázspusztal területében legeltetéssel Is hasznosítják a gyep fűtermését. 0 ötszáz tonna szenázat készítettek az Izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetben a közös szarvasmarhaállomány takarmányozására. A gyep fűtermése fedezi a teljes szükségletet. Képünkön Bajusz Imre E—301-es típusú géppel dolgozik. • A Kalocsai Állami Gazdaságban járvaszecskázó géppel takarítják be a belterjesen művelt gyep fűtermését. „A takarmánytermesztés elmaradottsága hovatovább a haladás egyik kerékkötőjévé válik, vagy helyesebben, 'ha úgy fogalmazunk, hogy azzá vált. E folyamat meg-' változtatására már az idén határozott lépéseket kell tenni” — mondotta dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az év elején megtartott gödöllői tanácskozáson. E tétel vonatkoztatható Bács- Kiskunra is, ihlszen mintegy 140 ezer hektár rét, legelő található a megyében, aminek csak kis részét művelik belterjesen a gazdaságok. A lehetőség pedig adva van, csak élni kellene vele, hiszen összefüggő táblákban több, mint 40 ezer hektár természetes gyepterület található. Ezen reális hozammal számolva 559 ezer mázsa szénát termelhetnének a gazdaságok, ami 8700 húshasznú tehén ég szaporulata, valamint 65 ezer anyajuh eltartásához lenne elegendő. A Kalocsai Állami Gazdaságban Idejében felismerték a belterjes gyephasznosítás szükségességét, az abban rejlő tartalékokat. Az eredménye biztató. Egy tehén átlagos tejtermelése tavaly már jóval meghaladta az 5 ezer litert. Az 1975-ben megkezdett fajtaátalakító keresztezés nyomán ma már 700 hungarofriz telién fejhető a gazdaságban, ami nagyobb követelményeket támaszt a takarmányozással szemben. Kalocsán ezért is szakítottak az egynyári takarmánynövények termesztésével, és a gyepre alapozták a szarvasmarha-tenyésztést. Az élenjáró üzemek sorában említhető a Kiskunhalasi Állami Gazdaság is. A kalocsainál kedvezőtlenebb körülmények között 1973-ban kezdtek itt hozzá a gyepre alapozott szabadtartásos húsmarhaágazat megteremtéséhez. Az eddigi eredmények alapján az Országos Állattenyésztési Felügyelőség hereford törzs tenyészetté nyilvánította a kiskunhalasi nagyüzem szarvasmarha-állományát. A szarvasmarhaprogram üzemi feladatai végrehajtásával egy időben az olcsó tömegtakarmánybázls megteremtésére Intenzív művelés alá vonták az összefüggő ősgyepet, a közéjük ékelődő gyenge minőségű szántókat pedig fűmaggal vetették be. így ma már 2 ezer hektáron termesztik az olcsó Szálastakarmányt. Jelenleg több, mint ezer húshasznú tehén található a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban. Mivel a mezőgazdasági nagyüzem rét-legelőinek öntözésére nincs lehetőség, a termésátlag növelését a jó agrotechnikával és tápanyaggazdálkodással oldják meg A körültekintő munka, a helyi adottság figyelembevétele mutatkozik meg a terméseredményben. Tavaly az országos átlagnak csaknem háromszorosát, mintegy 42 mázsa szénát takarítottak be hektáronként. A gyepgazdálkodásban élenjáró üzemelt sorában azonban említhetnénk a lajosmizsel Népfront és a mélykúti Alkotmány, az uszódi Egyetértés, a bátyai Pirospaprika, a kiskunhalasi Vörös Október, a kisszállási Bácska, és a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet is. Példájukat érdemes követni. Bács-Kiskun megyében ugyanis az összes gyepnek 70 százáléka művelhető nagyüzemileg, ha a gazdaságok Örvendetes, hogy a termés növeléséhez több helyen van öntözési lehetőség is. Sajnos, a termelőszövetkezeti és állami gazdasági gyepterületnek jelenleg csak 6 százaléka van öntözésre berendezve. Ténylegesen azonban a művelés alá vont rét-legelőnek 70 százalékára juttatták el a vizet. További beruházással újabb 45 ezer hektárral növelhetnénk az öntözhető gyepterületet. Ennek viszont határt szab a fej-A dolgozók és nyugdíjasak kedvezményes tüzelővásárlását szolgálja minden évben az utalványos akció, mely lényegében a vásárolt áru. értékének havi részletekben 'történő kiegyenlítését jelenti. Érthető hát, hogy igen sokan élnek a lehetőséggel rnegyeszerte. így Kecskeméten is| ahol mostanság egyre több az elkeseredett utal vány tulaj dohos... Olvasóink — akik szinte egymásnak adják szerkesztőségi irodánk ajtajának a kilincsét — azt panaszolják, .hogy a Volán korlátozottan vállal fűtőolaj-fuvarozást, ezért nem válthatták 'be az utalványt az azon megjelölt június 30-lg. Az ügyben először a szállítási szolgáltatás gazdájával, a Volán 9-es számú Vállalattal 'beszéltünk. Kovács Ferenc igazgatóhelyettestől megtudtuk: túlságosan nagy tételű az utalványos megrendelésük, több tízezernyi liter. De mindössze két speciális tartálykocsi áill rendelkezésükre. Ezért néhány napja nyújtott műszakban üzemelnek a járművek. Nos, a szállítók erőfeszítése kétségkívül enyhít a gondokon. De nem változtat azon, hogy az utalványok leadásának eredeti határ-Kálvária egy iratért Kecskemét, Wesselényi u. 3. szám alatt lakó Tural István elhatározta, hogy korszerűsíti a lakását, s ennek során bevezetteti a földgázt is. Beszélt a kivitelezőkkel, a tervet elkészítőkkel és engedélyesükkel, s ügy tűnt: a munka lebonyolítása gyors és zökkenőmentes lesz. Minthogy azonban a költségek meghaladták á számításait, kölcsönért az OTP- hez fordult. Ott közölték, folyósítják a pénzt, de előbb csatoljon kérelméhez egy évnél nem régebbi birtokívet, melyből kiderül, hogy a tulajdoni feltételek megfelelnek-e a követelményeknek. El is ment nyomban a városi telekkönyvi hivatalba, A tisztviselő rövid keresgélés után Sajnálattal közölte: telekkönyvi szemlét nem áll módjában adni, mert az eredeti betét hiányzik az irattárból. Olvasónk ekkor fölmutatta: van nála egy 1971-es kiadású betétmásolat, a helyszíni körülmények pedig változatlanok, unnak alapján kér tehát újabbat. Erre azt kapta vá^aazul, ilyenféle papW“'ném elégendő okmány a má$ö\át elkészítéséhez. Ezután felkléMÍé<if“ soros1 ügyészti -aki hitetlenkedve vette a panaszt, de egy telefonálás után ő is meggyőződött annak helytálló voltáról. Majd szerkesztőségünkbe kopogtatva mondta el a panaszát, és leért' segítséget. Beszéltünk a megyei tanács iltáblásítják a területet, és elvég-. lesztési alap szerény volta, zik a szükséges beiVízrefiffeáéltí^^ -mrmb&tt A .?wn tiöí rru; jg. ****** -Bvxb .qssa g S9 hbv iw ELŐÍTÉLET ÉS ILLÚZIÓ NÉLKÜL ideje valóban lejárt. Ezzel kapcsolatban a fűtőolaj-ellátásért felelős vállalat Szolnokon levő területi központjától kértünk információt. A válasz megnyugtató: Röviddel ezelőtt intézkedtek, hogy az AFOR megyénkben levő telepéi legkésőbb szeptember 30-lg válthatják be a tüzelőutalványokat. Mindez viszont nem jelenti azt, hogy a vásárlók ne igyekezzenek mielőbb beszerezni az utalványértéknek, illetve a szükségletüknek megfelelő olajat, hiszen a literenként 1 forint 50 filléres kedvezmény csak addig tart, amig az ilyen értékesítésre kijelölt árumennyiség el nem fogyott. Ezt követően már csak a régi, vagyis a 2 forint 10 filléres áron kapható olaj, melyből jelenleg még számottevő a készlet Bács-Klskunban. Köszönjük az Ásványolajforgalmi Vállalat illetékeseinek gyors, érdemi döntését, s merjük remélni, hogy eredményeként — meg a szállítás kényszerű bővítése révén — minden tüzelőutalvény-tulajdonos Idejében megkaphatja az igényelt háztartási fűtőolajat nemcsak á „hírős” városban, de másutt a megyében Isi lelékesével, aki azt javasolta, hogy a megyei földhivatalhoz forduljon a panaszos, de itt sem járt szerencsével, mert az eltűnt betét azóta sem került elő, a másolatról másolat kiállításáért pedig senki nem mert vállalni felelősséget. Ekkor újra felkeresett bennünket, ml megint szóltunk a megyei tanácsi szakembernek, aki Ismét közremüfeödést ígért. Olvasónk még egyszer tiszteletét tette a megyei földhivatalban, ahol dr. Körösi Imre helyettes vezető végre elrendezte a dolgot. Megszületett a másolat másolata, meg, a 10157/1978. számú kísérő jegyzőkönyv, mely közli az eljárás magyarázatát, azt, hogy az 1063-as számú telekkönyvi betét elveszett, s helyette kell elfogadni eme iratot. A kecskeméti Centrum Áruházban dolgozó Turul István több mint egy hétig idegeskedett a darabka papír miatt, s az ügy elintézése két nap szabadságába került, háromszor pedig az ezzel kapcsbldtos loholásSal töltötte <rv ebédidejét. , A szóban forgó hivatal rendetlen rendjét, lassú ügyintézését és az ügyfél kiszolgáltatottságát taglaló történetet abban a reményben hozzuk nyilvánosságra, hogy a megfelelő intézkedés eredményeként nem kerül sor többé hasonló visszásságokra! Milyen nagy legyen a vállalat? □ SZERKESZTŐI ÜZENETEK □ Hiány van alkatrészekből, szerelvényanyagokból, úgynevezett apró cikkekből; a ruházati termékek egyformák, díszítésük szegényes, egysíkú — ezek mindennapi tapasztalataink. A fogyasztó joggal bosszankodik, s méltán szidja az ipart. Méltán? Nos, a szocialista iparosítás elmúlt évtizedeiben korszerű nehézipart teremtettünk és elmondhatjuk, hogy a fogyasztási cikkeket gyártó iparágakat is műszakilag korszerű alapokra helyeztük. A strukturális és műszaki átalakulást a vállalati méretarányok nagyarányú átalakítása kísérte. Ennek jellege a vállalatok úgyszólván napjainkig tartó összevonása és beolvasztása révén a koncentráció és centralizáció volt. Az iparosítás három évtizedes periódusában egyértelmű tendencia volt a kis- és közepes méretű vállalatok számának és arányának erőteljes csökkenése. Csökkenés és növekedés A folyamat következménye, hogy az állami iparvállalatok száma 1960 és 1977 között 1368-ról 713-ra csökkent. Figyelemreméltó, hogy az állami Iparon belül a tanácsi iparvállalatok száma 478- ról 190-re mérséklődött. A koncentrációs-centralizációs folyamat a szövetkezeti szektorban is érvényesült, s ennek következtében az ipari szövetkezetek száma 1960 és 1977 között 1251-ről 701-re csökkent. Az összevonási folyamat következtében a legfeljebb 500 személyt foglalkoztató vállár latok aránya erőteljesen változott az 1960. évi 66,6 százalékról 1976- ban 35,8 százalékra, míg az 1000 főnél több dolgozót foglalkoztató csoportba tartozó vállalatok aránya a többszörösére nőtt; 14,7 százalékról 42,5 százalékra. Sokirányú nemzetközi összehasonlítás bizonyítja, hogy Magyarországon kimagaslóan gyors ütemű volt a koncentrációs-centralizációs folyamat, amelynek következtében lényegében megszűnt az ipar úgynevezett duális szerkezete: vagyis az ipar olyan összetétele, amelyre az jellemző, hogy a kis vállalatok széles hálózatára épül rá a közepes, majd az igazán nagyméretű vállalatok rendszere. Nálunk az iparvállalati struktúrának ez a gúla szerű felépítése hiányzik. A méretarányoknak ez a torzulása a termelési szerkezet torzulásában is érezteti hatását. Azok a kedvezőtlen Jelenségek, amelyekkel a fogyasztó nap mint nap találkozik, s amelyekről írásom elején tettem említést, részben a méretarányok torzulásának következményei. A nagyvállalatoknak nem kifizetődő apró cikkeket, díszítő elemeket 'készíteni és ha rákényszerülnek, képzeljük el, milyen áront Lássuk ezen után, hogy mi a helye, mi a funkciója a kis (és közepes) méretű vállalatoknak egy korszerű iparral rendelkező országban? Mindenekelőtt a gyártmányfejlesztés és bizonyos speciális (nem tömeggyártású) technológiák fejlesztése. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy a kisvállalat egy ország iparának, technikai megújulásának kezdeti szakaszában igencsak fontos szerepet játszik. A kisvállalat rendszerint speciális ismereteken és tapasztalatokon alapuló termelést folytat; piacérzékenysége nagy; s a fejlesztési ténykedése közvetlen kapcsolatban van a termeléssel. Mindez ösztönzi, kikényszeríti a megújulást. Igaz, hogy a kisvállalat pénzügyileg sebezhetőbb, mint a nagyvállalat, kockázatvállalási készsége is kisebb. EZ azonban előny is, mert rendszerint olyan fejlesztési célokat tűz maga elé, melyeknek megvalósulási valószínűsége viszonylag nagy, s a befektetett eszközök megtérülési ideje rövidebb, mint a nagyvállalatoknál. Rugalmasan manőverezve A újító jellegű kisvállalat — ha életképesnek bizonyul — természetesen idővel nagyméretűvé válhat; növekedése* azonban versenyképességének eredménye. Természetesen az Is előfordulhat, hogy a verenyképesnek bizonyuló gyártmányt a tömegszerűség bizonyos mérete mellett valamely nagyvállalat átveszi. A kisvállalatok fontos szerepet tölthetnek be' a specializált alkatrész, részegység és kellékgyártásban. Manapság végtermékkibocsájtó nagyvállalataink úgyszólván kivétel nélkül megszenvedik a háttéripar hiányát és maguk Igyekeznek „házilagos” megoldásokkal pótolni a kisvállalatok munkáját. Ez az egyébként is drága megoldás a nagyvállalatok erőforrásainak számottevő részét vonja el a gyártmányfejlesztéstől, a piaci munkától, s ml több, a nagyvállalat rugalmas alkalmazkodását is hátráltatja. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy a nagy Iparvállalatoknak a változó piaci viszonyokhoz való alkalmazkodását nagymértékben elősegítik a rugalmasan manőverező kisvállalatok. Nem véletlen, hogy például gazdasági válságok, vagyis a rugalmas alkalmazkodás kritikus periódusaiban a tőkés államok kormányai számottevő közvetlen, vagy közvetett támogatásban részesítik a kisvállalatokat. A kisvállalatok kielégítik a helyi igényeket A kisvállalatok számos iparágban és termékosaládban a helyi igények kielégítésének^ eszközei. A „helyi” igény igen sokféle lehet: az építéstől az élelmezésig. Éppen a helyi igények kielégítése szempontjából volt hátrányos a tanácsi vállalatok nagyobb részének a minisztériumi Iparhoz való csatolása. A kisvállalatok a speciális ismereteken és gyártási tapasztalatokon alapuló, egyedi. gyártású és különleges termékekből hatékony és versenyképes exportot valósíthatnak meg. Speciális műszerek, stílbútorok, különleges igényeket kielégítő ruházati cikkek stb., kivitelében a kisvállalatok fontos szerepet tölthetnek be. Mindebből helytelen lenne arra következtetni, hogy a kisvállalatok körének bővítése, tevékenységük fellendítése gazdasági problémáink megoldásának á kulcsa. Távol áll tőlem, hogy valamilyen „DIAkok” Jelige: Érdeklődésükre közöljük, hogy a középiskolások a nyári szünidőben vállalhatnak újságkázbesítésl, esetleg pavilont hírlapárust munkát, melyért teljesítmény szerinti bérezésben részesülnek. Javasoljuk, hogy Ilyen célbél a lakóhelyük szerinti postahivatalban Jelentkezzenek, ahol lehetőség esetén Iskolalátogatási Igazolás ellenében, vagyis munkakönyv nélkül dolgozhatnak. * H. P.-né, Városföld: A megyei társadalombiztosítási Igazgatóságtól kapott értesülésünk szerint az ön férje rokkantsági nyugdíjazáséval kapcsolatos teendőket az előírásoknak megfelelően végzi az Illetékes mezőgazdasági nagyüzem nyugdljelőkészltő albizottsága. Panaszát egyébként méltányolták az illetékesek;, akik Intézkedtek e társadalombiztosítási ellátás mielőbbi megállapítási érdekében, oly módon, hogy a beteg házastársa még a jelenlegi táppénzes állománya Idején kerüljön az első fokú orvosi bizottság elé, melynek döntése alapján feltehetően nem. lesz várakozási Idő a táppénz-lgényjogosultságának lejárta és a nyugdíj folyósítása között. „Mátyás király körúti. lakos” jelige, Kecskeméti Az 1971-ben kiadott villamos energia közszolgáltatási szabályzat egyes előírásait nemrégen módosította és kiegészítette a nehézipari miniszter rendelete. Ennek, valamint az egyes fogyasztásnemnek villamosenergia-árénak megállapításáról szóló jogszabálynak értelmében a közelmúltban emelkedett a társas-lakóházakban levő közős használatú helyiségekben fogyasztott áram díjtétele. Az önök esetében Is e rendelkezés végrehajtáséról van szó. Zombori Piroska és sokan mások, Kecskemét: Kérdéseikre válaszolván közöljük — a Volántól kapott tájékoztatás alapján —, hogy a Széchenyi térről a Széchenylvirosba utazó a 6-os, 12-es, vagy 13-as számú bérletjegy birtokában jogosult felszállni ezen Járatok bármelyikére. (Sőt, a 8-os számú bérlettel a 13-as jelzésű, a 13-as bérlettel pedig a 6-os Jelzésű autóbusz már a Lenin téren Is igénybe vehető, s azzal el lehet jutni a széchenylvárosl útlcéllg.) Vlsszaúton, tehát a Széchenylvérosból Indulva még kedvezőbbek a lehetőségek, hiszen a 6-os, 13-es, 13-as és 20-as számú egyvonalas bérlettel mindegyik — azonos útvonalon haladó — Járaton be lehat utazni a Széchenyi térre. (A Lenin térig pedig a mér említett módon vehetők igénybe a tömegközlekedési eszközök.) Összeállította: Velkel Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 GEODÉZIAI MŰSZEREK kisvállalati romantikát tápláljak. Csupán arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy nem élünk megfelelően azzal a lehetőséggel, amely a kisvállalatok kiegészítő szerepében rejlik, s ez mind a nagyvállalatok hatékony működése, mind a fogyasztói igények kielégítése szempontjából hátrányos. Egy vállalat nem attól „jó”, vagy „rossz”, hogy milyen a mérete. Hiba lenne a régi élői télé-tok alapján eleve a nagyvállalatra szavazni és presztízs okokból gigantománüás terveket dédelgetni; de ugyanilyen hiba lehet — ennek reakciójaként — a kisvállalatot idealizálni. Sem az előítélet, sem az illúzió nem jó tanácsadó: a gazdasági életben nagy árát kell fizetni mindkettőért. A vállalati méret kérdésében a követendő cél, a funkció, az alkalmazott technológia, a piac jellege és nem utolsósorban az irányítási lehetőség együttes mérlegelése alapján kell dönteni. V. Gy. • A Magyar Optikai Művek geodéziai műszereit mintegy h»nwi«n országba szállítják. A képen: Károlyi Istv&nné teodolitot szerel. (MTI- foté — Balaton József felvétele — KS.)
