Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-30 / 177. szám
1978. július 30. • PETŐFI NÉPE • 3 Több figyelmet szentelünk az öregekre Hat hónappal ez-A féléves mozgalom hatása előtt sugározta a Magyar Televízió Lakatos Vince megrázó erejű dokumentumfilmjét a magukra maradt tanyai öregek életkörülményeiről, sorsáról. A közvélemény azonnal és élénken reagált: a léptennyomon megnyilvánuló egyéni segíteni akarás és közösségi áldozatkészség azóta ' országos mozgalommá terebélyesedett, melynek összefogására és irányítására időközben megalakult a Társadalom az idősekért elnevezésű megyei bizottság. Ennek féléves munkájáról, a mozgalom hatásáról kértünk tájékoztatást dr. Szikszói Istvántól, a Bács- Kiskun megyei Tanács szociálpolitikai csoportjának vezetőjétől, a társadalmi bizottság titkárától. — Egy a szemléletváltozást nagyszerűen érzékeltető, örvendetes hírrel kezdem: ma már általában véve is 'sokkal több figyelmét szentel a megye társadalma az öregekre — mondotta dr. Szikszai István. — A tévéközvetítés után, és azóta is, mind nagyobb részt kérnek az állami és politikai szervek a hajlott korú emberek szociális gondjainak megoldásából. Bizottságunk munkaprogramja volt a vezérelv ahhoz, hogy a cselekvésben is egységesek legyünk és mindenki — család, üzem, hivatal — azt tegye, amiről azelőtt rendszerbe, írásba foglalás nélkül beszéltünk. A szervezet tagjai a maguk posztján serény hirdetői és szervezői e jó értelemben vett kampánynak. Minden erejükkel azon .vannak, hogy tartós és széles körű legyen, s hogy eredménye valamennyi rászorulóhoz eljusson. A helyi tanácsok — a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt aktivistáival karöltve — folyamatosan végzik — sokfelé már be is fejezték — a támogatást igénylő öregek felkutatását, nyilvántartásba vételét, s a szociális gondoskodás ütemtervének összeállítását. «Példaként említem a kecskeméti és a kiskunhalasi járást, ahol társadalompolitikai súlyának megfelelő lelkiismeretességgel és határozottsággal kezelik az akciót, bízva a közösség teremtő erejében. A magas szintű, összehangolt munka, a kollektív kezdeményezés e két területen máris néhány kiemelkedő, szép sikert .jelez. Módszereiket ajánlom azoknak a járásoknak és városoknak, amelyekben a feladatok elrendezése eddig másképpen történt, vagyis, ahol a mozgalom még csak a kezdeti szakaszánál tart. A csoportvezető ezt követően egy, címszavakban rögzítve is Második helyezést ért el a BÁCSÉP az ágazati újítási versenyben Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetével közösen minden évben ágazati újítási versenyt hirdet. Ebben az országos versenyben esztendőről esztendőre részt vesz a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat is, s egyre jobb eredményekkel. Az 1977-es év újítási sikerei alapján az idén a második helyezést szerezte meg megyénk legnagyobb építőipari vállalatának kollektívája. Az előkelő helyezéssel járó kitüntetést tegnap Budapesten, az ÉVM kultúrtermében vették át a BÁCSÉP képviselői, Kanyó Miklós műszaki igazgató vezetésével. A? újítómozgalom szervezésében jeleskedő szakszervezeti tisztségviselőket pénzjutalomban részesítették. A versenybe benevezett válla-' latok újítási eredményeit júniusban bírálta el a zsűri, s aszerint találtak gazdára a helyezések, hogy hány újítást adtak be egyegy cégnél, azok közül mennyit vezettek be, és mekkora volt az újítások hasznos eredménye. A BÁCSÉP kollektívája tavaly 117 újítási javaslatot nyújtott be elbírálásra. Ezek közül 54-et még tavaly hasznosítottak. Huszonnégy ötletet nem találtak jónak az illetékesek, a többi bevezetés«* folyamatban van. A vállalati újítási feladatterv alapján nyolc jó elképzelés született. A sikert növelte, hogy tavaly egy találmányt is bejelentettek szabadalmaztatásra. Figyelemre méltó, hogy az ágazaton belül a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnak van a legtöbb szabadalmaztatás alatt álló találmánya. örvendetes, hogy az elmúlt esztendőben a korábbiaknál több fizikai dolgozó kapott kedvet az újításhoz, s a számuk 55-re emelkedett.. Az újítók mind szocialista brigádtagok. Tavaly fellendült az újítótevékenység a vállalat ipari főmérnökségén belül is. Az 19ÍT. évi újítói munka alapján, beszámítva a korábbi sikereket is, az idén a BÁCSÉP négy dolgozója a Kiváló Ojító kitüntetés arany, hatan ezüst, nyolcán pedig ,a bronz fokozatát érdemelték ki. Az országos második helyezést nem annyira a vállalati kollektíva által alkotott újítások száma, mint inkább azok hasznos eredménye alapján érte el a BÁCSÉP. Tavaly 19 millió forintot „hoztak” az újítások, ami színvonalas ötletekre vall. Az újítások java része egyszerre szolgálja a jobb és az olcsóbb építőipari termelést, valamint a dolgozók testi épségének védelmét. A színvonal reprezentálására elmondható, hogy a vállalat egyik, öttagú újító közössége a házgyári panelszerelési UNITÁM rendszerű védőkorlát korszerűsítésével az Alkotó Ifjúság pályázaton, az ágazati versenyben elnyerte a Szakszervezetek Országos Tanácsának különdíját. Egy másik, háromtagú csoport pedig az egypontos házgyári hegesztőberendezés kétpontossá alakításával második helyezést ért el az ágazati versenyben. A szép sikert aratott újítómozgalmat két forrás táplálja a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál: a nagy kollektíva növekvő általános műveltségbeli és szakmai tudása, továbbá a vállalat folytonos műszaki-technikai fejlesztése, ami egyes megoldások továbbgondolására, tökéletesítésére, tehát újításra ösztönzi a szakembereket. Természetesen nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a BÁCSÉP vezetői érdemeinek megfelelően pártfogolják, segítik az újítómozgalmat. A. T. S. terjedelmes listát tárt elénk. Ebből értesültünk a megye öt járásában, és hat városában a mozgalom továbbfejlesztése érdekében hozott párt és tanácsi határozatokról, intézkedésekről, beszédes statisztikai adatokról, valamint különböző gazdasági egységek felajánlásairól. Említsünk néhányat a példák közül. A kalocsaiak a városi szociális otthon bővítését olyan formában szeretnék megvalósítani, hogy a környező községek is támogatást nyújtanának egy-egy hely létesítéséhez. Az uszódi tsz egy épületet ígért szociális célokra. A kecskeméti járásban — a lajosmizsei intézet befogadóképességének növelésére — a pártbizottság, a járási hivatal, a KISZ és a TESZÖV felhívása nyomán — 1978-tól 1980-ig, három évre, összesen 5,4 millió forint gyűlt össze. A tiszaalpári gazdaságok 1,2 millió forintot adnak a helybeli napközi otthon építéséhez. A halasi járásban az egyéni és kollektív, a szövetkezeti és üzemi, . illetve tanácsi hozzájárulások összege meghaladja a 4 millió forintot. Ezen felül mintegy 800 ezer forint értékű társadalmi munka elvégzésére vállalkoztak a szocialista brigádok. — A megye és az ország számtalan településéről a mai napig 252 kisebb-nagyobb tételt fizettek be, utaltak át az 597—3001— 01-es bankszámlára — foglalta össze az elmúlt félév eseményeit dr. Szikszai István. — A pénzbeli felajánlások és tervezett hozzájárulások összesen 18 millió forintot tesznek ki, és több mint 6 millió forint a társadalmi megmozdulások értéke. E vállalások eredményeként — mint arról már korábban beszámoltunk — 1980- ig terven felül 240 szociális otthoni hellyel gyarapszik Bács-Kiskun. A jövőben is — a valós igényeket szem előtt tartva — e létesítmények fejlesztésére, korszerűsítésére kell összpontosítani minden lehetséges anyagi eszközt és az elhagyatott, a lét peremére sodródott öregek felkarolásán fáradozó önkéntesek energiáját — hangoztatta a csoportvezető. K. F. A ZÖLDÉRT és a kistermelők közös gondja Nem véletlen, hogy ezt a már-már játékosnak ható címet választottuk. Az, amit felvetünk, igaz, e pillanatban még nem központi probléma, közösen, jól, ésszerűen szervezve megoldható, de azért nem is olyan, ami mellett szó nélkül elmehetnénk. Lapunk olvasói panaszolták, hogy a ZÖLDÉRT'Vállalat nem veszi át a zöldbabot és a burgonyát. Gedai Lászlóval, a ZÖLDÉRT felvásárlási osztályvezetőjével és Gál Gyulával, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársával indultunk körútra, hogy meglátogassunk felvásárlót, kistermelőt, ZÖLDÉRT-telepet. Utunk először a ZÖLDÉRT kecskeméti kirendeltségére vezetett, ahol jószerével meglepődve láttuk a felhalmozott töméntelen burgonyát. Itt 120 tonnát tárolnak necczsákokban. De mást is láttunk, mégpedig a krumpli mellett körülbelül ugyanolyan nagyságú földrögöket, amit senki sem óhajt megvásárolni a vacsorára valóhoz. Tehát, kézenfekvő, a burgonya válogatásra szarul. Ezt a telepen kell elvégezniük az itt dolgozóknak. Szabad munkaerő pedig nincs. A következő állomás az UNI- ver ÁFÉSZ szarkási felvásárlóhelye, ahonnan ugyancsak a ZÖLDÉRT kapja a kistermelők áruját. Kovács József, a felvásárló kérésünkre előszedi a heti szállítási előrejelzéseket tartalmazó füzetet. Eszerint a jövő hétre mintegy három mázsa zöldbabot visznek a telepre a kistermelők. És a múlt héten? — Sajnos előfordult, hogy amúgy adj’ uramisten, hozták be a zöldbabot, aminek ráadásul még a minősége sem volt kifogástalan. Ugyanis, és ezt a kistermelők ismerik, mielőtt leszednék a zöldség- és gyümölcsféléket, előtte két nappal be kell jelenteni nekünk, hogy miből mennyit várjunk. Ez feltétlenül szükséges, hiszen csak így oldhatjuk meg a felvásárlótelepről való elszállítást, és persze azt is, hogy fizetni tudjunk. Sajnos, elég gyakori példát is mondhatok, nemcsak a zöldbabra vonatkozót Előfordul, hogy a kistermelő a megszedett áruval elmegy a piacra, ez lehet a kecs-Nyári délelőtt... Nem panaszkodhat az olvasó, mert szinte megszámlálhatatlanszor látja viszont képekben a kecskeméti főteret. Az úgy van, hogy mikor egy-egy „hivatalos” esemény után marad két-három kocka a gépben, á fotós röstellné nem elkattintani azokat is. Végül is nem szenzációk ezek, apró megfigyelések csupán, mindennapjaitokról. Ilyenek vagyunk... • A tisztaság fél egészség: ezzel a géppel pedig egész egészség: nem görbül a sepregetésbe a hát, magától keféli a járdát a masina. Marná (Tóth Sándor képriportjai • A délelőtti napfényben kellemes pár percre leülni, s átfutni a sajtót. keméti, de akár a pesti is, és miután ott nem tudta eladni a zöldséget, behozza ide. Azt hiszem, nem kell mondanom, hogy az így, kerülő úton hozzánk jutó áru minősége nem kifogástalan, törődött, fonnyadt. Saját lelkiismeretünk megnyugtatása miatt mentünk néhány házzal odább, a Hegyesiportára, ahol a gazdasszony kivezetett a veteményeskertbe. — Vasárnap reggel nekiálltunk leszedni a babot, de nem gondoltuk, hogy ilyen sok lesz rajta. Közel van a felvásárló, hát átvittük oda, olyan 30 kilónyi lehetett. De azt mondta, hogy nem veheti át. Így aztán odaadtam a fiaméknak, meg én is tettem el belőle télire. Gedai László dicséri a portékát, de a tanáccsal sem marad adós: — Valóban szép a zöldbabjuk, a fajtájával nincs gond, hiszen ez kell a bel- és külföldi piacokon is. A gömbölyű sárga fajtájú. De mielőtt leszedték volna, csak két házzal van odébb a felvásárló, miért nem szóltak neki. Ügy, mint amikor a barackot viszik. — Hát majd legközelebb — ígéri Hegyesi Ferencné. Úgy látszik, a zöldbabügynek csak a „füstje” volt nagy, lássuk, hogy áll a burgonyatéma. Ezt kibogozandó a kecskeméti Törekvés Termelőszövetkezet elnökét, Szmolenszky Lászlót kerestük fel. — Nálunk 25—30 termelőt érint ez a burgonyaértékesítési gond, azokat, akik másodvetésként káposztaféléket akarnak termeszteni. A ZÖLDÉRT-tel szerződtünk korai és nyári burgonyára, csakhogy az időjárást nem mi rendeltük ilyennek, mint ahogy sikerült. Így a háztáji termelők a korai krumpliból a késői érés miatt szinte semennyit nem tudtak teljesíteni. Július 1-ig számít a burgonya korainak, az utána szedett már nyári. Az előbbi mennyisége így átcsúszott az utóbbihoz. Ezek szerint ez közel kétszeres menynyiségű lett. Az az igazság, hogy mi is sokszor kívánunk olyat a vállalattól, amit az abban a pillanatban nem tud teljesíteni, hiszen nincs rá lehetősége. Most lecsillapodva, jobban meggondolva a dolgot, sikerült rendezni az ügyet Átveszik tőlünk a felgyülemlett burgonyát, ez kb. 350 mázsa és aztán naponta 20 tonnát vásárolnak meg. Ez érthető, hiszen ütemezni kell. A fogyasztók nem veszik figyelembe azt, hogy most sok a krumpli, nem vásárolnak többet. A kistermelőt pedig nem érdekli a vállalat raktározási gondja, így hát valami közös megoldást kellett keresni, ezt az előbb említett ütemezésben találtuk meg — sorolja az elnök az érveket és ellenérveket. Ezek szerint mégis meg lehet oldani a zöldbab és a burgonya átvételét. Csak mind a kistermelők, mind a ZÖLDÉRT részéről türelemre van szükség. A kistermelőknek azért, hogy belássák, a szedés, szállítás előzetes jelentése szükségszerű. A burgonya esetében vegyék figyelembe azt, hogy a később érett termést — ami még szinte alig tárolható — lehetőleg később szedjék fel. A ZÖLDÉRT vállalatnak pedig meg kell értetni a termelőkkel, miért teszi azt, amit tesz. Lehetőséget kell keresnie a megtermelt zöldség-gyümölcs elhelyezésére, akár a megye határain belüli boltokban, akár az üzemi konyhákon, akár a megyén kívül. Az együttes fáradozással elérhető, hogy a kistermelőknek nem megy el a kedvük az olyannyira szükséges- zöldség-gyümölcstermesztéstől. Gál Eszter • A néni egyirányú utcában biciklizik. Visszafelé, azaz szemben a forgalommal. (Szerencsére nem esett baja.) Tiszteljük, becsüljük az öregeket, belátjuk, hogy nem könnyű ily idős korban is biciklit hajtani. De! Saját érdekükben, szálljanak le arra a pár méterre... A fotós csalódása. Hátulról lány? — oldalról fiú. • Nosztalgia. Bizony, forró időkben legjobb a strandon! ) % Átveszi, nem veszi át?
