Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-20 / 168. szám
4 4» PETŐFI NÉPE • 1978. július 20. TUDOMÁNY-TE^flMKA .' A számítógépek beszélni tanulnak • Kísérleti végkészülék a számítógéppel való pórbesaéd lebonyolítására. (MTI Külföldi Képssolgálat — KS.) A számítógép, titokzatos kortársunk, egyre hasonlóbbá válik az emberhez. Egyes laboratóriumokban már sikerrel tanul beszélni, és — ami még fontosabb, de nehezebb is — megérteni az emberi beszédet. A mérnökök célja, hogy könnyebbé, gyorsabbá tegyék a megértést. A gyakorlati alkalmazás szempontjából legel Arehaladottabb stádiumában azok az amerikai kísérletek vannak, amelyek a repülésbiztonsági számítógépeket próbálják „megszólíthatóvá” tenni az irányítók számúra. Ha a repülésirányító beszélhet a számítógéphez, akkor a szemét azon tarthatja, amin kell — a radarernyőn. A repülésirányítók tizenöt leggyakoribb utasítása és kérdése, amelyet a számítógéphez intéznek, százszavas készletből megfogalmazható. A számítógépet azonban használójának közvetlenül is „be kell tanítania”, mert az idegen hang összezavarja. Már nátha esetén is olyan nagymértékben megváltoznak a hang tipikus jellegzetességei, hogy a komputer alig érti meg. Az ipari kutatólaboratóriumokban a mérnökök már néhány lépéssel tovább mentek. Az egyik kísérletező például növelni szeretné a komputer szókincsét, hogy más célokra is használhatóvá tegye. Elsősorban az a cél, hogy a számítógép megtanuljon nemcsak „gazdájának” a hangjára reagálni, hanem minden olyan használójának válaszolni, aki valamennyire is érthetően artikulálja kívánságait. Minden egyes szónak egész sor elektronikus szűrőn kell áthaladnia, amelyek többek között szótagszám az energia fajtája és ereje, a magán- és mássalhangzók szerint, ez utóbbiakat pedig zöngés és zöngétlen, továbbá sziszegő, nazális és pergő hangok szerint sorolja be. A számítógép ezenkívül még a megbízhatóan felfogható szórészek szerint is különbséget tesz. Az így nyert értékskálát a komputer összeveti a beprogramozott fogalmakkal, és kikeresi azt a. szót, amely leginkább egyezik a betáplálttal. Ha a felhasználó valamennyire la érthetően beszél, a számítógép akkor is megérti, ha az utasítást a szokásosnál halkabban vagy hangosabban adta. Ha szó felismerés már megy, akkor nem nehéz bővíteni a számítógép szókincsét. HAJNAL A LAJOSMIZSEI VÁSÁRTÉREN A lajosmizsei vásártéren napfelkelte táján mindenki siet. A fuvart felvállaló gépkocsivezetőt, a háztáji állattartó gazdák többségét várja a munkahely, nem akarnak késni. Takács Sándor átvevő éppen ezért fürgén mozog: hajnali 4-kor kezdte a mázsálást, és 6 órára szeretné 'befejezni a száz hízott sertés átvételét — Az a szerencsénk, hogy ebben az új mérlegházban alacsonyabb a mázsa, könnyebben felmennek rá az állatok — mondja. Az építményt elismerő pillántósokkal méregetik a hizlalók Is, akik között a legkülönbözőbb foglalkozású emberekkel lehet talákoznl. Kettőt szólítok meg: Gulyás Mihályt, aki főkönyvelő-helyettes a Népfront Termelőszövetkezetben és Dobos Károlyt, az Almavirág Szakszövetkezet mezőőrét. Az utóbbival hosszasabban beszélgetünk:: — Hány sertést ad le évente? — Húszat, huszonötöt. — Ki viseli a gondjukat? — Az etetés az asszony feladata, az almozás pedig az enyém. A gyerekek felnőttek, ipari üzemekben dolgoznák mind a hárman, ők már nem foglalkoznak ilyesmivel. A következő kérdés —, hogy vajon kiflzetődik-e a szerződéses sertéshizlalás — olyan vitát támasztott, amibe többen is beleszóltak. Végül valamennyien egyetértettek abban, hogy a jószágszerető ember megtalálja a számítását, ha sertésre szerződik. Egyetértés alakult ki abban is, hogy vannak olyan jelenségek, amelyek elveszik a kedvet a hizlalástól. Az egyik, hogy az üzletben kapható takarmánytáp különböző minőségű: tíz zsákban tízféle az összetétel — mert nincs tökéletesen összekeverve, s ez bizony rontja az állatok étvágyát, lassítja fejlődésüket. A másik, hogy drága a takarmány, ráadásul a papírzsák darabjáért 6 forint 80 fillért számítanak fel. Egy sertés hizlalásához általában 12 zsáknyi tápra van szükség. Ez bizony csaknem 80 forint, s húsz disznót alapul véve bizony jelentős veszteség. — Legalább valamiként hasznosítanák az ép papírzacskókat, hogy ne kellene elpocsékolni. Bújdosó Győző, az Almavirág Szakszövetkezet háztáji agronómusa bólint. Ezt a javaslatot valóban érdemes megfontolniok az illetékeseknek — nincs olyan sok papírja a népgazdaságnak, hogy így herdáljuk! Megtudjuk tőle, hogy az Almavirág Szakszövetkezet tagjai közül kétszázan hizlalnak sertést, s évente összesen hétszázezret adnak át A számok egyre emelkednek, amiben jelentős része van annak a támogatásnak Is, amivel a szakszövetkezet segiti a tagjait: kamatmentes hitelt ad nekik, önköltségi áron vásárolhatnak szemestakarmányt, szalmát. Melis József, a Kossuth Tsz háztáji agronómusa ehhez annyit fűz hozzá: a szövetkezetek egyre több segítséget adnak a tagoknak, akik viszont gyakran megfeledkeznek a viszonzásról. Előfordul, például, hogy megrothad a földeken a levágott lucerna, mert nincs ember, aki összegyűjtse. Kisjuhász Sándor, a Népfront Termelőszövetkezet háztáji agronómusa figyelmeztet: az esetek többségében Idős emberekről 0 Mérlegelésre hajtják a háztáji sertést. van szó, akiktől az is szép teljesítmény, hogy otthon hizlalnak néhány disznót. Többet nem is nagyon lehet várni tőlük. Körülnézek: az átvevőhely kö-Párásított törökmogyoró A természet üde, zöld színét megpróbáljuk belopni az életünkbe. Az éppen birtokba vett házak közé az újdonsült lakók már odaképzelik a gyepet, a virágokat, a fákat. De az ódon épületek környezetét ugyancsak frissítik, szépítik, gondozzák, a város kertészei. így van ez Kecskeméten, a két legszebb, legnevezetesebb épület, a városi tanács és a Nagytemplom közti rövid sétányon. Néhány napja a körüldúcolt kis fák koronájába fehér műanyagcsöveket kuszattak fel. A műveletet végző férfi az érdeklődésre a következőket mondta: pár ásítjuk a fék lombját. Ez persze nem elégítette ki kíváncsiságomat. 1 Faragó László, a Kecskeméti Városi Tanács Kommunális Költségvetési Üzemének részlegvezetője készséggel vállalta a tájékoztatást. — Miért volt szükség erre párásító berendezésre? — Ezek értékes, törökmogyoró nevű fák. Fejlődésükhöz minden • Láthatatlan, de annál hasznosabb párába burkolóznak a fiatal törökmogyoró-fák. (Fotó: Méhes! Éva.) rül jobbára idős arcokat látok. Próbálom elképzelni, vajon kik forgolódnak itt majd tíz év múlva? —s ia feltételt szeretnénk megteremteni. A berendezés arra szolgál, hogy a nyári melegben csökkentse a lomb nedvesség-párologtatását. Ezt úgy érjük el, hogy a fák tetejére úgynevezett harmat, vagy ismertebb nevén szegfű szórófejeket szereltünk, azoknak a vékony műanyagcsöveknek a végébe. A szórófejek teljesítménye két liter percenként, ha működtetjük, a lombozat körül olyan mikroklíma alakul ki, amely megakadályozza a levélzet túlzott mértékű, káros párologtatását. A pára ott a fák tetején síkban terjed, onnan a koronára ereszkedik, de az utcán járókat nem éri. — Állandóan működtetik majd a berendezést? — Nem, csak a meleg napokon, kánikulai időben. A hely, ahol a fák vannak, huzatos. Ha nem segítenénk, a törökmogyorók minden valószínűség szerint megsínylenék a meleg, szárító szelet. — Honnan vették a párásító ötletét? — Egy műszaki fejlesztési tájékoztatóban' bukkantunk rá. A Fővárosi Kertészeti Vállalatnál már alkalmaztak hasonló módon működő párásítót, de túlkoros fáknál még nem használták. A mi törökmogyoróink 12—18 évesek, ez már bizony túlkorosnak számít. Bár a kiültetés elég sikeres volt, jól fogtak, azért mégis több figyelmet kell rájuk fordítani. Reméljük, ez a párásító hozzásegít bennünket ahhoz, hogy biztonságosan nevelhessük tovább ezeket a fákat, O. E. Háztáji állattartók között Vízvezeték-fagyasztás A vízvezetéki csőhálózat javításakor .nincs mindig lehetőség a csapók elzárására, az egyes szakaszok víztelenítésére. Ilyen esetekre ötletes készüléket kísérleteztek ki a svájci kutatók. A készülék fő alkatdlemetcént a csőméretek szerint állítható átmérőjű hűtőfej, amelyéket egymástól nem messze fel kell Szemmütétek új Egy New York-1 szemészeti klinikán új szaruhártya-protézlst készítettek, műanyagból. Eddig több mint 280 olyan betegnek adták vissza a látását, akik súlyos szembaj vagy baleset okozta szgruhártyasérülés következtében vakultak meg. A protézis gombaalakú, s 8 milliméter hosszú szárúban egy lencserendszer van elrejtve. Ennek segítségével a sza- • • A nagy figyelmet Igénylő szemeidét. (MTI Külföldi Képszolgálat.) erősíteni a javítandó csővezetékre. A hűtőfejekbe kis palackból freongázt juttatnak, s ezzel a vizet ott megfagyasztják. Az Így létrehozott jégdugó elzárja a víz áramlását, s a szerelő elvégezheti a javítást. A jégdugó — térfogatnövekedése révái — olyan szorosan belefagy a csőbe, hogy annak elvágása esetén sem kell tartani vf zömléstől. lehetőségei ruhártyasérült 40 centimétertől a végtelenig mindent élesen lát. A gomba kalapja kozmetikai kontaktlencse. A beültetéshez először egy, a szárra felcsavarható kis műanyag tárcsát tolnak a szaruhártya peremén metszett kis nyíláson áit a szaruhártya alá. Miután bedugják a tárcsába a gomba szárát, és addig forgatják, amíg a kalap és a kis tárcsa kétoldalt ráfekszik a szarulhártyára és Így a protézist biztosan rögzíti. Újdonságnak számit az a műtét is, amit két amerikai szemorvos egymástól függetlenül dolgozott ki azoknak a betegeknek a gyógyítására, akik szemük üvegtestének bevérzése következtében vakultak meg. A műtét folyamán a mikroszkóp alatt operáló sebész felnyitja a szemgolyót, és a vérzéseiktől átlátszatlanná vált Uvegtestfolyadékot leszívja. Helyébe — (hogy a szem belső nyomása a beavatkozás alatt fennmaradjon — megfelelő mennyiségű konyhasóoldatot fecskendez. Amint az üvegteatfolyadékot megtisztították, a konyhasóoldatot eltávolítja és helyreállítja az eredeti állapotot. Ez a beavatkozás sokat ígérő lépés lelhet a cukorbetegség, a recehártya-megbetegedések, a szemsérülések, a recehártya-véredények betegségei, a magas vérnyomás és egyéb betegségeik következtében fellépő szembevérzések gyógyításában. De csak akkor alkalmazható, ha a recehártya még működik. NÉPGAZDASAGUNK, versenyképességünk Helyünk a világban A versenyképesség nemcsak a termékszerkezet alakulása során szenved csorbát, hanem a napi gyártásában Is. Több munkát, anyagot, energiát fordítunk egy adott termék gyártására, mint amennyit a piac elismer, a vevő megfizet. Figyelembe véve, hogy a rövid- és középtávon megszüntethető termékek köre viszonylag S2űk, az erőket a meglevő termékek gazdaságossá tételére kell összpontosítani. (A fokozott takarékosságot a gazdasági fejlődés nehezebb külső és belső feltételei szintén Indokolják. Az olcsó és korlátlan nyersanyag- és energiabeszerzési lehetőségek a szabad munkaerőforrások kimerülése, a korlátozott felhalmozás.) A feladatok és a lehetőségek egyaránt nagyok. A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint 1971-ben Franciaország 136, Csehszlovákia 89, Ausztria 49 százalékkal haladta túl a magyár ipar termelékenységi szintjét. Más módszerrel ugyan, de ehhez hasonló következtetésre Jutottak a Nehézipari Minisztériumban. A nemzetközileg élenjáró vállalatok 1978. évi termelékenységi szintjének a bányászat 82 százalékát érte el, a vlúamosenergla-ipar 47, az alumíniumkohászat 89, a vegyipar 42 százalékát. A nehézipari átlag 48 százalék. Némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk: nálunk átlagosan két munkás termel anynylt, mint a gazdaságilag fejlett országokban egy. Miből adódnak ezek a nagy különbségek? A magyar munka technikai felszereltsége, a munkaerő képzettsége ennél lényegesen kisebb távolságot indokolna. Következésképpen a harmadik tényező: a termelés elmaradott szervezettsége az. alacsony termelékenység fő oka. Ebben döntő a vállalaton belüli üzem- és munkaszervezés elmaradottsága. Döntő, de nem kizárólagos. Nem lebecsülhető a szűk termelési keresztmetszetek, a vállalatok közötti kooperációs zavarok, s az alacsonyfokú szakosítás (a szerszámok, alkatrészek, anyagok szétforgácsolt, kisüzemi „saját” gyártása) termelékenységet rontó hatása sem. A magyar ipar több százmllllárd forint értékű álló alapjait nem használjuk ki megfelelően. Például, egy összehasonlítás szerint az átlagos műszakszám hazánkban magasabb volt, mint Jugoszláviában, a munkarenden belüli gépkihasználás viszont már déli szomszédainknál volt kedvezőbb 1976-ban. A magyar gépiparban ellenben az átlagos műszakszám Is, a munkarenden belüli gépkihasználás is alacsonyabb, mint Jugoszláviában, és alacsonyabb mint a Szovjetunióban. A termelő berendezések munkaidőalapjának több, mint egynegyed része nálunk a veszteségtdő. A gépek és berendezések, valamint a munkaerő rossz kihasználása gyakran egy tőről fakadnak. A szervezetlenség, a veszteségidők közvetlen okozója, de a munkafegyelmet bomlasztó hatása sem lebecsülhető. Hasonló jellegű „normalazító” a kínálatot meszsze meghaladó munkaerő-kereslet. El kell érni, hogy a munkahelyek szánta — jelenleg mintegy százezerrel több a rendelkezésre álló munkaerőnél — csökkenjen. Üj munkahelyek beruházással is csak a régiek megszüntetésének arányában létesüljenek. Nemzetközi mércével mérve is Igen magas hazánkban a foglalkoztatási szint, 8,1 millió a keresők száma. Az Ismert demográfiai viszonyok, az érvényes munkaügyi és szociális szabályozók (nyugdíjkorhatár, gyermekgondozási segély, stb.) mellett 1990-ig nem növekedhet a dolgozók száma. Ha számolunk további létszámarány-változással a nem termelő ágazatok javára, a termelő ágazatok rovására, akkor különösen fontos a munkaerő- és munkaidő-gazdálkodásra, a termelékenység emelésére nagyobb figyelmet összpontosítani. Csupán néhány elgondolkodtató adat, amely utal a lehetőségekre. Sokszor elmondtuk már, hogy a dolgozók 20 százaléka — egymillió ember — anyagmozgató. És ez a szám az utóbbi években sem csökkent, sőt 1072 és 1077 között 7 százalékkal növekedett, miközben az összes fizikai dolgozók létszáma stagnált, az alaptevékenységben foglalkoztatottaké pedig csökkent. Szinte kiált ez az anyagmozgatás, a szállítás, a raktározás átfogó szervezése és gépesítése után. Az alapvető termelő folyamatok gépesítése az utóbbi öt évben jelentősen előrehaladt. így 1977- ben a minisztériumi ipar fizikai dolgozóinak fele már gépek, berendezések mellett dolgozott. Ez az arány azonban még mintegy 3—4 százalékkal alacsonyabb an- . nál amely az NDK iparát a hetvenes évek első felében jellemezte. A hazai gépesítés előrehaladása nyomán 1072 és 1977 között 14 százalékkal növekedett az ipari karbantartók és javítók száma. Tegyük hozzá: 1972-ben a fizikai dolgozók 46 százaléka végzett kisegítő tevékenységet s ez az egyébként is magas arány 1977- ig 49 százalékra növekedett. Sajnos ma még nagy beruházások, az átfogó rekonstrukciók is csupán az alaptevékenységet fejlesztik, a kisegítő létszámot nem csökkentik. A kisegítő tevékenység nagy és bővített újratermelődő tartalékait esetenként csak a vállalati kereteket átlépve lehet Igazán kiaknázni. Példa erre több vállalat közös raktár-építése Iparági (esetenként területi) szakosított nagy javítással, cseregépes rendszerrel, koncentrált alkatrész-gyártással és -ellátáasal lehet csak a Javítómunka termelékenységét is számottevően emelni. A korszerűség, a nemzetközi versenyképesség igényes, műszaki-gazdasági követelményrendszerét széles körben, a gazdasági élet minden területén érvényesíteni kelL Napjaink egyik különös ellentmondása abból adódik, hogy az emberek túlnyomó többsége nem ismeri a „miből éljünk” kérdést. Az anyagi gondokat általában ma már nem a szó szerinti megélhetés, hanem a másod-, sőt esetenként a harmadrangú szükségletek kielégítése okozza. Az ország számára viszont izgalmasabb kérdés a „miből élünk” mint valaha is volt: Az ellentmondás feloldása^ az eladósodási folyamat feltartóztatása feltételezi, hogy a népgazdaságunk „miből éljünk” kérdésének megválaszolása személyes üggyé, nemzeti üggyé váljon. Nemzeti üggyé válhat néhány honfitársunk sikere, vagy kudarca a sportban. Miért ne válhatna azzá a közös tevékenységünk, a magyar munka, amelytől népünk boldogulása függ. K. J. (Vége.)
