Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-20 / 168. szám
An Afrikai Egységszervezet csíicsértekezlete (Föl 'ytatás az 1. oldalról.) ■0 PETŐFI NÉPE • 1978. július 20 . Végső búcsú Fjodor Kulakovtól Moszkvában, a Vörös téren, a Kreml falábain helyezték tegnap örök nyugalomra Fjodor Kulakov, az SZKiP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának hamvait tartalmazó urnát A katonai tiszteletadással rendezett gyászünnepséget Andrej (Kirilenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZK3P KB titkára, a gyászszertartásra alakult kormánybizottság elnöke nyitotta meg, majd méltatta Kulakov munkásságát. Kimagasló érdemeiért a Szocialista Munka Hőse kitüntető címmel, három alkalommmal Lenin-díjjal, a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel tüntették ki. Lerótták kegyeletüket a Szovjetunióban akkreditált külföldi diplomáciai képviseletek vezetői, közöttük dr. Szűrös Mátyás magyar nagykövet is. események sorokban HELSINKI • Helsinkiben felújították a nemzetközi fegyverkereskedelem korlátozásáról folytatott szovjet— amerikai konzultációkat. A képen: (Jobbról) Lev Mengyeljevics, a szovjet és Leslie Gelb, az amerikai küldöttség vezetője. Telefoto — AP — MTI — KS.) MADRID A spanyolországi Los Alfaques” kempingben — egy tartálykocsi felrobbanása , következtében — július 11-én bekövetkezett tömegszerencsétlenség halálos áldozatainak száma szerdára 153-ra emelkedett — jelenti az EFE spanyol' hírügynökség. (AFP) MASERU Nelson Mandela, a Dél-Afrikában 15 éve börtönben levő néger polgárjogi harcos szabadon bocsátását követelte a pretoriai kormányhoz intézett szerdai üzenetében az afrikai Lesotho fokvárosban, Maseruiban ülésező ENSZIkonferencia, amely az emberi jöttök védelmével foglalkozik. Mandelát, aki szerdán tölti be 60. életévét, születésnapja alkálmábiil a Lesothoi Nemzetgyűlés is üdvözölte. (Reuter) S25ÖFIA Várnában utolsó fordulójához érkezett a IX. nemzetközi balettverseny. A 25 országot képviselő 15>1 versenyző közül huszonötén kerültek be a döntőbe. A döntőnek Szabadi Edit személyében ma'gyár résztvevője is lesz. gi és kü Ionoson katonai támogatását. Mugabe > után szólalt fel Kurt Waldheim t, az ENSZ főtitkára. Megítélése' szerint Namíbia kérdésében „» löntő áttörés” következett be: siikei'ült valamennyi érdekelt fele ‘t egyezségre bírni, vagyis arri i késztetni, hogy tárgyalások úi tján rendezzék az ország helyze tét. Ezzel — jelentette ki Waldl leim — a hosszú évek már hiábav alónak látszó erőfeszítései után i az ENSZ-nek sikerült kimozdi tania a holtpontról a namíbiai ren dezés ügyét. Waldheim méltatta azt a szerepet, amelye 't az afrikai egységszervezet, és különösen az öt frontállam já tszott a hosszú és kemény tárgy, alások során. Elmondta, h tőgy már megtette javaslatát ann ak a békefenntartó ENSZ-erőne :k a felállítására, amely a Namí bia függetlenségéhez vezető ált: alános választásokat ellenőrizné.. A terv életbelép, amint azt a Biztonsági Tanács elfogadja. Az ENSZ főtiitkára sajnálattal állapította meg, hogy Rhodesia esetében egyeli íré sikertelenek maradtak a rendezési próbálkozások, s még minőiig nem sikerült az összes érdekelt fölét tárgyalóasztalhoz ültetn i. Az ENSZ főtitkára Afrika gazdasági helyzetével kapcsolatban sötét képet festeti! arról a nemzetközi gazdasági rendről, amelynek leginkább a fejlődő országok a szenvedő alanyt ti. Waldheim után ,az; AESZ eddigi soros elnöke, Omar Bongo gaboni elnök mondott: leköszönő beszédet, majd átadtn helyét az elnöki székben Gaafáir Nimeri szudáni elnöknek, aki. tehát a következő csúcsérték :ezletig, 1979 júliusáig tölti be a:z AESZ elnökének tisztét. Szerdán Khartour nban folytatta munkáját az Af rikai Egység-Az angliai Leedis-kastélyban eredménytelenül végződtek Ibrahim Kamel egyiptomi és Mose Dajan izraeli § külí igy miniszter megbeszélései. Cyrus 'Vance amerikai külügyminiszter.: á>i kétnapos tanácskozás kudarca után szinte a semmiből igyekezett derűlátást meríteni, amik or így nyilatkozott a sajtónak: ,,A két fél között megmaradtak a komoly nézeteltérések. Még sóik kemény munka van hátra. Mindkét ország továbbra is igsizi békét akar.” Dajan is csak annyit tudott öttagú japán külügymimisztériumi küldöttség utazott szerdán Pekingbe, hogy pénteken megkezdje a tárgyalásokat a kínai—japán béke- és barátsági szerződésről. A szerződésről folytatott megbeszélések csaknem három éve szakadtak meg. Mint ismeretes, Kína ragaszkodik ahhoz, hogy a megállapodásba vegyék t>eile az úgynevezett hegemöniaeilenes záradékot, amely egyértelműen a Szovjetunió ellen irányul. Japán szervezet 15. állam- és kormányfői közgyűlése. Délelőtt William Eteki Mboumoua, az AESZ főtitkára számolt be a szervezet munkájáról. A legutóbbi csúcsértekezlet óta eltelt egy évet, majd a saját főtitkári megbízatásának négy évét átfogó jelentést terjesztett elő. öt követően Ahmed Sékou Touré guineai és Anvar Szadat egyiptomi elnök szólt az AESZ legfelsőbb fórumán résztvevőkhöz. A délelőtti tanácskozás zárt ajtók mögött, a nemzetközi sajtó kizárásával zajlott le. A sajtóhoz eljuttatott tájékoztatás szerint a guineai elnök felszólalásában többek között kijelentette: „Az AESZ folytonos küzdelmekkel teli fennállásának 15 éve után most kifejezhetjük elégedettségünket afelett, hogy a szervezet képes volt ellenállni minden támadásnak, legyűrte azokat az akadályokat, cselszövéseket, amelyek az AESZ alapjait, elveit és egyenjogúságra törekvését próbálták kétségbevonni.” A guineai elnök leszögezte: „Távol vagyunk még áz afrikai felszabadító mozgalom befejeződésétől. Addig, amíg kontinensünk akár egy talpalattnyi földje is idegen kézben van, folytatnunk kell a küzdelmet”. A Kék-Nílus partja közelében álló barátság palota — a csúcsértekezlet színhelye — folyosóin közben olyan híresztelések terjednek, hogy hamarosan megérkezik Khartoumba Kadhafi Líbia államfője. Megfigyelők eddig az ő és Mengisztu Haile Mariam etiópiai államfő távollétét minősítették a legkomolyabbnak. Nimeri előzőén több nyilatkozatában utalt rá, hogy szívesen látná Mengisztut a khartoumi csúcsértekezleten. Az Afrika szarván egymással szemben álló országok egyike — Szomália — küldöttségét Sziad Barre elnök vezeti. (MTI) mondani, hogy a két fél most sokkal jobban ismeri egymás álláspontját. A kudarc már cdélélőtt'él őrletette .ágyékát,. A., j*#., külügyutí^ niszter először nem is ült le egymással, hanem Vance-szál vonult félre négyszemközti megbeszélésekre. A szóvivőik közölték, hogy egyik fiái sem tett hozzá semmit előző napi nyilatkozatához. Ezután tartottak újabb találkozót hármasban, de aiz izraeli álláspont megmerevedése minden haladást lehetetlenné tett. (MTI) eddig nem volt hajlandó ennek a kínai követelésnek a teljesítésére, szem előtt tartva a Szovjetunióhoz fűződő (kapcsolatait. Néhány hónappal ezelőtt Tokióban bejelentették, hogy Japán kész felújítani a párbeszédet. A Szovjetunió a tárgyalások újrafelvételének bejelentése után nyilatkozatban - hangsúlyozta, hogy Tokió döntése károsan befolyásolhatja a két ország együttműr ködését. Kudarccal végződött a külügyminiszteri találkozó Holnap kezdődnek a pekingi tárgyalások Két nap Bonnban Negyvennyolc órán keresztül tárgyaltak Bonnban a vezető tőkés országok, állam- és (kormányfői olyan gazdasági .kérdések megoldásáról, amelyek évtizedes fejlődés termékei és csak hosszú évék munkájával oldhatók meg. Az, Egyesült Államok, az NSZK, Anglia* Franciaország, Olaszország, Japán és Kanada vezetőinek tanácskozása éppen ezért eleve demonstratív jelentőségű volt. Senki sem, számíthatott arra, hogy a tőkés világ hallatlanul bonyolult gazdasági problémáit ás ellentéteit ez a 48 óra bármilyen formában megoldja. Ami a demonstratív jelleget illeti, e tékinhetben kétségkívül értek el bizonyos eredményeket. A korábbi három tőkés gazdasági csúcstalálkozóhoz viszonyítva nagyobb volt a :megegyezési készség. Ezúttal a munkanélküliség és infláció elleni szólamokon túlmenve részletesen és országonként is meghatározták a legfontosabb résztvevők gltizdasági feladatait. Mindegyik fa ígéretet tett annak a feladatnak teljesítésére, amelyet az elmúlt esztendő keserű vitáiban a többiek követeltek tőle. Először: a nyugatnémet megígérték, hogy valamennyire- serkentik gazdasági növekedésüket, ily módon lehetőséget adva a behozatal növekedésére és arra, hogy hatalmas külkereskedelmi feleslegük némileg csökkenjen. Másodszor: a japánok megígérték, hogy „rendkívüli behozatali programot hajtanak végre”, tehát az eddiginél jobban megnyitják belső piacukat a konkurrensek árui előtt. Ily módon — párosítva ezt önkéntes exportkorlátozásokkal — a nyugatnémetekhez hasonlóan ők is csökkentik óriási külkereákedelmi feleslegüket. Harmadszor: az amerikaiak; akik mindezt legerélyesebben igényelték Bonntől és Tokiótól, viszonzásképpen maguk sem fukarkodtak az ígéretekkel. Carter jelezte, hogy csökkenteni kívánja az Egyesült Államok olajimportját, ami az óriási amerikai külkereskedelmi hiány alapvető oka. Ezzel párhuzamosan Washington kötelezettséget vállalt arra is, hogy határozottan törekedni, fog a dollár stabilizálásának helyreállítására. Ami tehát a légkört és a szavakba 'foglalt kötelezettségeket illeti, a bonná gazdasági csúcsot nem lehet sikeríeleninek nyilvánítani. Megmutatkozott a vezető tőkés országoknak az a határozott törekvése, hogy nyíltan megvitassák - gazdasági ellentéteiket, kompromisszumos megoldásra törekedjenek, és kölcsönös engedményeket tegyenek. Ez a törekvé» politikai döntésnek is felfogható. Nyilvánvalóan összefüggésben van azzal, hogy a NATO legutóbbi konferenciáján Washington a korábbinál agreszszívaibb hangot ütött meg és a tagállamokat szorosabb stratégiai egységre szólította fel. A világpolitikában tapasztalható hűvösebb légkör nyilvánvalóan arra indította a vezető tőkés országok irányítóit, hogy igyekezzenek félretolni az útból azokat a gazdasági akadályokat, amelyek az öszszehangoLtabb stratégiai-politikai fellépést akadályozhatják. A nagy és mindmáig megválaszolhatatlan kérdés az, hogy a kétnapos „egységtünltetésben” elhangzott ígéretek mennyire állhatják 'ki a gazdasági valóság próbáját. Hogy ez a próba milyen kemény, azt látványosan mutatták a Genfben folytatott széles körű világkereskedelmi megbeszélések. Az általános nemzetközi kereskedelmi és tarifaegyezmény (GATT) keretén bélül csaknem 100 ország részvételével folytatott tanácskozáson sokféle ellenN API KOMMENTÁR Lisszabon 1 Az ausztrál parlamenti küldöttség szerdai programja A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó ausztrál parlamenti küldöttség — élén Kevin Newman liberális párti képviselővel, országos fejlesztési miniszterrel — szerdán az Ikarus Karosszéria- és Járműgyárba látogatott. A szenátusit és a képviselőház tagjait Toldi József vezérigazgató köszöntötte és tájékoztatta őket a nagyvállalat munkájáról. Ezt követően országgyűlésünk vendégei megtekintették a gyártósort és az autóbuszbemutatót. Délben Heltényi István, az Országos Tervhivatal államtitkára fogadta a Kevin Newman vezette küldöttséget. A megbeszélésen részt vett Kázmér Zsigmond. hazánk canberrai és James WiŰiám Crawford Cuirnes, az Ausztráliai Államszövetség budapesti nagykövete. Hetényi István a magyar népgazdasági tervezés rendszeréről, az Országos Tervhivatal feladatairól, munkájáról, valamint gazdaságpolitikánk fejlesztésének fő vonásairól tájékoztatta az ausztrál szenátus és 'képviselőház tagjait. Délután Martomvásárra, a Magyar1 Tudományos Akadémia Mezőgazdásági Kutató Intézetébe látogatott a delegáció, amelyet útjára elkísért Péter János, az országgyűlés aleinöke. Az intézetben végzett tudományos munkáról Rajiki Sándor akadémikus, igaizgia/tó és Biacsi Imre igazgatóhelyettes adott 'tájékoztatót. Az ausztrál törvényhozás képviselői megtekintették a kutatóközpont filotroniát, a mesterséges növénynevelőházat is. A belépő tökéletes sikert aratott. Ügy látszik, Giscard d’Estaing francia elnöknek kitűnő érzéke van az időzítéshez és a témaválasztáshoz. Alig néhány náppal szerdán megkezdett lisszaboni látogatása előtt az egyik vehető portugál lapnak adott nyilatkozatában síkraszállt Portugália, közös-piaci felvétele mellett. ' Szemérmesen hallgatott viszbnt arról, vajon a francia mezőgazdák a „kilencedik” ádáz ár- és áruharcának ismeretében miként vélekednek, ha majd szembetalálják magukat az ugyancsak jobbára mezőgazdasági termékkel jelentkező Portugáliával az integráció keretében. Persze, a Lisszabon által hőn várt döntés még amúgy is meglehetősen távoli, s most más, időszerűbb témák is kitöltik Giscard és vendéglátói háromnapos eszmecseréit. Mindenekelőtt például az afrikai kontinens problémái. A két egykori gyarmattartó sok tekintető en éllentétes optikájú szemüvegen át nézi a fekete kontinens sorsának alakulását. Lisszabon már fölocsúdott az angolai sokkból: a hazatért telepesek java része elhelyezkedett, netán viszszatért Angolába, vagy továbbállt Brazíliába. Párizs viszont mintha újabban ismét feltűnő nagy érdeklődést mutatna Afrika iránt: Csádi jelenléte, shabai szereplése, a Polisario front gerilláival szembeni föllépése, több egykori gyarmatának hangsúlyos támogatása mindenesetre erre utal. Legutóbb a mauritániai puccs, a IS éve uralmon levő Daddah megdöntése nyomán tette föl a kérdést egyik-másik ellenzéki francia lap: vajon Párizs közvetve vagy közvetlenül nem segítette-e elő a közismerten sziklaszilárd franciabarát Salek ezredes, a saumuri előkelő lovastiszti akadémia egykori növendéke hatalomátvételét? Lisszabonban persze Mario Soares másfajta gondokról ad majd számot az elnöknek, aki végtére is kormányának sorsa felől nyugodt lehet. Annál kevésbé a portugál szocialista párti politikus: éppen a közelmúltban pattanásig feszült a légkör koalíciójában, miután partnere, a jobboldali Demokrata Szociális Centrum (CDS) ultimátumot terjesztett elő. Ebben a többi között a mezőgazdasági és halászati tárca szocialista párti miniszterének szemére veti, hogy a kisajátított földeket nem hajlandó visszajuttatni egykori tulajdonosainak, de háborog a fasiszta szervezetekkel szemben foganatosított törvényes intézkedésekkel szemben is. Meglehet, Giscard anyagi támogatást is hajlandó nyújtani a még mindig súlyos gondokkal küszködő portugál gazdasági élet talpraállitására. Ez pedig egyik legfontosabb feltétele annak, hogy Lisszabon eséllyel pályázzon a Közös Piac tagságának elnyerésére, amihez a francia elnök már utazása előtt jóindulatú egyetértését fölajánlotta. Gy. D. Űjabb szovjetellenes propagandakampány MOSZKVA A Szovjetunió belügyeitoe való megengedhetetlen beavatkozási kísérletnek minősíti Vlagyimir Bolsakov, a moszkvai Pravda szerdai számában az újabb szovjetellenes propagandakampányt, amelyet azzal a hamis ürüggyel szítanak nyugaton, hogy — úgymond — „gondoskodjanak” az emberi jogok védelméről. Bolsakov rámutat, hogy a szovjetellenes hisztéria 'különösen akkor Fokozódik-/amikor Imperialista ügynököt érnek tetten. Az elmúlt' napokban a szovjet igazságszolgáltatást próbálták megzavarni, amely külföldi titkosszolgálatok bérenceit vonta súlyos államellenes bűncselekményeikért büntetőjogi felelősségre. A cikkíró, aki Scsaranszkij és Filatov ügyének tárgyalásán egyaránt részt vett, részletesen ismerteti a pereket. Filatovot — írja — 1974-ben, külföldi kiküldetése során szervezték be. Moszkvába visszatérve éveken át, leleplezéséig folytatta kémtevékenységét egy olyan személy ■ segítségével, aki valódi küldetését diplomata útlevéllel leplezte. A per során világosan bebizonyosodott, hogy Filatov kém, aki mellesleg csempészéssel is foglalkozott. Bűnössége olyannyira egyértelmű, hogy nyugaton nem Is próbáltak védelmére kelni. Scsaranszkij, aki szintén kémkedéssel foglalkozott és emellett az emberi jogok bajnokának kiáltotta ki magát, állandóan külföldi gazdáira és cinkosaira hivatkozott. Ezért a nyugati sajtó, tét merült fél. A bonni csúcsértexezlet szempontjából azonban az volt a döntő, hogy az Egyesült Államok, a Közös Piac és Japán, I— tehát a bonni csúcson részt vevő államok — sem voltak képesek megállapodásra jutni. Márpedig: ezeken a GATT-tárgyalásokon a gyakorlat szintjén igyekeztek megoldani azokat a kérdéseket, amelyekről Bonnban oly nagyvonalú ígéretek 'hangzottak el! A gyakorlatban azonban kiderült, hogy az Egyesült Államok egyelőre nem tudott kidolgozni semmiféle módszert olajbehoza tatának csökkentésére és Carter elnök energia tervét még mindig nem fogadta él a törvényhozás. Ugyanezeken a megbeszéléseken a nyugatnémetek nyíltan megmondották, hogy ha túlságosan erősen ösztönzik gazdaságukat, akkor fokozódik az infláció, ezt pedig politikai okokból mindenáron el kell kerülniök. Japán sem titkolta, hogy „exportál vagy meghal” — tehát csak r.agyon szerény mértékben csökkentheti a japán áruk özönlését az Egyesült Államok és Nyugjat- Európa piacain. Bonn után tehát az a helyzet, hogy elsősorban politikai-stratégiai meggondolások miatt a csúcsértekezleten létrejött ugyan egy deklaratív kompromisszum, de nincs garancia a megállapodások tényleges végrehajtására. —1 —e a Filatov-ügyről hallgatva, a Scsaranszkij-perre próbálta terelni a figyelmet, azt állítva, hogy az utóbbit — úgymond — „meggyőződése” és „nemzetisége” miatt ítélték el. Az imperialista propaganda a közvélemény megtévesztése és dezinformálása j érdekében nem sajnálja a fáradságot. Minden elfogulatlan ember számára, akinek alkalma volt megismerkedni a Scsaranszkij-per anyagával, világos, hogy nem egy eszmébajnok;" írarieiinr "ä** külföldi hírszerzés megbízatásait teljesítő bűnöző- felett- Ítélt- ét szovjet igaz. ságszoigál ta tás. Scsaranszkij eredménytelenül próbálta még a bíróságon is mindenáron „társadalmi” tevékenységnek feltüntetni a kémkedést, amelyet egy Moszkvában dolgozó külföldi tudósító segítségével folytatott. Ez a tudósító a per során a nyugati sajtóban Cikket jelentetett meg, amellyel megpróbálta mentegetni moszkvai tevékenységét. írása azonban tulajdonképpen megerősítette, hogy államtitkot képező információkat kapott Scsaranszkijtól. A kémügyek tárgyalásának napjaiban — folytatódik a Pravda cikke — a szocializmus ellenségei azzal is megpróbálkoztak, hogy a helsinki megállapodás alapján bírálják a szovjet igazságszolgáltatást. Ha ellenségeink a helsinki záródokumentumra terelik a szót, akkor helyénvaló emlékeztetni arra, hogy éppen Helsinki szellemének mond ellent a provokatív szovjetellenes kampány, amellyel megpróbálják aláásni a népek közötti kölcsönös megértésnek és bizalomnak az enyhüléssel kapcsolatos növekedés Mindenki előtt jól ismert, hogy a Szovjetunió szigorúan betartja ezt a megállapodást és a nyuga. ti oorságoknál lényegesen tőimet tesz megvalósítása érdekében — állapítja meg Bolsakov, majd végezetül leszögezi, hogy a Szovjetunió belső problémáit törvényeinek megfelelően, a szovjet nép érdekeit és a szocializmus vívmányainak megszilárdítását szem előtt tartva oldotta meg és oldja meg a jövőben is. (MTI) Carter reagálása WASHINGTON James Carter amerikai elnök kedden arra való hivatkozással, hogy a Szovjetunióban kémkedésért, hazaárulásért és más bűncselekményeikért perbefogtak és elítéltek egyes személyeket, hatálytalanított egy szerződést, amelynek értelmében az Egyesült Államok több millió dollár értékben komputereket adott volna el a TASZSZ szovjet hírügynökség számára — közölte az amerikai Kereskedelemügyi Minisztérium egy tisztségviselője, aki szerint az amerikai elnök ezután kormányengedélyhez köti mindennemű olajkutató berendezés eladását is a Szovjetunió számára. Nyugati hírügynökségek közlése szerint nem világos, hogy a keddi elnöki döntés vonatkozik-e arra a 144 millió dollár értékű szerződésre, amelyet a Fresser Industries texasi vállalat kötött arról, hogy olajkutak feltárásánál alkalmazott fúrófejeket gyártó üzemet adnak el a Szovjetuniódnak. (AFP, AP) LA PZÁRTA KOR ÉRKEZETI * Bécsben befejeződött a 15. ülésszak Szerdán Bécsben a 178. plenáris üléssel befejeződött a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 15. ülésszaka. A záróülést követő sajtóértekezleten W. de Vos nagykövet, a holland küldöttség vezetője elismerte, hogy a szocialista országok június 8-1 javaslata —, amelyet a nyugati kormányok továbbra is tanulmányoznak —, olyan lépéseket tartalmaz, amelyek je. lentősnek minősülnek a NATO szempontjából is, és éppen ezért üdvözlik őket. Egyéb> fontos kérdésekben azonbah továbbra is megmaradtak a felek közötti véleménykülönbségek — mondotta. A haderőcsökkentési tárgyalások a szeptember 28-án megnyíló 16. ülésszakon folytatódnak. (MTI) • Jubileum a csillebérci úttörőtáborban Csillebérc az úttörőmozgalom, a nevelés és a barátság, a közösségi élet és az ismeretgazdagítás olyan harmonikus táborhelye, ahová eljutni kitüntetés, életreszóló élmény — mondotta beszédében Molnámé Kozma Erzsébet1, az Ú ttör Ószövetség titkára, a tábor fennállásának 30. évfordulója alkalmából tegnap rendezett ünnepségen. Az évfordulót a tábor 1300 lakója, köztük kiváló úttörők és pályázatot nyert gyerekek közösen ünnepelték. A kisdiákok találkoztak s elbeszélgettek a_ négy hónap alatt felépült Csillebérc egykori építőivel, köztük a Révay és a Ságvári brigád tagjaival. Csillebérc hajdan a partizánmozgalom fellegvára volt, s ennek emlékeivel, a partizánharcokkal ismerkedtek meg a pajtások a veteránokkal rendezett találkozón. Az ünnepségen a táborban lakó pajtások műsort adtak népi tánccal, vidám, tréfás vetélkedőkkel, zenével köszöntötték az évfordulót. Ezután a vendégek és a gyerekek megtekintették a csillebérci úttörőtábor történetét bemutató kiállítást majd a jubileumi ünnepség politikai dalfesztivállal zárult. (MTI)
