Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-19 / 167. szám
Z 9 PETŐFI NEPE • 1978. július 19. Magyar-ausztrál tárgyalások az Országháziban A hivatalos látogatáson hazáinkban tartózkodó ausztrál parlamenti küldöttség — élén Kevin Newman, liberális párti képviselőivel, az Ausztráliai Államszövetség fejlesztési miniszterével — kedden délelőtt az Országházban megkezdte tárgyalásait. A magyar tárgyaló csoportot Péter János, az országgyűlés alelnöke vezette. A megbeszélésen részt vett Kázmér Zsigmond, hazánk canberrai nagykövete és dr. James Crawford Cumes, az Ausztráliai Államszövetség budapesti nagykövete. Országgyűlésünk képviselői parlamentünk felépítéséről, munkájáról, az állandó bizottságok tevékenységéről tájékoztatták az ausztrál szenátusnak és képviselőháznak hivatalos látogatásra első a Ilka! ómmal hazánkba érkezett tagjait. Ezt követően kölcsönösen , áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, számba vették az enyhülés, a békés együttműködés erősítésének lehetőségeit. A megbeszélés után Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta a Kevin Newman vezette ausztrál delegációt. A találkozón részt vett Péter János, Kázmér Zsigmond és dr. James William Crawford Cumes. Apró Antal a törvényhozói munka tapasztalatairól szólt, majd belpolitikai, gazdasági, tudományos és kulturális életünk időszerű kérdéseivel Ismertette meg a vendégeket. A tanácskozás résztvevői kölcsönösen aláhúzták a ' magyar— ausztrál' parlamenti kapcsolatit A képen: (jobbról) a magyar, (balról) az ausztrál parlament képviselői. (MTI-fotó, Soós Lajos felvétele — Telefoto — KS.) felvétel jelentőségét. Egyetértettel:. abban, hogy a mostani tárgyalások jó lehetőséget teremtenél: — a nagy földrajzi távolságok: ellenére — nemcsak a törvényhozói testületek közötti, hanem a sokoldalú politikai, gazdasági és kulturális együttműködés elmélyítésére is. Az Ausztráliai Államszövetség szenátusának és képviselőházának tagjai látogatást tettek a nehézipari minisztériumban is, ahol Szili Géza miniszterhelyettes fogadta őket. A vendégek délután budapesti városnézésen vettek részt, s a Nemzeti Múzeumban megtekintették a magyar koronázási ékszereket. (MTI) Nelson Mandelára emlékezett a Pravda MOSZKVA A Pravda keddi számában 'megemlékezett az afrikai nemzeti felszabadító és. ' forradalmi mozgalom egyik kiemelkedő személyiségéről, Nelson Mandeláról, az Afrikai Nemzeti Kongresszus egykori elnökéről, aki most töltötte be 60. életévét. A lap Mandela életrajzát ismertetve rámutat, hogy a kiemelkedő forradalmi személyiség diákkora óta küzd a Dél-Afrikai Köztársaságban alkalmazott faji megkülönböztetések, az emberi megaláztatások ellen. A délafrikai titkosrendőrség 25 éve szemmel tartja Mandelát, akit ismételten letartóztattak, száműztek, bebörtönöztek. 1956-ban, 1962-ben, majd 1963—64-ben bíróság elé állították. A börtönben töltött 14 esztendő azonban nem törte meg Nelson Mandelát — hangoztatja a Pravda. — A börtönből gyéren érkező hírek arról tanúskodnak, hogy rendkívül állhatatosan és bátran viselkedik. / Végső búcsú dr» Bodóczky Lászlótól Nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára tegnap délután a kecskeméti Köztemetőben dr. Bodóczky Lászlót, a kecskeméti megyei bíróság nyugalmazott elnökét, a megyei pártbizottság, s a megyei tanács tagját, a Hazafias Népfront megyei elnökét. NAPI KOMMENTÁR Szadat altatja Iráni helikopterek hattársértése MOSZKVA Az iráni hírügynökség (PARS) július 17-én nyilvánosságra hozott közleményben durva ferdítést közölt iráni helikopterek június 21-én elkövetett határincidenséről, amely során megsértették a Szovjetunió légterét. Illetékes szovjet hatóságok közlése szerint a Szovjetunió légiterét Ashabadtól északnyugatra nem két gyakorlatozó iráni helikopter — amint azt az iráni hírügynökség állítja —, hanem négy, az iráni légierő felségjelével ellátott helikopter sértette meg. A szovjet légvédelem vadászrepülői az általánosan elfogadott jelzéseket adták le a helikoptereknek, arra vonatkozóan, hogy behatoltak a Szovjetunió légiterébe és kötelesek leszállást végrehajtani. Az iráni helikopterek azonban nem vettek tudomást a figyelmeztetésről, folytatták a Szovjetunió területe feletti repülést, 30 kilométerre behatolva a Szovjetunió légiterébe. A szovjet vadászrepülők ezután a határsértők ellen a megf elelő intézkedések megtételére kényszerültek. Az incidensért, amely során az egyik iráni helikopter legénysége a Szovjetunió területén lezuhanva életét vesztette, teljes mértékben az iráni fél viseli a felelősséget. A szovjet fél az iráni kormányhoz intézett tiltakozó jegyzékben követelte a vétkesek megbüntetését. Felszólította a kormányt: tegyen hatékony intézkedéseket, hogy a jövőbeni ehhez hasonló határsértésekre ne kerülhessen sor. Thatcher asszony hidegháborús nyilatkozata LONDON László Balázs, az MTI tudósítója jelenti: Margaret Thatcher, az angol ellenzék vezére jelezte, hogy ha a konzervatív párt a közelgő országos választások eredményeképpen hatalomra kerül, visszatér a hidegháborús idők szélsőségesen szovjetellenes, komimunistaellenes politikájához. A konzervatív vezér a BBC tőinek nyilatkozva körvonalazta elképzeléseit Nagy-Britannia kormányzására arra az esetre, ha pártja megnyeri a választásokat. Thatcher asszony válaszaiból kiderült, 'hogy a konzervatívok a mai munkáspárti kormány középutas, óvatos és a nyugati táborban gyakran mérséklő politikáját a legélesebb szovj etellenességre kívánják változtatni és a nyugati szövetség jobbszélére készülnek állni. A konzervatív vezér, aki Nagy-Britannia első női miniszterelnökévé .remél lenni, hidegháborús szellemben azt javasolta, hogy a Nyugat szakítsa meg a kereskedelmi kapcsolatokat a Szovjetunióval, függessze fel a fejlett technológiák és a gabona eladását, szüntesse be a kereskedelmi hiteleket. A zsarolás és a fenyegetések áradatával a konzervatív vezér a szovjet ha-' zaárulók számára kíván szabad tevékenységet biztosítani és az afrikai felszabadító mozgalmak támogatásától akarja eltántorítani a szocialista országokat. Thatcher asszony szerint a Nyugat „puha és határozatlan” a Szovjetunióval szemben, holott „sokkal több ütőkártya van a kezében, mint a szocialista országoknak”. 'A konzervatív vezér kijelentette, hogy a NATO akkor cselekedne a leghelyesebben, ha ultimativ hangon felszólítaná a Szovjetuniót és szövetségeseit, szüntessék be az afrikai felszabadító mozgalmak és a megtámadott országok támogatását. Az interjú során Thatcher aszszony burkoltan arra célzott, hogy a konzervatívok győzelme esetén erősen fontolóra venné Edward Heath volt miniszterelnök külügyminiszterré való kinevezését. Politikai megfigyelők viszont erősen kérdésesnek tartják, hajlandó lesz-e Heath egy ilyen szélsőséges politika szolgálatába állni. Thatcher asszony jóval szűkszavúbb volt belpolitikai elgondolásai ismertetésében. Csupán annyit szögezett le, hogy ha a konzervatívok nem szerzik meg az abszolút többséget az alsóházban, nem lép koalícióra a liberálisokkal, hanem egy darabig kisebbségben próbál kormányozni, és azután rövidesen új választásokon igyekszik abszolút többségbe kerülni. (MTI) Az olvasó már aligha leyiödött meg, amikor arról értesült, hogy a múlt hét pénteken befejeződött ausztráliai találkozódömping után — Szadat egy aktív és egy exkancellárral, egy ellenzéki vezérrel, az izraeli hadügyminiszterrel, továbbá Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárral tanácskozott a közel-keleti kérdésről — most újabb találkozóra került sor. Ezúttal az amerikai, az egyiptomi és az. izraeli külügyminiszter tárgyal egymással az eredeti tervtől eltérően nem a brit fővárosban, hanem Leeds-ben. A helyszín azonban elhanyagolható, a hangsúly ezúttal is azon van: miről tárgyalnak? Csupán emlékeztetőül idézzük fel, hogy Szadat legutóbbi javaslata lényegében olyan békekötést ajánlott fel Izraelnek, amely lehetővé tenné, hogy az izraeli csapatok egy ideig még jelen lehessenek a Jordán folyó nyugati partján és a gázai övezetben. Ezeket a megszállt területeket csak fokozatosan adnák át Jordániának és Egyiptomnak — és nem a Palesztinái népnek, noha az említett területek kétségtelenül ősi Palesztinái földnek számítanak, amelyen — az izraeli kivonulás után — a palesztinai nép akar új hazát, otthont teremteni. Az egyiptomi — és nyilván a jordániai — szándékot tükrözi az is, hogy Szadat említett ajánlatában egyetlen szó sem esik a Palesztinai Felszabadítást Szervezetről, amelyet pedig áz 1974- es rabatt csúcstalálkozó a palesztinai nép egyetlen törvényes képviselőjének ismert el. A palesztinai állam megteremtése szóba se került a bécsi találkozók alkalmával. Megfigyelők szerint az egyiptomi elnök egymást követő javaslatai fokozatosan jutottak el addig a pontig, amikor már csak általában említi a megszállt területek kiürítését. Hiszen ez a követelés szinte névlegessé válik az úgynevezett átmeneti szakasz közbeiktatásával. Ennek alapján ugyanis az izraeliek addig maradnak a megszállt- területeken, ameddig akarnak. Dajan izraeli külügyminiszter hétfőn, mielőtt elutazott Tel Avivból, újságírók előtt kijelentette: a leeds-i találkozón az egyiptomi és ■ az izraeli béketerveket vitatják meg. Hozzátette, hogy azok a legújabb javaslatok, amelyeket Szadat Bécsben adott át Weizman hadügyminiszternek, nem tartoznak a külügyminiszteri találkozó napirendjére. Azokról a kérdésekről, a hírek szerint, egy újabb, ■ készülőben levő Begin—Szadatr találkozón lesz szó. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy Szadat elnök nemcsak az egyiptomi nép érdekeit bocsátotta áruba, hanem a palesztinai nép ügyét is, továbbá hajlandó magára hagyni Szíriát, amely pedig két háborúban is megbízható szövetségesének bizonyult. Márpedig ez az út aligha vezethet a közel-keleti tartós és igazságos béke megteremtéséhez. K. A. Az elhunyt ravatalánál szeretett családja tagjainak végső búcsújában osztozva, a munkásőr zenekar gyászakkordjai mellett, díszőrségben rótták le kegyeletüket a megyei pártbizottság, a megyei tanács, a Hazafias Népfront megyei bizottsága tagjai, a volt munkatársak, a megye, s a város vezető képviselői, közöttük Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanácselnöke. Ezt követően a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a megyei tanács, a megye és a város lakossága, mindazok nevében, akik tisztelték, szerették, Borsód! György, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az SZMT vezető titkára búcsúbeszédben méltatva az elhunyt érdemeit, a többi között a következőket mondotta: — Egy mezőkovácsházi kisiparos tehetséges~és szorgalmas fia volt. A régi világban született, az ősök örökségét is hozta magával, de munkáséletének és tehetségének túlnyomó részét az új világ felépítésére fordította. Értelmiségi dolgozó volt, szocialista rendszerünkben példája az értelmiségnek, elkötelezettje a munkáshatalomnak, a munkások, parasztok — népünk felemelkedéséért küzdött. Egész életpályája annak bizonyítéka, hogy a munkás, - a 9 Borsodi György búcsúbeszédet mond. paraszt, az értelmiségi dolgozók együttes, közös ügye a szocialista haza felvirágoztatása. Azon nemzedékhez tartózott, melynek tagjai 1945-ben elsőként fogtak a háború romjainak eltakarításához. Azért harcoltak, hogy a paraszt földet, a munkás kenyeret és hatalmat kapjon, a mérnök, a tanító, a jogász tudását és tehetségét nemes célok megvalósítására fordítsa. A felszabadulás első percétől kezdve részt vett az új rend megteremtéséért folytatott küzdelemben. Szorgalmasan, keményen, erejét nem kiméivé dolgozott egész életében, nyugállományba vonulása után sem hagyva abba a közösségért folytatott tevékenységet. Egész lényéből a derű, az élniakarás, a cselekvő szándék áradt. Ajtaja és szíve tárva volt mindazok előtt, akik tanácsra, meghallgatásra, segítségre vártak..’. Arra törekedett, hogy megpróbáljon méltó ‘i hagyatékot adni fiaink, utódaink kezébe. Ezután a Hazafias Népfront megyei bizottsága nevében Farkas József megyei titkár mondott búcsúbeszédet. Örök nyugalomba helyezésekor, a sírnál dr. Dobos László, a megyei bíróság nyugdíjas elnökhelyettese búcsúzott a munkatársak nevében is dr. Bodóczky Lászlótól. Híven a vállalt kötelezettségekhez írta: L. Tolkunov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte, az APN Sajtóügynökség elnöke LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT-• Négy földrészen láthatják a VIT-programot A kubai rádió és televízió fennállásának legnagyobbszabású adásprogramját készítette elő a XI. Világifjúsági és Diáktalálkozóra. Mind a rádió, mind a tv megnövelt adásidővel dolgozik. A tv az „interszputnyik” távközlési műhold segítségével, amelynek kapacitását 18 csatornára növelték, rendszeres színes adásokat sugároz az OIRT- tagországok részére. Ugyancsak rendszeres adások lesznek a nyugateurópai, a latin-amerikai, az afrikai és az ázsiai országokba. A „Rádió Habana Cuba” adó öt nyelven sugároz majd műsort a VIT vendégei számára. A megnyitó és a záróünnepségre 25—25 közvetítőkabint állítanak fel, ezek közül 23—23 az eseményekre érkező külföldi tudósítók rendelkezésére áll majd. 9 Működésben a második „minikohő” Befejeződött a Progressz teherűrhajóval az űrállomásra feljuttatott krisztáll berendezéssel végzett első technológiai kísérlet A szplav kemencével együtt most már két „minikohó” van az űrlaboratóriumban. A krisztállt arra használják fel az űrhajósok, hogy a földitől eltérő összetételű félvezető anyagot állítsanak elő a súlytalanság állapotában. Napjainkban a nemzetközi kapcsolatok egész rendszere komoly próbának van alávetve. Röviden szólva: az enyhülést, amely remény tett j esen startolt, egyesek nemcsak visszafogná próbálják, hanem el is gáncsolnák. Ehhez a legkülönbözőbb eszközöket veszik igénybe: az enyhülésellenes nyílt akcióktól, a korábbi feszültséghez való visszatérési kísérleteken és a konfrontációs tűzfészkek lángralobbantásán keresztül egészen a fegyverkezési kiadósak növeléséig, a fegyverkezési hajsza mértéktelen fokozásáig. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a minap Moszkvában véget ért ülésszakát az enyhülés ügye iránti aggodalom hatotta át. Az ülésszak munkáját az a törekvés jellemezte, hogy újabb 1 tartalékokat vessenek be az enyhülésért folytatott küzdelem oldalán — olyan tartalékokat, amelyek a nemzetközi kapcsolatok rendszeréből fakadnak, s amelyek a világ sok országában a közvéleményben rejlenek. Természetesen a szovjet államról volt szó, arról, mit tehet ez az állam az enyhülés megszilárdításáért. A Szovjetunió -Legfelsőbb Tanácsa körültekintő vita Eredményeként elfogadta „A Szovjetunió nemzetközi szerződései megkötésének, végrehajtásának és felmondásának rendjéről” szóló törvényt. A szovjet törvényhozók nem egyszerűen úgy kezelték a kérdést, mint államuk nemzetközi tevékenységének szabályozását. Valamennyi felszólaló egybehangzóan azt vizsgálta: hogyan lehetne még szilárdabb nemzetközijogi alapra helyezni az enyhülést, fokozni a szovjetország hozzájárulását ehhez a valamennyi nép számára életbevágóan fontos folyamathoz. Szilárd, tartós békéről nem beszélhetünk, ha az államok nem tartják be vállalt kötelezettségeiket. Ez nyilvánvaló igazság. A Szovjetunió jelenleg csaknem 10 ezer nemzetközi szerződésben vesz részt. Ezek sorába tartozik — egyebeik között az 1970-ben aláír! szovjet—nyugatnémet szerződés, amely az európai légkör lényegi javulásának kezdetét vetette meg, a Franciaországgal kötött számos szerződés és egyezmény, a szovjet—indiai szerződés, az atomháború megelőzéséről aláírt több szovjet—amerikai megállapodás és számos más egyezmény. Mi az a kulcs, amelynek segítségével fel lőhetne tárni egy adott ország, mint partner erőforrásait, ellenőrizni arra való készségét, hogy betartja-e vállalt kötelezettségeit. Ügy vélem, egyetlen lculcsa van ennek: az Egyesült Nemzetek Szervezete alapelveihez, az általános béke ügyéhez való hűség- Az új törvényt nem egészen egy évvel a Szovjetunió új alkotmányának megszületése után fogadták, el. A szovjet külpolitika alkotmányos elveiből kiindulva (amely elvek egyébként magukban foglalják a helsinki értekezlet záródokumentumában rögzített mind a tíz alapelvet), az új törvény meghatározza a Szovjetunió nemzetközi szerződései megkötésének, ratifikálásának, nyilvánosságra hozatalának, teljesítésének és felmondásának rendjét. A szovjet külpolitika jellemző vonásaként az új törvény előírja a minisztériumok, állami bizottságok és főhatóságok felelősségét a szovjet fél által vállalt kötelezettségek teljesítésében. Különös nyomatékkai hangsúlyozza a törvény a szovjet külpolitika legfontosabb alkotmányos elVét, vagyis azt, hogy a 'szovjet állam lelkiismeretesen teljesíti vállalt nemzetközi kötelezettségeit. letes, érdemi együttműködés.” Államunknak ezt az elvi álláspontját jól kell ismernie valamennyi partnerünknek a nemzetközi életben. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának mostani ülésszaka éppen ezt a változatlan álláspontot erősítette meg újólag és vetítette előre sok (évtizedes távlatban. A Szovjetunió, történelmének hatvan éve alatt, a külföldi államokkal való kapcsolataiban mindvégig bizonyított, hogy olyan partner, aki vállalt nemzetközi kötelezettségeit lelkiismeretesen, pontosan és maradéktalanul betartja. Ezt a tényt a maga teljességében tükrözte Andrej Gromiko külügyminiszter előterjesztése és valamennyi képviselő hozzászólása. A nemzetközi jog általánosan elfogadott elveiből és normáiból következő vállalt kötelezettségek becsületes teljesítése államunk külpolitikájának alkotmányos elve. Ezt megerősíti az új szovjet alkotmány 29. cikkelye, és külön kiemeli á mostani törvény bevezetője és rögzül 19. cikkelye is. Ez a cikkely hangsúlyoz^, és ezt külön is szeretném kiemelni, hogy a Szovjetunió síkraszáll azért, hogy' az általa aláírt kétoldalú és sokoldalú nemzetközi szerződések más résztvevői is maradéktalanul teljesítsék a szerződésekből fakadó kötelezettségeiket. „Ha aláírásunkkal látunk el szerződéseket — mondotta Leonyid Rrezsnyev —, akkor ez annyit jelent, hogy eltökéltek vagyunk szigorúan, betűről betűre betartani ezeknek a dokumentumoknak a szellemét. Hasonló magatartást várunk el szerződő feleinktől is, másként nem lehetséges a becsü-Országunk külpolitikai tevékenységének másik,' nem kevésbé fontos sajátossága, amely különös szemléletességgel nyilvánult meg a felszólalások tükrében, azoknak a szerződéseknek és egyezményeknek a jellege, amelyekben a Szovjetunió részt vesz. Ez a sajátosság abban nyilvánul meg, hogy egyikük sem irányul valamely harmadik ország törvényes érdekei vagy biztonsága * ellen. Nem titkolom, hogy nekem, mint a Legfelsőbb Tanács küldöttének, jóleső érzés ezt megállapítanom. Még nagyobb bizalommal tekint az ember a béke megszilárdításának jövőjébe, amikor látja, hogy az SZKP és a szovjet állam, szövetségeseivel és barátaival közösen, eltökélten halad tovább >az enyhülés megszid lárdításának, a békéért és a nemzetközi együttműködésért, a népek szabadságáért és függetlenségéért folytatott küzdelem útján. És éppen ezt szolgálja a Kremlben most elfogadott törvény. A Szovjetunióban a háborús propagandát törvény tiltja, a béke és a népék javát szolgáló tevékenységet viszont törvény támogatja. Korunkban, amikor az enyhülésnek nincs ésszerű alternatívája, az ilyen magatartás egyszerre ésszerű és felettébb szükséges. (KS)
