Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)

1978-07-19 / 167. szám

1918. július 19. • PETŐFI NÉPÉ • 3 AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA HATÁROZATÁNAK SZELLEMÉBEN Ez év március 15-i ülésén az MSZMP Központi Bizottsága ha­tározatot hozott a mezőgazdaság és az élelmiszeripar továbbfejlesz­tésének feladatairól. A határozat 'egyebek között hangsúlyozza, hogy az élelmiszeripar továbbfej­lesztésének feladatairól. A határo­zat egyebek között hangsúlyozza, hogy az élelmiszertermelésnek, az agrárviszonyok szocialista fej­lesztésének hazánkban rendkívül nagy a társadalmi és gaz­dasági jelentősége, napjainkban csak úgy, mint hosszú távon. A mezőgazdaság kiemelkedő szerepét külön aláhúzza az a körülmény, hogy innen ered a lakosság exportjának csaknem egynegyede. A termeltetéstől a korszerű csomagolásig Érdemes felemlíteni néhány összehasonlító példát a mezőgaz­dasági termékek és élelmiszerek exportarányának alakulására a' különböző országokban: Dániában ez 33,3, Hollandiában 24,2, Fran­ciaországban 16,2, Olaszországban 8,7, Lengyelországban 8,5, Cseh­szlovákiában pedig 4,6 százalék. Nemcsak a nemzeti jövedelem­ben képviselt részaránya miatt nagy fontosságú a mezőgazdasági és élelmiszeripar, hanem, mert ezen ágazat fejlesztése az élet­­szímvomall-politikai célok megva­lósításához is nélkülözhetetlen. Az élelmiszertermelés fejleszté­se össztársadalmi érdekeket szol­gál, a szocialista társadalom ja­vainak megteremtéséhez kell hozzájárulnia. Intézkedési terv, hosszútávba A Központi Bizottság határo­zata a Kecskeméti Konzervgyár részére is egyértelműen megje­löli a fejlődés irányát. Az MSZMP üzemi bizottsága, meg­tárgyalva a határozatot, elfogad­ta azt az intézkedési tervet, amely rövid- és hosszútávra fel­vázolja a tennivalókat, amelyek a gazdasági és társadalmi alapok, valamint a megszerzett jó tapasz­találtok, s az új tudományos, műszaki, technológiai eredmé­nyek eddiginél fokozottabb ki­használását célozzák. Gyárunk ez évi feladata 120 ezer tonna nyersanyag feldolgo­zása, s ebből 70 ezer . tonnát meghaladó késztermék előállítá­sa. Ez utóbbi a lakosság mennyi­ségileg és minőségileg egyaránt növekvő igényei kielégítését szol­gálja, s emellett a tőkés és szo­cialista export árualapját kell hogy képezze. E célok elérése ér­dekében rendkívül sok a tenni­való, s ezt az intézkedési ter­vünk a következők szerint cso­portosítja: A termelőberendezések egyen­letes és jobb kihasználásáért meg kell valósítani a biztonságos nyersanyag-ellátást. Alapvető feladatunk tehát a bázisgazdasá­­gokkal kötött hosszútávú szerző­dések tartalmasabbá tétele és részarányuk növelése. Arra ösz­tönözzük mezőgazdasági partne­reinket, hegy a gépi betakarítás növelésével párhuzamosan foko­zottabban alkalmazzák a korsze­rű agrotechnikát, hiszen ez az alapja a jobb minőségű termékek előállításának. T980-tól bébiételgyártás Tervezzük, s a kezdeti lépése­ket már meg is tettük annak ér­dekében, hogy a különböző nyersanyagok előkészítő tisztítási munkálatait külső telepeken, a mezőgazdasági üzemekben végez­tessük el. Tehát lehetőleg ott, ahol a nyersanyagot felvásárol­juk. Ezzel részint jelentős szállí­tási kapacitást szabadítunk fel, s a létszámgondjainkon is nagy­mértékben segítünk. Kiemelkedő helyét foglal el a soron következő feladataink kö­zött a létesítendő bébiétel-gyár­tó üzem, melynek felépítése után nagy mennyiségű importárut he­lyettesíthetünk azonos minőségű hazai gyártmánnyal. Eddig tár­gyalásaink biztatóak, úgy tűnik, nincs akadálya annak, hogy 1980-tól évente 30 millió bébi­ételt adjunk a vásárlóknak ki­fogástalan ■ minőségben. A soron'következő ötéves terv­időszakban hűtötároió létesítését tervezzük. Megvalósítása a nyersanyagcsúcsok levezetését, tisztított félkész termékek idő­szakos tárolását, s főleg a fél­kész és készáruk termelését cé­lozza. Ily módon egész évben jól kihasználhatjuk^ majd hűtőkapa­citásunkat. A csomagolás korszerűsítése Országosan nagy gondot jelent, hogy kész termékei nk külső meg­jelenése messze elmarad a világ­piaci igényektől. Emiatt, bár bél­tartalma nemcsak eléri, de gyak­ran felülmúlja az egyes tőkés termékek minőségét mi mégis ér­tékesítési nehézségekkel küzdünk. Fontos feladatunk tehát a cím­kézés, a csomagolás korszerűsíté­se, s az ezzel kapcsolatos fo­gyatékosságok miatti reklamá­ciók megelőzése, illetve teljes, felszámolása. A csomagolás korszerűsítése természetesen nemcsak a tőkés exportra vonatkozik, hanem a demokratikus és a belföldi piac­ra szállított árura is. E célból mindenek előtt a belső munka­­fegyelmet, s a technológiai fe­gyelmet kívánjuk megszilárdítani amellett, hogy be kell szereznünk a korszerű csomagoláshoz nélkü­lözhetetlen anyagokat és gépe­ket. Ezeken túlmenően fokozni kívánjuk a zsugorfóiiás csomago­lást, amely a demokratikus piac­ra szállított termékeinknél jól bevált, viszont a belkereskedel­mi forgalomban — számunkra érthetetlen módon — sok ellen­zője akad, holott gazdasági elő­nye mellett az esztétikai megje­lenése is vitathatatlan. Saját erőre támaszkodva Feladataink közé soroljuk te­hát, hogy vásárlóinkat mihama­rabb megismertessük ezzel a cso­magolási móddal. A lakossági igények jobb kielégítése érdeké­ben fokozni akarjuk piackutatói tevékenységünket. Ezzel ahhoz is kellő információkhoz jutunk, hogy milyen intézkedéseket kell tennünk a jobb termékösszetétel megválasztása terén. Törekvéseink megvalósításához sok pénzre van szükségünk. Ugyanakkor tudatában vagyunk annak, hogy az anyagi eszközök csak korlátozott mértékben áll­nak rendelkezésünkre. Ezért az eddigieknél is fokozottabb mér­tékben támaszkodunk saját erő­forrásainkra, így nem utolsósor­ban a dolgozók kezdeményező­készségére, a szocialista brigád­mozgalom erejére, minden. be­csületes, a közös célért , tenni akaró munkatársunkra. Csongovai Tamás Kecskeméti Konzervgyár párt-végrehajtóbizottságának tagja VB-RE KÉSZÜLNEK A FOGATHAJTÓK A fémek hangja Ostort bontottak t, \ * • t Bárdos György Európa-bajnok négyes fogatával terephajtás köz­ben. v ^ Nyicsevó lesántult! A 'hír futótűzként, terjedt a szakmai berkekben. Döbbent ar­cok, elakadó lélegzetek fogadták. A lovaspálya körül huszonötezer ember, az első fogathajtó Euró­­pa-bajnokság akadályversenyét várja és természetesen magyar győzelmet. Sőt! Abonyi Imre és fogatának győzőimét, hiszen ők ''állnak az élen, bennük minden .remény. Fél óra múlva rajt. És / Nyicsevó... Az orvosok mindent elkövettek. A szürke mén szintén. Mintha tudta volna, hogy neki most .min­den áron 'mennie 'kéül. És ment. Abonyi már a 'bemelegítéskor olyan iramot diktált, hogy az ember haja az égnek állt: két ke­réken fordult, száguldott, vágta a port a kocsival. Várady Jenő dr. esdeklő jajkiáltása talán el sem jutott a füléhez: A fémek tulajdonságai ismé­telt terhelés hatására megváltoz­hatnak, .. repedések keletkezhet­nek, és a repedések a szerkezet töréséhez vezethetnek. Angliában a kifáradás okozta változások fel­tárására akusztikai módszert dol­goztak ki, amely arra a felisme­résre épül, hogy a károsodást szenvedett fém gyenge hangot hallat, amikor megreped. E hang elemezhető. Az új módszert főleg a repedé­sek feltárására, terjedésének az ellenőrzésiére használják. Alkal­mazzák nyomásnak kitett edé­nyek, hegesztett szerkezetek, to­vábbá csővezetékeknek vagy gé­pek forgó részeinek az ellenőr­zésére. Az új eljárással számos ka­tasztrofális törés megelőzhető. A kifáradás közben keletkező hang ugyanis a repedés megjelenésétől kezdve jelzi a veszélyt. A repe­dés megjelenése és a szerkezet törése között pedig az esetek döntő többségében jelentős idő­különbség van. Kék ibolya — Ember!— Te őrült!... Ne itt törd magad össze a rajt előtt! Az akadálypályát is végigszá­­guldotta. Ahol más lépésben ment, ott ügetett, ahol más üge­tésben, ott nála vágta volt a menet. A sorokház megkerülésé­nél, ahol például Miller ezredes az angol királynő fogatával lé­pésben összedöntötte a kerítést, Abonyi vágtáiban fordult, egy el­harapott jajkiáltás az egész le­látó — és koccanás nélkül to­vább. Ordöngős ez az ember! Sándor Móricnak, az ördöglo­vasnak volt talán olyan híre a maga korában, mint a lovasvilág­ban ma, a magyar hajléknak van. Ezt a hírnevet, természetesen nem egy ember vívta ki, hanem a 'hajtők egész sora, nemzedék­ről nemzedékre. Kádár Pista bá­csitól (ma a válogatott edzője) Muity Feriig, a válogatott legfia­talabb tagjáig. De a hírnév meg­van, s eddig. megvannak mögöt­te az eredmények is, amellyel^ kivívták. Pedig mindig, nehéz csatában kellett helytállniuk, s megküzdeniük olyan nyilvánvaló hátrányokkal, mint a kocsi és szerszám kevésbé díszes voljta, vagy a ruhák avittsága, az első időkben. Mert a fogathajtásban sok mindent csak pontoznak. A fogat kiállását, a szerszámok dí- Szességét, állapotát, a lovak külle­mét, a kocsit, a fényezés állapo­tát, a baklegények, s a hajtó ru­házatát, s az együttes egész megjelenését, összképét. Súlyos pontokat lehet már ekkor el­veszíteni, s bizony nehéz az ösz­­szehasonlítást állni az ellenfelek díszes kumet szerszámjaival, to­jás-egyforma lovaival, csillogóra lakkozott úri határjaival. És ezután jön még a díjhajtás. Amikor még azt is bírálják jó­szerivel, hogy a négy ló egyszer­re mozdítja-e a fülét. És amely­ben az ellenfelekről nem véletle­nül hírlik, hogy például Lage úr sárgái, nyereg alatt külön-külön tudják a Szent György-díj díj­lovagló programot, s a többiek is hasonlóan képzettek... Amikor aztán kiderült, hogy ennek ellenére is alják a mieink a sarat, mégpedig a maratonhajtás hallatlan nehézségeinek biztos leküzdésével, no, akkor elkezdték könnyíteni a maraton nehézségeit. Hogy az ellenietek is végigfussa­nak rajta. Hét évvel ezelőtt Abonyi Imre győzelme nyitotta meg a sport­ágban az Burópa-ba j nokságok sorát. Fülöp Sándor volt, aztán az első világbajnokunk, s leg­utóbb Bárdos György aratott Európa-bajnoki babért. Az évek sok munkával, nagy csatákkal teltek. A sportág versenyrend­szere kialakult, az ellenfelek so­kat tanultak tőlünk, és mi is nagyon sokat tőlük, azokban a részletekben, amelyekben bizony gyengék voltunk. A siker ma már csak kiélezett küzdelemben, haj­szálnyi különbséggel vívható ki. Tehát augusztusban, a Kecske­méten megrendezésre kerülő Vi­lágbajnokság sem lesz sétagalopp. Egy kis Ízelítő a programból: Az események központi színhe­lye a kecskeméti stadion lesz, augusztus 24-én, csütörtökön itt láthatjuk majd az ünnepélyes megnyitó lovas-, és fogatbemuta­tóit, másnap a bemutatókkal élénkített díjhajtást, majd va­sárnap az akadiályhajtást. Szom­baton a maratonhajtás Helvé­cián, fehértói erdőn, Városföl­­dön át halad — a stadionból in­dulva, s oda érkezve. A felkészülés menetét ismer­ve, az egész válogatottnak „ostort bontottak”. Reméljük, olyan si­kerrel, mint Abonyi szokott.' D. S. A vásárló véglggusztálja a burkoló­anyag-választékot, és a kék ibolya nevű csempe mellett dónt. A fürdő­szobájába IS dobozzal kell. annyit kér, annyiért fizet az Alföldi TUZEP Vállalat kecskeméti Nagykórősi utcai mintaboltjában. Igen ám, csakhogy a vevő Tiszaalpáron lakik, az árut ha­za Is kell szállítani. Nem kis gond ez, ha... Ha nincs az az udvarias fiatal eladó, aki felajánlja, hogy a saját ko­csijával bázhoz röpíti a kék Ibolyát, a hivatalos tarifa mellett. A falusi vásárló őrül, hogy lám, a megyeszék­helyen is milyen jól el tudja intézni a dolgait. O maga még haza sem ér a vonat­tal, amikorra a barna fiatalember otthon a szomszédéknál már le is ra­kodja az árut. Egy óránál nem sok­kal kell több a fuvarra, jól jön az a párszáz forlntocska. Ez az ügyes eladó kis boltja a nagy üzleten belül. A ve­vő még mindig nagyon elégedett. Mindez áprilisban történik. Azután eljön végre-valahára az a szép nap is, amikorra a burkoló ssakember Ígérte, hogy jön. Július elején. Előkészítik az anyagot. £s ekkor kiderül, hogy a lg doboz csempe közűi hat nem kék Ibolya, banem fehér színű. Beszól­nak telefonon Kecskemétre, az üzlet­be. Ott nem zárkóznak el előle, hogy rendezzék az ügyet. Másnap reggel beviszik a mintabolt­ba a hat doboz fehér csempét, de sajnos a kék Ibolya már rég elfo­gyott, nem tudnak Cserét adni. A vásárló Ideges, mert a mester otthon azóta már elkezdte felrakni a rendel­kezésre álló kék ibolyát. A hiány mi­att a mestert nem volt szabad „visz­­szamondani”, mert lehet, hogy aztán őszig sem ér rá még egyszer. Jó len­ne már használni azt a fürdőszobát, ba egyszer van. Az üzletvezető kevésbé ideges. En­nek ellenére — mivel a vevő nem a „lerázható” fajtából való — telefo­nálnak egy-két boltba, nlncs-e ott ki­rn áradott kék Ibolya, amiből többet egyelőre nem Is gyártanak. A fehér csempét bevételezik, csak úgy, mel­lőzve az adminisztrációt. Közben fo­lyik a nyomozta az árut kiszállító személy utón, ugyanis aa üzletveze­tő a leírás alapján csak sejteni lát­szik, ki is az a beosztottja. Az elő­zékeny kereskedő csak később jön be — ba ő az, akire gondol a főnök. Mivel a vásárló nem győzi cérnával a várakozást, megegyeznek, hogy dél­után Ismét benéz, hátha addig jóra fordul minden. A fuvarosával akkor sem sikerül találkoznia, viszont Ígé­retet kap, hogy érdeklődnek majd a gyárban Is, nem maradt-e raktáron a kék Ibolyából. A következő hét megadott napján érdeklődik a vásárló. Nincs kék Ibo­lya. A falusi vévé most nem annyira ideges, mint előző alkalommal, mert a mester az anyaghiányról értesülve azon a bizonyos napon máshová „vo­nult fel” dolgozni. Ojabb dátumot nem mondott, hogy mikor ér majd rá. Szerencse viszont, hogy ki lehet cserélni az egész csempemennyiséget egyfélére. Ezúttal jelen van a fuvart lebonyo­lító eladó Is. Tagadja, hogy 0 vitte ki az árut. Azért tagad, mert a vevő követeli, hogy az újonnan választandó csempét Ingyen ssálbtsa ki, s helyet­te vissza a kék ibolyát. Amikor a fő­nők ráparancsol, hogy vigye ki, és máskor Ilyen üzleteket ne kössön, már nem ellenkezik. A fürdőszobáért áhítozó falusi vá­sárló kis „krimije” nem lenne teljes, ha el nem mondanánk, hogy a bol­tosok ót hibáztatták a vita során, amiért korábban nem ellenőrizte ott­hon dobozonként az ártit. Továbbá, hogy a tévesen kapott fehér csempe darabja két forint ötven fillérrel ol­csóbb a kék Ibolyáénál. Az árkülön­bözet fgy batszáz forintnál Is több lett volna. A vevő kárára, ba nem veszi a fáradságot, hogy utánajár­jon a csempeügynek. A vita során — érdekes mód — a boltosok arról nem panaszkodtak, hogy a többletet nem tudták elszámolni. Az eset óvatosságra Inti az építő­anyag-vásárlókat, s arra enged követ­keztetni, hogy az Alföldi TUZEP Vál­lalat nagykőrösi utcai mintaboltja — a happy and ellenére —, nem min­denben lehet a lakosságot ellátó üz­letek „mintája”. A. Tóth Sándor BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Cukornád-aratás machetével A pálmák, Kuba jegenyéi. Ámenre csak a szem ellát, ki­rálypálmák, kreolpálmák emel­kednek ki a buja trópusi nö­vényzetből. A gyep is dús, olyan rajta a járás, mint egy vastag, puha perzsaszőnyegen. A tópusi növények színorgiája csodálatos. Az egyszerű utast ez ugyanúgy lenyűgözi, mint Kolumbusz Kris­tófot, aki ezt jegyezte a hajó­naplójába: „Soha emberi szem elé nem tárult ilyen nagyszerű látvány...” A szigetországban még sok be­ruházás, szakképzett munkaerő, modem gép kell ahhoz, hogy né­hány esztendőn belül Kuba ön­ellátó lehessen a legfontosabb élelmiszerekből és a hagyomá­nyos exportcikkeiből, cukorból, dohányból, gyümölcsből tovább növelhesse kivitelét. A cukornád messzi Indiából arab hajókon jutott el az Ibériai félszigetre, ahonnan a spanyol hódítók Kubába vitték. A trópusi eső öntözte talajon, a 23 fokos évi középhőmérsékleten, még a földbe vert karó is kihajt — a cukornád is nagyon hamar meg­honosodott. Mindig szorongás fog el, ha a mezőn, vagy földeken tüzet lá­tok, az égő növény szaga is rossz érzéseket vált ki belőlem, még akkor is, ha az a legtermészete­sebbnek, vagy legártalmatLanabb­­nak látszik. Ez az érzés Kubába is elkísért. Egy este az alacso­nyan úszó felhők alatt először csak a szürke füstgomolyokat, majd közelebb érve a növény­zet égését is láttam — szinte majdnem felkiáltottam. Kubai kísérőim is ugyanezt látták, köz­ben szeműk sem rezdült, míg végül egyikük sóhajtva megszó­lalt: holnap reggel vágják a ná­dat. A nádvágás előtt ugyanis leégetik a nád leveleit. Az ége­tést követő 48 órán belül aratni kell, mert különben a cukortar­talom csökken. • Így aratják az édes nádat. 30—35 fokos melegben egy szál nádvágó késsel, a machetével nem gyerekjáték a nádvágás. A nagy hőség miatt általában reg­gel hatkor kezdenek, 12—2-ig pi­hennek, majd újra folytatják a munkát. Kubában a cukornád be­takarítása nemzeti ügy, ami je­lenleg még a társadalom mozgó­sítását Igényli. A forradalom előtt több száz­ezer munkanélküDfi! Volt, sőt más karib-tengeri államokból in szállítottak az országba olcsó munkaerőt, ezért nem tartották sürgetőnek a betakarítás gépesí­tését. Ma a megoldandó felada­tok közül első helyen áll a cu­kornádvágás gépesítése. Ezt hi­vatott megoldani a szovjet se­gítséggel épült kombájngyár. Egy nádvágó napi teljesítménye machetével, nádvágó késsel 2— 300 arroba között mozog. Egy jó nádvágó az 500 airrobát is eléri (1 arroba = 11,5 kg). A mache­te kb. egy méteres, éles kard­hoz hasonló acéllemez, kézhez idomuló fa, vagy műanyag mar­kolattal. A machete egyébként ugyanolyan szimbóluma a kubai mezőgazdaságnak, mint a ma­gyarnak volt a kasza. Egy kom­bájn mintegy 200 nádvágó mun­káját végzi eL Mellesleg hektá­ronként 80 torma nád terem, a 110 tonna nádiból lesz 1 tonna cukor. A legnagyobb tisztelet a nád­­aratás idején a cukorcsata hőseit veszi körül. A kubai újságok első oldalon közlik fényképeiket. Nem egy olyan nő- is van, aki de­cembertől júniusig 100 ezer ar­roba nádat vágott le. Sok a mil­liomos brigád is, s nem egy tel­­teljesítménye eléri a 6 millió ar­­robát. B. S. A hires taskenti női táncosok A közép­ázsiai Üzbe­­kisztán „Ba­­hor” tánc­­együttesének neve magyarul „Tavasz”-t je­lent. E sajátos kollektívában csupán női tán­cosok lépnek fel, zenekarát pedig csak fér­fiak alkotják. Sokszínűség, eredetiség, ál­landóan meg­újuló program jellemzi az együttest, ame­lyet a Szovjet­unió vezető művészeti kol­lektívái között tartanak szá­mon. Reperto­árjában az üz­­bég táncokon kívül a Szov­jetunió népei­nek és számos országnak mintegy 130 tánca szerepel. A taskenti táncosok 21 év­vel ezelőtt hal­lattak először magukról, a Moszkvai Vi­lágifjúsági és Diáktalálkozón. A taskenti kore­ográfiái intézet 14 végzős hallga­tója nyerte el akkor a találkozó első díját. Ma már 60 táncosa van az együttesnek, amely szá­mos kitüntetés tulajdonosa. Több táncos megkapta a Szovjetunió Állami-díját és a Lenini Kom­­szomol-díjat. A „Bahor” együttes alapitója és művészeti vezetője Mukarrama Turgunbajeva, a Szovjetunió Ál­lami-díjas népművésze, világhírű táncművész. Az együttes tagjai a világ sok országában szerepeltek nagy si­kerrel. Most Kubába készülnek. • Az alsó képen: az együttes szólistája, Gulszum Hamrajeva. 4 4 * ü Wk m «feg isiit • „Tavasz” — ez a neve annak az fizbég táncnak, amelynek szerzői az együttes tagjai. mg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents