Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-02 / 128. szám

1878. június X. 0 PETŐFI SÍÉPE 0 3 Ahol a mértékeket hitelesítik Szerény szürke épület húzódik meg Kecskeméten, a Villám Ist­ván utca sarkán. Aki az udvarán áthalad, s a jolbb kéz felöli üveg­ajtón belép, súlyok, mérlegek közt találja magát. Az Országos Mérésügyi Hivatal kecskeméti mértékhitelesítő kirendeltsége működik itt. Hatáskörükbe tartozik egész Bács-Kiskun megye; kereskedel­mi egységek, mezőgazdasági üze­mek. pincegazdaságok, s hosszú lenne még tovább sorolni... Fel­adatuk a súly-, űr- és hosszmér­tékek — köztük mérlegek, hor­dók. méterrudalk, vízórák és ben­zinkutak — hitelesítése. Vannak intézmények, amelyek bizonyos időszakonként kötelezve vannak az ellenőrző vizsgálatra, arra. hogy mérőeszközeiket itt. megfe­lelő térítés ellenében, hitelesít­sék. A benzinkutakat például egy. a' kereskedelemiben használt mé­­terrudalkat. mérlegeket két. a magántermelők hordóit három, a pincegazdaságokéit négyévenként kell hitelesíteni. Egyes esetekben kiszállnak a helyszínre a kiren­deltség dolgozói, máskor pedig az ügyfél hozza be mérőeszközét. Mint informátoraink elmondják.^ hordójelzésre egyre kevesebbszer kerül sor. ez a tevékenység in­kább a közületekre korlátozódik. A mérleggel együtt természete­sen a súlyokat is gondosan kont­rollálják. Az áruházak méterrúd­­jai részletekben kerülnek hitele­sítésre. hagy az üzleti forgalom­ban ne legyen fennakadás. Ame­lyik deformálódott, vagy jelzése nem egyezik a hiteles méterrel, azt bevonják. Sok érzékeny műszer, ellen­őrző mérleg, gyógyszertári labo­ratóriumi mérleg, a benzinku­takhoz 50 literes mérőedény áll rendelkezésre a munkához. Le­heletkönnyű patikasúlyoktól a hatalmas hídmérlegekig, a gramm törtrészétől az 50 tonnán felüli súlyokig, eszközökig van mód a mérésre, ellenőrzésre, hitelesítés­re. Ez persze megfelelően „ste­ril” körülményeket is igényel. A patikamérlegeik esetében például nem közömbös, hogy az ellenőr­zésikor milyen a hőmérséklet, a levegő páratartalma. Általában a legnagyobb nyugalomra van • szükség, tilos a műszerek köze­lében jálrlkálni. Épp ezért igen zavaró körülmény a közeliben. ■ alig néhány méterre,, zajló élénk buszforgalom. Tucatnyi helyi és távolsági járat halad át a ki­­rendeltség-. előtti úttesten, ami 6éí 11 i KÖNYVANKÉT A KODÁLY-INTÉZETBEN V állomások Bartókról Névtelen igazságkeresők • A műszerpadnál Bagi László­­né és Sörös Józsefné a vízmé­rők beszabályozását végzik. 0 Mucsi Mihály, műszaki előadó hitelesíti a már beszabályozott t vízmérőket. (Tóth Sándor felvé­telei.) bizony nem éppen segíti a mun­kát. Rengeteg partnerrel állnak kap­csolatban — ha tízezret írunk, azzal sem mondtunk túl sokat — hiszen csupán kof amérlegből négyezret hitelesítenek. Ezek után 10—20 forint a térítés de vannak olyan nagy gazdaságok, vállala­tok. amelyek a hitelesítés fejé­ben évente 100 ezer — 200 ezer forintot „tesznek a kirendeltség asztalára.” Megjegyzendő, hogy ezeknél a munka olykor két-há­rom hónapig is eltart. S ezt a tetemes feladatot mindössze hét ember látja el az ország legna­gyobb megyéjében. "Mennek eső­ben. sárban is, s ha a szükség úgy kívánja, hetenként csak egyszer találkoznak a családdal. — Van-e csúcsidény? — kér­dezzük Tavaszi Józsefet a kiren­deltség munkatársát. — Leginkább a hordójelzések­nél beszélhetünk ilyesmiről, amelynek szezonja márciustól a szüretig tart. De az tény. hogy a holtidény nálunk ismeretlen fo­galom. A téli hónapokban a sú­lyokat készítjük élő — belőlük mintegy félezret kell egyenként kézbevenni — a műszereket mérjük be. pontosítunk. karban­tartunk. — Mi a jellemző a munkájuk­ra? — A lehető legnagyobb pon­tosság. alaposság elengedhetetlen követelmény. Nagy felelősség van rajtunk, hiszen „feleskiidt” em­berek vagyunk. Szerencsére a teendőket összedolgozott, jó kol­lektíva látja él. A hivatal — almelynek munká­ja mindennapi életünkhöz nélkü­lözhetetlen — több mint száz esztendeje tölti be fontos tisztét. Jóba Tibor Nyolcmillió kötetes könyvtár Közép-Ázsia legnagyobb könyv­tárát építik Taskentban, Üzbe­gisztán fővárosában. A könyvtár a tervek szerint több mint nyolc­millió kötet befogadására alkal­mas. A 17 emeletes épületben könyvtárolók, olvasótermek, ka-MEGJEGYZÉS talógusök és másolók kapnak he­lyet. Minden könyvet külön kazet­tában őriznek. A 'kazettákat jel­zésre, pneumatikus úton küldik az olvasókhoz. Az irodalmat elektromos számítóberendezések segítségével rendszerezik. (BUDA­­PHESS) Határozat a határozatról ? Jogász legyen a talpán, aki egy tálalásban ennyi rendeletre, uta­sításra, határozatra való hivat­kozást nyomon követ! — villan át agyamon, miután végigolvas­tam a városi tanács végrehajtó bizottsága számára készült beszá­moló jelentést. És őszinte együtt­érzéssel gondoltam a testület tag­jaira, akiknek nem lehet éppen lélekvidító olvasmány a több mint tízoldalas, rengeteg jogsza­bály számával tarkított jelentés. Bevallom, az is megfordult a fe­jemben, hogy bizonyára akadnak a vb tagjai között, akik megpil­lantva a sűrűn gépelt oldalakat, csak itt-ott olvasnak bele, a je­lentés lényegét keresve. Ebbéli feltevésemben azonban* tévedtem. A múlt évi pénzügyi ellenőrzésekről, s azok tapaszta­latairól szóló szakosztályi jelen­tés meglepő aprólékosan vitatta meg, s azzal a megállapítással fogadta el a testület, hogy javult az éllenőrző munka színvonala és hatékonysága, nem utolsósor­ban a szakosztály dolgozói szak­mai és politikai felkészültsége gyarapodásának köszönhetően. Már-már úgy tűnt, hogy egy­kettőre befejeződik a téma tár­­gyalásá, s jöhet a következő, melynek előterjesztői immár jó ideje készenlétben vártak soruk­ra, de a határozati javaslatok jóváhagyása nem ment egészen simán. A testület egyik tagja ugyanis feltette a kérdést: — Mi indokolja a kettes pont­ban foglalt javaslatot, amely is­métlése egy hatályos határozat­nak? A jelentést előterjesztő osz­tályvezető keresetlen őszinteség­gel felelt; — Gyakran ( előfordul, hogy több éves határozat feledésbe Könyv nem árulható úgy, mint a szappan, szövet, bútor. Könyr vesbolt nem szorítkozhat a vá­sárlók gépies kiszolgálására. Az igazi könyvesboltok a kultúra közvetítő fórumai, megteremtik sajátos légkörüket. Erre törekszik a kecskeméti antikvár- és zeneműbolt. Dolgo­zói bekapcsolódnak a megye­­székhely közművelődésébe, több jó ügyet segítettek. Olykor kez­deményezőként is fellépnek. Érthetően, elsősorban a muzsiku­sok, zenei szakírók és olvasóik találkozásait igyekeznek létre­hozni. Járt már üzletükben, de­dikált, beszélt műveiről Vargyas Lajos, Breuer János, Feuer Má­ria, vendégként köszönthettek híres külföldieket. Az idei könyvhéten más intéz­mények közreműködésével > ők szervezik Fodor András József Attila-díjas író új könyvének bemutatását. Fodor András éle­tével. munkásságával példázza, erősíti azt a régi feltevést, „hogy a zene és költészet valamikép­pen egy tőről eredt, a líra húrját pendítő kéz s a dalra zen­­dülő száj valaha egy személy­ben testesült”. A főként a mo­dern zenével foglalkozó írásait a szakmabelinek kijáró figye­lemmel fogadták a muzsikusok, zenetudósok. A nagyközönség számára külön élményt jelentett a választékos stílus, a szug­­gesztív, meggyőző szándék. A Bartókkal kapcsolatos írásait összegereblyéző új kötete ékesen sugározza ezt az adakozó szán­dékot, azt a törekvést, hogy má­sokat is részeltessen a fölismert, fölfedezett szépségekben, beemel­je olvasóit a modern muzsika áramkörébe. A Vallomások Bartókról ezért vált az idei könyvhét egyik si­kerévé. A mű hangulatához illeszkedő, azt erősítő kötésterv és tipográ­fia Löblin Judit munkája, a kö­tetet Várnai Péter szerkesztette. Fodor András új kötetéről a szombaton délelőtt 10 órakor kezdődő ankétot jó időben a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet udvarán, ha esne az eső, nagytermében tartják. A beszél­getés után a szerző a helyszínen, majd 11 órától a Kéttemplom közi boltban dedikálja most megjelent kötetét. H. N. merül, ezért gondoltuk, hogy nem árt az összefoglaló ismétlés. Máris hangzott a következő észrevétel: — A hármas pontban foglal­takat is feleslegesnek tartom, hi­szen a Munka Törvénykönyve nagyon pontosan rögzíti, hogy a szóban forgó munkakörökben csak kellő felkészültségű, a szak­mai követelményeknek megfele­lő személyek foglalkoztathatók. A beszámoló előterjesztője pe­dig nyomban megadta magát: — Ez igaz, akkor maradjon el ez a pont... Kisvártatva ugyanerre a sors­ra jutott még egy javaslat, ame­lyet egy ugyancsak érvényes ren­delkezés tett feleslegessé. Szó, ami szó, az öt pontba fog­lalt, s érezhetően műgonddal fo­galmazott határozati javaslatból három a száműzés sorsára jutott. Lehetséges, hogy a testület tag­jai önvédelemből parittyázták ki, nehogy a legközelebbi jelentésé­ben hárommal több rendelkezés számára hivatkozhassék a szak­osztály? Félretéve azonban a tüskét, alighanem hasznos megjegyezni: nemcsak a tanácsi munka kínál tapasztalatokat az érvényben le­vő határozatról .való újólagos ha­tározásra, tehát üresjáratra. Ér­demes jól végiggondolni: ha csu­pán az ilyen „összefoglaló ismét­lésre” fordított energiát inkább a hatályos rendelkezések végrehaj­tására fordítanánk, sokkal előbb­re jutnánk. Nem szólva arról, hogy a határozat határozatainak nemegyszer kusza szövevényé­iben nem ködösülne el a lényeg. És nagyobb tisztelet övezné a jogszabályt. P. I. Egy hét is elegendő ahhoz, hogy felszáradjon a .talaj; ezért bár a_május bőven hozott esőt, az öntözőberendezéseket mindenütt készenlétben tartják. Sőt, az or­szág egyes részein — főként Bé­kés és Hajdú-Biihar megyében — május második felében is gyakran indították az esőztető berendezé­seket, mert a csapadék eloszlása nem volt egyenletes, egy-egy vi­dék kimaradt az esőkből. Nőtt a termelők érdeklődése az öntözőberendezések iránt, ezt bi­zonyítják a kereskelelem adatai. Az elmúlt évben a mezőgazdasági Viharjelző szolgálat Siófokon „Nézd Pista bácsi, ennek csak egy módja van. Azt tanácsolom, menj most haza és írj nekem egy névtelen levelet arról, amit az imént elmondtál...” Amikor becsukódott az ajtó Pista bácsi mögött, bánni kezd­tem az elfogadott feketét. Mert­hogy az az ember kínálta, aki azt tanácsolja a hozzáfordulónak, hogy bújjon az anonymusok kö­penye mögé, s onnan hajigálja gyújtóbombáit a vélt ellenség fejéhez. „Nem lehet valami jel­lemóriás Pista bácsi, ha megfo­gadja ezt az igét — gondoltam —, de az igehirdető sem.. Aztán csendesen visszavonul­tam. Lehetséges, hogy a gyávák, a jellemtelenek, az alattomosak módszerére azért adott biztatást a járási népi ellenőrzési bizott­ság elnöke, mert okkal félt, hogy a bátrak, a jellémesek, a szemtől szembe igazmondók védelmében kevés segítséget ad neki a tör­vény? könyveld is lopja, nem akarna velük ujjat húzni. Csinálja már úgy a népi ellenőr — kérte —, hogy tesz is valamit a tolvaj­­lás ellen, meg nem is tudódik ki, honnan fúj a szél. „Csak ne­hogy olyan embereknél keresse az igazságot — óvta az öreg a NÉB elnökét —, akik eladják azt egy birka bőréért. Körül kell nézni, hány magas széken ülő ember teszi lé csupasz lábát birkabőr-ágyelőre, s hánynak a felesége jár télidőben a hallgatá­sért kapott birka irhájában ...” A névtelen levél megíródott, a 160 mázsa árpa hiánya kiderült, 300 birka bőrével nem tudott a téesz elszámolni. Ám egyetlen tanú, egyetlen terhelő bizonylat nem került elő a bizonyításnál, így a számonkérés jogcíme is szelídebb lett, következésképpen a vezetőség — maradt. Jaj a bé­kebontónak, ha megsejtik sze­mélyét ! A BŐSÉGES CSAPADÉK ELLENÉRE Készenlétben az öntözőberendezések nagyüzemek 250 olyan esőztető ön­tözőberendezést vásároltak, ame­lyek „mozgatásánál”, áttelepítésé­nél alig van szükség fizikai mun­kára. Az elmúlt hetekben is nagy volt az érdeklődés a gépesített öntözési felszerelés iránt. Az ötödik ötéves terv idősza­kára eredetileg kétezer hektáron tervezték a korszerű, úgyneve­zett csepegtető eljárás bevezeté­sét. Az igény azonban jelenleg olyan nagy, hogy várhatóan 4—5000 hektáron rendezkednek be 1980-ig csepegtető öntözésre. (MTI) A megtorlás malmai Mert törvényünk van rá, hogy a bejelentőt egy évig megkülön­böztetett jogvédelem illeti. Ám a megtorlás malmai egy év után is őrölnek; ebben a járásban 12 közérdekű bejelentőből heten kénytelenek voltak munkahelyet változtatni, mert helyzetük tart­hatatlanná vált. S nem ám nyílt sisakos bajvívásban maradtak alul! Fondorlatos, lassú, kifárasz­­tásos taktikával tették lehetetlen­né maradásukat. Egyikükről elterjesztették, hogy mindent, ami az öltözőben, az uzsonnaszünetben vagy pohara­záskor elhangzik, jelenti a „fe­lettes szerveknek”. A kollégák a brigádprogramokból kizárták, ba­rátai elfelejtették névnapján fel­­köszönteni, szerszámait „véletle­nül” töröttre, csorbára cserél­ték, a portán minden műszak vé­gén megnézték még a tízórais zacskóját is — csak az övét__ A másik, jóval a valósnak bi­zonyult jelentés után „vált” ösz­­szeférhetetlen, intrikus, megbíz­hatatlan, hanyag munkássá. Olyanná, akit nem illet meg az órabéremelés, a nyereség jutalom, akit a csoportvezetői beosztásá­ból fel kellet menteni, s tanuló­segédmunkási feladatokkal bíz-' ták meg. A harmadikat — vál­lalati érdekekre hivatkozva — odébb helyezték, ahonnan heten­te csak egyszer tudott a család­jához hazatérni. A negyediknek fél éven keresztül egyszerűen nem adtak munkát, de kapta a fizetését. Hasonlóan járt az ötö­dik, a hatodik, a hetedik. Egy birka bőréért Tizenkettőből heten nem bír­ták. S a népi ellenőr, aki ebben a tisztségében két évtized alatt oly sok mindent tapasztalt, nem akarta, hogy ennek a más jószá? gát sajátjaként féltő, munkában megroppant parasztembernek tű­­rését-erejét próbára tegyék, ha személyét a vizsgálat érdekében fel kellene fedni, vagy más mó­don kitudódna. Merthogy azzal kopogott be az öreg: szemérmetlenül lopják a téesz árpáját. S mivel az elnök meg az agronómus meg a fő- , Ne szólj szám Sok a névtelen bejelentés — nemcsak a népi ellenőrzésnél, ha­nem a legkülönbözőbb panaszfó­rumokon is. A közérdekből tol­lat fogó igazszavú anonymusok egy része okkal tart megtorlás­tól. Rosszemlékű tapasztalások kényszeréből vállalják inkább a névtelen bejelentők kétes szere­pét, mintsem hallgatás mögé lakatolják lázadó igazságérzetü­ket. S bár pártoló szóval sem­milyen okon nem illethető az ilyenfajta névtelenség, kisebb mulasztás, mint a „ne szólj szám, nem fáj fejem” közönye. Igaz, mindegyre kevesebb a kö­zönyösök száma, hiszen a hallga­tásukkal szabálytalanságokat pár­tolók nemcsak a közösség, de önmaguk ellen is vétenek. Aki nem tart tükröt a hibát hibára halmozó korrupt, önkényes ma­­gatartásúak elé, s homokba du­gott fejjel várja, majd csak fel­figyel valaki a helytelenségekre, csak őt hagyják békén, csak az ő boldogulását ne háborítsák — az passzivitásával maga is bűn­pártolóvá válik. Cinkosává a társadalmi tulajdon szarkáinak, a közvagyont gondatlanul her­dáló felelőtleneknek, a szocialis­ta eszméinkkel összegyeztethetet­­len vezetői önkénynek. Alacsonyabb széken Kétségtelen, hogy nem nép­szerűsíti a névvel vállalt beje­lentéseket, ha a munkahelyen „neheztelés” a következménye. De az árpatolvaj téesz-elnök egy felsőbb fórum ítélete után ma teherautó-sofőr; az. agronómus növénytermesztési szakmunkás; a főkönyvelő beosztott egy másik faluban. És sokan ülnek alacso­nyabb széken azok közül, akik magas lóról akarták elvenni pa­­naszttevő munkásaik kedvét az igazságkereséstől. Tény, örvendetesen szaporodó számú tény, hogy a becsületesek megbecsülése, a gazságot elkö­vetők elmarasztalása ma már jellemzőbb, mint az ellenkezője. Még ha kicsit késve jár is oly­kor az igazságtevők órája. A. A. Fórum a szolgáltatásokról IéppIIMí í. rí rwSiPiv^ lisii A Meteorológiai Központi Elő­rejelző* Intézet (Siófokon működő Időjárási Veszélyt Jelző Obszer­vatóriuma 1934-ben jelezte először az üdülőknek a vihar 'közeledtét. A 45. idényt szolgáló obszerva­tórium május 1-től szeptember 30-ig jelzi a vihart. Képünkön: Léggömb segítségével határozzák meg a szél erősségét és irányát. (MTI-fotó '— Hadas János fel­vétele — KS.) A szolgáltatás színvonala a kulturált életmód egyik fontos mércéje. A fogyasztási cikkek termelése mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a lakos­sági szolgáltató-javító tevékeny­ség fejlesztésére. A szolgáltatá­sok iránti igény az életszínvonal, illetőleg a lakosság jövedelmének növekedésével párhuzamosan emelkedik. Az igények kielégíté­sének érdekében a mennyiségi és a minőségi fejlesztés mellett kü­lön gondot kell fordítani a szol­gáltató hálózat területi elhelyez­kedésére is, hogy a peremkerüle­tek, új városrészek lakosai is megfelelő ellátásban részesülje­nek. A felszabadulás után Kecske­méten a lakossági 1 szolgáltatás jórészt a magánkísiparosok javí­tó tevékenységére korlátozódott, majd az ötvenes • évek közepén a kisipari szövetkezetek megala­kulásával indult meg a fejlődés. Az 1960-as években megindult iparosodás, az életszínvonal je­lentős emelkedése, a háztartási gépek, a gépkocsi stb. elterjedése egyre inkább megkövetelte a szolgáltatások párhuzamos fej­lesztését. A város vezető testüle­téi komoly erőfeszítéseket tettek a lakossági szolgáltatások kapa­citásnövelése érdekében. így si­került elérni, hogy tíz év alatt 1970-re két és félszeresére 1064 forintra nőtt az egy főre jutó szolgáltatások értéke, majd ez a IV. ötéves terv végére 1377 forintra emelkedett. Valamennyien ismerjük azokat a létesítményeket — például szolgáltatóház a városközpontban, a Leninvárosban, a Műkertváros­ban, AFIT-szerviz, fodrász, koz­metikai és mosószalonok, GEL­­KA-szerviz, lakáskarbantartó szolgáltatás stb. — melyek az el­múlt években léptek üzembe és próbáltak lépést tartani az igé­nyekkel. A fejlődésben azonban nincs megállás. Az eddig meg­levő szolgáltatások fejlesztése és kapacitásnövelése mellett nagy gondot kell fordítani az ágazat szélesítésére, új fajta szolgálta­tások bevezetésére. Továbbra is támogatjuk a kisipari engedélyek kiadását elsősorban javító, szol­gáltató jellegű működési enge­délyek formájában. Ennek érdekében a szolgálta­tások fejlesztését országosan ter­vezik, kutatják a lehetőségeket, szolgáltató alaptevékenységű vál­lalatokat, szövetkezeteket jelöl­nek ki, kedvezményes pénzügyi lehetőségeket biztosítanak szá­mukra, központi fejlesztési alap­ból támogatják beruházásaikat stb. A dinamikus fejlődés ellenére a jelenlegi állapotok még sok problémát, hiányosságot tartal­maznak. Nincs elég kapacitás a mosás-vegytisztítás, a rádió-, tv-, háztartásigép-javitás, a cipőjaví­tás stb. területén, de ezen túl bizonyos szolgáltatások minősége, vállalalási ideje és egyes terü­letek ellátatlansága is problémát jelent. Ezeket a kecskeméti és a környékbeli lakosok érzékelhetik. Közös érdekünk, hogy tisztán lássuk a feladatokat, ismerjük meg az igényeket és a lehető­ségeket, hasznosítsuk a jó ötlete­ket és a javaslatokat. Ezért a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizott­ság fórumot rendez az érdeklő­dők részére, ahol kérdéseket te­hetnek fel a lakossági szolgálta­tást végző vállalatok, szövetkeze­tek vezetői felé. A fórum június 5-én, hétfőn délután 18 órakor kezdődik a Megyei ^Művelődési Központban, melyre minden ked­ves érdeklődőt szeretettel várnak a rendezők. Kolozsi R. Gyula a városi tanács vb ipari csoportjának vezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents