Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-02 / 128. szám

:PE @ 1978. június 2. 4 © PETŐFI NÉ Munka nélkül nehéz lenne... A Szék- és Kárpitosipari Válla­lat kecskeméti gyárát nem fenye­geti az „elöregedés” veszélye: 650 dolgozója közül 420-an har­minc év alatti fiatalok. Homyák József munkaügyi osztályvezető és Váczi László, az szb titkára a többi között arról tájékoztat­tak, hogy a gyárnak jelenleg 55 nyugdíjasa van, többségük vi­szonylag rövid időt töltött náluk. A szakmunkások közül még na­gyon kevesen vonultak innen nyugdíjba, s közülük mindössze egy látott ismét munkához né­hány hónapi pihenő után. A be­tanított munkások általában ne­héz fizikai — nem gépesíthető — munkát végeznek, s nyugdíjas­ként nehezen tudnák segíteni a termelést. Az idén hárman nö­velik az Idősek táborát — akiket különben a gyáriak minden év­ben vendégül látnak, s akinek szüksége van rá, anyagilag is se­gítik. Az egyik műhelycsarnokban találkoztunk Micsonai Sándorné­­val, akinek neve az idén nyug­díjba készülők között szerepel. — Tizenkét éve keresem itt a kenyerem — mondja elgondol­kodva. — Szinte hihetetlen, hogy milyen gyorsan elrepült az idő. Nyugdíjas éveimben majd nagyon sokat gondolok a régi munkatár­saimra és a brigádra. Ámbár — teszi hozzá — még nem is tu­dom, hogy mit csináljak. Az biz­tos, hogy bár októberben mehet­nék, de az év végéig még dol­gozni akarok. E feldolgozásra kerülő anyagok rendezésével 9 Micsonai Sándorné a segiti a többieket. — Ha úgy dönt, hogy elmegy, mire emlékszik majd szívesen? — Elsősorban a Petőfi brigád­ban töltött időre, a sok munka­sikerre, a közösen végzett tár­sadalmi munkára és a kirándu­lásokra ... Meg arra, hogy vala­mi részem nekem is van abban, hogy most május 1-én megkap­tuk az arany brigádjelvényt. Meg arra, hogy engem Kiváló Dolgozó jelvénnyel tüntettek ki. Pedig — sóhajt egy kicsit — mór két éve nem is dolgozom gépen, betegségem miatt könnyebb be­osztást kaptam. Most csak teszek­­veszek a műhelyben, ahogy tu­dom, hasznosítom magam. Ha kell, bizony most is szívesen oda­ülök a gép mellé, segítek a töb­bieknek. Nagyon jó, ha dolgoz­hatok, de sajnos, nem bírom so­ká .., Czinege István asztalost egy másik műhelyben kerestük fel. Egyike a gyár alapító tagjainak s a múlt év szeptemberi nyug­díjba vonulása utón januárban úgy vette fel a munkát, mintha „semmi sem történt volna”. — Munka nélkül nagyon ne­héz lenne az élet — mondja mély meggyőződéssel. — Tizen­nyolc évi munka utón azt hi­szem már eléggé összeszoktam a többiekkel ahhoz, hogy ne gon­doljak a válásra. Jól éreztem itt magam, sokat dolgoztam, de meg Is becsültek. Háromszor kaptam meg a Könnyűipar Kiváló Dolgo­zója kitüntetést, tavaly meg ok­tató tevékenységemért kaptam miniszteri kitüntetést. — Igen — teszi hozzá sóhajt­va —, sok éven keresztül mó­dom volt a fiatalokkal foglalkoz­ni, átadni nekik a szakma min­den csínját-bínját. Ha jól szá­molom, legalább százötven-kétszá­zán sajátították el a szakmát az irányításom mellett. Azokra kü­lönösen büszke vagyok, akik to­vábbtanultak s ma már külön­böző irányító beosztásokban dol­goznak. Van már közöttük több technikus, de a gyár művezetői közül is többel én ismertettem meg a szakma alapjait, amit na­gyon szeretek — simítja végig a kezében tartott bútoralkatrészt. — Mikor visszajöttem, itt kap­tam beosztást, illetve munkát, én készítem az új bútorok prototí­pusait. Most a Linda nevű ülő- és fekvőgarnitúrón dolgozom, ezeket majd a második félévben kezdik sorozatban gyártani. — A szabad időm? Most már lesz az év végéig. Egyetlen nagy szenvedélyem a méhészkedés. Az engedélyezett 840 órát lassan le­dolgozom, utána majd a méhe­­immel foglalkozom. Sajnos — teszi hozzá — ma mór nagyon nehéz foglalkozni ezekkel a kis szárnyas mézgyűjtőkkel. Ha sikerül az akác, nem veri el a virágokat az időjárás, akkor lesz méz, ha nem, akkor bizony kü­lön etetni is kell őket... O. L. • A Linda nevű garnitúra prototípusának készítésén dolgozik Czlne­­ge István' nyugdíjas. Ida néni nappala... — A régi munkakönyvemre kíváncsi? Tessék! Ez áll benne: „Varga Ida női szabó, született 1900- ban. Termete közép, arca ovál, szeme barnáskék, szemöldöke fekete; orra, szója rendes, fogai épek, haja barna. Egyéb ismertetőjele nincs”. Lapozgatom a század eleji munkakönyvét, míg­nem egy megsárgult papírra lelek. „Bizonyítvány l Ezennel bizonyítom, hogy Varga Ida, aki 1900- ban Kecskeméten született, 1916. évi szeptember hó elsejétől, a mai napig mint önálló munkásnő dolgozott. Ezen évtized alatt, páratlan ügyessége, ritka hűsége és megbízhatósága, pontossága és sympatikus egyénisége folytán, legnagyobb meg­becsülésemet érdemelte ki, és miután üzememet más vállalkozás miatt megszüntetem, fájdalmasan érint, hogy egyik régi munkatársamtól mepválni kényszerülök. Kecskeméten, 1925. évi november hó 14-én. Sipos Miklós Női Divat Szalonja" Tovább lapozom Ida néni könyvecskéjét, de hiá­ba: mór csak üres rovatokat találok benne azon túl... Á 20-as, 30-as. években alkalmi munkából élt ő is, mint oly sok más, hozzá hasonló. Később iparengedéllyel rendelkező, ugyancsak női szabó testvérének lett a segítője. Ejt nappallá téve dol­gozott. Volt úgy, hogy ünnepek táján három na­pig le sem feküdt. A vasalódeszka mellett állva de sokszor megdagadt a lába! A hajnalt viselte a legnehezebben, amikor az éj sötétjét a nappali vi­lágosság kezdte felváltani. Az igazi „nappali világosságot” azonban már jóval a felszabadulás után, a Kecskeméti Háziipari Szövetkezetnél találta meg Ida néni. Igaz, már ősz hajjal, de nagy-nagy szorgalommal látott újra mun­kához. Mintadarabok ezrei kerültek ki azután a keze alól jó tíz éven át. Szép, ízléses gyermekru­hák, blúzok, rakott szoknyák, klottköpenyek és számtalan fehér és színes alsónemű egyedi darab­jait varrta, illetve hímezte ki Iduska néni a szö­vetkezet kívánsága szerint. Ezt a sovány, halvány bőrű bedolgozó szabónőt, aki csontos ujjaival fá­radhatatlanul életre keltett sok-sok pompás min­tadarabot, kecskeméti, Csokonai utcai otthonában, nagy kézügyessége és tapasztalata révén megbe­csült előszabászként szerették a háziipari szövet­kezetnél. A vénséges, fakóbarna munkakönyv Ida néni szekrényének rejtekében azóta már egy arany csil­laggal osztozik. Az újdonsült „lakótárs” egy, a „Háziipari Szövetkezet Kiváló Dolgozója” feliratú éremtartóban helyezkedik el. Ida néninek ezt egy április 4-i ünnepségen adományozták, elsőként a szövetkezet dolgozói közül. De ni csak! A csillag mellett még több minden van. Társaságában szá­mos kitüntetés, emléklap tanúskodik a serény női szabász munkás múltjáról. Harminckét éves' korában kezdett el fehérednl a haja, és életében valóban teljes fényű „nappal”­­nak kellett elkövetkeznie, hogy a szövetkezet ré­vén, idős korában eljuthatott — legalább életében egyszer — Bakonybélbe és Balatonfüredre üdülni. Ilyesmiben azelőtt nem lehetett része. — En szerettem bent lenni a szövetkezetben — emlékezik Ida néni. — Velem mindig kifogásta­lanul viselkedtek. Életem legszebb tíz évének tu­dom az ott eltöltött időt. Hívják ma is: „Jöjjön, vállaljon munkát, Ida né­ni!” De mór nem teheti.. A fiatalkori munka­könyv Ismertető személyi jegyei az évek múlásá­val alaposan átírásra szorulnak. Hallását elvesz­tette, a tévében mór csak a képet tudja nézni, s ha testvérével, Irénke nénivel, vasárnap délutá­nonként ki bírnak Jutni a temetőbe nagyszüjeik sírjához, sebtében iparkodnak, hogy még világos­sal hazaérjenek. A századforduló szülöttjét, a szerény, kedves Ida nénit sokan ismerik és szeretik a környéken.» Me­séli például, hogy amikor kannát vesz a kezébe, hogy vízért Induljon, a szemközti Petőfi Sándor általános Iskolából oda szokott hozzá menni egy kislány. — Tessék itt megvárni, néni! Mindjárt hozom... S teli kannával tér vissza. Kohl Antal Intézkedésre várnak! VENDEGÜNK’, VŐ! Sárosi Sándorné könnyűipari miniszterhelyettes Ebben a hónapban múlt öt éive, hogy a kecskeméti Széchenyivá­­ros egyik lakóépületében, egy két­szobás lakásban megnyitották a városnegyed körzeti orvosi ren­delőjét. Átmeneti, szükségmegol­­dás volt ez. ts a gyógyító szak­emberek bírták az illetékesek ígéretét: egy év múlva végleges, állandó rendelőbe költözhetnek. Azóta jókora idő telt el. de semmi sem változott. S az ideig­lenes rendelő már az induláskor kinőtte kereteit. Három körzeti orvosnak tízegynéhány ezer em­ber egészségügyi ellátásáról kell gondoskodnia, meglehetősen mos­toha körülmények közt. Az egyik lakószobából kialakí­tott várótér nem mindig elégsé­ges a betegeknek, akiknek átla­gos napi létszáma 120—140. de például influenzás időszakokban előfordult, hogy egy részük a lépcsőházban volt kénytelen vá­rakozni. Az egyik rendelőt a kisebb la­kószobából, a másikat — amely­ben felváltva két orvos rendel — a gyermekkocsi-tároló, illetve a szárítóhelyiségből alakították ki. A kettőnek az összes alapterüle­te mintegy 30 négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy a kisebbikben jóformán alig van mód alapo­sabb vizsgálatra, a zsúfoltság mi­att. A WC higiéniája sem meg­megfelelő: kézmosásra nincs le­hetőség. Hiányzik még a labora­tórium és szükség lenne gyer­mekorvosi rendelőre is. Nem kétséges, hogy humánus szándék hívta életire ezt a szük­ségrendelőt. öt év azonlban nagy idő, s valamiképp megol­dást kellett volna már találni. Igaz, hogy épül az új körzeti rendelő, de csak igen „óvatosan”, s a legkorábbi átadási határidő is csak 1979. szeptember 1. A tervibe vett gyermekorvosi ren­delőt szintén egy lakásból szán­dékoznak majd kialakítani. iMindent egybevetve: a megye­­székhely legnagyobb lakónegye­dében élők jogosan igénylik és várják — mielőbb — a korsze­rű. minden követelménynek meg­felelő orvosi rendelő létrehozá-Megkezdődött hazánk nyomda­iparának korszerűsítése, s a ter­vek szerint 1985-re elérjük az európai színvonalat, és ismét — a tradíciókhoz híven — a legjobb nyomdaiparok egyikével rendel­kezünk. Sárosi Sándorné minisz­terhelyettest, aki a műszaki hetek alkalmából járt Kecskeméten, kértük, beszéljen a feladatokról, s arról, hol tart a fejlesztés és melyek a legnagyobb gondok. — A feladat kettős: egyrészt a technikai eszközök beszerzése és üzembe állítása, másrészt pédig jól képezett szakembergárda ki­alakítása. Ez utóbbival kezdem, ugyanis úgy mondhatom, hogy egy nyomdászgeneráció megy nyugdíjba az elkövetkező néhány évben, s helyüket fiatal, az új technikához is értő szakem­bereknek kell elfoglalni. Kép­zésük nagy feladat, s jelenleg hiányuk némely esetben hátráltat­ja a gyorsabb előrehaladást. A felsőfokú képzettségű fiatal is kevés, a közgazdasági végzettsé­gűek száma is csekély, pedig a hatékonyabb és gazdaságosabb termeléshez feltétlenül szükség volna munkájukra. Az elkezdődött rekonstrukciók során mór létrejöttek aránytalan­ságok is, nevezetesen: megvannak már a legkorszerűbb gépek, de még a csaknem fél évszázadosak is. A legfontosabb feladatunk az, hogy az előkészítő és befejező mű­veleteket — vagyis a szedést és a kötészeti munkát — korszerű­sítsük, valamint az itteni kapaci­tásokat bővítsük, Elsősorban a fényszedés elterjesztésére és meg­ismertetésére van szükség. Ennek bevezetése azonban egyéb tenni­valókkal is jár, egyebek között jobb és szorosabb együttműkö­dést kell kialakítani a megrende­lőkkel és kiadókkal. Természete­sen a belső üzemszervezésnek is javulnia kell, biztosítva az új gé­pek kapacitásának mind telje­sebb kihasználását. — Az új technika jelentősen megváltoztatja, javítja a munka­­körülményeket is. Jelenleg sok s a jelek szerint a jövőben még, több nő dolgozik a nyomdaipar­ban. Hogyan vélekedik a nődol­gozók helyzetéről, s elégedett-e a közép- és felsőszintű vezetés­ben az arányokkal? — A nyomdaiparban dolgo­zók 52 százaléka a nő — mon­dotta a miniszterhelyettes. — Ennek az aránynak megfelelően kellene részt venniük a vezetésben, ami azonban ma még nem való­sult meg. Annak ellenére, hogy az utóbbi években, némi javulás ta­pasztalható, méigsem mondhatom, hogy elégedett lennék azzal az aránnyal, amit a nők a vezetés­ben képviselnek. Javítani kell te­hát a jelenlegi helyzeten. Erre a nőknek is törekedniük kell egye­bek között úgy, hogy szerezzenek szakmai képzettséget, s ezen túl­menően a közép- és felsőfokú is­mereteket is sajátítsák el. Erre az üzemeknek ösztönözni, a tanulás­hoz pedig segítséget kell nyújtani. Az egész iparágnak feladata, a nők szociális helyzetének javítá­sa is, a bölcsődei, óvodai ellátás „házon belüli” megoldása. — Befejezésül arra kérem, be­széljen a Petőfi Nyomda helyze­téről és jövőjéről. — A kecskeméti nyomdát a jól dolgozó, szervezett üzemek közé sorolhatom. Az itteni veze­tők és szakemberek az elmúlt években jelentős lépésekét tettek . a korszerű nyomdatechnika meg­valósítása érdekében. Néhány te­rületen úttörő munkát is végeztek. A Petőfi Nyomdában is elkezdő­dött a korszerűsítés, s az elkövet­kezendő néhány évben az ország egyik legmodernebb nyomdája lesz. Itt is a világszínvonalat je­lentő gépeket és berendezéseket helyeznek üzembe. Az iparágunk lemaradása je­lentős, ugyanis 1945 és 1970 kö­zött csupán másfél milliárd fo­rint jutott a nyomdaiparra, amely az úgynevezett sztntentartáshoz sem volt elegendő. A felzárkózá­sunk az európai színvonalhoz megkezdődött, s minden remé­nyünk megvan arra, hogy a VI. ötéves tervi végéig teljesítsük elhatározásainkat. — Köszönöm a beszélgetést. Cs. I. Halaszthatatlan tennivalónk, a növényvédelem Néhány jótanács a paprikatermesztőknek vldesen beérik. A gyümölcs- és zöldségfélék gyorsabb fejlődését lombtrágyázással segíthetjük elő, erre ajánljuk a Wuxalt, száz liter vízhez 2 decit tegyünk ebből a szerből. idején a szürkerothadás ellen Pundlazol 50 WP-t, a málnabogár ellen pedig Meliipax porzószert használjunk. A káposztapalánták kiültetése előtt a talajt érdemes Basudin—5, G-vel fertőtleníteni a káposztalegyek és bolhák el­len pedig Ditrilfon—5 porzószert használjunk. A szőlőorbánc és a hagymaperenoszpófa ellen egya­ránt alkalmazható a Dithane M —45 nevű vegyszer. Most már valóban itt a jó idő, 6 számítani lehet arra. hogy a növényeink gyorsabban fejlőd­nek a korai gyümölcsök pdig — a szamóca és a cseresznye — rö-Az alrha- és körtefák szirom­hullását követően a gyümölcs­­darazsak ellen kezdjük meg a védekezést, mert ezzel megakadá­lyozhatjuk a kötődött gyümöl­csök hullását. Metation—60 EC, vagy Bi 58-cal permetezzünk (ez utóbbit használjuk a szllvadara­­zsak kártételének megakadályo­zására is), s a permetlébe vara­­sodás ellen] szereket. így Funda­­zol 50 WP-t. vagy Dithane M— 45-öt tegyünk. A málna virágzása Arra a területre, ahova a pap­rikapalántát ültetjük, nem szük­séges, vagy csak nagyon kis mennyiségben kell nitrogén mű­trágyát szórni. Foszfor és kálium műtrágya kell ilyenkor a nö­vénynek. ugyanis foszfor hiányá­ban gyenge a virágzás, a káli­umhiány esetén pedig fokozódik a növény betegségek iránti fogé­konysága. Mind a kettő műtrá­gyát szenvestrágyával keverve a gyökérzónába kell a kiültetés előtt bemunkálni, Ha a kiültetés után a palánta gyökérmenti részén párás seb­hely található, akkor a növényt ki kell venni és pótolni egész­ségessel, ugyanis az ilyen, pa­­lántadőlésből kigyógyult növény elszárad a terméskötéskor. A gyakori öntözés vlzkórságot okozhat, amit abból lehet észre­venni. hogy a levelek fonákán apró dudorok keletkeznek, ame­lyek később elparásodnak. Néhányszor előfordul ‘ műtrá­gyamérgezés is. amelyre abból lehet következtetni, hogy virág­záskor a fehér virágok eltűnnek, nem nyílnak ki vagy elbarnul­­nak. a kötődött termésen pedig csúcsvégi rothadás tapasztalható. Ez ellem úgy tudnak védekezni, hogy négy-öt naponként kétszer alaposan megöntözik a paprikát. A paprikalevél fonákján ha fi­nom fehér bevonatot tapasztal­nak. akkor ez biztos jéle annak, hogy lisztharmat támadta meg az állományt. A megye déli részén a Jugosz­láviából származó új, rothadásos paprikamegbetegedésre is lehet számítani. E betegség tünetei: a növények tövénél a lomb el­pusztul, a* paprika pedig rotha­dásnak indul. Aki ilyet tapasztal, feltétlenül jelezze az illetékes állami szerveknek, illetve a nö­vényvédő állomásinak. A szamóca­­termelőknek » ajánljuk A szamóca legfontosabb ápolási munkája a talaj állandó tisztán tartása, gyomtalanítása. Virágzás idején gyomnak tekintjük a tö­veket legyengítő indákat is. Víz- Igényes növény a szamóca, külö­nösen termésnövekedés Idején. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzet erre az időre felhasználja a talaj felső rétegének vízkészletét. Ezért a legfontosabb teendő, hogy ter­mésérés előtt megöntözzük. Rit­kábban kell öntözni, de -nagyobb mennyiségű vízzel. Ez négyzet­­méterenként 20—30 liter vizet jelent. Az öntözések után, ha fel­száradt a talaj, célszerű a terü­letünket sekély kapálással fella­zítani. Ezzel elősegíthetjük a ta­laj nedvességtartalmának meg­őrzését. és így megakadályozható a felszín cserepesedése is. A gya­kori. de kis mennyiségű vízada­golás, amely csak a talaj felszi­­hét nedvesíti meg. inkább káros, mint hasznos. A növekedő gyümölcsök na­gyon gyakran lehúzzák a tőko­­csányt. Így a termés nagy része a földön fekszik, ott szennyező­dik, fertőződik. Ezt alászalmá­­zással megakadályozhatjuk. A 9 A szamócatelepítéseken a sor között elhelyezett szalmával le­het meggátolni, hogy a termés érintkezzék a talajjal. nem túli rövidre szecskázott szal­mát a növény két oldalán lehajló tőkocsányok, gyümölcsök alá te­rítsük. mintegy arasznyi széles­ségben. egy-két centiméter vas­tagságú rétegben. Kisebb ágyás. vagy néhány tő alá célravezetőbb, ha műtrágyás zsákokból fóüacsí­­kot szabunk, és ezeket rakjuk a gyümölcsök alá. Eladásra 80 százalékos érési állapotban kell szedni a szamó­cát. Ekkor a gyümölcs felületé­nek 80 százaléka piros, de a csúcsa még halvány színű. A le­szedett szamóca csúcs! része zöld nem lehet, mert utóérésre nem képes. A szállítás alatt ugyan be­­színesedlk. de sohasem lesz za­matos. A szedésre legalkalma­sabb idő a reggel vagy a kora délelőtt, amikor a harmat már felszáradt. A cél az. hogy a gyü­mölcs felülete száraz legyen, mert így kisebb a valószínűsége a pe­nészes fertőzésnek. Esős időjárás esetén várni kell. amíg a gyü­mölcs megszikkad. Az eladásra szánt szamócát mosni nem sza­bad. Ha a talajtakarás hiányá­ból adódóan földes, piszkos a gyümölcs, sajnos, a mosás elke­rülhetetlen. Ilyenkor a mosás után szét kell teregetni, s hagy­ni. hogy a levegőn' megszárad­jon. A szedés nagy óvatosságot kí­ván. mert a gyümölcs könnyért nyomódik. Ezért célszerű 0.5—l centiméteres kocsánnyal és a csé­szelevelekkel együtt leszedni úgy, hogy a gyümölcskocsányt két uj­junk közé fogjuk, s körömmel el­csípjük, A leszedett gyümölcsöt mindig abba az edénybe szédjük, amelyikben szállítani kívánjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents