Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-02 / 128. szám
:PE @ 1978. június 2. 4 © PETŐFI NÉ Munka nélkül nehéz lenne... A Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárát nem fenyegeti az „elöregedés” veszélye: 650 dolgozója közül 420-an harminc év alatti fiatalok. Homyák József munkaügyi osztályvezető és Váczi László, az szb titkára a többi között arról tájékoztattak, hogy a gyárnak jelenleg 55 nyugdíjasa van, többségük viszonylag rövid időt töltött náluk. A szakmunkások közül még nagyon kevesen vonultak innen nyugdíjba, s közülük mindössze egy látott ismét munkához néhány hónapi pihenő után. A betanított munkások általában nehéz fizikai — nem gépesíthető — munkát végeznek, s nyugdíjasként nehezen tudnák segíteni a termelést. Az idén hárman növelik az Idősek táborát — akiket különben a gyáriak minden évben vendégül látnak, s akinek szüksége van rá, anyagilag is segítik. Az egyik műhelycsarnokban találkoztunk Micsonai Sándornéval, akinek neve az idén nyugdíjba készülők között szerepel. — Tizenkét éve keresem itt a kenyerem — mondja elgondolkodva. — Szinte hihetetlen, hogy milyen gyorsan elrepült az idő. Nyugdíjas éveimben majd nagyon sokat gondolok a régi munkatársaimra és a brigádra. Ámbár — teszi hozzá — még nem is tudom, hogy mit csináljak. Az biztos, hogy bár októberben mehetnék, de az év végéig még dolgozni akarok. E feldolgozásra kerülő anyagok rendezésével 9 Micsonai Sándorné a segiti a többieket. — Ha úgy dönt, hogy elmegy, mire emlékszik majd szívesen? — Elsősorban a Petőfi brigádban töltött időre, a sok munkasikerre, a közösen végzett társadalmi munkára és a kirándulásokra ... Meg arra, hogy valami részem nekem is van abban, hogy most május 1-én megkaptuk az arany brigádjelvényt. Meg arra, hogy engem Kiváló Dolgozó jelvénnyel tüntettek ki. Pedig — sóhajt egy kicsit — mór két éve nem is dolgozom gépen, betegségem miatt könnyebb beosztást kaptam. Most csak teszekveszek a műhelyben, ahogy tudom, hasznosítom magam. Ha kell, bizony most is szívesen odaülök a gép mellé, segítek a többieknek. Nagyon jó, ha dolgozhatok, de sajnos, nem bírom soká .., Czinege István asztalost egy másik műhelyben kerestük fel. Egyike a gyár alapító tagjainak s a múlt év szeptemberi nyugdíjba vonulása utón januárban úgy vette fel a munkát, mintha „semmi sem történt volna”. — Munka nélkül nagyon nehéz lenne az élet — mondja mély meggyőződéssel. — Tizennyolc évi munka utón azt hiszem már eléggé összeszoktam a többiekkel ahhoz, hogy ne gondoljak a válásra. Jól éreztem itt magam, sokat dolgoztam, de meg Is becsültek. Háromszor kaptam meg a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést, tavaly meg oktató tevékenységemért kaptam miniszteri kitüntetést. — Igen — teszi hozzá sóhajtva —, sok éven keresztül módom volt a fiatalokkal foglalkozni, átadni nekik a szakma minden csínját-bínját. Ha jól számolom, legalább százötven-kétszázán sajátították el a szakmát az irányításom mellett. Azokra különösen büszke vagyok, akik továbbtanultak s ma már különböző irányító beosztásokban dolgoznak. Van már közöttük több technikus, de a gyár művezetői közül is többel én ismertettem meg a szakma alapjait, amit nagyon szeretek — simítja végig a kezében tartott bútoralkatrészt. — Mikor visszajöttem, itt kaptam beosztást, illetve munkát, én készítem az új bútorok prototípusait. Most a Linda nevű ülő- és fekvőgarnitúrón dolgozom, ezeket majd a második félévben kezdik sorozatban gyártani. — A szabad időm? Most már lesz az év végéig. Egyetlen nagy szenvedélyem a méhészkedés. Az engedélyezett 840 órát lassan ledolgozom, utána majd a méheimmel foglalkozom. Sajnos — teszi hozzá — ma mór nagyon nehéz foglalkozni ezekkel a kis szárnyas mézgyűjtőkkel. Ha sikerül az akác, nem veri el a virágokat az időjárás, akkor lesz méz, ha nem, akkor bizony külön etetni is kell őket... O. L. • A Linda nevű garnitúra prototípusának készítésén dolgozik Czlnege István' nyugdíjas. Ida néni nappala... — A régi munkakönyvemre kíváncsi? Tessék! Ez áll benne: „Varga Ida női szabó, született 1900- ban. Termete közép, arca ovál, szeme barnáskék, szemöldöke fekete; orra, szója rendes, fogai épek, haja barna. Egyéb ismertetőjele nincs”. Lapozgatom a század eleji munkakönyvét, mígnem egy megsárgult papírra lelek. „Bizonyítvány l Ezennel bizonyítom, hogy Varga Ida, aki 1900- ban Kecskeméten született, 1916. évi szeptember hó elsejétől, a mai napig mint önálló munkásnő dolgozott. Ezen évtized alatt, páratlan ügyessége, ritka hűsége és megbízhatósága, pontossága és sympatikus egyénisége folytán, legnagyobb megbecsülésemet érdemelte ki, és miután üzememet más vállalkozás miatt megszüntetem, fájdalmasan érint, hogy egyik régi munkatársamtól mepválni kényszerülök. Kecskeméten, 1925. évi november hó 14-én. Sipos Miklós Női Divat Szalonja" Tovább lapozom Ida néni könyvecskéjét, de hiába: mór csak üres rovatokat találok benne azon túl... Á 20-as, 30-as. években alkalmi munkából élt ő is, mint oly sok más, hozzá hasonló. Később iparengedéllyel rendelkező, ugyancsak női szabó testvérének lett a segítője. Ejt nappallá téve dolgozott. Volt úgy, hogy ünnepek táján három napig le sem feküdt. A vasalódeszka mellett állva de sokszor megdagadt a lába! A hajnalt viselte a legnehezebben, amikor az éj sötétjét a nappali világosság kezdte felváltani. Az igazi „nappali világosságot” azonban már jóval a felszabadulás után, a Kecskeméti Háziipari Szövetkezetnél találta meg Ida néni. Igaz, már ősz hajjal, de nagy-nagy szorgalommal látott újra munkához. Mintadarabok ezrei kerültek ki azután a keze alól jó tíz éven át. Szép, ízléses gyermekruhák, blúzok, rakott szoknyák, klottköpenyek és számtalan fehér és színes alsónemű egyedi darabjait varrta, illetve hímezte ki Iduska néni a szövetkezet kívánsága szerint. Ezt a sovány, halvány bőrű bedolgozó szabónőt, aki csontos ujjaival fáradhatatlanul életre keltett sok-sok pompás mintadarabot, kecskeméti, Csokonai utcai otthonában, nagy kézügyessége és tapasztalata révén megbecsült előszabászként szerették a háziipari szövetkezetnél. A vénséges, fakóbarna munkakönyv Ida néni szekrényének rejtekében azóta már egy arany csillaggal osztozik. Az újdonsült „lakótárs” egy, a „Háziipari Szövetkezet Kiváló Dolgozója” feliratú éremtartóban helyezkedik el. Ida néninek ezt egy április 4-i ünnepségen adományozták, elsőként a szövetkezet dolgozói közül. De ni csak! A csillag mellett még több minden van. Társaságában számos kitüntetés, emléklap tanúskodik a serény női szabász munkás múltjáról. Harminckét éves' korában kezdett el fehérednl a haja, és életében valóban teljes fényű „nappal”nak kellett elkövetkeznie, hogy a szövetkezet révén, idős korában eljuthatott — legalább életében egyszer — Bakonybélbe és Balatonfüredre üdülni. Ilyesmiben azelőtt nem lehetett része. — En szerettem bent lenni a szövetkezetben — emlékezik Ida néni. — Velem mindig kifogástalanul viselkedtek. Életem legszebb tíz évének tudom az ott eltöltött időt. Hívják ma is: „Jöjjön, vállaljon munkát, Ida néni!” De mór nem teheti.. A fiatalkori munkakönyv Ismertető személyi jegyei az évek múlásával alaposan átírásra szorulnak. Hallását elvesztette, a tévében mór csak a képet tudja nézni, s ha testvérével, Irénke nénivel, vasárnap délutánonként ki bírnak Jutni a temetőbe nagyszüjeik sírjához, sebtében iparkodnak, hogy még világossal hazaérjenek. A századforduló szülöttjét, a szerény, kedves Ida nénit sokan ismerik és szeretik a környéken.» Meséli például, hogy amikor kannát vesz a kezébe, hogy vízért Induljon, a szemközti Petőfi Sándor általános Iskolából oda szokott hozzá menni egy kislány. — Tessék itt megvárni, néni! Mindjárt hozom... S teli kannával tér vissza. Kohl Antal Intézkedésre várnak! VENDEGÜNK’, VŐ! Sárosi Sándorné könnyűipari miniszterhelyettes Ebben a hónapban múlt öt éive, hogy a kecskeméti Széchenyiváros egyik lakóépületében, egy kétszobás lakásban megnyitották a városnegyed körzeti orvosi rendelőjét. Átmeneti, szükségmegoldás volt ez. ts a gyógyító szakemberek bírták az illetékesek ígéretét: egy év múlva végleges, állandó rendelőbe költözhetnek. Azóta jókora idő telt el. de semmi sem változott. S az ideiglenes rendelő már az induláskor kinőtte kereteit. Három körzeti orvosnak tízegynéhány ezer ember egészségügyi ellátásáról kell gondoskodnia, meglehetősen mostoha körülmények közt. Az egyik lakószobából kialakított várótér nem mindig elégséges a betegeknek, akiknek átlagos napi létszáma 120—140. de például influenzás időszakokban előfordult, hogy egy részük a lépcsőházban volt kénytelen várakozni. Az egyik rendelőt a kisebb lakószobából, a másikat — amelyben felváltva két orvos rendel — a gyermekkocsi-tároló, illetve a szárítóhelyiségből alakították ki. A kettőnek az összes alapterülete mintegy 30 négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy a kisebbikben jóformán alig van mód alaposabb vizsgálatra, a zsúfoltság miatt. A WC higiéniája sem megmegfelelő: kézmosásra nincs lehetőség. Hiányzik még a laboratórium és szükség lenne gyermekorvosi rendelőre is. Nem kétséges, hogy humánus szándék hívta életire ezt a szükségrendelőt. öt év azonlban nagy idő, s valamiképp megoldást kellett volna már találni. Igaz, hogy épül az új körzeti rendelő, de csak igen „óvatosan”, s a legkorábbi átadási határidő is csak 1979. szeptember 1. A tervibe vett gyermekorvosi rendelőt szintén egy lakásból szándékoznak majd kialakítani. iMindent egybevetve: a megyeszékhely legnagyobb lakónegyedében élők jogosan igénylik és várják — mielőbb — a korszerű. minden követelménynek megfelelő orvosi rendelő létrehozá-Megkezdődött hazánk nyomdaiparának korszerűsítése, s a tervek szerint 1985-re elérjük az európai színvonalat, és ismét — a tradíciókhoz híven — a legjobb nyomdaiparok egyikével rendelkezünk. Sárosi Sándorné miniszterhelyettest, aki a műszaki hetek alkalmából járt Kecskeméten, kértük, beszéljen a feladatokról, s arról, hol tart a fejlesztés és melyek a legnagyobb gondok. — A feladat kettős: egyrészt a technikai eszközök beszerzése és üzembe állítása, másrészt pédig jól képezett szakembergárda kialakítása. Ez utóbbival kezdem, ugyanis úgy mondhatom, hogy egy nyomdászgeneráció megy nyugdíjba az elkövetkező néhány évben, s helyüket fiatal, az új technikához is értő szakembereknek kell elfoglalni. Képzésük nagy feladat, s jelenleg hiányuk némely esetben hátráltatja a gyorsabb előrehaladást. A felsőfokú képzettségű fiatal is kevés, a közgazdasági végzettségűek száma is csekély, pedig a hatékonyabb és gazdaságosabb termeléshez feltétlenül szükség volna munkájukra. Az elkezdődött rekonstrukciók során mór létrejöttek aránytalanságok is, nevezetesen: megvannak már a legkorszerűbb gépek, de még a csaknem fél évszázadosak is. A legfontosabb feladatunk az, hogy az előkészítő és befejező műveleteket — vagyis a szedést és a kötészeti munkát — korszerűsítsük, valamint az itteni kapacitásokat bővítsük, Elsősorban a fényszedés elterjesztésére és megismertetésére van szükség. Ennek bevezetése azonban egyéb tennivalókkal is jár, egyebek között jobb és szorosabb együttműködést kell kialakítani a megrendelőkkel és kiadókkal. Természetesen a belső üzemszervezésnek is javulnia kell, biztosítva az új gépek kapacitásának mind teljesebb kihasználását. — Az új technika jelentősen megváltoztatja, javítja a munkakörülményeket is. Jelenleg sok s a jelek szerint a jövőben még, több nő dolgozik a nyomdaiparban. Hogyan vélekedik a nődolgozók helyzetéről, s elégedett-e a közép- és felsőszintű vezetésben az arányokkal? — A nyomdaiparban dolgozók 52 százaléka a nő — mondotta a miniszterhelyettes. — Ennek az aránynak megfelelően kellene részt venniük a vezetésben, ami azonban ma még nem valósult meg. Annak ellenére, hogy az utóbbi években, némi javulás tapasztalható, méigsem mondhatom, hogy elégedett lennék azzal az aránnyal, amit a nők a vezetésben képviselnek. Javítani kell tehát a jelenlegi helyzeten. Erre a nőknek is törekedniük kell egyebek között úgy, hogy szerezzenek szakmai képzettséget, s ezen túlmenően a közép- és felsőfokú ismereteket is sajátítsák el. Erre az üzemeknek ösztönözni, a tanuláshoz pedig segítséget kell nyújtani. Az egész iparágnak feladata, a nők szociális helyzetének javítása is, a bölcsődei, óvodai ellátás „házon belüli” megoldása. — Befejezésül arra kérem, beszéljen a Petőfi Nyomda helyzetéről és jövőjéről. — A kecskeméti nyomdát a jól dolgozó, szervezett üzemek közé sorolhatom. Az itteni vezetők és szakemberek az elmúlt években jelentős lépésekét tettek . a korszerű nyomdatechnika megvalósítása érdekében. Néhány területen úttörő munkát is végeztek. A Petőfi Nyomdában is elkezdődött a korszerűsítés, s az elkövetkezendő néhány évben az ország egyik legmodernebb nyomdája lesz. Itt is a világszínvonalat jelentő gépeket és berendezéseket helyeznek üzembe. Az iparágunk lemaradása jelentős, ugyanis 1945 és 1970 között csupán másfél milliárd forint jutott a nyomdaiparra, amely az úgynevezett sztntentartáshoz sem volt elegendő. A felzárkózásunk az európai színvonalhoz megkezdődött, s minden reményünk megvan arra, hogy a VI. ötéves tervi végéig teljesítsük elhatározásainkat. — Köszönöm a beszélgetést. Cs. I. Halaszthatatlan tennivalónk, a növényvédelem Néhány jótanács a paprikatermesztőknek vldesen beérik. A gyümölcs- és zöldségfélék gyorsabb fejlődését lombtrágyázással segíthetjük elő, erre ajánljuk a Wuxalt, száz liter vízhez 2 decit tegyünk ebből a szerből. idején a szürkerothadás ellen Pundlazol 50 WP-t, a málnabogár ellen pedig Meliipax porzószert használjunk. A káposztapalánták kiültetése előtt a talajt érdemes Basudin—5, G-vel fertőtleníteni a káposztalegyek és bolhák ellen pedig Ditrilfon—5 porzószert használjunk. A szőlőorbánc és a hagymaperenoszpófa ellen egyaránt alkalmazható a Dithane M —45 nevű vegyszer. Most már valóban itt a jó idő, 6 számítani lehet arra. hogy a növényeink gyorsabban fejlődnek a korai gyümölcsök pdig — a szamóca és a cseresznye — rö-Az alrha- és körtefák sziromhullását követően a gyümölcsdarazsak ellen kezdjük meg a védekezést, mert ezzel megakadályozhatjuk a kötődött gyümölcsök hullását. Metation—60 EC, vagy Bi 58-cal permetezzünk (ez utóbbit használjuk a szllvadarazsak kártételének megakadályozására is), s a permetlébe varasodás ellen] szereket. így Fundazol 50 WP-t. vagy Dithane M— 45-öt tegyünk. A málna virágzása Arra a területre, ahova a paprikapalántát ültetjük, nem szükséges, vagy csak nagyon kis mennyiségben kell nitrogén műtrágyát szórni. Foszfor és kálium műtrágya kell ilyenkor a növénynek. ugyanis foszfor hiányában gyenge a virágzás, a káliumhiány esetén pedig fokozódik a növény betegségek iránti fogékonysága. Mind a kettő műtrágyát szenvestrágyával keverve a gyökérzónába kell a kiültetés előtt bemunkálni, Ha a kiültetés után a palánta gyökérmenti részén párás sebhely található, akkor a növényt ki kell venni és pótolni egészségessel, ugyanis az ilyen, palántadőlésből kigyógyult növény elszárad a terméskötéskor. A gyakori öntözés vlzkórságot okozhat, amit abból lehet észrevenni. hogy a levelek fonákán apró dudorok keletkeznek, amelyek később elparásodnak. Néhányszor előfordul ‘ műtrágyamérgezés is. amelyre abból lehet következtetni, hogy virágzáskor a fehér virágok eltűnnek, nem nyílnak ki vagy elbarnulnak. a kötődött termésen pedig csúcsvégi rothadás tapasztalható. Ez ellem úgy tudnak védekezni, hogy négy-öt naponként kétszer alaposan megöntözik a paprikát. A paprikalevél fonákján ha finom fehér bevonatot tapasztalnak. akkor ez biztos jéle annak, hogy lisztharmat támadta meg az állományt. A megye déli részén a Jugoszláviából származó új, rothadásos paprikamegbetegedésre is lehet számítani. E betegség tünetei: a növények tövénél a lomb elpusztul, a* paprika pedig rothadásnak indul. Aki ilyet tapasztal, feltétlenül jelezze az illetékes állami szerveknek, illetve a növényvédő állomásinak. A szamócatermelőknek » ajánljuk A szamóca legfontosabb ápolási munkája a talaj állandó tisztán tartása, gyomtalanítása. Virágzás idején gyomnak tekintjük a töveket legyengítő indákat is. Víz- Igényes növény a szamóca, különösen termésnövekedés Idején. A sekélyen elhelyezkedő gyökérzet erre az időre felhasználja a talaj felső rétegének vízkészletét. Ezért a legfontosabb teendő, hogy termésérés előtt megöntözzük. Ritkábban kell öntözni, de -nagyobb mennyiségű vízzel. Ez négyzetméterenként 20—30 liter vizet jelent. Az öntözések után, ha felszáradt a talaj, célszerű a területünket sekély kapálással fellazítani. Ezzel elősegíthetjük a talaj nedvességtartalmának megőrzését. és így megakadályozható a felszín cserepesedése is. A gyakori. de kis mennyiségű vízadagolás, amely csak a talaj felszihét nedvesíti meg. inkább káros, mint hasznos. A növekedő gyümölcsök nagyon gyakran lehúzzák a tőkocsányt. Így a termés nagy része a földön fekszik, ott szennyeződik, fertőződik. Ezt alászalmázással megakadályozhatjuk. A 9 A szamócatelepítéseken a sor között elhelyezett szalmával lehet meggátolni, hogy a termés érintkezzék a talajjal. nem túli rövidre szecskázott szalmát a növény két oldalán lehajló tőkocsányok, gyümölcsök alá terítsük. mintegy arasznyi szélességben. egy-két centiméter vastagságú rétegben. Kisebb ágyás. vagy néhány tő alá célravezetőbb, ha műtrágyás zsákokból fóüacsíkot szabunk, és ezeket rakjuk a gyümölcsök alá. Eladásra 80 százalékos érési állapotban kell szedni a szamócát. Ekkor a gyümölcs felületének 80 százaléka piros, de a csúcsa még halvány színű. A leszedett szamóca csúcs! része zöld nem lehet, mert utóérésre nem képes. A szállítás alatt ugyan beszínesedlk. de sohasem lesz zamatos. A szedésre legalkalmasabb idő a reggel vagy a kora délelőtt, amikor a harmat már felszáradt. A cél az. hogy a gyümölcs felülete száraz legyen, mert így kisebb a valószínűsége a penészes fertőzésnek. Esős időjárás esetén várni kell. amíg a gyümölcs megszikkad. Az eladásra szánt szamócát mosni nem szabad. Ha a talajtakarás hiányából adódóan földes, piszkos a gyümölcs, sajnos, a mosás elkerülhetetlen. Ilyenkor a mosás után szét kell teregetni, s hagyni. hogy a levegőn' megszáradjon. A szedés nagy óvatosságot kíván. mert a gyümölcs könnyért nyomódik. Ezért célszerű 0.5—l centiméteres kocsánnyal és a csészelevelekkel együtt leszedni úgy, hogy a gyümölcskocsányt két ujjunk közé fogjuk, s körömmel elcsípjük, A leszedett gyümölcsöt mindig abba az edénybe szédjük, amelyikben szállítani kívánjuk.
