Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-13 / 136. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1078. Június 13. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS A KGST-országok vasúti fővonalai Az utóbbi hét évben a KGST- országok vasúton lebonyolított teherforgalma több mint egyhar­­madóval növekedett és jelenleg ez teszi ki a teljes teherforgalom közel 60 százalékát. A baráti or­szágok vasútvonalainak hossza 1977-ben 223 ezer kilométer volt. Az együttműködés e területen főként a nagyszabású műszaki­gazdasági és szervezeti intézke­dések megvalósítására összpon­tosul, amelyek célja a vasúthá­lózat átbocsátó- és szállítóképes­ségének fokozása, korszerűsítés révén. Ide sorolható elsősorban a vasúti fővonalak villamosítása, a Diesel-vontatás, a korszerű auto­matikai, telemechanikai és táv­közlési rendszerek széles körű használata. 1977 elején a villamosított vasútvonalak hossza a KGST-or­­szágokban meghaladta az 50 ezer kilométert és a Szovjetunióban elérte a csaknem 40 ezer kilomé­tert. A villamosított vasútvona­luk hányada Bulgáriában 33, Ma­gyarországon 16, az NDK-ban 11, Lengyelországban 35, a Szovjet­unióban 29 és Csehszlovákiában 21 százalékot tett ki. Mongólia vasútvonalain — 1062 óta — az egész, teherforgalom teljes egé­szében Dlesel-vontatású, Az NDK-ban és Romániában jelen­tős munka folyik e vontatási triód fejlesztésében, A KGST-országok népgazda­­ságíejlesztési tervei előirányoz­zák, hogy az országok nemzetközi vasúti szállításainak volumene 1976—1080-ban jelentősen megnő és 1980-ban ez a szállítási mód bonyolítja le majd az összes nem­zetközi teherszállítás 50 százalé­kát. Eredményesen tevékenykedik a KGST-országok első nemzetkö­zi szállítási szervezete, a Közös Teherkocsi Park (OPW), amelyet 1964-ben hoztak létre. Feladata, hogy csökkentse a kocsik üresjá­ratait a nemzetközi és a belső forgalomban, forgalmuk meg­gyorsulását, a nemzetközi vasúti fővonalak, a teher- és a rendező pályaudvarok jobb kihasználását. Az OPW kocsik száma napjaink­ra elérte a 290 ezer egységet. Mind nagyobb szerephez jut a konténeres szállítás. Kellő fej­lesztése érdekében a KGST-or­szágok egy sor kormányközi és tárcaközi megállapodást dolgoz­tak ki többek között a telheráruk nagy raksúlyú konténerekben történő szállítására. Megállapo- -­­dást kötöttek az egységes' kon­téneres szállítási rendszer beve­zetéséről; a konténerek nemzet­közi forgalomban történő közös használatáról, amelynek fejlesz­tése érdekében új szállítási szer­vezetet hoztak létre. A nemzetközi konténeres szál­lítás a KGST keretében Immár hét irányban valósul meg, ami • A záhonyi vasércátrakó a vasúti rakodás egyik legkorszerűbb bá­zisa. nemcsak a KGST-országok kö­zött, hanem a kívülálló államok­kal is lehetővé teszi a konténeres szállítás megszervezését. Ez meg­teremti az előfeltételeket áhhoz, hogy a KGST-országok bekap­csolódjanak az európai rendszer­be, a balti- és fekete-tengeri ki­kötőkön keresztül pedig a nem­zetközi tengeri konténeres szállí­tásba. A baráti országok szállítási együttműködésének további fej­lődésére nézve nagy jelentősé­gűek a KGST 1976 júliusában megtartott XXX. ülésszakán ho­zott határozatok. A többi között előirányozták a nemzetközi je­lentőségű vasúthálózat műszaki rekonstrukcióját a 19 legfonto­sabb szállítási útvonalon, a KGST-országok erőfeszítéseinek koncentrálása révén. Ezeken az útvonalakon folyik a második vá­gány lefektetése, a vonalak vil­lamosítása. Befejeződik a Moszk­va—M i nszk—Bresz t—Varsó— Poznan—Berlin vasútvonal villa­mosítása, folynak a munkák az egymással kapcsolatban álló vil­lamosított fővonalak létrehozásá­ra, amelyek Csehszlovákia és Magyarország területén keresztül az NDK-bell és a lengyel balti- . tengeri kikötőket kötik össze a romániai és a bulgáriai fekete­­tengeri kikötőkkel. Köztudomású, hogy a KGST- országok közti nemzetközi szál­lítások zömét (súly szerint több mint 90 százalékát) minden szál­lítóeszközt figyelembe véve, a Szovjetuniónak a többi KGST- országba irányuló exportszállítá­sai teszik ki. A szállításokban túlsúlyban vannak a tüzelőanya­gok és a nyersanyagok. A kiter­melés legfőbb körzetei azonban a Szovjetunióban mind messzebb, keletre tevődnek át. Ennélfogva megmaradnak, sőt túlsúlyba ke­rülnek a keletről nyugatra irá­nyuló szállítások, növekszik a szállítási távolság, emelkednek a szállítási költségek. Az, egyre növekvő teher- és utasforgalom hatékony kialakítá­sát célzó fontos feladatok megol­dását hivatott szolgálni a baráti országok közlekedési kapcsolatai-^ nak fejlesztésére irányuló hosszú távú célprogram, amelynek ki­dolgozása már megkezdődött/ Alapvető célja a KGST-országok szállítási, különösen nemzetközi szállítási szükségleteinek kielégí­tése valamennyi közlekedési mó­dot tekintve, (APN—MTI) BEMUTATJUK: Az Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetet Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet — az Egészségügyi Minisztérium szakintézete — az élelmiszerek előállításának, forgalmazásának, valamint a táplálkozásnak gya­korlati és élettani szerepét vizs­gálja és rendszeresen ellenőrzi; az Országos Közegészségügyi In­tézettel, 1 Munkaegészségügyi Intézettel és a Sugárbiológiai In­tézettel együtt a közegészségügy országos ellenőrzését és Irányítá­sát valósítják meg. Az intézet munkájáról dr, Novotny Tibor osztályvezetővel beszélgettünk, — Az ellenőrzés országos há­lózatit a közegészségügyi és jár­ványügyi állomások láncolata je­lenti. Intézetünk ezeknek az ál­lomásoknak I szakmai felügyele­tén keresztül gyakorol hatást az egész élelmiszer-ellátásra és a közétkeztetésre. Négy laborató­riumi főosztályunk van; az élei­­miszerkémlal, a bakteriológiai, az élet- és kortant, valamint a ké­miai és toxikológiai főosztály. Ónálló osztályként működik az intézetben a néptáplálkozási és a szervezésmódszertani osztály. Va­lamennyinek az a dolga, hogy önálló kutatási és más feladatat mellett a saját szemszögéből is vizsgálja, összesitse a KÖJAL-ok ellenőrzése során összegyűjtött tapasztalatokat. A konzekvenciák levonása alkalmat ad pélául új* jogszabályok kidolgozására ugyanúgy, mint egy-egy élelmi­szer gyártásának megtiltására, vagy éppen a gyártástechnológia megváltoztatására. Ctak javas lattevő vagy ha­tósági jogköre is van ax in­tézetnek? — Van hatósági jogkörünk, az Importból származó élelmiszerek­re. Mielőtt bármilyen Importból származó konzerv, vagy gyü­mölcs forgalomba kerülne, minta alapján el kell döntenünk meg­felel-e a hazai közegészségügyi követelményeknek, „a táplálko­zási kívánalmaknak”. Nem tar­talmaz-e például olyan anyagot a megengedettnél nagyobb mennyi­ségben, amely felhalmozódva a szervezetben betegséget okoz, Az Importból származó élelmiszerek mikrobiológiai, toxikológiai vizs­gálati eredményei alapján dön­tünk, Illetve javaslatot teszünk a behozatali engedély megadására, Illetve a behozatal megtiltására. — Volt már példa ax utóbbi­ra? — Természetesen, csak erről a nagyközönség nem mindig szerez tudomást, mert Ilyen élelmisze­rek, gyümölcsök, konzervek nem Is kerülhetnek forgalomba. Ami forgalomba kerül, például az al­bán és román halkonzervek, a bolgár befőttek, a svéd bébiéte­lek, minid-mind átestek az ellen­őrzésen. Előfordult az la, hogy mér forgalomban levő konzervek bevonását szorgalmaztuk, mert a szúrópróbaszerű vizsgálat során kiderült, hogy a megengedettnél nagyobb a fémtartalmúk. , — Milyen önálló kutatásokat végez az intézet? — Foglalkozunk az egészséges táplálkozással ugyanúgy, mint a mérgezésekkel és a néptáplálko­­kozás általános kérdéseivel. Ez utóbbi nem is kutatási terület a szó szoros értelemben, Inkább felmérő jellegű vizsgálódás. Arra vagyunk kiváncsiak; egy-egy ré­tegnek, csoportnak milyenek a táplálkozási szokásai, miből, mit és mennyit fogyasztanak. Ennek milyen hatása van lzomzatára, emésztőrendszerére, vérképző ap­parátusára. És mivel a széles kö­rű propaganda ellenére sem tu­dunk közvetlenül hatni a lakos­ságra, egy-egy ilyen vizsgálat eredményét csak a közétkezteté­sen keresztül tudjuk érvényre juttatni, A közelmúltban például vizsgáltuk, hogy a szervezetbe mennyi mosogatópor kerül. Na­gyon sok jut ugyanis a szervezet­be még gondos öblítés után is az evőeszközökről és a tányérokról. Az állatkísérletek során azt a határértéket kerestük, amely még tűrhetőnek számit az emberi szervezet számára. — Évekig vitatkoztak azon, mi­lyen műanyagokba lehet az élelmiszereket csomagolni. A végső döntésben az Élelme­zés- és Táplálkozástudomá­nyi Intézetnek is szerepe volt. — A ml vizsgálataink bebizo­nyították, hogy az alkohol egyes műanyagokból az emberi szerve­zetre káros hatású vegyületeket old ki. Ezért tiltották meg pél­dául a pállnkásüvegek müanyag­­dugós zárását. Ezek az anyagok persze egy másik élelmiszer cso­magolására megfelelők. A szelek­tálásban volt tulajdonképpen sze­repünk és van ma Is. Az évek so­rán ez § „szerep" azért lesz fon­tosabb, mert mind több élelmi­szert csomagolnak, Illetve for­galmaznak műanyagban vagy műanyaggal együtt, Minden élel­mezési célra felhasznált műanyag vagy élelmiszer csomagolására használt műanyag — legyen akár hazai vagy külföldi — csak az Intézet vizsgálati eredménye után kerülhet felhasználásra. — A vállalatok szívesen fogad­ják az önök működését, vagy szükséges rossznak te­kintik munkájukat? — Azt hiszem, éppen a szak­mai megbízhatóságunk miatt el­fogadnak bennünket és minden vizsgálatunkat. Persze ma máraz sem mellékes egyetlen vállalat szempontjából sem, hogy export­ra szánt termékét hogyan fogad­ják idegen országok piacain, A környezetvédelmi ártalmak növe­kedése miatt szerte a világon nagy gondot fordítanak arra, hogy az élelmiszerek előállítása és forgalmazása közben minél ke­vesebb, az egészségre káros anyag kerüljön a gyártmányokba. Ha ez az érték a megengedettnél na­gyobb, máshol sem adnak zöld utat az ilyen áruknak. Azt hlsz­­szük, ezek ismeretében nem Is kell külön hangsúlyozni az inté­zet fontosságát. Nyugodtan mond­hatjuk; magától értetődő. Cl. S. Több hentesáru A ZALAHŰS nagykanizsai feldolgozó gyáregységében mintegy tizenötmillió forint értékű felújítási munkák folynak. Már elké­szült az új csontozó és a feldolgozó üzem, ezeket követi majd az új raktár, a hűtő, az árukiadó átadása. A második félévre befeje­ződő rekonstrukció után naponta húsz-har­minc mázsával több hentesárut fognak készí­teni. Képünk a feldolgozó üzemben készült. (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS.) Tűi a félmiiliárdon... A megyeszékhelyen hagyománya van a lakatoslparnak. A vassal dolgozó kecskeméti szakmunkások közül több százan is jól emlékez­nek a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárának elődjére a Lakatos­ipari Vállalatra. Nincs abban semmi túlzás, hogy annak idején az időjárás Is meghatározta a termelés ütemét. A félezernél több mun­kás a szabad ég alatt szerelte a lemezeket, csöveket. Fagyban, forró­ságban lassabban haladt a munka. Minderről Horváth János Igazgatóval, az Idei tervük jóváhagyását követő napokban beszélgettünk. A kívülállónak Ijesztően magas a szám, az Idén a kecskeméti gyár dolgozóitól ugyanis 640 millió forint termelési értéket várnak. Ám aki évtizedek éta Itt dolgozik, annak véleménye szerint nem teljesíthetetlen a kétségkívül Igen nagy feladat. Nem hiányoznak a feltételek Ez Horváth János Igazgató meggyőződése is. Ismert gyárat, a dolgozókat. A műszaki egyetem elvégzése után az lkarus-hAl kez­dett dolgozni, s az itt eltöltött két év után a Kecskeméti Lakatos- Ipari Vállalathoz került. Gépész­mérnöki diplomájával először a szerkesztésen dolgozott, utána technológiai osztályvezető, majd főmérnök lett. Másfél évtizede a gyár igazgatója.. — A feladat megvalósításához . nem hiányoznak a feltételek — magyarázta, — Még az úgyneve­zett nehéz éveinkben magunk gondoskodtunk arról, - hogy tető légyen a lakatosok feje fölött, fűthető, szellőztethető csarnoko­kat építettünk, Később, amikor a könnyűszerkezetes program szük­ségessé tette a lakatosipar fej­lesztését, mintegy 160 millió fo­rintos beruházással megépült a 10 ezer négyzetméteres nagy csarnok, aztán a trafóház, a kompresszorház, a 'kazánház. És átadták rendeltetésének az ezerszemélyes szociális létesít­ményt, a fehér-fekete öltözőt, ét­termet, konyhát, orvosi rendelőt, majd az irodaházat. Fellendült a gyár — A magyar—szovjet kor­mányközi megállapodás tette le­hetővé, 'hogy olyan termékeket gyártsunk, amelyre tulajdonkép­pen berendezkedtünk — folytat­ta a beszélgetést Horváth János. — Az uszty-llimszkl csatorna­­szerkezetek gyártása, a belföldi igéfy kielégítése évről évre- nö­velte a termelési értéket, amely tavaly már meghaladta a félmtl­­itárd forintot. Az elmúlt három év alatt több ezer vagonnyt csar­­nokszarkezetet szállítottunk a szovjet megrendelőknek, g öröm­mel mondhatom, hogy a legna­gyobb elismeréssel nyilatkoztak termékeinkről. Az évente gyártott 100 ezer négyzetméternyi alapte­rületű esarnökszerkezetből ter­mészetesen szállítunk belföldre is, elsősorban a paksi atomerő­műhöz, a gyulai húskombinát­hoz. a budapesti tanácsakadé­miához, valamint lakásépítkezé­sékhez készítettünk jelentős mennyiségű vasszerkezetet. Mindenki ismeri a feladatát — A jó feltételek mellett ter­vünk -teljesítését arra' alapozzuk, íiogy továbbra i-s jelentős meg­rendelést kapunk a Szovjetunió­tól, ezenkívül az NDK-tól és a hazai cégektől. Persze nagyon sok múlik a munkaszervezésen Is. Elsődlegesnek itartom, hogy mindenki pontosan ■ ismerje a feladatát! > Minden második héten a főmérnökökkel a főkönyvelővel,' a pártvezetőség, a szakszervezeti bizottság és a KlSZ-blzottság tit­kárával megbeszélést tartunk, A következő hétfőn az osztályveze­tők értekezletére kerül sor, ame­lyen a főmérnökök ismertetik a feladatokat. Negyedévenként a legfontosabb teendőkről Informá­lom az osztályvezetőket, akik szintén rendszeres 'kapcsolatban állnak az üzemvezetőkkel, ők a műhelyvezetőkkel, a szocialista brigádok vezetőivel. Ezt a szoros kapcsolatot azért tartom fontos­nak, mert mindenki érzi a fele­lősséget, s az esetleges mulasztás esetén senki sem hivatkozhat ar­ra, hogy nem tudta miit kell csi­nálni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tisz­teletére kibontakozott szocialista munkaversenyben részt vevő bri­gádok jó eredménye, a már har­madik alkalommal elnyert Ki­váló gyár megtisztelő kitüntetés egyik jó bizonyítóiké annak, hogy a Kecskeméti Fémmunkás kol­lektívája lendületesen, nagy ak­tivitással oldja meg évről évre növekvő feladatát. Ez egyben jó biztosíték arra, -hogy megértve az Idei feladatok jelentőségét, meg­valósítják a célkitűzéseket, s elé­rik a 640 millió forintos termelé­si értéket. óvoda az Árpádvárosnak — A megnövekedett feladatok a gyár vezetői elé Is magasabb követelményeket állítottak —Je­gyezte meg . Horváth János. — Három évvel ezelőtt a gépész­­mérnöki diplomám mellé gazda­sági mérnöki képesítést szerez­tem. Munka mellett nem volt könnyű a tanulás. De a gyár ve­zetői közül többen tanúsíthatják ezt... A gyár terveiről érdeklődve az igazgátótól egyebek között meg­tudtuk, hogy a Fémmunkás kive­szi részét Bács-Klskun megye, Kecskemét fejlesztéséből. Vállal­ták például, hogy csupán az anyagár megtérítésével az Ar­­pádvárosban 150 személyes óvo­dát építenek könnyűszerkezetes elemekből. A terv kézhezvételé­től számított fiat hónapon belül átadják az intézményt'. Az 'új kórház lakatosipari terveit ugyan­csak határidőre elkészítik. A feladat nem kevés. Az anya­gi ösztönzés sem marad el, A normál bérfejlesztésen kívül er-' re az évre még külön kétmillió forintos bérfejlesztési keretet ka­pott a 'kecskeméti gyár. A munkahely évek óta rangot ad.., Tárnál LAiiIó Magatartás • Nem egy helyen kínos meg­lepetés érte azokat az országos vezetőket, akik Jelen voltak, amikor tiéesz-szakemberek meg­vitatták az MSZMP KB március 15-1 mezőgazdasági határozatát. A felelős szövetkezeti vezetők helyenként úgy viselkedtek, mintha a határozat tervezetének előzetes vitájában vennének részt. Elmondták, hogy milyen Intézkedéseket kellene hozni ah­hoz, hogy enyhüljenek pillanat­nyi gondjaik. Sokkal kevesebb figyelmet fordítottak arra, hogy mit akarnak tenni a téeszen be­lül a nehézségek leküzdésére. • A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának „A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar helyzetéről, fejlesztésé­nek feladatairól" szóló határozata megvitatott, elfogadott, hosszú Időre érvényes állásfoglalás. Nem Is kell különösebben járatosnak lenni ahhoz, hogy kiolvashassuk belőle; a gazdasági helyzet gyors és kedvező változására nem szá­míthatunk, az agráremberek te­endője Is az alkalmazkodás, a nehezebbé váló feltételek közötti helytállás. Kétségtelen, hogy a termelő­szövetkezeti vezetők miközben nagyratörő terveik megvalósítá­sán dolgoznak, nemcsak lelkesítő külső körülményeket tapasztal-' rak, Ismert például a szoros hi­telpolitika, a beruházási költsé­gek folyamatos emelkedése és a termeléshez szükséges számos ki­sebb vagy nagyobb kellék hiá­nya. Er a helyzet azonban — ha nem is minden vonatkozásában — adott belső és külső gazdasági körülményeinket tükrözi. Az anyagi Javak felhasználása meg­előzni igyekszik nálunk azok ter­melését, miközben az ország gaz­dasági vezetésének még mindig a ránk Is ható kapitalista válság következményével kell megküz­denie. Inflációt nem akarunk, kényszerű magatartásunk tehát a takarékosság, a belső tartalékok erőteljesebb mozgósítása. • Belső tartalékok pedig van­nak. Egy percig sem állítom, hogy elsősorban a mezőgazda­ságban, vagy elsősorban a köz­vetlen termelés szférájában, de ott is. Bármelyik vezetői Íróasz­tal fiókjait érdemes lenne kihúz­ni. Szép számmal találnánk ben­ne határozatokat, ajánlásokat, rendelkezéseket az anyagok ész­szerűbb felhasználásáról, a jobb munkaerőrgazdálkodásról, a tudo­mányos Igényű üzemszervezésről, a rendszeres továbbképzésről, az üzemek közötti együttműködés lehetőségeiről stb. És szép szám­mal ezek között olyat, amelyet már belepett a por, a margóra írt széljegyzetek megfakultak, azaz a helyi adaptálás, a végre­hajtás ha meg Is Indult — el­akadt valahol. Most, amikor az MSZMP KB mezőgazdasági határozatának megvalósításáról beszélgetünk, akkor a helyes magatartás az, ha ezeket a hajdan figyelembe vett, de elfeledett, illetve talán figye­lembe se vett lehetőségeket na­gyon alaposan végiggondoljuk és kiaknázzuk. Az erre készített okos programok megvalósíthatók a legapróbb részletekig kiszámí­tott cselekvéssel, a dolgozókra, az emberekre támaszkodva, a végrehajtáshoz azok egyetértését és e'gyetakarását megszervezve, • A külső feltételek túlhang­súlyozott emlegetése pedig azért nem Jó, mert esetleg energiákat von el a tervek megvalósításától. Aki fáradhatatlanul gyűjti a bi­zonyítékokat, hogy a gazdasági környezet mennyire kedvezőtlen, annak esetleg kevés ideje marad azt kimunkálni: hogyan lehet Ilyen feltételek mellett is előre Jutni? Márpedig napjainkban a megoldást kereső és találó veze­tői magatartás nélkülözhetetlen. F. B. GÉPI ÜLTETÉS A HÁZTÁJIBAN • A szegedi tájkörzet legnagyobb fűszerpaprika-termelő gazdaságá­ban a szegedi Oj Élet Tsi-ben. a háztáji földeken is gépekkel tűzdelik ki a palántákat. Így gyorsabban halad az Ültetés és több Idő marad az egyéb, kézi­­erő-igényes kertészeti munkák elvégzésére. (MTI-fotő — Tóth Béla felvétele — KS.) Geológiai kutatások Irakban A belgrádi Geozavod a Gene­­ralexporttal együttműködésben geológiai kutatásokat kezd má­jus végén Irakban, egy Vajda­ságnál nagyobb területen. A ju­goszláv vállalat a nemzeti olaj­társasággal kötött szerződést az adott térség geológiai térképének kidolgozásáról. A kezdeti mun­kálatok értéke eléri a négymillió dollárt. A kutatásokkal egyidejű­leg Iraki szakemberek mennek Jugoszláviába szakmai tovább­képzésre.

Next

/
Thumbnails
Contents