Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-13 / 136. szám
1978. Június 13. • PETŐFI NÉPE • 9 Tehetséges fiatal fotósok Baján Baján, a Duna Fotoklub tagjai rendszeresen foglalkoznak a fényképezés lránt érdeklődé fiatalokkal. Többek között a Tóth Kálmán Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola diákjai Is el-eljárniak a klub szakmai foglalkozásaira. Bizonyára az itt tapasztaltaknak is köszönhető, hogy a pécsi, országos középiskolai fotókiállításon szép sikerrel szerepelt a tanintézet fotóköre. Négy tanuló két-két képét elfogadták, Szabó Géza pedig díját nyert. ♦ % * v ■ m r, v' " % v /, $ • 4 * *.*».- • * tj§ • Szabó Géza: Hólabda című di képe. MÉSZÁROS LÁZÁR KÉZZEL ÍRT FOLYÓIRATA A KECSKEMÉTI INASBÓL LETT TÁBORNOK Szűkebb hazánk történetének adatai - egy érdekes kötet lapjain Az utóbbi években mindig szenzációnak számítanak megjelenésük idején — és jó ideig még — Nemeskürty István könyvei. A Magvető gondozásában nemrégiben napvilágot látott Kik érted haltak, szent világszabadság cimű könyve is ezek sorát gazdagítja. Ennek lapjain a szerző az 1848-as honvéd hadsereg katonaíorradalmárainak állít emléket, mindvégig arra törekedve, hogy a ma embereit meggyőzze a nagy Időszak — szerinte kiváló — embereinek erényeiről, hősiességéről. Hogy a szerzőnek e törekvése mennyiben helyes és helytálló, azt vitatni nem célja ennek az írásnak; inkább arra kívánunk rámutatni, hogy a könyv fejezeteiben meglehetősen sokszor találkozunk szűkebb hazánkat, megyénket közelebbről, is érintő vonatkozásokkal. Számunkra talán az a legérdekesebbb, hogy a 48 49-es események egyik legsokoldalúbb és leginkább vitatott alakjáról, Mészáros Lázár egykori hadügyminisztertől tudunk meg többek között érdekes dolgokat. Azt például, hogy az 1790-ban Baján született kitűnő férfiú már ifjú korában kézzel irt folyóiratot szerkesztett. Gyulai Pál minden idők egyik legnagyobb magyar kritikusa így írt róla. „Kitűnő írói tehetség lappang benne”. A hét nyelven beszélő politikus méltán lehetett az Akadémia tagja. □ □ □ Kevesebb szó hangzik el napjainkban is arról a rokonszenves, művelt személyiségről, aki ugyancsak jó hazafi volt korábban. Korponay Jánosról van szó, aki egészen fiatalon lett tagja az Akadémiának, és akinek hadászati vonatkozású szakirodalmi munkássága hozzájárult a forradalmi események kezdeti sikereihez. Megtudjuk Nemeskürty könyvéből, hogy a tekintélyes férfiú könyvének — a címe: Hadi fölelírás — második kötete éppen • Kecskeméten jelenít meg, 1848- ban, □ □ □ Nem kevesebb érdeklődéssel olvasunk egy Jánossy György nevű halasi kalmárról is, aki ugyancsak nemes cselekedetet vitt véghez. 1848 előtt elhatározta, hogy egy nagyobb összeget szán a/ok taníttatására, akik a Jászkunságból származtak, és nem vitték többre a hadseregben az őrmesteri rangnál. Ezzel azt akarta elérni ez a minden jel szerint nagyszerű halasi hazafi, hogy a szegényebb néposztályok fial is tovább tanulhassanak a hadsereg kötelékében. A hírős városban bizonyára a legtöbb ember tudja, hogy hol volt található a Gáspár András utca, még néhány évvel ezelőtt is. Ám azt már nyilván kevesebben tudják, hogy a szabadságharc egykori daliás kecskeméti alakja suszterinasból lett itábornok. És nyüván az sem ismeretes a nagyközönség körében, hogy azt megelőzően Gáspár András egy ideig Ferenc József főherceg lovagló tanára volt. Ha már itt tartunk, érdemes megjegyezni — ez is kiderül a könyvből —hogy Türr István, Baja legnagyobb leglegendásabb fia színtan Iparosinas volt gyermekkorában, mielőitt a világhírű Garibaldi tábornoka lett volna. □ □ A már említett Miszáros Lázárnak, mint hadügyminiszternek egyik legelső ténykedése volt, hogy leverte, illetve leszerelte az egyik fővárosi laktanya fellázadt katonáit. Nos, ezek a „rosszalkodó” honvédek a kecskeméti vértvsezred tagjai voltak. Lázadásról volt szó akkor, amikor a kunszentmlklósi születésű Wirágh Gedeon császári-királyi hadnagyot szökésért körözték 1848-ban, E szökés „gyanítható oka” ugyanis a fennmaradt iratok szerint a hazaszeretet volt, □ □ □ A hadügyminisztérium egészségügyi osztályát egy Flór Ferenc nevű orvos vezette 1849-ben. 0 volt az első hazánkban, aki — és ez nagy szó volt akkor — elsőként védte meg magyar nyelven az orvosi értekezését. És ugyancsak ő alkalmazott először kloroformot az érzéstelenítésre. Nos, Flór Ferenc, a kitűnő orvos az 1831-es nagy kolerajárvány idején Kalocsán ténykedett, mint kormánybiztos. S a Vasárnapi Újság egyik 1871-es számában megjelent cikk szerint Igen eredményesen. □ □ □ Klapka György nevét legalább annyian ismerik Kecskeméten és szerte az országban, mint a már említett Mészáros Lázárét, vagy Gáspár Andrásét. A tábornok köztudottan megmenekült a szabadságharc leverésekor, és' külföldre távozott'. 1830-ben angol nyelven jelentetfé meg emlékiratait. Ezt 4s bizonyára sokan tudják róla. Ám azit nyilván kevesebben, hogy egy világhírű író nevében az ő neve is benne foglaltatik. Jerome K. Jerome la Három ember egy csónakban című sikeres regény szerzője) Wnlsal városában született Angliában. Ez akkor volt, amikor Klapka, mint közkedvelt, népszerű emigráns ott tartózkodott. Az Iránta megnyilvánuló tisztelet leiéül, a már említett író apia. fiú. nak egyik keresztnevéül a Klapka nevet adta. Éppen ezért Jerome K Jerome író nevében a K n?t jelenti, hogy KI soka. Ez többek között, azért érdekes, mert más n éneknek | szabadságharcunk Iránti rokonszenve tükröződik benne. Varga Mihály Ecseri lakodalmas - a Budai Vigadóban t Az épület Corvin téri homlokzata. Hosszú kényszerszünet után ismét elfoglalhatta helyét régi otthonában is az Állami Népi Együttes — amely otthon van már szinte az egész világon. Az első — február végi — előadást annak a 26 vállalatnak tiszteletére rendezték, amelynek dolgozód, szívügyüknek tekintették ezt az építkezést, s az utolsó percig odaadóan munkálkodtak az egykori Budai Vigadó felújításán. A teremben pisszenés sem hallatszik, egy lélek sem ül a nézőtéren, mégis meghitt, otthonos, ünnepélyes hangulat árad. Van itt néznivaló a szünetben is. Élményt nyújt a terem visszafogott színharmóniája, a falak, a zsöllyék, a drapériáik összehangolt tónusa. Az építők féltő gonddal vigyáztak arra, hogy meg ne bontsák az épület és a belső tér klasszicista stílusát, a vajszín-arany falfesték, a hamva,szöld kárpitok, a mély kék frundabársony függönyök jól megférnek a korszerű technikai, elektrotechnikai, világítóberendezésekkel. Az épltók szemmel láthatóan megérdemelték, hogy ezúttal mindenekelőtt őket köszöntsék — a színpadról, A rendező példaszerű „élesvágás sál” dolgozik: nincsenek üres pillanatok, nem lanyhul a tempó — fiimesek-itévések tanulhatnának itt frlsseséget, száguldó, figyelmet fogva tartó ütemet. Véglgperegnek az ország legismertebb népviseletei, a magyar folklór dallamvilága, népszokásai, táncmotivumal, s mindez kitűnő keretbe foglalva: az Ecseri lakodalmasnak az a változata ez, amellyel legutóbb Japán közönségét hódították meg, Lánykórus, legénykórus, tánc, kevés, majd sok szereplővel, cigányzenekar, majd székely népviseletű legények csúfqndérot rigmusaira táncol a többi. Virtuóz zenekari számok, A néphumor groteszk tánc&i-nótái. Fura legény tánc, sámlikon lovagolva. Két táncosból álló lovon is lovagolnak a legények, majd a mafla szerelmest tanítják meg — dallal-tánccal — az udvarlás tudományára. Aztán a Liszt-rapszódia az együttes zenekarának brillírozó előadásában. Végül: „Már a miénk a menyasszony.. És a nagy vigasság; a színpadkép, akár egy mesébe Illő születésnapi torta, repülnek a csillogó-villogó, ezerszínű rokolyák, a meggypiros pruszllkok, habos csipkekötények, csillámló, tarka gyönggyel kivarrott álomszép — de valósághű — jelmezek. — Minden előadásra úgy készülünk, mintha premier lenne —' mondja Veréb Zoltán, az együttes Igazgatója — pedig az Ecseri lakodalmast már háromezerszer látta a fél világ. Sikereink színhelye volt — többek között — Franciaország, a Szovjetunió, Hollandia, Belgium, az NDK, Kína, Dél-Amerlka, tavaly novemberben 28 előadást tartottunk Japánban. A szenvtelennek Ismert japánok újráztak, felálltak, autogramért ostromolták az együttes tagjait. Megható volt, mennyire megmozdította őket a magyar néptáncnépzene, s annak nemcsak az egzotikuma, hanem érzelmi tartalma is. — Hogyan lehet véglgtáncolnl egy estét tarkattan szegedi papucsban? Speciális tánccipők ezek? — Itt minden valódi, és semmi sem speciális abban az értelemben, hogy a tánchoz igazítjuk — például — a cipőket, lit tudnak táncolni, énekelni, és tudnak fegyelmet tartam. Óriási állóképesség kell egy-egy előadáshoz, a sokszori átöltözéshez, a végesvégig tartó kollektív tánohozénekhez, a pattogó ritmusok követéséhez. — Minden valódi — tehát a ruhák, a hímzések Is? — Valódi bőrből készülnek a papucsok a cipők,, a csizmák, eredeti anyagból való népviseletben táncolnak-énekelnek az együttes tagjai, eredeti a szűr; amit látott, a motívumok, a hímzések. És — természetesen — valamennyi dallam- és tánc motívum a magyar folklór forrásából ered. — Sokat utaznak. Hogyan szállítják a távoli tájakra azt a töméntelen 'kelléket, amelyeket egy-egy műsoruk felsorakoztat? — A díszlet: a legkevesebb. Leginkább jelzett háttérrel dolgozunk, 8-szor 3 méteres vész* nak, felnagyított népi motívumokkal. Mégis 4—5 tonna holmit kell magunkkal vinnünk. Erre a célra hatalmas, hetvenszer százötven ceritis, hBjókofíerszerű ládákat csináltattunk. Hazai vendégszereplésre Is ezekben szállítják a kosztümöket — amelyek nélkül mozdulni sem ltudnánk. Általában 8—10 komplett műsoruk van; most négy-öt műsorral járják az országot, a világot. Mondják, mindenütt látni őket, csak idehaza nem. Ez tévedés: évente legalább 100—120 fellépésük van Magyarországon. P. G. 0 Veréb Zoltán Igazgató az énekkar tagjaival. 0 Bal oldali képUnkün: a felújított nézőtér. (Bagl Klára felvételei — KS.) mmmmmsm TÓTH BÉLA: Legendák a lóról (24.) En meg a lábuk elé vágódok, gyalogbéka módjára, vágva akkora port. a nézők íölslkoltottak. Én neg elnyúltam, A Madár trappon kifelé az utcából. Némely szomszéd azt sajnálta, hogy soha meg nem kerül, mások engem vlzltáltak, hogy belőlem se lesz ember többet. Tipródnak a jelenetén, kicsit viccelődnek, hogy lám, én Ittam a kocsmában, mégis a ló volt berúgva. Majdnem elnevettem magam. De szorítottam a fogam. Olyan lányért szorítom, akiért akár a sárkányról ledobátn&m magam. Közben trátyalétrára tesznek, bevisznek Pirosékhoz. Valakinek esőébe jut, hogy öntsenek le hideg vízzel. Más, hogy csak a porból kéne kimossanak. Hogy hívják Karfa Márt kuruzslót, mert az még meggyújthatja az életem gyertyáját tán. Nékem nem volt kedvem Karfa Márlt várni. Barátné vizet hozott. Plrcsl úgy szentelgette rám ujjal végéről, ahogy halottnál szórnak. No, kinyitottam a szemem.-• Hol vagyok? — Nagyon megütötte magát, csikós bácsi? Mije fáj? — Mindenem —, nyögtem akkoráit, a padlásról visszajött a hangom. — Vizes Inget rá, tályoggyükeret a füli'bel — Intézkedett Karfa Márt, mielőtt a konyháiba lépett volna. Gondoltam, tályogot ám a kend fttllbe, hát gyulladásos disznónak szokták azt a kanászok I Felültem, nehogy valami szúróval nekem álljanak. 34. Kttámolyogtam a diófa alá, lmbolyogva kapaszkodtam a törzsibe. — Éhes maga, hogy Ilyen gyönge? — Tudom Is énl A kezemből úgy elment az erő, a kanalat nem tudnám fölemelni, Lekucorodtam a fa tövébe. Plrcsl Jön, odaül, rakja a számba a zöldséges lebbencslevest. — Ez jóit tesz, csikós bácsi, ettől meggyógyul, csikós bácsi. Én meg rögvest sugdosom neki, te lány, van-e valakid, az anyád csillagos eglt? Én nékem pedig semmi bajom! De ha van valakid, én a világból Is kldúram, te szép szemű, aranyos kis lánykám. De ugye nincsen senkid? Plrcsl meg csak kacarászott, kocogott a kanál a fogsörényámen, , — Ha nem mondod, nem eszek ám, Hitt halok meg a diófátok alatt. Annak Is te leszel az okai — Hát olygn erős nincsen, akit a világból ki kellene durattyúznl. De azért van ám! — Hol van, muti, mert nem szeretném, ha valaki körösztbe tenné előttem a lábál Vagy hadd legyen. Mindjárt jön a Madár, s usgyl, kiröppenünk a pusztába. Jössz-é velem? — Minek szöknék, ha anélkül Is engednek. — De engednek? — Majd megkérdezed anyámtól. — Én meg. Megkérdezem. — Hallja-e, nénémasszony, eladó-e a lánya? — Eladónak eladó, a nótában Is úgy danolják, arra a mezőségi részeken, hogy az ökör a földet nem magának szántja, az anya a lágyát,nem magának szánját — De Jó hallani. Jó helyre vetett engem a Madár. Hát adják-e? — Nem Is üsmerjük egymást. Maga mondhat akármit magáról 1 — Ismerem én —, szólalt meg először a lány apja. — Maga a 18-as katonaménes számadója! — Az hált, az vagyok. Kicsit furcsán estem be klgyelmetekhez lánykérőbe, de hát nem az számit Ugye, 'hogy négykézláb Jöttem, hanem, hogy talpon menjek el. Ezzel a szép kislánnyal kartzügyön. — Hát majd módjával, összelsmerkedünk, aztán, lehet beszélni. Nem egy galomibfészek az életi — Nem. Nem óm! — Járhatok a házukhoz? — Hát járjon. Amikor lányos nap van. — Nekem mindennap az leszl — Hűha! Őszig házat árendáltam, újborkor lakodalmat csaptunk. Kokora volt a tanúm. Csőke a násznagyom. Maga a szeret andrási bíró adott össze bennünket, Vértesi Andrásnak hívták. Nem volt nehéz vele ösmeretségre jutni, több okoknál fogva. Mert maga Is abból a rendből szabódon, amiből én, csak épp saját házfedél a feje felett, s korára már egy legényke fia, egy szép leánykája élt őszülő feje gondjai között. Tűszomszédok voltunk, Így mindennaposak. A falu baját úgy hordta a vállán, mint a sajátját. Abból pedig több volt, mint amit viselni lehetett. A határőrvidéki katonák széna-, kenyér-, abrakporcióját hajtották rajtuk egyszer a Békés vármegyei parancsok, aztán a Csongrád megyei parancsok értelmében. Nem tudták azt se eldönteni, hová tartozik a falu. Mindenhová. Gyerünk, bíró, adjad bíró. Házasságom esztendejében már oiyan keserű volt a szája, mintha bürökleveseket napjában háromszor evett volna. Szénáikat pedig egyenesen a kaszálókról szedték össze a katonák, s a lakosok az istállók szálnmfedelét étették, maguk marharépára fanyalodtak. A harag magasan lobogott. Károly király Olaszországban háborúskodott a spanyolokkal, Alsó-Dunán a törökökkel. Kenyér, katona, lói A király Is fill Márpedig, ahol a királynak félnie kell, ott rettegjen az alattvaló. Rákóczi fejedelemnek József nevű fia élt, ki a bujdosók tömegeit tudta maga mögött, s követelte az erdélyi fejedelemséget. Ebben támogatta a magas szultán. Egy este, éppen elvitték minden lovam katonának, hát nagy tengődések között kóvályogtam, dolog nélkül, tatar mellett gyülekezik a nép java Vértesi bíró istállójában. Fölhívás a kezében, Károlyi, hogy Rákóczi József pedig áruló, és ki véle egyetért, hasonló bűnökbe veri magát, s a büntetés az övéhez hasonlóan méretik ki. Rákóczi felségsértő és lázadó, ki királya, hazája ellen európai sereggel tör. Fejére vérdíj tűzetik ki. Bárki büntetlenül megölheti. És királyi szavával ígéri a király, hogy oki Rákóczit élve bármely vár, vagy sereg parancsnokának átadja, annak tízezer forint a jutalma. Aki levágott fejével szolgál annak hatezer forintokkal jutalmazzák tettét. Vagy aki bizonyítani tudja, hogv megölte, annak is hatezer a várható jutalma. Dermesztő csönd következett az istállóban, a tatar sersegése dörömböl középre állt egy fehér pamacs férfi, a határőrvidék ka* pltánya, bizonyos Szegedlnác Péter nevezetű, s azt mondja, hogy mostan, emberek, éppen Rákóczi nevével fordítsuk meg a sorsunkat! Katonáim vakondok módra élnek a határsáv veremlak^ tanyáiban, embertelen döghalál tizedeli őket, s ha nem akarnak egyik napról a másikra felfordulni, akkor titeket fosztogatnak, jószágaitokat a mezőről elhajt^ iák, gabonáitokat félérésben elpazarolják. Én akármire meg esküszöm, hogy az aradi várban levő két századommal egy hamarosan fölzajgatoit népfölkeléssel mellétek állok. 35. Szegedlnác Péter folytatta: A mi érdekünk, a ti érdeketek. Magyar uralkodó segítheti le rólunk a földre sújtó bajokat csak! Az Idegen király, Idegen kupclherjel nem Ismernek immár semmi könyörületet velünk, A megyék Ispánjai Idegenek. Lázitsátok a népet, erősségeket foglaljunk el. Aradot én, de segedelmetekre leszek Gyula elfoglalásában. A két vár közötti térségeken már fogadhatjuk Rákóczit, ,kl is a Törökországba szorult bújdosólval útban van hazafe^ le immár. A verbuválás eredményéről pedig legyetek híradással nékem az aradi várban. Én mentem volna lázitani, akár Kokora vagy Csőké, s tíz más* (Folytatjuk.)
