Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-13 / 136. szám

1978. június 13. • PETŐFI NÉPE• 3 Felelősség a jelen és a jövő iránt (Folytatás az 1. oldalról.) A KISZ tömegpolitikai munkája A KISZ-szervezetek a beszá­molási időszakban gondot fordí­tottak a KISZ-tagság politikai tudatának és cselekvőké3zságé­­nek, kommunista meggyőződésé­nek és tulajdonságainak formálá­sára. A fiatalok világnézetének kialakításában, politikai ismere­teik gyarapításában jelentős sze­repe van a propagandának és az agitációnak. Fontosnak tartottuk, hogy meg­ismertessük a fiatalokkal a szo­cialista életmód jellemzőit és kö­vetelményeit. Eredményes volt a FIN ideje alatt rendezett „Ho­gyan éljünk” vitasorozat, ame­lyeken az életmód szinte minden területe szóba került. Nevelő munkákban nagyobb figyelmet fordítottunk a fiatalok hazafias honvédelmi, internacionalista ne­velésére. A szocialista nevelés elválaszt­hatatlan része a fiatalok művelt­ségének emelése. A szakmai és politikai ismeretek gyarapodása fokozta a kultúra és kulturálódás iránti igényt, az alapszervezetek művelődő közösséggé válását. KlSZ-szeryezeteink is kezde­ményezői az ifjúsági napoknak, politikai fórumoknak, lakóterüle­ti tanácskozásoknak, falugyűlé­seknek. Szervezett politikai kép­zésben évente a KISZ-tagság 80 —85 százaléka vesz részt. A KISZ politikai képzés különböző for­mái, a KISZ-propagandisták na­gyobb ismeretanyaga eredménye­sen járult hozzá, hogy megala­pozottabb, reálisabb szemlélet alakuljon ki, különösen a gazda­ságpolitikai kérdések megítélésé­ben. A tömegsportmozgalom tapasztalatai A Edzett ifjúságért akció 1976—77. évi tapasztalatai azt mutatták, hogy tervszerűbb, szer­vezettebb lett a sportmunka az alapszervezeteknél, az egyéni feladatvállalások konkrétabbak, az egyes szintek elérését és a sportért végzett munkát is tar­talmazták. Az 1977—78. évi akcióprogram­ban a „Tízezer aktivistát az Ed­zett ifjúságért mozgalomnak” jelszóval az aktivisták képzését tűztük ki célul. Ennek érdeké­ben az elmúlt két év alatt jelen­tős erőfeszítéseket tettünk. Meg­állapodás született a megyei testnevelési sporthivatallal az alapfokú sportszervezői tanfolya­mok indítására, amelyen eddig háromszázan vettek részt. Az 1978—79. év egyik legfontosabb eseménye az „Aranyjelvényesek az olimpiára” akció. Az idén rendezzük meg ennek megyei próbaversenyeit. Az úttörőszövetsájg KlSZ-irá­­nyítása tartalmában fejlődött, munkaformái bővültek. Mindez egyre hatékonyabban biztosítja a két szövetség politikai, nevelési egységét. A területi KlSZ-bizott­­ságok munkájában megfelelő fi­gyelmet kapott a gyermekszerve­zet irányítása, az úttörőmunka feltételeinek javítása. A szervezeti élet kérdései Politikai feladataink megvalósí­tását segítette a KISZ szervezeti életének korszerűsítése. A figye­lem középpontjábau az alapszer­vezet és az egyes KISZ-tag ke­rült. Az 1974-ben bevezetett új tervezési, értékelési rendszer, az egyéni és csoportos feladatválla­lások — megbízatások gyakorlat­tá válása, a leendő KISZ-tagok színvonalasabb felkészítése a KISZ-áletre — erősítették az alapszervezetek mozgalmunkban betöltött szerepét, hatáskörét, fe­lelősségét. A kibontakozó munka színesebbé, vonzóbbá' vált a fia­talok körében. A fiatalok mun­kájával szemben támasztott kö­vetelmények egyértelműbbé vál­tak, azok gyakorlati érvényesülé­sét mind következetesebb ellenőr­zés, értékelés biztosítja. Ifjúsági szövetségünk kommu­nista-politikai jellegének erősödé­sét mutatja a párt utánpótlásá­nak nevelésében végzett eredmé­nyes munkánk. A pártalapszer­­vezetek jelentős számú KISZ-ta­­got tartottak méltónak a párttag­ságra, 1976—77-ben 740 KISZ- fiatal lett párttag. A megyei és járási, városi bi­zottságok eredményesen tettek eleget a megbízatásuknak, meg­felelően irányítják az üzemi, tan­intézeti és intézményi KlSZ-szer­­vezetek munkáját, mind hatéko­nyabban szervezik a központi és saját döntéseik végrehajtását. Rendszeresen elemezték a KISZ- munka egyes területeit, jól hatá­rozták meg egy-egy időszak fel­adatait. Fejlődött a testületek munkastílusa. A testületi tagok többsége aktívan vett részt a különböző állásfoglalások, hatá­rozatok kidolgozásában, a dönté­sek, feladatok mind színvonala­sabb, következetesebb végrehajtá­sában. Nagy figyelmet fordítottak az irányított szervezetek tevé­kenységének helyszíni segítésére, ellenőrzésére. Határozati javaslatában a KISZ ' megyei bizottsága megje­lölte a legfontosabb feladatokat. Eszerint szükségesnek tartják, hogy még hatékonyabban mozgó­sítsák megyénk ifjúságát, a .KISZ-tagságot, a párt- és a KISZ-kongresszus határozatainak, a megyei pártbizottság és a KISZ Központi* Bizottsága döntéseinek, az V. ötéves terv feladatainak ■végrehajtására. Németh Ferenc vitaindítója A KISZ megyei bizottságának első titkára szóbeli kiegészítőjé­ben bevezetésként arról szólt, hogy a területi küldöttgyűlések őszinte, alkotó vitákon összegez­ték az elmúlt két év tapasztala­tait, miközben a KlSZ-szerveze­­tek tevékenysége tovább fejlődött, s nőtt az ifjúsági szövetség te­kintélye, tömegbefolyása. A me­gyei bizottság a legfontosabb te­rületeken elért eredményeket és fogyatékosságokat vette számba a beszámoló elkészítésekor, s megállapította, hogy az előző kül­döttgyűlésen hozott határozatok helyesek voltak, megvalósításuk eredményesen halad. A beszámolási időszakban — mondotta Németh Ferenc — biz­tosítottak voltak számunkra mindazok a feltételek, amelyek az eredményes, színvonalas mun­kavégzéshez szükségesek. Több új létesítménnyel gazdagodtunk. Megépült a 140 személyes bala­­tonfenyvesi úttörővezető-képző tábor, megkezdődött a bajai út­törőház kivitelezése és a KISZ- tábor iskolává fejlesztése. Jelen­tős számú óvodai hely épült ter­ven felül, társadalmi összefogás­ból. Több városban Ifjúsági par­kok létrehozásával bővültek a fiatalok nyári szórakozási lehe­tőségei és korszerűsödtek a szak­munkásképzők feltételei is. — Feszítő társadalmi gond a fiatal házasok lakásproblémájá­nak enyhítése. Tudjuk, hogy a megépített lakásokból a fiatal házasok részesedése megfelelő, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a százalékon belül a fiata­loknak adott lakások döntő több­sége OTP-lakás, aminek befizeté­se, és a havi költsége szinte erőt meghaladó. Jelenleg kilátástalan az egyedülállók lakáshoz jutta­tása, s magasak az albérleti dí­jak. Ezt követően Németh Ferenc a megye gazdaságáról beszélt. — A KISZ megyei bizottsága eredményesen törekedett arra, hogy a KISZ-tagságot, a fiatalo­kat mozgósítsa a gazdasági fel­adatok megvalósítására. Előtér­be került munkánkban a gazdasá­gi építésben való részvétel, ennek állandó szervezése, értékelése, melyhez sokszínű munkaformá­ink vannak. A jövőt tekintve is egyértelmű számunkra, hogy a gazdasági építésben elért ered­mények meghatározzák a társa­dalom minden szférájának, a munkahelyeknek és lakóterüle­teknek gyarapodását, életünk szebbé, gazdagabbá válásának le­hetőségeit — folytatta Németh Ferenc. — Ezért szükséges, hogy minden KISZ-tag, KlSZ-szerve­­zet, irányító testület szervezze, mozgósítsa a fiatalokat a helyi tervek teljesítésére, a hatékony, minőségi munkavégzésre, a pél­damutató munkafegyelemre. El kell érnünk, hogy a KISZ-tagok munkájának értékelésekor alap­vető legyen, hogyan végzi mun­káját, milyen felelősséggel látja el munkaköri feladatát. Beszéde további részében a fia­talok társadalmimunka-akcióiról beszélt a KISZ megyei -bizottsá­gának első titkára, majd a poli­tikai képzés fontosságát hangsú­lyozta. Mint mondotta, a szocia­lizmus felépítéséért folytatott több mint harmincéves harc eredményeit mindenkinek ismer­nie kell, hogy a jelen és a jövő feladatait jól értse. Fontos ez azért is, mert eljutni a szocializmushoz ma annyit je­lent, mint túljutni a mindenna­pok ma még óhatatlanul ellent­mondásos tapasztalatain, felis­merni a társadalom belső lénye­gi tendenciáit, távlatait. Beszédét így fejezte be:. — Abban, hogy munkánk fej­lődéséről, eredményességéről szá­molhatunk be, jelentős szerepe van a pártszervek, pártszerveze­tek állandóan fejlődő, gazdagodó irányító munkájának, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetségben dol­gozó párttagok felelősségteljes te­vékenységének. Szerepe van eb­ben a különböző állami és társa­dalmi szervekkel kialakult egyre erősödő, fejlődő munkakapcsolat­nak. Megyei bizottságunk nevé­ben ezt szeretném megköszönni és a jövőben is igényelni, hiszen csak közösen, egymással együtt­működve, és a pártszervezetek irányításával tudjuk még ered­ményesebben megvalósítani az ifjúság szocialista nevelését, tel­jesíteni feladatainkat a munká­ban és a tanulásban. A KISZ megyei bizottsága el­ső titkárának szóbeli kiegészítője után szünet következett. Ezt kö­vetően kezdődött meg a vita az írásos beszámoló, a határozati ja­vaslat, és a szóbeli kiegészítő fö­lött. Több mint húszán fejtették ki véleményüket a Bács-Kiskun­­ban végzett elmúlt kétévi KISZ- munkáról. Valamennyi hozzászó­lásból a jelen és a jövő iránti, s az egymásért érzett felelősség ér­ződött ki. A küldöttek szavaiból nemcsak az elért eredményekre való jogos büszkeség csendült ki, de az is, hogy ki-ki az eddiginél is színvonalasabb munkára tö­rekszik ezután. Űjvári Sándor kiskunhalasi küldött a pénzügyi ellenőrző bi­zottság elnöke az írásos anyag­hoz fűzött szóbeli kiegészítőt. Többen foglalkoztak a tömeg­sport-mozgalommal. Guttengéber­­né Jancsó Zsuzsanna dunapataji pedagógus Kalocsa járási küldött szerint nem könnyű azok számá­ra sportlehetőséget teremteni, akik .nem sportköri tagok. Ezért járásukban felmenő rendszerű vetálkedősorpzatpt szerveztek, amelyben valamennyi fiatal tel-0 Küldöttek a szünetben. jesíthette az Edzett ifjúságért moz­galom követelményeit. Polenszky Gézáné, a Finomposztó Vállalat KISZ-bizottságának sportfelelőse, bajai küldött arra mutatott rá, hogy a korábbi, sportot nemigen értékelő szemlélet oda vezetett, hogy „félelmetesen eltolódott az arány a horpadt mellű, sovány, illetve a kövér, pocakos fiatalok javára”. A sportolási lehetőségek bővítése mellett hatékony propa­gandával kell elérni azt, hogy di­vatosak legyenek a sportos alakú lányok és fiúk — fűzte hozzá. A politikai képzés, az agitációs munka eredményeiről, gondjairól Balázs Sándor, Kiskőrös küldötte is beszélt. Legyenek hangulato­sabbak a tömegpolitikai rendez­vények, javasolta. Pécsi • László Kalocsa küldötte a pedagógusok mozgalmi munkában betöltött sze­repét elemezte. A Kiskőrösi Ál­lami Gazdaság KlSZ-bizottságá­­nak titkára, Balázs Mihály az ér­dekképviselet, érdekvédelem fel­adatairól szólt. Farkas Gáborné, a kecskeméti Herman Alice óvó­női KISZ-szervezet példamutató munkájáról számolt be. Czégai Valéria, Kecskemét járás küldöt­te, országgyűlési képviselő a XI. VIT-re utazó delegáció tagjaként számolt be a járási felkészülés­ről. Ezt követően kért szót a kül­döttgyűlésen Terbe Dezső, a me­gyei pártbizottság titkára. Terbe Dezső felszólalása Mint azt felszólalása elején a megyei pártbizottság titkára mondta, a KISZ megyei bizott­ságának beszámolója és a hatá­rozati javaslat jó alapot nyújt ahhoz, hogy a küldöttértekezlet • megfelelően végezze munkáját és olyan határozatot hozzon, ami­lyeneket a KISZ tagsága, a me­gye ifjúsága, felnőtt nemzedéke és a párt elvár. A közvélemény élénk figyelemmel és érdeklődés­sel kísérte az alapszervezeti be­számoló-értékelő taggyűléseket, a járási és városi küldöttértekezle­teket, valamint a megyei küldött­gyűlésre való felkészülést. — Ennek a figyelemnek az az alapja — hangsúly.ozta Terbe De­zső —, hogy a KISZ a Magyar Szocialista Munkáspárt ifjúsági tömegszervezete, amely szorosan kötődik a párthoz. Mint ismere­tes, pártunk Központi Bizottsága április 19—20-i ülésén áttekintet­te a XI. kongresszus határozatai­nak végrehajtásával kapcsolatos helyzetünket. A vizsgált időszak többé-kevésbé egybeesik azzal az időszakkal, melynek tevékenysé­géről itt ma a KISZ Bács-Kis­­kun megyei Bizottsága számot ad a küldötteknek. Ügy gondolom, hogy a Központi Bizottság meg­állapításai — miszerint a kong­resszus határozatainak megvalósí­tása jó úton halad — nagy biz­tonsággal vonatkoztatható me­gyénk munkájának, eredményei­nek egészére is. A határozatok végrehajtása eredményesen folyik a társadalmi és gazdasági élet minden területén, a terveinknek megfelelően növekedett a terme­lés, javultak a lakosság élet- és munkakörülményei, tovább emel­kedett az életszínvonal. A célki­tűzések egy részét túlteljesítet­tük, más részénél elértük a kitű­zött célokat, de van olyan terü­let is, ahol nem teljesültek az el­képzeléseink. A továbbiakban a megyei párt­­bizottság titkára arra a kérdés­re adott pozitív választ, hogy a fiatalok vajon élnek-e az alkotó képességeik, tehetségük kibonta­koztatásának lehetőségével. Meg­győző tény, hogy például a szo­cialista brigádmozgalomban részt vevők 35 százaléka fiatal. Az utóbbi időben két és félszere­sére nőtt az újítómozgalomban részt vevők száma. A megye fia­taljai nagyszerű helytállásról tet­tek tanúbizonyságot a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibonta­kozott munkaverseny-mozga­lomban. Tettrekészségüket min­denekelőtt a termelőmunkában elért eredményeik, széles körű védnökségvállalásaik, s egyebek között a kecskeméti KISZ-óvoda felépítése, a városokban, közsé­gekben végzett parkosítások, sportpálya-építések is jól bizo­nyítják. A KISZ tevékenységéről szólva Terbe Dezső jelentős eredmény­ként értékelte azt, hogy fejlődött a KISZ tömegbefolyása, szerve­zettsége. — Emlékeztetni szeretnék rá — mondta —, hogy a két évvel ez­előtti küldöttértekezleten Hor­váth István, a megyei pártbizott­ság első titkára felszólalásában érintette a szervezettség növelé­sének fontosságát. Mint azt ak­koriban mondta, a szervezettség erősödése az egyik nagyon fontos alapfeltétele a tömegbefolyás nö­vekedésének. Ennek a követel­ménynek alapvetően eleget tett a KISZ. Az ifjúsági szövetségben nagyobb körültekintéssel és kö­vetkezetesebben foglalkoznak a párt folyamatos utánpótlásával. A pártba újonnan felvett fiatalok több mint fele KISZ-tag. A továbbiakban az ifjúság ér­dekvédelmével kapcsolatos kérdé­sekről, az ifjúsági törvény vég­rehajtásának tapasztalatairól be­szélt a megyei pártbizottság tit­kára, majd így folytatta: — Tudomásul kell venni, hogy a fejlődéssel együtt újabb gon­dok és feszültségek is jelentkez­nek a munka során. A gyermek­­intézmények, iskolák építése pél­dául jóval lassabban valósul meg a kívánatosnál. Kedvezőtlen az is, hogy az elmúlt évtől eltekintve csökkent megyénkben’ a szak­munkástanulók aránya. Ismert probléma az is, hogy a szüksé­gesnél kevesebb a fiatal értel­miségiek, felsőfokú képzettségű szakemberek száma. A pályakez­dők letelepítése terén is gyorsabb előrelépés szükséges. — A fiatalok olyan jelenség­gel találkozva, amely nem il­leszthető be a szocializmusról ta­nult és alkotott képbe, köntörfa­lazás nélkül elmondják vélemé­nyüket — folytatta a felszólalá­sát. — Nem mindegy, hogyan fo­gadjuk a kritikai észrevételeket. Az építő kritikát, a dolgainkat elősegítő jelzéseket komolyan kell venni. De azt is szeretném han­goztatni, hogy a szavak mellett cselekedni is kell. Végezetül a megyei pártbizott­ság titkára felhívta az ifjúkom­munisták figyelmét a legfonto­sabb feladatokra, mindenekelőtt a munkára nevelés jelentőségére. Az ezredfordulón a mai 18—20 éves fiatalok közül kerül ki a vezetés és az alkotómunka de­rékhada. Az erre való felkészülés nagy felelősséget jelent a fiata­loknak, de nem kevesebb a fel­nőtteké sem, hogy segítsék a fia­talok képességeinek kibontakozta­tását. — Bács-Kiskun megye ifjú­kommunistáira vár az a nagy fel­adat is, hogy társaikkal ^együtt tovább’ fokozzak* ’termelőmunká­jukat, javítsák a KISZ irányító munkáját, a módszereket. Bács- Kiskun megye ifjúkommunista közösségei elég erősek, elég szer­’ vezettek ahhoz, hogy mindezt meg is tudják valósítani — fejez­te be felszólalását Terbe Dezső. 0 A megyei pártbizottság titkárá­nak felszólalása, értékelése után tovább folytatódott a vita, amely­ben a vártnál is több szó esett a megyében élő, dolgozó fiatal ér­telmiségiek munkájáról. Lemhé­­nyi Attila, a Bács megyei Terve­ző Vállalat KISZ-titkára, Kecs­kemét küldötte megyeszelte hí­res felajánlásaikról számolt be, majd újabb, az egész megyére kiterjedd vállalást tett. Eszerint a jövőben is társadalmi munká­ban terveznek gyermekintézmé­nyeket Bács-Kiakunban. Czimber Erzsébet, a bajai járás küldötte a rendszergazda állami gazdaságok­ban tevékenykedő KISZ-esek fe­lelősségét elemezte. Javasolta, hogy a megyei KISZ-bizottság szervezze meg az e területen dol­gozó fiatalok megyei találkozóját a sajátos mozgalmi tapasztalatok kicserélése céljából. „A fejlődésben a képzett fia­taloknak van nagy szerepe!” — kezdte hozzászólását Lóczi Edit, Kiskunhalas küldötte. A munkás­sá válás folyamatát gyorsítani le­het és kell — mondta, s ebben a szakmunkásképző intézetekben folyó elméleti és gyakorlati ok­tatás összhangjának van nagy szerepe. Herczeg Imre, kiskőrösi járási küldött a fiatal agrárértelmiség falusi letelepedéséhez kért és ja­vasolt központi támogatást. Szűcs György, a KISZ KB In­téző Bizottságának tagja az if­júsági szövetség központi bízott-» ságának értékelését tolmácsolta. Mint mondotta, előbbre lépett a megye KISZ-mozgalma a tömeg­sportban, az irányítás és a szer­vezés területén is, s megalapoz­ták á további jó munkát az ér­dekképviseletet és az érdekvédel­met illetően. Javítani kell viszont a lakóterületi KISZ-munkát. Ér­vényesül a kommunista, politikus jelleg az ifjúsági szövetségben, a fiatalok tettekkel bizonyítják a szocializmus melletti kiállásukat. Épp ezért nőtt a KISZ tekintélye, s munkája elismerést váltott ki a felnőttek és a nem KISZ-tag fia­talok körében is. 1 Mátyus József, Kecskemét kül­dötte a helyi közlekedés feletti védnökségről, Lichtmanegger Ru­dolf, kalocsai járási küldött pe­dig a dunavecsei - fiatalok válla­lásáról számolt be. Eszerint két kommunista műszakért járó bért ajánlottak fel a nagyközség sportcsarnokának építésére. Bi­­liczky Sándor, Kecskemét küldöt­te a kereskedelemben és a ven­déglátóiparban dolgozó fiatalok helyzetét elemezte. Juhász Lídia, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz fia­talja, a városi politikai képzési bizottság munkájáról beszélt. A tanulófiatalok véleményét Nehéz Benő, a kiskőrösi 621-es Szakmunkásképző Intézet diákja mondta el. Céljuk á bukásmen­tes alapszervezetek kialakítása. Ehhez csatlakozott Munczig Dé­nes, a bajai Tóth Kálmán Gim­názium tanulója is. Czinkóczy Éva, a kiskunhalasi Szilády Gim­názium tanulója örömmel tudat­ta a küldöttgyűléssel, hogy rövi­desen megnyitják pinceklubjukat. Felhívta a megye tanulóifjúsá­gát, hogy csatlakozzanak vállalá­sukhoz, s az őszi mezőgazdasági munkák során egynapi bérüket ajánlják fel a megyében élő öre­gek javára. A vita után Németh Ferenc összegezte az elhangzottakat, és válaszolt néhány kérdésre. Mint mondotta, az már az új KISZ- bizottság feladata lesz, hogy a javaslatokat, véleményeket figye­lembe vegye, s megvalósítsa min­dennapi munkája során. Farkas Mária, a mandátum­vizsgáló bizottság elnöke beszá­molt munkájukról, majd Simon Gábor, a jelölőbizottság elnöke ismertette a KISZ megyei bizott­sága és pénzügyi bizottsága tag­jaira érkezett javaslatokat. Ez­után 3 szünet következett, majd megkezdődött a titkos szavazás. A küldöttek megválasztották a tizenhét tagú KISZ-bizottságot, melynek tagjai a következők: Németh Ferenc, dr. Adorján Mi­hály, Bata Zsuzsanna, Kisné Csá­­nyi Anikó, Érsek György, Né­meth József, Tóth Endre, Ern­­hoffer József, Mankovits Mária, Heksch Gyula, Szolnoki Tünde, Bodóczky Judit, Kenedics Ká­roly, 1 Lichtmanegger Rudolf, Ju­hász Ilona, Lóczi Edit és Tőkés Erzsébet. A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága alakuló ülésén ismét Németh Ferencet választotta meg első titkárnak. Titkárok: dr. Adorján Mihály és Bata Zsu­zsanna. Űj titkára a megyei KISZ-bi­­zottságnak Bata Zsuzsanna, aki Győrszemerén, 1951-ben született. A budapesti közgazdaságtudomá­nyi egyetem elvégzése után előbb az ÁFOR-nál, majd 1975 feb­ruárjától Kecskeméten, a Bács- Kiskun megyei Tanácsnál pénz­ügyi főelőadóként dolgozott. 1966 óta KISZ-tag Szalóki Józsefné, a megyei KISZ-bizottság eddigi titkára más fontos pártbeosztásba került. Csaknem egy évtizedes apparátu­si munkáját a KISZ KB Intéző Bizottsága a legmagasabb KISZ- kitüntetéssel, a KISZ Érdem­éremmel ismerte el. Ezt Szűcs György adta át. A KISZ megyei küldöttértekez­lete a DlVSZ-induló közös el— éneklésével fejeződött be. Tudósítók: Ballal József és Tárnái László Fotó: Tóth Sándor • Sokan megnézték a küldöttgyűlés alkalmából megrendezett fotó kiállítást.

Next

/
Thumbnails
Contents