Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-09 / 133. szám

1978. június 5, • PETŐFI NÉPE • | ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS mint máskor. Az ez évi fejleszté­si célokra fordítható összeg 1 milliárd 335 millió forint, amely 330 millió forinttal kevesebb a múlt évi teljesítésnél, de 146 mil­lióval igy is meghaladja a kö­zéptávú terv ez évi előirányzatát. Csaknem 60 százalékát a célcso­portos lakásépítésre és az új me­gyei kórház építésére fordítjuk. Néhány adat a sok közül: la­kásra és kapcsolódó létesítmé­nyekre 601 millió forintot köl­tünk, miáltal 910 célcsoportos la­kás épül. Emellett 884 OTP-be­­ruházású lakás építési feltételeit biztosítják a városi tanácsok a lakótelepeken. A kapcsolódó léte­sítmények közül megépül többek között a megyeszékhelyen 120 bölcsődei, 200 óvodai hely, 16 általános iskolai tanterem, 2200 négyzetméter kereskedelmi és 1360 négyzetméter szolgáltató üz­lettér, Baján és Kiskunhalason 8—8 általános iskolai tanterem stb., összességében 5100 lakás megépítésére lehet számítani, amelyből 2650 családi ház lesz. Egészségügyi fejlesztésre 263 millió forintot irányoztak elő a tanácsok, s ennek 85 százalékát a megyei kórházra költjük. Ezen kívül folytatódik a kiskunfélegy­házi és a bajai belgyógyászati pavilon építése. A kulturális ágazat legjelentő­sebb fejlesztési céljai: 700 óvo­dai hely, 23 általános iskolai tan­terem, Tiszakécskén 160 fős ál­talános iskolai diákotthon, Kecs­keméten 272, Baján 184 fő befo­­badására alkalmas középiskolai diákotthon, a megyeszékhelyen továbbá 184 fős szakmunkásott­hon létrehozása. Elkészül a já­noshalmi sportcsarnok, több je­lentős oktatási és sportlétesít­mény építése is megkezdődik ez évben. Az előadó végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a népgazda­ság általános helyzetével össz­hangban, minden területen jelen­tősen mérsékelni kell a beruhá­zásokat. A tanácsok feladata ilyen körülmények között, hogy az eddiginél is átgondoltabb, fe­gyelmezettebb gazdálkodást foly- • tassanak, a rendelkezésre álló ke­reteket tervszerűen és a legfonto­sabb célokra összpontosítva, gaz­daságosan használják fel. Az ed­digi eredményekre alapozva, a megye lakosságának, a gazdasági egységeknek alkotó és együttmű­ködő támogatásával, s nem utolsó­sorban a tanácsok hozzáértő te­vékenységére építve, teljesíteni tudjuk az előttünk álló feladato­kat. Az 1978. évi terv sikeres végrehajtása nagy lépéssel vihet közelebb bennünket céljaink el­éréséhez. A megye tanácsi gazdálkodása múlt évi zárszámadásának vitá­jában 'Benei Sándor, a megyei ta­nács számvizsgáló bizottságának elnöke elöljáróban elismeréssel nyugtázta a jelentést és a vitain­dítóban elhangzottakat. Mint mon­dotta: mind a jelentés, mind a vitaindító — mintha csak figye­lembe vette volna a számvizsgáló bizottság ülésén felvetődő vala­mennyi kérdést — nem titkolta a gondokat, nehézségeket sem, minden kérdésre kimerítő választ adott. Felszólalása további részé­ben egyebek között a munkabi­zottság ülésén felvetődött észre­vételeket részletezte s a tavaly elért eredmények feletti ' öröm mellett az eredmények fokozot­tabb megbecsülésére hívta fel a figyelmet. Végül indítványozta: részesítse a tanács elismerésben a jelentés készítőit. lvanics Lajos (Kiskőrös) a költ­ségvetési bevételekkel összefüg­gésben az adóztatás tapasztalatait taglalta, s .főleg a boradóztatás­ban gyakori változásokat észrevé­telezte. Összefoglalójában Tohai László megköszönte a jelentést kiegészí­tő észrevételeket, s a szakosztály­nak szóló elismerést, egyben vá­laszolt az elhangzott felvetések­re. Ezt követően a tanácsülés a zárszámadásról szóló jelentést, a vitaindítót és az elismerésre vo­natkozó indítványt egyhangúlag elfogadta. A szünet után a múlt évi tele­pülésfejlesztési verseny értékelé­sével folytatta munkáját a ta­nácsülés. Búza Dezső, - a megyei tanács településfejlesztési, mű­szaki és kommunális bizottságá­nak elnöke által előterjesztett ér­tékelést és a határozati javasla­tokat ugyancsak egyhangúlag hagyta jóvá a testület. A megye tanácsa értékelve az 1977. évi településfejlesztési ver­seny eredményeit, elismerését és köszönetét fejezi ki valamennyi' helyi tanácsnak, a megye egész lakosságának, vállalatoknak, szö­vetkezeteknek és társadalmi szerveknek a lakóhelyük fejlesz­tésében való eredményes közre­működésükért. A településfejlesztési verseny feltételeinek teljesítését figyelem­be véve, az értékelés szerint, a helyezési sorrend a következő: a városok között 1. Kecskemét, 2. Kalocsa, 3. Kiskunhalas. A nagy­községek kategóriájában 1. Tisza­­kécske, 2. Harta, 3. Dunavecse. A 2500 lakos feletti községek kö­zül Kelebia szerezte meg az el­sőséget, 2. Vaskút, 3. Gara. A 2500 lakos alatti községek kate­góriájában Kunadacs, Csátalja és Felsőszentiván a sorrend. A településfejlesztési verseny értékelése alapján említésre kí­vánkozik, hogy a megyében a társadalmi munka értéke csak­nem 447 millió forintot ért el ta­valy és 5 millió forint értékű he­lyi anyag felhasználására került sor. Az egy személyre jutó társa­dalmi munka értéke 784 forintra emelkedett. Az országos eredmé­nyek szerint összegében a Bács- Kiskun megyében teljesített ér­ték a legmagasabb. Az egy sze­mélyre jutó munka 802 forintos értékével Szolnok megye megha­ladja megyénket. A tanácsülés. döntése értelmé­ben az idén június 15-én megren­dezendő településfejlesztési nagy­aktíva házigazdája Kecskemét. Ezután munkaprogramjának megfelelően a megyei népi ellen­őrzési bizottság elmúlt kétévi munkájáról szóló jelentést — amelyet Miklós Zoltán, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöké terjesztett elő —, tárgyalta meg a tanácsülés. E napirendi téma megvitatásánál jelen volt Hor­váth Károly, a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság mezőgazdasá­gi és élelmezési osztályának veze­tője. A jelentés vitájában Bogár Já­nos (Baja) egyebek között elmon­dotta, hogy a megyei tanácstagok bajai járási csoportja megvitat-, va az ellenőrzésről szóló jelen­tést, a járási NEB-től csaknem egyórás tájékoztatást kapott. Eb­ből kitűnt, hogy a járási NEB 193 tagja között igen sok a fiatal, többségük szocialista brigádtag, s népi ellenőri tevékenységüket a brigádokban fontos társadalmi te­vékenységként értékelik. Sándor Béla az ellenőrzésnek az irányítás korszerűsítésében be­töltött fontos szerepére utalva, az eddiginél is fokozottabb együtt­működést, főleg a fiatal tanácsi szakemberek gyakoribb bevonását igényelte. Egyidejűleg indítvá­nyozta hogy a tanácsok s azok végrehajtó bizottságai egyes je­lentősebb témák előkészítése so­rán kérjék a népi ellenőrzési bi­zottságok segítségét A vitában elhangzottakat Mik­lós Zoltán foglalta össze. Ezt kö­vetően a tanácsülés elfogadta a megyei népi ellenőrzési bizottság elmúlt kétévi munkájáról szóló jelentést. A tanácsülés befejező részében több jelentés hangzott el. Ennek során jóváhagyva a tanács által alapított kitüntető díjakról elő­terjesztett tervezetet a testület megalkotta a 2/1978. számú taná­csi rendeletet a szocializmus épí­tése, a társadalom egészének fej­lődése, illetve a megye társadal­mi életében — gazdasági, irodal­mi, művészeti, oktatási, közmű­velődési és egyéb tevékenységben — szerzett kimagasló érdemek elismerésére alapított kitüntető díjakról, s azok adományozásá­ról. Majd jóváhagyólag tudomásul vette a tanácsülés az 1977-ben végzett társadalmi munka alap­ján a Településfejlesztésért Em­lékéremmel kitüntetettekre elő­terjesztett javaslatot. Ezután személyi ügyekben dön­tött a megyei tanács. Kérelmére 1978. június 15—i hatállyal fel­mentette dr. Vajtat Istvánt, a megyei tanács egészségügyi osz­tályvezetőjét. Egyidejűleg dr. Gu­bacsi Lászlót 1978. június 16-i hatállyal kinevezte egészségügyi osztályvezetővé. Dr. Gubacsi László ezt követően letette a hi­vatali esküt. Végül az előző tanácsülésen el­hangzott interpellációkra adott válaszokat fogadta el a testület, majd két megyei tanácstag je­lentett be észrevétélt. Kiss Jere­miás Dunapatajon, tsz-kezelés­­ben működő ÁFOR-kúttal kap­csolatban nyújtott be írásban- in­terpellációt, Rác| Nándorné pe­dig a csólyospálosi és kömpöci szarvasmarhatartók képviseleté­ben a borjúfelvásárlásban tapasz­talható visszásságok, következet­lenségek miatt emelt szót. Az in­terpellációk bejelentésével befe­jezte ülését a megye tanácsa. P. I. Alkotó tudományos együttműködés 9 Ideg—izom kapcsolat tanulmányozása a csehszlovák intézetben. A Szovjet Tudományos Akadé­mia kapcsolatai kiterjednek az egész világra: eddig mintegy 120 országgal épített ki intenzív tu­dományos együttműködést. A sokoldalú tudományos érintkezés nyomán több mint 900 szovjet tu­dóst választottak a külföldi aka­démiák és tudományos társaságok tagjaik sorába. A szovjet—ame­rikai kapcsolatok keretében az elemi részecskék kutatásának egyik nagy jelentőségű, Dubná­ban és Szerpuhovban elkezdett kísérletsorozatát például az egye­sült államokbeli bataviai részecs­kegyorsítóban fejezték be, s em­lékezetes a szovjet—amerikai kö­zös űrkísérlet is. India első sa­ját tervezésű szputnyikját is szovjet űrállomásról, szovjet hor­dozórakétával bocsájtották fel. Közös szovjet—francia szputnyik szolgáltatott új adatokat a Föld mágneses teréről és a napszél ha­tás-zónáiról, és végeztek , rajta újszerű biológiai kísérleteket. A Szovjet Tudományos Akadé­miát nemcsak együttműködő fél­nek, hanem példaképnek is gyak­ran emlegetik világszerte. A szov­jet akadémia alapeszméje, a tu­domány fokozott megbecsülésé­vel, az akadémiának tervező társszervvé emelésével, társadal­mi nyíltságával, újszerű szerke­zetével, élet- és népközelségével, a tudósok gyakorlatias nevelésé­vel, munkásságuk felhasználásá­val vonzó jelenség századunk tu­dományosságában. A szocialista országok tudomá­nyos akadémiái szoros, alkotó együttműködést alakítottak ki — immár 30 éve — a Szovjet Tudo­mányos Akadémiával. Az együtt­működés jó példája az, amelyet a Csehszlovák Tudományos Aka­démia Élettani Intézete — ahol az ember és az állatok fiziológiai folyamatait kutatják — és a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának Szecsenov Intézete élet­tani és biokémiai részlege alakí­tott ki. Beható közös vizsgálato­kat végeznek az ideg-izom kap­csolattal, a vérnyomás változá­saival, a szívizom alkalmazkodá­sával és a reflexek eredetével kapcsolatban. » * 9 Patkány szívizom preparálása mikroszkóp alatt a csehszlovák­­szovjet együttműködés keretében, (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) Helium-3 mint fűtőanyag? A Nap tízmdlliárd tonna trotil felrobbantásával egyenértékű energiát sugároz ki másodper­cenként. A tudósok szerint ez az energiakibocsátás a tűzgolyó bel­sejében lejátszódó termonukleá­ris folyamatok következménye. Ennek során a Nap elektromág­neses energiát és elektromosan semleges részecskéket (neutrínó­kat) sugároz ki. A tudósok számára alapvetően a neutrínó részecskék adnak in­formációt a Nap belsejének ősz­­szetételéröl és hőmérsékletéről. Éppen ezek a részecskék, illetve az a tény, hogy számuk ötödré­sze a feltételezett mennyiségnek, tette kérdésessé a Nap termo­nukleáris modelljének helyessé­gét. A napenergia eredetének magyarázatára a tudósok az utób­bi Időben újabb hipotéziseket ál­lítottak féL G. E. Kocsarov professzor fél­tételezése szerint az égitest ter­monukleáris „kazánjának” nem a hidrogén az egyetlen és fő „fűtő­anyaga”. A leningrádi fizikus napmodeiljében ezt a szerepet a Helium—3 izotóp játssza. Ez a hipotézis magyarázatot ad az elég­telen neutrino kibocsátás jelen­ségére is. Az új Nap-modell laboratóriu­mi ellenőrzésére a közeljövőben kerül sor. Természetvédelem Franciaországban Franciaországban áltálában kétféle természetvédelmi terület különböztethető meg. A nemzeti parkokban az állatok, növények, sziklaképződmények stb. szigorú védelem.alatt állnak. Ide inkább csak a tudományos kutatók lép­hetnek be. A regionális parko­kat más .célkitűzések alapján hozták létre a francia hatóságok. Itt az a cél, hogy a városi lakó­kat, . turistákat kicsalogassák a hegyekbe, folyók partjára, az er­dőbe. Az utóbbi tíz évben a francia kormány jelentős összegeket köl­tött a regionális parkok felfej­lesztésére: turista utakat, kem­pingeket építettek. Az állatok és a növények itt is védelmet élvez­nek, ez azonban nem olyan szi­gorú védelem, mint a zárt nem­zeti parkokban. A „PILAT Regionális Park” például St. Étienne város mellett található. Mivel a város a má­sodik világháború óta gyorsan terjeszkedik, környéke iparoso­dik, ezért kellett védeni a Pilat hegy erdőit és területének egy részét. A regionális park 60 000 ha-on terül el. Ebben a térség­ben 42 kisebb település van, ahol több ezer ember él. Hétvé­geken ugyanis nyaranta 70 000 turista látogat a park területére. Kis tavak, hegyi folyók, gyö­nyörű völgyek, erdők harmonikus kompozíciója ez a vidék. A Pi- i lat hegy csúcsáról (1434 méter) szép kilátás nyílik az Alpok vo­nulataira és a Rhone völgyére. (Folytatás az 1. oldalról.) akik lakásra várnák, s másként azok, akik az új lakótelepek hiá­nyos ellátásának gondjait érzik. Fontos, hogy ;a tanácsok helye­sen mérlegelve az adott lehetősé­geket, ésszerű arányokat és össz­hangot alakítsanak ki. A továbbiakban elmondta az előadó, hogy a belterületi utak, járdák építésére, felújítására és kárbantartására, a közvilágítás fejlesztésére, s a növekvő költsé­geinek fedezésére, valamint a parkosításra és a köztisztasági feladatok ellátására, több mint 280 millió forintot költöttek a helyi tanácsok. Majd hangsúlyoz­ta: — Tisztelet és megbecsülés azoknak, akik önzetlen munkával részt vállalnak a parkosításban, járdaépítésben. Annál sajnálato­sabb viszont, hogy az emlitett kiadásnak nem kis részét kellett a gondatlanságból, vagy szándé­kosan okozott károk helyreállítá­sára fordítani. Az sem válik egy­­egy város, vagy község dicsősé­gére, ha az egyébként is gyenge lábon álló köztisztasági szervezet nem tud lépést tartani a köve­telményekkel, vagy ha az odaér­kezőt már a település határán kiterjedt és elhanyagolt szemét­telepek fogadják. S ez már nem­csak pénzkérdés. Áttérve a víz- és csatorna­közművek múlt évi fejlesztésére, elmondta az előadó, hogy ilyen célra 172,5 millió forintot költöt­tek a tanácsok. Hozzátette, hogy erre a legkevésbé látványos, de annál fontosabb célra évről évre több pénzt fordítanak — tavaly saját forrásaik kiegészítésére 43 millió forint bankhitelt is felvet­tek —, az igényeket mégsem tud­ják utolérni. Jelenleg a szenny­vízelvezetés és tisztítás igényli a legtöbb befektetést; erre tavaly az ágazat kiadásainak 65 száza­lékát fordították a tanácsok. Ez­után így folytatta: Az egészségügyi és szociális in­tézmények működtetésére 532 millió forintot, újak létesítésére és műszervásárlásokra pedig to­vábbi 180 milliót költöttek a ta­nácsok. A múlt év elején 3554 ágy állt rendelkezésre a tanácsi kórházakban. Az év folyamán Kecskeméten és Baján megvaló­sult beruházások eredményeként csökkent a kórházi zsúfoltság, s emellett 122-vel gyarapodott az ágyszám. A bölcsődei ellátásról szólva, megemlítette az általános tanács­elnök-helyettes, hogy új beruhá­zásból 220, átalakítás révén pedig 85 bölcsődei hely létesült, így összesen 2055 hely szolgálja a bölcsődei gondozást. Főleg a vá­rosokban sok a nem teljesíthető kérelem. Egy bölcsődei hely léte­sítése manapság 150—175 ezer fo­rintba kerül, működtetése pedig havi 1458 forint. Ennek csak kis hányadát fedezi a szülők által térített díj, a különbséget a ta­nács adja. — A lakás után kulturális cé-i lókra költenek legtöbbet a taná­csok. 1977-ben több mint 790 millió forintot fordítottak az ok­tatási és közművelődési intézmé­nyek működtetésére, 131 milliót pedig újak létesítésére. Az óvodai ellátás javítása évek óta egyik kiemelt területe a' tanácsok fej­lesztési tevékenységének. A feszí­tő igények mielőbbi enyhítése ér­dekében megmozdult a megye társadalma, s ez lehetővé tette, hogy a tanácsok a tervezettet meghaladó számban építik az óvodákat. Az elmúlt két évben az V. ötéves terv előirányzata 67 százalékban megvalósult. Ez az időarányost meghaladó teljesítés módot nyújt a terv jelentős túl­teljesítésére. A jogos igényeket azonban így sem sikerül mara­déktalanul kielégíteni. Jelenleg száz óvodáskorú gyermek közül 9 Tanácstagok az ülésteremben. I 82 jut óvodai elhelyezéshez, de csak túlzsúfoltság árán. Mint például Kecskeméten, ahol száz helyre 142 gyermeket vesznek fel. Néhány városban, mindenek­előtt Kecskeméten, az általános iskolai tanteremhiány az egyik legsúlyosabb gond. A közelmúlt­ban különböző intézkedéseket tettünk a tanteremépítés gyorsí­tására, ezek hatása azonban 'csak ez év őszétől kezdve jelentkezik. Általános iskolai tanteremépítés­re 35,4, kollégiumépítésre 11,6 millió forintot - költöttünk tavaly. Elkészült 27 új tanterem, s befe­jezéshez közeledik a tiszakécskei 160 személyes diákotthon. A kö­zépfokú oktatásban a szakmun­kás és középiskolai diákotthonok építése haladt előre. A tanácsok múlt évi gazdálko­dását taglalva, Tohai László egye­bek között kiemelte: — A költségvetési kiadások ta­valy 4,1 százalékkal, a fejlesztési felhasználások pedig 60,4 száza­lékkal haladták meg az egy év­vel korábbit. Különösen jelentős a fejlesztési alapok felhasználásá­nak ilyen mértékű felhasználása, amely a tervezettet is mintegy 25 százalékkal meghaladja. Ez a di­namikus beruházási tevékenység tette lehetővé az év közben meg­növekedett célcsoportos keretek szinte teljes felhasználását, így a lakásberuházási előirányzat csak­nem 40 százalékos túlteljesítését, a kecskeméti megyei kórház és a bajai sebészeti pavilon építésé­nek jelentős felgyorsítását. A megnövekedett kiadásokat a bevételi tervek teljesítése, illetve túlteljesítése támasztotta alá. E tekintetben is sikeresebb volt az 1977. év,'* mint az előző. Az 1976. évi bevételi tervtől való lemara­dással szemben tavaly a költség­­vetésre 2,8, a fejlesztésekhez 3,8 Százalékkal több bevétel folyt be a tervezettnél. Mindez jó alapot nyújtott az 1978. évi feladatokra való felkészüléshez, a zavartalan átmenet biztosításához. Befejezésül az idei tanácsi ter­vek néhány jellemzőjéről szólva, a többi között hangsúlyozta az előadó: — Az 1978. évi tanácsi fejlesz­tési tervek két lényeges dologban eltérnek a korábbi évek gyakor­latától. Ez évtől kezdve az Or­szágos Tervhivatal megállapítot­ta a beruházásra felhasználható pénzeszközök felső határát, az úgynevezett „beruházási színvo­nal” meghatározásával. A taná­csoknál ez abban nyilvánul meg, hogy beruházásokra nem költhet­nek többet, mint amit eredetileg a középtávú tervben erre az év­re előirányoztak. Másik eltérő vo­nása az idei fejlesztési terveknek, hogy az elmúlt évről jóval keve­sebb pénz- és keretmaradvány jött át, mint az előzőekben, en­nek következtében kisebb mér­tékben növelik a - pénzalapokat, • Eszmecsere a szünetben. (Tóth Sándor felvételei.)

Next

/
Thumbnails
Contents