Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-09 / 133. szám
1978. június 5, • PETŐFI NÉPE • | ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS mint máskor. Az ez évi fejlesztési célokra fordítható összeg 1 milliárd 335 millió forint, amely 330 millió forinttal kevesebb a múlt évi teljesítésnél, de 146 millióval igy is meghaladja a középtávú terv ez évi előirányzatát. Csaknem 60 százalékát a célcsoportos lakásépítésre és az új megyei kórház építésére fordítjuk. Néhány adat a sok közül: lakásra és kapcsolódó létesítményekre 601 millió forintot költünk, miáltal 910 célcsoportos lakás épül. Emellett 884 OTP-beruházású lakás építési feltételeit biztosítják a városi tanácsok a lakótelepeken. A kapcsolódó létesítmények közül megépül többek között a megyeszékhelyen 120 bölcsődei, 200 óvodai hely, 16 általános iskolai tanterem, 2200 négyzetméter kereskedelmi és 1360 négyzetméter szolgáltató üzlettér, Baján és Kiskunhalason 8—8 általános iskolai tanterem stb., összességében 5100 lakás megépítésére lehet számítani, amelyből 2650 családi ház lesz. Egészségügyi fejlesztésre 263 millió forintot irányoztak elő a tanácsok, s ennek 85 százalékát a megyei kórházra költjük. Ezen kívül folytatódik a kiskunfélegyházi és a bajai belgyógyászati pavilon építése. A kulturális ágazat legjelentősebb fejlesztési céljai: 700 óvodai hely, 23 általános iskolai tanterem, Tiszakécskén 160 fős általános iskolai diákotthon, Kecskeméten 272, Baján 184 fő befobadására alkalmas középiskolai diákotthon, a megyeszékhelyen továbbá 184 fős szakmunkásotthon létrehozása. Elkészül a jánoshalmi sportcsarnok, több jelentős oktatási és sportlétesítmény építése is megkezdődik ez évben. Az előadó végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a népgazdaság általános helyzetével összhangban, minden területen jelentősen mérsékelni kell a beruházásokat. A tanácsok feladata ilyen körülmények között, hogy az eddiginél is átgondoltabb, fegyelmezettebb gazdálkodást foly- • tassanak, a rendelkezésre álló kereteket tervszerűen és a legfontosabb célokra összpontosítva, gazdaságosan használják fel. Az eddigi eredményekre alapozva, a megye lakosságának, a gazdasági egységeknek alkotó és együttműködő támogatásával, s nem utolsósorban a tanácsok hozzáértő tevékenységére építve, teljesíteni tudjuk az előttünk álló feladatokat. Az 1978. évi terv sikeres végrehajtása nagy lépéssel vihet közelebb bennünket céljaink eléréséhez. A megye tanácsi gazdálkodása múlt évi zárszámadásának vitájában 'Benei Sándor, a megyei tanács számvizsgáló bizottságának elnöke elöljáróban elismeréssel nyugtázta a jelentést és a vitaindítóban elhangzottakat. Mint mondotta: mind a jelentés, mind a vitaindító — mintha csak figyelembe vette volna a számvizsgáló bizottság ülésén felvetődő valamennyi kérdést — nem titkolta a gondokat, nehézségeket sem, minden kérdésre kimerítő választ adott. Felszólalása további részében egyebek között a munkabizottság ülésén felvetődött észrevételeket részletezte s a tavaly elért eredmények feletti ' öröm mellett az eredmények fokozottabb megbecsülésére hívta fel a figyelmet. Végül indítványozta: részesítse a tanács elismerésben a jelentés készítőit. lvanics Lajos (Kiskőrös) a költségvetési bevételekkel összefüggésben az adóztatás tapasztalatait taglalta, s .főleg a boradóztatásban gyakori változásokat észrevételezte. Összefoglalójában Tohai László megköszönte a jelentést kiegészítő észrevételeket, s a szakosztálynak szóló elismerést, egyben válaszolt az elhangzott felvetésekre. Ezt követően a tanácsülés a zárszámadásról szóló jelentést, a vitaindítót és az elismerésre vonatkozó indítványt egyhangúlag elfogadta. A szünet után a múlt évi településfejlesztési verseny értékelésével folytatta munkáját a tanácsülés. Búza Dezső, - a megyei tanács településfejlesztési, műszaki és kommunális bizottságának elnöke által előterjesztett értékelést és a határozati javaslatokat ugyancsak egyhangúlag hagyta jóvá a testület. A megye tanácsa értékelve az 1977. évi településfejlesztési verseny eredményeit, elismerését és köszönetét fejezi ki valamennyi' helyi tanácsnak, a megye egész lakosságának, vállalatoknak, szövetkezeteknek és társadalmi szerveknek a lakóhelyük fejlesztésében való eredményes közreműködésükért. A településfejlesztési verseny feltételeinek teljesítését figyelembe véve, az értékelés szerint, a helyezési sorrend a következő: a városok között 1. Kecskemét, 2. Kalocsa, 3. Kiskunhalas. A nagyközségek kategóriájában 1. Tiszakécske, 2. Harta, 3. Dunavecse. A 2500 lakos feletti községek közül Kelebia szerezte meg az elsőséget, 2. Vaskút, 3. Gara. A 2500 lakos alatti községek kategóriájában Kunadacs, Csátalja és Felsőszentiván a sorrend. A településfejlesztési verseny értékelése alapján említésre kívánkozik, hogy a megyében a társadalmi munka értéke csaknem 447 millió forintot ért el tavaly és 5 millió forint értékű helyi anyag felhasználására került sor. Az egy személyre jutó társadalmi munka értéke 784 forintra emelkedett. Az országos eredmények szerint összegében a Bács- Kiskun megyében teljesített érték a legmagasabb. Az egy személyre jutó munka 802 forintos értékével Szolnok megye meghaladja megyénket. A tanácsülés. döntése értelmében az idén június 15-én megrendezendő településfejlesztési nagyaktíva házigazdája Kecskemét. Ezután munkaprogramjának megfelelően a megyei népi ellenőrzési bizottság elmúlt kétévi munkájáról szóló jelentést — amelyet Miklós Zoltán, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnöké terjesztett elő —, tárgyalta meg a tanácsülés. E napirendi téma megvitatásánál jelen volt Horváth Károly, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője. A jelentés vitájában Bogár János (Baja) egyebek között elmondotta, hogy a megyei tanácstagok bajai járási csoportja megvitat-, va az ellenőrzésről szóló jelentést, a járási NEB-től csaknem egyórás tájékoztatást kapott. Ebből kitűnt, hogy a járási NEB 193 tagja között igen sok a fiatal, többségük szocialista brigádtag, s népi ellenőri tevékenységüket a brigádokban fontos társadalmi tevékenységként értékelik. Sándor Béla az ellenőrzésnek az irányítás korszerűsítésében betöltött fontos szerepére utalva, az eddiginél is fokozottabb együttműködést, főleg a fiatal tanácsi szakemberek gyakoribb bevonását igényelte. Egyidejűleg indítványozta hogy a tanácsok s azok végrehajtó bizottságai egyes jelentősebb témák előkészítése során kérjék a népi ellenőrzési bizottságok segítségét A vitában elhangzottakat Miklós Zoltán foglalta össze. Ezt követően a tanácsülés elfogadta a megyei népi ellenőrzési bizottság elmúlt kétévi munkájáról szóló jelentést. A tanácsülés befejező részében több jelentés hangzott el. Ennek során jóváhagyva a tanács által alapított kitüntető díjakról előterjesztett tervezetet a testület megalkotta a 2/1978. számú tanácsi rendeletet a szocializmus építése, a társadalom egészének fejlődése, illetve a megye társadalmi életében — gazdasági, irodalmi, művészeti, oktatási, közművelődési és egyéb tevékenységben — szerzett kimagasló érdemek elismerésére alapított kitüntető díjakról, s azok adományozásáról. Majd jóváhagyólag tudomásul vette a tanácsülés az 1977-ben végzett társadalmi munka alapján a Településfejlesztésért Emlékéremmel kitüntetettekre előterjesztett javaslatot. Ezután személyi ügyekben döntött a megyei tanács. Kérelmére 1978. június 15—i hatállyal felmentette dr. Vajtat Istvánt, a megyei tanács egészségügyi osztályvezetőjét. Egyidejűleg dr. Gubacsi Lászlót 1978. június 16-i hatállyal kinevezte egészségügyi osztályvezetővé. Dr. Gubacsi László ezt követően letette a hivatali esküt. Végül az előző tanácsülésen elhangzott interpellációkra adott válaszokat fogadta el a testület, majd két megyei tanácstag jelentett be észrevétélt. Kiss Jeremiás Dunapatajon, tsz-kezelésben működő ÁFOR-kúttal kapcsolatban nyújtott be írásban- interpellációt, Rác| Nándorné pedig a csólyospálosi és kömpöci szarvasmarhatartók képviseletében a borjúfelvásárlásban tapasztalható visszásságok, következetlenségek miatt emelt szót. Az interpellációk bejelentésével befejezte ülését a megye tanácsa. P. I. Alkotó tudományos együttműködés 9 Ideg—izom kapcsolat tanulmányozása a csehszlovák intézetben. A Szovjet Tudományos Akadémia kapcsolatai kiterjednek az egész világra: eddig mintegy 120 országgal épített ki intenzív tudományos együttműködést. A sokoldalú tudományos érintkezés nyomán több mint 900 szovjet tudóst választottak a külföldi akadémiák és tudományos társaságok tagjaik sorába. A szovjet—amerikai kapcsolatok keretében az elemi részecskék kutatásának egyik nagy jelentőségű, Dubnában és Szerpuhovban elkezdett kísérletsorozatát például az egyesült államokbeli bataviai részecskegyorsítóban fejezték be, s emlékezetes a szovjet—amerikai közös űrkísérlet is. India első saját tervezésű szputnyikját is szovjet űrállomásról, szovjet hordozórakétával bocsájtották fel. Közös szovjet—francia szputnyik szolgáltatott új adatokat a Föld mágneses teréről és a napszél hatás-zónáiról, és végeztek , rajta újszerű biológiai kísérleteket. A Szovjet Tudományos Akadémiát nemcsak együttműködő félnek, hanem példaképnek is gyakran emlegetik világszerte. A szovjet akadémia alapeszméje, a tudomány fokozott megbecsülésével, az akadémiának tervező társszervvé emelésével, társadalmi nyíltságával, újszerű szerkezetével, élet- és népközelségével, a tudósok gyakorlatias nevelésével, munkásságuk felhasználásával vonzó jelenség századunk tudományosságában. A szocialista országok tudományos akadémiái szoros, alkotó együttműködést alakítottak ki — immár 30 éve — a Szovjet Tudományos Akadémiával. Az együttműködés jó példája az, amelyet a Csehszlovák Tudományos Akadémia Élettani Intézete — ahol az ember és az állatok fiziológiai folyamatait kutatják — és a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Szecsenov Intézete élettani és biokémiai részlege alakított ki. Beható közös vizsgálatokat végeznek az ideg-izom kapcsolattal, a vérnyomás változásaival, a szívizom alkalmazkodásával és a reflexek eredetével kapcsolatban. » * 9 Patkány szívizom preparálása mikroszkóp alatt a csehszlovákszovjet együttműködés keretében, (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) Helium-3 mint fűtőanyag? A Nap tízmdlliárd tonna trotil felrobbantásával egyenértékű energiát sugároz ki másodpercenként. A tudósok szerint ez az energiakibocsátás a tűzgolyó belsejében lejátszódó termonukleáris folyamatok következménye. Ennek során a Nap elektromágneses energiát és elektromosan semleges részecskéket (neutrínókat) sugároz ki. A tudósok számára alapvetően a neutrínó részecskék adnak információt a Nap belsejének őszszetételéröl és hőmérsékletéről. Éppen ezek a részecskék, illetve az a tény, hogy számuk ötödrésze a feltételezett mennyiségnek, tette kérdésessé a Nap termonukleáris modelljének helyességét. A napenergia eredetének magyarázatára a tudósok az utóbbi Időben újabb hipotéziseket állítottak féL G. E. Kocsarov professzor féltételezése szerint az égitest termonukleáris „kazánjának” nem a hidrogén az egyetlen és fő „fűtőanyaga”. A leningrádi fizikus napmodeiljében ezt a szerepet a Helium—3 izotóp játssza. Ez a hipotézis magyarázatot ad az elégtelen neutrino kibocsátás jelenségére is. Az új Nap-modell laboratóriumi ellenőrzésére a közeljövőben kerül sor. Természetvédelem Franciaországban Franciaországban áltálában kétféle természetvédelmi terület különböztethető meg. A nemzeti parkokban az állatok, növények, sziklaképződmények stb. szigorú védelem.alatt állnak. Ide inkább csak a tudományos kutatók léphetnek be. A regionális parkokat más .célkitűzések alapján hozták létre a francia hatóságok. Itt az a cél, hogy a városi lakókat, . turistákat kicsalogassák a hegyekbe, folyók partjára, az erdőbe. Az utóbbi tíz évben a francia kormány jelentős összegeket költött a regionális parkok felfejlesztésére: turista utakat, kempingeket építettek. Az állatok és a növények itt is védelmet élveznek, ez azonban nem olyan szigorú védelem, mint a zárt nemzeti parkokban. A „PILAT Regionális Park” például St. Étienne város mellett található. Mivel a város a második világháború óta gyorsan terjeszkedik, környéke iparosodik, ezért kellett védeni a Pilat hegy erdőit és területének egy részét. A regionális park 60 000 ha-on terül el. Ebben a térségben 42 kisebb település van, ahol több ezer ember él. Hétvégeken ugyanis nyaranta 70 000 turista látogat a park területére. Kis tavak, hegyi folyók, gyönyörű völgyek, erdők harmonikus kompozíciója ez a vidék. A Pi- i lat hegy csúcsáról (1434 méter) szép kilátás nyílik az Alpok vonulataira és a Rhone völgyére. (Folytatás az 1. oldalról.) akik lakásra várnák, s másként azok, akik az új lakótelepek hiányos ellátásának gondjait érzik. Fontos, hogy ;a tanácsok helyesen mérlegelve az adott lehetőségeket, ésszerű arányokat és összhangot alakítsanak ki. A továbbiakban elmondta az előadó, hogy a belterületi utak, járdák építésére, felújítására és kárbantartására, a közvilágítás fejlesztésére, s a növekvő költségeinek fedezésére, valamint a parkosításra és a köztisztasági feladatok ellátására, több mint 280 millió forintot költöttek a helyi tanácsok. Majd hangsúlyozta: — Tisztelet és megbecsülés azoknak, akik önzetlen munkával részt vállalnak a parkosításban, járdaépítésben. Annál sajnálatosabb viszont, hogy az emlitett kiadásnak nem kis részét kellett a gondatlanságból, vagy szándékosan okozott károk helyreállítására fordítani. Az sem válik egyegy város, vagy község dicsőségére, ha az egyébként is gyenge lábon álló köztisztasági szervezet nem tud lépést tartani a követelményekkel, vagy ha az odaérkezőt már a település határán kiterjedt és elhanyagolt szeméttelepek fogadják. S ez már nemcsak pénzkérdés. Áttérve a víz- és csatornaközművek múlt évi fejlesztésére, elmondta az előadó, hogy ilyen célra 172,5 millió forintot költöttek a tanácsok. Hozzátette, hogy erre a legkevésbé látványos, de annál fontosabb célra évről évre több pénzt fordítanak — tavaly saját forrásaik kiegészítésére 43 millió forint bankhitelt is felvettek —, az igényeket mégsem tudják utolérni. Jelenleg a szennyvízelvezetés és tisztítás igényli a legtöbb befektetést; erre tavaly az ágazat kiadásainak 65 százalékát fordították a tanácsok. Ezután így folytatta: Az egészségügyi és szociális intézmények működtetésére 532 millió forintot, újak létesítésére és műszervásárlásokra pedig további 180 milliót költöttek a tanácsok. A múlt év elején 3554 ágy állt rendelkezésre a tanácsi kórházakban. Az év folyamán Kecskeméten és Baján megvalósult beruházások eredményeként csökkent a kórházi zsúfoltság, s emellett 122-vel gyarapodott az ágyszám. A bölcsődei ellátásról szólva, megemlítette az általános tanácselnök-helyettes, hogy új beruházásból 220, átalakítás révén pedig 85 bölcsődei hely létesült, így összesen 2055 hely szolgálja a bölcsődei gondozást. Főleg a városokban sok a nem teljesíthető kérelem. Egy bölcsődei hely létesítése manapság 150—175 ezer forintba kerül, működtetése pedig havi 1458 forint. Ennek csak kis hányadát fedezi a szülők által térített díj, a különbséget a tanács adja. — A lakás után kulturális cé-i lókra költenek legtöbbet a tanácsok. 1977-ben több mint 790 millió forintot fordítottak az oktatási és közművelődési intézmények működtetésére, 131 milliót pedig újak létesítésére. Az óvodai ellátás javítása évek óta egyik kiemelt területe a' tanácsok fejlesztési tevékenységének. A feszítő igények mielőbbi enyhítése érdekében megmozdult a megye társadalma, s ez lehetővé tette, hogy a tanácsok a tervezettet meghaladó számban építik az óvodákat. Az elmúlt két évben az V. ötéves terv előirányzata 67 százalékban megvalósult. Ez az időarányost meghaladó teljesítés módot nyújt a terv jelentős túlteljesítésére. A jogos igényeket azonban így sem sikerül maradéktalanul kielégíteni. Jelenleg száz óvodáskorú gyermek közül 9 Tanácstagok az ülésteremben. I 82 jut óvodai elhelyezéshez, de csak túlzsúfoltság árán. Mint például Kecskeméten, ahol száz helyre 142 gyermeket vesznek fel. Néhány városban, mindenekelőtt Kecskeméten, az általános iskolai tanteremhiány az egyik legsúlyosabb gond. A közelmúltban különböző intézkedéseket tettünk a tanteremépítés gyorsítására, ezek hatása azonban 'csak ez év őszétől kezdve jelentkezik. Általános iskolai tanteremépítésre 35,4, kollégiumépítésre 11,6 millió forintot - költöttünk tavaly. Elkészült 27 új tanterem, s befejezéshez közeledik a tiszakécskei 160 személyes diákotthon. A középfokú oktatásban a szakmunkás és középiskolai diákotthonok építése haladt előre. A tanácsok múlt évi gazdálkodását taglalva, Tohai László egyebek között kiemelte: — A költségvetési kiadások tavaly 4,1 százalékkal, a fejlesztési felhasználások pedig 60,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Különösen jelentős a fejlesztési alapok felhasználásának ilyen mértékű felhasználása, amely a tervezettet is mintegy 25 százalékkal meghaladja. Ez a dinamikus beruházási tevékenység tette lehetővé az év közben megnövekedett célcsoportos keretek szinte teljes felhasználását, így a lakásberuházási előirányzat csaknem 40 százalékos túlteljesítését, a kecskeméti megyei kórház és a bajai sebészeti pavilon építésének jelentős felgyorsítását. A megnövekedett kiadásokat a bevételi tervek teljesítése, illetve túlteljesítése támasztotta alá. E tekintetben is sikeresebb volt az 1977. év,'* mint az előző. Az 1976. évi bevételi tervtől való lemaradással szemben tavaly a költségvetésre 2,8, a fejlesztésekhez 3,8 Százalékkal több bevétel folyt be a tervezettnél. Mindez jó alapot nyújtott az 1978. évi feladatokra való felkészüléshez, a zavartalan átmenet biztosításához. Befejezésül az idei tanácsi tervek néhány jellemzőjéről szólva, a többi között hangsúlyozta az előadó: — Az 1978. évi tanácsi fejlesztési tervek két lényeges dologban eltérnek a korábbi évek gyakorlatától. Ez évtől kezdve az Országos Tervhivatal megállapította a beruházásra felhasználható pénzeszközök felső határát, az úgynevezett „beruházási színvonal” meghatározásával. A tanácsoknál ez abban nyilvánul meg, hogy beruházásokra nem költhetnek többet, mint amit eredetileg a középtávú tervben erre az évre előirányoztak. Másik eltérő vonása az idei fejlesztési terveknek, hogy az elmúlt évről jóval kevesebb pénz- és keretmaradvány jött át, mint az előzőekben, ennek következtében kisebb mértékben növelik a - pénzalapokat, • Eszmecsere a szünetben. (Tóth Sándor felvételei.)