Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-09 / 133. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1918. június 9. Élelmiszerexport Magyarországról Fegyver az élelmiszer, de leg­alábbis kemény cikk. Mint az olaj vagy más energiahordozók. E megállapítás nem túlzás — elég átfutni a tőzsdei árakat, a nem­zetközi listákat, hogy kellő bi­zonyságot nyerjünk erről. Szá­munkra különösen hangsúlyos a mezőgazdasági termékek és élel­miszerek piaci helyzete: élelmi­szergazdaságunk az utóbbi évek fejlődésének hatására nem csu­pán önellátó mór, hanem jelen­tős exportőr is. A tavalyi kép Hogyan alakult, alakul a me­zőgazdasági és élelmiszeripari ter­mékeink kivitele? Milyen szere­pet játszik ez devizamérlegünk­ben, külkereskedelmi forgal­munkban. A Központi Statisztikai Hivatal hónapról hónapra kiadott gyűjteményeiből kitűnik, hogy az ágazat termelésének, kapacitásá­nak növekedése arányában mind nagyobb részt vállal az export­feladatokból. Legalábbis így van ez több év átlagát, például a ne­gyedik ötéves terv éveit figye­lembe véve. Érdekesebb, s talán árnyaltabb a kép azonban, ha a tavalyi me­zőgazdasági és élelmiszeripari ki­vitel alakulását áttekintjük. Szembetűnik, hogy a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar kivitele nem érte el a kitűzött szintet. Je­lentősen nőtt ugyan a rubelelszá­molású többlet, viszont a dollár­­elszámolású kivitelben lemaradás keletkezett. Mindebben közreját­szottak a tőlünk független világ­piaci okok éppenúgy, mint hazai eredetű hibák és problémák. Közismert, hogy tavaly szá­munkra kedvezőtlen változások mentek végbe több fontosabb mezőgazdasági cikk órában: a kávé ára mintegy 38, az állati fe­hérjéé 23, a növényi fehérjéé pe­dig 14 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a búza ára csök­kent, így a legnagyobb kiesést e termék vártnál alacsonyabb szin­tű ára miatt szenvedtük el — összességében az árveszteség megközelítette az egymilliárd fo­rintot. Még nagyobb gondjaink lettek volna a nem-szocialista ki­vitellel, ha a vágott baromfi, a hasított sertés, a marhahús, a szálastakarmány — liszt stb., ex­portjának értéke nem gyarapszik tekintélyes mértékben. Megjegy­zendő azonban, hogy mindezek kiviteli többlete nem tudta el­lensúlyozni a búza és kukorica kiviteli értékének csökkenését. Fanyelű késsel nem szabad Ennyit azokról a tényekről, amelyeknek elemzése s a tanul­ságok levonása az idén sem mu­lasztható el. Különösképpen nem azoknak az okoknak az alapo­sabb .földerítése, amely az élel­miszergazdaságot hátráltatja le­hetőségeink kiaknázásában. Nem­rég tartott ülést az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, ame­lyen több,váz exportot Is érintő probléma is szóba került. Egye­bek mellett az, hogy húsiparunk — az élelmiszerexport 50 százalé­kát teszi ki — egyszerre birkó­zik a fejlesztés, a termelés gond­jával. Miközben a mennyiségi fel­adatoknak is eleget kell tennie, napról napra fokozódnak azok a minőségi, egészségügyi előírások, amelyeket az importőr országok állami szervei írnak elő. A mai élelmiszer-világpiacon ugyanis a vásárló már nem csupán a kész­terméket vizsgálja,’ hanem arra szintén kíváncsi, hogy az milyen körülmények között készült. Rendkívül szigorúak ezek az egészségügyi előírások: ahol nem olyan rég még megfelelt a fa, most műanyagot, vagy rozsda­­mentes acélt kívánnak, a mesze­lés helyett kerámiaburkolatot. Jéllémző, hogy egyes nyugat­európai, tengerentúli importőrök azt is előírják, hogy fanyelű kés­sel nem dolgozhat a hentes, ami­kor megrendelésre készíti a sza­lámit, sonkát stb. Enyhfthetők a gondok S mór nemcsak a húsipart érinti, hogy egyre szűkebbnek mi­nősülnek a hazai hűtőtárolók. Hiszen a kedvező világpiaci árak kivárásához, eléréséhez rendsze­rint rövidebb-hosszabb ideig hű­tőházban kell elraktározni a ba­romfihúst, vagy éppen a vágott sertést, marhahúst, a zöldséget. S ha nincs ilyen — akkor kény­telenek vagyunk mérsékelt áron áruba bocsátani e cikkeket. Tény, épülnek új hútőházak Székesfe­hérváron, Miskolcon, Győrben stb. — de máról-holnapra nem lehet minden igényt kielégíteni. Szerepe lehet ezért a pontosabb, szervezettebb termelésnek és be­takarításnak, illetve feldolgozás­nak, illetve az eléggé ki nem használt szállítási, ütemezési tar­talékok kiaknázásának. A példá­kat hosszasan lehetne sordini, ám ennyi is elég, hogy világosan kiderüljön: vannak olyan lehető­ségek, amelyek bár nem hoznak látványod megoldást, mégis eny­hítenek a gondokon. Az idén nem kisebbek a me­zőgazdaság és élelmiszeripar ter­melési, illetve exportfeladatai, mint tavaly. A mezőgazdasági termelés 2—3, az élelmiszeripari termelés 4—5 százalékos növeke­désével számolunk. Ám a mező­­gazdasági és élelmiszeripari ex­port tervezett növekedése több mint 11 százalék! Feszített fel­adat ez. Bár a szocialista orszá­gokkal kötött államközi megálla­podások biztonságot nyújtanak a rubelelszámolású kivitel teljesíté­séhez, a tőkés országok piacain a szó igaz értelmében meg kell majd küzdeni minden százalék­nyi növelésért. M. I. Szeszélyesnek ígérkezik a jú­niusi időjárás is. Ez alapvetően meghatározza a házikertekben és gyümölcsösökben végzendő mun­kákat, ugyanis az esős idő, a pá­rás levegő nagyon kedvez a kü­lönböző gombabetegségek elterje­désének, s ezen kívül erőtelje­sebb a gyomok növekedése, s a talaj szellőzése is rosszabb. A gyomirtást és talajszellőztetést a hózlkertekben egyszerre oldhat­juk meg a kapálással, amelynek még az is az előnye, hogy ha a későbbi napokban nincs eső, ki­sebb a talaj párologtatása, víz­vesztése. Halaszthatatlan tennivalók A gyümölcsösökben megkezdő­dött a termés képződése, néhány korai gyümölcsünk,, a cseresznye, a szamóca, i rövidesen a meggy is piacra érett. A később érő gyü­mölcsfajták termése szebb és na­gyobb lesz, ha a növényvédő sze­rekbe lombtrúgyát keverünk, er­re ajánljuk a Wuxal-t, amelyből 50 liter vízhez egy, de legfeljebb három decit tehetünk. A szőlőlültetvényeken a pero­­noszpóra és sajnos a megyénkben a botrltisz fertőzés erőteljes. Az utóbbi, ha a védekezés nem meg­felelő, különösen nagy károkat okoz a következő hetekben. A zöldségeskertekben Időszerű a bfmbóskél palántázása. Ha nem lesz elegendő csapadék, gondos­kodni kell a három-négy napon­kénti öntözésről, hogy a rózsák megfelelő nagyságúakra nőjenek. Érdemes még karós- és bokor­babot vetni. Meg lehet kezdeni a 4—5 leveles zellerpalánták ülteté­sét, de azt ajánljuk, hogy a leve­leiket ne csípjék vissza, s ne ültessék mélyebbre, mint eddig a palántanevelés idején, mert ak­kor gumója lassabban fejlődik. A gyökérzöldségfélék ágyásait is fel­tétlenül por hány í tani kell. Itt is megemlítjük, hogy valamennyi konyhakerti növényünk fejlődé­sét elősegíti, ha az említett Wuxal lombtrágyával permetezzük. A szobanövényeket — ha nincs erősebb éjszakai lehűlésre kilá­tás — most már ki lehet tenni az erkélyekre. A szobanövények le­veleit ajánlatos lemosni és ha le­­véltetűt észlelnek, akkor B1 58- cal, gombafertőzés esetén pedig Zinebbel permetezzék meg, de minden esetben jó hatású, ha lombtrógyát is juttatunk a dísz­növényekre. A rózsabimbókat, valamint a fiatal hajtásvégeket nézzék meg, s ha levéltetűt látnak rajta, ak­kor Unifosz 50 EC, vagy B1 58- val permetezzék. Vegyszerajánlat Dithane M—45 használható va­­rasodós, szőlőperonoszpóra, és le­­vélfoltosségok; az Unitron 40 EC almamoly, szllvamoly, cseresznye­légy és a káposztalepke hernyói; a Bi 58 Rogor L—40 almamoly, levéltetvek, takácsatkák, körte­bolhák, kabócák és trlpszek; a Cuprosan Super D, valamint a Rézoxlklorid 50 VP, a Ditrifon 5 porzószer pedig a burgonyaboga­rak ellen. Javasoljuk még a Dit­rifon 50 WP, vagy a Satox P—50 szerek használatát a kaliforniai pajzstetű lárvái ellen, ugyanis tömeges kelésükre a jövő héten mór számítani lehet. Rendszertervező a Rács-Kiskun megyei Tervező Vállalat • Képünkön a Középmagyarországl Tejipari Vállalat kecskeméti tej­­porító üzeme, amely már Bácska könnyűszerkezetes építési rendszer^ rel épült. A kor követelménye a megnövekedett mennyiségi és funkcionális igények gyors kielégítése. Ezt a mondatot akár mottóként is írhatnám a könnyűszerkezetes építési prog­ram elé, mert tömören, mégis teljes mérték­ben kifejezi annak lényegét. Nincs szándékomban elvieskedni, csupán a A kormány 1970-ben hagyta jóvá a köny­­nyűszerkezetes építési mód -kifejlesztésének programját. Azóta az Építésügyi és Város­­fejlesztési Minisztérium, a Tervezésfejleszté­si és Típustervező Intézet, valamint a Köny­­nyűszerkezetes Programiroda irányításával számos építő szervezet kapcsolódott be a helyzetet érzékeltetni. Népgazdaságunk egy- könnyűszerkezetes épületszerkezetek kialakí­re gyorsuló fejlődése ugyanis már a het­venes évek elején olyan igényeket támasz­tott az építőiparral szemben, amelyeket az iparág a hagyományos technológiákkal már nem tudott kielégíteni. Emiatt nagyfokú és tartós feszültség keletkezett az építési jelle­gű beruházási célkitűzések, valamint a ren­delkezésre álló kivitelezd kapacitás között. tásába, illetve alkalmazásába. A célkitűzés az volt, hogy bizonyos rendeltetésű létesít­ményeket előregyártott és a helyszínen ösz­­szeszerelhető elemekből — időjárástól füg­getlenül — kevesebb munkaerővel harmad, negyed, vagy akár ötödannyi idő alatt épít­hessenek fel, mint a hagyományos módsze­rekkel. Az elmúlt nyolc év alatt ha­zánkban és közösségi létesítmé­nyek kivitelezésére több könnyű­­szerkezetes építési rendszer ala­kult ki a sajátos hazai körülmé­nyek figyelembevételével. Ilyen többek között a Conder, a Fém- Tip„ a KIPSZER, a DV, a MAT, a Bácska, az Agropanel, az ÉTI­­SZERK. És itt álljunk meg, hi­szen ismerős névre bukkantunk — Bácska építési rendszer. E fantázianevet nem véletlenül ta­lálták ki, ugyanis a Mélykúti Ve­gyesipari Szövetkezet vállalkozott arra, hogy kifejleszti az üzemi, tárolási és nem állattartás célját szolgáló mezőgazdasági létesítmé­nyek könnyűszerkezetes építési módját. Ehhez jelentős állami hi­telt is kapott, egyben UNIVER­­EXPO Szövetkezet néven rend­szergazda lett. Ez a cím egyben azt is jelzi, hogy a rendszernek nemcsak gazdája, hanem tagjai is vannak. Ilyen a FERROGLOBUS, amely az anyagbiztosítással foglalkozik, míg a rendszertervező a Bács- Kiskun megyei Tervező Vállalat. A vállalkozás sikerét bizonyítja, hogy a kapacitás bővítésére már­is tárgyalások folynak arról, hogy a rendszertagok sorába lépjen, még a Bács-Kiskun megyei ÉP­SZER, valamint a Budapesti CSŐSZER Vállalat. A mélykúti szövetkezet köny­­nyűszerkezetes tevékenységéről már többször hírt adtunk la­punkban. Vajon hol tartanak a Bács-Kiskun megyei Tervező Vállalatnál, ahol a rendszer ter­vezése folyik. Bozsó Ferenc igaz­gató erről így beszél: — Olyan rendszerelvű tervezés­be kezdett az a csoportunk, Az atkákról részletesebben Az atkák néhány tlzedmllllméter nagyságú, négy pár lábú, pókszabású állatok. Szívóhatásukkal károsítanak, lágyszárú növényektől kezdve cserjé­ken át a fákig mindenütt megtalálha­tók, mivel a legszélsőségesebb környe­zeti feltételek mellett is életképesek. Szúró-szlvó szájszervűk segítségével mérgező nyálat bocsátanak a károsí­tott levelekbe. Így a levelek életmű­ködésében zavarok állnak be: fokozó­dik a párologtatás, viszont a fotoszin­tézis lelassul, A levelek színén apró, halvány fol­tok keletkeznek, majd a foltok sárgás­­bronzos színűek lesznek és a levelek Idő előtt lehuUanak. a növények fel­kopaszodnak, A száraz meleg Idő, • 21—23 Celslus-íok körüli hőmérséklet és a hosszú nappalok segítik elő tö­meges szaporodásukat! A közönséges takácsatkák nőstényei 100, sőt 200 tojást is lerakhatnak. A to­jásokból 3 Pár lábú lárvák kelnek lel. A lárvák fejlődése 1—13 napig, a négy pár lábú protonlmfáké 1—13, a deuto­­nlmfáké 1—43 napig tarthat. Így egy­­egy nőstény 61—Ti napig is élhet. Sajnos, az egyes mozgó fejlődési fo­kozatok közé nyugalmi szakaszok (krl­­zalls stádiumok) Iktatódnak, ekkor az atkák rendkívül ellenállóalc a növény­védő szerekkel szemben. Az atkák ellen lvédekezés kulcsát a mozgó alakok elleni, a tömeges lárva­­keléskori védekezés jelenti. Szakszerűen elkészítve jó hatású ké­szítmény a Mltac 20 EC 0,2—0,3 száza­lékban. A szer trlazld hatóanyag tar­talma lehetővé teszi, hogy a legválto­zatosabb növénykultúrákban: téli al­mában, szilvában, szamócában, szőlő­ben, babban, uborkában, paradicsom­ban, sőt a Dlffenbachlában Is felhasz­nálható. A permetlevet úgy kell elkészíteni, hogy a vízbe előzőleg — hatásfokozás céljából — nedvesitőszert adunk, majd 100 liter vízbe 2—3 dl szert teszünk. Ha a permetlével egyenletesen, filmszerű bevonattal tudjuk befedni a leveleket, a várt hatás nem fog elmaradni. Mi­vel az atkák fejlődését nyugalmi sza­kaszok Is tarkítják ezért a védekezést — szükség szerint — 10—12 naponként ajánlatos megismételni. amely a könnyűszerkezetes prog­ramban vesz részt, ami egyben másféle gondolkodást is igényel a tervezőktől. Először is nem a ha­gyományos anyagokkal dolgoznak. A könnyűszerkezetes létesítmény minden négyzetméteréhez adot­tak az elemek, csavarok és a kü­lönböző anyagok. A kivitelező és a tervező között is újfajta kap­csolat jön létre, hiszen a rend­szert egyformán Ismerik. Ezért a tervekhez például nem szüksége­sek részletrajzok, csupán bizo­nyos elemek kódszámait jelölik be. Ily módon vékonyabbá válik a tervdokumentáció, csökken a ter­vezők manuális tevékenysége, hatékonyabbá válik maga a ter­vezés. Természetesen mindez már csak akkor következik be, ami­kor kidolgozták a rendszer vala­mennyi részletét. A Bácska építési rendszerhez elkészültek már a tartópillérek, az oldalfalak, a tetőhéj és az ál­{•HiSSSftSSSi! mennyezet egységes terveinek ki­dolgozásával. A szerkezeti egység pillérhálója 12x12 méter méretű (KGST-szabvány). A függőleges tartószerkezetek háromféle hossz­méretben készülnek, így három­féle belmagasság — 3,60 m, 4,80 m és 6 méter •— alakítható ki az igényeknek megfelelően. Krizsik László építész, a Bács­ka könnyűszerkezetes építési rendszer tervezésével foglalkozó osztály vezetője, arról tájékoztat, hogy a dokumentációk több sza­kaszban készülnek. Az első üte­met — amely az alapozást, a tartópilléreket, a hőszigetelt ol­dalfalakat és álmennyezeteket, valamint a tetőhéjszerkezeteket foglalja magában — az elmúlt év végén fejezték be. A második ütemben dolgozzák ki a válaszfa­lak és egyéb belső térelemek, va­lamint az épületgépészeti mun­kákat. Ezek tervezésével szep­tember elejére készülnek el. Egy harmadik ütem kidolgozásának feladata már az lenne, hogy az üzemi-' célú épületeken túl, szo­ciális és kommunális létesítmé­nyeket tervezzenek könnyűszerke­zetes építőanyagokból. A Bácska könnyűszerkezetek tervezésének, gyártásának és a velük való építésnek kézzelfogha­tó eredménye, hogy a rendszer­dokumentáció kidolgozása óta mintegy 10 ezer négyzetméter alapterületű létesítmény kiviteli tervei készültek el eddig. Többek között már működik a Szikrai Állami Gazdaságban egy gyü­­mölcslékészítő üzem, Kecskemé­ten a Tejipari Vállalat tejporító­­ja, Baján a hűtőház új raktára, Budapesten az Egyesült Tápszer-1 és Gyógyszergyár üzemi csarno­ka stb. Jelenleg is több Bácska rend­szerű üzemi épület kivitelezése folyik szerte az országban. Az újabb megrendelések nem Bács- Kiskun megyéből érkeznek. Igaz, hogy egy országos program része a Bácska könnyűszerkezetes épí­tési rendszer, amelynek kifej­lesztése még nem is fejeződött be teljesen. Érdemes lenne azonban — ha már itt van a megyében — Bács-Kiskun ipari és mezőgazda­­sági szervezeteinek is jobban fi­gyelembe venni a benne rejlő le­hetőségeket. Nyárlőrlncen pél­dául a Szikrai Állami Gazdaság 1200 négyzetméteres gyümölcslé­üzeme öt hónap alatt épült fel, ami igen rövid kivitelezési idő. A termelő jellegű, beruházásoknál pedig az ilyen tényező egyáltalán nem elhanyagolható, sőt inkább nagyon is döntő szempont. Nagy Ottó Az ötezer literes tejtermelésért A Kiváló vállalat címet el­nyert Kalocsai Állami Gazdaság­ban mintegy 4500 hektáron gaz­dálkodnak. A szántóföldi növény­termesztés mellett nagy jelentő­ségű a szarvasmarha-tenyésztés. Ennek talapján alakította ki a gazdaság a két kerületét is. Az egyik a növénytermesztő, a másik a szakosított állattenyésztő kerü­let. vagyis a tejelő szarvasmar­ha tenyésztésével és az ágazatot kiszolgáló tömegtakarmány ter­mesztésével foglalkozik. Az állami gazdaság főáUatte­­nv észtője, Márfai Jenő tájékoz­tat a szarvasmarha-tenyésztés és a tömegtakarmány-termesztés kapcsolatáról. — Ezt a kerületi rendszert 1975- ben alakítottuk ki. Az ezt meg­előző szervezeti rendszert tör­vényszerűen meg kellett változ­tatnunk, .mert addig mindkét ke­rületben úgyszólván mindennel, növénytermesztéssel, állattenyész­téssel, sőt zöldségtermesztéssel is foglalkoztunk. Érthető módon ebből sok gond adódott, az ága­zatok különböző feladatait gyak­ran egy időben kellett megolda­ni. A gépekre, a munkaerőre és minden egyébre szinte ugyan­akkor volt szüksége mindenki­nek. Így nagyon szétaprózódott az erőnk. Most más a helyzet.. Az állattenyésztési kerület mun­kájához tartozik a szükséges ta­karmány megtermelése, azaz mintegy 650 hektár gyep, füves­here, lucerna és a silókukorica termesztése. A takarmányt eb­ben a kerületben termeszük, etetik fel és itt van a termesztést kiszolgáló géppark és gépműhely is. Vagyis a kerület szabadon és szükségnek megfelelően rendel­kezik területtel és eszközökkel. Az ' állomány természetesen meg Is érdemli mindezt ifi gon­doskodást. A szaporulattal együtt ugyanis mintegy 2000 a szarvas­­marhák száma, ebből 700 i tehén. A tavalyi fejésl átlag tehenen­ként 5024 liter volt. A legtöbb tejet egy London nevű, ötéves tehéntől fejtük, ez 8700 litert adott. Nem is akármilyet, mert a tejzsír 4,67 százalék volt. Az állományit hagyományos, kötött tartású telepeken helyez­tük el. A két tehenészeti telepen 3000 literes fejőház, ellető, Is­tálló, I borjúnewelő és természe­tesen szociális létesítmények épültek. Amire büszkék vagyunk, a telepeink immár nyolc éve fer­tőzésmentesek. Valamint a fajták­ról Is. A költséges import te­• Ha elkészül a szcnázskazal, 10 ezer mázsa lesz. Addig azonban még néhányszor ürít a pótkocsi. • Lánctalpas traktor járja a készülő kazlat. ny észanyag helyett a nagyobb tej - hozamú új fajtákat keresztezés­sel állítottuk elő. A tehenekből 100 miagyartarka, 500' miagyar­­ta'ka-lholsitelnfríz katresztezéeti és 100 a hungarofríz. A nagy tejitermelésü tehénál­lomány a takarmányozással szemben új követelményeikéit tá­maszt, A gyepterületek iaz állat­­tenyésztő telepek közelében van­nak, így a betakarítás és fi le­geltetés előnyösen oldható meg. Az ez évi szenázsszüksiéglet, ami 24 ezer mázsa, például már most június elején rendelkezésünkre áll. biztonságosan számíthatunk rá. A hIdeglevegős szárítóban évente 22 ezer mázsa szénát szá­rítunk meg. Silókukoricát is ete­tünk, évente mintegy 74 ezer mázsát. Aztán a gazdaság 400 hektáros csemegekukoricájának melléktermékét is felhasználjuk. A kötött tartású istállóban az állatok keveset mozognak, már­pedig ez egészségügyi szempont­ból nagyon fontos. Ezért a két tehenészeti tellep mellett 30—30 hektár lagelőtenületet hagyunk meg jártatéshoz, mozgáshoz, ahol naponta másfél órát tartózkodnak az állatok. Másképp Is vigyázunk az egészségükre, fejlődésükre. A tejtermeléshez szükséges táp­anyagokat csak úgy tudjuk biz­tosítani, ha valamennyi takar­mány értékével 'tisztában va­gyunk, Ezért a tápanyagtartalmat labóratórlumhan vizsgáltatjuk meg — foglalja össze a főállat­tenyésztő, A Kalocsai Állami Gazdaság­ban sokat .tesznek az ötezer li­teres átlagos tejtermelésért. Nemcsak a technológiai utasítá­sokat tartják be pontosan, ha­nem az állatokat kedvvel és sze­retettel gondozzák. Es mindezt okosan, célszerűen a magas tej­termelés érdekében teszik. G. E.

Next

/
Thumbnails
Contents