Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-09 / 133. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1978. június 9. Kádár János debreceni beszéde Figyelemre méltó javaslatok az ENSZ-közgyülés vitájában (Folytatás az 2. oldalról.) 1944. december 21-én pedig az oratóriumban ült össze az ideiglenes nemzetgyűlés. Mind a két helyen virágcsokrot helyeztek el a kollégium diákjai a vendégek jelenlétében. Kádár János ezután az Arany Bika Bartók-termében aktívaülésen találkozott a megye és a város párt-, állami, tömegszervezeti vezetőivel, aktivistáival, a termelőmunkában élenjáró dolgozókkal, szocialista brigádvezetőkkel. Postás Sándornak, a debreceni városi pártbizottság első titkárának megnyitója után Sikula György, az MSZMP Hajdú-Bihar megyei Bizottságának első titkára vonta meg az országrész társadalmi, gazdasági' fejlődésének mérlegét, foglalta össze azokat az új, nagy feladatokat, amelyek — a Központi Bizottság április 19—20-i ülésén elfogadott határozatából adódóan — Hajdú- Bihar megye dolgozó népe előtt állnak. A megyei pártbizottság első titkárának szavait követően — nagy taps közepette — Kádár János emelkedett szólásra Tisztelt megyei aktíva! Kedves Elvtársnök! Kedves Elvtársak! Örülök, hogy sor kerülhetett erre a Hajdú-Bihar megyei látogatásra, amelynek során az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban, a közoktatásban és más területeken a szocialista építőmunka konkrét tényeivel ismerkedhettünk meg. Ez mindannyiunknak, akik a Központi Bizottságban dolgozunk, nélkülözhetetlen saját munkánk szempontjából. Erre is gondolva köszönöm a meghívást és a baráti fogadtatást, amelyben mindenütt részesítettek bennünket, ahol megfordultunk. Azt hiszem, a baráti fogadtatásnak politikai értelme és jelentősége van: a soksok üdvözlet nemcsak nekünk, hanem a közösségért becsülettel dolgozó minden kommunistának, egész pártunknak szólt, a párt iránti megbecsülést fejezte ki, azt az egyetértést, amelyet dolgozó népünk érez a párt politikája iránt. A fejlett szocialista társadalom építése hazánkban nemzeti programmá vált A Központi Bizottság áprilisi ülésén alaposan áttekintette, sorra vette több éves munkánk eredményeit, hiányosságait. A szocialista építés minden fő területén mérlegelte a helyzetet és kijelölte azokat a soron levő feladatokat, amelyeknek megoldásával a ciklus végéig megfelelően és jó eredménnyel végrehajthatjuk a párt XI. kongresszusának határozatait. E központi bizottsági ülés egyik igen fontos megállapítása volt, hogy a párt XI. kongreszszusának határozata és a programnyilatkozat a munkásosztályban, a szövetkezeti parasztságban, az alkalmazotti dolgozók, az értelmiség körében, egész társadalmunkban jó visszhangot váltott ki, politikailag egyetértésre talált. Ez az egyetértés a későbbiekben aktív cselekedetekben nyilvánult meg. Ennek köszönhető minden eredményünk, amit elértünk, s az, hogy teljes joggal állapíthatjuk meg: a fejlett szocialista társadalom építése hazánkban nemzeti programmá vált. A Központi Bizottság — s erre szeretnék külön is utalni — a nyilvánosságra hozott határozatában nem érintett területek helyzetét is felülvizsgálta, így a tömegszervezetekben, a tudományok, a közoktatás, a várospolitika, a közlekedés, a közrend, sőt még a honvédelem — elég ritkán emelegetett, de nagyon fontos — területén végzett munkát is. Valamennyire vonatkozóan azt állapíthatta meg, hogy a XI. kongresszus által megjelölt fő irányban, annak megfelelően folyik a munka és megfelelő eredmények születtek. A további munka szempontjából nagyon fontos, hogy miként a XI. kongresszus határozatai és a programnyilatkozat, az elvégzett felülvizsgálat tapasztalatait összegező áprilisi központi bizottsági határozat is teljes egyetértésre talált elvtársaink, a szocializmus minden őszinte híve körében. Belpolitikai helyzetünkkel kapcsolatban megállapítottuk, hogy a párt, a munkásosztály vezető szerepe társadalmunkban megfelelően érvényesül, szocialista rendszerünk, belpolitikai helyzetünk tovább szilárdult. A „szocialista rendszer” kifejezés történelmileg azt a társadalmi rendet jelöli, amely megszabadította a dolgozókat az embernek ember általi kizsákmányolásától, munkásosztályunkat és parasztságunkat a tőkések és a földesurak diktatúrájától, biztosítja nemzetünk szabad fejlődését és felvirágzását. A szocialista rendszer népünk saját társadalmi rendszerévé vált, amelyet értékel, óv, erősít és kész továbbfejleszteni. Belpolitikai helyzetünk tovább szilárdult Belpolitikai életünkben időszakonként más-más vonások jellemzik a fejlődést. Így az utóbbi idő-; szaknak nagyon fontos vonása, hogy mind nagyobb társadalmiszerepet betöltő értelmiségünk egésze magáénak vallja és támogatja a munkásosztály forradalmi pártjának, a Magyar Szociar lista Munkáspártnak a politikáját. Új eleme a belpolitikai fejlődésnek, hogy teljesen rendezetté vált az állam és az egyházak viszonya. Ez a folyamat különösen az utóbbi években bontakozott ki és ment végbe, s ennek a szocialista építőmunka, a népi állam és az egyházak szempontjából is nagy a jelentősége. Űj társadalmi rendszer, új világ született Magyarországon, s örvendetes és jó, hogy • hivő emberek és maguk az egyházak is megtalálták benne helyüket. Jól kifejeződik ez a politikai egyetértés a hazafias népfrontmozgalomban, amelynek vezető testületéiben társadalmunk minden dolgozó osztálya, rétege, a párttagok, a párton kívüliek, a különböző világnézetű emberek reprezentáns képviselői jelen vannak. Nem szabad lebecsülnünk, értékelnünk kell ezt az egyetértést mert harcban nehézségek, leküzdése árán született. Egyes egyházakkal korábban másokkal később rendeződött államunk viszonya. Most már azonban mindegyikkel rendezett, ami örvendetes, fontos és jó dolog, mert azt jelenti, hogy a materialisták és a hívők, a különböző világnézetű emberek egyetértésben munkálkodhatnak a közös társadalmi célért, a fejlett szocialista társadalom építésén. Mi, kommunisták nagyra értékeljük ezt és a tapasztalatok szerint ugyanígy az egyházak reprezentánsai is. Belpolitikai helyzetünk tehát a XI. kongresszus óta tovább szilárdult, társadalmunk politikai viszonyai megfelelő irányban fejlődtek és kézzel fogható, jelentős eredmények születtek a gazdasági építőmunkában. Ez utóbbiak értékét külön is növeli az a tény, hogy a nemzetközi gazdasági élet az elmúlt években számunkra kedvezőtlenül alakult, ami komoly nehézségeket okozott, majd hangsúlyozta: a kongresszus óta eltelt időben megfelelően végrehajtottuk az' ötéves terv időarányos feladatáit, ami nagyon fontos és jó eredmény. Az ideológiai munkában, a közoktatásban, a szakképzésben, a világnézeti oktatásban, továbbá a tudományos és a kulturális élet különböző területein és a szocialista tudat fejlesztésében is megfelelően haladtunk előre a XI. kongresszus óta. A fejlődés ezen a téren statisztikailag ugyan nehezen mutatható ki, de sokféle módon érzékelhető. A szocialista tudat erősödésének nagyszerű megnyilvánulása volt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny, amelyhez — a csepeli dolgozók kezdeményezésére — az ország úgyszólván minden munkahelye, egész dolgozó népünk csatlakozott. Ennek nem kis része volt abban, hogy a tavalyi esztendőt jó eredménnyel zártuk. A párt nagy figyelmet fordít társadalmunk szocialista vonásainak erősítésére A gazdasági munkának, mint a szocialista építés döntő területének a kérdései természetesen előtérben állnak. Hasonlóan nagy figyelmet kell azonban fordítanunk az ideológiai, a közoktatási, a kulturális munkára is, mert a fejlett szocialista társadalom építésében most már nemcsak az anyagi, hanem a szintén nélkülözhetetlen tudati feltételeket is meg kell teremtenünk. Az eddiginél jobban, komolyabban kell foglalkoznunk az ifjúság nevelésével. Fontos része ennek a szakmunkásképzés, az ipari munkásosztály, és ma már a mezőgazdasági dolgozók utánpótlásának biztosítása. Fordítsunk kellő figyelmet a növekvő társadalmi szerepet betöltő értelmiség utánpótlására, az egyetemi, a főiskolai diákokra. S amikor az ifjúság neveléséről beszélünk, elsősorban az, ifjúság munkára nevelésére gondolunk. Olykor ugyan a szabad idő helye eltöltése lép elő központi problémává, de úgy vélem, a munkaidp megfelelő eltöltésével is foglalkozni kell. A KISZ munkája az utóbbi években fejlődött, ifjúsági szövetségünk mind jobban megtalálja a fiatalok számára megfelelő munkamódszereket. Fontos a kulturális nevelés, a színvonalas szórakozás. De még fontosabb — s ehhez kérjük a szülők, a pedagógusok, s természetesen a párt- és . társadalmi szervezetek segítségét is — a munkára nevelés. Az, hogy minden fiatal megértse: úgy tűnik a szocialista rendszerben is érvényes a bibliai átok, amely szerint mindenki csak arca verítékével, munkával keresheti meg mindennapi kenyerét. A párt nagy figyelmet fordít társadalmunk szocialista vonásainak erősítésére. Ennek megfelelően kell foglalkoznunk az idősebb nemzedékek nyomdokaiba lépő fiatalokkal is. Tulajdonképpen nagyon, könnyű szót . érteni velük, főként, ha az idősebbek visszagondolnak arra, hogy fiatal korukban nekik is minden sürgős volt, mindent komolyan vettek, s az öregeket ők isi kritikus szemmel nézték. Fiataljaink azt mondják, hogy majd ők megmutatják, hogyan kell világot , formálni. Mi erre azt mondjuk: helyes, de a világnak szocialistának kell lennie! Es ha tudnak, alakítsanak ki még szebb szocializmust — emiatt nem fogunk irigykedni rájuk. A párton belüli egyseg és egyetértés kiindulópontja a nemzeti összefogásnak De tudniuk kell, hogy aki a vábbi erősödését. Óvnunk és gyatársadalom rendes tagjaként, tisztességes emberként akar élni, annak sokféleképpen fel kell készülnie az életre. Szakmai tudásban is, társadalmi felelősségben és más tekintetben is. A régi társadalom maradványai ma még sokak szemléletében élnek. De a fiatalok ne ezek példáját kövessék, hanem azokét — és ők vannak többen —, akik tudják, hogy .az egyén csak a közösséggel együtt boldogulhat igazán,. az egyén a szocialista társadalomban bontakozhat ki teljesen. Néhány évtizede még sokakban élt valamiféle nosztalgia a fejlett kapitalista országok életkörülményei iránt. A fiatalok is, átvették például a hajviseletet, a divatot, de azután rájöttek, hogy nem ez a dolgok lényege. Sokan utaznak külföldre. Akik nyitott szemmel járnak, mindinkább kiábrándulnak abból az illúzióból, amit valaha Nyugat-Európa, a fejlett kapitalista világ jelentett az emberek számára. Mert amíg a mi társadalmi rendszerünkben biztosított az ember szabad fejlődése, s nálunk létbiztonság van, a tőkés országokra a létbizonytalanság a jellemző. Ez nemcsak a munkanélküliség veszélyét jelenti, hanem például a betegséggel járó anyagi terheket is. Ezért azok is, akik szeretnek utazni, általában kétszer örülnek: amikor elindulnak és amikor hazaérkeznek, s akkor jobban, amikor újra itthon vannak. Az itt töltött két nap alatt nagyon sok emberrel váltottam szót. Találkoztam szocialista brigádvezetőkkel, nagyon hasznos, tartalmas gondolatokat vetettek föl. Általában, munkásoktól, parasztemberektől, értelmiségiektől sok olyasmit hallottam, ami szocialista társadalmunk közös kérdéseit érinti. Valamennyiükből ügyünk előrevitelénék szándéka sugárzott. De másképpen, nagyobb erővel, mint harminc, húsz vagy tíz évvel ezelőtt. Ez, az emberek gondolkodásában bekövetkezett változás a legfontosabb számunkra. A Magyar Szocialista Munkáspárt sorain belüli egység és egyetértés a kiindulópontja a nemzeti összefogásnak, mert ha a párt nem volna egységes, akkor a nép sem volna az. A mostani látogatás során is szinte kézzel foghatóan érzékeltem a magyar nép szocialista összeforrottságának torapítanunk kell minden eredményünket, de elsősorban a párt és a tömegek összeforrottságát, egységét, népünk egyetértését. Ez a legfőbb hajtóerő népünk számára a gyárakban és a földeken, a tudományos életben, a közoktatásban, a kultúrában. Ez a legfőbb kincsünk, vigyáznunk .kell rá, s törekednünk kell erősítésére. Az országban is, Hajdú megyében is jelentős erő van a szocialista építőmunka töretlen folytatásához. Ilyen erő az, hogy a párt politikájáért, egységben és összeforrottsággal dolgozik a párt tagsága, így dolgozunk valamennyien a központban is, a megyékben is. Nagyon fontos, talán elsődleges erőforrás, hogy jól értve a párt politikáját még jobban alkalmazzuk azt a gyakorlatban, mint eddig. A helyes politikát nem könnyű kidolgozni. A reálisan lehetségesnél nem lehet gyorsabban előrehaladni, hiszen erre történelmi tanulságaink is yannak. A gyakorlati tapasztalatok szerint a pártnak a XI. kongresszuson kidolgozott irányvonala helyes. De írott malaszt maradna, ha Debrecenben, Nádudvaron, s mindenütt az országban, ipari és mezőgazdasági üzemekben, tudományos és kulturális intézményekben nem követnék, ha nem teremtenének belőle valóságot. A látottak alapján szívből gratulálok a Hajdú megyei kommunistáknak, pártszervezeteknek, társadalmi szervezeteknek, a megye munkásságának, parasztságának és értelmiségének az utóbbi két és fél esztendőben elért nagyszerű eredményekhez és sok sikert kívánok további lelkesítő terveik valóra váltásához. A Központi Bizottság első titkára kiemelten szólt a gazdasági kérdésekről. A gazdasági haladáshoz — mondotta —, nélkülözhetetlen a technikai fejlődés, a termelés állandó korszerűsítése, a jobb munkaszervezés. Szűkében vagyunk a munkaerőnek, és ez belátható ideig így is marad; mert ahol még van helyi tartalék, ott is bizonyára hamar el fog fogyni. Népgazdasági méretekben a termelés növekedésének már sok éve a termelékenység fejlesztése fő forrása, mert nincs új, szabad munkaerő. És mindenütt csak a munka termelékenységének növelésére vagyis a technika fejlesztésére, a munka jobb megszervezésére támaszkodhatnak. Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Szerdán három arab állam képviselője is hozzászólt a leszerelési vitához. A szíriai delegátus elítélte Izrael merényleteit az arab államok biztonsága és szuverenitása ellen. Rámutatott, hogy Izrael nem tudná folytatni jelenlegi politikáját, ha nem kapna segítséget bizonyos országoktól, elsősorban az Egyesült Államoktól. A szíriai delegátus külön szólt a földközi-tengeri térségről, „amely | világ legnagyobb katonai fegyvertára lett”. A békét, a biztonságot és .az együttműködést ebben a térségben és szerte a világon csak az általános és teljes leszerelés biztosíthatná — mondotta. Tunézia képviselője szemére vetette Izraelnek, hogy hátat fordított a „palesztin realitásnak”, a palesztinok jogainak. Szaúd-Arábia képviselője a fegyverkezésben rejlő veszélyek illusztrálására azt hozta fel, hogy „Szarajevóban egyetlen golyó is elég volt az első világháború kirobbantásához”. Az általános vita végére általában közepes, vagy kis katonai erővel rendelkező államok ma~ radtak, de küldötteik felszólalásai tartalmaznak figyelemre méltó, olykor meghökkentő elemeket. Nepál képviselője kedden arra hívta fel a figyelmet, hogy terroristák kezébe kerülhetnek atonifegyverek, akik azokat nagyszabású zsarolásra használhatják fel. Zaire képviselője, miközben mentegette az országa területén folyó „békés” nyugatnémet rakétakísérleteket, bevezette az ülésszak szótárába a „szocialista imperializmus” kifejezést, rágalmakkal árasztotta el a shabai események kapcsán Kubát, a Szovjetuniót és az NDK-t. Több felszólalás alapján ráirányult a figyelem Venezuela kezdeményezésére az 1974. decemberi ayacuchói nyilatkozattal kapcsolatban. Annak idején nyolc latin-amerikai ország megegyezett, hogy egyengeti a kontinentális fegyverzetkorlátozás útját- A venezuelai kezdeményezés arra irányul, hogy a rendkívüli ülésszak ideje alatt a latin-amerikai küldöttségvezetők nem hivatalos megbeszéléseken vizsgálják meg a hagyományos fegyveres erők csökkentésének lehetőségét. (MTI) Ellentmondásosnak ítélik meg Carter szerdai beszédét Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: Az Egyesült Államokban természetesen nagy érdeklődést keltett Carter elnök szerdai beszéde, amelyben a szovjet—amerikai viszonnyal foglalkozott. A beszédet több országos tv- és rádióhálózat élő adásban közvetítette. A CBS, a vezető tv- és rádióhálózat szerint az elnök kettős célt tűzött maga elé: kifejezésre kívánta juttatni, hogy Amerika változatlanul együtt kíván .működni a Szovjetunióval, ugyanakkor értésre adni, hogy — a washingtoni vélemény szerint — a Szovjetunió afrikai politikája nem szolgálja az együttműködést. A CBS moszkvai tudósítója megszólaltatta Georgij Arbatovot, az Egyesült Államokkal foglalkozó szovjet kutatóintézet igazgatóját, aki i ki jelentette:. a Szovjet?, unió a maga részéről szilárdan kitart az enyhülés politikája mellett, nincs szándékában szembekerülni az Egyesült Államokkal. Arbatov szólt arról, hogy a Szovjetuniót aggasztja az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek fegyverkezése, az a tény, hogy minden évben új csúcsot ér el a katonai költségvetés, hogy évente új fegyverrendszereket vezetnek be. „Carter beszéde tartalmazza azt, ami eddig mind Brzezinski heves támadásaiból, mind az elnök megnyilatkozásaiból hiányzott: a nyílt felhívást a barátibb kapcsolatokra a Szovjetunióval” — írta szerda esti kiadásában a The Washington Star. Általános vélemény szerint a 'különbözőképpen is. értelmezhető ellentmondásos beszéd lényegében mindazokat a nézeteket tartalmazza, amelyek jelenleg az amerikai kormányon belül a Szovjetunió vonatkozásában megtalálhatók: részt vetta szövege^ zésbén Zbigniew Brzezinski nem-? zetbiztpnsági főtanácsadó, a. legszjéJsoséges&bb szovjeJstygpgs^j&T, madások megfogalmazója és sugallmazója csakúgy, mint a mérsékelt, békülékeny politika hívei: Cyrus Vance külügyminiszter és Andrew Young ENSZ-nagykövet. (MTI) Szolidaritási nyilatkozat A DÍVSZ irodája csütörtökön közzétett nyilatkozatában szolidaritásáról biztosította a chilei éhségsztrájk résztvevőit, akiknek június 8-án megígérte a katonai junta: 30 napon belül tájékoztatja őket eltűnt hozzátartozóik sorsáról. Az éhségsztrájkot ugyan erre az időre felfüggesztették, de továbbra is szükségük van minden haladó erő szolidaritására. A DÍVSZ felhívja tag- és baráti szervezeteit, hogy mindaddig folytassák szolidaritási akcióikat, amíg a Pinochet-junta minden eltűnt hazafiról részletes felvilágosítást nem ad. Francisco de Borja Valenzuela pöspükhöz, a chilei püspöki tanács elnökéhez és Sergio Fernández belügyminiszterhez intézett táviratában a DÍVSZ a világ haladó ifjúságának nevében ennek a követelésnek ad hangot» (MTI) Sok tartalék rejlik a munkaszervezésben A fejlődés, a termelési szerkezet változtatását, a beruházások ésszerűbb, gazdaságosabb, gyorsabb megvalósítását, a határidők és a költségek szigorúbb betartását és a munkafegyelem ja-’ vitását megköveteli — mutatott rá. Ha azonban a munkafegyelemmel foglalkozunk, azt se tévesszük szem elől, hogy megvannak-e az adott helyen a jól szervezett, fegyelmezett munka feltételei. Ahol ugyanis hiányzik a szerszám, az anyag, ott nem lehet fegyelmezett munkát követelni. A munkaidő jobb kihasználásának, a teljesítménybérezés szélesebb körű, hatékonyabb érvényesítésének egyaránt sok tartaléka rejlik még a szervezésben. Minél jobban szervezzük a munkát, annál jobbak lesznek a fegyelmezett munka feltételei. A rendes, jól szervezett munkahelyeken nincs szükség semmiféle különleges ösztökélésre, ott maga a munka dinamikája lendíti előre az embert. Es ha egyáltalán akad valaki, aki kilóg a sorból, azt rendszerint a többi dolgozó igazítja helyre, sokszor még felettesre sincs szükség hozzá. Néha pedig — ha hiányzik a biztatás —, biztatni kell. Ahhoz, hogy még előbbre jussunk, jobban kell gazdálkodnunk azzal, amink van — mutatott rá. Saját erőinket kell jobban mozgósítani, a fő területekre összpontosítani. A másik nagy lehetőségünk, hogy hatékonyan és jól használjuk ki a Szovjetunióval, a szocialista országokkal való együttműködés lehetőségeit, a szocialista integráció programjának megfelelően bővítsük, gazdagítsuk nemzetközi kapcsolatainkat. Kádár János beszédében ezután foglalkozott a termelői és a fogyasztói árak jelentős eltérésével, a dotáció kérdéseivel, ellentmondásaival. Megemlítette a Központi Bizottság álláspontját, miszerint a termelői árakon határozott kiigazítást kell végezni, hogy azok jobban kifejezzék a valódi költségeket és ösztönzőbb hatást gyakoroljanak a- termelésre. Az alapvető létfenntartási javakat általában stabil árakkal kell forgalomba hozni — mondotta. Eddig is védtük, a jövőben is védjük a fogyasztót, ami azt jelenti, hogy ha valamely árintézkedésünk többletkiadást jelent a vásárlóknak, akkor ezt megfelelő módon, béremeléssel, vagy valamilyen egyéb formában ellensúlyozzuk. Életszínvonal-politikánk tehát nem változik — hangsúlyozta Kádár János. Beszédének befejező részében külpolitikai kérdéskre tért át a Központi Bizottság első titkára. Egyebek között hangsúlyozta: külpolitikánkban arra törekszünk, hogy mindenki számára legyen világos és félreérthetetlen, hogy hová tartozunk, milyen célokat követünk. Ezért nyíltan megmondjuk mindenkinek, hogy a Szovjetunió szövetségesei, a Varsói Szerződés és a KGST tagországa vagyunk. Kádár János beszédét nagy tapssal fogadták az aktívaülés résztvevői. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Bozsik József búcsúztatása Sok ezren kísérték el utolsó útjára Bozsik Józsefet, a MOB tagját, az MLSZ szakfelügyelőjét, a Bp. Honvéd százszoros válogatott labdarúgóját. • A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának ülése A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának csütörtöki ülésén a Központi Bizottságnak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztéséről hozott határozatával kapcsolatos szövetkezeti teendőket vitatták meg. Az ülésen megjelent Szlameniczky István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes. (MTI)
