Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-09 / 133. szám

:£f HESty IDŐJÁRÁS Várható Idfijária ma estig; nyugat felól átmenetileg tartósabban megnö­vekszik a felhőzet, sokfelé záporral, zivatarral. MegerósOdO. főként a zivatarok Idején viharossá fokozódó szél. eleinte déli, délnyugati, késóbb északnyugati Irányból. A legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet 15—20, a legmagasabb nappali hómér­­séklet 26—31 fok kOzdtt. (MT11 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János beszédet a debreceni aktívaülésen AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 133. szám Ára: 90 fillér 1978. június 9. péntek Abi\. A Hajdú-Bihar megyei lá­togatáson tartózkodó Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára csü­törtök délelőtt — a megye és a város vezetőinek kísére­tében — Debrecenben város­nézésen vett részt. A Köz­ponti Bizottság első titkárá­nak a társaságában volt Ka­tona István és Grósz Károly, a KB osztályvezetői. Egy most elkészült 14 emeletes épület tetején mutatták meg az építők a város legnagyobb lakó­telepét, az újkertet,* ahol 7500 la­kás készül el az ötéves terv vé­gére. Két esztendővel ezelőtt kezdődött a munka, s jelenleg Az elmúlt évi gazdálkodás a megyei tanács napirendjén Értékelték a településfejlesztési versenyt Kádár János beszéde a debreceni aktívaülésen. (MTI-fotó, Vigovszki Ferenc felvétele — Telefoto — KS.) már 2300 új lakás kulcsát vehet­ték át a lakók. Innen gyalog tették meg az utat a város legszebb oktatási in­tézményéig, az úszómedencével, tornateremmel, ebédlővel épített vénkerti általános iskoláig. Az úton a debreceniek százai nagy szeretettel, tapssal, virágokkal köszöntötték Kádár Jánost. A történelmi nevezetességű re­formátus kollégium volt a város­nézés utolsó állomása. Bartha Ti­bor a tiszántúli református egy­házkerület püspöke, az Elnöki Tanács tagja köszöntötte Kádár Jánost, majd végigvezette a vendégeket a több mint 400 éves, nemrégiben teljesen felújított, ősi intézményben. Közben megkon­­dult a nagyon ritkán megszólaló Rákóczi-harang. Két nagy törté­nelmi esemény színhelye volt a kollégium: 1849-ben itt mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását, (Folytatás a 2. oldalon.) Évadzáró társulati ülé S A Oflj ínházban-Tegnap dr. Gajdócsi István elnökletével ülést tartott Bács- Kiskun megye Tanácsa. Az elnökségben helyet foglalva, részt vett a tanácsülésen Horváth István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Megnyitva a tanácsülést, dr. Gajdócsi István külön kö­szöntötte a megjelent országgyűlési képviselőket. Ezután a végrehajtó bizottság javaslatára a tanácsülés a tanácsi költ­ségvetés és fejlesztésialap-gazdálkodás 1977. évi végrehaj­tásáról és az 1978. évi feladatokról szóló jelentést, az 1977. évi településfejlesztési verseny értékelését, valamint a me­gyei népi ellenőrzési bizottság 1976—1977. évben végzett munkájáról szóló jelentést tárgyalta meg. 9 Dr. Gajdócsi István megnyitja a tanácsülést. A megye tanácsai gazdálkodásá­nak zárszámadásáról hű képet adó és az idei feladatokat tar­talmazó — a tanácstagoknak írásban rendelkezésre álló — je­lentés megvitatása elé Tohai László általános tanácselnök-he­lyettes mondott vitaindítót. Tohai László vitaindítója — Az éves tervekről szóló be­számolók általában azzal kezdőd­nek, hogy az ötéves terv teljesí­tése szempontjából különösen fontosnak minősítjük az adott évet — mondta bevezetőül az előadó. — Az igazság az, hogy minden év, minden hónap, min­den nap, s ma már talán minden perc, amit jól vagy rosszul hasz­nálunk ki, meghatározó lehet ter­veink valóraváltása szempontjá­ból. így nézve a múlt évi mun­kát, megállapíthatjuk, hogy a megye tanácsai jól kihasználták a rendelkezésre álló időt és lehe­tőségeket, teljesítették, s néhány fontos területen túlteljesítették terveiket. Az elért eredmények lehetővé tették, hogy a kevésbé sikeres 1976 év lemaradásainak nagyobb részét pótoljuk, s a terv­időszakból eltelt két év együttes mérlege alapján a középtávú ter­vet időarányosan megvalósítsuk. Ezután utalva a lakosság ellá­tásában és életkörülményeinek javításában a tanácsokra háruló nagy felelősségre, vitaindítójának tqvábbi részében az egyik leg­fontosabb feladatról, a lakásépí­tésről szólva, így folytatta Tohai László: • Tohai Lásili beszél. — Tavaly a tanácsok fejleszté­si alapjuk félét, mintegy 750 mil­lió forintot, a lakásépítésre for­dították. Az utóbbi években tö­megesen épülnek a lakások, még­sem fogy, sőt főleg a városokban, szaporodik a lakásigények száma. Napjainkban több ezer jogos igénylőt tartanak nyilván a taná­csok. Sok ezren vannak, akik igen nagy anyagi áldozatvállalás­sal maguk törekszenek lakás­gondjuk megoldására, vásárlás, vagy építés útján. Az ő szándé­kaikat ugyancsak segíteni, szer­vezni, támogatni kell a tanácsok­nak. Ezért különösen nagy jelen­tőségű, hogy lakásépítési tervün­ket mindkét évben túlteljesítet­tük. Tavaly 5370 lakás épült a megyében. Ennyi család — több mint 15 ezer ember — költözhe­tett új otthonba. A megépült la­kások 21 százaléka állami, a na­gyobb rész, 79 százalék magán­erőből létesült. A városiasodást és az igények változását jelzi, hogy az új lakásoknak csaknem a fele többszintes formában épült, 51 százaléka a városokban enyhí­tette a lakáshiányt. Jelentősen nőtt, a tavaly épített összes la­kás 37 százalékát tette ki, a ket­tőnél több szobás, nagyobb alap­­területű lakások aránya. Az építés jó eredményei mel­lett nem történt kellő előrehala­dás az úgynevezett kapcsolódó létesítmények elmaradásának pót­lásában. Továbbra is két-három­­éves késéssel épülnek a gyermek­­intézmények, s ennél is többet késik a kereskedelmi és szolgál­tató üzletek. megvalósítása. Tör­téntek erőfeszítések az évek óta halmozódó feszültség enyhítésére, de a lakásépítés és a kapcsolódó létesítmények összhangját csak több év alatt lehet megteremteni. Ehhez mindenekelőtt több pénz­re és kapacitásra van szükség. Nehezíti a tanácsok dolgát, hogy a feszítő lakásigények miatt nem egyszerű eldönteni, hogy a lakások, vagy a kapcsolódó léte­sítmények építése élvezzen-e előnyt az adott beruházási lehe­tőségeken belül. A lakosság kö­rében is nyilván másként ítélik meg a fontossági sorrendet azok, (Folytatás a 3. oldalon.) Kellemes hangulatban, jó légkörben zajlott le teg­nap Kecske­méten a Kato­na József Szín­ház évadzáró társulati ülése. A munkameg­beszélésnek is beülő esemény annak szelle­mében zajlott le, amit a mot­tónak válasz­tott Garcia Lorca-idézet sugallt az al­kalomhoz B-' lóén feldíszí­tett színpad felett: „A szín­ház az egyik legkifejezőbb és leghaszno­sabb eszköz az ország építésé­re" — hirdet­te a nagybetűs felirat. Az el­múlt évadot értékelő — és a kö­vetkezőt előkészítő — ülés e sza­vak szellemében végezte mun­káját. Délelőtt 11 órákor a nézőtéren elhelyezkedő művészeket, műsza­ki és technikai dolgozókat, va­lamint a vendégeket Sajtos Géza igazgató köszöntötte, majd elem­ző értékelést nyújtott az intéz­mény eddigi munkájáról. Első­sorban azt hangsúlyozta: bevált a színháznak az a törekvése, hogy a kevesebb bemutatókkal maga­sabb művészi szintet tudjon meg­valósítani úgy, hogy közben az intézmény, a társulat folyamatos közművelődési funkcióját is tel­jesíteni tudja. „A bemutatók szá­mának csökkentésével egyenle­tesebbé válhatott a színház pro­dukcióinak művészi értéke" — mondotta az igazgató, majd ér­tékelte az intézmény művészeti, Km >4mL w-wr ffiri Sra Tóth Dezső miniszterhelyettes felszólalása a társulati ülésen. szervezési, műszaki-gazdasági és propagandatevékenységét. El­mondta többek között, hogy az alábbi darabok jelentették min­den szempontból a legnagyobb sikert az 1977/78-as évadban: Sarkadi: Oszlopos Simeon, Stein: Verzió, és Shakespeare: Perides. Gábor Miklós, Ruszt József és a vendégművész .Novikov rendezése méltán aratott sikert a szakma­béliek és a nagyközönség köré­ben egyaránt. A színház igazga­tója ezután elbúcsúzott azoktól a művészektől, — a társulat ed­dig eredményesen működő tag­jaitól —, akik az elmúlt évad sok szép, emlékezetes sikeréhez nagyban hozzájárulták, ám most megválnak Kecskeméttől, az it­teni közönségtől. Ruszt József, a színház volt főrendezője — aki ezentúl a fő­városban dolgozik majd a társu­# A résztvevők érdeklődéssel hallgatják a beszámolót. CTőth Sándor felvételei.) -lati ülésen mondott köszönetét volt munkatársainak a gyümöl­csöző együttműködésért. A megyei tanács művelődés­­ügyi osztályának vezetője, Bodor Jenő felszólalásában azt hang­súlyozta, hogy megyénk közmű­velődésében a Katona József Színház kezdettől fogva megha­tározó szerepet tölt be. Kiemelte a szellemi-művészeti műhelyek folyamatos munkálkodásának je­lentőségét, és annak a fontossá­gát, hogy a színház járuljon hoz­zá a megyeszékhely vonzási ha­tékonyságához. Az a nyolc be­mutató — mondotta —, amelyet mintegy kétszázezer néző megte­kintett, nagyban hozzájárult a művelődési célok gyakorlati meg­valósításához. A társulati ülés további részé­ben Tóth Dezső kulturális mi-> niszterhelyettes beszélt a színház munkájáról, érdemeiről és vár­ható feladatairól. Tájékoztatást nyújtott szíhházpolitikáhk idő­szerű kérdéseiről, az intézmény­­hálózatban bekövetkezett válto­zásokról. majd hangsúlyozta: a Katona József Színház eddigi jö­vőbeni tevékenysége figyelmet ér­demel. A bekövetkezett személyi változások a színháznál nem aka­dályozhatják az eddigi alapvető — és bevált — koncepciók, a fő művészetpolitikai célkitűzések I megvalósítását. Javasolta a mi­niszterhelyettes -a szellemi mű­helymunka javítását, majd di­csérte a színháznak azt a törek­vését, hogy a klasszikusok nép­szerűsítése mellett a mai magyar drámairodalom értékes termé­keinek bemutatására is vállalko­zik; méghozzá úgy, hogy sokol­dalú közművelődési szerepéről nem feledkezik meg. Az ülés további részében az új főrendező, Beke Sándor is­mertette elképzeléseit a jövővel kapcsolatban, majd átadták Az évad színésze elnevezésű hagyo­mányos vándordíját (Pálfy Gusz­táv szobrászművész alkotását). Andoraí Péternek, aki az 1977,78-as színházi évadban há­rom főszerepet is alakított, si­kerrel. A nagy érdeklődéssel Jósért eseményen jelen volt Ententes Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára is. V. M.

Next

/
Thumbnails
Contents