Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-08 / 132. (133.) szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Téma: lakossági szolgáltatás 3. oldal A statisztika tükrében a tejfogyasztás 4. oldal Irányjelző 8. oldal Négy emlékezetes gól A szépítő ll'-es 7. oldal Szakmaiközi Bizottság alakult Kecskeméten 8. oldal AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGIAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 132. szám Ára: 90 fillér 1978. június 8. csütörtök m. A költségvetési üzemek termelési-gazdasági helyzetéről, fejlesztésükről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kádár János látogatása Hajdú-Bihar megyében/ Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület elsőként meghallgatta, majd tudomásul vette azt a két tájékoztatót, amely az egészségügyi integráció megvalósításáról, illetve a szocialista munkaverseny eredményeiről és a kiváló vállalati címek odaítéléséről készült. Ezután került a végrehajtó bizottság elé az a jelentés, amely a költségvetési üzemek termelési-gazdasági helyzetének felülvizsgálatáról, s a további fejlesztésükkel összefüggő feladatokról szólt. A testület tagjainak írásban megkötött jelentés megállapítja, hogy a közel tíz évvel ezelőtt alapított költségvetési üzemek munkája összességében megfelel az alapításuk idején meghatározott céloknak,' az igényeknek. Ezek az üzemek ugyanis az alapító tanácsok számára olyan építőipari és kommunális szolgáltatási feladatok ellátásához nyújtanak lehetőséget amelyeket az építőipari és kommunális ágazatba sorolt vállalatok jelenleg nem tudnának vállalni. A városokban nagyközségekben, községekben / természetesen eltérő a feladatok nagyságrendje, összetétele, s nem azonosak az üzemek működési feltételeihez rendelkezésre álló tanácsi erőforrások sem. Mindezek következtében az egyes üzemek szervezettségi színvonala, gazdálkodásának hatékonysága is nagymértékben differenciálódott az elmúlt évek folyamán. Ennek a különbözőségnek olyan szélsőségei vannak, hogy például általában a városi és egyes nagyközségi üzemek, termelési, gazdálkodási színvonala eléri, vagy megközelíti a hasonló céllal működő vállalatok tevékenységét, míg a többi nagyközségben és községben az elért fejlődés ellenére sem lehet kielégítőnek minősíteni a helyzetet. Az időközben megváltozott közgazdasági szabályzók, számviteli, statisztikai, árképzési és áralkalmazási követelmények olyan növekvő feladatokat hárítanak valamennyi üzemre, hogy a kisebb szervezettségű költségvetési üzemek csak nagy nehézségek árán tudnak azoknak eleget tenni. A költségvetési üzemek termelési, szolgáltatási munkájára az érdekelt tanácsoknak alapvető szüksége van. Ezért minden területen arra kell törekedni — állapította meg a jelentés —, hogy az alapító tanácsok a szervezeteket alkalmassá tegyék a feladatok elvégzésére. A megyében működő 22 költségvetési üzem 1977. évi teljes termelési értéke meghaladta a 304 millió forintot, amiből a saját építés-szerelés 211 millió forint volt. A termelés összetétele kedvezd. A kommunális szolgáltatás volumene meghaladta a 93 millió forintot,, az összes építőipari árbevétel pedig 223,6 millió forint volt a múlt esztendőben. Ez utóbbi összegnek 36,7 százaléka felújításból származott, a közületeknek végzett munkák részaránya pedig huszonöt százalékot tett ki. Az átlagosnál nagyobb volumenű közületi munkát végez a tiszakécskei, a lajosmizsei és a kalocsai költségvetési üzem. A vállalkozás jellegű munkák elvégzésére a területen szükség van, mert az építőipari vállalatok és szövetkezetek lakóépületekhez és egyéb beruházásokhoz, felújításokhoz nem tudnak elegendő kapacitást nyújtani. A költségvetési üzemeknél á termelés technikai színvonala általában nem kielégítő. Többségük csak hagyományos építési mód alkalmazására képes és sem a szak- sem a szerelőipar területén nem rendelkeznek speciális képességekkel. Az átlagosnál fejlettebb a kalocsai építési, a lajosmizsei és tiszakécskei üzemek magasépítési, valamint a kecskeméti üzem útépítési tevékenysége. De nem kielégítő az üzemek — az összes üzemről van szó — gépesítése sem. A gépek, berendezések használhatósági foka csupán 56,8 százalék volt a múlt évben. Általában megállapítható — hangsúlyozza a jelentés —, hogy az üzemeket alapító tanácsok többsége nem helyez kellő súlyt az üzemek gépellátására, ilyen beruházásokat csak különösen indokolt esetekben engedélyeznek és a beszerzéseknél a műszaki használhatóságtól függetlenül csak a beszerzési árat mérlegelik. Csupán egy-két költségvetési üzem rendelkezik viszonylag korszerűnek nevezhető emelőgéppel, földmunkagéppel, s egyéb korszerű technológiai berendezéssel. Mindezekből szükségszerűen következik, hogy a költségvetési üzemek termelékenysége nem kielégítő. Az egy munkásra jutó termelési érték az üzemek megyei átlagában 1977-ben 137 612 forint volt, míg a tanácsi építőiparban ez a mutató megközelítette a 320 ezer forintot. Ezért a célszerű és műszakilag megalapozott gépesítés mellet kiemelten nagy gondot kell fordítani a termelés-szervezés és a termelés irányítás színvonalának javítására. A gazdálkodást, az érdekeltséget és a lorgóalapokat elemezve ' a végrehajtó bizottság megállapította, hogy az üzemek alapvető működési feltételeit képező álló- és forgóalapok nagyságrendje nem kielégítő. E probléma rendezése érdekében szükségesnek tartja a testület, hogy a költségvetési üzemeket fenntartó tanácsok vállaljanak kötelezettséget arra, hogy az 1980. december 31-ig keletkező teljes üzemi nyereséget a forgóalapok minimális szintre történő feltöltésére és a termelőberendezések pótlására fordítsák. A személyi és bérügyi kérdések elemzésénél hangsúlyozza a jelentés, hogy a költségvetési üzemek bérszínvonalának meghatározása a továbbfejlesztés és gazdálkodás egyik kiemelten fontos eszköze. A testület jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést és — többek között — utasította a munkaügyi osztályt, hogy a bérszínvonal módosításáról és az ezzel kapcsolatos bérügyi feladatokról az érdekelt költségvetési üzemeket és azok felügyeleti szerveit értesítse. A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülése a kisajátításról szóló jogszabály gyakorlati érvényesítésének eddigi tapasztalatairól szóló jelentés tárgyalásával folytatódott, majd bejelentésekkel ért Véget G. S. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki kedden este érkezett Debrecenbe, szerdán reggel a Hajdú-Bihar megyei pártbizottságra látogatott. Társaságában voltak a Központi Bizottság osztályvezetői, Katona István és Grósz Károly. Gazda László, az apparátus alapszervezeti titkára köszöntötte Kádár Jánost, aki ezután találkozott a megye párt-végrehajtóbizottságának tagjaival. A közvetlen hangulatú eszmecserén Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára, Szabó Imre, a megyei tanács elnöke és Kónya István, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora adott tájékoztatást Hajdú-Bihar politikai, gazdasági, valamint kulturális és oktatási helyzetéről. Ezután Kádár János a megyei vezetők társaságában ellátogatott az ország legnagyobb közös gazdaságába, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe, tájékozódott a tsz, valamint a Hajdúsági Agráripari Egyesülés munkájáról. A látogató körút következő állomása a hazai csapágyipar központja, a Debreceni Magyar Gördülőcsapágy Művek volt. A gyáróriásban — ahol az idén 23,5 mil• Kádár János Hajdú-Bihar megyében ellátogatott az ország legna-* gyobb közös gazdaságába, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe, ahol a hágyományok szerint kenyérrel fogadták a kedven vendéget. (Telefoto — MTI — Vigovszki Ferenc felvétele — KS.) lió csapágyat állítanak elő — szovjet szakemberek közreműködésével nagyszabású rekonstrukció folyik. Egyebek között e munkáról és a tervezett gyártmányfejlesztésről, kapacitásbővítésről, a korszerűbb technológiai eljárások alkalmazásáról tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát Fiák László vezérigazgató. Az üzemi pártszervezetek tevékenységéről Sziklási Béla, a pártbizottság titkára számolt be. A látogatás során Kádár János felkereste a Csapágy Művek több' részlegét, találkozott a gyár munkásgárdájának képviselőivel, szocialista brigádvezetőkkel. Számos lehetőség a hatékonyabb gazdálkodásra A gazdálkodás hatékonyságát növelő módszerekről gyűjtöttek tapasztalatokat a Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének szakemberei. Az erről 'szóló összegezést elnökségi ülésen vitatták meg Baján az Augusztus 20 Termelőszövetkezetben. Megállapították, hogy a körzethez tartozó hatvan közös gazdaságban javult a tervezési munka. A szövetkezetek a költség- és eredményterveket ágazatonként készítették el a technológiai elgondolásokra alapozva. Ez hozzásegít ahhoz, hogy év közben is elemezzék a költségráfordítások és az eredmények arányát, szükség esetén intézkedjenek, ami elősegíti a hatékonyabb munkát. A termelőszövetkezetek összesített idei tervelőirányzatai szerint a termelést ebben az évben több mint hét százalékkal kívánják növelni. A főbb növények termésátlagai — a búzát és a napraforgót kivéve — a terv szerint meghaladják az elmúlt esztendeit. A fővetésű zöldségtermő területek nagysága megegyezik a tavalyival. Az állattenyésztés minden ágazatát fejlesztik. Az adottságok jobb kihasználása lehetővé teszi a hozamok növelését, a költségek csökkentését, a munka termelékenységének javítását. Jelentős tartalék a nem művelt területek hasznosítása, a tervezett hozamnöveléshez igazodó műtrágyahasználat, az öntözési kapacitások jobb kihasználása és így tovább. ^ Indokolatlanok azok a különbségek, amelyek az üzemek közötti termésátlagokban, termelési költségekben jelentkeznek. A gyenge eredménnyel termelők felzárkózása az átlaghoz, vagy a legjobbakhoz fontos tennivaló. Ennek részét képezi a helyi adottságok kihasználása, új módszerek, eljárások alkalmazása, a munkafolyamatok további gépesítése, a különböző tapasztalatcseréken szerzett ismeretek hasznosítása. Példaként lehet megemlíteni, hogy a szövetség körzetében tavaly hektáronként 46,2 mázsa búzatermést értek el, ettől az átlagtól az eltérés felfelé és lefelé egyaránt 24 százalék, ha figyelembe vesszük a szövetkezeteknél jelentkező hozamkülönbségeket. Még nagyobb a különbség, ha a költségeket nézzük. Egy hektár búzatermés átlagos üzemi eredménye pénzben kifejezve 5160 forint. A legjobb eredmény többszöröse a legkisebbnek. Ugyanilyen tapasztalatokat gyűjtöttek a többi fontosabb növénynél is. Kulcsfontosságú feladat az energiahordozókkal való jobb gazdálkodás. E tekintetben sokat lehet tenni a központilag megjelent energianormák helyi adottságokra történő kidolgozásával, a felhasználások figyelemmel kísérésével. Az üzemi vezetésben nagy szerepe van a termelési, közgazdasági viszonyokat jól ismerő főkönyvelőnek, üzemgazdásznak, aki a jövedelmező gazdálkodás érdekében véleményt nyilvánít. Alapvetően minden a termelésben dől el. Előrelépni csak a vezetés és tagság összefogásával, jó kapcsolataival lehet. Az iparosodó mezőgazdaságban, az eszközhatékonyság javításában mindinkább megnő az ember szerepe, nagyobb jelentőséget kap a. szakmai képzettség, az anyagi és erkölcsi ösztönzők célszerű alkalmazása. A szövetkezeti demokrácia kiszélesítése, a szocialista versenymozgalom, az egy munkaterületen dolgozók szűkebb közösségi összefogása szintén fontos a jövedelmezőség és a hatékonysás szempontjából. A téma megvitatása során számos gondot is elmondtak a szövetkezeti elnökök. A mezőgazdasági termelésben nagy szerepe van az ipari háttérnek. Sajnos, az iparból származó anyagok, szolgáltatások árai, költségei, rohamosan emelkednek. Ezzel nehéz lépést tartani a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásának. A termelési költségek emelkedése nem minden esetben térül meg a magasabb termésered- ' ményekben, a nagyobb hozamokban. Fontosnak tártják a takarékosságot, az olcsóbb termelést azonban a megvalósítást nehezítik az áremelkedések. Sok gond van még mindig az alkatrészutánpótlással, emiatt egyes gépek kiesnek a termelésből. Nem rendeződött a göngyölegellátás sem, ami különösen a zöldség- és gyümölcstermesztésben okozhat gondokat. A területi szövetség az elhangzott észrevételeket továbbítja az illetékes szervekhez. K. S. Négy megyéből jön a spárga Az elmúlt években a hazánkban termelt spárgát a ZÖLDÉRT Vállalat kecskeméti kirendeltségén dolgozták fel. Ebben az évben munkaerőgondok miatt bevonták a jánoshalmi kirendeltséget is. 9 A kecskeméti kirendeltségen osztályozzák a spárgát a házi gyártmányú berendezéssel. • Jobb oldali képünk: egy-egy csomag 50 dekagrammos lehet. Csak akkor kerülhet rá a minőséget is jelző csomagolópapír. B -U. J» «8 iiiiMgg» A két kirendeltségre eddig 49 vagon fehér és 5 vagon zöld spárga érkezett a termelőktől, vagyis a Bács-Kiskun, Csongrád, Pest és Fejér megyei gazdaságokból. A feldolgozó helyekre hétféle minőségben érkezik be a spárga. Minőségi és méret szerinti osztályozás után 40 féle formában kerül exportra, az NSZK-ba és az NDK-ba, a vevők igényei szerint. A kecskeméti kirendeltségen naponta mintegy 150 mázsa spárgát válogatnak az asszonyok a hoszszúsági, minőségi, azaz szín szerinti, és vastagsági követelmények szerint. Az osztályozott spárgát félkilós kötegekbe mérik, majd a minőséget is jelző papírba csomagolják. A ládákba 20—20 csomag kerül és már indulhatnak is a hűtőtermekbe, vagy a hűtővagonokba. A két kirendeltségről eddig öszszesen 45 vagon fehér és 3 vagon zöld spárgát szállították exportra. Az exporton kívül a vállalat Budapestet és Bács- Kiskun megyét is ellátja ezzel a növényféleséggel, sőt a székesfehérvári hűtőiparnak is szállítanak. • A ládákba csomagolt spárga hűtővagonokbau utazik az NDK-ba. (Tóth Sándor (elvételei.)
