Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-04 / 130. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. június 4. FIATALOS LENDÜLETÜK GARANCIA A TOVÁBBI EREDMÉNYEKRE Ifjúsági brigád a kecskeméti házgyárból A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat alig hároméves házgyára túl van az elkerülhetetlen kezdeti nehézségeken. A tanuló lépések után 1977-ben már 2200 lakás elemeit szállította. Az Idén pedig anynylt gyárt, amennyit nyolo-ttzéves „testvérei”. A napokban Blszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja házgyári látogatása során az üzem Ifjúsági szocialista brigádjának vezetőjével Is elbeszélgetett és Írásban Is további sikereket kívánt a kollektívának. • A Shtfnherz brigád négy tagja — Rózsa János, Kecskés József, Ladányi Mihály és Nyúl József — ők a betongyár keverőszlntjén dolgoznak. (Pásztor Zoltán felvétele.) A huszonkét tagú Schönherz Zoltán brigád 1975-ben alakult, a még ebben az évben elnyerték a szocialista brigád elmet. A rá következő évben, tekintve, hogy valamennyien fiatalok. hiszen átlagéletkoruk 28 év. brigádnevük elé joggal tehették az ifjúsági jelzőt. — Feladatunk a panelgyártó üzem és a vállalati munkahelyeik folyamatos zökkenőmentes betonellátása — mondta Lódi Gyula, a brigád 27 éves vezetőije, aki egyébként a mindenttudó automaták kezelője. Napi 500 köbméter beton kerül ki a hatalmas keverőgépekből. Az automatizált betongyár jól képzett szakembereket igényel. A gépeiket szeretni kell. s a jól kezelt gép meghálálja a gondoskodást. Tanult, vagy tanul is nálunk mindenki. Akinek még nincs érettségije, az esti iskolába jár, mint Gergely Mária gépkezelő, vagy Szekér Sándor, aki magasabb szakmai képesítésért áldozza fel szabad Idejét. Műszaki vezetőnk, Pavelka Máté az idén kap diplomát az építőipari főiskolán. A szocialista brigádok vállalati szellemi vetélkedőjét 1977-ben a Schönherz Zoltán ifjúsági brigád nyerte, s ezzel jogot szerzett a városi döntőn váló részvételre. Ott balszerencsésen, versenyeztek, de így is csak kevéssel szőrűitek az élsők mögé. A vállalat politikai vetélkedőjénék első helyével vigasztalódtak, — Ez a siker Is a kollektív munkánk eredménye — folytatta a brigádvezető. — A többiek segítsége nélkül a csapat nem tudott volna ennyire felkészülni. A siker persze önbizalmat la ad. Az idén is megpróbáljuk. A brigád a társadalmi munkákból is kiveszi a részét, Az idén teljesen felújították a kecskeméti széohenyivároal óvoda 65 méter hosszú kerítését. | a környezet szépítésével, parkosításával, kedveskedtek a kicsinyeknek. Ebben az évben két kommunista műszakon vették részt, de ezenkívül Is 150 társadalmi munkaórát téliesítettek üzemen belül. Társultak egy nagyszerű kezdeményezéshez is. A műszak végén összegyűjtött hulladék betonból. amit az üzem már nem tud hasznosítani, a városi népfrontbizottság szervezésében járdát építenek a városban. — Jó érzés tudni — jegyezte meg a brigádvezető — hogy munkánk nyomán virágok közt játszhatnak a gyerekek, vagy hogy a járdakígyúk egyre hosszabbak ott, ahol eddig csak húzni lehetett a babakocsit, s nem tolni. Manapság egyre többet beszélnek az emberek közömbösségéről. Nincs ilyen. Csak értelmet kell adni a munkának. A betongyárban minőségi bérezés van. Bevezetése éta javult a minőség, s a mennyiség sem csökkent. Mint azt á brigád vezető mondta." a minőségi' bérezés meggyorsított egy folyamatot, amelyhez előbb-utóbb eljutottak volna. Az anyagi ösztönzés ilyen formája nemcsak az üzemnek. a szőkébb kollektívának Is hasznos. Több. jobb munkáért vastagabb a boríték. A brigád megalakulása óta egyre szebb eredményeket mutat fel. Egyénileg két brigádtag. Pásztorka István és Pavelka Máté Is elnyerte a Kiváló Dolgozó megtisztelő címet. ‘Magasak a követelmények. A vállalatnál sok nagyobb hagyománnyal rendelkező brigád van. tehát az ifjúsági kollektívának még bizonyítania kell. Fiatalos lendületük garancia a további eredményekre. Aradi Antal Bővítik a bútorválasztékot A lakosság jó és olcsó bútor:: - kai való ellátása, a választék r’ívelése a bútoripar és a kereskedelem közös feladata. Egyelőre nem mondhatjuk el, hogy a szóban forgó lakberendezési cikkeket kereső vásárlók — a megyénkben áruházakban legalábbis — kedvükre válogathatnának. Ugyanis a kereskedelem a hazaiaknál lényegesen nagyobb nyereséggel forgalmazhatja az Import — drága — bútorokat, s ennélfogva az Itthoni gyártó vállalatokat nem „kényezteti” megrendeléseivel. Ez az oka, hogy mindannyiszor elismeréssel szólunk a bútortermelő üzemek belföldi választékbővítő törekvéseiről. A napokban a Szék- és Kárpltoslparl Vállalat kecskeméti gyárában jártunk, ahol Horváth 1stran főmérnök arról tájékoztatott bennünket, hogy a belföldi igények jobb kielégítésére új termékeket készítenek. Az év elején kezdték meg a Sába IV. és a Sába II. típusú íranclaágyak sorozatgyártását. A kis lakásokban Is praktikusan alkalmazható, kétszemélyes ágyakat a tavalyi őszi BNV-n kiváló árunak minősítették. Mindkét változatból 1200 darabot állítanak elő az idén. Az olcsóbb Sába IV.-et garnitúrában is szerepeltetik. Szintén új terméke a gyárnak az Antónia fantázianevű tv-fotel és a három darabból álló Oberon kárpitozott garnitúra. Az idén ebből 1100-at állítanak elő. A tvfotelre kapott megrendelés 1200 darabra szól. A kecskeméti gyár műszaki kollektívája által tervezett Linda garnitúrát a második félévben kezdik majd gyártani. Ezt a terméket 1978-ban a vállalat saját bolthálózatában hozzák majd forgalomba. Az elképzelések szerint az olcsóbb bútorok közé sorolható Linda garnitúrát közvetlenül a kiskereskedelemnek, a bútorboltoknak ajánlják. Egyébként a hazai értékesítésre termelt áru 90 százalékát Nagykereskedelmi vállalatoknak szállítják. A kecskeméti gyár az Idén 278 millió forintos tervet teljesít. Mint a főmérnök tájékoztatott, a félév végére minimális elmaradással számolnak az Időarányos teljesítéstől, aminek oka az új termékek gyártására való átállásban keresendő. Az elmaradást decemberig pótolják. Az éves tervben 160 ezer szék előállítása Is szerepel, NSZK, angol és svéd exportra, mintegy 56 millió forint értékben. A. T. S. • Zubor László asztalos Palermo típusú székeket szerel, NSZK- megrendelésre. • Büki Péter — a kép előterében — a Sába II. típusú franciaágy fejrészét kárpitozza. (Tóth Sándor felvételei.) Cseppekben adagolva JÉ A mezőgazdasági termelés az utóbbi években számottevően növekedett. A fejlődés forrásai: a jó fajták, a korszerű technológia. A terméseredmények növelésének fontos eszköze az öntözés is. A mesterséges csapadékellátás nálunk még újnak számító módszere a csepegtető öntözés. Az utóbbi években gyorsan terjed világszerte. Az Egyestilt Államokban például évente 60—70 ezer hektárnyi területet rendeznek be erre a célra. Európában a statisztika szerint mintegy 25 ezer hektárnyi területen alkalmazzák a módszert. Magyarországon a legnagyobb terilleten, a megye északi részével határos dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben rendezkedtek be csepegtető öntözésre, több A közös gazdaság két évvel ezelőtt kezdeményezte a Dánszentmiklósl Gyümölcstermesztési Rendszert, amelynek jelenleg 21 taggazdasága van. Megyénkből négy termelőszövetkezet csatlakozott a kezdeményezéshez. Ezek: a lajosmlzsei Kossuth, a kecskeméti Kossuth, a szabadszállási Lenin és az Izsáki Sáríehér. Nagy érdeklődés Azok a gazdaságok, amelyek elfogadták a dánszentmlklósi technológiát, egyúttal bevezetik a csepegtető öntözést is. A lajosmlzsei Kossuth Termelőszövetkezet már 50 hektárnyi területen be is rendezkedett, további 50 hektár bővítést tervez. A Micsurin Termelőszövetkezet gyönyörű, gazdag terméssel megrakott sövényalmásában beszélgetünk Deák István főkertésszel. A műanyag csőhálózatból egyenletesen csepeg a víz a fák gyökereihez. — Igen nagy az érdeklődés a termelési rendszer Iránt. 1976- ban 942 hektárnyi volt az érdekeltségi területünk, tavaly már 1883 hektár. A termelés korszerűsítésére számos lépést tettünk, például az 1976-ban vásárolt, s Igen jól bevált rázógép mellé újabb hármat vásároltunk. Ezek taggazdaságainkon kívül, más állami gazdaságokban, illetve termelőszövetkezetekben is jól szerepeltek, 134,5 hektárról 8850 mázsa gyümölcsöt ráztunk le. Napi átlagteljesítményük 253 mázsa volt. Természetesen a csonthéjas gyümölcsűeknél alkalmaztuk ezt a módszert. Segítünk az új telepítések megvalósításában, például a négy Bács-Klskun megyei termelőszövetkezet 1981-ig a jelenlegi 370 hektárról 763 hektárra növeli a gyümöicsösterületet. A- szűk-' séges szaporítóanyag jelentős részét a dánszentmlklósi faiskola állítja elK A módszer előnyei A legnagyobb technikai kezdeményezések közó tartozik természetesen a csepegtető öntözés alkalmazása. A műanyag csöveket úgy állították be, hogy óránként másfél-két liter víz csepeg a talajba. A íőkertésszel a módszer előnyeiről beszélgetünk. — A legjelentősebb a vízmegtakarítás. A jól tervezett, gondosan beállított berendezésekkel akkor és annyi víz adagolható, amennyi a nagy terméshez éppen szükséges. A permetezéses mint 300 hektáron. öntözéshez képest 50—80 százalékos a vízmegtakarítás. Kevesebb az energiaszükséglet is. A víz- és energiamegtakarításnak jelentőségét nem szükséges aláhúzni. Másik fontos előnye, hogy jóval kevesebb munkerő kell az üzemeltetéshez. Hatvan hektár terület öntözéséhez összesen két emberre van szükség. Fontos az Is, hogy nem befolyásolja a talajművelést és a növényvédelmet. Az esőztető öntözésnél a felázott talajokon egy Ideig nem tudnak dolgozni a gépek. Az esőztető öntözéssel lemossuk a növényvédő szert is. A csepegtető módszernél mindez nincs. Arra a kérdésre, hogy a szövetkezet mennyiben segít az üzemeknek a kezdeményezés elterjesztésében, ezt válaszolja a íőkertész: — A berendezéseket ml adjuk, A műanyag csöveket éa az egyéb szükséges eszközöket beszerezzük, felszereljük, illetve a felszerelésben segítünk az üzemeknek. Kétségtelen, nem olcsó, mert egy hektár felszerelése 60 ezer forintba kerül, de a terméseredményekben néhány év alatt megtérülnek a költségek. Érdemes megemlíteni, hogy nemcsak a gyümölcstermesztés! rendszerűnkhöz tartozó gazdaságok kérnek ilyen berendezéseket. Az ország minden részébe szállítunk, így Bács-Klskun megye gazdaságai közül is többen igényeltek tőlünk felszerelést. Az érdeklődés tehát rendkívül megnőtt, várható, hogy a következő esztendőkben rohamosan terjed ez a módszer. Bemutatkoznak a Hírős Napokon Mit mutatnak a dánszentmlklósi tapasztalatok? — kérdezem -a főkertészt. -... ...... ...«• _ Egyenletes terméseredményeket, növekvő hozamokat. Az öntözésnek köszönhetően jelentős az egy hektárra jutó bevételnövekedés. Eredményeinket be akarjuk mutatni a kecskeméti Hírős Napokon Is. Erre külön megkért bennünket dr. Matos László, a Bács-Klskun megyei Tanács elnökhelyettese és Pfenning Gyula megyei főkertész. Mind a ketten személyesen jártak a gazdaságunkban. Ml örömmel teszünk eleget a kérésnek. Még sokáig gyönyörködünk az ültetvényekben. Figyeljük a szellemes berendezést, amely alkalmas arra, hogy a műanyag csövekből cseppekben adagolja a fák gyökereihez az éltető vizet. K. S. 85H®8s»:«8K«sraS835WÍ85^5s® TÓTH BÉLA: Legendák a lóról (17.) Ezek Is pokolszőrüek persze, akár a menyecskék. Tették is a magukét olyan becsülettel, abban kivetni valót *nem talált volna magának a gvárdiánnak az Igazgatója sem. Hanem egyszer veszem észre, hogy az Adjáz, így március végi lópárzások Idején, csak szokatlan vagdalódzással labdáz ám a fejével, mintha vihart várna. Nem volt nylhogós ló. A jó ló keveset szól. Ez föl-fölnyerit a magos égre, de olyan veszedelmesen, hogy a fogát is összevlcsorította hozzá. Kezes volt rettentő névre kijött a csorda közül, kérdem tőle, ml baja? De ő csak szitál a fejével, nyerít, kapar, a habot dúrja két pofazacskójából, mintha most szállt volna le éppen a negyedik kancáról. Pedig a napokban tán nem is láttam ágaskodni. Tapogatom, nézem körül, talán valami betegségbe esett. Lálba fioamodott, csípeje rándult, monya hibbant az erőlködéstől, de semmi külesíni baja, azon egy karistolás nincsen. Az este még nem vettem észre rajta, semmi hibát. Dehát a jó csődör vagy sántul, vagy vakul, megmondták már a régi öregek. Na, így tanakodok én az Adjázzal, de nem sokáig, mert kapjá magát, megindul napszállatnak. Kevermest gyöpösökön éltünk épp akkoriban, de megy az én török monyasom olyan sebes sietséggel, alig bírom lábul venni magam alá a nyergesemet, bizonyos Bejrám nevezetű török hátast, úgy jó látótávolságról be Is érem vele az Adjazt, lesem, mire megyünk. Sietéséből nem eresztve, időnként ő lshátra-hátranéz, de mintha csak attól kapna erőre, magabiztosan, mintha zsinóron húznák, trappot ám Battonya irányába. A szag a lónak olyan posta, mint nekem a levél. Sejtetettem én, hogy a spanyol kanoaménestől való posta szagok Irányítják az Adjazt, hát a végére akartam jutni, mire Is járunk. Jó háromórás száraz sietés után rátérülünk a sziondai győpek szélére. Gondoltam, egy kis spanyol menyecskére készül a török bestial Na, mikor megközelítjük a fakósárga spanyolokat, látom, szépen elterülközve legelésznek, s legszélről az én török ménesemből való két remek kanca, a Zeflr, meg az Ejrám. De játszanak a fakószőrű spanyol csődör urakkal, olyan magukbafeledkezve, hogy észre sem vették jöttünket. Mert a lovak tudnak olyan szépen játszadozni, szerelmük idején, hogy friss házasok alulmaradnának abban. Felágaskodnak, hogy terülköző sörényük a hátukat veri, mennek két hátsó lábon, fejükkel, ihlnt tulipánok himbálnak, első lábukat, mintha kezük lenne, flnomságosan eresztik a monyas szügye szélire, és nylhároznak, de csak maguknak, nem a világ örömére, és valóságos lappantyús lejtő táncot forognak, farkuk lombozata söpör-« getl léptük nyomát, a gyöpöt. Orrclmpáikkal böködtk, szagulják, tajtékos pofával nyakon, térdkalácson, farcsumán puszilják egymást. Csikós létemre láthattam életem során már sokféle lószerelmet. Szomorúan kezdődőt, ímmel-ámmal menőt, sebes vágtában történőt, halálos végződésűt, legényes-lányost, kényeskedőt, igazit, muszájból, tévedésből valót, de Ilyet? Magam is elgyönyörödtem műveskedésükön, de az Adjáz egy pillanatot se várakozott. Közéjük dobbantott, s már rúgta is a spanyol csődört, amelyik a Zeflrrel deázott. Egy szempillantás alatt az oldalához farolt, hátsó lábbal akkorát rúgott rajta, hogy megkondult, akár a törökök nagydobja, ramazánkor. Na, annak se kellett több. Nem volt harcias csődör, fájhatott Is néki a figyelmeztetés. Ahogy levegőt vehetett, csörtetett be a kancái közé. Aztán Adjáz az Emfira udvarlója ellen fordult, de azt is elrúgta a két láháról olyan villámat alatt, hogy el is esett szegény, mint sündisznó a réten. A két kóborló ‘kanca meg csak bámult kiguvadt szemekkel. Lábukat szétvetve várták a vezércsődör Intézkedését. Sok várakozásra nem maradt Idejük, mert Adjáz, de adta ám a hátukra azoknak ís az áldásit, két első lábával dörömbölt rajtuk, mint téli temetéskor a koporsóra hulló fagyos göröngy. Csak úgy zuhogott. Tudta a két menyecske a bűnt, annyi bizonyos, hiszen vették az irányzatot hazafelé. Az Adjáz meg harapta őket a marjukon a farszíjukon, ahol érte, hogy minél sebesebbre vegye a hazafelé vezető utat. Amikor azok kicsit kocogóra fogták volna, hogy netán a Kupa partján vízre hajtsák Elszáradó pofájukat, hát Adjáz megdhlngette őket. Harapott akkorákat rajtük, hogy hetek múlva Is virított nyakukon, torukon a foga helye. Otthon aztán hetekig figyeltem, az Adjáz kint állt a ménes szélén, ügyintette asszonyait. Ha csak pár lépést is elszakadt valamemeiyik a többitől, már ott pandurolta, lökdöste visszafelé őket. Na, én ezt elmesélem Szepinek. Mondom, egy jó vezércsődör egész csorda kancát kordában tant, nehogy egy (menyecske kifogjon az eszén. De Szepi .csak sírta a magáét, /■ valóságos bánatkönnyeket eresztett ez a nagy csúnya, vörhenyes képű, szalmaszínű morva. Azért egy lépésnyit emberebb lett előttem. Mert mint katonát, nem tartottam érző szívónak. Hanem, hogy így közelebb került hozzám, mondom neki, én nem vezethetem elébed azt a fátát, de hát menjünk együtt, én Ismerős vagyok előtte, összemeséllek én bennőtöket, abban hiba nem lesz egy ilófognyl sem, bizonyos lehetsz, Csak ezt a katona plundrát meg sarkantyúé csizmát le tedd 1 Emberi alakod legyen! 25. Vezetem Is a megkopasztott Korbáaz kapitányt még azon szent délelöttön a szikes vizek tangójához, ahol katonagúnyákat sulykol a ml vászoncselédünk. Ahogy közelebb érünk, látom, billen a szapulószéik, hogy majd felborul. Az asszony lőttünktől való Ijedtében, hogy mutassa, nem eszi ám mlhasznamódra a katonakosztot, dolgozott olyan erővel, csak vágta a vizet, akár játékosan fürdőző lovak, mlker érzik az idő következését, Éppen nyitnám is szóra a számat, a tábortörzs előtt verik ám a gyülekezőt, Elgazdátlanult ágyúcső volt ágasra akasztva, hogy a jeleket ki lehessen parancsolni vele. Ébresztőt, etetőt, pihenőt, takaródét, gyülekezőt meg a bajparancsokat. A riadót. Mondom, verik a gyülekezőt az őrkatonák, futunk Korbásszal a túloldalra, mitsem törődve az ámuló fekete asszonnyal, hát ott áll tajtékos lován egy futár. Hogy jöhetne egy futár tejték tálán lovon? Jelenti ám Korbász kapitánynak, hogy nemes Vég-Szeged városából jön éppen, Savoyal Jenő tábornok ama üzenetével, miszerint holnap hajnalán szemlézni akarja a sereglovak tudományát. Várhatott szavamra az ámuló íáta. nem volt egy perc megállásunk. Szaladnak a küldöncök szanaszét a negyedfű ménesekhez. hogy de pucolás, csutakolás, fürösztés és gyülekezés hajnali ‘háromra a kaszaper! törzstáborban! Jön Savoyial Jenő, több hónapi kemény küzdeltbelnk után, csak ne valljunk tán szégyent I De magunkat is keféljük, nyírjük, íürösztjük, éjfélre beérkezik kétezer lovasnak való katona gyalog. Kászalltanak. Egy hunyorttást nem alusznak. Osztjuk emberhez a íölnyergelt, fölzablázott lovakat.1 Mire Saivoyalmak jöttére megkomditották az ágyúcsövet, hált épp kelt föl az őszies nap. Alit hússzor száz ló, kantárszáron fogva eljövendő katonagazdájával. Korbász kapitány legyűrt szárú lovassági csizmában gyalog patallírozlk a tábornok elé. kivont kardján úgy cikázik a nap, mint nyári viharok Idején az olajozott ménkű, s visító hangon Jelent ám Korbász kapitány, hogy hangja elszolgált a kétsopronyl határokig, meg emerre lefelé Dónáttonnyálg. Savoyal meg eigy pisze orrú, bóka fejű tábornoki ember volt. de olyan vékony lábszáraikkal, hogy a kettő belefért volna Szepi egyik csizmájába. Kicsi szemű, ötvenkét éves korú lehetett, megforradt arcú, tépett fülű, (Folytatjuk.)
