Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-28 / 149. szám

2 O PETŐFI NÉPE • 1978. június 28. események sorokban ASUNCION ____________ Félig sikerrel járt egy para­­guay-i koncentrációs tábor 16 po­litikai foglyának éhségsztrájkja: a Stroessner-diktatúra arra kénysze­rült, hogy szabadon bocsásson 18 politikai foglyot. Az akciót támo­gató. ísmael Rolon asuncioni püs­pök elmondta, hogy a többi tiz sztrájkoló tovább folytatta . két héttel ezelőtt kezdett éhségsztrájk­ját. (ADN) prAga______________________ Frantisek Tomásek bíboros, prá­gai katolikus érsek hétfőn Prágá­ban fogadta Piment, Moszkva és egész Oroszország pátriárkáját és az orosz ortodox egyház más veze­tő képviselőit. A pravoszláv főpa­pok az V. keresztyén béke-világ­­gyűlés alkalmából, annak résztve­vőiként tartózkodnak a csehszlo­vák fővárosban. (MTI) VANDENBERG_______________ Úceánkutató műholdat bocsátot­tak Föld körüli pályára hétfőn es­te a Kalifornia állambeli Vanden­­berg légitámaszpontról. A Seasat —A elnevezésű mesterséges hold feladata, hogy 800 kilométeres ma­gasságú pályáján körözve infor­mációkat gyűjtsön és továbbítson az óceánok felszínének hőmérsék­letéről, áramlatokról, szelekről, a tengeralj topográfiájáról, a part­­mehti viharokról. BOGOTA____________________ Szakadékba zuhant Kolumbiá­ban, a fővárostól, Bogotától körül­belül ötszáz kilométerre egy fut­ballistákat és futballrajongókat szállító autóbusz. Tizenkilencen meghaltak és harmincán súlyos sé­rüléseket szenvedtek a két csapat labdarúgói, illetve szurkolói közül, akik egy mérkőzésről tartottak ha­zafelé. (Reuter, AFP) MOSZKVA__________________ Mint ismeretessé vált, a moszk­vai INTURISZT szovjet utazási iroda képviselője kedden részvé­tét fejezte ki a moszkvai svéd nagykövetségnek az INTURISZT- szálló előtt bekövetkezett tragikus esemény miatt. Egy ámokfutó el­mebeteg rátámadt a szálloda előtt álló svéd turistacsoportra. A tá­madásnak egy személy áldozatul esett, ketten súlyosan megsebesül­tek. A gyilkost a rendőrség őrizet­be vette és megkezdték az ügy ki­vizsgálását. (MTI) CANNES____________________ A június 19 és 26 között meg­rendezett XXV. Cannes-i Nemzet­közi Reklámfilmfesztiválon a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara által benevezett nyolc magyar reklám­film közül kettő bronz oroszlán­díjat kapotf a mozifilmek kategó­riájában. Mindkét reklámfilmet Sas István rendezte és a MAFILM készítette. A DÍVSZ KEZDEMÉNYEZÉSE Ifjúsági világkonferencia a leszerelésért Mit téhét földünk felnövekvő nemzedéke a béke, a biztonság, a leszerelés ügyének előmozdításáért — e kezdések megvitatására vi­lágkonferencia megrendezését kez­deményezi a DÍVSZ a 'kontinensek ifjúsági és diákszervezeteinek rész­vételével. E nemzetközi eszmecse­re előkészítéséhez jó alkalmat ad a XI. VIT — hangsúlyozta Er­nesto Ottona Fernandez, a DÍVSZ chilei elnöke, a világszövetség székházában kedden tartott sajtó­­konlerencián. A DÍVSZ időszerű feladatairól, akcióiról szólva hangsúlyozta: egyik legfőbb teendő szoros ak­cióegységbe tömöríteni a haladó eszmékért harcra kész ifjúsági szervezeteket, hogy mind erőtelje­sebben hallassák szavukat a bé­ke, a leszerelés ügye mellett.’ Vlagyimir Kornyilov, a DÍVSZ szovjet alelnökié utalt arra, hogy a fiatalok átérzik: a leszerelés nem csupán a kormányok ügye, elérésében fontos a népek, a köz­vélemény, az ifjúság szerepe. Osvaldo Schneidratus, a DÍVSZ NDK-beíi titkára arról adott hírt, hogv még ez év őszén Budapesten találkoznak a DÍVSZ, valamint a Szocialista Ifjúság Nemzetközi Szövetsége (iIUlSY) tagszerveze­teinek képviselői, s határoznak a békéért folytatott harc közös teendőiről. Az Európai Demok­ratikus Ifjúsági és' Diákszerveze­tek várhatóan ebben az eszten­dőben megtartják ötödik konzul­tatív találkozójukat a Balaton mel­lett. Ezen az összejövetelen — a hagyományokhoz híven — Euró­pa * ifjúságának együttműködésé­ről a békéért, a leszerelésért folytatott közös munkájáról ta­nácskoznak. (MTI) Ma tartja záróülését az ENSZ közgyűlése Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán hétfőn több változa­tos stratégiát dolgoztak ki a mun­ka befejezésére. A 60—70 gépelt oldal terjedel­mű záróokmány-tervezetben megmaradt több mint száz vi­tatott szövegrészt tegnap „tisztá­ba kellett tenni”, mert a dele­gációknak, az ülésszak ma dél­utánra tervezett záróülése előtt, meg kell kapniuk kormányuk jóváhagyását. A szerkesztési munkát koordi­náló ad hoc bizottság ülésén fel­szólalt Anatolij Kovaljov szovjet külügyminiszter-helyettes. A szovjet küldöttség vezetője utalt a szovjet javaslatok kedvező fo­gadtatására, de hozzáfűzte, hogy szovjet részről nem becsülik le mások hozzájárulását a munka sikeréhez. A szovjet küldöttség vezetője jelezte, hogy a Szovjetunió nem ellenzi a leszerelési tárgyaló szer­vek j szervezeti tökéletesítését, munkájának hatékonyabbá téte­lét, akár az ENSZ valamennyi tagállamát egyesítő „nagy” lesze­relési , bizottság tevékenységének felújítását. Dánia az EGK nevében kifo­gásolta a záróokmány-tervezet egyes részeinek „kiegyensúlyozat­lanságát”, közölte, hogy a „ki­­•lencek”" mállást foglalnak "a hatá­­.rfikcrbékésp’i'tárgyalásos ^(megvál­toztatásának lehetősége mellett. Svédország delegátusa a nem­zetközi fegyverkereskedelmet szabályozó elveket fogalmazta meg, Sri Lanka képvisője pedig az el nem kötelezett országok támogatásáról biztosította a szer­kesztési munkát koordináló dip­lomaták tevékenységét. Az ad hoc bizottság argentin elnöke ismételten jóakaratot, ru­galmasságot, kompromisszumos készséget és fáradhatatlanságot kért a delegátusoktól az ülésszak rendkívül felelősségteljes záró­szakaszára. (MTI) Szovjet vezetők perui kitüntetése • Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és Andrej Gromiko Moszk­vában fogadta a perui külügyminisztert, Jose de la Puente-t, aki a legmagasabb perui kitüntetést nyújtotta át a szovjet vezetőknek. (Telefotó—TASZSZ—MTI—KS> NAPI KOMMENTÁR Tanulságos megállapodás Portugália és Angola barátsá­gi és együttműködési megállapo­dást kötött. A dokumentumot Agostinso Neto angolai és Ra­­malho Eanes portugál államfő írta alá Bissauban. A megbeszé­lések légköre a jelentések szerint rendkívül jó volt. A felek hang­súlyozták, 'hogy a két ország együttműködésének alapja a kü­lönböző rendszerű államok kö­zötti békés egymás mellett élés elve. A portugál államfő a sike­res megbeszélések után két motí­vumot emelt ki; egyrészt a tár­gyalásokon hosszú távra szabá­lyozták a két állam kapcsolatait, másrészt: Lisszabon tisztában van azzal, hogy ^Angola a következő évszázad -során - Afrikában elsőd­leges szerepet játszik majd”.- Ha úgy tetszik, a fenti néhány mondáit ‘afféle rutin-hírnek is felfogható. Végül is nem történt más — mcindhaitná a felületes szemlélő —, -mint az, hogy két ország vezetői a nemzetközi szo­kásoknak — és inem utolsósorban a saját, jól felfogott érdekeiknek — megfelelően konstruktív lépé­seket tettek kapcsolataik javítá­sára. Mégsem véletlen, hogy a hírre az egész világsajtó felfi­gyelt. Az igazság ugyanis az, hogy ebben az esetben nem egyszerűen két állam szabályozta hosszú táv­ra viszonyát, hanem két olyan ország, amelyek közül az egyik, történelmi értelemben még „teg­nap” a másik gyarmattartója volt, méghozzá fél évezreden ke­resztül! A hatalmas területű természeti kincsekben gazdag, és ötszáz éves gyarmati sors után mégis oly sze­gény Angola a nagy afrikai gyar­matbirodalom minden szempont­ból legfontosabb országa volt. Bár hosszú esztendők óta súlyos har­cokat folytatott felszabadulásáért az ország népe, a siker döntő láncszeme az volt, hogy aiz „anya­országban” elbukott a fasiszta re­zsim és Portugália. 1974. április 25. után levont- 'tózöh^ös''elkérüí­­hététl-éft történelmi következteté­seket. A mostani egyezmény arra mutat, hogy mind Portugália, mind Angola reálisan értékeli a múlt történéseit és a jövő felada­tait. -L ' Amikor Zaire-ban tovább gyüle­keznek az intervenciós egységek — a szomszédos Angolát is fél­reérthetetlenül fenyegetve —, s amikor a bonni kancellár a gaz­dasági nyomás jegyében' járja Afrikát, Nyugaton is például szol­gálhatna a most megkötött jó­zan, előremutató megállapodás. H. E. Az Azije i Afrika Szegodnya című szovjet folyóirat beszélgetést folytatott Anatolij Gromikóval, a Szovjet Tudományos Akadémia Af­rikai Intézetének igazgatójával. A következőkben az interjú fontosabb megállapításaiból ismertetünk részleteket. A forradalmi folyamat ^Afrikában Az afrikai kontinens országai­ban az utóbbi néhány évben mélyreható — a politikai, a gaz­dasági, a társadalmi és az ideo­lógiai viszonyokat egyaránt érintő — változások tanúi va­gyunk. A nemzeti felszabadító forradalom általános törvénysze­rűségei a helyi viszonyok hatá­sára sajátos formákban jelent­keznek. A gyarmatbirodalmak felszá­molása az afrikai népek többsé­gét a „hogyan tovább” dilemmá­ja elé állította. A társadalmi el­lentmondások egyre feszülteb­bekké váltak, erősödött az osz­tályharc. A politikai erők egy része imperialistabarát pozíciók­ba helyezkedett, más része vi­szont a tudományos szocializmus­hoz közeledett. Erőteljes diffe­renciálódás indult meg az egyes álamokon belül, sőt az államok között is. Jelentős változások Ha általános mérleget próbá­lunk vonni, elmondhatjuk, hogy a legutóbbi időben a nemzeti fel­szabadító mozgalom kiemelkedő sikereket aratott Afrikában. Meg­erősödtek a forradalmi-demokra­tikus erők pozíciói, több ország­ban élenjáró forradalmi-demok­ratikus pártok jöttek és jönnek létre, amelyek hitet tesznek a marxizmus-leninizmus mellett. Egyértelműen leszögezhető, hogy a szocialista világnézet terjedése' és megerősödése az afrikai kon­tinensen a világforradalom új szakaszát jelzi. A politikai rendszerek és a társadalmi-gazdasági fejlődés kü­lönbségei ellenére az antikolonia­­lizmus és az antiimperializmus Afrika valamennyi szabad orszá­gát egyesíti. Ennek az egységnek lényeges tényezője az Afrikai Egységszervezet. Az immár 15. évét ünneplő intézmény képes­nek mutatkozott arra, hogy haté­kony intézkedéseket tegyen a tagországok kibékítésére konf­liktushelyzetekben és együttmű­ködésük megszilárdításában. Po­litikai szervének — a felszabadí­tást irodának — keretei között politikai, erkölcsi, anyagi, kato­nai és technikai segítséget nyújt a felszabadító mozgalmaknak. Je­lentős szerepe van abban, hogy a megmaradt fajüldöző rendszerek­re egyre nagyobb helyi és nem­zetközi nyomás nehezedik. Minthogy a felszabadult afri­kai államok többségében jelen­leg még nem alakultak ki a szo­cializmus építéséhez szükséges feltételek, ezen országok közül; sok a szocialista orientáción ke­resztül közeledik a szocializmus építésének határaihoz. Fejlődésü­ket a preszocialista (szocializmus előtti) fejlődés szakaszának ne­vezhetjük. Szocialista orientációjú országok Afrikában jelenleg több mint 20 szocialista orientációjú or­szág van, amelyek a kontinens területének 30 százalékát és la­kosságának majdnem 25 százalé­kát tömöritik Angolában, Mo­­zambikban, Etiópiában, Beninben, Kongóban a tudományos szocia­lizmust nyilvánították a társa­dalmi élet ideológiai és gyakor­lati alapjául. S valóban, ezek­ben az országokban és több más országban, a sok-sok nehézség ellenire, a forradalmi demokra­ták mindinkább közelednek a marxista-leninista ideológiához. A fejlődés azonban nem egy­szerűen csak ideológiai jellegű. A dolgozók mind általánosabban bekapcsolódnak a termelés irá­nyításába és az állami szervek­ben végzett munkába. Ily mó­don egyre szélesedik a politikai hatalom társádalmi bázisa. Azo­kat a társadalmi rétegeket, ame­lyekre a vezetőség ezekben, az or­szágokban támaszkodik, főként a parasztság és városban és fa­lun a kistermeléssel kapcsolat­ban álló kézművesek képviselik. A munkásosztály számaránya és befolyása egyelőre viszonylag még csekély, de szüntelenül nö­vekszik. A forradalmi demokraták gaz­dasági politikájában mindinkább megnyilvánul a tudományos szo­cializmus eszméinek és a szocia­lista országok gyakorlatának be­folyása. Számos" országban létre­hozzák a gazdaság'állami szekto­rát, szövetkezeteket és állami gazdaságokat szerveznek. Táma­dás folyik a magántőke ellen, megoldódik a földkérdés — gyakran radikális földreformok útján. Egyre következetesebben szi­lárdul meg a nemzetek és az etnikai csoportok egyenjogúságá­nak elve, bontakozik ki a helyi nacionalizmus és törzsi szervezet elleni harc. Nevelőmunkával és szociális intézkedésekkel igye­keznek gyengíteni az etnikai cso­portok közti éles ellentmondáso­kat. Jelentős munka folyik a tantervek afrikanizáíására, az írásbeliség létrehozására. Helyi nyelveken újságokat és folyóira­tokat adnak ki, ilyen rádióadáso­kat szerveznek. Erőfeszítések tör­ténnek annak érdekében, hogy felszámolják a kolonializmus örökségét — a munkanélkülisé­get, a betegségeket, az írástudat­lanságot, javítsák a lakosság szé­les tömegeinek lakásviszonyait. Nehézségek az úton A szocialista orientációjú or­szágok fejlődésének felfelé ívelő vonala természetesen sok bonyo­lult és néha egyáltalán nem egy­értelmű tényező és folyamat ere­dője. Ezek az országok az im­perialista hatalmak részéről erő­södő nyomás célpontjává válnak. Ezért természetesen senki sem adhat biztosítékokat, hogy egyik vagy másik haladó rendszer a jövőben nem él át válságos' pil­lanatokat. Esetenként zegzugos utak, sőt visszafejlődés is bekö­vetkezhet. A szocialista orientá­ció mint folyamat azonban mégr is alapjában egyre tarfeósabbá válik. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez lehetővé teszi a belső és a nemzetközi problémák egész komplexumának sikeres megol­dását. A szocialista orientáció 'kétségtelenül a forradalmi világ­­folyamat objektív realitásává vá­lik. V. T. Sikertelen államcsínykísérlet a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban Kudarcot vallott az az állam­csínykísérlet, amelyet Szalem Ali Rubi.a, a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság (Dél-Jemen) el­nöki tanácsának volt elnöke kez­deményezett, hogy magához ra­gadja a hatalmat az országban. A Nemzeti Front Egyesí tett Po­litikai Szervezete Központi Bi­zottságának erről szóló közlemé­nye megállapítja, hogy Szalem Ali Rubia nem volt hajlandó részt venni a központi bizottság va­sárnap esti rendkívüli ülésén, ehelyett elküldte a lemondásáról szóló nyilatkozatot, megérezvén, hogy az ülésen magyarázatot fog­nál, kérni tőle a nemzeti front és a kormány politikájával nem egyező tevékenységéről. A központi bizottság elfogadta ' az államfő lemondását és meg­fosztotta őt minden tisztségétől. Ezután a volt elnök államcsínyt kísérelt meg, amit a hadsereg egységei levertek. Néhány órával később — hétfőn este — Szalem Ali Rubiát kivégezték. Az adeni rádió hétfő esti hír­adásában bejelentette, hogy Ali Nasszer Mohammed Hasszaini-t nevezték ki államfővé. Az elnöki tanács új elnöke megtartja mi­niszterelnöki tisztségét is. A dél-jemeni politikai hely­zetet elemző nyugati kommentá­torok azt hangoztatják, hogy a Jemeni Népi Demokratikus Köz­társaság vezetésében már hosz­­szabb ideje, egyre súlyosbodó né­zeteltérések mutatkoztak azt. Il­letően, merre tartson az ország. Szalem Ali Rubia az utóbbi idő­ben mindinkább a reakciós arab rezsimekhez, elsősorban a Szaúd- Arábiához való 'közeledés hívének mutatkozott, s szembekerült a ve­zetés másik, a háladó irány foly­tatása mellett kiálló szárnyával. Ennek élén — a nyugati elemzé­sek szerint — Abdul Fattah Isz­­niail, a Nemzeti Front Egyesített Politikai Szervezetének főtitkára áll. Az ellentétek a,z etiópiai— Szomáliái háború idején a vég­sőkig kiéleződtek,, amikor Dél- Jemen — az Abdul Fattah Isz­­mail vezette szárny nyomására — kiállt a felszabadító háborút foly­tató Etiópia mellett, s ezzel ki­hívta maga ellen Szaúd-Arábia haragját, amely megtorlásként le­állította az 1976-ban Dél-Jemen­nek ígért 200 millió dolláros se­gély folyósítását. Szalem Ali Rubiát olyan vádak is érték, hogy a reakciós rezsl­­inekhez való közeledés politikáját szorgalmazva individualista ak­ciókra ragadtatta el magát, ki­hagyta a döntéshozatalból a töb­bi dél-jemeni vezetőt. (TASZSZ) Megnyílt Bukarestben a KGST XXXII. ülésszaka (Folytatás az T. oldalról.) cialista . Köztársaság küldöttsége Le Thanh Nghi miniiszterelnök­­helyettes vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vesz N. V. Faggyejev, a KGST titkára, továbbá jelen vannak a tagországok szakértői, számos nemzetközi szervezetének képvi­selői. Az ülésszakot Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke nyitotta meg. Tolmácsolta a román párt- és államvezetés üdvözletét, átadva Nicolae Ceausesounak, az RKP főtitkárának, a köztársaság elnö­kének, továbbá a román kor­mánynak a résztvevőkhöz kül­dött üdvözletét. iM^Ajjutowábbiakfaani' a* résztvevők rélfogadták 'az ■'ülésszak napirend­ijét, amely" *»»■•követkéz foifeo snos g 1. A végrehajtó bizottság be­számolója a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának tevé­kenységéről a XXXI. és XXXII. ülésszak között. 2. A hosszú távú együttműködé­si célprogramok tervezetei: a KGST-tagállamok energia-, fűtő­anyag- és nyersanyagszükségletei­nek kielégítése; a KGST-tagálla­mok mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari együttműködésének tovább­fejlesztése a lakosság élelmiszer­­szükségleteinek maximális kielé­gítése érdekében; a fűtőanyag, energia és nyersanyag, valamint a mezőgazdaság és élelmiszer­­ipari célprogramok által előirány­zott intézkedések megvalósításá­hoz szükséges gépek és berende­zések biztosítása, továbbá gép­ipari ágazatok fejlesztése, ame­lyek biztosítják a gépipar minő­ségi átalakításának bázisát. 3. Beszámoló a KGST-tagálla­­mok sokoldalú integrációs intéz­kedéseinek 1976—1980. évi egyez­tetett tervében szereplő főbb in­tézkedések teljesítéséről. 4. A KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés tovább­fejlesztése. Napirenden a munkahelyi (Folytatás az 1. oldalról.) végzettsége negyvenhat, közép­fokú iskolai bizonyítványa há­romszáz dolgozónak van, nem vé­gezte el az általános iskolai nyolcadik osztályát száznyolcvan­öt fizikai munkás. E%k a szám­adatok határozzák meg a gyár felnőttoktatási és munkástovább­képzési terveit, illetve célkitűzé­seit: emelni kell az általános és szakmai műveltség színvonalát. Hagyományosan 'jó az együtt­működés a gyár és a város ipari szakmunkásképző intézete között; sok fiatal szakmunkás sajátítja el a gyakorlati ismereteket az üzemben. Támogatják a külön­böző szintű állami oktatásba kap­csolódók tanulmányait; tavaly például több rr}int 800 ezer forin­tot költöttek képzési célra. Nem feledkeznek meg ugyanakkor a hagyományos népművelési fel­adatokról sem, jól működik a művészetbarátok köre, vendégül láttak több neves előadóművészt, irodalomtörténészt. Brigádvetél­kedők, színházlátogatások, olva­sómozgalom és egyéb programok, illetve rendezvények teszik szí­nessé, tartalmassá a gyár köz­­művelődési hétköznapjait. Az ülésszakon Ion Patan, a KGST végrehajtó bizottságának elnöke, Nyikolaj Bajbakov, a KGST tervezési-együttműködési bizottságának elnöke és Vlagyi­mir Alekszejevies Kirillin, a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának el­nöke jelentést tett a napirendi pontokkal kapcsolatban, majd megkezdőditek a kormányfők hoz­zászólásai. Tegnap szólalt fel az üléssza­kon Lázár György is, aki egye­beik között elmondotta, hogy gaz­dasági fejlődésünk . gondjainak megoldását egyrészt saját erőfe­szítéseink fokozására, másrészt a KGST-országok közötti gazdasági együttműködés további fejlődésé­­re-- alapozzuk. Kapcsolataink fej­lesztésében azonban még sok a "kihasználatlan tartalék — mon­dotta. Minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a vál­lalt szállítási . kötelezettségek maradéktalan teljesítésére, arra. hogy az új, korszerű termékek bevezetésében ne forduljanak elő zavaró késedelmek. . Lázár György a célprogra­mokról szólva kiemelte: — Mind a KGST-országok kö­zössége, mind a magyar népgaz­daság további fejlődése szem­pontjából meghatározó jelentő­séget tulajdonítunk a jelenlegi ülésszakon elfogadásra kerülő hosszú távú együttműködési cél­programok megvalósításának. A célprogramok jelentőségét min­denekelőtt abban látjuk, hogy gazdagítják és megalapozottabbá teszik valamennyi KGST-tagál­­lam tervezését. Befejezésül Lázár György ki­fejezte meggyőződését, hogy a tanácskozás tovább erősíti a KGST gazdasági együttműködé­sét, a célprogramokban körvo­nalazott együttműködési lehető­ségek megvalósítása új lehetősé­geket tár fel a szocialista gaz­dasági integráció kibontakoztatá­sában. (MTI) művelődés A Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár kiskunfélegyházi üze­mét Pető Géza gazdasági igaz­gató képviselte a bizottság ülé­sén. A beszámoló jelentés rész­letesen foglalkozott a dolgozók világnézeti nevelésével, az álta­lános műveltség fejlesztésével kapcsolatos feladatokkal és a szakmai képzés követelmény­­rendszerével. Három év alatt 190-ről 160-ra csökkent az álta­­' lános iskolát el nem végzettek Száma, arányuk viszont válto­zatlanul magas és ez további erőfeszítésekre készteti a válla­lat vezetőit. Hagyományosak vi­szont a gyárban szervezett mar­xista-leninista esti középiskolai osztályok és a politikai oktatás más formái. A beszámolók alapján a köz­­művelődési bizottság megállapí­totta, hogy mindkét kiskunfél­egyházi üzemben megfelelő sze­repet tölt be a kultürálódás, az oktatás és a közösségi művelő­dés- ügye; a helyi bizottságok munkatervei jól összegezik 'a fel­adatokat, s a megfogalmazott célkitűzéseket a mindennapok , gyakorlatában valóra is váltják. P. M.

Next

/
Thumbnails
Contents