Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-27 / 148. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1918. Június 81. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS \ Kalus - Leninváros A KGST-orsságokban 15 év alatt Jelentélen meg* növekszik a különféle műanyagok, műszálak és más vegyipari cikkek alapanyagának, as etilénnek a gyártása. Aa érintett országoknak asonban további etiléngyárakat kell épftenlök, hogy termelésük elérje aa évi 80 millió tonnát. Egyetlen vegyipari kombinát 800 millió dollárba kerül. Eb a hatalmas beruhásás nagy terheket róna bármely orsaág költségvetésére. A KGST vegyipari állandó blaottságának keretében 1068—00-ben véglett teehnlkal-gaadaságosiágl saámitások alapján 1010-ben a Szovjetunió és Magyaron sig kormányköal megállapodást Irt alá arról, hogy saoros termelési kooperációval teremtik meg a petrolkémiai termékek cseréjét. A kooperáció alapja a Volga menti kőolaj, amely a Barátságvezetéken át érkeslk Lenlnvárosba, a Tinái Vegyi Kombinátba. Aa olajból nyert etilént csővezetéken továbbítják a Szovjetunióba, a kalusl vegyi kombinátba. A 8500 hektáron épült gyáróriás akkor már 300-féle terméket gyártott... fgy Indult aa európai KGST-orsságok etilénprogramja. Amikor a Lenlnvárost és Kalus t összekötő, 333 kilométeres etilénvezeték elkészült, újabb KGST-'beruházás kezdte meg a termelést. A szovjet és a magyar területen épült csőkígyó olyan ismert transzeurópai létesítményekkel párhuzamosan működik, mint a Béke energiarendszer, a Barátság olaj- és a Testvériség gázvezeték. Közben Kalusban a magyar szakemberekkel együttműködve építették fel az új vlnilklorldgyárat, amely a Tiszai Vegyi Kombinátban gyártott etilént dolgozza fel. A gyár technológiai és elektronlkai berendezéseit 460 szovjet vállalat szállította. A magyar—szovjet olefinkomplexum munkába állításá• A lenlnvárosl Oleflnmü egy részlete. val a szovjet vinilklorld-termelés megkétszereződött, s az alapanyagból 150 féle dkket gyártanak. A kalusl kombinát évente 130 ezer tonna magyar etilént dolgoz fel. Katusból sok, kiváló minőségű vegyipari terméket szállítanak Magyarországra, közte - hatféle műanyagot. A több mint 300 millió rubel értékű beruházás 1975-ben a tervezettnél egy évvel korábban készült el. Az olefinmű a szocialista gazdasági integráció alapján létesült kölcsönös termelési kapcsolat jó példája. Ilyen együttműködésről volt szó a KGST 25. ülésszakán, amely kiemelte, hogy koordinálni kell a nagy etilénberendezésék építésében érdekelt KGST-országok erőfeszítéseit, s az etilén és propilén egységes rendszerben történő, kölcsönös szállítását. A Szovjetunió, Magyarország, Csehszlovákia, az NDK, Románia, Lengyelország, Bulgária, és Jugoszlávia a 15 évre szóló olefinprogrammal hétszeresére tudja növelni az etiléngyártást, s ami ezzel együtt jár, számos olyan műanyag termelését, amelyeket széles körben alkalmaz az ipar és az építőipar. (iA!PN—KS) Atomdinasztia születik Az atomerőművek egyre jelentősebb mértékben hozzájárulnak az ország népgazdaságának energiaellátásához, megbízhatóan és stabilan működnek. Az atomerőművek nem maradnak el a szerves tüzelőanyaggal működő nagy erőművek mögött. A villamos energia önköltségét tekintve is versenyképesek. Az atomerőművek építésének üteme is gyorsul. Így 1978-ban 3 „milliós’* atomerőmű üzembe helyezése szerepel a tervben: Novovoronyezsben, Kurszkban és Csernobilben. Hárommillió kilowatt kapacitás egy év alatt — ilyen ütemet eddig még nem ismert a szovjet atomenergetika. A csatornás típusú reaktorokkal felszerelt energiaiblokk építésében jelentős tapasztalat gyűlt össze. Az ebbe a családba tartozó blokkok már mind a kísérleti, mind a gyakorlati ellenőrzésen túljutottak. Más dolog a víz-víz típusú — WER—1000 — reaktorral felszerelt novovoronyezsi atomerőmű energiablokkja. Ez vezető helyet foglal el a milliós energiablokkok új családjában. A WER—1000 reaktorok folyamatos előállítását szolgálja a volgodonszkl „Atommas" gyár is. Első ütemének építését most fejezik be. Míg a jelenlegi ötéves tervidőszakban 13—15 millió kilowatt atomerőművl kapacitást • A belojarszkl atomerőmű. (Fotó: APN—K8) kell üzembe helyezni, addig a következő ötéves tervben ez mintegy kétszeresére emelkedik és ez kétségtelenül minőségi és mennyiségi változásokat tesz szükségessé. A szocialista országok közötti megállapodások alapján Csehszlovákia a WER—440 típusú reaktorokhoz szükséges berendezést, gőzgenerátorokat, a fő cirkulációs körbe tartozó csővezetékeket, az NDK speciális aramturátorokat, Magyarország víztisztító berendezést gyárt. A bolgár és a jugoszláv vállalatok szintén hozzájárulnak a közös ügyhöz. A termelési kooperáció, a szállítás és a műszaki segítségnyújtás céljából létrehozták a KGST keretében az Interatomenergo nemzetközi gazdálkodó egyesülést. (APN—KS) OLYAN SZAKASZBA érkeztünk az élelmiszer-termelésben, amikor a gazdaságos, magas színvonalú élelmiszer-feldolgozás alapvető feltétele — bármilyen termékről is legyen szó —, a jó kapcsolat a nyersanyag-termelők és a feldolgozók között. Olyan eleven kapcsolat szükséges, hogy a mezőgazdasági üzem mindig pontosan tudja, mit kell termelnie, és milyen minőségben. Csak így lehetséges, hogy áz alapanyagból olyan élelmiszert készíthessen a feldolgozóipar, amilyet a piac követel. Ma már ugyanis nem elég azt tudni, hogy mit akarunk eladni, hanem azt is, hogy a vevő mit akar vásárolni. KÜZÖS • ÉRDEKELTSÉGEN alapuló együttműködés szükséges tehát az élelmiszer-termelésben. És ezt az érdekeltséget úgy helyes kialakítani, hogy az az élelmiszerek minőségének a javítását szolgálja. Ez teszi lehetővé ugyanis, ‘hogy a termelésben az értékesebb fajták honosodjanak meg, s a feldolgozásra kerülő alapanyagokból értékesebb, kedveltebb termékeket készíthessenek. Sajnos, még ma is előfordul, hogy ki-ki csak a maga területét nézi, nem pedig azt az egész folyamatot, amelynek során az élelmiszer a vetőmagtermeléstől az asztalunkig jut. Természetesen alapvető, hogy a feldolgozandó nyersanyag jó minőségű legyen. Gyengébb nyersanyagból ugyanis a még oly kitűnő élelmiszer-feldolgozó üzem sem képes kiváló minőségű árut gyártani, A Központi Bizottság márciusi határozata ezért is hangsúlyozza, hogy a felvásárlás során, az átvételi feltételekben fokozottabban érvényesüljenek a minőségi és a beltartalml követelmények. az Élelmiszer minőségének alakulását azonban az - is befolyásolja, hogy milyen a termék útja a termelőtől a feldolgozó üzemig, hogyan tárolják a •nyersanyagot, s a követelményekhez igazodik-e a feldolgozás. Mert gondoljuk csak meg: a még oly kitűnő zöldség és gyümölcs is sókat veszíthet értékéből, ha a gyártás során a szedés és a feldolgozás nem követi azonnal egymást, ha az áru a földön, vagy esetleg a gyárudvaron fonnyad. De nemcsak ettől függ a minőség. Sok múlik például a fajtán is. Az egyes fajták érési ideje, termőképessége, béltartalmi értéke eltérő. Ha a mezőgazdasági üzemek helyesen alakítják, kombinálják az egyes fajták termesztését, akkor széthúzható az érési, szedést, felvásárlási, feldolgozási idő. Ez termelőknek és feldolgozóknak egyaránt előnyös. A munkaerő csökkenése az élelmiszeripart a termelés automatizálására ösztönzi. Ez a folyamat szinte valamennyi élelmiszeripari ágazatunkban megkezdődött. A baromfiiparban például a feldolgozó gépsorokon már a csirke bontását is gépesítették. Ezek az automata gépek csak akkor képesek jó minőségű munkát végezni, ha a mezőgazdasági termelőktől beérkezett csirkék súlya azonos. Ha az automata gépsort ugyanis egy kiló 40, egy kiló 50 dekás csirkékhez állították be. akkor az egy kiló 10 dekás csirkék darabolása selejtes lesz. íme ilyen fontos lehet ,a termékek egyöntetűsége. A JÖVÖ EGYRE sürgetőbben követeli az olyan termelési kapcsolatokat, egymás érdekeltségének kölcsönös figyelembevételét, amely a végtermék előállításában, minőségében teszi a lehető legjobban érdekeltté a mezőgazdasági termelőket is. Ehhez azonban nemcsak az élelmiszer-feldolgozó üzemeknek kell jobban ismerniük a piacot, a mezőgazdasági üzemeknek is jó tudniuk, hogy mit igényel a belföldi, és a külföldi vevő. Csak így képes a mezőgazdaság is olyan minőségű alapanyag előállítására, amely lehetőséget nyújt a kitűnő minőségű élelmiszerek gyártására. ' Cs. F. Talpra álló kötöttárugyár TT Cikkünk első részében a Kiskunhalasi Kötöttárugyár beruházásaiénak történetével foglalkoztunk, közte elsősorban a vállalat múlt évi termelési és értékesítési nehézségeivel. Írásunknak ebben a részében Izmertetjük az előző év őzzé éta történt változásokat, a gyáriak Jelenlegi törekvéseit, ■ vitathatatlan eredményeit. Túl a mélyponton A mélyponton már tavaly túljutott a kötöttárugyár. Az első biztató változást kollekciójuk novemberi bemutatója hozta, A belkereskedelmi vállalatok üzletkötői akkor jegyzőkönyvben rögzítették dicsérő véleményüket a látottakról. Néhány hónap múlva ugyanerre a kollekcióra meg is kapta a gyár a tervezettnek megfelelő, 180 egynéhány ezer durabos megrendelést. A kedvező változásokat meggyorsította a Könnyűipari Minisztérium akkortájt hozott döntése, amellyel szakértői bizottságot bízott meg a sürgető feladatok felmérésében és megoldásában való segítséggel. Négy — a kötöttáru ^szakmában évtizedes tapasztalattal . rendelkező — szakembert. Az utóbbi hónapokban bebizonyosodott az egy évvel korábban még megoldhatatlannak tűnő problémákról — amelyekkel a gyár vezetői gyakorta ostromolták a tárcát' —, hogy házon belül is megoldhatók. A vállalat 1978-ra készített először saját tervet, tudatosítva benne, hogy lehetőségei kisebbek a beruházási okmány előírásainál. Egymillió 240 ezer darab ez a terv, a korábban előirányzott mennyiségnek fele. Kisebb ez a műszaki teljesítőképességnél — a gyár reális termelési (és piaci) lehetőségeinek viszont megfelel. A vállalat legsürgetőbb és legfőbb feladatát intézkedési tervében úgy fogalmazta meg, hogy „az emberek és a gépek munkájának összhangját kell javítani, meggyorsítva ezzel a termelés felfutását”. Minőség, gyártmányfejlesztés, információ A figyelem középpontjába a minőség javítását helyezték, a mun kafegy elem, a technológiai fegyelem és a begyakorlottság fokozása révén. Az üzemek egyenletes leterhelésére törekednek. Bevezették a termelés programozását, a műszakonként], a napi és a heti beszámoltató, kölcsönösen tájékoztató megbeszéléseket, Megerősítették a meót, s különösen a gyártásközi, Illetve varrodai minőség-ellenőrzést. Elkezdték a konfekció és a kötöde dolgozóinak ösztönzőbb — minőségi — bérezését megalapozni. A végleges termelő-gazdálkodó szervezet még nem alakult ki — ez hiányzik elsősorban a beruházás befejezéséhez —, de a múlt évi helyzethez képest sok a változás. Ésszerűsítették az egyes területek közötti információs kapcsolatokat. Mindenekelőtt a gyártmányfejlesztés helyzete változott meg. Szerepe és felelőssége ma többszöröse a tavalyinak. A gyár mér kínálatával — nem pedig létével és céljaival — érvényesül a piacon. Ennek megfelelően több modellt, szélesebb rugalmasabb választékot várnak a tervezőktől és közös munkát a technológusokkal, a modelleket készítő dolgozókkal. Mindezek hatása már mutatkozik. Elsősorban a minőség alakulásában. A termékek 70—75 százaléka az idén már elsőosztályú, a harmadosztályú és annál gyengébb holmik aránya 5 százalék körüli. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezettnél jobban dolgoznak. Feldolgozták és viszonylag kedvezően értékesítették a múlt évről maradt félkész árut is. A 'termelés felfuttatására készített terv szerint jövőre 1,9, 1980-ban 2,4 millió darabot gyártanak, s 1981-ben érik el a 2,5 milliót. Ennek kétharmada lesz exkluzív — magasabb fogyasztói igényeket is kielégítő — áru. Valamivel több, mint fele tőkés exportra készül majd. A hazai piacon évente 600 ezer különleges és 900 ezer darab „normál” kivitelű holmit értékesítenek majd, s számolnak kisebb tételű — 200 ezer darabos szocialista exporttal is. Termelésüket három cikkcsoportra, felnőtt-, csecsemő- és sportruházatra osztják. A két utóbbiról fél-fél millió darabot készítenek majd. Ezek ugyanis — az egyébként telítettnek mondott piacon — egyelőre hiánycikkek. Értékesítésük biztonságát, növeli, hogy kevésbé érzékenyek a divat változására^sol c la: icJiuyso Helyes útmutatás — kifogástalan munka Talpraállt-e a kötöttárugyár? Pénzügyeit tekintve még nem, Múlt évi és korábbi veszteségét a terv szerint Idén — utóazor w további 50 millió forinttal tetézi. Emiatt tetemes hitelt vett Igénybe, amelynek visszafizetése évekig terheli majd nyereségét. Gazdálkodását ma még hosszú Ideig feszes keretek Jellemzik. Bár a veszteség elkerülhetetlen volt, átgondoltabb, a piac követelményeit figyelemben tartó Irányítás mellett kisebb lett volna. A teljesítőképességgel reálisan számoló terv, és annak megfelelő jövedelmezőségszámltás alapján nem íródott volna az „elmaradt termelés” számlájára tavaly 55 millió forintnyi veszteség. Indokolatlan és drága sietségnek bizonyult a beruházás gyorsítása. Csak a termelés műszaki feltételeit lehetett előteremteni, a gazdasági célkitűzések megvalósításához pedig ez nem elég. A kötöttárugyárat üzemre és vállalatra szétválasztó szemlélet — amely egy feltétel meglétéből befejezettnek vélte a többit is — illúziókat szült. Többet, jobbat; szervezettebben tudott volna gyártani Halas. Érvényesíthette volna önállóságát szerencsésebben is. Gazdaságos termelésre viszont nem volt képes. Három évnél hosszabb Idő kell, hogy ezt a küszöböt átlépje. Jövője iránt azonban jelene már nem támaszthat kétséget. Gépparkja valóban olyan, mint azt annak idején eltervezték. A piac valóban igényli termékeit, a megkezdték e lehetőségek összehangolását és kiaknázását. Az irányítás módszereinek változása felszabadította az emberekben rejlő tartalékot. Munkájukat helyes útmutatások alapján kifogástalanul végzik. Teljesítményük a múlt évinek másfélszeresé. az elsőosztályú termékek arányát pedig 45-ről 80 százalékra tudták az idén növelni. Gyárukért eddig is sok áldozatot hoztak, tudják, hogy helytállásukon múlik annak jövője. A halasi kollektíva számára á következő l?ét év is nehéz lesz. Tudják. Ezeregyszázan vannak: letéteményesei a korszerű, éppen csak felépült kötöttárugyár céljainak. Már bebizonyították, Jbogy.judják és akarják teljesíteni feladataikat:. • ’ M : Isörí iicv éaeé Zsembery Ágnes Épül a munkásszálló Kecskeméten, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat új 400 személyes munkásszállójának szomszédságában Igen jó ütemben építik a képünkön látható hatalmas épületet, amely elkészülte után a vállalat újabb 500 dolgozójának nyújt kényelmes második otthont Az egymáshoz kapcsolódó két épület egyben a BÁCSÉP kulturális központja is lesz. Felvételünkön a vállalat nagy teljesítményű autódaruja betonelemek beemelésével segíti a mielőbbi befejezést. (Opauszky László felvétele) LAKÁSÜGYEK A BÍRÓSÁGON A bérleti jogviszony folytatásáról A lakásbérleti szerződés a bérbeadó és a bérlő között jön létre, őket Illetik meg aa ebből eredő jogok és kötelezettségek. A bérlő halálával a szerződés egyik alanya kiesik és a lakáshasználat joga rendezetlenné válik. Felvetődik a kérdés, hogy a bérlő halála vajon megszünteti-e a bérleti szerződést, vagy van-e lehetőség a helyébe lépni és folytatni a bérleti jogviszonyt? A lakástörvény szerint a bérlő halála a lakásbérleti jogviszonyt megszünteti, ha nincsen olyan. személy, aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatja. A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszonyt az egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha és a heveit gyermeke, az örökbefogadó, a mostoha és e nevelőszülője folytathatja, ha a bérlő halálakor állandó jelleggel a lakásban lakott. Az elhalt bérlő, testvére, illetőleg élettársa is folytathatja a bérleti jogviszonyt, ha a bérlő halálakor legalább hat hónapja állandó jelleggel a lakásban élt. A fenti személyeken kívül az elhunyt bérlő eltartója is jogosult a lakásbérleti jogviszony folytatására, ha a tartási szerződés jóváhagyásától a bérlő haláláig legalább hat hónap eltelt és az eltartó a bérlő halálakor legalább hat hónapja állandó Jelleggel a lakásban lakott és a tartási kötelezettségét is teljesítette. Érdemes megjegyezni, hogy a szolgálati lakásra fennálló bérleti jogviszony a bérlő halála után nem folytatható. (Fegyveres testületi szolgálati lakás esetében az illetékes miniszter ettől eltérően rendelkezhet.) Mint látjuk, a lakásjogszabály széles körben lehetővé teszi a bérleti jogviszony folytatását. Sok esetben viszont olyan személyek is szeretnék az elhalt bérlő lakását továbbá használni, akik erre nem jogosultak. Nézzünk néhány Ilyen esetet: Az idős bérlőhöz családtagként bejelentkezett az unokája, de nem költözött hozzá, hanem változatlanul a szüleivel élt együtt. Időnként megjelent nagyapjánál, ahol hosszabb-rövidebb ideig tartózkodott,. főleg azért, hogy a szomszédok is lássák ott. A nagyszülő halála után az unoka pert indított a bíróságon a lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság megállapítása iránt. Igényét arra alapította, hogy a nagyapjával együtt élt, annak a lakásában volt bejelentkezve. A bíróság az ítéletében megállapította, hogy a lakásba történt bejelentkezés önmagában még nem jelenti a Jogosultságot a bérleti jogviszony folytatására. A jogszabály az állandó Jellegű ottlakást írja elő feltételkánt, és mivel ez ebben az ügyben nem valósult meg, ezért a felperes keresetét a bíróság elutasította. Égy másik esetben az elhalt bérlő fia kérte a jogviszony folytatására való jogosultságának a bírói megállapítását. Előadta, hogy az édesapja vállalati bérlakásban volt bérlő, és itt élt vele együtt ő is. A vállalati ‘bérlakásra fennálló lakásbérleti jogviszony a bérlő halála esetén nem folytatható, ha ezt a lakással rendelkező szerv a bérlő kijelölése során kikötötte. A beszerzett bérleti szerződésből és az egyéb iratokból a bíróság megállapítóttá, hogy ebben az esetben ilyen kikötés történt a lakással rendelkező szerv részéről, ezért a kereseti kérelmet alaptalannak ítélte, mert arra jogszabályi lehetőség nem volt. Természetesen a bérlő gyermekének a lakást, mint jogcím nélküli jóhiszemű személynek csak akkor kell elhagynia, ha a lakással rendelkező szerv a részére megfelelő elhelyezést biztosít. Dr. Varga Miklós kecskeméti járásbiró
