Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-27 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évi. 148. szám Ára J 90 fillér 1918. június 21. kedd HU • Átadásra készítik éld í kombájnokat az AGROKER telepén. (MTI-fotó: Fehér József felvétele—KS) • Kerekegy­házán a Kossuth Szakszövet­kezet szerelői egy kivételével minden kombájnt kijavítottak E végére valamennyi betakarító­­gépük kész lesz. LEONYID BREZSNYEV MINSZKI BESZÉDE Folytatni kell a harcot a fegyverkezési hajsza Évente több száz milliót érő gépet, különféle ter­melőberendezést, szállítóeszközt, alkatrészt vásárol­nak a kereskedelmi vállalattól a megye állami és szövetkezeti gazdaságai. A kecskeméti AGROKER forgalma különösen a betakarítás előtti hetekben növekszik a korábbinak a sokszorosára, amikor ki­derül, hogy az elavult, elhasználódott kombájnt már nem- érdemes kijavítani, hanem újat kell beszerez­ni helyette. Június második feléig hetven gabona­­kombájnt szállítottak el az AGROKER-től a mező­­gazdasági üzemek. Az előrelátóan gazdálkodók nem az utolsó idő-* szakra halasztják ezt a fontos teendőt, hanem hóna­pokkal előbb megvásárolják a betakarításhoz szük­séges eszközöket. A kereskedelem SZK—5-ös, SZK— 6-os típusú kombájnból elég jelentős készletet tar­talékolt Ezeket az arató-cséplő gépeket a kedvezőt­len adottságú gazdaságok indokolt esetben jövő év augusztus 31-ig történő fizetésre is megvásárolhat­ják, ha az ehhez szükséges formaságokat elintézik; megszüntetéséért Vasárnap Minszkbe, a Belorusz Szovjet^ Szocialista Köztársaság fővárosába látogatott Leonyid Brezsnyev, " az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Részt vett azon az ünnepségen, amelyen átadták Minszknek a Hős város kitüntető címmel járó aranycsillagot és a Lenln-rendet. A városi pártbizottság és a vá­rosi szovjet együttes ülésén Leo­nyid Brezsnyev beszédében nem­zetközi kérdésekkel foglalkozva kiemelte, hogy az ENSZ-közgyű­­lés rendkívüli leszerelési ülés­szaka ismét megerősítette az em­beriség legmélyebb érdekeltségét a fegyverkezési hajsza megszün­tetésében. A Szovjetunió és a többi szocialista ország átfogó, bátor és ugyanakkor realista, programot terjesztett a fegyver­kezés teljes megszüntetéséről az ülésszak elé. Ezek a javaslatok álltak mindvégig az ülésszak tárgyszerű vitájának középpont­jában. „Az ülésszak ugyanakkor meg­mutatta, hogy a NATO számos vezető tagja, mindenekelőtt az Egyesült Államok, nyilvánvalóan nem kíván konstruktív módon közeledni a leszerelés feladatai­nak megoldásához” — mondotta az SZKP KB főtitkára, utalva ar­ra, hogy az atlanti szövetség ve­(Folytatás a 2. oldalon.) ÓVODAPEDAGÓGIAI NYÁRI EGYETEM KECSKEMÉTEN Az esztétikai nevelésről Tegnap délelőtt országszerte megnyitották kapuikat a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nyári szabadegyetemei. Bács-Kis­­kun megye székhelyén hagyományos módon, immár hetedik alkalommal az óvodai nevelés szakemberei gyűltek össze a kecskeméti Óvó­nőképző Intézet és a TIT megyei szervezete által közösen rendezett egyhetes rangos nyári továbbképzés előadásainak meghallgatására. A Tudomány és Technika Há­zának kongresszusi termében dr. Krajcsovszki József, az Óvónő­képző Intézet igazgatója üdvözöl­te a nyári egyetem mintegy két- . száz főnyi hallgatóságát, a meg­nyitó elnökségében helyet foglaló dr. Major Imrét, a megyei tanács elnökhelyettesét és Fekete Lászlót, az MSZMP városi bizottságának titkárát. Szabó László, az Oktatási Mi­nisztérium főosztályvezetője meg­nyitó előadásában az óvodaügy társadalmi fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy a magyarorszagi intézményekben összesen 400 ezer _ kisgyermek talál második otthon­ra. Létszámuk az' elmúlt évben — az intézmények bővülése nyo­mán — négy százalékkal emelke­dett. Sajnos, az erőteljes fejlesz­tések ellenére is tovább növeke­dett az elutasítottak száma; ta­valy országosan 34 ezer jelentke­zőt nem tudtak fogadni. Elsősor­ban a városokban nagy a zsúfolt­ság. Hazánkban évente két és fél milliárd forintot fordítanak az óvodáskorú gyermekek nevelésér re, ez az összeg állandóan növek­szik; tavaly például 300 millióval többet tartalmazott a költségve­tés. mint egy évvel korábban. Ja­­• vul a szakember-ellátottság, csök­kent a képesítés nélküli óvónők száma. • A nyári egyetem hallgatósága. • A kecskemé­ti Óvónőkép­ző Intézet­ben érdekes kiállítást rendeztek a kisgyermekek esztétikai nevelésének témaköréből. űmmK Az előadó hangsúlyozta: ezék a számok és jelzett arányok is jól tükrözik az óvodákra irányu­ló - aktív, áldozatokat is vállaló társadalmi figyelmet. Az intéz­ményékben dolgozó pedagógusok jogos szakmai tekintélyt szerezték maguknak, ez viszont egyben kö­telez is: önképzésre, korszerű, ha­tékony nevelési módszerekre, el­járásokra Az óvodák iskolaelőké­szítő feladata is növekvő fontos­ságú; az új első osztályos tanter­­vek ugyanis már erőteljesen épí­tenek a gyermekek ott szerzett képességeire. A kecskeméti óvodapedagógiai Nyári Egyetem évek óta jelentős szerepet tölt be a szakmai kép­zésben. Alkalmanként fontos ne­velési részterületekkel ismertetik meg a résztvevőiket. így megvi­tatták már többek között az ének­zenei nevelés, az anyaiiyelvi ok­tatás, az iskolelőkészítós módsze­reit, az idén pedig az „Ábrázolás és kézimunka az óvodában” című, az esztétikai neveléssel kapcsolatos témakört dolgozzák fel az elő­adók. Az első szakmai előadást Bor­bély Ferenc, a Kecskeméti Óvó­nőképző Intézet tanára tartotta meg „A látás hatalma” címmel. A nyári egyetem résztvevői ezt követően megtekintették az in­tézetben rendezett kiállitást, amely a hallgatóik és kisgyerme­kek által késizített érdekes és szép bábokkal, rajzokkal, kézimun­kákkal, kerámiaalkotásokkal és népi játékókkal ismertette meg a megjelenteket. A kiállítás egyik érdekes színfoltját a kecskeméti rendőrfalui óvoda kertjének, pan­csoló kútjának tervdokumentá­ciói adták. A nyári egyetem „diákjai” ma óvodaesztétikai kérdésekkel fog­lalkozó előadásokat hallgatnak meg és a módszertani oktatófil­mek hasznosításáról cserélnek gondolatokat... A hét további napjain bábkészítési, alkotáspszi­chológiai és népművészeti kérdé­sekkel ismerkednek majd és ta­nulmányi kirándulást tesznek Bács-Kiskun megyében. P. M. Kevés az IFA^teher A terménybetakarításkor any­­nyira szükséges rakodógépeket azonban igen körülményes be­szerezni, mert a gyártó vállala­tok nem szállítanak elegendőt. A mezőgazdasági üzemek 80 db úgynevezett homlokrakodót ren­deltek, de az AGROKER legfel­jebb 15 ilyen gépet kap. Hasonló a helyzet az NDK-gyártmányú szalmabálázó gépekkel is. A meg­rendelt bálázók legfeljebb egy­­harmada érkezik meg az aratás idejére. A szovjet és a nyugatnémet gyártmányú gabonakombájnok­hoz folyamatosan kapja az al­katrész-utánpótlást az AGRO­KER. Az NDK-gyártmányú ga­bona- és szálas takarmány-be taka­rító gépek egyes alkatrészei azon­ban nem érkeztek még határidő­re. A terményszállításnál leg­jobban használható IFA teher­gépkocsik egyes típusaihoz pedig a gumiabroncs hiányzik. A má­sik kereskedelmi vállalat, az AU­­TÓKER pedig IFA motort nem tud adni a mezőgazdasági üze­meknek. Mivel az előző évben is ha­sonló volt a helyzet a betakarí­tás előtti időszakban, a legtöbb mezőgazdasági nagyüzem jelen­tős összeget tartalékol gép és al­katrész beszerzésére, s az őszi betakarítás után nyomban meg­kezdi a szükséges eszközök fel­kutatását, gépek, alkatrészek vá­sárlását a következő nyári idényre. A szabadszállási Lenin Tsz-ben kiszámították, hogy ak­kor a legköltségesebb a gépjaví­tás, ha a szerelők a hiányzó al­katrész miatt más munkát vé­geznek, és akkor növekszik leg­inkább a betakarítás önköltsége, ha a gép hibája miatt elpereg a gabona. A szabadszállási téeszben a szokásos tavaszi gépszemle után a szervizkocsit szerelik fel he­gesztő berendezéssel, szerszám­mal, pótalkatrésszel, és az eset­leges műszaki hibát a helyszínen megjavítják. Ezzel a tönkrement gép bevontatására szánt időt is megtakaríthatják. Néhány közös gazdaság a ké­nyesebb gépékeit, munkaeszközö­ket, amelyekhez pótalkatrészt hosszas utánjárással sem tudott vásárolói, a termelési rendszer-.. gazda központi szolgáltató tele­pének gépműhelyében javíttatja ki. Ez a módszer valamivel költ­ségesebb annál, mintha a saját műhelyében végeztetné, de biz­tonságosabb, szakszerűbb és gyorsabb, mert a rendszergazda a korszerű munkafeltételek meg­teremtésével jobb hatásfokkal dolgozhat, mint a szövetkezeti kisműhely. rakodógép Arra is van példa, hogy több szövetkezet egymással összefogva, nagy tételben vásárolja meg a mezőgazdasági gépalkatrészt, és a javítást is közösen végzi, meg­felelően szakosítva a különböző géptípusok felújítását. Ez is jobb hatásfokú tevékenység az általá­nos gyakorlatnál, amikor az ösz­­szes gépet a nem kellően felsze­relt kisműhelyekben barkácsol­ják költségesen és nem is a leg­jobb minőségű munkával. A mezőgazdasági üzemek kez­deményezésére helyenként meg­alakult társulások gépbeszerző, gépjavító tevékenységének fej­lesztése, valamint a MEZŐGÉP kiskunmajsai gyára garanciális szervizének további eredményes munkája a közös gazdaságok jobb. műszaki felkészülését alapozza, meg a nyári és az őszi betaka­rításra. K. A. • A kunfehértói Előre Tsz-ben terményszárítót helyezne}; üzembe s közös gazdaság szakemberei. Változatlanul romlanak kül­kereskedelmi cserearányaink. Passzívumunk a tőkés, orszá­gokkal folytatott kereskedel­münkben az év eddig eltelt időszakában tovább nőtt. Pe­dig ettől végső soron gazdasá­gi helyzetünk közvetve pedig életszínvonalunk alakulása is függ. A külgazdasági viszo­nyainkban lezajlódó esemé­nyek előbb-utóbb befolyásolják minden állampolgár életét. S amennyiben a külkereskede­lem útján nem sikerül haté­konyabban értékesíteni az ipar és a mezőgazdaság produktu­mát, nemzeti jövedelmünk a lehetségesnél és a szükséges­nél kevesebb lesz. Tehát ke­vesebb telhet lakásra, útra, gépre, és kevesebb a fogyasz­tási cikkek széles választékára is. Ebben az összefüggésben szükséges vizsgálni és meg­fontolni mindazt, ami az idő­ről időre napvilágot látó té­nyekből kiolvasható. Nézzük tehát a mai hely­zetet. Mint ismeretes — a kül­gazdasági egyensúly javítása az idei terv egyik legfonto­sabb feladata. E követelményt úgy lehet teljesíteni, ha a be­hozatalét meghaladja a kivi­tel értéke, ha nem szenvedünk el folyamatoson árveszteséget. Nos, ennek ellenkezője tör­tént az első negyedévben: mi­közben a dollárelszámolású behozatal 8,7 rubel elszámo­lásban 3,1 százalékkal emel­kedett, a kivitel csupán meg­közelítette az egy évvel koráb­bit. Ha az okokat vizsgáljuk — szintén jólismert jelenségek sora tűnik elénk. Az egyik ilyen: a gépek és a beruhá­zási javak, illetve fogyasztási iparcikkek iránti igények rendkívül gyorsan nynek. Az­az: a növekedési, beruházási kedv, a lehetőségeinkkel nem számoló fejlesztési láz így is érezteti hatását. És bizonyítja azt, hogy miközben túl sok beruházásba kezdtünk, a befe­jezetlen . állomány tovább nőtt -fJa termelésbe állított létesítmények nem tudják el­lensúlyozni az importot. A másik ok számunkra; to­vábbra is kedvezőtlen a hely­zet a világpiacon. A tőkés vi­lágban változatlanul stagnál­nak, illetve alig emelkednek a beruházások, a kereslet en­nélfogva alacsony, nyomottak az árak. Ilyen körülmények között a nem élenjáró techni­kai, minőségi színvonalú ter­­"mékeket nehéz eladni, illetve nehéz jó áron áruba bocsáta­ni. Márpedig áruink — termé­keink egy részét kivéve — inkább a közepes kategóriába tartoznak. Feldolgozó iparunk teljesítménye ezért olyan, ami­lyen. ESg.^, Az első negyedév külkeres­kedelmi helyzetképe mind­ezek miatt fokozott figyelmet és törődést igényel. Sőt, ese-' tenként gyors beavatkozásra is szükség mutatkozik az ex­port föllenditése érdekében. A megoldás módjai ismertek, a KB 1977 októberi, valamint az ■ 1978 tavaszi határozatai föl­vázolták teendőink irányát és kereteit. Ennek alapján meg­indult a munka szinte vala­mennyi arra illetékes szerv­nél, intézménynél. Egymás után tartották, tartják a mi­nisztériumok azokat az aktí­vaértekezleteket, ahol az adott szakterület azonnali és hosz­­szabb távú teendőit vették sorba. Készülnek azok a prog­ramok, amelyek a külkeres­kedelem, a pénzügy, az ága­zati irányítás szférájában rög­zítik a gyakorlati teendőket, s megkezdődött az árrendszer korszerűsítésének előkészítése. Am kár lenne azt hinni, hogy ezek az intézkedések, a feltételrendszerben végrehaj­tandó változások előkészítése önmagában elegendők a ked­vezőtlen folyamatok megfor­dításához. Kétségbevonhatat­lan mindezek hatása és je­lentősége. De az sem tagad­ható: ez idő szerint, különö­sen ami a pillanatnyi felada­tokat illeti, a vállalatokon múlik az, hogy milyen gyor­sasággal képesek váltani, al­kalmazkodni a szigorú világ­piaci igényekhez. rí . Aratásra hetven kombájnt vásároltak

Next

/
Thumbnails
Contents