Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-27 / 148. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. június 27. ! m események sorokban THESSZALONIK1_____________ <Űjabb két gyengébb utórezgést észleltek Thesszalonikiben vasár­nap reggel, de egyik sem volt erősebb a Richter-skála szerinti négyes fokozatúnál. A városba hívott külföldi szeizmológusok szerint lehetséges, hogy újabb erős földrengés rázza meg a vá­rost. Felszólították Thesszaloniki lakosait, maradjanak távol ott­honaiktól, amíg a mérnökök meg nem vizsgálják házaikat, hogyké­­pesek-e kibírni egy újabb rengést. (UPI) BAGDAD Emil Wojtaszek lengyel külügy­miniszter. aki hivatalos látogatá­son tartózkodik Irakban, vasár­nap megkezdte tárgyalásait iraki kollégájával, Szadun Hammadi­­val. A felek a kétoldalú kapcso­latokat és a közel-keleti helyzetet tekintették át Wojtaszek az első lengyel külügyminiszter, aki Irak­ba látogatott. BUKAREST A romániai Snagov üdülőhe­lyen Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt' főtitkára va­sárnap fogadta Georges Mar­chaist. a Francia Kommunista Párt főtitkárát. Marchais a Ro­mán KP Központi Bizottságának vendégeként üdül Romániában. A ♦alálkozó szívélyes, elvtársi lég­körben folyt le. TORINO Az olasz bíróságokon folytatód­nak a „Vörös brigádok” elnevezé­sű terrorszervezetek tagjainak pe­rei. Az alessandriai bíróság szom­baton hirdetett ítéletet Massimo Maraschi. Curcio jobbkeze felett: gyilkosság, gyilkossági kísérli és emberrablás vádiával 24 évi bör­tönbüntetésre ítélték. (MTI) BEJRUT Vasárnap Beirútba érkezett James Jonah, Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár tanácsadója. Tár­gyalásokat folytat arról, hogy az UNIFIL-egységek miként fejlőd­hetnének fel Dél-Libanonnak azokban a körzeteiben, amelyek az izraeliek visszavonulása után libanoni jobboldali milícia kezébe kerültek. (Reuter) WASHINGTON James Callaghan brit minisz­­terelnök szombaton Washington­ba érkezett. Fogadja őt Carter elnök, és találkozik az amerikai repülőgépipar képviselőivel, hogy a két ország együttműködéséről tárgyaljon a repülőgépgyártás te­rületén. (AP) MADRID Adolfo Suarez miniszterelnök hétfőn délelőtt Marcelino Oreja külügyminiszter kíséretében két­napos látogatásra Marokkóba uta­zott, hogy ott II. Hasszán király­­lyal és Ahmed Oszmán miniszter­­elnökkel tárgyaljon. Miiammar Al-Kadhafi elutazott Budapestről • Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke búcsúztatja Muhammar AI-Kadhafit, a Ferihegyi repülőtéren. wmM Muammar Al-Kadhafi ezredes, a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamaihirija Általános Népi Kongresszus Főtitkárságának fő­titkára Losonczi Pálnak, az El­nöki Tanács elnökének társasá­gában tegnap a Rákosmezeje Termelőszövetkezetbe látogatott. Elkísérte Púja Frigyes külügy­miniszter és Szűts Pál, hazáink líbiai nagykövete. Megérkezésekor Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fogadta, majd Tóth Imre, * a szövetkezet elnökhelyet­tese a mezőgazdasági nagyüzem tevékenységéről tájékoztatta a vendéget. Tóth Imre, a szövetkezet dol­gozói nevében — emlékül — díszes csikóbőrös kulacsot nyúj­tott át Muammar A1-Kadhafi -nak, aki ezt követően megtekin­tette a szövetkezet több üzemét. A magyar—líbiai gazdasági megbeszélésekről Bíró József kül­kereskedelmi miniszter és Abu­­baker Al-Sharif kereskedelmi tit­kár tegnap jegyzőkönyvet írt alá a Külkereskedelmi Minisztéri­umban. A Kulturális Kapcsolatok Inté­zetében aláírták a Magyar Nép­­köztársaság és a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahdrija közötti, az 1978—80-as évekre szóló kulturális együttműködési programot, s az ugyancsak az 1978—80-as évekre kiterjedő magyar—líbiai műszaki-tudomá­(Folytatás az 1. oldalról.) zetői a leszerelési ülésszakkal egyidőben Washingtonban nagy­szabású fegyverkezési programot fogadtak el. Ez a népek vágyai­nak és létérdekeinek figyelmen kívül hagyása. Az .SZKP KB fő­titkára hangsúlyozta: a NATO vezetői által az ENSZ-közgyűlé­­sen a leszerelést támogató kije­lentések csupán a közvélemény félrevezetésére szolgáltak, a lé­nyeget számukra a NATO wa­shingtoni csúcstalálkozója jelen­tette. — Ugyanebben a hangnemben beszélnek a pekingi vezetők is — folytatta Leonyid Brezsnyev. — Képviselőjük valószínűleg el­tévesztette a fórumot; harcias hangnemű beszédét nem az ENSZ-ben, hanem a NATO ta­nácsának ülésszakán kellett vol­na elmondania. „Az Egyesült Államokban az utóbbi időben magas szinten és meglehetősen cinikus formában próbálják kijátszani a ,kínai kártyát’ a Szovjetunió ellen. Ez rövidlátó és veszélyes politika, amelynek szerzői esetleg keserű­en ébrednek majd rá erre” — mondotta Brezsnyev. Ezek után hangoztatta: bár a közgyűlés le­szerelési ülésszaka rövidesen vé­get ér, a népeknek folytatniok és erősíteniük kell a leszerelésért, a fegyverkezési hajsza megszün­tetéséért vívott harcukat. Beszédében a továbbiakban részletesen szólt a fegyverzet és a fegyveres erők Közép-Európá­­ban történő csökkentéséről foly­tatott bécsi tárgyalásokkal. Saj­nálattal állapította meg, hogy az immár öt éves megbeszélések mind ez ideig nem hoztak ered­nyos együttműködési munkaprog­ramot. Délután Budapestről Berlinbe utazott Kadhafi ezredes. Vele együtt elutazott a kíséretében le­vő Musrtafa El Khiarrubi alezre­des, az Általános Népi Kong­resszus Főtitkárságának tagja, és több magas rangú személyiség. A vendégeket ünnepélyesen bú­csúztatták a Ferihegyi repülőté­rén. A líbiai és magyar zászlók­kal díszített repülőtéren a Ma­gyar Néphadsereg díszzászlóalja sorakozott fel a Csapatzászlóval. ményt. Hangoztatta: a szocialis­ta országoknak a közelmúltban előterjesztett új javaslatai figye­lembe veszik a tárgyalások eddi­gi tapasztalatait, azt célozzák, hogy a bécsi megbeszéléseket ki­vezessék a zsákutcából. Ezek a javaslatok új, széles körű és konkrét /programot adnak. Lé­nyegükéi két pontban összegezte. Egyrészt a javaslatok legfonto­sabb eleme az, hogy konkrét szá­mokat tartalmaznák az első sza­kaszra vonatkozóan a Szovjetunió és az Egyesült Államók által végrehajtandó csapatcsökkentés­re. A Szovjetunió kész egy éven belül három teljes hadosztályt kivonni, a teljes harci techniká­val f „együtt,tie^eértye,. jpintegy ezer harckocsit. Másrészt, .a NATO-országok és -" varsói Szerződés tagjai fegyveres erői­nek csökkentését úgy kell végre­hajtani e javaslatok szerint, hogy megőrizzék az egyensúlyt. Az a javaslat, hogy a két fél fegyveres erői számára közös felső határt szabjanak meg, a nyugati fél el­képzeléseit tükrözi. — Az elmúlt évtized egyik leg­fontosabb békés vívmánya az európai politikai légkör megja­­vulása — folytatta az SZKP KB főtitkára. — Különösen érzékle­tesen nyilvánult ez meg a leg­utóbb, az NSZK-ban tett látó-. gatásunk során. A Szovjetunió és gz NSZK közötti kapcsolatok ma — a negatívumokról sem fe­ledkezve meg — az európai sta­bilitás, az európai enyhülés egyik legfontosabb elemét jelentik. Nagy utat tett meg kapcsolatai fejlesztésében a Szovjetunió és Franciaország is, jól fejlődnek A búcsúztatásra megjelent Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, Trautmaran Rezső, az Elnöki Tanács helyet­tes elnöke, Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, to­vábbá az Elnöki Tanács több tagja, a politikai, a gazdaságii és kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt Szűts Pál, valamint Mohamed Taher Bugaighds, Líbia magyarországi nagykövete. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. (MTI) kapcsolataink Olaszországgal, Svédországgal, Ausztriával, Finn­országgal. A török miniszterel­nök, Bülent Ecevit most végétért látogatása a Szovjetunióban va­lódi hozzájárulást jelentett az össz-európai értekezlet résztvevői közötti békés együttműködés fej­lesztéséhez. Brezsnyev síkraszállt azért, hogy állandóan szilárduljon és fejlődjék a békeszerető európai államok e közös vívmánya, az európai enyhülés folyamata. Kü­lönösen fontos ez ma, amikor a nemzetközi helyzet ismét élező­dik. Éppen Európa mutathat gya­korlati példát arra, hogyan kell egymás mellett élni, együttmű­­kö.dni, közösjejn, dolgozni. ^ — A tartós békéért vívott harc néni csupán a kormányok, ha­nem a népek, a széles néptöme­gek feladata is — hangoztatta a szónok. — A dolgozók létérdeke minden országban az, hogy ‘ne engedjék meg a háború veszé­lyének növekedését, ne engedjék meg, hogy mindaz a jó, ami az elmúlt években a világban bekö­vetkezett, kárbavesszen, hanem haladjanak tovább előre a való­ban tartós béke felé. A néptö­megek ■ egyesített erőfeszítésével el lehet érni ezt a célt. Leonyid Brezsnyev rámuta-. tott: korunkban a nemzetközi élet igen nagy fontosságú ténye­zője lett a szocialista országok erősödő testvéri együttmőködése. Utalt a" szocialista gazdasági in­tegráció elmélyülésére, hangoz­tatva, hogy szinte jelképe ennek a szocialista országok közös űr­kutatási programja, a közös űr­repülés. Folytatni kell a harcot a fegyverkezési hajsza ellen LÁZÁR GYÖRGY VEZETÉSÉVEL Elutazott a magyar küldöttség a KGST 32. ülésszakára Kedden kezdődik Bukarestben a Kölcsönös Gazdasági Segitség Ta­nácsának 32. ülésszaka. Az ülésszakon részt vevő magyar küldöttséd Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének vezetésével hétfon el­utazott a román fővárosba. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György miniszterelnök-helyettes. Ott volt Victor Bo­­lojan, Románia budapesti nagykövete is. (MTI) Ideiglenes parancsnoki tanács alakult Észak-Jemenben Négytagú ideiglenes parancsno­ki tanács vette át vasárnap a Je­meni Arab Köztársaságban a ve­zetést, azt követően, hogy szom­baton pokolgépes merénylet áldo­zata lett Ahrried Husszein Al- Ghasmi, a Jemeni Arab Köztár­saság Elinökii Tanácsának vezető­je — jelentette az INA hírügy­nökség 'a saanai rádió adására hivatkozva, A tanács elnökévé az észak-jemeni népgyűlés vezetőjét, Abdul Karim Al-Arasit nevez­ték ki. A tanács első intézkedésével megerősítette tisztségében Abdel LAPSZEMLE 4 ;:á V \ . Ghani miniszterelnököt. Az orszá­got szinte teljesen elzárták a külvilágtól, szünetelnek a légijá­ratok, és megszakították a távíró- és telefon-összeköttetéseket. Az ideiglenes parancsnoki tanács 40 napos, Kairóban pedig az Arab Liga egyhetes gyászt rendelt el. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kormánya vasárnap hivatalos nyilatkozatban fejezte ki részvétét a meggyilkolt észak­jemeni államfő családjának és a négytagú parancsnoki tanácsnak. (MTI) 11 » mm Pravda a szovjet-amerikai kapcsolatokról A Pravda vasárnapi számában kommentálja azt a hivatalos vá­laszt, amelyet az Egyesült Álla­mok kormánya adott a szovjet központi lapoknak az amerikai kormány jelenlegi politikájával foglalkozó június 17-i szerkesztő­ségi cikkére. Az SZKP központi lapja a többi között megállapítja: a vá­lasz egyszerűen megkerülte a cikkben felvétett lényeges és időszerű kérdéseket, amelyek ar­ról tanúskodnék, hogy az ameri­kai kormány irányvonala ellent­mondásba került az enyhülés ér­dekeivel. A nyilatkozat — foly­tatja a Pravda ■ — mindazonáltal bejelenti, hogy az amerikai kormány a lehető legnagyobb fi­gyelemmel tanulmányozta a Pravda cikkét, figyelőmbe vette a cikkben kifejtett szovjet állás­­foglalást. A nyilatkozat utal rá, hogy az amerikai kormány kész az elkövetkező hónapokban in­tenzív tárgyalásokat folytatni a Szov jetunióval, beleértve a S ALT- tárgyalásofcat, a nukleáris fegy­verkísérletek általános és teljes betiltásáról, valamint a kölcsönös közép-európai h'aderőcsökkentés­­ről folyamatban levő tárgyaláso­kat is. A nyilatkozat azonban nem tér ki arra, — folytatja a szovjet na­pilap —, hogy az Egyesült Ál­lamok kormánya milyen állás­pontra helyezkedik ezekben á kérdésékben. Az enyhülés érdekei megköve­telik, a szovjet—amerikai kap­csolatok pozitív fejlesztését, a fegyverkezési hajsza beszünteté­sét. Nyilvánvaló azonban, hogy az egyetemes béke megszilárdítá­sához nem. elegendőek Washing­ton szólamai, hanem konkrét, gyakorlati lépésekre van szük­ség. (TASZSZ) ivniolomío^vsen" Göl netu ynöv jC . e-őIisiyleH Jsb Űj munkahét iiűrállomáson MOSZKVA Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A különleges rádióteleszkóp működését ellenőrizték hétfőn az új munkahét első munkanapján a Szaljut—Szojuz űrállomás sze­mélyzetének tagjai. Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivan­­csenko ma már tizenegyedik napja tartózkodik a világűrben és a földi orvosszakértők szerint szervezetük teljesen átállt a tar­tós súlytalanságra. A két űrhajós munkaképessége kifogástalan, így megkezdhetik a bonyolultabb feladatok végrehajtását is. Az első kísérlet, a „Szplav” miniol­vasztókemence három napos üze­mi próbája volt, ezt követi most a rádióteleszkóp ellenőrzése, a különleges hűtőberendezés üzem­be helyezése. Mint ismeretes, ez a műszer a milliméternél rövidebb hullámsávokban folytat vizsgá­latokat. Kovaljonok és Ivancsenko köz-, vétlenül is megfigyelik a Földet és a világóceánokat. Még a múlt héten jelentették, hogy a Csen­des-óceánon egy háromszáz irié­­ter ‘hosszúságú ‘ vízalatti padkát észleltek, amely nem szerepelt térképeiken. A szakértők most ellenőrzik a jelentés pontossá­gát. Ugyancsak megfigyelték az időjárás alakulását is a Szovjet­unió európai területei felett, s 24 órával korábban jelezték, hogy napos idő várható a hét végére, mint az valóban bekövetkezett. A két űrhajós a hét végét ar­ra is felhasználta,' hogy rádióbe­szélgetést folytasson családjával. (MTI) „A terrorizmus nem az elnyomott proletariátus harca kizsákmányo­­lói ellen, hanem kiváltságos polgárcsaládok gyermekeinek hadüzenete, saját osztályuknak, a társadalmat irányító felső rétegnek.” Ez a figyelemre méltó megállapítás nem éppen új, hiszen a vezető tőkés országokban a baloldali erők már többször rávilágítottak a terrorizmus eme valódi gyökerére. A fenti értékelés azonban nem baloldali termék: a polgári liberális nyugatnémet magazin, a Stern fogalmazta meg így az NSZK szövetségi nyomozóhivatala által vég­zett — szociológiai jellegű — vizsgálat legfontosabb következtetését. Az alma és a fája « Vizsgálat a terrorizmus szociológiájáról MÁR ÖNMAGÁBAN egy ef­fajta kutatómunka elhatározása is újdonság a terrorizmus 'elleni harc történetében. Hiszen eddig a leginkább érdekelt nyugait-eu­­róipai államuk hatóságai kizáró­lag a rendőri erők növelésével, a kriminalisztika eszközeinek haté­konyabbá tételével, a nyomozó, ellenőrző tevékenység fokozásá­val próbálták felvenni a harcot a terrorizmussal. Amikor 1972- ben sikerült letartóztatni a nyu­gatnémet terroristák fő szerve­zetének, a Baader—Meinhof-cso­­portnak vezetőit, úgy hitték, ha­marosan véget tudnak vetni a sűrűsödő terrorakciók sorozatá­nak. Hamarosan kiderült azon­ban, hogy míg a professzionalista bűnözők bandáit egy ilyen csa­pás általában visszarettenti, a politikai szélsőségesek erőszak­­hadjáratát csak gerjeszti. Üj ter­roristák új akciókat terveztek és az elmúlt esztendőkben minden eddiginél nagyobb szabású me­rényieteket, emberrablásokat haji tottak végre. A terrorizmus gyor­san burjánzott Olaszországban, Hollandiában és más nyugati or­szágokban is. Ugyanakkor i pedig egyre több jel mutat ma már arra, hogy a különböző terroris­ta „társaságok” a határokon ke­resztül kapcsolatokat teremtettek egymással, valószínűleg sok eset­ben együttműködnek, minőségi­leg is új, helyzetet, politikai vál­ságokat is teremtve. Nos, mindénnek eredménye­iként a nyugat-európai országok hatóságainak be kellett láltnlök, hogy a kriminalisztika eszközei nem elegendőek a terrorizmus leküzdéséhez. „A betegségnek nem lehet csupán a tüneteit ke­zelni. Fel kell tárni a baj gyö­kereit. Ehhez alapos, minden okot, indítékot feltérképező vizs­gálatra van szükség” — szögez­te le a nyugatnémet szövetségi nyomozóhivatal a kormánynak készített bizalmas jelentésében: A JELENTÉS NYOMÁN szo­ciológusok, pszichológusok bevo­násával megalakult kutatócso­port a nyugatnémet körözési listákon szereplő negyven vezető terrorista életpályáját elemezte. Megvizsgálta a családok anyagi körülményeit, a szülők politikai nézeteit, nevelési elveit, viszo­nyukat gyermekeikhez: Különös figyelmet fordítottak a gimná­ziumi, egyetemi tanulmányok során kifejtett politikai tevéken.v­­, ségre, a társadalmi, baráti kap­csolatokra. A vizsgálat néhány rendkívül élesen megfogalma­zott kérdésre keresett választ: A társadalom strukturális hibái, problémái okozzák-e a politikai bűnözés terjedését? Vajon a ter­rorizmus gazdasági, társadalmi rendszerük természetes kont­rasztja-e, amelynek eredője a rendellenes fejlődéssel elégedet­len, értelmes fiatalok lázadása a fogyasztói társadalomba rögző­dött igazságtalanságok ellen? A terroristák psziohikailag beteg emberek-e, olyan őrültek, akik politikai lázadást indítanak az állam ellen? Milyen szerepet ját­­* szik a terrorista csoportokhoz való csatlakozásban a szülői ház hatása és a neveltetés? Játszik-e meghatározó szerepét a fiatalok terroristává válásában - a szülők társadalmi pozíciója és politikai beállítottsága? A NEGYVEN legkeresettebb terrorista — időközben négyet közülük letartóztattak Jugoszlá­viában — életpályájának elemzé­séből kiderült, hogy 70 százalékuk kifejezetten jól' szituált polgári családban nőtt fel. Mindössze két munkás, egy sofőr és egy raktá­ros volt a vizsgált terroristák szülei között. Az is kiderült, hogy a családok többségében igen konzervatív, szigorú nevelési el­vek uralkodtak, amelyek miatt gyakori volt a konfliktus a szü­lők és a gyerekek között. Az el­ső lázadások időszaka a leendő terroristák java részénél az egye­temi tanulmányok ideje volt. (Közel hatvan százalékuk járt — legalább néhány szemesztert — egyetemre, tehát legalább érettségizett. Ugyanez az arány az NSZK hasonló korú fiataljai­nál mindössze 14 százalék.) Két­ségtelen tehát, hogy a terroris­ták döntő többségének Intelligen­ciája magasabb az átlagosnál. Feltűnő, hogy az egyetemi tanul­mányokat folytatott terroristák 58 százaléka humán jellegű sza­kokra járt, hiszen a szövetségi köztársaságban az összes egye­temista mindössze 7 százaléka tanul filozófiát, szociológiát, pe­dagógiát, pszichológiát, társada­lomtudományokat és más humán ' tárgyakat. A vizsgálatot végzők ebből a tényből azt a következ­tetést vonták le, hogy „termé­szetesen sokkal Inkább izgatha­tó politikailag az a fiatal, aki' komolyan érdeklődik társadalmi, politikai kérdések iránt.” Azt is magától értetődőnek tartották, hogy ezek a fiatalok könnyen ke­rülnek be az egyetemisták ki­­sebb-nagyöbb politikai szerveze­teibe, majd gyorsan eljutnak a különböző szélsőséges csoporto­kig. A SZEMÉLYES motívumok elemzésénél azonnal kitűnt, hogy a negyven terrorista közül mi­lyen soknak kellett családi prob­lémákkal szembenéznie (szülők válása, rossz viszony a1 nevelő­szülővel, a szülők elfoglaltsága miatt gyakori egyedüllét, halál­eset stb.). Másrészt a már em­lített szigorú,' tekintélyelven ala­puló, nemegyszer erőszakos ne­velési elvek sokuknál már gye­rekkorukban különböző pszichi­kai problémákat okoztak. Ez je­lentkezhetett abban is, hogy a legtöbbjük néhány év után abba­hagyta tanulmányait. Persze a különböző konzekven­ciákkal lehet és kell Is vitat­kozni. önmagában egy ilyen, vi­szonylag szűk körű vizsgálat ta­nulságait nehéz lenne megbízha­tó általános jellemzőknek te­kinteni. De néhány vonatkozás­ban egészen nyilvánvaló, hogy a kutató szakemberek nem járnak t messze a valóságtól. Elsősorban abban — s ez dön­tő tényező a terrorizmus jelensé­geinek megítélésében —, hogy a nyugatnémet (vagy olasz, hol­land stb.) terroristák a tőkés áll tarnak elleni kihíváshoz éppen e társadalmi rend privilegizált osztályából jutottak el. A tömé-' gekhez, a munkásmozgalomhoz vezető utat azonban nem ta­lálták még. Értelmetlen erősza­kos lázadásukat az az illúzió táp­lálja, hogy' az alapjában • véve terrorisztikus, antidemokratikus, itgkinitélyelven alapuló állam iga­zi arculatát csak a folyamatos erőszak hatására mutatja« meg. Az erőszak valóban erőszakot szül, de ez csak a tőkés orszá­gok legreakoiósabb köreinek hasz­nál, hiszen jól felhasználható a demokratikus baloldal diszűcredi­­tálására, a jobboldali hangulat­­keltésre. . Ebben rejlik a terroriz­mus'ideológiájának és gyakorlat itának jj alapvető tévedése, amely­nek következménye igen érzé­kenyen érinti a baloldali erőket, hiszen a terroristák a kapitalista rend elleni harcukat „vörös álarcban", állbalo'ldali frazeoló­giával vívják. VÉGTÉRE IS mindennek az értelmetlen, káros, polgárriasztó lázadásnak az Indítékait jól meg­világítja a terroristák társadal­mi helyzete, politikai és családi háttere. S vallóban helyes a nyu­gatnémet vizsgálat szerzőinek következtetése: „A terrorizmust, nem lehet legyőzni, ha nem is­merjük meg, hogy milyen törté­nelmi, társadalmi és személyes okok idézik elő, milyen motí­vumok kedveznek terjedésének.” De ez a konklúzió is fontos ki­egészítésre szorul: nagyon kétsé­ges ugyanis, hogy a terrorizmust vissza lehet szorítani csupán az­zal, hogy előidéző okait feltárjuk. Az eredményes harchoz elsősor­ban ezeknek az előidéző okok­nak, a tőkés társadalom alapvető betegségeinek kezelésére, sőt megszüntetésére lenne szükség. Avar Károly I

Next

/
Thumbnails
Contents