Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-25 / 147. szám

1978. június 25. 9 PETŐFI NÉPE 9 3 LÉGI ŐRJÁRAT AZ UTAK FELETT Ellenőrzés helikopterről — Tizenötös!... Tizenötös!... Itt a Szitakötő!... Itt a Szitakötő... Két pótkocsis teherautó halad ön felé .. Állítsa meg!... Intézkedjen! Vétel. A parancsot Gonda Imre rendőr hadnagy adta a rendőrségi helikopter fedélzetéről, amely az E 5-ös út fölött Lajosmizse felé repült 50 méter magasság­ban, 80 kilométeres sebességgel. A pilóta Hegyi Fe­renc rendőr őrnagy, a BM Országos Rendőrfőkapi­tányság légi rendészetének beosztottja hívta fel a szabálysértőre a figyelmet, ugyanis a két teherautó között nem volt meg a KRESZ-ben előírt követési távolság. Billent a helikopter, s máris tanúi lehet­tünk az intézkedésnek, ugyanis a rádión leadott utasítás alapján a földi gépkocsizó járőrök megál­lították a teherautók vezetőit. Még egy forduló, s továbbhaladtunk a megye határa felé. Újabb intéz­kedés következett, ugyanis a sóderrel rakott pótko­csik, vagy az üresen Budapest irányába közlekedő teherautók nemcsak a követési távolságot nem tar­tották be, de túllépték a megengedett sebességet is. • Gonda Imre rendőr hadnagy és Hegyi Ferenc rendőr őrnagy megbeszélik az útvonalat. 9 Bal oldali képen: A sóder szállító pótkocsis teherautót megállítot­ták az intézkedő rendőrök. 9 A jobb oldali képen: A félreállított zöld Zsiguli. A munkáslakás-építési akció öt esztendős tapasztalatai Pártunk életszínvonal-politikájában kiemelkedő jelentősé­gű a lakásépítés. A lakásviszonyok javítását célzó intézkedé­sek során az állami vállalatok munkásainak lakáskörülmé­nyeit külön is'megkülönböztetett figyelem kíséri. Számuk­ra a magánlakás-építés keretében olyan kedvezményes felté­teleket állapítottak meg, amelyek mellett jövedelmükkel, szociális helyzetükkel arányos, a lakásépítéssel vagy vásár­lással járó teherviselés. Az ezzel összefüggő kérdésekről be­szélgettünk Dudás Edével, az OTP megyei igazgatójával. Elöljáróban arra kértük, hogy az ismeretek felfrissítéseként foglalja össze a lakásépítés és vásárlás kedvezményes felté-Könnyű dolgunk volt, ugyanis a rendőrségi helikopter akár 40 kilométerre csökkentheti a sebes­ségét, s együtt haladhat a gépjár­művekkel. A gyorshajtást könnyű „bemérni”, nem kell más hozzá, csak adott gépjármű fölött repül­ni a megengedett legnagyobb se­bességgel. Ezt tette a pilóta egy paprikaszínű Volkswagen eseté­ben, amelynek a vezetője legalább 120 kilométerrel hajtott Felsőlajos közelében. A vezető nem tudta, nem is sejthette, hogy fölötte ott van a légi őrjárat. Az utasítás nem is késett: — Tizenhetes!... Tizenhetes!... A paprikapiros Volkswagent állít­sa meg!... Húsz kilométerrel túllépte a sebeséget! — Értettem... — hallatszott a válasz. — Intézkedem... Visszafelé kanyarodott a heli­kopter, s most a Kecskemét irá­nyába haladó -járműveket vettük szemügyre. A kamionok, akárcsak a pótkocsis tehergépkocsik nem tartottak kellő követési távolsá­got, s bizony tanúi voltunk annak, hogy egy szürke Skoda nem kis üggyel-bajjal tudott két nyerges­vontató közé besorolni. Talán mondani sem kell, hogy a nyer­gesvontatókat az ellenőrzést irá­nyító rendőrtiszt parancsára meg­állították. Kiskunfélegyháza irányába szállt a gépünk. A gépkocsiveze­tők, főleg a szembejövők észlelték az ellenőrzést, s villogtatták fény­szóróikat — szokás szerint —, hogy felhívják a figyelmet a sza­bályok betartására. Kissé későn kezdték ezt a „baráti gesztust”, nyilván nem számoltak' a heli­kopter 150 kilométeres sebességé­vel, ugyanis egy zöld Zsiguli a kiállítás sorsára került, mert sza­bálytalanul, a szembejövő forga­lom zavarásával előzött. A heli­kopterről már csak azt láttuk, hogy a Zsiguli vezetője széttárja a karját, s az igazoltató rendőr felfelé mutat. Nem volt nehéz ki­találni, hogy milyen kifogást ke-' resett az autótulajdonos, s hogy cáfolta ezt meg a rendőrjárőr. A megyeszékhely fölött jártunk, s az utasításnak megfelelően a Kecskemét—Lakitelek közötti 44-es utat vettük vizsgálat alá. Dávid József rendőr hadnagy a másik irányító megbökte a pilóta vállát, s lefelé mutatott. Három tehergépkocsiból álló oszlop „bal­lagott” alattunk. Alaposan meg voltak rakva különböző vasáru­val, ugyanis gyanúsan lassú se­bességgel közlekedtek. A túlter­helésről kellett meggyőződni, s máris elhangzott a parancs a rá­dióban: — Húszas!... Húszas!..’. Itt a Szitakötő!... Ellenőrizzék a ma­guk felé tartó három tehergépko­csi rakományát!... — Szitakötő!... Szitakötő!... Itt a Húszas... Értettem... El­lenőrzőm ... Az országútak ellenőrzésére a helikopter ideális jármű, hiszen sebességénél, a magasság változ­tatásánál fogva akár a gépjármű­vek forgalmi rendszámait is le le­het olvasni, nem beszélve a sebes­ségmérésről, a rakomány, illetve az áruszállítás ellenőrzéséről. S hogy a légi jármű megjelenése a közúti ellenőrzésben már önma­gában is megelőző jellegű, azt bi­zonyítja: az út fölött szálló, a Rendőrség feliratot viselő heli­kopter láttán a gépjárművezetők többsége fokozottan ügyelt a sza­bályok betartására. Korábban dr. Tóth Antal rendőr-őrnagy, a me­gyei főkapitányság helyettes veze­tője bejelentette, hogy az első re­pülőgépes ellenőrzés alkalmával figyelmeztetik a szabálytalanko­dókat. Ezen a napon azonban már kiszabták a helyszínbírságo­kat, megtették a feljelentéseket Joggal, ugyanis a megye közleke­désbiztonsági helyzete szükség­szerűen írja elő a szigort, vala­mennyi technikai eszköz bevetését a balesetek megelőzése érdeké­ben. Ezen a pénteki napon még két felszállást hajtott végre a légi őr­járat helikoptere, hogy közösen a földi járőrökkel kiszűrje a sza­bálysértőket, elejét vegye a ve­szélyhelyzetek kialakulásának. Gémes Gábor teleit. — A kedvezményes lehetőséget meghatározott településeken azok az állami, vállálati munkások ve­hetik igénybe, akik telepszerű, többszintes lakóházi formában építenek — ilyen a magánszer­vezésű, vagy lakásépítő szövetke­zeti társasház —, vagy az Or­szágos Takarékpénztártól vásá­rolnak lakást. Bács-Kiskun me­gyében Kecskemét, Baja és Kalo­csa van kijelölve az akcióban való részvételre. Emellett Kiskun­félegyháza 124, Kiskunhalas pe­dig 137 lakáshoz kapott lehetősé­get a munkáslakás-építést és vá­sárlást megillető kedvezmény nyújtására. További feltétele a kedvez­mény igénybevételére való jogo­sultságnak, hogy a vállalat a munkás részére a lakásépítési alapjából a gyermekek, illetve el­tartottak után járó szociálpoliti­kai kedvezménnyel és az állami támogatással csökkentett építési költség, vagy lakáseladási ár leg­alább 20 százalékát kitevő ka­matmentes kölcsöntámogatást nyújtson. Ezt a támogatást mun­kásházaspár esetében két válla­lat 10—10 százalékos mértékben is megadhatja. Az állami támogatás mértéke 60—100 ezer forintig terjed a szo­baszámtól függően. Kétszobás la­kás esetén 80 ezer, három vagy ennél több szobásnál pedig száz­ezer forint. A munkásnak tehát a szociál­politikai kedvezménnyel és az állami támogatással csökkentett költség mindössze 10 százalékát kell előtörlesztésként megfizetnie. Három vagy ennél több gyerme­kes munkácsaládok kérhetik az előtörlesztés részbeni vagy teljes elengedését. Az OTP a munkás igényének megfelelően, legfeljebb azonban a kedvezményekkel csökkentett költ­ség 70 százalékáig nyújt kölcsönt, melynek évi kamata 5 százalék, törlesztési ideje pedig 35 év. A munkáltatói hitel kamatmentes. A takarékpénztár által felszámí­tott évi 1 százalék kezelési költ­séget a vállalat fizeti meg, az a munkásra nem hárítható át. A vállalati kölcsön visszafizetési ideje 15 évnél rövidebb nem le­het, de legfeljebb az OTP-hitel lejártáig terjedhet. Megemlítem még, hogy célsze­rű, ha a munkás elsősorban vál­lalatának szakszervezeti bizottsá­gához folyamodik a legalább 20 százalékos mértékű vállalati köl­csönért. Az arra jogosultak az előtörlesztés elengedését ugyan­csak az szb-nél kérhetik. A vál­lalat illetékes gazdasági vezetőjé­nek, szakszervezeti bizottságának és KISZ-szervezetének hatásköre annak elbírálása, hogy a folya­modó munkást a vállalat lakás­­építési alapjából a meghatározott mértékben támogatja-e. — Hogyan élt Bács-Kiskun megye, illetve a munkáslakás­­akcióban való részvételre kije­lölt települések, ezekkel a rendkívül kedvező lehetőségek­kel? — Eléggé köztudott, hogy az OTP az évente átlagosan mintegy ezer sajátberuházású lakás építésével meghatározó szerepet játszik a me­gye magánlakás-építésében. E la­kások vevői között növekvő a munkásvásárlók száma: 1973-ban 51, 1974-ben 188, két évvel ké­sőbb 302, tavaly pedig 391 mun­káscsalád vásárolt a szóban forgó kedvező feltételekkel OTP-s la­kást. Évente átlagosan 400—500 la­kás a magánszervezésű és lakás­építő szövetkezeti formában is épül; az elmúlt öt évben ebben az építési formában 181 munkás­család részesült vissza nem térí­tendő állami kedvezményben. Mindezek együttesen azt jelentik, hogy öt év alatt 1375 részesült az állami támogatásban, amelynek mértéke meghaladja a 98 millió forintot. Az egy mu'nkáscsaládra jutó átlagos állami támogatás ősz­­szege csaknem 72 ezer forint, s ennél is nagyobb a gyermekek és eltartottak utáni szociálpolitikai kedvezmény, melynek összege el­éri a 78 milliót. Talán érdemes megemlíteni, hogy az egy lakásra eső átlagos előtörlesztés 24 ezer, a vállalati kölcsön 46 ezer, az OTP-kölcsön 156 ezer forint. Az OTP és a vál­lalati hivatal havi törlesztőrész­lete pedig 500—800 forint között mozog. A kérdés lényegére térve: Kis­kunhalas tavaly teljes mértékben élt a lehetőséggel. Az OTP-beru­­házásban megépült 180 lakásból 137 állami munkáslakás-kedvez­­ménnyel került értékesítésre. Kis­kunfélegyháza vállalatai a 124 lakásra terjedő lehetőséget az idén használják ki, minthogy ebben az évben készül el a 280 OTP-beru­­házású lakás. Kecskeméten, Baján és Kalo­csán a vállalatok részint lakás­­építési alapjuk nagyságától, ré­szint az OTP-beruházású, illetve egyéb szervezésű lakások meny­­nyiségétől függően éltek, s élnek a munkáslakás-akció nyújtotta kedvezményes feltételekkel. Pél­dául 1976-ban Kecskeméten 125, Baján 140, Kalocsán 37 munkás­család jutott lakáshoz a kedvez­ménnyel. Tavaly ezek a számok a következőképpen alakultak: Kecs­keméten 243, Baján négy, Kalo­csán pedig öt. — A megye magánlakás­építésében az OTP meghatá­rozó szerepéről már szó esett. A lakásgondokat, az igénylők számát, igényjogosultságát azonban elsősorban a tanácsok ismerik. Ebből következik, hogy az utóbbiak és az OTP szoros együttműködésére van szükség. Ez milyen módon nyilvánul meg? — A takarékpénztár az általa saját beruházásban felépített la­kások 90 százalékára a kijelölési jogot átadja a helyi tanácsoknak, éppen a munkások lakásigényé­nek kielégítése érdekében. E cél­ból nagyon szoros, mondhatni mindennapos az OTP és a taná­csok kapcsolata. — Milyen kedvezményben részesíthetők a családi házat építő munkások? — A megye éves lakásépítésé­ben több mint 50 százalékos a családiház-építési forma. A ma­gánlakás-építés támogatását cél­zó különböző párt- és állami in­tézkedések e formán belül is ki­emelt támogatásra adnak lehető­séget a munkáscsaládoknak, il­letve a többgyermekes családok­nak. Ez esetben ugyanis az álta­lánosan 110 ezer forinttal szem­ben 160 ezer forint az OTP-hitel összege. A munkások és a nagycsaládo­sok a családiház-építéshez is kaphatnak munkáltatói- • kölcsönt a vállalat lakásépítési alapjából. Örvendetes, hogy a vállalatoknak ez a támogatása is növekvő mér­tékű. Míg például 1976-ban 125, tavaly már 204 munkáscsalád ka­pott családiház-építéshez válla­lati kölcsönt, melynek együttes összege a két év alatt meghaladta a 16 millió forintot. Jólesően nyugtázható tehát, hogy a megye állami vállalatai anyagi helyzetüktől, s nem utol­sósorban az adott településeken épülő lakások mennyiségétől füg­gően, mind jobban kihasználják a munkáslakás-építés és -vásárlás kedvezményes lehetőségeit, segít­ve ezzel a lakásgondok megoldá­sát, s természetesen a vállalathoz kötve a feladata ellátáshoz szük­séges szakmunkerőt — mondotta végül Dudás Ede, az OTP megyei igazgatója P. I. Itáliai mozaikok Aki csak egy kicsit is 10. Barangolas az ókorban érdeklődik a történe­lem régmúlt korszakai iránt, nem mulaszthatja el két Nápoly mel­letti kisváros Pompej és Hercu­laneum felkeresését. A Vezúv 79. évi pusztító erejű, vulká­nikus kitörtése következtében ugyanis hamueső, illetve láva te­mette be a hegy lábainál fekvő két virágzó ókori kisvárost és a vastag, megszilárdult kőzet- és hamutakaró szinte eredeti érin­tetlenségében őrizte meg a ter­mészeti 'katasztrófa sújtottá te­rületeket. A régészek több évtizedes, alapos feltáró munkájának ered­ményeként napjaink turistái az időszámításunk utáni első évszá­zadba csöppenhetnék e két ha­talmas város-múzeum meglátoga­tása alkalmával. Azok az alap­falak, amelyeket mondjuk a Ma­gyarországon nápfényre került római kori településeken fantá­ziánk segítségével kell házakká kiegészíteni, itt többnyire eme­letes, tágas, sok szobás épülete­ket tartanak, s a' turisták úgy sétálnak a kövekből kirakott, szűk utcákon, tereken és úgy • Egy ókori lakóház belső udvari kertjében. lépnek át az épületek kapubejá­ratain, mint tehették volna ezt hétezer éwel ezelőtt. A házigazda ugyan nem siet senki üdvözlésére, de a helyisé­gek belső díszítései és az utca felé forduló üzleti rész alapján könnyedén kitalálható foglalko­zása, a társadalomban elfoglalt helye, vagy személyes tulajdon­sága. Az épületek tágas közpon­ti helyiségét latinul átriumnak nevezték. E terem teteje közé­pütt nyitott volt, s a nyílás alatt medence fogta fel a behulló eső­vizet. A fedetlen tető még egy célt szolgált; ablakok hiányában ugyanis itt áradt be a 'házba a nappali fény. A tulajdonos eb­ben a teremben fogadta üzlet­feleit, s ezért megfelelően díszí­tette is. A falakát és a szépszá­mú szomszédos szobácskát több­nyire Okker, vagy bordó színek­re festették, és különböző jele­netekkel ékesítették. A padoza­tot — a tulajdonos anyagi ere­jétől függően — többnyire moz­galmas mozaik díszítette. Beljebb haladva az egy kissé bonyolult elrendezésűnek tűnő épületben, újabb fogadótermek­re és kisebb lakószobákra buk­kanunk, majd a belső udvar ár­nyas kertjére érünk, ahol több­nyire azokat a növényeket ültet­ték el a múzeumváros kertészei, amelyek eredetileg is honosak voltak. A római kori városok ut­cáin ugyanis - fűszál se nőtt. A természetet ki-ki kedve szerint fogadta be otthonába. A két város közül Hercula­neum a kisebb település, de itt találhatók nagyobb számban, vagy sűrűségben az épen maradt egy-kt. i emeletes polgárhizak. fürdők Pompejben barangolva viszont a város egészét, eredeti szerkezetét is áttekinthetjük. A vaskos várfalak által védelme­zett belterületen körülbelül* 25 ezer ember élt, gazdagabb és sze­gényebb negyedek, kereskedők, pénzváltók, bankárok, kézműve­sek házai váltogatják egymást. A fórum, vagy a piactér pedig ké­­’pet rajzol a hétköznapok politi­kai, vallási és kereskedelmi éle-9 Házi oltár egy herculaneumi polgárházban. téről. Több hideg-melegvizes für­dő, görög színház és sportcsar­nok és a gladiátorok küzdelmei­nek színhelyé; a 10 000 nézőt be­fogadó tágas amfiteátrum kínált változatos lehetőségeket a szabad idő eltöltésére, — amelynek elő- - nyeiböl természetesen a polgá­rok, patríciusok és nem a rab­szolgák, vagy nincstelenek része­sültek. , 9 Utcai kút Pompejben, ame­lyet a város fejlett vízveze­ték-hálózata táplált. Pompej és Herculaneum meg­látogatása maradéktalan „ókort" élménnyel ajándékozza meg a kirándulókat. A két város évszá­zadok során aludta csipkerózsika álmát a föld alatt Ezért semmi­féle modern, oda_ nem illő épít­mény nem bontja meg a hatal­mas műemlékegyüttesek erede­tiségét és varázsát. Pavlovits Miklós (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents