Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-25 / 147. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1978. június 25. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: A Kőolajexportáló Országok Miniszteri Tanácsában úgy göntöttek, hogy az olajárakat ez év végéig nem változtatják meg. — Véget értek a választások Peruban, az „aprista” párt győzött. — Sziad Barré Szomáliái államfő Bonnban tárgyalt. KEDD: Tito elnök beszédével megnyílt a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kongresszusa. — A kínai kormány felszólítot­ta a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányát, hogy szüntesse be három főkonzulátusának a tevékenységét SZERDA: Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldött­ség érkezett Varspba. — Szovjet—török kormányfői eszmecsere Moszkvában. — Az olasz kereszténydemokraták főtitkárukat, Zaccagninit jelölik köztársasági elnöknek. CSÜTÖRTÖK: Hivatalos amerikai válasz a szovjet sajtóban közölt állásfoglalásra. — Szovjet kormánynyilatkozat a nyugati hatal­mak afrikai tevékenységéről. — Amerikai küldöttség érkezett Angolába. PÉNTEK: Kádár János és a magyar párt- és kormányküldöttség be­fejezte varsói tárgyalásait. — Budapestre érkezett Muammar Al- Kadhafi, Líbia vezetője. — ítélet a torinói terrorista-perben. SZOMBAT: Nyugatnémet—francia csúcstalálkozó Hamburgban. — Neto angolai elnök Bissau-Guineában találkozott Eanes portugál elnökkel. — Közzétették a befejeződött HÍSZ-kongresszus doku­mentumait. A hét három A magyar és lehgyel pártvezetők varsói találkozása, a két ország párt- és kormányküldöttségének tárgyalása nemcsak nálunk és lengyel barátainknál állt a figye­lem középpontjában, hanem a vi­lágközvélemény is felfigyelt a nemzetközi állásfoglalásokra. Mit kell kiemelnünk Kádár János és Edward Gierek megnyilatkozásai­ból? A szovjet—amerikai viszony ala­kulása változatlanul izgalmas és gazdag a fordulatokban. Különö­sen fontos a kérdés, hogy a to­vábbi szovjet—amerikai tárgyalá­sok lehetőségét hogyan látják Moszkvában és Washingtonban? Közben a nyugat-európai orszá­gok diplomáciája is nagyobb se­bességre kapcsolt. Egymást érik a csúcsszintű találkozók, mivel jú­liusban előbb a közös piaci orszá­gok vezetői, majd Bonnban Carter elnök, és a leggazdagabb tőkésor­szágok állam- és kormányfői tár­gyalnak gazdasági, de politikai 1 kérdésekről is. Hogyan rendeződ­nek a nyugat-európai sorok?1 Mit kell kiemelnünk Kádár János és Edward Gierek nyilatkozatából ? . A varsói tárgyalásokon a két párt, a két kormány álláspontja azonosnak bizonyult a nemzetközi helyzet minden alapvető kérdésé­ben. Kádár János hangsúlyozta, hogy a világ népeinek egyetemes érdeke az enyhülési folyamat fenntartása és kiterjesztése a ka­kérdése tonai területre is. Edward Gierek rámutatott, hogy a tartós békét csak a fegyverkezési hajsza meg­fékezése, a szocialista országok ál­tal előterjesztett leszerelési prog­ram biztosítja. A magyar delegáció vezetője elmondotta, hogy nyug­talanít bennünket bizonyos erők aktivizálódása az USA-ban és egyes NATO-országokban, ame­lyek arra törekszenek, hogy az Egyesült Államok keményítse meg a Szovjetunióhoz való viszonyát, és fokozni kívánják a Varsói Szer­ződés és a NATO országai közti szembenállást. Kádár János kije­lentette, őszintén reméljük, hogy az amerikai és a nyugat-európai gazdasági és politikai élet reálisan gondolkodó tényezői nem enged­nek a” nyomásnak. Mindkét párt­vezető szólt a kínai vezetők poli­tikájáról. Kádár János megállapí­totta, hogy a kínai vezetés objek­tíve a szélsőséges, reakciós im­perialista erők törekvéseit támo­gatja. Edward Gierek szintén úgy fogalmazott, . hogy a béke és a szocializmus nyilvánvaló érdekei­vel szemben az enyhülés ellenes imperialista és >antikommunista erőket támogatják a kínai vezetők, aldk változatlanul folytatják szov­jetellenes politikai vonalukat. Ká­dár János ugyanakkor hangoztat­ta, hogy akárcsak a Szovjetunió és a többi szocialista ország, a magyar nép is baráti érzésekkel viseltetik a kínai nép iránt. A Kínai Népköztársasággal változat­lanul rendezni kívánjuk viszo­nyunkat, szorgalmazzuk az állam­közi kapcsolatok fejlesztését és azt kívánjuk, hogy a kínaiak ta­• Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov, a Szaljut—6 űr­állomás két új lakója a hét elején megkezdte az állomás műszerei­nek üzembe helyezését. (Telefoto — TASZSZ.) • Sziad Barre Szomáliái elnök a hét elején Bonnban tárgyalt. A ké­pen Walter Schel nyugatnémet államfű társaságában látható. • Hétfőn fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a román parlamenti küldöttséget, amely Virgil Teodorescunak, a nagy nemzet­­gyűlés alelnökének vezetésével járt hazánkban. (MTI-fotó) • Prágában csütörtökön kezdte meg tanácskozását az V. keresztyén békevilággyűlés, 95 ország 600 képviselőjének részvételével. (Telefoto -*■ CTK - MTI - KS.) láljanak vissza a haladásért és a békéért küzdők közös útjára — elvi politikánkból azonban nem engedhetünk! A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének elő­mozdítása mellett tettek hitet a varsói találkozó résztvevői. Ká­dár János kijelentette, hogy min­den pártnak joga és kötelessége a marxizmus—leninizmus tanítá­sainak alkotó alkalmazása, az adott ország sajátosságai és törté­nelmi hagyományai alapján. Ugyanakkor fontos feladat egyez­tetni a nemzeti és nemzetközi érdekeket. Törekedni kell az ösz­­szefogásra a kölcsönös szolidari­tás, az elvtársi együttműködés szellemében. Gierek hangsúlyoz­ta, hogy a berlini értekezlet ha­tározatainak talaján erősödik az európai testvérpártok internacio­nalista szolidaritása és együtt­működése. Hogyan alakul a szovjet-amerikai tárgyalások lehetősége ? A szovjet lapokban a múlt hét szombatján megjelent, és áz ame­rikai külpolitikát bíráló, cikkre az Egyesült Államokban sűrűn reagáltak: Vance külügyminiszter például hétfőn a kongreszusban, kedden Atlantic Cdty-ben beszélt az amerikai—szovjet viszonyról, szerdán aztán a külügyminiszté­rium külön is nyilatkozatot adott ki. Vance láthatóan igyekezett a vita hangnemét mérsékelni — nem úgy, mint Brzezinski, az el­nök nemzetbiztonsági főtanács­adója és a washingtoni „kemény vonal” képviselője tette. Vance azt bizonygatta, hogy az USA minden téren fejleszteni kívánja * az együttműködést a Szovjetunió­val. Szerinte a Carter-kormány­­zat minél előbb megállapodásra szeretne jutni a hadászati fegy­verek korlátozása terén. Kétségtelen, hogy a SALT-tár­­gyalások egyes amerikai „héják” szándéka ellenére sem szakadtak meg. Szerdán például újabb ta­lálkozó volt Genfiben a hadászati támadófegyver-rendszerek korlá­tozásáról tárgyaló szovjet és ame­rikai küldöttség között. Ami pedig egy újabb Gromi­­ko—Vance találkozó lehetőségét illeti, az amerikai diplomácia „nagy öregje”, Averell Harriman, New Yorkban kijelentette, hogy úgy tudja: júliusban valószínűleg Genfben ismét tárgyalóasztal mellé ül a két külügyminiszter. Harriman annak a véleményé­nek is hangot adott, hogy „igen közel van” az új SALT-megálla­­podás! Hogyan rendeződnek a nyugat-európai sorok a csúcsértekezletek előtt? A dátum: július 16—17. A színhely: Bonn. A résztvevők: Carter, a japán kormányfő, a Közös Piac 'legnagyobb országá­nak vezetői, továhbá a kanadai miniszterelnök. A téma: a nyu­gati gazdasági válság elhúzódása ellen szükséges intézkedések, kö­zös gazdaságpolitika, közös valu­tapolitika, közös energiapolitika kialakítására teendő kísérletek, s természetesen politikai kérdések is: kelet—nyugati viszony, eny­hülés vagy feszültség? • Tekintettel arra, hogy a ven­déglátó az NSZK,' a sorok ren­dezésének feladatát Schmidt kancellár vállalta magára. Már tárgyalt Andreotti olasz, Thorn luxemburgi miniszterelnökkel és hemhivatalos látogatás során -Hamburgban fogadta Giscard d’Estaing francia köztársasági el­nököt is. A nyugatnémet kancel­lár számára személyes ambíciója alapján és a bonni belpolitikai helyzet miatt ugyancsak jól jön, hogy ilyen fontos szerephez jut. Mellesleg a Közös Piac rendje (szerint, hogy tudniillik minden félévben más ország adja a„ki­­dencek” tanácsának elnökét, jú­lius 1-től éppen az NSZK a so­ros, Schmidt tehát a nyugat­európai tőkés integráció szavát is hallathatja a magáé, az iNSZK-é mellett... Július első napjaiban Brémában ülnek ösz- Ssze közös piaoi csúcsértekezlet­re a „kilencek” állam- és kor­mányfői, kevesebb mint két^hét múltán Bonnban sor kerül a még (fontosabb nyugati gazdasági (csúcskonferenciára. Kimenetelén múlik, hogy sikerült-e enyhíteni a tőkés világban még mindig je­lentős arányú, sok zavart okozó infláción, tudnak-e újabb mun­kaalkalmat teremteni a súlyos munkanélküliség elleni küzde­lemben? • Politikai következményei a nemzetközi életében szintén érez­hetők lesznek, bármi legyen a ibonni „csúcson” hozott döntés: (valamelyest befolyásolni tudja-e Nyugat-Európa az USA-t, vagy ellenkezőleg, a ca'rteri kormány­zat maga mögé sorakoztatja a Közös Piac országait? Az Egye­sült Államok tárgyalási helyze­tét a Szovjetunióval (vagy akár ■T>'b<*'i) módosíthatja az, ami majd Bonnban történik július közepén. P. J. Kádár János találkozója Muhammar Al-Kadhafival Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja szombaton találkozott Muammar Al-Kadhafi ezredessel, a Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija Általános Népi Kongresszus Főtitkárságának fő­titkárával. Szívélyes, baráti légkörben tá­jékoztatták egymást országaik helyzetéről, áttekintették az idő­szerű nemzetközi kérdéseket. Hangsúlyozták a világ haladó erői együttműködésének fontosságát az imperializmus, a reakció ellen, a társadalmi haladásért és a bé­kéért folytatott harcban. Kifejez­ték 'készségüket a magyar és a líbiai kapcsolatok sokoldalú fej­lesztésére. *' A találkozón jelen volt Loson­czi Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az Elnöki .Ta-1 nács elnöke és Mustafa El Khar­­ruhbi alezredes, az Áualános Né­pi Kongresszus Főtitkárságának tagja. (MTI) Magyar álláspont az európai a műszaki-tudományos együttműködésben BONN Szászt Júlia, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmá­nyában előirányzott „műszaki-tu­dományos fórumot” előkészítő szakértői találkozó a bonni Beet­­hovenhalle-ban befejezte első munkahetét. A tanácskozáson a helsinki záródokumentumot alá­író 35 ország politikusaiból és tu­dósaiból álló küldöttségei vesznek részt A tanácskozás résztvevői — mi­után a napirendet elfogadták — meghal Iga ták az egyes küldött­ségvezetők felszólalásait. E napirendi pont keretében is­mertette Papp Istvánné, a magyar küldöttség vezetője a magyar ál­láspontot. Mint mondotta, nem feladat a záróokmány bármilyen formában történő felülvizsgálata. A Magyar Népköztársaság számára elenged­hetetlenül fontos a nemzetközi együttműködés, így a magyar kül­döttség számára magától értetődő, minden, e nemzetközi együttmű­ködés javítását szolgáló erőfeszí­tés támogatása. I LAPSZEMLE h T*" Ésszerű és érzelmi barátság VARSÖ Valamennyi szombati lengyel lap első oldalon, fényképes ri­portokban számol be a Kádár János vezette ~ magyar párt- és kormányküldöttség lengyelországi látogatásának utolsó napjáról, s teljes terjedelmében ismertetik a látogatásról kiadott közös közle­ményt. Ismertették a lengyel la­pok azt a sajtóértekezletet is, amelyen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára és Edward Gierek, a LEMP KB első titkára válaszolt az új­ságírók kérdéseire Varsóban. A Trybuna Ludu, a LEMP KB lapjá 'i,Népeink barátsága”' cím­mel foglalkozott a látogatás utol­só napjának "eseményeivel," ki­­emeltp: a magyar vendégeket szívből jövő szeretet vette körül. A Zycie Warszawy „Ésszerű és érzelmi barátság” címmel utalt a Kádár Jánosnak a nemzetközi sajtóértekezleten kifejtett egyik gondolatára.- A lap méltatja a ma- L gyár—lengyel kapcsolatok jelen- i tőségét, s rámutat arra, hogy a szocialista átalakulás eredménye- I ként országainkat minden koráb- í binál szorosabb kapcsolatok fűzik össze, szilárd alapot adva az g együttműködés korszerű formái- P nak. Kétségtelen — írja a kom- 1 mentár —, hogy Kádár János lá­togatása új, és még a korábbiak­nál is fontosabb fejezetet nyitott a lengyel—magyar együttműkö­dés történetében. A Kádár János és Edward Gierek tárgyalásai iránt megnyilvánult külföldi ér­deklődés ugyanakkor arra vall, hogy e látogatás nemzetközi szin­ten is fontos esemény volt. Ez lo­gikusan következik országaink­nak' a mai Európában elfoglalt helyéből és a szocialista országok közös békeprogramjának végre­hajtásában való részvételünkből — írja befejezésül a Zycie War­szawy. (MTI) McGovern sürgeti az új SALT-egy ezriiény megkötését George McGovern amerikai de­mokratapárti szenátor nyilatko­zatot adott a TASZSZ washing­toni tudósítójának. McGovern a szovjet—amerikai kapcsolatok helyzetét elemezve elöljáróban leszögezte, hogy az Egyesült Államok és a Szovjet­unió egyaránt saját tapasztalatai­ból ismeri az enyhülési politika felmérhetetlen előnyeit. A két ország kormányzata között az utóbbi években létrejött megál­lapodások ékesszólóan tanúskod­nak arról, hogy a kölcsönös bi­zalmatlansággal és konfrontáció­val szemben az együttműködés­ben milyen szembetűnő előnyök rejlenek mindkét fél számába. Az utóbbi hetekben a Szovjetunió politikája iránt az Egyesült Ál­lamokban felfokozott gyanakvás légköre meggyőződésem szerint nem segíti elő a kölcsönös meg­értést a két ország között — hangsúlyozta McGovern. Az amerikai szenátor a szovjet kormány olyan fontos külpoliti­kai nyilatkozatának értékelte a Pravdában az Egyesült Államok politikájáról megjelent cikket, amely az amerikai kormány lé­péseivel szemben jogos aggodal­mának adott hangot. Az amerikai fél lépései ugyanis megnehezítik az enyhülési politika folytatását, és a szovjet—amerikai kapcsola­tok terén a washingtoni kor­mányzat „szilárdsága” a hideghá­borúhoz való visszatéréssel fenye­get. A Szovjetunió ugyanakkor hangsúlyozta, hogy külpolitikájá­nak alapjául a béke és az együtt­működés útját választotta, s el­utasította az enyhülés eltemetői­­nek kihívását. Ez konstruktív ál­láspont — állapította meg- a de­mokratapárti szenátor, s leszö­gezte, hogy véleménye szerint a fegyverkezési hajsza csökkenté­sére irányuló közös erőfeszíté­seknek nincs semmilyen ésszerű alternatívájuk. Az amerikai szenátor rámuta­tott, hogy az Egyesült Államok­nak és a Szovjetuniónak fokozott erőfeszítéseket kell tennie a SALT-tárgyalásokon még függő­ben levő kérdések megoldására. „Ügy vélem, a SALT-egyez­­mény haladéktalan * megkötése azonos mértékben megfelel mind­két ország érdekeinek. Itt az ide­je, hogy konkrét lépéseket te­gyünk a tárgyalások előmozdítá­sára — fejezte be a TASZSZ-nak adott nyilatkozatát George McGo­vern. (TASZSZ) Az űrállomáson is tnapos a munkahét iWSI Az' újonnan bevezetett munka­rend, az ötnapos munkahét sze­rint szombaton és vasárnap nem dolgoznak az űrhajósok a Szál­ját—Szojuz űrállomáson. Ez per­sze nem pontosan fedi a valósá­got, hiszen a mindennapos mun­kát, a műszerek, berendezések állandó ellenőrzését, az űrállo­más rendbentartását, s emellett néhány 'kísérletet folyamatosan el kell végezniük. A pihenőnapok napirendjéhez tartozik a jegyzetek rendezése, a felkészülés az új feladatokra, a sport és az aktív pihenés több más formája is. Romanyenko és Grecsko tapasztalata azt bizo­nyítja, hogy a tartós űrutazás során helytelen lenne a teljes kikapcsolódás. A lényeg inkább az, hogy a pihenőnapokon nincs szoros programja. Jut idő a kedv­telésből végzett tevékenységre és a j tényleges szórakozásra is. Ehhez az űrállomáson kis könyvtár, hangszalag-téka és videó-kazetták- | ból álló televíziós program is ren- I delkezésre áll. A sportlehetőséget a végtelen szalagos futópálya és a szobakerékpár adja meg. # A hét elején utazott el hazánkból Mangalin Dfigerszüren mongol külügyminiszter, akit a repülőtéren kollégája, Púja Frigyes búcsúztatott. (MTI-fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents