Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)

1978-06-24 / 146. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hazaérkezett a Kádár János vezette I párt- és kormányküldöttség Varsóból AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 146, szám Ára: 90 fillér 1978. június 24. szombat ____________________________________________________________ Budapestre érkezett Muammar Al-Kadhafi Kádár Jánosnak, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa tagjának és Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására tegnap hivatalos lá­togatásra hazánkba érkezett Muammar Al-Kadhafi ezredes, a • A repülőtéren a líbiai vendé­get ' Losonczi Pál államfő üdvö­zölte. Líbiai Arab Szocialista Népi Dzsamahirija Általános Népi Kongresszus Főtitkárságának fő­titkárai (Folytatás a 2. oldalon.) Bajnok Zsolt és Barabás Já­nos. az MTI tudósítói jelentik: A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség len­gyelországi hivatalos, baráti lá­togatásának utolsó napján elláto­gatott a radzikowi mezőgazdasá­gi kutatóintézetbe. A vezetők tá­jékoztatták delegációnkat párt- és szakmai munkájuk eredményei­ről. Az 1951-ben alakult intézet elsősorban növény- és vetőmag­­termesztéssel, fajtanemesítéssel foglalkozik, A központban csak­nem 800 tudományos kutató, az ország különböző részein levő kí­sérleti telepeken pedig mintegy 1900 szakember és szakmunkás dolgozik. A kísérleti parcellákon most elsősorban a nagy hoza­mú I gabonafélékkel foglalkoznak. KGST-program keretében. Kádár János megköszönte a tá­jékoztatást és azt a meleg fogad­tatást, amelyben a magyar kül­döttséget részesítették. Kiemelte a mezőgazdasági termelés fejlesz­tésének országos jelentőségét és hangsúlyozta, hogy ebben jelen­tős szerepe van a kutatómunká­nak, így annak a tevékenységnek, amelyet a radzikowi kutatóintézet dolgozói folytatnak. Befejezésül az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára rámutatott arra, hogy a tudományos intézetek együttműködése szükséges és köl­csönösen előnyös, majd sok sikert kívánt a kutatóknak munkájuk­hoz. A találkozó után küldöttségünk megtekintette a kísérleti parcel­lákat, majd visszatért Varsóba. A radzikowi látogatást követő­en a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának szék­házában került sor Kádár János és Edvard Gierek vezetésével a magyar—lengyel hivatalos záró­­tárgyalásokra, majd a két test­vérpárt vezetője nemzetközi saj­tókonferencián találkozott a ma­gyar, a lengyel és a Varsóban akkreditált külföldi újságírókkal, rádió- és tv-tudósítókkal. Edward Gierek nyilatkozatában meleg szavakkal beszélt a len­gyel és a magyar népet összefűző történelmi barátságról. Hagyomá­nyos barátságiink a felszabadu­lást követően nemcsak fönnma­radt, hanem új, gazdagabb tarta­lommal telítődött — mondottá. Aláhúzta, hogy ennek szellemében zajlottak le a mostani tárgyalá­sok is. A látogatásról köz A félév vége cipőipari szövetkezetekben Szűkebb hazánkban négy olyan ipari szövetkezet található — Halason, Kiskunmajsán, Kecs­keméten és 'Félegyházán —, amelynek tagsága kizárólag cipő­ipari tevékenységet folytát. A la­kossági szolgáltatás — javítás és mérték utáni cipőkészítés — mellett ezek a szövetkezetek je­lentékeny mennyiségű árut is előállítanak a kereskedelem meg­rendelésére. A mennyiség tekin­tetében nem versenyezhetnek az állami vállalatokkal, ám a mi­nőség szempontjából állják a versenyt, a nem ritkán előfordu­ló nehézségeik ellenére. A félév vége előtt meglátogatott cipőipa­ri szövetkezetekben kedvezőek a kilátások a terv teljesítésére. Szandál után csizma A cipőipar termelése egy-két évszakkal mindig előbbre jár a naptárnál, ez tapasztalható a Kiskunmajsai Cipőipari Szövetke­zetben is. A női szandálok gyár­tását ezévre befejezték — tájé­koztatott Csillag László műszaki vezető —, és a szabászok már a télire való női csizmák alkat­részeit készítik. A komplett csizmagyártás előre láthatólag jú­lius elsején kezdődik. Az első hat hónapban terv szerint dolgoztak a majsai cipé­szek, sőt még egy kis előnyre is szert tettek. Az előirányzott 60 ezer pár szandál elkészítése után — mintegy hézagpótló munka­ként — vállalták ezerötszáz pár, vászonbetétes női cipő előállítá­sát. A műszaki vezető elmondta, hogy a szövetkezet az első félév­ben bővítette a kereskedelmi te­vékenységét: más cipőipari szö­vetkezetekkel kooperációs szer­ződést kötöttek, mely szerint ki­ki a saját boltjában árusítja a többiek termékeit is. A klskun­­majsaiak elsősorban Híröske és más gyermekcipőkkel bővítették a választékot. 9 A tetszetős női papucsokból az év második felében 15 ezret gyárt a Kiskunfélegyházi Cipészipari Szövetkezet. Űj típusú, téli Híröskék A Kecskeméti Cipőipari Szövet­kezetben, ahol a Híröske fantá­zia nevű gyermekcipőket gyárt­ják, egy ideig még a második félévben is nyári lábbeliket ké­szítenek, 12 ezer párat. Ez után látnak majd hozzá az őszi—téli cipőcskék előállításához. Az első félévben a terv sze­rint több mint 135 ezer pár gyer­mekcipőt szállít a szövetkezet a kereskedelemnek. Ebből már csak néhány ezer pár van hátra, s azt is elkészítik június végéig. Terecskel Zslgmond technoló­gustól tudjuk, hogy a második félévben új típusú cipőket is termelnek. Az új, télre való Hf­­röske átmenet a hosszúszárú cipő és a csizma közt, előnyös a gyermekek lábának egészséges fejlődése szempontjából. A tavalyin&l több termék Kiskunfélegyházán harminc év­vel ezelőtt alakult meg a cipész-9 A magyar párt- és kormányküldöttség lengyelországi látogatásának utolsó napján többek között felkereste a radzikowi mezőgazdasági kutatóintézetet. A képen középen Kádár János, mögötte oldalt Lázár György. (Telefotó — CAF — MTI — KS.) Szavaihoz kapcsolódva Kádár János hangoztatta, hogy napja­inkban minden eddiginél maga­sabb fejlettségi szintet értek el a magyar—lengyel kapcsolatok: egyet jelentenek a szocializmust építő két nép barátságával és testvériségévé. A tárgyalásokon érintett' nemzetközi témákra utal­va Kádár János aláhúzta: külpo­litikánk lényege: hűség szövet­ségeseinkhez, barátság és szoli­daritás az önállóságért, a nem­zeti függetlenségért küzdő erők­kel, harc a gyarmati rendszer maradványai ellen és korrekt partneri viszony a fejlett kapi­talista országoknak azon erőivel, amelyek készek a békés egymás mellett élés normái alapján együttműködni velünk. Újságírók kérdéseire válaszolva Kádár János egyebek között ar­ról szólt, hogy nagyon ígéretes­nek tartja a magyar—lengyel gazdasági együttműködés pers­pektíváit. Fontos elemként em­lítette a gyorsan bővülő turiz­must, amely szintén nagy szere­pet játszik egymás életének, mun­kájának, kultúrájának jobb meg­ismerésében! Edward Gierek elmondta, hogy az elmúlt napokban Lengyelor­szág különböző részeiből százak és százak fordultak hozzá levél­ben. Azt kérték, hogy a magyar párt- és kormányküldöttség láto­gatása alkalmából tolmácsolja a lengyel emberek szívből jövő kö­szönetét azért a segítségért, amit 1939-ben a több százezer mene­kült lengyel hazafinak nyújtottak. * Pénteken délután befejeződött a magyar párt- és kormánykül­döttség háromnapos hivatalos, ba­ráti látogatása Lengyelországban. A Kádár János vezette delegációt a zászlódíszbe öltözött varsói re­pülőtéren ünnepi külsőségek kö­zött búcsúztatták. Ott volt a bú­csúztatáson Edward Gierek, Hen­ryk Jablonski, a Lengyel Állam­tanács elnöke, Piotr Jaroszewicz, a minisztertanács elnöke, továb­bá a Lengyel Egyesült Munkás­párt Politikai Bizottságának tag­jai és póttagjai, a Központi Bi­zottság titkárai, az államtanács vezető tisztségviselői, a kormány, a lengyel néphadsereg tábornoki karának számos tagja és a len­gyel főváros párt- és tanácsi ve­zetői. (Folytatás a 2. oldalon.) Befejeződött a jugoszláv kommunisták kongresszusa BELGRAD . Az MTI tudósítói jelentik: Belgrádban pénteken befejező­dött a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XI. kongresszusa, ame­lyen mintegy, 2300 küldött, meg­hívott vendégként pedig 46 kom­munista és munkáspárt, valamint közel 90 szocialista, szociáldemok­rata, demokratikus és haladó párt, s felszabadító mozgalom küldött-' sége vett részt. A pénteki plenáris ülésen a küldöttek -meghallgatták a hat kongresszusi bizottság kétnapos vitájáról készített jelentéseket, majd elfogadták a legmagasabb pártfórum határozatait. A JKSZ-nek a társadalmi ha­ladásért vívott harcáról hozott határozat a többi között hangsú­lyozza: A JKSZ X. kongresszusának irányvonala alapján lényeges vál­tozások történtek az ország gaz­dasági, társadalmi és politikai éle­tében. Az elért jelentős eredmények­kel egyidejűleg a sokoldalú tár­sadalmi-gazdasági fejlődést ne­hézségek és gondok kísérték. Ag­gasztó a munkatermelékenység­nek, a gazdaság újratermelő és felhalmozó -képességének lassú növekedése, a gazdaság szerkezeti aránytalansága, a beruházások nem megfelelő hatékonysága, a külkereskedelmi kivitel elégtelen, és a behozatal túlméretezett nö­vekedése — hangoztatja a JKSZ- nek a társadalmi haladásért ví­vott harcáról hozott .határozata. A JKSZ-nek a békéért, az egyenjogú nemzetközi együttmű­ködésért és a szocializmusért folytatott küzdelméről szóló ha-* tározat hosszasan foglalkozik az el nem kötelezettséggel, amely — mint kiemeli — „nagy lendüle­tet adott a békéért, a nemzeti függetlenségért, az egyenrangú nemzetközi együttműködésért ví­vott harcnak”. A határozat rámu­tat, hogy a feszültség enyhülé­sének egyik legjelentősebb ered­ménye a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet. A belgrádi ta­lálkozó tartalmas politikai párbe­szédnek bizonyult. A határozat aggodalommal fog­lalkozik a fegyverkezés fokozódá­sával és megállapítja, hogy a fegyverkezési hajsza a jelenlegi, legsúlyosabb problémák közétar­tozik. A határozat végezetül Jugoszlá­viának a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolataival foglalkozik, s megelégedéssel nyugtázza, hogy „a Magyar Népköztársasággal ki­alakított sokoldalú együttműkö­désben mind állami, mind part­vonalon rendkívül gyümölcsöző eredmények születtek. A küldöttek ezt követően ■ a JKSZ szervezeti szabályzatának módosítására és kiegészítésére vo­natkozó javaslatokat fogadtak el. A módosított okmány a többi kö­zött rögzíti, hogy Joszip Broz Ti­­tót, aki több mint 40 esztendeje áll a párt élén, a megelőző X. kongresszuson örökösen a JKSZ elnökévé választotta. A határozatok elfogadása után a kongresszus zárt ülésen megvá­lasztotta a párt új vezető szerve­it. (MTI). ipari szövetkezet. Hogyan sike­rül a jubileumi esztendő első féléve? — kérdeztük Lukács Fe­renc elnöktől. — Június végéig időarányosan teljesítjük a féléves tervet — mondta az elnök. — A tavalyi­hoz viszonyítva jóval többet termeltünk, mert míg 1977-toen az év első hat hónapjában 59 ezer pár női szandál hagyta el 'a műhelyeinket, addig most 72 ezer párat adunk át a megren­delőnek. Dolgozóink terven felül bérmunkát is tudtak végezni. A szabászat József Attila és -a tű­­zöde Május 1. brigádja dicsére­tes szorgalommal és jó mlnőség­­' ben készített el fővárosi társszö­vetkezetek részére 12 ezer felső­részt, mintegy 400 ezer forinttal növelve árbevételünket. Most, június utolsó napjaiban már teljes erővel dolgozunk a második félév előkészítésében. Szövetkezetünk új terméke lesz 15 ezer pár női papucs, július elején kezdjük a sorozatgyártá­sukat. Ugyancsak ekkor látunk hozzá 30 ezer nőt csizma elké­szítéséhez is.. AZ ORSZÁGOS KÖZMŰVELŐDÉSI ALAPBÓL Egymillió forint fejlesztésre, korszerűsítésre Sok-sok régebbi mulasztás, megannyi múltbéli káros örökség akadályozta hosszú időn át me­gyénkben is a népművelési — majd később a korszerűbbnek mondható közművelődési — tevé­kenység folyamatos és tartalmas, eredményes végzését. Nem egy helyen lemaradás volt tapasztal­ható; másutt gyakori ingadozás és elbizonytalanodás jellemezte az ilyen irányú munkái A színvo­nalbeli különbségek is sokfelé megmutatkoztak. Mindezek elke­rülése, a helyzet gyökeres javítá­sa érdekében került sor néhány esztendővel ezelőtt jó néhány fontos intézkedésre. Ezek közé tartozik a pórt 1974-es közműve­lődési határozata is, mely többek között kimondja: „A közművelődési beruházások­ra .biztosított anyagi eszközök célszerűbb és hatékonyabb fel­­használására kell törekedni. En­nek érdekében költségvetési esz­közökből központi művelődési alapot kell létesíteni... Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy kezdettől fogva cél volt az elmaradottabb, nehezebb hely­zetben levő települések és intéz­mények segítése, másrészt az, hogy a bevált és hasznos, jó mód­szereket szélesebb körben elter­jesszék. Az illetékes városi, járási és megyei szervek javaslata.alapján időnként az Országos Közműve­lődési Tanács dönt arról, hogy kik kapjanak anyagi támogatást és milyen mértékben. Legutóbbi ülésén a tanács — mérlegelve a beérkezett kérelmek .és javasla­tok jogosságát —, intézkedett a rendelkezésre álló hétmillió fo­rint elosztásáról. Megyénk mint­egy egyhetedét kapta — több mint egymilliót — ennek az ösz­­szegnek. A munkások, különösen' a szo­cialista brigádok, bejáró dolgo­zók kulturális ellátottságának ja­vítása, a munkásklubok életének gazdagítására ötvenezer forintot adtak a kunsz'entmiklósi TÉMA­­FORG- és MÁV-munkásklub be­rendezésére, felszerelésének gaz­dagítására. A kisebb településeken élők igényelnek fokozottabb felkelté­se és kielégítése céljából külön kategóriában osztottak ki szintén jelentősnek mondható összeget. (Több mint kétmillió forintot.) Ennek keretében juttattak a ré­mi klubkönyvtámak is hatvan­­ezret A tanyás helységekre külön gondoltak az Országos Közműve­lődési Tanács tagjai az idén is. A külterületen élő emberek további életét bizonyára nagyban befo­lyásolja majd, hogy a szakmai felszerelések bővítésére és más szükséges kiadásokra jelentős pénzösszeggel bővült a művelődés anyagi forrása az alábbi helye­ken : Bugac, Szalkszentmárton, Szakmát, Jászszentlászló, Kiskun­halas, Kalocsa, Kecskemét, Hajót. Ezek a települések ilyen célra so­ron kívül ötven-, hetven-, száz-, illetve százötvenezer forintot kap­tak. S a múzeum támogatására Kiskunhalas Város Tanácsa száz­ezer forintban részesült. I V, M.

Next

/
Thumbnails
Contents