Petőfi Népe, 1978. június (33. évfolyam, 127-151. szám)
1978-06-22 / 144. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1078. június 28. A növénynemesítés jövő útjai A technikai fejlődés következményei természetesen a mezőgazdasági termelésben Is érvényesülnék. A technikai haladás ugyanis a legtöbb esetben gyorsabb, mint amilyen ütemben a biológia képes a nagyobb technikai lehetőségek kihasználásához optimális termőképességü növényt előállítani. A mezőgazdaságban alkalmazott biológia egyik fontos ága a fi övény nemesít és, amelynek alapvétő feladata, hogy elősegítse a termelésbe vont élő szervezetek legkedvezőbb hasznosítását. Nyilvánvaló, hogy az elkövetkező évtizedekben nagyobb termőképeseégű fajtákra van szükség, ame. lyek a gépesítés és a kémiai talajerőpótlás folytán megjavult lehetőségeket jobban ki tudják aknázni. A mezőgazdasági kutatás egyik világszintű célkitűzése, egyszersmind rejtett tartaléka a napenergia hatékonyabb felhasználása. Gazdasági növényeink jelenleg a napfény elvileg korlátlanul rendelkezésre álló energiatömegének mindössze 2 százalékát hasznosítják. Ha ezt a bűvösnek látszó 2 százalékot csak néhányszorosára tudnánk növelni, növényi termékeink ugyanilyen arányban lennének megsokszorozhatók, amely az emberiség ellátásának a megoldásában jelentős tényező lenne. Az agrotechnikai fejlesztés alapja részben a genetika. A javuló talajművelés és talajerőpótlás gazdaságosan csak akkor hasznosul, ha a növény a tetemes költségekkel megteremtett lehetőségeket a terméstöbbletben téríti meg. A termőképesség növelésének további jelentős tényezője a szelekció. A szelekciós munkát a nemesítésben napjainkban is t Genetikai kísérlet a csehszlovák Gabonakutató Intézetben. olyan felkészültséggel és körültekintéssel végzik, hogy alapot nyújt több évtized múltán jelentkező nagyobb igények kielégítésére is. Alapvető gazdaságossági törekvés a növénynemesítésben az egységnyi területről nyerhető hozam növelése. Ennek egyik útja lenne, hogy a növény szaporító, generatív részeit igyekezzünk szaporítani a vegetatív részekhez viszonyítva. Ugyanakkor a nemesitőnek tekintettel kell lennie a gazdaságossági célokon belül bizonyos technikai igényekre, a gabonatermesztés például akkor hatékony, ha szilárd a szár, és így az állomány jól betakarítható. A napenergia nagyobb arányú hasznosítása mellett fontos nemesítést cél a vízhasznosítás, illetve ahol nincs víz, a szárazságtűrés tulajdonságának a felerősítése. Tökéletesített hűtőberendezés Az Egyesült Államokban olyan új hűtőberendezést készítettek, amelyet az élelmiszerek szállítására szolgáló teherautókban nagyon gazdaságosan lehet használni. Az új hűtőberendezés az eddigieknél sokkal könnyebb, (súlya a réginek egy tizede) és kisebb (kiterjedése az eddigieknek egy hatoda), ezzel szemben hűtőképessége még egyszer akkora és áramhasználata kisebb. Alapberendezése egy olyan hűtőrész, ahol héliumot folyadékká komprimálnak. A folyékony hélium a hűtőcsöveken átáramolva meleget vesz fel a környezetből, így azt lehűti, miközben ő maga közben újra gázállapotba megy át A gáz alakú hélium visszatér a hűtőbe, ahol Ismét cseppfolyósítható. Ha az élelmiszereket párolgó hűtőszekrényben fagyasztják, nagyon gyorsan érik el a szükséges hőmérsékletet. Ezért például az így fagyasztott gyümölcs minősége felengedés után ugyanolyan lesz, mint amilyen friss korában volt. Az eljárás gazdaságossága a hűtőközeg árától függ. A nukleáris energiatermelés melléktermékeként olcsón lehet cseppfolyós héliumot nyerni. Az üzemszervezés matematikája A számítógép segítségével olyan gazdasági számításokat is végeznek, amelynek révén az egész Ipari vagy kereskedelmi vállalat működését hatékonyabbá lehet tenni. Az ilyen számítások eredményei nemcsak az irodai ügyvitelt, hanem a termelést, a szállítást és általában a vállalat egész tevékenységét kedvezően befolyásolhatják. Ezeknek a számításoknak a körét műveiét- vagy operációkutatásnak szokták nevezni. Az operációkutatási eljárások középpontjában rendszerint valamilyen „optimum” keresése, valamilyen optimális érték kiszámítása áll. Egy vállalat esetében ilyen optimum lehet például az elérhető, nyereség maximuma, a gépek maximális leterhelése, az emberek folyamatos munkával -való ellátása, a veszteségidő minimumra csökkentése, stb. Termelőüzemben sokszor előforduló kérdés: milyen nyersanyagokat szerezzenek be a késztermékek előállításához. Minden egyes alkotóelem különböző költség- és technológiai következményekkel jár együtt. Ugyanaz a késztermék más-más technológiai eljárások során áthaladva is előállítható. Ekkor mindegyik tech• Üzemszervezési programon dolgoznak a Bolgár Tudományos Akadémia számítóközpontjában. nológiai állomáshoz más-más nyersanyagszükséglet tartozik, ilyenkor többféle optimum kereshető. A legtöbbször azt kutatják: gallyén technológiai eljárások kombinációival lehet ugyanolyan minőségű, azonos termékmennyiséget minimális költséggel előállítani. Ehhez olyan számítások, programok állnak rendelkezésre, amelyek bizonyos egységekben fejezik ki az egyes technológiai eljárásokhoz tartozó nyersanyagszükségletet, a munkaidő-szükségletet, stb. Olykor olyan optimumot keresnek, amely a dolgozók létszámával, e létszám jobb elosztásával függ össze. Ebben az esetben olyan programot készítenek, amely a dolgozókat munkakategóriákba sorolja. Egy-egy munkakategóriába azonos szakmai jellegű tevékenységeket vonnak be. Az optimum keresése során felmérik, hogy munkakategóriánként milyen munkakapacitás áll rendelkezésre, és hogy egységnyi termék előállítása mekkora munkakapacitást köt le. A kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet mintegy 7800 hektáron gazdálkodik, ezer taggal és alkalmazottal. A közös gazdaság tavaly, 1975-höz viszonyítva, több mint 14 százalékkal növelte termelését. Az idén 5 százalék termelésemelést szándékoznak elérni. A szövetkezet tavalyi eredménye alapján elnyerte a kiváló címet. Alaposan, körültekintően Bozó Lajos, a pártvezetőség titkára elmondja: — Nem volt könnyű a kiváló cím feltételeinek eleget tenni. Az eredményeknek számos összetevője Van. Többek között a szocialista munkavefseny is hozzájárult a termelés növeléséhez. Tavaly 32 brigád küzdött a megtisztelő címért, az idén már 41 brigád kapcsolódott be a nemes vetélkedésbe, vagyis a tagság 60 százaléka. Mintegy 10 millió forint értékű vállalást tettek. A pártvezetőség cselekvési programjában fontos feladatként szerepel a szocialista munkaverseny további fejlesztése. Fontosabb feladatok A cselekvési programban csokorba gyűjtötték a feladatokat. A pártvezetőség irányelvei alapján a négy pártalapszervezet meghatározta saját tennivalóit. Az alapos, körültekintő munkára jellemző, hogy az egyik alapszervezet cselekvési programját nem fogadta el a pártvezetőség, azzal a megjegyzéssel, hogy konkrétabban határozzák meg a kommunisták a feladatokat. — Néhány fontosabb tennivalóra nagyobb figyelmet fordítunk. Erősítjük a gazdaságlrányító munkát. A főbb növények — elsősorban a búza és a kukorica — termesztését gondosabban ellenőrizzük. A 2-es számú alapszervezet például belevette cselekvési programjába, hogy készítenek egy komplex, táblákra lebontott termelési tervet annak érdekében, hogy a hozamokat növeljék. A feladatot végrehajtották, az Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer szakembereinek közreműködésével. Termelőszövetkezetünk tagja ugyanis a bábolnaiak által 8 Gál József szerelő, a Május 1. szocialista brigád vezetője, a borsó-' cséplőgépet ellenőrzi. Nemrég kérte (elvételét a pártba. Tavaly a szocialista munkaversenyben kiváló eredményeket ért el és a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsától a Szocialista Munkaverseny Győztese kitüntetést kapta. kezdeményezett termelési rendszernek. Burgonyából tavaly száz hektár volt a vetésterület, az idén 230 hektáron termelik. A tavalyi száz mázsa hektáronkénti termés helyett 156 mázsát ütemeztek be hektáronként. Gondos betakarítást kíván a borsó is. Hatszázötven hektáron termelik konzervipari célra, 240 vagon termésre számítanak. Tíz gépből álló cséplőállomásukat az idén fejlesztették és technikailag tökéletesítették. Épül a raktár — Fontos feladatnak tekintjük a rét- és legelőgazdálkodás to-' vábbl javítását. Az eddiginél nagyobb gondot fordítunk a hozamok növelésére, a betakarításra, a minőség megóvására. Az "el(Opauszky László felvétele.) múlt évben 380 hektáron telepi-, tettünk füves herét. Arra törekszünk, hogy a tömegtakarmányokat megtermeljük fejlődő állattenyésztésünk számára. Az ősgyep egy részét legeltetéssel hasznosítjuk. A cselekvési programban szerepel, hogy tovább folytatjuk a szarvasmarha-állomány fejlesztését. A tehenészetben növeljük a tejtermelést. Magyartarka fajtánk vanP elértük a tehenenkéntl 3700 literes hozamot —, magyarázza a pártvezetőség titkára. A szövetkezet épitőbrlgádjaira nagy feladatok várnak. Építik a megyei ZÖLDÉRT-tel közösen a 400 vagonos burgonyatárolót, amely betakarításra kész lesz. A feladat szerepel a cselekvési programban, hasonlóképpen a központi major javítóműhelyének korszerűsítése is. Ez utóbbit már be is fejezték. A szövetkezet a megye egyik legfiatalabb gazdasága, ha az átlagéletkort tekintjük, ami alig haladja meg a 36 esztendőt. A pártvezetőség titkára megjegyzi: — Mintegy 400 harminc éven aluli dolgozónk van. A KlSZ-tagok száma viszont alig több mint száztíz. Sok a tennivaló tehát a fiatalok nevelésében. A KISZ- bizottság figyelmét felhívtuk, hogy az akcióprogram elkészítésénél vegyék figyelembe a pártvezetőség cselekvési programjá - ban rögzített tennivalókat és mozgósítsák a fiatalokat az idei tervek teljesítésére. A KlSZ-alapszervezetek vezetőségeit ösztönözzék a mozgalmi munka javítására, a szocialista munkaversenyben való aktív részvételre. A KISZ- bizottság negyedévenként egy-egy alapszervezet vezetőségét beszámoltatja a végzett munkáról. Mind több szakmunkás A korszerű vezetés, az egyre növekvő követelmények szükségszerűvé teszik a szakképzettség állandó bővítését. Jelenleg a szövetkezetben 555 szak- és betanított munkás van. A vezetésben ötven egyetemet és főiskolát végzett szakember irányít. Jelenleg harmincöt ösztöndíjasunk van. Ezek a számok jól bizonyítják, hogy a tudás állandó gyarapításának milyen jelentősége van a szövetkezet életében. A képzést, a továbbtanulást a pórt vezetőség állandóan szemmel tartja. A fiatalok párttaggá való nevelése szintén állandó feladat. Az új párttagok nagyobb része közülük kerül ki. Az utóbbi időben négy fiatalt vettek fel a pártalapszervezetekbe és több új jelentkező is van. A pártvezetőség a második félévben vezetőségi ülésen beszámoltatja az alapszervezetek titkárait, a KISZ-bizottság titkárát a cselekvési program végrehajtásáról. Megvitatják, meddig jutottak el a megvalósításban, és melyek a további tennivalók. K. S. Emlékek, ízek idéződnek föl bennünk a szó hallatán, hiszen vélten vagy valóságban mekkora örömet okozott a hazulról, a szülői házból érkezett csomag fölbontása, milyen utánozhatatlannak éreztük, már látogatóként betoppanva, anyánk főztjét, s az sem a röstellendő élvezetek közül való, hogy távolból megtérve, mélyen beszippantjuk a hazai föld illatát, a nekünk mindenütt hiányzó itthoni levegőt. Érdekes, de taláji nem véletlen módon, a nagyban mért, s használt hazai már nem ennyire fontos, kedves. Meglehet, azért, mert érzelmileg nem kötődünk annyira hozzá, mint egyéni életünk sok más alkotóeleméhez. Értéke nagjobb lett Érzelmeink síkjáról az értelmére átlépve: gyorsan növekszik a hazai nyersanyagok minél észszerűbb hasznosításának jelentősége. Gazdasági szükségszerűség megfogalmazója az MSZíMP Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésének határozata — a termelési szerkezet és külgazdasági politikánk fejlesztésének hosszú távú Irányelveiről—, amikor kimondja: „Törekedni kell a 'hazailag megtermelt, illetve importált alapanyag és nyersanyag egyre komplexebb felhasználására, a hazai munka által lehetséges maximális értéknövelés elérésére”. Ismeretes világgazdasági változások következményeként az importált energiahordozók, nyersanyagok egyre drágábbak. Ezért azután hazai forrásaink értéke is nagyobb lett, s ami korábban nem tűnt kifizetődőnek — így a szénbányászat fejlesztése —, az gazdaságossá válik. Nem vagyunk könnyű helyzetben. Adottságainkhoz képest, túlságosan energia- és anyagigényes ipari termelésünk. A célszerű változások csak fokozatosan mehetnek végbe, s persze nem úgy, hogy lemondunk a szükséges importról. Ezt a termelés fejlesztése elengedhetetlenné teszi — gondoljunk csak az energiahordozókra, a nemzetközi munkamegosztásból következő behozatalra stb. —, de korántsem közömbös, mekkora az importnövekedés mértéke, s azzal párhuzamosan milyen fokú hazai nyersanyagaink hasznosítása. Legtöbbször csak szakemberek szűk köre ismeri töviről-hegyire egy-egy fejlesztési elhatározás Indokait. A magunkfajta laikusok előtt csak nagyvonalakban ismertek az olyan tények, minit az például, hogy a négymilliárd forint fejében létrehozott dunaújvárosi hullámpaprígyárban más célra nem alkalmas lombosfót, szalmát, hulladékpapírt dolgoznak fel. Másfajta eset. A gyulai húskombinát 1,3 mllliárdba kerül, s természetes, hazai nyersanyagokat használ. Ám úgy, hogy a fehérjében gazdag hulladékot húslisztüzeme várja, s nem — mint sok más vágóhídon, húsüzemben — a szeméttelep! Mert ez volt e melléktermékek sora, miközben tőkés valutáért nagy mennyiségben kényszerültünk húslisztet vásárolni a takarmányozáshoz! Dollár helyett forintért Hosszi* időbe telt, míg minden érintett helyen belátták: célszerűbb kialakítani a hazai húslisztüzemek hálózatát, mintsem évről évre több millió dollárt adni ezért a termékért. Külföldről vásároltuk, ezután majd a Borsod megyei Erdőbényéről kerül a növényvédőszeriparba az a gyöngykovafőld, melyet ún. vivőanyagként használnak. Nemcsak hazai szükségleteinket fedezhetjük, hanem kivitelre is jut az építőiparban nélkülözhetetlen perlttből, ha a gyakorlatba ültetik át a napjainkban készülő beruházási terveket. Folytatjuk a sorolást a bauxitbányászattal, a Bitó II. és a deáki munkahelyek építésével, azután az idén kitermelendő 2,15 millió tonna kőolajjal, 6,9 milliárd köbméter földgázzal, mindazokkal a tervekkel, tényekkel, amelyek azt bizonyítják, nem vagyunk anynyira szegények nyers- és alapanyagokban, mint azt sokan vélik, gondolják. Több utat járva Viszont a szükségesnél szegényebbek vagyunk ötletekben, rugalmasságban, makacs célratörésben, már ami a rendelkezésre álló javak minél teljesebb hasznosítását illeti. Változatos utak kínálkoznak pedig ahhoz, hogy célba érkezhessünk I Sáfárkodhatunk jobban a 'hazaival például úgy, hogy a 'kivitelben mérsékel-' jük az anyagok, a félkésztermékek arányát, s növeljük az olyan termékét, amikben minél több nagy értékű fizikai, szellemi munkát adhatunk el. Ilyenek egyebek között a ‘hírközlést szolgáló átviteltechnikái berendezések; viszonylag kis anyagérték, nagy munkaérték. Nem véletlen, hogy ezeknek az eszközöknek mind a termelése, mind a kivitele az ötödik ötéves tervben megkétszereződik. Járhatunk aizon az úton is, ahol a műszaki fejlesztés kamatait zsebeljük be. Így például megfelelő technológiai változtatásokkal öt esztendő alatt tízezer kilométerrel növelhető a tehergépkocsiabroncsok átlagos futásteljesítménye. A fajlagos acélfelhasználást pedig azzal is mérsékelhetjük,'ha előnyt kap a süllyesztékes kovácsolás. E technológia nemcsak nagyobb méretpontosságot tesz lehetővé, hanem tekintélyes anyagmegtakarítást, s az ún. szabadon alakított hasonló rendeltetésű termékekkel összevetve körülbelül egyharmadnyit. Valamit, valamiért Természetesnek tarthatjuk, a süllyesztékes kovácsolás drágább, mint a hagyományos, de korántsem annyival, hogy ne érné meg a befektetést. Ahogy jól kamatoznak azok a többletköltségek is, amelyeket a már kimerült, vagy klmerülőfélben levő olajmezők újbóli termelésbe foglalása — a széndioxid besajtolásos másodlagos-harmadlagos művelés — követel. Még így is plcsóbb ez az olaj, mint az importból származó. Kifizetődő az a ráfordítás Is, aminek fejében 1970 és 1980 között egyharmiadával csökken a kllnker előállításához szükséges energia, s a példatárból még seregnyi más illusztráció emelhető ki, de talán ennyi is elég, hogy bizonyítsuk: mód van a birtokunkban levő javak jobb, célszerűbb hasznosítására. Ne feledjük: az ipari termelési költségek hetven százaléka az energia- és az anyagok ellenértéké! Egyszázalékos mérséklése e kiadásnak, évente 4,5—4,6 milliárd forinttal egyenlő! Nagyon is kifizetődő tehát fölkutatni, számon tartani, terveinkbe beilleszteni mindenfajta olyan lehetőséget,' ami növeli a nagybani hazaiak kamatoztatását, legyen az bauxit, kőolaj, fa, szalma, rézérc vagy akár alma, nyershús, mészkő. Igaza van a szakembereknek, amikor azt mondják: értéktelen anyag nincsen, csak célszerűtlen hasznosítás. M. O. Legyünk óvatosak! ^ Az idei, meglehetősen csapadékos nyár nem kényeztette el ! a vizek szerelmeseit. Kevés alkalom kínálkozott eddig a fürdésre, ] csónakázásra, s kevesebb volt a , vizibalesetek száma is. Sajnos, ezt I a múlt évről nem mondhatjuk el, hiszen 1977-ben összesen húszán lelték halálukat a hul'lámsírban. A húsz sajnálatos és tragikus eset közül tizenhármán baleset következtében Vesztették életüket — heten csónakközlekedés során —, hárman tiltott helyen való fürdés miatt haltak meg. A balesetek megelőzése érdekében szeretnénk tanácsot adni azoknak, akik a folyó vizekben, az állóvizekben keresnek felüdülést, pihenést. Felsoroljuk azokat a helyeket, ahol tilos fürdeni, de ahol egyben a megmártózás, a vízbeugrás is veszélyes. Ilyenek: a hajók közlekedési útvonala, a hidak, zsilipek, duzzasztó- és bukógátak, a kikötők, a hajóállomások. Nyilvánvalóan ott célszerű és veszélytelen a fürdés, ahol a hatóság kijelöli a fürdőhelyet. Ezek általában zárt, körülhatárolt vagy bójával blztosítotit vízterületek, ahol általában rendelkezésre állnak a mentőfelszerelések, a segítséget nyújtó csónakok. A megyében a legnagyobb folyóvíz a Duna és a Tisza, ám akadnak szép számmal álló vízterületek is. Ezeken a helyeken nemcsak csónakok, de motoros vízijárművek is 'közlekednek. Milyen szabályok vonatkoznak ezekre? A 250 köbcentiméteres, vagy ennél nagyobb hengertartalmú csónak vezetése jogosítványhoz kötött. Nincs vezetői engedélyhez kötve a 250 köbcentiméteresnél kisebb hengertartajmú motorral meghajtott csónak és az evezős csónak sem. Motorcsónak csak a Dunán és a Tiszán üzemeltethető. Az evezőscsónak — bármilyen furcsának tűnik — a legveszélyesebb, hiszen ebbe bárki beülhet, s ha mozgatni tudja az evezőket, már úgy érzi, tudja irányítani a vízijárművet. Ez pedig nem így van. Miből származnak a bajok? Abból, hogy a csónak befogadó- és 'hordképességét túllépik, s ez instabillá válik. Ilyenkor következik be, hogy a csónakban ülők a vízibe fordulnak, kitör a pánik, s az úszni nem tudók még azokat is a víz alá rántják, akik megpróbálnak úszva a partra kerülni. Akadnak másfajta balesetet előidéző okok is. Mindez arra int: szükséges és érdemes a szabályokat önmagunk és mások életének megóvása érdekében betartani. A szabad vízben való fürdéskor, csónakázáskor, legyünk óvatosak, körültekintőek. Gémes Gábor
